Az esélyegyenlőség

megteremtésének törekvései
Magyarországon
 Mi az esélyegyenlőségi politika célja

• Társadalmi egyenlőség megteremtése

„A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az

emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj,
szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi
származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül.”
(Magyar Köztársaság Alkotmánya, 70/A §)
Milyen eszközökkel érhető el a társadalmi
egyenlőség?

• „egyenlő bánásmód”

A közvetlen vagy közvetett diszkrimináció mentességének

biztosítása.

• „esélyegyenlőség”

A gazdasági, politikai és szociális egyenlőség megteremtésére

irányuló, konkrét intézkedéseket is tartalmazó integrált
megközelítés, mely szükség esetén a pozitív diszkriminációt is
magában foglalhatja.
 Miért kell az esélyegyenlőséggel
foglalkoznunk?
• Törvényben rögzített jog és kötelezettség
• Alkotmány (70/A,B §)
• Ágazati törvények
• Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003.
évi CXXV. törvény
• Célcsoport-specifikus jogszabályok

• Nemzetközi kötelezettségek
• Európai Unió
• ENSZ
• Európa Tanács
• Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) stb.

• Gazdasági érdek
• Társadalmi igazságosság
 Egyenlő esélyek politikája
Magyarországon I.
• Történelmi gyökerek
• EU integráció felgyorsítja a folyamatokat (jogharmonizáció)
• Intézményrendszeri fejlődés:
 1996. Egyenlő Esélyek Titkárság (= nők!) (MÜM)
 1998. évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és
esélyegyenlőségük biztosításáról (= „esélyegyenlőségi tv.”)
 2002. Esélyegyenlőségi Főigazgatóság (FMM)
 roma foglalkoztatás-ügy
 fogyatékos foglalkoztatás-ügy
 nőügy
 Egyenlő esélyek politikája
Magyarországon II.
 2003. Esélyegyenlőségért felelős tárca nélküli miniszter
(Esélyegyenlőségi Kormányhivatal - MEH)
 főfelelősség: nőügy, romaügy, fogyatékos-ügy

 2003. évi CXXV. tv az egyenlő bánásmódról és az

esélyegyenlőség előmozdításáról

 2004. Ifjúsági, Családügyi, Szociális és Esélyegyenlőségi

Minisztérium
 újabb területek: ifjúságpolitika, idősügy, fogyasztóvédelem
 2003. évi CXXV. tv. Az egyenlő bánásmód és
az esélyegyenlőség előmozdításáról
Cél: általános antidiszkriminációs tv. megalkotása
Vívmányai:
• a magyar jogi szabályozás EU-s normákkal való harmonizációja
• az antidiszkriminációs szabályok egységes kódexbe foglalása
• lefedi a közélet teljes spektrumát (pl.: oktatás, foglalkoztatás,
egészségügy, lakhatás stb.)
• a magánélet tiszteletben tartásával kiterjeszti az
egyenlőbánásmód követelményét egyes magánjogi viszonyokra
is (pl.: szolgáltatásokhoz való hozzáférés)
 Az egyenlő bánásmód követelményének
megsértését jelenti:
• közvetlen hátrányos megkülönböztetés
• közvetett hátrányos megkülönböztetés
• zaklatás
• jogellenes elkülönítés
• megtorlás

valamint az ezekre adott utasítás.

 Egyenlő Bánásmód Hatóság

• az egyenlő bánásmód követelményének

érvényesülését országos hatáskörű hatóság ellenőrzi
• a hatóság a kormány irányítása alatt működik
• a hatóság:
• élhet közérdekű igényérvényesítési jogával
• munkajogi- és személyiségjogi pert indíthat
• jogszabályokat véleményez
• javaslatokat tesz
• jelentéseket készít

• a hatóság együttműködik:
• az Egyenlő Bánásmód Tanácsadó Testülettel
• az érintett társadalmi és érdek-képviseleti szervekkel
• az állami szervekkel
 Az eljárás alá vont személyeknek, szervezeteknek kell bizonyítania,
hogy az egyenlő bánásmód követelményét megtartotta, vagy az
adott jogviszony tekintetében nem volt köteles megtartani.

Milyen döntéseket hozhat a hatóság?

• elrendelheti a jogsértő állapot megszüntetését

• megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását
• nyilvánosságra hozhatja a jogsértést megállapító határozatát
• 50 ezertől 6 millió forintig terjedő bírságot szabhat ki
• külön törvényben meghatározott szankciót alkalmazhat
• a kérelmet elutasíthatja (egyenlőbánásmód követelménye nem
sérült) az eljárást megszűntetheti
Programok az esélyegyenlőség terén
• Roma népességet érintő programok:
 Roma telepeken élők lakhatási és szociális integrációs modellprogramja
 Tanoda program: speciális oktatási intézmények támogatása
 Roma Integráció Évtizede

• Nők és Férfiak Társadalmi Esélyegyenlősége megteremtését segítő programok:

 EU által támogatott programok: HEFOP, EQUAL (nők reintegrációja a
munkaerőpiacra)

• Fogyatékossággal élőket érintő programok:

 új Országos Fogyatékosügyi Program
 Jelnyelvi tolmács – szolgáltatás
 Egyenlő esélyű hozzáférés
 Nemzetközi fogyatékosságpolitika
 A roma telepeken élők lakhatási és
szociális integrációs modellprogramja
• A program megvalósítás:

 Lakásfelújítás
 Lakásépítés (önkormányzati bérlakásként)
 Ivóvízhálózat bővítés, bekötés
 Út- és járdaépítés, -felújítás
 Közterületek rendezése
 Hulladékszállítás,- gyűjtés megoldása
 Iskola- és óvodafejlesztés
 Közhasznú foglalkoztatás
 Képzések folytatása
 Falubusz üzemeltetés, szociális segítségnyújtás
 Közösségi ház létesítése, konfliktuskezelés
 Szociális munkások alkalmazása stb.
 Új Országos Fogyatékosügyi Program

• ENSZ, ET és EU fogyatékosságpolitikai
dokumentumainak való megfelelés

• új fejezeti rendszer: alapelvek, társadalmi helyzet,

célok, szükséges eszközök, intézmények és források

• a fogyatékos személy szükségleteiből indulunk ki

(komplex megközelítés)
 Egyenlő esélyű hozzáférés

• az egyenlő esélyű hozzáférés feltételei kialakítása

határidejének törvényben rögzített ütemezése

• beavatkozás az építési engedélyezési eljárás során

• önkormányzati feladat-ellátást szolgáló intézmények,

közterület, valamint köz- és felsőoktatási, továbbá
sportlétesítmények akadálymentesítése
 Nemzetközi fogyatékosságpolitika

• ENSZ
• a fogyatékossággal élő személyek jogainak és méltóságának
védelmét, elősegítését célzó, átfogó és teljes nemzetközi egyezmény
• Európa Tanács:
• Fogyatékosságpolitikai Akcióterv 2006-2016.
• az esélyegyenlőség és a demokrácia megvalósítása az Egyetemes
Tervezés eszméje segítségével
• ajánlások az autista spektrumzavarral élő gyermekek oktatási és
szociális integrációjához
• ajánlás a fogyatékos gyermekek családban nevelkedését elősegítő
helyi közösségre alapozott szolgáltatások megszervezéséhez
• Európai Unió:
• részt veszünk az Európai Parlament mellett működő High Level Group on
Disability munkájában
 Női és férfi esélyegyenlőség

• Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény

• Munka Törvénykönyvének (1992. évi XXII. törvény) 2001. július elsejétől hatályos módosítása
bevezette az ’egyenlő értékű munkáért egyenlő bért’

• Foglalkoztatás:

o a foglalkoztatott között a nők aránya 45%, de magasabb az inaktivitás aránya

o részmunkaidős foglalkoztatás és egyéb rugalmas foglalkoztatási formák elterjedésének

elősegítése (2003-ban a nők 5,4%-a dolgozott részmunkaidőben

o 2004-ben a parlament elfogadta a távmunkáról szóló törvénymódosítást, mely lehetőséget

kínál a kisgyermekes anyák munkaerő-piacra való belépéséhez
 Női és férfi esélyegyenlőség

oA nők szempontjából kiemelten fontos a családi és munkahelyi

kötelezettségek összeegyeztetése:

 GYES , GYET melletti munkavállalás szabályainak változása:

 a GYES mellett a gyermek 1 éves kora után várhatóan 2006. jan. 1-jétől
lehet munkát vállalni
 a részmunkaidős munkavállalás már 2001-től lehetséges

 július havi dupla családi pótlék (2002. évi XXXIII. törvény ~ a családok
támogatásáról szóló 1998. évi LXXXIV. tv. módosításáról)

 mindkét szülő igénybe veheti a gyermekek után járó juttatásokat ( a

szülők egyenjogúságáról szól az Alkotmány 67§ és a Családjogi tv.1§ és
72§ (1))

 Családbarát Munkahely díj: 2000. óta minden évben meghirdetésre kerül

 Női és férfi esélyegyenlőség

Családon belüli erőszak (45/2003. (IV.14.) Országgyűlési Határozat)

A társadalmi bűnmegelőzés nemzeti stratégiájához kapcsolódó jogszabályok

Kríziskezelő intézményrendszer modellkísérlet elemei

• Országos Kríziskezelő és Információs Telefonszolgálat
• 2004. jan. 1-én megkezdte működését az első kísérleti kríziskezelő központ
• 2005. április 1-től működik a az országos lefedettségű, napi 24 órában működő
anonim segélyvonal

• „Országos Kríziskezelő Központ Hálózat” – modellkísérlet

• meghívásos pályázat útján 8 regionális családok átmeneti otthona került kiválasztásra,
amelyek felvállalták, hogy férőhelybővítéssel, ill. szakembergárda növeléssel
bántalmazott gyermekeknek vagy gyermekükkel menekülő nőknek segítséget
nyújtanak
 Női és férfi esélyegyenlőség

• Zárt menedékház vásárlása, működésének elindítása 2006. év elején

• meghívásos pályázat útján a működésre alkalmas, szakmai tapasztalatokkal
rendelkező nagy civil szervezet kiválasztása zajlik

• Információs program a családon belüli erőszak ellen

• 2005. őszén az ICSSZEM társadalmi információs programot indít a családon belüli
erőszakkal kapcsolatos információk és az Országos Kríziskezelő és Információs
Telefonszolgálat telefonszámának széleskörű megismertetésére
 Európai Unió által támogatott
programok
• Az EU története során egyre fontosabb szerepet kapott a nők és férfiak közötti
esélyegyenlőség megteremtése, melynek során a normaalkotáson túl anyagi és szellemi
segítséget is adnak a tagjelölt, és a tagországok részére:

o Phare Program pl.: 2002 „Esélyegyenlőség megteremtése a munkaerőpiacon

o Az Európai Szociális Alap támogatásával a Humánerőforrás-fejlesztés Operatív

Program keretében pl.:

„A nők munkaerő-piacra való visszatérésének ösztönzése” programcsomag

„A családi és a munkahelyi kötelezettségek összehangolásának elősegítése” programcsomag