EGYMI történelme

1700-ban indult el az értelmi sérültek szervezett gondozása 1793 Párizsban a francia alkotmány 21.
cikkelye határozza meg,” A köztámogatás szent adósság. A társadalom köteles eltartani szerencsétlen
polgárait, akár így, akár úgy, hogy munkát szerez számukra, akár azáltal, hogy biztosítja a
létfenntartásukhoz szükséges eszközöket a munkaképtelenek számára.” Tehát az állam törvényerőre
emelte a sérült emberek ellátását, ettől az időszaktól beszélhetünk szervezett ellátó intézményről.

A XX. században az addigi sajnálkozó, lenéző szemléletet felváltotta az emberjogi megközelítés és az

esélyegyenlőség megvalósítására irányuló törekvés. nagyon gyorsan követték egymást a különböző
nyilatkozatok és konvenciók

1948 ENSZ közgyűlés Emberi jogok egyetemes nyilatkozata jog: szabadság, biztonság, élet, kultúra,
művelődés, vallás, véleménynyilvánítás joga. Ebben a Nemzetek (az ENSZ tagállamok) deklarálták az
alapjogoknak egy olyan katalógusát, amelyet irányadónak tekintenek politikai berendezkedéstől,
fejlettségtől, földrajzi helyzettől vagy hagyományoktól függetlenül. A nyilatkozat ösztönző hatású lett
mind az ENSZ, mind a tagállamok számára, arra sarkallva őket, hogy építsék ki az emberi jogok
védelmének nemzetközi intézményes garanciarendszerét. A Nyilatkozatnak ilyenformán normatív ereje
lett. Ettől fogva emberi jogokat a nemzetközi jog garantálja mindannyiunknak. ELVILEG.A gyakorlatban
sok helyen sérülnek az emberi jogok. így a fogyatékos emberek jogai. Bár az emberi jogok nyilatkozata
egyetemes, tehát mindenkire vonatkozik, a fogyatékos emberekre mégsem alkalmazták teljeskörűen.

1960 UNESCO Oktatásbeli diszkriminációról szóló konvenció . „Az oktatásban alkalmazott

megkülönböztetés elleni küzdelemről szóló egyezmény” Ez az első olyan nemzetközi eszköz, amely
széles körben lefedi az oktatáshoz való jogot, és a nemzetközi jogban kötelező erejű.

1975 ENSZ közgyűlés Nyilatkozat a fogyatékos személyek jogairól.

1993 ENSZ közgyűlés A fogyatékossággal élő emberek esélyegyenlőségének alapvető szabályai (Standard
Rules) 1993-ban megteremtődött annak a feltétele, hogy a fogyatékkal élő gyermek és tanuló ép
társaival együtt tanuljon. Az oktatási esélyegyenlőség megteremtésének szempontjából óriási előre
lépés, de a kezdeti időben kedvezőtlen döntésként élték meg a szegregált intézmények.
Fennmaradásukat akkoriban sok gyógypedagógus megkérdőjelezte.

1994 UNESCO rögzítették a szalamankai ajánlást, amely kimondja, a sajátos nevelési igényű gyerekek
oktatása nem folyhat tovább elkülönítetten.

2000 UNESCO Dakar „Oktatást mindenkinek” Mindenkinek legyen elérhető az ingyenes, alapfokú,
kötelező oktatás a lakóhelyéhez közel.

Mo.-n:

1993 Közoktatási Törvény (1993/VXXIX. törvény) A sajátos nevelési igényű gyerekek oktatásának jogi
kereteiről, amely az integrációs folyamatokat szabályozza.

2011 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről- SNI kategóriák létrejönnek

2013 EMMI EGYMI (Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény) Az SNI tanulókat az általános
iskolákban utazó gyógypedagógusok fejlesztik
Napjainkban, a 21. század második évtizedében elmondhatjuk, hogy a magyar gyógypedagógiai
intézményrendszer jelentős változáson, átalakuláson ment keresztül. E változásnak, intézményfejlesztési
folyamatnak az elsődleges célja az, hogy a gyógypedagógia „ne engedje el a sajátos nevelési igényű
gyermek kezét”, bármilyen intézményben is nevelkedjen, bárhol az országban. A speciális
gyógypedagógiai intézmények korábbi profiljukat megtartva, az adott fogyatékossági csoportba tartozó,
de komplexebb, halmozott szükségleteket mutató gyermekek-tanulók speciális ellátását végzik továbbra
is, ugyanakkor emellett az integrációt segítõ szakmai és szakszolgáltatásokat is biztosítanak. Az integrált
tanulók létszámának jelentõs növekedése és az befogadó nevelés osztálytermi szintû kooperációs igénye
hatására megnõtt a szakmai együttmûködések iránti kereslet. Az együttmûködés több szinten: a
pedagógusok, a tanulók, a gyógypedagógusok, a szülõk többszereplõs dialógusában formálódik egy-egy
befogadó iskola színterén. Az EGYMI segítséget adhat a többségi iskolának abban, hogy alkalmas legyen
a sajátos nevelési igényû gyermekek befogadására, képes legyen az egyes gyermekek sajátos igényeinek
kezelésére. Munkája során nemcsak a befogadó intézménnyel, hanem a fõvárosi (megyei)
kötelezettségként szakmai szolgáltatást ellátó intézménnyel is együttmûködik.

A mai EGYMI-s intézmények látható fejlődése mellet, bizony meg kell küzdenie a mostani problémákkal
is. a sajátos nevelési igényû gyermekek ellátása az EGYMI-k feladata, mindegy, hogy ennek szervezeti
keretét a speciális intézmények, vagy az integráló intézmények adjákaz EGYMI a SNI gyermeknek
nyújtott szolgáltatásokat ott biztosítja, ahol az a gyermek számára a legoptimálisabb. E gondolat
elfogadása korántsem könnyû, számos szervezeti, tradicionális és személyi korlát lebontását igénylõ
folyamat. Ugyanakkor vannak és voltak is olyan speciális intézmények, melyek idejekorán
megvalósították önfejlesztésüket e téren. Problémát okozhat, hogy az EGYMI gyógypedagógusai a
folyamatokat a maguk nézõpontjából tervezik meg, abból indulnak ki, hogy õk maguk mit és hogyan
csináltak az eddigi gyakorlatukban, illetve hogyan gondolják a speciális intézmény nézõpontjából a
támogatást, segítést. A Közoktatási Információs Iroda adatbázisa szerint a 2010/2011-es tanévben
Magyarországon 73 egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény működött az integrált nevelés
támogatására. A 73 intézmény alapító okiratában és nevében is jelzi, hogy egységes gyógypedagógiai
intézményként működik, vagy EGYMI-feladatokat ellátó intézményegysége van. Magyarországon a
gyógypedagógiai szolgáltatások elérhetősége egyenetlen területi eloszlást mutat. Még mindig vannak
olyan települések, ahol sajátos nevelési igényű gyermekek integrációja nehezített, mivel nincs a
közelben olyan intézmény, amely biztosítaná a különleges gondozási igényből fakadó szolgáltatásokat.
Az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmények számát tehát lehetőség szerint növelni kellene
oly módon, hogy minden érintett gyermek, szülő, pedagógus számára elérhető távolságban (maximum
20–30 km) legyen egy gyógypedagógiai szolgáltató centrum.

Jövő:

A törvény 20. §-ának (9) jogszabálya az EGYMI-kre vonatkozóan nem említi az utazószakember-hálózat
működtetését, mely feladat a legnagyobb hangsúllyal jelenik meg az intézmények tevékenységkörében.
A törvény a kormányhivatalokhoz rendeli az utazószakember-hálózat megszervezésének feladatát, de
arról nem rendelkezik, milyen típusú intézményhez delegálja ezt a tevékenységet. A fentiek alapján az is
látható, hogy a jogalkotó a speciális nevelés-oktatás mellett a gyógypedagógiai támogató szolgáltatások
közül kizárólag a pedagógiai szakszolgálati feladatokat rendelte az EGYMI-k kompetenciakörébe, a
pedagógiai-szakmai szolgáltatás nem jelenik meg feladatként. Ez némileg ellentmond az intézményi
céloknak, hiszen az egységes gyógypedagógiai módszertani intézmény a sajátos nevelési igényű
gyermekek, tanulók együttnevelésének támogatása érdekében jött létre. Amennyiben az EGYMI nem
végezhet pedagógiai-szakmai szolgáltatást, az együttnevelés támogatása kimerül az SNI tanulók számára
tartott egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs foglalkozásokban. Tény, hogy a heti
1–2 alkalommal szervezett foglalkozások az optimális fejlesztéshez nem elegendőek. Mind a tapasztalat,
mind pedagógiai–gyógypedagógiai kutatások azt mutatják, hogy az integráció akkor lehet hatékony, ha a
befogadás szintjén valósul meg, azaz a pedagógiai környezet is alkalmassá válik a speciális szükségletek
kielégítésére. Ahogyan a Skandináviából kiinduló, világszerte elterjedt normalizációs elv kimondja: nem
az egyént, hanem a vele való bánásmódot kell normálissá tenni! Ez pedig szakmai szolgáltatások nélkül
nem megy, hiszen az integráló pedagógusokat támogatni kell abban, hogy olyan adaptív pedagógiai
környezetet teremtsenek, olyan pedagógiai eszköztárral rendelkezzenek, amely minden gyermek, az SNI
gyermekek számára is megfelelő, hatékony és fejlesztő. A már említett referencia-intézményi működés is
ezt a célt szolgálja. A szakmai szolgáltatások „elvétele” az EGYMI-től minőségi visszalépést jelenthet az
integrált nevelés egyre jobban működő folyamatában. Az EGYMI munkájának hatékonysága éppen
komplexitásában rejlik: az integráció valamennyi szereplője – gyermek, szülő, pedagógus, intézmény –
megfelelő támogatáshoz juthat.
http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulasban_akadalyozottak/
23_az_egysges_gygypedaggiai_mdszertani_intzmnyek_egymi_ltrejttnek_krlmnyei.html

http://real.mtak.hu/56638/1/EPA00011_Iskolakultura_2012_05_076-083.pdf

file:///C:/Users/levai/Downloads/KB2016-3-041-E-1001-65XXXXXX0-Erdei.pdf

http://www.jgypk.hu/mentorhalo/tananyag/A_tanulasban_akadalyozottak/GYOSZE_2012_2.pdf

http://www.irisro.org/pedagogia2015januar/51MileAniko.pdf