1-3.

USA, Japán
1. Az Egyesült Államok felemelkedése (1783, a függetlenedés után)
- folyamatos terjeszkedés:
• Franciaországtól megvették Louisianát
• a spanyoloktól Floridát
• háború Mexikóval → déli területek + Csendes-óceánig (1846–48)
• Oroszországtól megvették Alaszkát (1867)

• telepesek a Vadnyugatra
• indián őslakosok kiirtása,
rezervátumok, cserekeres-
kedelem (alkohol +
fegyverek;
cserébe: bölénybőr)

A Wounded Knee-i mészárlás (1890)

őslakos áldozatait tömegsírba temetik
Az őslakos és a nem-őslakos amerikai populáció alakulása az USA-ban
1492–1980 közt

- a társadalmi mobilitás (indiánok, rabszolgák kivételével) gyorsabb,

mint Európában + erős középréteg
- demográfiai robbanás:
• magas népszaporulat (sokgyermekes nagycsaládok)
• Bevándorlás
- az aranyláz → kaliforniai aranymezők→ tömeges nyugatra vándorlás
(1848)
Az USA lakossága származás szerint (2000)
- gyors gazdasági fejlődés:
• természeti erőforrások (erdők, vizek, ásványkincsek)
• hatalmas belső piac
• gőzhajózás + vasútfejlesztés (olcsó szállítás)
2. Észak és dél ellentéte
- déli államok→ rabszolgatartáson alapuló ültetvényes gazdálkodás
• brit „gyapotéhség”→ Eu-ba szállítják a gyapotot →magas áron→
onnan olcsón iparcikkek vásárlása
• 1860: 32 milliós lakosság/4 millió afrikai–amerikai rabszolga
• ipar és kereskedelem kevésbé jelentős
• rabszolgatartó birtokosok: vezető politikusok, tisztviselők lettek

Ázsiai munkások egy amerikai

vasútépítkezésen
Rabszolgák és az ültetvényes
- Északi államok→ farmergazdaságok
• iparosodó városok
• szabad vállalkozások
• beruházások
• védvámrendszer
• érdeke: a gyapotot
Amerikában dolgozzák fel +
Dél Északról vegyen iparcikkeket

Farmercsaládok
- Észak és Dél ellentéte erősödött a nyugati területek csatlakozásával
- az új tagállamnak dönteni kellett→ engedélyezik-e az államban a
rabszolgatartást→ ez határozta meg:
• a farmer- vagy az ültetvényes gazdálkodás erősödik-e meg
• a törvényhozásban az északi vagy a déli érdekek érvényesülnek
→ gazdasági érdekkülönbségek + a rabszolgafelszabadítás kérdése
- demokratizálódás:
- kezdetben csak a vagyonos és a művelt rétegek választhattak
- középrétegek: Demokrata Párt, 1828-tól - Andrew Jackson (1829–
1837): általános választójog bevezetése
(kivéve: feketék és indiánok)

A Demokrata Párt jelképe a szamár.

Andrew Jackson, az Egyesült Államok első

demokrata elnöke (1829-1837)
- Az északiak szervezetten szöktetik a rabszolgákat→„abolacionalista
mozgalom”→ a rabszolgaság eltörléséért küzdő mozgalom
- gyűlések, rabszolgakiváltások→ északon a lakosság fontosnak
tartotta a kérdés rendezését
- az abolicionista mozgalom programregénye volt a Harriet Beecher
Stowe által írt Tamás bátya kunyhója
↔ déliek: magántulajdon védelme→ polgárháborús helyzet

„Nem vagyok ember és testvér?” feliratú

brit rabszolgaság-ellenes jelkép
- Missouri-kompromisszum (1820) a rabszolgatartásról: 36,5
szélességi foktól északra megtiltotta a rabszolgaságot, az új
államokat párosával lehet felvenni
- 1854: Kansas–Nebraska – eltértek tőle
 - az 1860, elnökválasztás→ a republikánus Abraham Lincoln győzött
- beiktatása: 1861→ a rabszolgaság korlátozása + védővámok
- válaszul 11 déli állam kilépett az unióból→ megalakították az
Amerikai Konföderációs Államokat, fővárosa: Richmond (elnöke:
Jefferson Davis)
- az északiak a lépést törvénytelennek nyilvánították→ kirobbant az
amerikai polgárháború (1861-1865)

Jefferson Finis Davis az Amerikai

Abraham Lincoln, az első A párt hagyományos Konföderációs Államok első és
republikánus elnök jelképe az elefánt egyetlen elnöke (1861-1865)
- Az amerikai polgárháború (1861–1865)
- kezdetben déli sikerek→ képzett tisztek + jó hadvezetés (Robert E.
Lee tábornok) → véres csaták: kb. 1 millió ember halt meg
- uniós blokád a konföderációs kikötőkre→ déliek ellátása akadozik,
nem jön utánpótlás Eu-ból
- Lincoln: telepítési törvény:
• telepesek olcsón juthattak földhöz nyugaton (1862) - 113 holdas
parcella
• rabszolgák felszabadítása az unióban (1863)

Az erőviszonyok a polgárháború kezdetén

- 1848
- Gettysburg, 1863: súlyos déli vereség→ a déliek benyomultak az
unió területére (Grant, Sherman tábornok)
- 1865: a déliek letették a fegyvert
- Lincoln: néhány nap múlva merénylet áldozata lett
- A rabszolgák és az őslakosok helyzete:
- a déli államokban katonai erővel kellett a rabszolga-felszabadítást
átvinni→ a déli szélsőségesek létrehozták a Ku-Klux-Klant (1866)
- feketék megkülönböztetése a XX. század közepéig → szegregáció
(elkülönülés)
- 1876: az indiánok utolsó győzelme
• a sziú Ülő Bika győzelme Custer tábornok felett
• az ellenállásuk megtörik→ bevonultak a rezervátumba
→ az USA a világ vezető politikai és gazdasági hatalmainak egyikévé
vált→ a második ipari forradalom tovább erősítette
3. A modernizáció útjára lépő Japán
- a XVII.sz. elzárkózás az európaiak behatolására
- az USA kényszerítette Japánt (1854)→ megnyitotta a kikötőket +
szabadkereskedelem
- átvette az ipari forradalom vívmányait→ megerősödött a
magántulajdon
- Meidzsi (Mucuhito) császár (1868–1912)→
társadalmi és politikai változások a
kisbirtokos nemességre támaszkodva→
megszüntette a régi hagyományokat őrző
sóguni (nagyvezéri) rendszert
- 1868-as Meidzsi-reform:
• a régi társadalmi rend elvetése
• az európai vívmányok gyors átvétele (polgári alkotmány, európai
szabványok és gépek, európai öltözet, tankötelezettség, külföldi
tanulmányutak stb.) →
évszázados hagyományok
elvetése→ a harcos
szamurájok nem tudtak
beilleszkedni
• ötcikkelyes eskü→ új
kormányzat →
megszüntette a
feudalizmust
- XIX.sz. vége→ Japán fejlődő kapitalista állam
- kevés nyersanyagok→ terjeszkedés→ bevezették az általános
hadkötelezettséget→ Japán regionális nagyhatalom lett→ sikeres
hódítások:
• Korea, Tajvan
• legyőzte Oroszországot is → orosz–japán háború, 1904–1905 →
szárazon (Mukden) és tengeren (Csuzimai-szoros) is
- az orosz vereség törvényszerű volt→ utánpótlási vonalaikat nem
építették ki, Japán közelebb feküdt a hadműveletekhez, a
modernizált japán haderő ütőképesebb volt
- a japánok megszerezték Mandzsúriát +
megállították az orosz előretörést

Ahogy az európai közvélemény látta a háború

kezdetén. Francia karikatúra „a kozák eggelijéről”.
Az orosz–japán háború (1904–1905)
4. A polgári állam jellemzői
- lakosság számára biztosította az alkotmányos szabadságjogokat
- leépítette a cenzust →a férfiak körében nőtt a választójoggal
rendelkezők száma
- Az állam szerepe és hatalma folyamatosan nőtt→ az élet
valamennyi területét az irányítása alá vonta→ rengeteg hivatalnok
társadalom-
biztosítás

közlekedés, infrastruktúra közoktatás

közegészségügy közszolgáltatások
- Bismarck / Német Császárság:
• kötelező baleset- és betegbiztosítás (1883)
• orvosi ellátás és táppénz
• járulékok: 50-50% munkaadó és munkavállaló
• nyugdíj és rokkantnyugdíj bevezetése (1889)
- Európa más országaiban is megalapozták
• szociális feszültségek enyhítése
• nagyipari munkásság és szegények helyzetének javítása
• radikális mozgalmak kioltása
Az

A német társadalombiztosítás 1913-ban: betegség, öregség, rokkantság, árvaság

- Tankötelezettség → ingyenes alsófokú oktatás
- Tankötelezettség:
• alapműveltség
• szakképzett munkaerő
• állami tanterv és felügyelet

Francia iskolások 1882/83-ban

- egyház és az állam szétválasztása (szekularizáció):
• nem konfliktusmentes
• házasságkötés – polgári szervek
előtt
• anyakönyvezés – állami feladat

A polgári házasság
bevezetésének hatása
Németországban
1875–1879 között

Házasságkötések állami
és egyházi szertartással
Túrkevén
- Állampolgári kötelezettségek:
• új adófajták
• progresszív adóztatás→ magasabb jövedelműek magasabb
adókulcs szerint
• általános hadkötelezettség
- tömeghadseregek
- ellátás

Sorozás
Nagy-Britanniában
5. Emancipációs törekvések
- az alkotmányos polgári állam kiterjesztette a jogegyenlőséget
- a XIX.sz. második felében felerősödött a női emancipációért
(egyenjogúság) folytatott küzdelem
- munkalehetőség köre bővült (iroda, kiskereskedelem,
telefonközpontok, oktatás stb.)
- az alárendelt női szerepkör átalakult
- közép- és felsőfokú oktatásban részesülhettek
- szüfrazsettmozgalom (1903, Nagy-Br., Emmeline Pankhurst)
• női emancipáció (a szavazati jog
megszerzése)
• egyenlő bér
• közéleti szerepvállalás
• olykor radikális tettek
(robbantás stb.)
Emily Davison halála az epsomi derbin (1913).
A szüfrazsett berohant a pályára, hogy
megállítsa a király lovát, amely halálra gázolta
- britek: viktoriánus kor ↔ szüfrazsettek céljai
→ letartóztatások, bebörtönzések
→ nem kaptak választójogot
- I. vh.: a nőmozgalmak nem gerjesztenek plusz feszültségeket
- I. vh. után:
• 1918: 30 év felett; helyhatósági választójog 18 év felett
• 1928: 21 év felett általános választójog
(FO-ban, Olaszo.-ban 1949-ben,
Ausztráliában 1967-ben, Svájcban 1971-ben
kaptak választójogot a nők. MO-on 1918-ban.)
Az
Az
Hugonnai Vilma grófnő (1847–1922), az első magyar orvosnő.
Magyarországon még nem járhatott egyetemre, sőt ahhoz, hogy
Zürichben tanulhasson, a férje engedélyére volt szükség. Több
könyvben fejtette ki nézeteit a női egyenjogúságról. Végül 1895-ben
hazánkban is engedélyezték a nők felsőoktatásban való részvételét.
- A zsidóság számára a polgári fejlődés és alkotmányosság jelentős
változásokat hozott→ kimondták a polgárok jogi egyenlőségét→
szabaddá vált minden pálya számukra→ Nyugat- és Közép-
Európában általánossá vált → Kelet-Európában, Oroszországban
pogromok
- Ø kirekesztés→ a beolvadás (asszimiláció) lehetősége → legtöbb
országban a zsidók vallásukat megtartva beolvadtak a befogadó
nemzetbe → szerves részévé váltak (kereskedelem, ipar, kulturális
élet, stb.)

Egy pogrom főként zsidó áldozatai, 1905

- az antiszemitizmus a társadalom egyes rétegeiben fennmaradt
- politikai szinten is megjelent:
• kapitalizmus negatív jelenségeit a zsidóknak tulajdonították
• nem a VALLÁS, hanem a SZÁRMAZÁS számít
• Bűnbakképzés
- antiszemita pártok, sajtótermékek stb.
- FO→ Dreyfus-ügy (1894–1899)(Egy elzászi zsidó
textilgyáros család gyermeke, 1871-ben Elzászt és
Lotaringiát Németországhoz csatolták, a család
Franciaországban maradt, és megtartotta francia
állampolgárságát. 1894-ben hazaárulás vádjával
letartóztatták. 1895-ben megfosztották katonai
rangjától, majd az Ördög-szigeten (Cayenne, Francia Guyana)
letöltendő életfogytiglani börtönre ítélték. 1899-ben kegyelmet
kapott, harcolt az I.vh-ban)
A Judge Magazine antiszemita karikatúrája, 1892
- A cionista mozgalom→ az európai zsidóság létszáma folyamatosan
nőtt
• kapitalista gazdaság, tőkebefektetés
• differenciált
• asszimiláció vs. elkülönülés
- Herzl Tivadart → az emancipáció nem járható út a zsidóság
számára→ egy önálló zsidó államot kell létrehozni (Palesztina)
- 1896-ban jelent meg Judenstaat (Zsidó állam) című műve → lökés a
zsidó államért küzdő, a zsidó érdekeket védő cionista mozgalomnak
Herzl Tivadar (1860–1904), a zsidó állam megálmodója. A budapesti Dohány
utcában született, a középiskolát is Budapesten, a fasori evangélikus gimnáziumban
fejezte be. Neológ irányzathoz tartozó családjával együtt 1878-ban Bécsbe költözött,
ahol jogot végzett, majd egy bécsi lap tudósítójaként Párizsba került. Itt az
antiszemitizmus fellángolásának (Dreyfus-ügy) hatására született meg a zsidóság
24. számára új utat jelentő gondolata az önálló zsidó államról.

Izrael állam 1948-as

megalakulását
követően holttestét
Jeruzsálembe vitték,
és a Herzl-hegyen
kialakított Nemzeti
Panteon díszsírhelyén
temették el.
Palesztina lakossága 1851–1948 között