Kőpatakiné Mészáros

Mária:
A fogyatékossággal élő
emberek az Unióban
Fejlesztő Pedagógia 2004/3. szám

KÉSZÍTETTE: SOMOGYI DIÁNA

ESZTER
Fogyatékosság megítélése
számokban
- Az Európai Unióban a fogyatékossággal élők száma 37 millió fő. (2020-ban a teljes lakosság 20%-a,
vagyis kb. 90 millió fő)

- Az Eurobarométer 2001-es közvéleménykutatása szerint az uniós országokban a megkérdezettek

72%-a mondja azt, hogy a fogyatékos gyerekek ugyanabba az iskolába járjanak, mint ép társaik

- 76%-uk szerint nem kell elkülöníteni az értelmi fogyatékos embereket ép társaiktól

- Magyarországon a megkérdezettek 22%-a várja el, hogy sérült ember dolgozzon

- 34%-uk pedig nem alkalmazna fogyatékos személyt

2022.11.08.
Szegregált és integrált oktatás
Az oktatási törvény kimondja, hogy a
fogyatékos gyermek joga, hogy különleges
gondozás keretében állapotának megfelelő
pedagógiai ellátásban részesüljön.
Az 1993-as közoktatási törvény lehetőséget
adott az SNI-s gyerekek együttnevelésének-
oktatásának megvalósítására.
1993 és 2004 között az SNI-s tanulókat
szegregáltan nevelő-oktató intézmények száma
nem változott, az integrált iskolák száma
országosan sokáig nem érte el a 3%-ot.

2022.11.08.
Mit tesz az EU?
Felismerték, hogy a közös boldogulás alapja a közös fejlődés.

1980-ban megalapították az Összpárti Fogyatékosügyi Csoportot.

A csoport hatása egyértelműen pozitív.

Két havonta tanácskozik Strasbourgban, elnöke 1999 októbere óta Richard Howitt.

Napirenden szereplő néhány téma:

- mélypadlós autóbuszok

- antidiszkriminációs intézkedések

- foglalkoztatási irányelvek

2022.11.08.
Európai Fogyatékosügyi Fórum
1996-ban alapították, European Disability Forum (EDF).
Elsődleges célja, hogy Európa valamennyi fogyatékossággal élő
állampolgára számára biztosítsa a véleményezési jogot a
fogyatékos embereket is érintő jogszabályok kidolgozásánál és
végrehajtásánál.
EDF tag 15 EU-tagállam és Norvégia, Izland. Székhelye
Brüsszel.
Évente két alkalommal üléseznek.
EDF munkáját segítő bizottságok, pl. Emberi Jogok Bizottsága,
Fogyatékos Nők Bizottsága

2022.11.08.
Rendezvények, kampányok
A Fogyatékossággal élők európai napja december 3.

Ezen a napon minden évben kiosztják az Akadályok Megszüntetése Díjat.

2000-ben ezt a díjat a Swith On SA cég kapta, mert 20 munkatársát megtanította a jelnyelvre csak
azért, hogy 3 siket alkalmazottjával könnyebb legyen a kommunikáció.

Magyarországon a Neumann János Számítástechnikai Szakközépiskola és Gimnáziumban az

integrált nevelés 1991-ben kezdődött egy vak tanuló befogadásával.

Az Ifjúsági Innovációs Versenyen 1995-ben és 1996-ban világelsők lettek az iskola diákjai, egy általuk
kifejlesztett Braille-nyomtatóval és órai jegyzetelő géppel (103 projekt közül). Lényege, hogy a nem
látók részére bármilyen számítógéppel szerkesztett szöveg azonnali kinyomtatását és olvashatóságát
teszi lehetővé.

2022.11.08.
1997-ben a Laslo Emil
által kifejlesztett Braille-
kijelző című pályázat
aratott elismerést.

A Braille-kijelző a számítógép
monitorján megjelenő szöveg
megjelenítését biztosítja egy lapon,
amin egy speciális egeret lehet
mozgatni. Az egéren kis, mágnessel
mozgatható gombok vannak, melyek
a Braille-írásnak megfelelő ingert
adnak a kéz ujjainak. Így a nem
látók is tudnak olvasni monitoron.

2022.11.08.
2003: a fogyatékos emberek
európai éve
Az EDF kezdeményezésére született, ebben az évben több mint 10.000 eseményt szerveztek.

Céljuk az volt, hogy megismertessék az emberekkel a sérült emberek jogait, az előttük álló
problémákat és a diszkrimináció formáit.

Magyarországon az Országos Közoktatási Intézet „Felelősség, együttműködés – befogadó társadalom”

címmel tartott konferenciát.

A rendezvény célja az volt, hogy képet adjon a magyar gyógypedagógiáról, valamint a fogyatékos
gyerekekkel kapcsolatos információáramlás, kommunikáció és együttműködés fejlesztését is szolgálta.

2022.11.08.
A fogyatékossággal élők személyes
tapasztalatai
1998-tól a Mozgáskorlátozottak Egyesületének
Országos Szövetsége (MEOSZ)
bekapcsolódott az EDF munkájába, különös
tekintettel a fogyatékossággal élők
integrációjának megvalósulására.

A mindenki számára tervezés (design for all)

fontosságának hangsúlyozásával a szövetség a
koncepció hazai közvetítője és terjesztője lett.

2022.11.08.
Az akadálymentesítés
Az „Akadálymentesítés európai eszméje” című
dokumentum a megközelíthetőségen nem csak a
fogyatékos emberek számára alkalmas épített környezet
létrehozását jelenti, hanem az épületek azon jellemzőjét,
hogy minden személy, aki bejut az épületbe, egyformán
és önállóan használja azt.
Ebbe beletartozik a kerekes székesek számára használható
rámpák, liftek, de az épületben és azon kívül található
tárgyak, az elérhető szolgáltatások, a kommunikációs
alkalmazások is ide tartoznak.
A fogyatékossággal élők akadálymentes Európája
megbirkózik a funkcionális korlátokkal, így a fogyatékos
emberek részvétele a társadalomban lehetővé válik.

2022.11.08.
A hatékony tanítási gyakorlat
Komplex probléma: hogyan valósulhat meg a gyakorlatban a fogyatékos tanulók eredményes integrált
nevelése-oktatása?

Egyik segítő megoldásként 2001-ben megalakult egy Integrációs Módszertani Műhely.

Az itt folyó munka eredménye egy tanulmánykötet lett, amely hat integráló intézményben folyó
akciókutatás eredményét összegző tanulmányt adott közre a jó gyakorlatok terjesztése céljából.

2022.11.08.
Munkaerőpiaci helyzet
Nem készülnek rendszeres és összefüggő vizsgálatok a fogyatékossággal élőkről, ezért nem tudunk
pontos adatokat sem munkaerőpiaci helyzetükről.

Az EU munkaképes korú lakosságának foglalkoztatási rátája 60%, a fogyatékos emberek

foglalkoztatási rátája ennél jóval alacsonyabb.

A fogyatékosbarát munkahelyek megteremtésének megkönnyítése érdekében az EU tagállamai

megreformálják az adószabályokat és pénzügyi kompenzáció segítségével próbálják ösztönözni a
fogyatékossággal élők átáramlását a nyílt munkaerőpiacra.

Az 1990-es évek közepétől az EU legnagyobb célkitűzése a munkanélküliség leküzdése. Ennek

eredményeképpen 1997-től 10 millió új állást hoztak létre, és a 11%-os munkanélküliség 8% alá
csökkent. (2021-ben 7,4 %)

2022.11.08.
2022.11.08.
https://nemadomfelkavezo.hu/
Budapest, Magdolna utca 1.
2022.11.08.
Befejezés
A fogyatékossággal élők jogainak védelmére eddig nem született kötelező érvényű EU-jogszabály.

Problémájukkal azonban foglalkozni kell, mert az Unió minden 10. állampolgára valamilyen testi
vagy szellemi fogyatékossággal él.

Dr. Hegedűs Lajos, a MEOSZ akkori elnöke így nyilatkozott (jelenlegi elnök: Kovács Ágnes):

„ A fogyatékossággal élő emberek számára Magyarország uniós tagsága elsősorban másfajta szemlélet
meghonosulását jelentheti. Ez szól egyrészt empatikusabb gondolkodásmódról a társadalomban,
másrészt más eszmeiségről a fogyatékossággal élők körében, akiknek úgy kell gondoskodniuk saját
sorsukról, mint akik felelősek annak alakításában.”

2022.11.08.