4. Mutassa be a gyakorló intézményben megismert gondozott szükségleteit!

Genogram és az
ecomap segítségével mutassa be a gyakorlat során megismert ellátott családi és intézményi
kapcsolatait, valamint a kapcsolattartás lehetőségeit!

Információtartalom vázlata:

- A szükségletfelmérés módszerei
A szükségletfelmérés adatok, információk gyűjtése és elemzése mindezeket követően pedig a
következtetések levonása. A szükségletek felméréséhez tudni kell, hogy mi okozhatja a hiányállapotot.
Az ápolás mozgató ereje az ember/beteg szükséglete, ami állandóan változik, a személy éppen aktuális
igényétől függően. Változik, mert néha az egyik máskor a másik szükségletből kell több vagy
kevesebb. Befolyásolja az életkor, egészségi-, szociális-, mentális-állapot, társadalmi és természeti
környezet, az egyén intellektusa.
Az alapvető emberi szükségleteket Abraham Maslow határozta meg, s két szintjét állapította meg:
alapvető és magasabbrendű szükségletek. Úgy gondolta, hogy az alapvető szükségletek kielégítése az
élet számára elengedhetetlen, ezeket fiziológiás szükségleteknek is nevezhetjük. Fiziológiás
szükségletek az alapot képezik, erre épülnek a többiek.
Abraham Maslow szükséglet hierarchiája:
5. önmegvalósítás szükséglete
4. ön-és mások becsülésének szükséglete
3. szeretet szükséglete
2. biztonság szükséglete
1. fiziológiai szükségletek.

Vagyis a gondozott szükségleteit a Maslow piramis alapján, személyes beszélgetéssel, kérdőív

kitöltésével mérjük fel. Ilyen felmérési lehetőségek:
- Előgondozás
- Gondozási anamnézis
- Gondozási terv
- Foglalkoztatási terv
- Ápolási lap vezetése
A felmérésnél megkérdezzük a gondozottat, (ha rendelkezik gyámmal őt is), a kezelőorvost, a
gondozottal foglalkozó gondozót.
A szükségletfelmérés készítésekor az alábbi kérdésekre keressük a választ:

• Mire van szükség?

• Mi a probléma megoldásának leghatékonyabb módja?
• Mire van legjobban szükség?
• Kik vonhatók bele a szükséglet kielégítésébe?

1
- A genogram bemutatása a megismert ellátott családi kapcsolatairól
Előbb: általános!
A genogram a család több generációjára kiterjedő kapcsolatrendszerének térképe. Az összegyűjtött
adatokat (családtagok neve, életkora, a házasságkötések, születések, válások, elhalálozások időpontja)
a családi viszonyrendszerrel együtt ábrázolva jól átlátható, mégpedig képszerű (vizuális) formában. A
genogram kiindulópont lehet: - a családtörténet felvázolásához, - a családi kötődések, kapcsolatok,
valamint a családdinamika megismeréséhez. Az első találkozás alkalmával nem mindig kerül fel
mindenki a „térképre”; ilyenkor az is jelzés értékű lehet, hogy a kliens kit jelenít meg a családból, kit
érez „fontos” személynek a probléma szempontjából.

Jelölések: - kapcsolat: „sima” vonal, - nagyon szoros kapcsolat: kettős vonal, - konfliktusos kapcsolat:
hullámos vonal, - megszakított kapcsolat: vonal áthúzva és az áthúzás abba az irányba „néz”, aki
megszakította a kapcsolatot.

- Kocka: férfi (x benne: elhunyt)

- Kör: nő (x benne: elhunyt)
- Háromszög: terhesség, (benne x vetélés)
- Egyenes vonal: kapcsolat (vastagsága jelöli a kapcsolat erősségét)
- Hullámos vonal: konfliktus
- Szaggatott vonal: gyenge kapcsolat
- Vízszintes, egyenes vonal áthúzva 2 db ferde (egymással párhuzamos) vonallal: válás
- Egyenes vonalon „kapocs -----)-----(---jel”: elszakadás 2 személy között. Mindkét fél
megszakította a kapcsolatot.
Bemutatni a gondozottad családját!

- Az ecomap bemutatása az intézményben megismert ellátott kapcsolatairól

ugyanaz, mint a genogramnál!
Az „ökotérkép” a család kapcsolatrendszerét ábrázolja, tükrözi: milyen intézményekkel és
szervezetekkel állnak kapcsolatban. (Pl.: orvos, védőnő, bölcsőde, óvoda, iskola, nevelési tanácsadó,
gyermekjóléti szolgálat, családsegítő központ, Vöröskereszt, stb.). Az interjú során a fontos, személyes
kapcsolatok és források felmérésének vázlata is lehet. Ez az áttekintés lehetővé teszi, hogy beszéljünk
a család viszonyairól, kapcsolatrendszeréről, mégpedig az adott problémára koncentrálva – a családi
erőforrások feltárására, a családi működés megőrzendő mozzanataira helyezve a hangsúlyt. Célszerű,
még az első találkozás előtt készíteni a családról egy vázlatos „térképet”. Lényegében vizuálisan (képi
formában) megjelenítjük a családot. Erre a vázlatra rákerülnek az ügyfél közvetlen környezetét alkotó
emberek – legalábbis, ami a „küldő fél” (pl.: óvoda, iskola, nevelési tanácsadó, gyermekjóléti
2
szolgálat, gyámhivatal, családsegítő központ, stb.) – dokumentumaiból kiderülhet. Pl.: Rákerülhet a
nevük, a nemük, az életkoruk, kapcsolataik. Ábrázolhatjuk azt is, hogy ki, kivel lakik együtt. Az első
találkozás alkalmával hasznos lehet, ha a segítő bevonja a családot a saját térképük elkészítésébe. A
lényeg: tényszerűen sorolják fel a résztvevőket – pl.: „Mondja el nekem, rajzolja le, hogy ki tartozik a
családjukba!” (Körrel jelöljük a nőket, négyzettel a férfiakat és e jelekbe beírhatjuk a keresztnevüket,
esetleg az életkorukat is.) A többieket is meg lehet kérni arra, hogy segítsenek neki a rajzolásban. Ha a
jelekhez beírják a nevüket is – ez tudatosíthatja bennük azt, hogy összetartoznak: „Ezek vagyunk
mi…”! Ezen kívül még azon is elgondolkoznak, hogy valójában kik tartoznak stabilan, biztosan a
családhoz. (Kik azok, akik csak időszakosan vannak jelen a család életében; kiket kellene közelebb /
távolabb rajzolni egymáshoz – ezáltal jelezzük ha szorosabb, vagy ha a lazább közöttük a kapcsolat.

Fontos észrevételek:

 Az első verzióról sokszor lemaradnak olyanok, akik aktív szerepet játszanak a család életében
– pl.: nagynéni, nagybácsi, keresztszülő, unokatestvér, stb.

 A térkép folyamatosan bővíthető, kiegészíthető. Pl.: „Kit érdekel még XY problémája?” (Akit
érdekel még, őt is rajzoljuk be!)

 Kezdetben visszafogottak és bizalmatlanok a résztvevők, mert nem alakult még ki a bizalmi

légkör a segítő és a család között – így érthető a tartózkodó magatartásuk; azonban az idő
múlásával a helyükre kerülnek a hiányzó részletek.

 Az is előfordulhat, hogy vita támad a családtagok között: kinek kellene még felkerülnie a
térképre, és hogy hova rajzolják őt? Ezek a véleménykülönbségek jelentéssel bírnak, ezért nem
szabad figyelmen kívül hagyni!

Jelrendszere a genogram rendszer kibővítve.

 Háromszög: más rendszerek

 Nyíl: a folyamatok irányát jelzi
- A kapcsolattartás formái és lehetőségei az intézményben
Az intézmény házirendjében kell szabályozni az „ellátásban részesülő személyek egymás közötti,
valamint a hozzátartozóikkal való kapcsolattarásának szabályait” (1/2000. 5.§(3))

- az együttélés szabályait,
- az intézményből való eltávozás és visszatérés rendjét,
- az ellátásban részesülő személyek egymás közötti, valamint a hozzátartozóikkal
való kapcsolattartásának szabályait,
- az intézménybe bevihető személyes használati tárgyak körét,
3
 - az érték-és vagyonmegőrzésre átvett tárgyak átvételének és kiadásának szabályait,
- a ruházattal, textíliával, tisztálkodó szerekkel való ellátás, valamint a ruházat és
textília tisztításának és javításának rendjét,
- az intézményi jogviszony megszűnésének szabályait,
- az egyéni és a közösségi vallásgyakorlásra vonatkozó szabályokat,
- az intézmény alapfeladatát meghaladó programok, szolgáltatások körét és térítési
díját.
Az ellátást igénybe vevőnek joga van családi kapcsolatainak fenntartására, rokonok, látogatók
fogadására. Az intézményi házirend szabályozza a látogatás rendjét, de az abban meghatározottak
szerint lehetőség van a látogatási időn kívüli kapcsolattartásra is. Így pl. a súlyos állapotú betegnek
joga van arra, hogy az általa megjelölt személy mellette tartózkodhasson. Az ellátottnak joga van az
intézményen belüli és kívüli szabad mozgásra, figyelemmel a saját és társai nyugalmára, biztonságára.
A házirend határozza meg az intézményből történő távozás ás visszatérés rendjét.

- Az Ön által megfigyelt idős ember egészségi, fizikai, mentális, szociális állapota

Egyéni kidolgozás!
- Az Ön által megfigyelt idős ember betegségből adódó sajátos szükségletei
Egyéni kidolgozás!
- A szükségletek listája

1.) Fiziológiai szükséglet (oxigén, pihenés, légzés, folyadék, élelem, alvás, hőmérséklet, éltető erő, védelem)

2.) Biztonsági szükséglet (védettség, szervezettség, állandóság, belső biztonság, fizikai és pszichikai ártalmaktól
való mentesség, otthon, család, munkahely, anyagi biztonság)

3.) Társadalmi szükséglet (valakihez való tartozás, szeretet, megértés, mások által elfogadás, tisztelet, érzelmi
stabilitás)

4.) Önbecsülés szükséglet (pozitív önértékelés, önbizalom, büszkeség, tisztelet, fontosság érzése)

5.) Önmegvalósítás szükséglet (alkotási vágy, személyes fejlődés)

Az egyik szinten lévő szükségleteket legalább részben ki kell elégíteni, mielőtt a felette lévő szint
szükségletei a cselekvés jelentős meghatározóivá válnak.

LEBONTANI A GONDOZOTTADRA!

- A szociális gondozó és ápoló feladata a kapcsolattartás segítésében

4
A kliens felkérése alapján hozzátartozók megkeresése, behívása. Lakó elkísérése a kapcsolattartásra.
Levelezésben, telefonálásban, stb. történő segítségnyújtás.