BABEȘ-BOLYAI TUDOMÁNYEGYETEM

TÖRTÉNELEM ÉS FILOZÓFIA KAR

MAGYAR TÖRTÉNETI INTÉZET

FEMINIZMUS
ÉS

FEMINISTA JOGELMÉLET MAGYARORSZÁGON

Szegedi Anetta
Nemzetközi kapcsolatok és Európai Tanulmányok
I.év

Kolozsvár
2024
Bevezetés
A feminizmus Magyarországon, mint más országokban is, egy komplex és változatos
mozgalom. A feminista jogelmélet foglalkozik a nők jogi helyzetével, az egyenlőség
kialakításával, és a nők jogainak előmozdításával. A dolgozatban néhány kulcsfontosságú témát
tekintek át a feminista jogelméletről Magyarországi kontextusban.

Sokak úgy gondolják, hogy a nőnek a háztartásban a helye, a nőknek nincs beleszólása
semmibe, és egy nő nem lehet sikeres üzletasszony vagy politikus. A feminizmust ellenzők
tartanak attól, hogy ha a nők jogokat szereznek, a világ rendje felborul; nem fognak férjhez
menni, nem fognak családot alapítani, a férfiak pedig éhen halnak. Azonban ezek mind
felesleges eszme futtatások. Megházasodnak, boldogságot találnak a családalapításban, ez az
elsődleges elfoglaltságuk, mert ösztönös. A nők azonban lehetnek sikeresek, miközben a
magánéletükben is ellátják női kötelességeiket. 1

I. Női Jogok és Egyenlőség

A feminista jogelmélet egyik fő eleme a női jogok és egyenlőség kérdése. A nők jogaiért
folytatott küzdelem szorosan kapcsolódik az emberi jogok általános ügyéhez, és
Magyarországon is számos törvényi változás történt a nők jogainak előmozdítása érdekében.
Itt a házassági jogot és a családi jogot vizsgáljuk meg kicsit bővebben.

I/1. Házassági Jog és Egyenlőség

A hagyományos társadalomban az érzelmi kapcsolatok jelentősége elenyésző volt ha

házasságkötés merült fel. Az iparosítás előtti korszakban az idősebb generáció, a szülők és a
rokonok döntöttek arról, hogy ki lesz a párja gyermeküknek. Az is előfordult, hogy csak a
szokássorozat folyamán ismerték meg egymást. Rokonházasságok is születtek. Akkoriban az
volt a fontos, hogy olyasvalakivel kössenek házasságot, aki mellett társadalmi pozíciójukat
megőrizhették, de még jobb ha javítani tudtak rajta. Emellett, hogy megakadályozzák a családi
ág kihalását. Illetve, hogy a vagyonukat, földbirtokaikat megőrizhessék, de akár gyarapításra is
legyen lehetőség.2

1 Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon. Szombathely, 1911, Vasvármegye nyomdavállalat.

2 Paládi-Kovács Attila: Magyar néprajz. 8.köt. Budapest, 1988-2002, Akadémia Kiadó.

2
 A 20.században jelentős változások történtek. Az érzelmi kapcsolatok sokkal inkább
domináltak. A házasság úgy jött létre, hogy a felek kijelentették, hogy egymással házasságot
kötnek. 1950-től 1964-ig a házasság korhatár nélkül bontható volt a nő kizárólagos kérésére.
1964-ben azonban a házasság bontásához szigorúbb feltételeket vezettek be. Az 1989-es
rendszerváltás óta fokozatosan nőtt a nők jogi pozíciója a házasságban. Az 1990-es években
törvényi változások történtek, amelyek javították a házastársi vagyonközösségi rendszert és az
elvált nők jogait. A 2010-es években újabb jogi módosítások történtek, például a közös vagyon
alapú vagyonközösségi rendszer bevezetése, ami egyenlőbb feltételeket teremt a házastársak
között.3

Továbbra is létezik olyan társadalmi attitűd, amely a hagyományos szerepmintákra épül a

házasságban, ami gátolhatja a nők egyenlőségét. Az elvált nők esetében gyakran előfordul,
hogy a gyermekfelügyeleti ügyekben és a tartásdíjak meghatározásában a nőknek nehezebben
biztosítanak igazságos megoldást.

I/2. Családi Jog és Egyenlőség

A családi jog terén tett fejlesztések közé tartozik az apák jogainak megerősítése, például az
apasági szabadság kiterjesztése. A családi jogban történt változások az esélyegyenlőség és a
családi felelősségek megosztásának előmozdítására irányulnak.

A 20.század második felétől az anyákat illető jogok kiterjedtek az apákra is egyaránt az

egyenlőség jegyében. Ez az új szemlélet szerint az anyának és az apának ugyanannyi joga
illetve kötelezettsége van gyermeke iránt. Ez persze nem azt jelenti, hogy az anyák karrieristák
lesznek és az apa átveszi az anya szerepét. Az Alaptörvény az L) cikkben a házasságot a férfi
és a nő kapcsolataként írja le, az anyaság a nő, az apaság a férfi szerepe. A XV. cikk a törvény
előtti egyenlőségre fektet hangsúlyt nők és férfiak között, majd célként jelöli a családok,
gyermekek, nők védelmét.4

A homoszexuális párokra vonatkozó jogok is bővültek, beleértve az örökbefogadási jogokat

és más családi jogi kérdéseket. 2009-ben Magyarországon bevezették az élettársi kapcsolatok
bejegyzését, amely lehetőséget biztosított az azonos nemű párok számára is jogi státusz

3T/57. számú törvényjavaslat indokolása - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV. Törvény.
Jogkódex. https://jogkodex.hu/doc/3528575. ( 2023.01.08 )

4Molnár Sarolta: Egyenlőség és komplementaritás: anyák és apák a családban*. PPKE JÁK, Iustum Aequum
Salutare XVIII. 2022. 3. • 77–89.

3
kialakítására. Fontos a 18. életévet betölteni és anyakönyvvezető előtt mindkét személy
kijelentést tegyen, hogy a másikkal szeretne élettársi kapcsolatot létesíteni. Ez a lépés egy
lényeges előrelépés volt az azonos nemű kapcsolatok jogi elismerésében. 2015-ben beadtak egy
törvénymódosítást azonos neműek házasságkötésére vonatkozóan, azonban hivatalos források
szerint nem fogadták ezt el. Magyarországon léteznek olyan jogszabályok, amelyek a
munkahelyi egyenlőséget és a diszkriminációt szolgálják. Ezek érintik a meleg párokat is.
Továbbá joguk van társadalmi eseményen részt venni. Fontos megjegyezni, hogy bár az azonos
nemű párok egyre több jogi elismerést kapnak Magyarországon, még mindig lehetnek olyan
kihívások és társadalmi attitűdök, amelyekkel szembe kell nézniük. Az egyes jogszabályok is
változhatnak az idő múlásával, így érdemes figyelemmel kísérni az aktuális fejleményeket. 5

5
Jogászvilág: Melegházasság: döntött a Fővárosi Törvényszék. Jogászvilág. ( 2018.02.08. )
https://jogaszvilag.hu/napi/meleghazassag-dontott-a-fovarosi-torvenyszek/ ( 2023.01.08.)

4
II. Nők elleni erőszak és Jogvédelem

A nők elleni erőszak és a jogi védelem kérdése is kiemelt téma a feminista jogelméletben.
Magyarországon is megfigyelhető erőfeszítések születtek a nők elleni erőszak megelőzésére és
az áldozatok jogi védelmére.

A nők elleni erőszak az egyik legelterjedtebb emberi jogi sérelem és a megkülönböztetés

egyik formája, amely testi, lelki és szexuális kárt okoz vagy okozhat. A nők többsége fél ezért
a rengetek megtörtént esetek töredéke kerül csupán bejelentésre. Pl. Magyarországon a nők
60%-a nem bízik a rendőrségben.

Lelki bántalmazás, amikor az áldozat teljesen elzárkózik, az önbizalma megrendül,

félelemben, szorongva él. Testi, amikor a testi épség sérül. Szexuális, amikor a bántalmazó
szexuális tevékenységre kényszeríti áldozatát, amelyet ő nem akar, ezzel fájdalmat okoz neki,
megalázza.

Magyarországon az erőszak számos formája bűncselekménynek minősül. 2012-ben vezették

be a kapcsolati erőszak bűncselekménynek való minősítését; azonban a nőnek legalább két
támadást kell elszenvednie ahhoz, hogy védelemben részesüljön. A zaklatás 2008 óta, a
szexuális erőszak 2012 óta, szexuális zaklatás 2003 óta minősül bűncselekménynek.

A magyar kormány 2010-ben elfogadta a Nők és Férfiak Társadalmi Egyenlőségét Elősegítő

Nemzeti Stratégia – Irányok és Célok című dokumentumát. Hat prioritásról tesz szót, ezek közé
tartozik: „Az erőszak elleni hatékony fellépéshez, a megelőzéshez szükséges intézkedések
megtétele, a nők és a gyermekek elleni erőszak minden formájának felszámolása, és a sürgős
fellépés a nők és férfiak, lányok és fiúk testi és érzelmi integritáshoz való alapvető jogának
megsértése ellen”.6 2014-ben aláírta az Isztambuli Egyezményt, amely a nők elleni és családon
belüli erőszak megelőzéséről és felszámolásáról szól, de 2017-ben még nem ratifikálta.

A családon belüli erőszak magyarországi sértettjei 60 napra szóló távoltartási végzést

kérhetnek, és ezt újból ki lehet adni ha indokolt. Ezenkívül vészhelyzeti korlátozó végzés is
igényelhető, amely megtiltja az elkövető számára a sértett otthonának a megközelítését.
Magyarországon 16 menedékhely működik, ahol 140 ágy tálalható az erőszak elől menekülő

6 A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete: Harc a nők elleni erőszak ellen
Magyarország.https://eige.europa.eu/sites/default/files/documents/2016.5485_mh0116750hun_pdfweb_2017042
5163649.pdf ( 2023.01.08 )

5
nők és gyerekek számára egyaránt. Emellett segélyvonalak is rendelkezésre állnak az erőszak
áldozatául esettek számára.

2010 és 2012 között Magyarországon becslések szerint 100 000 főre 0,8 esetet vettek
nyilvántartásba emberkereskedelem áldozataként. Az emberkereskedelem elleni stratégia
veszélyeztetett csoportnak tekinti a nőket, főleg a fiatal nőket, és a nők elleni erőszakot az
emberkereskedelemmel kapcsolja össze. Ezzel kapcsolatban kormányhatározat is született.
Mégpedig: a 2008-2012 közötti nemzeti stratégiáról szóló 1018/2008 (III. 26.) Korm.
határozat.7

Ezek az intézkedések segítettek csökkenteni a nők elleni erőszakot és növelni az áldozatok

jogi védelmét. A közösségi tudatosság növelése is hozzájárulhat a probléma kezeléséhez, és
segíthet eltörölni az erőszakkal kapcsolatos sztereotípiákat és társadalmi normákat. Azonban
fontos megjegyezni, hogy a változások időbe telhetnek, és a jogi intézkedések mellett szükség
van a kulturális és társadalmi szemléletváltásra is.

7
1018/2008. (III. 26.) Korm. határozat - az emberkereskedelem elleni, 2008–2012, Hatály:
2008.IV.10.Netjogtár.https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a08h1018.kor&targetdate=&printTitle=1018/2008.+(III.
+26.)+Korm.+határozat&getdoc=1. ( 2023.01.08 )

6
III. Munkaerőpiac és Gazdasági Egyenlőség

A munkaerőpiac és a gazdasági egyenlőség terén is számos kihívás áll a feminizmus előtt.

Az egyenlő bér, a női vezetők arányának növelése, és a munkahelyi diszkrimináció elleni
küzdelem mind olyan témák, amelyek a feminista jogelmélet figyelmét felhívhatják.

Az 1990-es évektől csökkent a nők munkaerőpiaci jelenléte. Magyarországon a

foglalkoztatott nők jelentős része munkanélkülivé vált. Mégis fontos szerepet játszottak a
krízishelyzetekkel, növekvő munkanélküliséggel jellemezhető kelet-közép-európai országok
munkaerőpiacán, megtartva pozíciójukat a háztartásban is. A háztartások többségében két
keresetre szükség van a megélhetéshez, viszont vannak olyan nő csoportok, akik akkor sem
szeretnék abba hagyni a munkát, ha nem lenne szükségük rá.

A női foglalkoztatásra két típusú szegregáció különböztetünk meg. Az első, a horizontális

szegregáció, amely alatt a férfiak és a nők különböző szektorokban, területeken helyezkednek
el. A második pedig, a vertikális szegregáció, amely azt foglalja magába, hogy a hierarchián
egyre feljebb jutva a nők aránya csökken.

Az egyenlő bérezés elve a feminista mozgalom egyik alapvető követelése. Magyarországon

is fennáll a nemi alapú bérszakadék, ami azt jelenti, hogy a nők átlagosan kevesebbet keresnek
ugyanolyan munkavégzésért vagy hasonló pozíciókban, mint a férfiak. A női és férfi
munkabérek jelentős eltérést mutatnak nem csak Magyarországon, de nemzetközi szinten is,
melynek aránya 5-26 % között mozog. A rendszerváltás után a női keresetek megnőttek. 1989
előtt 25%-al volt alacsonyabb a nők bére a férfiakénál, majd 1990 után 15%-ra csökkent. Ez
hatással van a nyugdíjra, amely szegénységet eredményezhet a nők számára.8

A nők alul maradnak a vezetői pozíciókban mind a vállalati, mind a közszférában. A

feminista mozgalom elkötelezett abban, hogy növelje a női vezetők arányát, és támogassa a
nőket a karrierjük fejlesztésében. A munkahelyi diszkrimináció elleni küzdelem is fontos téma
a feminista jogelméletben. Az 2003-as antidiszkriminációs törvény többek között kimondja a
kötelező egyenlő bánásmódot, amely be nem tartását büntetik. 9

8Monori Gábor: Esélyegyenlőség és feminista jog – a női jogok pragmatikus érvényesülése. Doktori értekezés.
Pécs, 2011.

9 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról,

Hatály:2024.I.1.Netjogtár.https://net.jogtar.hu/printiframe?docid=a0300125.tv&targetdate=&printTitle=2003.
évi CXXV. törvény. ( 2023.01.08 )

7
 A nők gyakran kerülnek nehéz helyzetbe, amikor a munka és a családi kötelezettségeiket
össze kell egyeztetniük. A feminista jogelmélet hangsúlyozza a rugalmas munkaidő és egyéb
munka-család egyensúlyát támogató intézkedéseket, hogy a nők ne kerüljenek hátrányos
helyzetbe a munkaerőpiacon. A szülési szabadság, amely Magyarországon legfeljebb 24 hét
lehet, és anyasági védelem fontos része a munkaerőpiaci egyenlőségnek.10

10
Európai Bizottság: Foglalkoztatás, szociális ügyek társadalmi befogadása.

https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1113&langId=hu&intPageId=4575. ( 2023.01.08)

8
IV. Politikai Részvétel és Feminizmus

A nők politikai részvételének témaköre is fontos része a feminista jogelméletnek. A politikai

részvétel és a feminizmus kapcsolata mélyen gyökerezik a társadalmi egyenlőség és női jogok
elveiben. A politikai részvétel a demokratikus társadalmak alapvető pillére, ahol a polgárok
aktívan részt vesznek a döntéshozatalban és a közügyek irányításában.

A feminista politikai elmélet azon alapul, hogy a nők társadalmi részvétele és az egyenlőség
elérése politikai folyamatokon és intézményeken keresztül valósuljon meg. Az elmúlt
évtizedekben a feminista gondolkodás eredményeként számos előrelépés történt a nők jogai és
részvétele terén, de még mindig számos kihívás áll fenn, amelyeket meg kell oldani.

Sajnos kevesen gondolják, hogy a nők alacsony szintű részvétele a közéletben magát a
politikai életet szegényíti. A politikai életből sok fontos szempont, perspektíva és tapasztalat
kimarad, és végső soron nemcsak a nők, hanem a társadalom egésze veszít. A magyar
demográfiai adatok fényében logikus, hogy a „gender gap” nevű jelenség a választásokra is
jelentős hatással lehet. Hiszen köztudott, hogy a nők száma a férfiakénál nagyobb a lakosság
körében.11

Magyarországon is számos módon lehetne javítani a nők politikai részvételén és támogatni

a feminista célokat. Néhány lehetséges intézkedés és jogi keret:

➢ Kvóták és kiegyensúlyozottabb képviselete

Bevezethetnének a politikai pártoknál kvótákat, amelyek előírják a nők arányosabb

képviseletét a politikai listákon és a vezető pozíciókban. Biztosíthatnának kiegyensúlyozottabb
nemek közötti arányt a kormányzati testületekben, bizottságokban és más döntéshozó
szervezetekben.

➢ Politikai oktatás és tájékoztatás

Támogathatnák a nőket politikai oktatással és információkkal, hogy növeljék tudatosságukat

és ösztönözzék őket a részvételre. Kiemelhetik a női politikusokat, hogy inspiráljanak más
nőket a politikai szférába való belépésre.

11Lévai Katalin – Kiss Róbert: „Nők a közéletben” in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről.
Budapest, 2006, TÁRKI, Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága, 53o.

9
 ➢ Jogi védelem és egyenlőség

Erősíthetnék a nők jogait az egyenlő bánásmód terén, különösen a munkahelyeken és a

politikai szférában. Támogathatnák azokat a törvényeket, amelyek garantálják a nők egyenlő
fizetését, az azonos esélyeket a karrierépítésre, és védelmet nyújtanak a diszkrimináció ellen.

➢ Családbarát intézkedések

Kialakíthatnának olyan politikákat, amelyek segítik a munka és családi élet egyensúlyának

fenntartását, például rugalmas munkaidő, távmunka lehetőségek, és könnyebb hozzáférés a
gyermekgondozási lehetőségekhez.

➢ Civil társadalom támogatása

Támogathatnák a női jogi és civil szervezeteket, amelyek az egyenlőségért és a női jogokért

küzdenek. Támogathatnák a civil kezdeményezéseket, amelyek a nők részvételét és jogait
erősítik. Magyarországon például 60 ezer nonprofit szervezet működik, amely a női
szervezetnek vallja magát és kiáll a nők mellett. Ez a szám igencsak alacsony a nyugati
tendenciákhoz képest, ahol sikeresebben bontakoztak ki a nőmozgalmak. 12

➢ Együttműködés nemzetközi szinten

Együttműködhetnének más országokkal és nemzetközi szervezetekkel, hogy megosszák

legjobb gyakorlatba ültetett elképzeléseiket és tanuljanak egymástól a női politikai részvétel
előmozdításában.

12
Lévai Katalin – Kiss Róbert: „Nők a közéletben” in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és férfiak helyzetéről.
Budapest, 2006, TÁRKI, Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek Titkársága, 55o.

10
Összegzés

Magyarországon is jelen van a feminista mozgalom, amely a nők jogainak és

egyenlőségének előmozdítására törekszik. A feminizmus különböző irányzatai képviseltetik
magukat, beleértve a radikális, liberális és marxista szemléletmódokat is. A feminista
jogelmélet a jogrendszerben a nemek közötti egyenlőség elérését és a nők jogainak védelmét
tűzi ki célul. Magyarországon is folyik az olyan jogi elméletek kidolgozása, amelyek a nők jogi
helyzetének javítását célozzák. Az egyes jogi területeken, például családjogban vagy
munkajogban, a feminista jogelmélet kihívások elé állíthatja a hagyományos normákat és
gyakorlatokat. A nők elleni erőszak és zaklatás elleni küzdelem kiemelten fontos téma, és a
feminista mozgalom fokozta a figyelmet ezen kérdésekre. A munkahelyi egyenlőtlenségek és
a fizetési szakadék továbbra is kihívást jelentenek, és a feminista jogelmélet ezen a területen is
szerepet játszik a változások elősegítésében. Azok a jogi és társadalmi változások, amelyek a
nők jogait érintik, gyakran politikai viták középpontjává válnak. A feminizmus és a feminista
jogelmélet Magyarországon való tovább fejlődése függ az érdekelt felek együttműködésétől, a
társadalmi tudatosság növekedésétől és a jogi rendszer változásaiban bekövetkező
fejleményektől. Fontos hangsúlyozni, hogy a feminizmus és a feminista jogelmélet dinamikus
területek, és az idő múlásával további fejlemények várhatók ezen a területen Magyarországon
és világszerte.

11
 Irodalomjegyzék

Szakirodalom
1. Jánossy Gábor: A feminizmus Magyarországon. Szombathely, 1911, Vasvármegye
nyomdavállalat.

2. Monori Gábor: Esélyegyenlőség és feminista jog – a női jogok pragmatikus érvényesülése.

Doktori értekezés. Pécs, 2011.

3. Paládi-Kovács Attila: Magyar néprajz. 8.köt. Budapest, 1988-2002, Akadémia Kiadó.

4. Molnár Sarolta: Egyenlőség és komplementaritás: anyák és apák a családban*. PPKE

JÁK, Iustum Aequum Salutare XVIII. 2022. 3. • 77–89.

5. Lévai Katalin – Kiss Róbert: „Nők a közéletben” in: Szerepváltozások. Jelentés a nők és
férfiak helyzetéről. Budapest, 2006, TÁRKI, Munkaügyi Minisztérium Egyenlő Esélyek
Titkársága, 52-70.

Internetes források
6. T/57. számú törvényjavaslat indokolása - a házasságról, a családról és a gyámságról szóló
1952. évi IV. Törvény. Jogkódex. https://jogkodex.hu/doc/3528575. ( 2023.01.08 )

7. Jogászvilág: Melegházasság: döntött a Fővárosi Törvényszék. Jogászvilág. ( 2018.02.08. )

https://jogaszvilag.hu/napi/meleghazassag-dontott-a-fovarosi-torvenyszek/ ( 2023.01.08.)

8. A Nemek Közötti Egyenlőség Európai Intézete: Harc a nők elleni erőszak ellen
Magyarország.https://eige.europa.eu/sites/default/files/documents/2016.5485_mh0116750hun
_pdfweb_20170425163649.pdf ( 2023.01.08 )

9. 2003. évi CXXV. törvény - az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség

előmozdításáról,Hatály:2024.I.1.Netjogtár.https://net.jogtar.hu/printiframe?docid=a0300125.t
v&targetdate=&printTitle=2003. évi CXXV. törvény. ( 2023.01.08 )

10. 1018/2008. (III. 26.) Korm. határozat - az emberkereskedelem elleni, 2008–2012, Hatály:
2008.IV.10.Netjogtár.https://net.jogtar.hu/getpdf?docid=a08h1018.kor&targetdate=&print
Title=1018/2008.+(III.+26.)+Korm.+határozat&getdoc=1. ( 2023.01.08 )

12
11. Európai Bizottság: Foglalkoztatás, szociális ügyek társadalmi befogadása.

https://ec.europa.eu/social/main.jsp?catId=1113&langId=hu&intPageId=4575. ( 2023.01.08)

13