16.

A gyakorlaton szerzett tapasztalatai alapján értékelje egy bennlakásos intézményben

élő idős/fogyatékkal élő ember közvetlen környezetének, személyes életterének
kialakítását! Tegyen javaslatot az egészséges és biztonságos élettér
kialakítására/átalakítására az ellátott gondozási szükségletei alapján!

Információtartalom vázlata:

- A gyakorlóintézmény típusa, feladatai

- A társadalmi- és a tárgyi környezet hatása az emberre
- Az állandóság szerepe az idős/fogyatékkal élő ember életében
- A biztonság helye az emberi szükségletek rendszerében
- Az egészséges és biztonságos élettér ismérvei
- A megismert idős/fogyatékkal élő ember fizikai környezetének bemutatása
- A gyakorlat során megfigyelt idős/fogyatékkal élő ember egészségi, szociális, mentális
állapota
- A megfigyelt idős/fogyatékkal élő ember gondozási szükséglete
- A közvetlen környezet higiénéje, a szociális gondozó és ápoló támogató szerepe a
higiéné megtartásában
- Javaslatai az idős/fogyatékkal élő ember biztonságos és egészséges élettérének
kialakítására

A gyakorlóintézmény típusa, feladatai

(előző tételeknél található)

A társadalmi- és a tárgyi környezet hatása az emberre

Bentlakásos intézményi ellátás során gondozottak számára nehéz az új környezethez való
alkalmazkodás, mikor beköltözik az intézménybe fontos, hogy segítsünk a beilleszkedésben.
A bentlakásos intézményben biztosítani kell:
- a napi huszonnégy órás szolgálatot,
- a folyamatos működéshez szükséges személyi és tárgyi feltételeket.
A bentlakásos intézményben ki kell alakítani az éjszakai és nappali tartózkodásra (lakhatás), a
személyi tisztálkodásra, az étkezésre, az intézmény jellege szerinti közösségi együttlétre,
tevékenységre (pl. társalgó, könyvtár, foglalkoztató, kápolna, imaterem), valamint mentális
gondozásra, az egészségügyi ellátás céljára (pl. orvosi szoba, betegszoba), gondozási
egységenként legalább húsz négyzetméter alapterületű közösségi együttlétre, a látogatók
fogadására szolgáló helyiséget.
Az intézményben 24 órás ellátást, felügyeletet, orvosi felügyeletet, gyógyszerrel textíliával
való ellátást, ápolást, gondozást, egészségügyi ellátást és napi minimum három étkezést kell
biztosítani. Már az előgondozás során beszélhetünk az intézményről és az ott élőkről, a
foglalkoztatásokról. Intézményen belül a tárgyi környezet megfelelő kialakításával
növelhetjük a lakók biztonságát. Gondozottaknak lehetőségük van beköltözéskor a saját
személyes tárgyaik beviteléhez ami az érzelmi biztonsághoz járul hozzá.
Akadálymentes tereket kell kialakítani, fürdőszobába, mosdóba kapaszkodókat felszerelni,
villany kapcsolókat, jelzőket, gyógyászati segédeszközöket elérhető távolságban kell
elhelyezni.
Az állandóság szerepe az idős/fogyatékkal élő ember életében
Fontos a személyi állandóság a fizikai környezeti higiénia megtartása, az egyéni szükségletek
kielégítése. Figyelnünk kell, hogy elkerüljük az alulgondozást és a túlgondozást, törekedni
kell az egyén önfenntartási képességének fenntartására.

A biztonság helye az emberi szükségletek rendszerében

A biztonság a második legalapvetőbb az emberi szükségletek rendszerében, ami idős korban
még inkább felértékelődik, a megfelelő gondozási módszer alkalmazásával, a társas
kapcsolatok támogatásával, mentális gondozással hozzájárulunk kielégítéséhez.
A szociális gondozó és ápoló feladata a gondozott környezeti és személyi higiénia fenntartása,
mosdatás, tisztázás, ágynemű csere, öltözködésben való segítségnyújtás. Alapápolási
feladatok vércukor mérés, vérnyomás mérés, étkeztetésben való segítség nyújtás, mentális
gondozás, folyadék pótlás. A gondozottak állapotát folyamatosan figyelemmel kell kísérni,
folyamatos felügyeletet kell biztosítani számukra.

Az egészséges és biztonságos élettér ismérvei

Az idős ember életében az állandósággal van összefüggésben, hogy a saját, megszokott
környezetében érzi magát biztonságban. Így meghatározó: a lakóhely, a lakás jellemzői:
egészséges élettér (tisztaság, tágas tér, jól szellőztethető szobák). Megoldott a lakás
szigetelése: nyáron hűvös élettér, télen biztosított a fűthetőség. A biztonságot erősítő
zárhatóság, a védelem érzete A környezeti ártalmak kiszűrése (forgalmas út, egyéb veszélyek)
A kényelmet, a konformérzetet biztosító, jó a lakás felszereltsége, berendezése
(akadálymentesítés, stb.)

A megismert idős/fogyatékkal élő ember fizikai környezetének bemutatása

(ellátottad bemutatása)

A gyakorlat során megfigyelt idős/fogyatékkal élő ember egészségi, szociális, mentális

állapota
(ellátottad bemutatása)

A megfigyelt idős/fogyatékkal élő ember gondozási szükséglete

(ellátottad bemutatása)

A közvetlen környezet higiénéje, a szociális gondozó és ápoló támogató szerepe a

higiéné megtartásában
A szociális gondozónak törekednie kell arra, hogy az ellátottak mindig tiszták és rendezettek,
ápoltak legyenek. Ezt segíti a fürdetési rend, - ez alapján minden ellátott legalább 3
alkalommal fürdik, a többi napokon teljes mosakodás történik. Az ágyban fekvő betegeket
ugyanúgy fürdetik a gondozók a fürdetési rend szabályai szerint. De nemcsak az
ellátottaknak kell tisztának és ápoltnak lenni, hanem ott is, ahol élnek. A környezetüknek. A
gondozók figyelemmel kísérik a lakószobák, a mellék helyiségek tisztaságát. A takarító
személyzet folyamatosan takarítja az épületet, a lakószobát, a mellékhelyiségeket, azért, hogy
a gondozottak kellemesen érezzék magukat. Rendszeresen szellőztetnek, a lakószobákat
igyekeznek otthonossá alakítani.
Javaslatai az idős/fogyatékkal élő ember biztonságos és egészséges élettérének
kialakítására
Az életkornak és az idős ember állapotának megfelelő élettér kialakítása:
Követelmények: A veszélyforrások megszüntetése (közlekedő utak, csúszásmentesség, a
zsúfoltság,
Balesetek megelőzése érdekében: a háztartási gépek használatának gyakorlása, érintésvédelmi
ellenőrzése
A rendszeres testi higiéniára a figyelem felhívása, ellenőrzése (kádak átalakítása,
kapaszkodók, ülő alkalmatosság, a tisztálkodó eszközök előkészítésének tudatosítása)
A lakótér, élettér tisztasága, rendszeres takarítása, a hűtőszekrényben tárolt ételek ellenőrzése
A veszélyhelyzet azonnali jelentéséhez az eszközök biztosítása, jelzőkészülék, telefon A napi,
a biztonságot erősítő rutin-feladatok végrehajtásának gyakorlása

17. Milyen adminisztrációs feladatok kapcsolódnak az idősek és fogyatékkal élők

bentlakásos otthonában történő ellátáshoz? Mutassa be az intézményi gyakorlat során
megismert dokumentumokat, alkalmazásuk jogszabályi hátterét!

Információtartalom vázlata:
- Az idősek és fogyatékkal élők bentlakásos otthonban történő ellátásának célja,
tartalma, igénybevételének módja
- Az előgondozás adminisztrációja
- Az idősek és fogyatékkal élők gondozási szükségleteinek, funkcióinak vizsgálata
- A szükségletfelmérés dokumentumai
- A gondozási tervek típusai, tartalmi elemei és felülvizsgálatának szabályai
- A napi ápolási-gondozási folyamat rögzítésére szolgáló dokumentáció az idősek és
fogyatékosok otthonában
- A kötelezően használt dokumentumok tartalmának és vezetésének jogszabályi alapja
- Az ellátotti elégedettség mérésének dokumentumai

Az idősek és fogyatékkal élők bentlakásos otthonban történő ellátásának célja, tartalma,

igénybevételének módja
A személyes gondoskodást nyújtó szakosított ellátások célja, hogy megoldja azokat a
problémákat melyeket alapellátás keretében nem lehet. A személyes gondoskodást nyújtó
intézmények egyik formája az ápolást, gondozást nyújtó intézmény melynek öt típusa van:
1. idősek otthona
2. szenvedélybetegek otthona
3. pszichiátriai betegek otthona
4. fogyatékos személyek otthona
5. hajléktalanok otthona
Az önmaguk ellátására nem, vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek napi ötszöri
étkeztetéséről, szükség szerint ruházattal, illetve textíliával való ellátásáról, mentális
gondozásáról, a külön jogszabályban meghatározott egészségügyi ellátásáról, valamint
lakhatásáról (a továbbiakban: teljes körű ellátás) az ápolást, gondozást nyújtó intézményben
kell gondoskodni, feltéve, hogy ellátásuk más módon nem oldható meg. A bentlakásos
intézményben biztosítani kell a napi huszonnégy órás szolgálatot, a folyamatos működéshez
szükséges személyi és tárgyi feltételeket. A bentlakásos intézményben ki kell alakítani az
éjszakai és nappali tartózkodásra (lakhatás), a személyi tisztálkodásra, az étkezésre, az
intézmény jellege szerinti közösségi együttlétre, tevékenységre (pl. társalgó, könyvtár,
foglalkoztató, kápolna, imaterem), valamint mentális gondozásra, az egészségügyi ellátás
céljára (pl. orvosi szoba, betegszoba), gondozási egységenként legalább húsz négyzetméter
alapterületű közösségi együttlétre, a látogatók fogadására szolgáló helyiséget. Az
intézményben 24 órás ellátást, felügyeletet, orvosi felügyeletet, gyógyszerrel textíliával való
ellátást, ápolást, gondozást, egészségügyi ellátást és napi minimum három étkezést kell
biztosítani. Fogyatékkal élők otthonában és idősek otthonában a gondozási szükséglettel
rendelkező kliens részére gondozási tervet kell készíteni ami egyénre szabottan tartalmazza az
ellátásban részesülő személy állapotának megfelelő gondozási, ápolási fejlesztési feladatokat.
Az előgondozás adminisztrációja
Az előgondozás keretében az előgondozást végző személy tájékozódik - az intézményi ellátást
igénybe vevő életkörülményeiről, egészségi állapotáról, szociális helyzetéről - továbbá
felkészíti az ellátást igénybe vevőt az intézményi elhelyezésre az állapotára vonatkozó
dokumentumokat összegyűjti.
Kitölti az „Egyszerűsített előgondozás”nevezetű dokumentumot.
Az idősek és fogyatékkal élők gondozási szükségleteinek, funkcióinak vizsgálata
A súlyos fogyatékosságot igazolni lehet - az ellátás megállapítását, illetve folyósítását igazoló
határozattal vagy más okirattal, - az ellátás megállapításának alapjául szolgáló, a
fogyatékosság fennállását igazoló szakvéleménnyel. Az egyén teljes ellátásra, folyamatos
gondozásra, ápolásra szorul, intenzív odafigyelést és gyakori beavatkozást igényel.
A szükségletfelmérés dokumentumai
36/2007. (XII. 22.) SZMM rendelet a gondozási szükséglet, egészségi állapot rászorultság
vizsgálata
Dokumentumok: Felméréshez adatlap
Orvosi leletek, jövedelemigazolás, kérelem,

Területe:
 - Az önkiszolgálás: táplálkozás, testápolás, öltözködés, WC használat
- Önellátás: eszközök, anyagok használata, terápia-követés,
- Mozgásfunkciók: helyváltoztatás, testhelyzet-változtatás
- Mentális funkciók: térbeli- időbeni tájékozódás, kommunikáció, beszédkészség,
beszédértés,
- Érzékszervi funkciók: látás, hallás
- Egészségügyi ellátási igény
- Felügyeleti igény
- Szociális körülmények - Anyagi helyzet

A gondozási tervek típusai, tartalmi elemei és felülvizsgálatának szabályai

A gondozási terv típusai: az egyéni gondozási terv, az egyéni rehabilitációs program, az
egyéni fejlesztési terv

Az ellátást igénybe-vevő önellátási mértékének megállapítását az intézmény vezetője végzi el.

- egyéni gondozási terv – rövid távú, közép távú, hosszú távú
- egyéni rehabilitációs program
- egyéni fejlesztési terv
Gondozási terv tartalmazza az egyénnel kapcsolatos fizikai, egészségügyi ellátással, mentális
gondozással, foglalkoztatással, érdekvédelemmel kapcsolatos feladatokat/problémákat, célját,
módszerét, időrendjét, értékelését, ellenőrzését.
Az intézményi ellátásban részesülő személyre gondozási tervet kell készíteni - mely a
gondozási feladatokat rögzíti. Ez lehet:

1./a. Egyéni gondozási terv: egyénre szabottan határozza meg az ellátásban részesülő
állapotának megfelelő gondozási, ápolási, fejlesztési feladatokat és módszereket. Az ellátás
igénybevételét követően egy hónapon belül kell elkészíteni.
A gondozási terv elkészítéséről és az abban meghatározott feladatok teljesítéséről az
intézmény vezetője gondoskodik. A szakmai team végzi.
Az ellátottal foglalkozó munkacsoport évente - jelentős állapotromlás esetén annak
bekövetkezésekor - átfogó értékelést készít.

1./b. Ápolási terv: ha az ellátásban részesülő személy állapota miatt ápolásra is szorul,
az egyéni gondozási terv részeként ápolási tervet is kell készíteni.
Az ápolási terv tartalmazza:
- az ellátást igénybevevő egészségi állapotát,
- az ápolási tevékenység részletes tartalmát,
- az ellátást igénybe vevő önellátási képességének visszanyeréséhez szükséges
 segítő tevékenységet,
- ápolás várható idejét,
- szükség szerint más formában biztosítandó ellátás kezdeményezését.
Az ápolási feladatok szakszerű ellátását az intézmény orvosa folyamatosan figyelemmel
kíséri.

Egyéni fejlesztési terv: az ellátott személyről készített gyógypedagógiai, egészségi és mentális

állapotra vonatkozó jellemzés alapján készül.

Az egyéni fejlesztési terv tartalmazza:

- az ellátást igénybe vevő állapotának leírását, és az abban bekövetkezett változást, az
egyéni fejlődést,
Az egyéni fejlesztési tervet kidolgozó munkacsoport félévente értékeli az elért eredményeket
és szükség szerint módosítja az egyéni fejlesztési tervet.

3. Egyéni rehabilitációs program: életvezetési, pszichés, mentális, szociális, a

foglalkoztatáshoz való segítségnyújtást tartalmazza.
A rehabilitációs program eredményeit a programot kidolgozó munkacsoport félévente
ellenőrzi, szükség esetén módosítja a programot, meghatározza a további feladatokat.

A napi ápolási-gondozási folyamat rögzítésére szolgáló dokumentáció az idősek és

fogyatékosok otthonában
Eseményátadó füzet
Vizitfüzet
Napi kezelések
Ápolási/megfigyelési lap
Pszichiátriai dekurzus lap
Egyéni gyógyszernyilvántartó lap
Injekciózás nyilvántartása

A kötelezően használt dokumentumok tartalmának és vezetésének jogszabályi alapja

1/2000SzCsM rendelet; 1993. évi III.tv. ;1997. évi CLIV (154) az egészségügyi tv.

Az ellátotti elégedettség mérésének dokumentumai

Az ellátottakkal készített interjúk, kérdőívek, s azok értékelése
Ellátotti elégedettségi kérdőív --- kitöltve, név nélkül bedobható a gyűjtődobozba

18. Értelmezze az időskori kríziseket és vesztességeket! Milyen krízisekkel kellett

megküzdenie az Ön által megismert idős embernek? Hogyan határozzák meg az átélt
krízisek mostani életét?
Az információtartalom vázlata:
- A gyakorló intézmény típusa, feladatai
- Az időskor sajátos krízisei és vesztességei
- A krízisek jelei, értelmezésük
- A krízisintervenció fogalma
- A krízisek és vesztességek feldolgozásának módszerei
- Az átélt krízisek szerepe az emberi viszonyokban
- A szociális gondozó és ápoló krízisintervencióban betöltött szerepe
- A gyakorlat során megismert idős ember életútját meghatározó krízisek

A gyakorló intézmény típusa, feladatai

(előző tételeknél található)

Az időskor sajátos krízisei és vesztességei

Időskorban az egyénnek több krízishelyzettel kell megküzdenie. Vannak az életciklussal járó
előre látható és a váratlan krízishelyzetek. Krízist jelenthet az egyén számára az időskor, a
nyugdíjba vonulás, hogy az addig aktív személynek kevesebb a feladata, hogy a
gondoskodóból gondozottá válik. Sokan nehezen élik meg hogy csökken a teljesítő
képességük.
Az időskori krízisei: A nyugdíjazás, presztízsveszteség anyagi nehézségek testi, mentális
hanyatlás szomatikus betegségek a gyász szociális izoláció intézményi elhelyezés az
életszakaszhoz tartozó krízisek (normatív)
A krízisek jelei, értelmezésük
Az identitáskrízis alapját a visszatekintés okozza: kétségbeesés jellemzi átértékelésre
kerülnek a társadalmi szerepek a problémamegoldó és teherbíró képessége hanyatlik az idős
embernek, megváltoznak az idős ember szociális funkció
Jelei: viselkedésváltozás szorongás, introvertáció, (befelé forduló) halálfélelem, öngyilkossági
hajlam, izoláció (elkülönülés)

A krízisintervenció fogalma
A krízisintervenció ma már az egyénekkel, családokkal, közösségekkel végzett közvetlen
tevékenység elismert formája. A krízisintervenció nem pszichoterápia, nem cél a személyiség
megváltoztatása, csak a korábbi egyensúly helyreállítása, esetenként katasztrófa elhárítás.
Célja: Megóvni a krízisben lévő személyt attól, hogy súlyosabb állapotba kerüljön
A krízisek és vesztességek feldolgozásának módszerei
Sok-sok beszélgetés, türelem, odaadás, figyelemelterelés. Pszihológiai tanácsadás,
krízisintervenció sokat segíthet.
Az átélt krízisek szerepe az emberi viszonyokban
Krízis helyzet az amikor az egyén lelki egyensúlya felborul, feszültségi állapot. Az egyén
tudata beszűkül, képtelen helyzetét önállóan kezelni. Folyamatosan a problémával van
elfoglalva minden más háttérbe szorul. Érzelmileg instabillá, érzékenyebbé válik. Gyakran az
emberi kapcsolatai is háttérbe szorulnak, illetve megváltoznak. Irracionálisan éli meg a
helyzetét. A krízis szó szerint döntést jelent.

A szociális gondozó és ápoló krízisintervencióban betöltött szerepe

A krízisintervenció célja a krízishelyzet gyors kezelése, megszüntetése. Fontos hogy
mihamarabb kimozdítsuk gondozottunkat ebből a feszültségi állapotból.

Krízis intervenció lépései:

Az ideiglenes megnyugvás megtalálása - feszültségcsökkentés.
A közvetlen katasztrófa elhárítása
Támasz nyújtása
Az érzelmi realitás megőrzése és képviselete
Aktív beavatkozás - – akcióirányultság,
Beszűkülés tágítása – kapcsolat kialakítása (torzítva érzékel), egyéb fontos személyek,
értékek figyelembe vétele, a bénult tehetetlen egyén "mozgásba hozása".
Alternatíva választás – feladat megoldása
Specialistához fordulás
A szűkebb környezet válságának kezelése - az egyén válsága kihat a környezetére is, vagy
okozhatja maga a környezet (pl.: túlzott elvárások)

A gyakorlat során megismert idős ember életútját meghatározó krízisek

(saját ellátottadról beszélni)

19. Milyen előírások határozták meg gyakorlóintézményében a gondozási munka

biztonságos végzését? Hogyan tudta ezt érvényesíteni terepgyakorlati munkája során?
Információtartalom vázlata:

- A gyakorlóintézmény típusa, feladatai

- A gyakorlóintézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata
- Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök a gyakorló intézményben
- Gyógyszerek, mérgek, vegyszerek tárolására, nyilvántartására vonatkozó szabályok a
gyakorló intézményben
- Veszélyes hulladékok; a veszélyes hulladékként kezelt anyagok, eszközök kezelése, a
veszélyes hulladékok tárolására vonatkozó előírások a gyakorló intézményben
- Elektromos gépek, berendezések rendeltetésszerű használata a gyakorló intézményben
- A szociális gondozó feladata baleset, tűzeset észlelése esetén
- A gyakorlati munka során az ellátott, a saját és munkatársai biztonsága érdekében
végzett tevékenysége
- Gyakorlati tapasztalatai a biztonságos munkavégzés szabályainak betartásáról

A gyakorlóintézmény típusa, feladatai

(előző tételnél)

A gyakorlóintézmény tűz- és munkavédelmi szabályzata

Tűzoltók száma: 105. A tűzveszélyes eszközöket nagy figyelemmel kell kezelni. Akár hajat
szárítunk (fürdőszobába nem használjuk), akár kivasalunk valamit(nem hagyjuk bedugva) Az
intézmény rendelkezik tűzvédelmi tervvel, amely magába foglalja az esetleges tűz esetén való
teendőket.
Tűzjelzéskor a következő adatokat kell közölni:
a.) a tűzeset, káreset pontos helye.
b.) a tűz terjedelme.
c.) életveszély van-e?
d.) jelző személy neve, a hívó telefon száma.

Tűz esetén könnyen kiüríthető.

Sérülés esetén mentőt hívni (104).
Elsősegélynyújtáshoz a szükséges felszerelés a nővér szobában található.
Tűz esetén a tűzoltást végzi, minden műszakban lévő dolgozó.
A lakókat ki kell menteni, és meg kell nyugtatni.
Telefon mellett kifüggesztve kell tartani az értesítendő személyek elérhetőségét.

Munkavédelem: az előírásoknak megfelelő védő öltözetet kell viselni.

Fertőző betegségek ellen védőoltást felvenni, gumikesztyűt használni.
Influenzás megbetegedés esetén nem vehető fel a munka.
Megfázás esetén szájmaszkot viselünk.
Naponta munkaruha csere.
A munkaruha fehér legyen, és rendszeresen fertőtlenített.
Papucs (cipő) ne legyen csúszós talpú! Nagyon sűrű kézfertőtlenítés!

Egyéni védőfelszerelések, védőeszközök a gyakorló intézményben

A környezet illetve a munka jellege sok veszélyforrást jelent az egészségügyi és szociális

intézményben dolgozók számára. Nagyon fontos a saját egészségünk védelme a fertőzések,
balesetek megelőzése. Dolgozókat érintő kockázatok: - egészségügyi - biológiai - kémiai -
fizikai - ergonómiai - pszicho szociális Kockázatot jelen a tű és egyéb éles eszközök által
okozott sérülés, mivel a vér útján terjed kórokozók fertőzést okozatnak. Ezek a sérülések az
alábbi intézkedésekkel előzetők meg: - védőoltások - biztonságos munkarendszerek
bevezetése - védőeszközök használata - kupak visszahelyezésének tilalma - biztonságos
munka környezet kialakítása - megfelelő higiénia - megfelelő munkaruha, munkacipő
használata - gumikesztyű használata

Köpeny, védőcipő, fityula, gumikesztyű, orr-és szájmaszk, (cseppfertőzés)

Gyógyszerek, mérgek, vegyszerek tárolására, nyilvántartására vonatkozó szabályok a

gyakorló intézményben
Mérgeket, vegyszereket az előírásoknak megfelelően kell tárolni és szállítani. Tárolásuk
zárható szekrényben vagy külön helységben történik jelzéssel ellátva. Csak a saját
csomagolásukban tárolhatók. A gyógyszereket szintén zárható szekrényben kell tárolni és
nyilvántartást kell vezetni róluk. A kábítószernek minősülő gyógyszerek kiadása és tárolása
szintén szigorú szabályozás szerint történik, nyilvántartást kell vezetni róluk. A veszélyes
hulladékok kezelésénél a fertőzésveszélyes hulladékot egyszer használatos, minősített
gyűjtőedényben kell gyűjteni, melyeket le kell zárni. A rajtuk lévő táblázatot ki kel tölteni, rá
kell írni a hulladék fajtáját, dátumot. Injekciós tűk, vágó, szúró eszközök, ampullák és egyéb
eszközök csak kemény falú gyűjtőedényben tárolhatók. A sérült gyűjtőeszközöket tilos
felhasználni. A veszélyes hulladékot el kell szállíttatni, melyet szintén vezetni, dokumentálni
kell

A gyógyszereket zárható szekrényben, 15-20%-on ABC sorrendben, saját dobozában, lejárati

időt feltüntetve tároljuk. A mérgeket, és a vegyszereket erősfalú biztonságos zárral ellátott
méregszekrényben tároljuk. Ezekről hitelesített méregkönyvet kell vezetni.

Veszélyes hulladékok; a veszélyes hulladékként kezelt anyagok, eszközök kezelése, a

veszélyes hulladékok tárolására vonatkozó előírások a gyakorló intézményben

A veszélyes hulladékok ugyan úgy tárolandók, mint a mérgek. Mindegyiket feliratozni,

feltüntetni a méreg jelet (++). A göngyölegét is a méreg tárolási szabályai szerint elzárni
Nyilvántartást kell vezetni róla.

Elektromos gépek, berendezések rendeltetésszerű használata a gyakorló intézményben -

Érintésvédelem: A dolgozóknak és a gondozottaknak egyaránt be kell tartani az elektromos

termékek használati utasítását. Elektromos kezelést tilos fém ágyon végezni, gyúlékony
anyagot tilos elektromos készülék mellett tartani, javításukat csak szakember végezheti.
Tűzvédelem: A z intézményben megfelelő számú tűzoltó készüléket kell elhelyezni és
folyamatosan ellenőrizni kell. Épületben tilos a dohányzás. Intézménynek rendelkeznie kell
tűzriadó tervvel és kidolgozott menekülési útvonallal. Tűzoltóság telefonszámát ki kell
függeszteni. Elektromos berendezéseket tilos vízzel oltani. Munkába állás előtt munka, tűz és
balesetvédelmi oktatáson kell részt venni amit évente kell megismételni.

A villanyárammal történő balesetek elleni személyi védekezés legjobb, legfontosabb

módszere, hogy minden esetben tartsuk be az elektromos készülék használati utasításait, és
erre feltétlenül figyelmeztessük, és tanítsuk meg a gondozottakat. Elektromos meghibásodás
esetén áramtalanítunk. A hibát csak szakember javíthatja. Elektromos kezelést ágyon nem
végzünk. A beteg haját fürdőszobában nem szárítjuk, mert halálos balesetet okozhat. Hibás
elektromos gépet ne használjunk.

A szociális gondozó feladata baleset, tűzeset észlelése esetén

Tűzoltó hívása, mentő hívása
Ellátottak megnyugtatása, elsősegélynyújtás
Segítség kérése, megerősítés
Ellátottak kiürítése az épületből

A gyakorlati munka során az ellátott, a saját és munkatársai biztonsága érdekében

végzett tevékenysége
Kötelező védőruha használata, melyben nagyon fontos szerepe van a védőkesztyűnek. Ezzel
elháríthatunk különböző fertőzésveszélyeket. Gondjainkra nagyon sok idős beteg ember van
bízva, akiket nap-mint nap figyelmeztetni kell a balesetveszélyre. Nem kapkodunk, ha
nyugodtan, higgadtan dolgozunk, nem érhet baleset. A nehéz, magatehetetlen embert
egyszerre emeljük fel ketten, megbeszélve, mozdulatainkat közölve a kolleganővel, akkor az
sikeres akció lesz. Nem támaszkodhatunk a rutinos tudásunkra, a figyelem sohasem
lankadhat.

Gyakorlati tapasztalatai a biztonságos munkavégzés szabályainak betartásáról

Az intézményben szigorú rend szabályozza a dolgozókat. A fertőzés veszély elkerülésének
érdekében nagyon gyakran kell fertőtlenítő kézmosást végezni és gumikesztyűt használni.
Kerekesszékben szállított beteget nővér visz a célhelyre. Az akadálymentesítő lejtőnél is
biztosítjuk a beteg balesetmentes szállítását. Fürdetésnél mindig két személy végzi a kádba
juttatást, és kivételt. A gondozottnak előröl, nyúlunk a hóna alá, törölközővel, hogy ne
csússzon, majd a kád szélére ültetjük, a következő mozdulattal a kerekesszékbe emeljük,
meggyőződve róla, hogy a fék be van húzva.

20. Ismertesse a minőségbiztosítás és a szakmai protokollok szerepét, jelentőségét az

idősek és fogyatékkal élők ellátásában! Ismertesse a gyakorló intézményben szerzett ez
irányú tapasztalatait!

Információtartalom vázlata:
- A minőségbiztosítás fogalma, szerepe és jelentősége a szociális ellátásokban
- A szakmai protokoll fogalma, szerepe és jelentősége a szociális ellátásban
- A gyakorlat alatt megismert alapellátási protokollok bemutatása
- A szakmai protokollok és a minőségbiztosítás kapcsolata
- A szociális gondozó és ápoló feladatai a szakmai protokollok alkalmazásában
- A szociális gondozó és ápoló feladatai az ellátottak elégedettségi vizsgálatában

A minőségbiztosítás fogalma, szerepe és jelentősége a szociális ellátásokban

A minőség irányítási rendszeren belül alkalmazott tervezett és módszeres tevékenységet értik,
amelynek célja a bizalomkeltés mind a vezetőségben, mind pedig a vevőkben a
minőségkövetelmények teljesítését illetően. Minden ellátó rendszernek van egy minőség
leírása, hogy a feladatokat hogyan kell elvégezni. Leszabályozzák a házirendet, a
betegfelvétel rendjét . Minőségbiztosítás szerint és belső minőségügyi rendszer alapján lehet
leszabályozni.
Külső cég általi tanúsító eljárás, AUDITÁLÁS (ellenőrzés, tanusítás) melynek két típusa van:
1. - külső auditálás, auditáló cég ellenőre végzi az ellenőrzési folyamatot
2.- kórházon belül kinevezett egészségügyi minőségellenőr végzi az ellenőrzést
Belső minőségügyi rendszer: kötelező protokollokat készíteni. A protokoll folyamat lerást
jelent, például az ágyazás vagy a fürdetés folyamatának leírását

Olyan intézkedések, melyek betartásával a szolgáltatások megfelelnek a szakma

standardjainak és bizalmat keltenek a kliensbe.
A szolgáltatások minőségének folyamatos tökéletesítése annak érdekében, hogy a
szolgáltatást igénybe vevő, a szolgáltató és a szolgáltatásért felelős minél elégedettebb legyen.
A szociális szolgáltatások minőségbiztosításának értelmezéséhez meg kell határozni a
szociális szolgáltatások főbb szereplőit. A minőség elvárást, igényt jelent a szükségleteinket
kielégítő szolgáltatásokkal szemben, másrészt bizonyos értékelést, használati
értékrendet, az azonos szükségleteket kielégítő dolgok között.

A szakmai protokoll fogalma, szerepe és jelentősége a szociális ellátásban

A szolgáltatásokat nyújtók szakmai felkészültségét meghatározza A szolgáltatások folyamatai

szabályozottak, ellenőrzöttek legyenek.

A protokollok mellett házirend is elengedhetetlen az intézmény szabályos működéséhez.

Fontos az elvégzett feladatok dokumentálása és ellenőrzése, vissza ellenőrzése ha szükséges
javítása így javul a munka minősége.

A szakmai protokollok és a minőségbiztosítás kapcsolata

Protokoll tartalmi elemei. tárgyi eszközök felsorolása, folyamat leírás, kompetencia körök. Az
elégedettség mérésére több lehetőségük van ilyen a panaszláda, az elégedettség mérésére
szolgáló kérdőívek és a személyes beszámolók gondozottunktól, hozzátartozóktól.

A gyakorlat alatt megismert alapellátási protokollok bemutatása:

1. Gyógyszerelés, gyógyszerelosztás protokollja
2. A gondozott fürdetésének protokollja
3. A szem ápolásának protokollja
4. A szájápolás protokollja
5. Decubitus megelőzésének és kezelésének módja
6. Ágyban történő hajmosás protokollja
7. Higiénés kézfertőtlenítés protokollja
8. Itatás, etetés protokollja
9. Kötözés protokollja
10. Vércukormérés protokollja Glucomererrel
11. A pulzusvizsgálat protokollja
12. Testhőmérséklet protokolljának ellenőrzése
13. Légzés megfigyelésének protokollja
14. Subcutan és intracutan injekciózás protokollja
15. Intramusculáris injekciózás protokollja
16. Vérnyomásmérés protokollja
17. A körömápolás protokollja
18. Mőszakátadás protokollja
Protokoll célja: Az alapvető szükségletek kielégítése, különösen azoknak az ellátottaknak az
esetében, akik önállóan (pl.:acut betegségük miatt), nem tudják ellátni magukat.

A szakmai protokollok és a minőségbiztosítás kapcsolata: A minőségbiztosítás alapvető,

szakmai szempontból meghatározó tényezői a protokollok. Az ellátottak számára a
kiszámíthatóságot jelenti, a szolgáltatást végző szakemberek számára a pontos és követhető
szabályokat, finanszírozási szempontból tervezhetőséget biztosít.
A protokollok folyamatosan változnak a minőségbiztosítás folyamatában.

A szociális gondozó és ápoló feladatai az ellátottak elégedettségi vizsgálatában

A szociális gondozó és ápoló odafigyelő, segítőkész, szakmailag felkészült szakemberként
mindig az ellátott állapotát figyelembe véve végezze feladatait, így az ellátott elégedett lesz.
A tevékenység naprakész, pontos adminisztrációja. Folyamatok pontos végrehajtása. Jelzés a
szükséges és felhasznált anyagokra, eszközökre vonatkozóan. Meghibásodott eszközök
jelzése. A személy-személy közti kapcsolat elvárt szintű biztosítása.