INTEGRÁLÓ PEDAGÓGIA

INTEGRÁCIÓ
Definíciók:
“Fogyatékos, akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy
fiataloknak a nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik.fogyatékos,
akadályozott, azaz speciális nevelési szükségletű gyermekeknek vagy fiataloknak a
nem fogyatékosok közé való beilleszkedésére vonatkozik.” (Csányi 2000)
“Az a folyamat, amely a folyatékos és nem fogyatékos tanulók közötti interakció
maximális megvalósítását célozza” (Evans és munkatársai 1996)
Az integráció egy folyamat, melyben a sajátos nevelési igényű és ép gyermekek együtt
vesznek részt az óvodai nevelésben, iskolai nevelés-oktatásban. Az integrált nevelés
ennek a folyamatnak a megvalósítása.
AZ INTEGRÁLT NEVELÉS-OKTATÁS FAJTÁI ÉS
SZINTJEI
Lokális integráció: az épület közös, a gyermekek között gyakorlatilag nincs semmiféle
kapcsolat. pl.: kisegítő osztály
• lehetőség a közös programokra (de nem élnek vele, így a szegregálás megmarad)
• legalább a lakóhelyhez közel van
Szociális integráció: a többségi intézményben elhelyezett fogyatékos csoportot tudatosan
egyesítik a kortársközösséggel
Funkcionális integráció:együtt fejlesztik a gyerekeket a foglalkozásokon, tanórákon
részleges integráció: az idő egy részében tanulnak együtt
Befogadás (inklúzió): míg az integráció beolvasztja a fogyatékos gyerekeket egy
meglévő struktúrába, addig az inklúzió során újra átgondolják a tanterv
megvalósításának szervezeti kereteit
SZEGREGÁCIÓTÓL AZ INTEGRÁCIÓIG I.
A szegregált nevelés-oktatás kialakulása a maga idejében komoly előrelépést
jelentett, hiszen a fogyatékosokat korábban vagy kirekesztették a többségi
intézményekból, vagy jelenlétük pusztán formális volt, a szükségleteiknek megfeleló
segítséghez nem jutottak.
Mikor a szelekció megfogalmazódott a társadalomban, ezt az ún. “orvosi modellel”
támasztották alá.
A tanuási problémát valamely deficit tünetének tekintették, amit speciális iskolákkal
próbálták megoldani.
Gyerekben van a hiba, öt kell diagnosztizálni, a tünetet, vagy tünetcsoportott
megnevezni, ezzel a gyereket “cimkével” ellátni és a szegregált intézményben kezelni.
Így homogén halmazokat kapunk, melyekben specializált szakembereket helyeznek el.
Az intézmények folyamatosan specializálódtak egy-egy területre, melyhez tantervet,
taneszközöket dolgoztak ki. E folyamatnak köszönhetóen levették a többségi iskolákban
tanító tanárokról a terhet, hogy személyre szabottan keljen a gyerekeket tanítani.
SZELEKCIÓTÓL AZ INTEGRÁCIÓIG II.
Évtizedeken keresztül működött így az oktatás, mígnem pár évtizeddel ezelőttig rá nem
jöttek a rendszer hibáira és el kezdték megkérdőjelezni:

• Attól hogy a fogyatékkal élőket szelektálták, még nem kaptak homogén csoportot, voltak tehetségek és
lemaradók, akiknél nem vált be az egységesített tanterv és követelményrendszer frontális átadása, s a
lemaradókat folyamatosan fenyegette a speciális iskolákba kerülés veszélye, kiderült hogy milyen vékony is az
a határ, mely elválasztja a kétféle iskola típus diákságát.

• Lehet hogy nem is a gyerekkel van a baj, hanem esetleg a környezetével? Mit tud, mire képes és miben tudok
neki segíteni, hogy jobban haladhasson? → Pedagógiai/szociális modell
INTEGRÁCIÓ A NAGYVILÁGBAN
Az integrációs tendencia az 1960-as években kezdett kibontakozni.
Eltérőek voltak a kiváltó okok, és más és más formában is valósult meg a világ különböző
országaiban.
• Skandinávia: “normalizációs elv”-a fogyatékos emberek számára olyan életfeltételeket kell teremteni, amelyet a
legnagyobb mértékben közelítenek a normális életfeltételekhez.
• USA: polgárjogi mozgalmak-fogyatékos emberek jogaiért és a szegregáció csökkentéséért
• Olaszország: antipszichológiai mozgalom és fellépés a kisebbség diszkriminációja ellen- 1977-es oktatási
törvény felszámolja az állami speciális sokszor bentlakásos iskolákat, támogatja az integrált osztályokat
• Anglia: Warnock-bizottság- 1970-es években felülvizsgálják a gyógypedagógiai intézmények hatékonyságát,
súlyos elmaradások mutatkoztak, mely nagy lökést adott az integráció elindításához.
• Németország-Ausztria: viszonylag későn 1980-as évek közepén indult csak el az integrációs mozgalom a szülők
kérésére.
HAZAI HELYZET
Az 1980-as években még sokan megkérdőjelezték az integráció létjogosultságát, mára
azonban a szakmai közvélemény elfogadja ezt az oktatási formát is.
Széleskörű elterjedésről azonban nem beszélhetünk, a szemlélet elterjedését lassítja, hogy
a differenciálás korszerű elmélete sokáig nem szerepelt a pedagógusképzésben.
https://www.youtube.com/watch?v=gvCAwBevFjo
ESETTANULMÁNY
Édesanyja második terhességéből, első szülött fiúként a 40. hétre jött a világra 49 cm-rel, 2,84 kg-mal. A születésnél
légzési nehézségek léptek fel. A terhesség komplikációmentes volt. Négy hónapos korában sárgaságot kapott.
Ötödik hónapban influenzás volt. Hét hónaposan felült, tízedik hónapban felállt. Egy évesen kezdett járni. A
beszéde megkésett. Másfél évesen még gügyög. Két éves korában mondja ki az első értelmes szavakat (papa,
mama, baba). Bölcsödébe nem járt. Óvodai nevelése három és fél éves korában kezdődik. Hamar kiderül, hogy
értelmileg a társaitól elmarad. Különös nehézséget okoz számára a mennyiséggel kapcsolatos feladatok
végrehajtása. Szókincse szegényes. Az óvodai közösség perifériás tagja. Szélsőséges magatartási
megnyilvánulásokkal hívja fel magára a figyelmet (tudatos beszékelés, verekedés). Szülei nevelési tanácsadóba
vitték. Pszichiáter foglalkozott vele. Az iskolaérettségi vizsgálaton IQ 86-ot mértek. Gyengén látása jelentős
mértékben akadályozza tanulmányi előmenetelében. A gyengén látókra jellemző dilemmás adaptáltság
akadályozza a megismerő tevékenységét, problémamentes előre haladását tanulmányi előmenetelében. Iskolai
tevékenysége kudarcok sorozata. A tantárgyi követelményeknek alig felel meg. A pedagógusok jóindulatának
köszönhetően léphetett a következő osztályokba.

Az esett elemzése: osztályfőnök, szülő, nevelési tanácsadó szerepéből

FORRÁSOK
Csányi Yvonne (2000): A speciális nevelési szükségletű gyermekek és fiatalok integrált
nevelése-oktatása. Illyés Sándor (szerk.): Gyógypedagógiai alapismeretek. ELTE
BGGYFK, Budapest, 377-408.
https://www.youtube.com/watch?v=gvCAwBevFjo (utolsó letöltés: 2017.04.25)
http://www.diszpolgar.hu/fiu-szinte-kezelhetetlen-esettanulmany (utolsó letöltés:
2017.04.25)
http://egyuttnevetunk.hu/wp-content/uploads/2013/09/Inkluzio_infografika_90-
660x495.png (utolsó letöltés: 2017.04.25)