Általános szociológia

ADHD-ban érintett emberek kb. 20 éves korukig erős tanulási zavarral küzdenek, majd ahogy elérik a
30-40-50-es életkorukat, egyre jobbak lesznek és tűnnek el a zavaró jelenségek. Náluk az agy érése
nem fejeződik be 20 éves korban, hanem még 26 évesen is új pályák állnak be a működésbe, ezért ők a
felsőoktatásba inkább 30 éves koruktól lesznek alkalmasak.
A terhesség és szülés alatt is érhetnek egy anyukát olyan tényezők, amik AHDH-t eredményeznek:
alkohol, drog, napi 5 szál cigaretta, napi 2 kv-nál több. Ha terhesség alatt olyan gyógyszereket kap
valaki pl. vetélés elleni görcsoldók, vagy idegrendszer állapotát befolyásoló gyógyszerek (altató,
nyugtató). Növényvédőszerek, nehézfémek a levegőben, ólom, higany, mert ezek az anyagok nem
ürülnek ki és a lepényen át bekerülnek a magzatba és agyában megakadályozzák, hogy az idegsejtek a
megfelelő helyükre kerüljenek. Ha az anyának elhúzódó pszichés stresszben kell élni, pl. az anyós
bántja, de ha az anyának nagyobb vérvesztesége van, vércsoport összeférhetetlenség, ha nem kap
injekciót, akkor olyan olyan ellenanyagot hordoz, ami a magzat agyát károsítja. Korai, rohamos (1 óra
20 perc múlva a bababe van pólyálva, megindul a szülés és alig ér be a kórházba), elhúzódó szülés is
ide tartozik. Amikor a köldökzsinór rátekeredik a baba nyakára, O2 hiányt okozva.
Hiperaktivitás

 Kiszámíthatatlan, állandó nyugtalan viselkedésmód, figyelemre képtelen, melyben a gyermek

nem csak a munkában nem tud úgy részt venni, hanem a játékban sem, ahogy a vele
egykorúak szoktak (negatív elmaradás).
 Állandó mozgásban van, felugrál a helyéről és olyan helyen se mtud nyugodtan megmaradni,
ahol illik (esküvő, temetés, templom, stb.)
 Nehézségekbe ütközik, ha nyugodtan kell elfoglalnia magát, még kellemes tevékenységek
esetén is
 Gyakran beszél vég nélkül, különösen este, és az átlagosnál hangosabb
 Impulzivitás egész életen át megmarad
 Evés és alvás közben is fokozottan mozog, alvás közben tiszta beszéde van és jár a keze-lába
 Néha ugyanaz a gyerek szélsőségek között van, gyakran 1 napon belül,1 órán belül is, egyik
pillanatban félénk, másikban szeleburdi és vakmerő, gyakran hozza magát veszélyes
helyzetekbe, ezért figyelni kell rá, mert veszélyérzete nincs. Gyakoriak az arc és feji sérülések,
végtagtörések.
 Már a méhen belüli életben is mások, vagy fájdalmasan sokat rúg, vagy egyáltalán nem
mozog, amikor megszületik, nagyon hamar kinyitja a szemét, jól megnézi az anyuka arcát,
tágra nyitott szemmel forgatja a fejét és van arckifejezése, meglátszik, hogy mit gondol
 Gyakran hasfájósak, nehezen etethetőek, gyakran nem vagy alig esznek az első 2 évben, 1
éves kor körül alig érik el a 10 kg-ot
 Ha a baba fejkörfogata 36 cm alatt van, az értelmi sérülést jelez, náluk gyakran 36 cm a
fejkörfogat
 Gyakori a sok sírás az idegrendszeri sérülés miatt, érzékenyek
 Akaratosak és követelőzőek, ha monoton tevékenységek vannak – ha valaki nem rá figyel
addig ad hangjelzést a 3 hónapos baba, amíg nem figyelnek rá, ha valami nem tetszik, neki
leesik, legurul.
 Mindent megfog, kiborít, összetör
 Mindig szeretne menni valahova, nem tudja hova és összerakni 7 éves kora körül tud (lego),
annál fiatalabban szétszed mindent, pl. 6 hónapos baba kicsavarozta a kiságyát, baba bent
mosolyog, és az ágy összeomlik alatta
 Nem bírja az utazást, rugdos, húzogatja a biztonsági övet
 Játéktárgyait gyakran váltogatja
  Amint beszélni tud, vég nélkül kérdez és sokszor ugyanazt és nem elégszik meg a felületes
válasszal, ha valakinél észrevesz valami álságos dolgot, pl. valaki lerázza, abban a pillanatban
hangosan leleplezi
 Előbb áll, mint ül gyakran, pl. 7 hónaposan 1-2 lépés után már fut
Figyelemzavar

 A felnőttek 60%-ánál, aki gyermekkorában érintetett volt, fent maradnak ezek a tünetek:
o figyelmetlen olyan feladatnál, amikor apró részleteket kell megragadni, felületes
hibákat követ el és az eredmény rossz, gondolkodás nélkül rávágja a választ
o Hibáikból nem tanulnak, újra-és újra elkövetik
o A nevelési szabályokat elfelejtik, minden nap újra fel kell állítani őket
 Gyakran nehezükre esik egy feladatot végigvinni, a végére érni, ugyanis minden eltereli a
figyelmüket, amiket más meg sem hall
 Sokszor nem tudják az utasításokat maradéktalanul követni. Mintha az agyunkban kinyílva
egy kapu és a kapun bejutnának azok az információk, amik a tanári utasításban vannak, náluk
a kapu hamar bezárul, velük nem szabad hosszú mondatokban beszélni, csak rövid
tőmondatokban, szünetekkel.
 Akkora a stressz bennük, hogy elkerülik a feladathelyzeteket, ezért a magyar oktatási rendszer
számukra gyilkos, mert annyira stresszelnek a megmérettetéskor, hogy a stressz rontja a
teljesítményüket.
 Nem tudja a feladatait önállóan megszervezni, ezért ötödiktől hátrányba kerülnek (jegyzetelés,
fogalmazásírás), 11 éves kortól bukások – megoldás: A szülő segítsen, jegyzeteljen, mondja
fel a diktafonra és hallgassa
 Többszöri gyakorlás rontja a teljesítményt. Akkor tud jól teljesíteni, ha nincs benne stressz, ha
tudja, hogy valaki a környezetben feltétlenül szereti, ha nem éhes, nem fáradt és nem szorong
valamitől.
 Ha valami unalmas, rutin munka, a figyelme még jobban lecsökken, ezért náluk színesen és
több módszerrel kell tanítani
 Csak olyan célért hajlandó lelkesedni, amit belülről elfogad, amit fontosnak tart, azért
akármeddig elmegy
 Kétszemélyes helyzetekben nagyon jól teljesítenek
 Elveszítik a tárgyaikat, játékaikat, taneszközeiket
 Gyakran nem veszik észre a közelben lévő embereket, jön hozzájuk valaki és csak 1 óra múlva
tudatosul
 Nincs kitartása, hamar feladja, különösen akkor, ha olyan erőfeszítést vesz igénybe, aminek
nem tud eleget tenni
Impulzivitás

 Ösztönösség, meggondolatlanság, indulatosság, hevesség

 Egész életen át megmarad
 Erre jó agresszió kezelő tréningek vannak, de, ha önmagát nem tudja rábírni, egész életén át
fegyelmivel járó konfliktusai lesznek
 Nem bírja az igazságtalanságot elviselni és ennek azonnal hangot ad, a mai társadalom ezt
nem tolerálja
 Mindent azonnal meg akar valósítani, a sorát nem tudja kivárni
 Ha valamilyen ötlete van, azt mégis valósítja, éjfélkor is
 Gyakran félbeszakít másokat, mások szavába vág, szereti magához ragadnia beszélgetést
 Meggondolatlanul és a következmények mérlegelése nélkül cselekszik,
  Ha valami nem úgy sikerül, ahogy szeretné, nem csak szavakban, hanem verekedésben is
megnyilvánul (dühroham)
 Meggondolatlanul tönkreteszi a játékait, tárgyait, ruháit dühében
 nem tudja beosztani az idejét, pénzét
 Rendetlen, szervezetlen, szétszórt
 Külseje is kaotikus, rendetlen, nem veszi észre, hogy lóg az inge, piszkos az arca
 Sokszor a székletét és vizeletét sem tudja nap közben tartani
 Gyakori a primer enorézis: elsődleges éjszakai ágybavizelés, elsődleges, mert soha nem is volt
szobatiszta, gyakran felnőtt korukig minden éjjel ágyba vizel és nem pszichés és nem
organikus probléma okozza, hanem a figyelemzavar, és egyik napról a másikra marad abba
 Nem érzékeli a társadalmi távolságokat, nincs tekintettel a rangokra, az embereket a
teljesítményük alapján tiszteli
 Mindenkit egyenrangúnak tart magával, nem tartja be az idegenekkel a 3 lépés távolságot sem,
pl. ha valaki neki szimpatikus, mert szépen szól hozzá, akár az idegen át is verhető őt
Tanulási problémák (figyelemzavar miatt)

 Tervezés, rendezettség, kitartás hiányzik

 Nem tudják önmagukat fegyelmezni, hogy csinálják, amit kell
 Olvasás, írás, számolási problémáik vannak
o Egy adott szóból csak betűket ismer fel, mert nem alakult ki aza aképeeség, hogy
összefüggő dolgoakt egységként észleljen
o Tud visszafele olvasni
o Hasonló hangzású szavak között gyakran nem tud különbséget tenni
o Az olyan betűket összekeveri, amik fordított irányúak, pl. b-p-d
o Jobb és baloldal megkülönböztetése is nehéz számára
o Nehézsége lehet a hangos olvasásban, javasolt a szótagolt olvasás
o Azért van helyesírási zavara, mert bára hallása ép, de nem hallja, hogy pl. az ott egy
vagy két t.
o Írásnál a figyelemzavar miatt nehéz a térközöket, margókat betartani, az
oldalberendezésre figyelni
o Írása sokszor kusza, girbe-gurba
o Erős számolási zavar, nehéz számára a számok egymásután mondása, a szorzótábla
megtanulása, ezt a pszichológiában szeriális vagy sorozat-megjegyzési gyengeségnek
nevezi
o Napszakokat is keveri, pl. reggeli után „majd holnap vacsorázok”
o Tizedes érték megértése és az átváltások megtanulása nehéz

Beszédfejlődés

 Nem szavakat kezd el mondani 1 éves kora körül, hanem 60%-uknál megkésett a
beszédfejlődés, tehát 2,5 éves koráig 1-2 szót mond, az első szava: „nem”.
 Általános szociológia 2016.09.28.

Társadalmi struktúra Magyarországon

1945 előtt:

 lakosság fele a mezőgazdaságból élt, mert az iparosodás elmaradott volt, óriási

jövedelemkülönbségek volt az emberek jövedelmei között
 középosztály: társadalom 1/5-e, rétegzett volt vallási szempontból (keresztény értékesebb),
egy zsidó vallású orvos kevésbé volt úriember, mint egy felsőfokú végzettség nélkül nemesi
származású aljegyző
 legszegényebbek: mezőgazdasági munkások (hajléktalanok, akik még tudnak dolgozni;
többségük férfi; bandákba tömörültek – leszerződtek egy időszakra – kaptak szállást, fizetést),
cselédek, fizetésük egy részét terményben kapták
 a gyáripari és a bankok vezető nagytőkés családjai: 50 db
 az 1000 holdnál nagyobb birtokú birtokosok és bérlők családtagokkal: kb 1000 fő
 csak minden 5. munkás helyzete hasonlít a nyugat-európai munkásokhoz
 kisbirtokos: 10 hold a határ, onnantól középbirtokos
 20 főig kistőkés, felette középtőkés

Erdei Ferenc: kettős társadalom  a történelmi-nemzeti (történelmi egyházak; nagybirtokos és

történelmi arisztokrácia; nemzeti kispolgárság) és a modern tőkés társadalom (szabadértelmiség;
kapitalista kispolgárság; kisiparosok; kiskereskedők; kapitalista vállalkozók) egymást mellett élése 
feudalizmus és kapitalizmus egymás mellett, és alattuk a parasztság (mindenki, akinek köze van a
mezőgazdasághoz).
1945 – 1965: a sztálini két osztály, egy réteg modell

 1945 földosztás: sok esetben rossz minőségű földet osztottak ki (3-5 hold), minden
településen helyi erők csinálták végig, de pl. az egész Mo.-i cigányság kimaradt a
földosztásból, később TSZ tag sem lehetett, akinek nem volt saját földje; kimaradtak az
egyedülálló cselédek és azok is, akik a hadifogságból később értek vissza (közel 1millió
ember)
 szűk körű hatalmi elitet kivéve, a társadalom 75%-a hasonlóan szegény volt, mint 45 előtt.
 40es évek végétől megindult a tsz-esítés, a nemrég kapott földeket be kellett adni a TSZ-ekbe,
taggá válás kötelező volt
 Alig hagytak meg kisiparost, kiskereskedőt.
 Egy ország adottságaihoz nem illeszkedő erőszakos és erőltetett iparfejlesztés. MO a vas és
acél országa lesz…
1948-tól sztálini és rákosi diktatúra
A népesség 2/3-a társadalmi, foglalkozási helyzete megváltozott. Havi 200 pengős szakmunkás
fizetés, egy hétvégi bevásárlás 4-5 pengő 1945 előtt. 45 után a nőknek munkavállalónak kellett
állniuk, a mg-ból kihajtották az embereket az iparba (mezőgazdasági terményeket megadóztatták:
olyan alacsony volt a megvásárlási ár +kötelező beszolgáltatás, miatt a termelőknek sem jutott
élelmiszer)
Magyar munkásosztály falun lakott, egyedülálló akkoriban Európában, ugyanakkor a közlekedés
alulfejlesztett maradt.
Extenzív iparfejlesztés: alacsony fizetésű, nem képzett emberek alkalmazása nagy mennyiségben
60as évek eleje óta: a 3 nagy társadalmi kategória között csökkent az egyenlőtlenség, azonban egy-egy
csoporton belül növekedett.

Totális diktatúra lényege:

 szigorú egypártrendszer,
 minden ellenzékiséget bebörtönzéssel, agyonveréssel megakadályoz (fekete autók)
 munkatáborok felállítása
 bebörtönzések
 kivégzés
 kitelepítés
 az emberek magánéletébe és gondolkodásába is beleszólt
63 után – autoriter rendszer (puha diktatúra) – 1989-ig

 megijedt a pártvezetés 56 erejétől

 politizálni, ellenzékinek lenni továbbra sem szabad
 a magánéletbe csak bizonyos foglalkozású embereknek szóltak bele (fegyveres állomány,
pedagógusok, közigazgatásban dolgozók
Első rétegződési felvétel: (szociológia burzsoá áltudománynak számított)

 vezetőállásúak és értelmiségek
 középszintű szellemiek
 irodai foglalkozásúak
 szakmunkások
 betanított munkások
 segédmunkások
 mezőgazdasági fizikai dolgozók
 nyugdíjasok
A 60-70-es évek adatfelvételei azonban lényeges egyenlőtlenségeket tárnak fel!

 A jövedelemi egyenlőtlenségeket jelentősen mérsékli: 1965: a második gazdaság

engedélyezése (háztáji gazdaságok)
 Az olcsó vállalati lakás nem a munkásosztályúaknak voltak elérhetőek, hanem a vezető
beosztottságiaknak, értelmiségieknek, ez igaz az üdülésre is
 A társadalmi- szerkezet-kutatásban lényeges fordulat: Kolosi Tamás és munkatársai:
 A vizsgálat dimenziói:
o Fogyasztás: magas fogyasztás  gyakran fogyasztanak, húst, sajtot, déli gyümölcsöt,
vesznek különleges fűszereket, teákat, családtagok hetente járnak fodrászhoz,
kozmetikushoz, családtagok téli kabátja nem régebb 5 évesnél és nem vásárol
leértékelt, használt ruhákat, vendégeket tud hívni és a gyerekeknek zsúrt rendez
o kultúra, életmód: magas pontszám  színház, mozi, múzeumok, folyóiratok, házi
könyvtár, a gyereket különórákra járatja
o érdekérvényesítés: olyan pozícióban dolgozik, hogy beleszólhat a hatalmi döntésekbe
és a helyzetét úgy tudja irányítani, hogy jól jön ki anyagilag
o lakás
o lakókörnyezet
o anyagi színvonal
 o munkamegosztás: nem midnegy, hogy valaki egészségre ártalmas vagy egészséges
munkát dolgozik, a munka monoton/örömteli, hang- és zajártalom
 Ezek alapján 12 státuszcsoport kialakítása, 89-ig átlag fölött volt a társadalom 30%-a, átlag
alatt 32%, legrosszabb helyzetű 14%, középhelyzetű 17%
A rendszerváltás után:

 adórendszer bevezetése
 létrejött a piacgazdaság
 89-ig 2/3-ada a vállalatoknak állami kézben volt, aztán fordítva volt az arány
 egyes korábbi státusok (az a pozíció, amit az egyén a társadalomban betölt) mellett újak is
megjelentek, pl. nagyvállalkozó, hajléktalan, munkanélküli
 megjelent a többpárti demokrácia
 89 és 95 között mélygazdasági válság jellemezte az országot, aminek a mélypontja 93-ban
volt: 100 munkavállaló korú emberből 13 volt munkanélküli, ma 6-7 között van a
közmunkásokkal együtt persze, ami szépíti a helyzetet
 átalakult a foglalkoztatottság szerkezete
 megszűnt a KGST, elvesztettük a régi szocialista piacokat (SZU, szocialista országok)
 megszűnt szinte teljesen a korábbi szocialista nehézipar, könnyűipar, mezőgazdasági termelő
szövetkezetőkből is alig maradt, állami tulajdonú nagyüzemek megszűntek
 átalakult a foglalkoztatottság szerkezete, megnőtt a vállalkozók súlya, megnőtt a tudás és
technológia intenzív aránya a gazdaságban
 megnőtt a pénzügyi és humán szolgáltatások aránya
 drasztikusan visszaesett a nehézipar és mezőgazdaság aránya
 sokan visszamentek a háztartásba  inaktívvá váltak még nem nyugdíj korú (akár 53 éves)
emberek, azért, hogy ne legyen akkora az elbocsátások száma
 az iskoláztatást kiterjesztették  egyetemekre, főiskolákra, középiskolákba felvehetőek száma
3-4x nőtt  nők beáramlottak a felsőoktatásba nagy számban  munkavállalás átlagkora
kitolódott
89 után alakult ki, hogy egy generáción belül hatalmas jövedelemkülönbségek vannak és megszűnt az
is, hogy a tapasztalattal rendelkező, de ugyanolyan végzettségű ember többet kereshet.
2014. évi társadalmi struktúra:
A ma létező társadalmi csoportok kategorizálása: gazdasági, kulturális, kapcsolati tőke alapján

 Gazdasági tőke: jövedelem, ingatlan, megtakarítások (milyen és hány ingatlana van, és

mekkora összegű a megtakarításainak összege)
 Kulturális tőke: a magas kultúra + új kultúra fogyasztása (internetezés, közösségi oldalak,
szabadidős sportokba való bekapcsolódás, múzeumlátogatás)
 Kapcsolati tőke: 1. mennyiségi (ismerősök száma – ismerősök társadalmi helyzete, tehát
ismer-e bankárt, polgármestert, politikust, aki úgy tud segíteni, hogy abból előnyöd lesz
Elit (legfeljebb 200.000 ember, ebbe csak beleszületni lehet)

 gazdagok és a magas kultúra különbözőszegmenseinek fogyasztói, kapcsolati szempontból

zárt, nagyon magas felsőfokú végzettségűek és a budapestiek aránya, státuszuk gyakorlatilag
„örökletes” (már szüleik is hasonló társadalmi körülmények között éltek).
Felső közép (szűk egymilliónyi ember)

 Fővárosi és nagyvárosi lakóhely, mind a gazdasági, kulturális és kapcsolati tőke terén jó

eredmények: sok embert ismernek és kapcsolataikat jól is használják. Magas képzettség,
rendszeres színházba járás, sok szabadidő, sportolás, aktív közösségi élet.
Feltörekvő fiatalok (kb. félmillió)

 elit gyerekei, akik a szülők pénzéből élnek, saját és szüleik kapcsolatai révén bennük van a
jövő ígérete – bármi lehet belőlük
 ők az új tőke maximális felhasználói: a tudásmenedzsment, az információkezelés vagy a
személyes kapcsolatok működtetésének gurui
 a csoport egy részét a fiatalos attitűddel rendelkező középkorúak alkotják
Vidéki értelmiség (kb. 600-700 ezer ember)

 mindennel rendelkezik, amivel a felsőbb társadalmi osztályok, de: mindenből kevesebbet

birtokol. Kisvárosi tanárok, orvosok, helyi közéleti szereplők: mindenkit ismernek.
 Átlagos, de biztonságos jövedelem, rendszeres nyaralások, magas kultúra iránti igény,
többnyire állami alkalmazottak vagy vállalkozók.
Kádári kisember (17%, kb. másfélmillió magyar)

 A kádári kisember éldegél egyik hónapról a másikra. Nehezen, de kijön a jövedelméből,

nyaralni nem jár, alig beszél idegen nyelvet, inkább állami munkahelyen dolgozik, ahol irodai
foglalkozást űz. Főleg kisebb településen él.
Sodródók (18%, 1,6-1,7 millió ember)

 A feltörekvő fiatalok mellett a másik fiatalos réteget a sodródók adják, szülei a középosztályba
tartoznak. Képzetlenebbek, nincs elég kapcsolatuk (sem személyes, sem szervezeti), nem
járnak színházba, nem olvasnak könyveket, viszont nagyon otthon vannak az új kultúrában. A
mindennapoknak élnek, ugyanakkor újkultúra-tudásuk akár feljebb is viheti őket a
társadalomban. A réteg fiataljainak egy jelentős része a „mamahotel” viszonylagos
biztonságában él.
Munkások (16,5 %, nagyjából 1,5 millió)

 Döntően szakmunkás végzettségűek, viszonylag sok embert ismernek, de kötődéseik alacsony

presztízsűek. Kis vagyon, jövedelem, egyáltalán nem fogyasztanak kultúrát, barátokkal ritkán
járnak össze, leginkább otthonukban szórakoznak, „tévéznek”. A munkásokat a leszakadtaktól
egyetlen tényező különbözteti meg: az ide tartozóknak van munkája, azonban amint elvesztik
az állásukat – tartalékok híján – azonnal a leszakadtak osztályába kerülnek át.
Leszakadtak (23%, bő 2millió)

 Anyagi, jövedelmi, vagyoni helyzetük rendkívül kedvezőtlen, kapcsolatszegények,

kultúrafogyasztásuk pedig elhanyagolható. Jelentős körükben a szakképzetlenek aránya: ha
dolgoznak, fizikai vagy mezőgazdasági munkát végeznek, de leginkább munkanélküliek,
közfoglalkoztatottak, segélyezettek, és magas körükben a rokkantak, illetve az öregségi
nyugdíjasok aránya.
 Megállapítható, hogy szüleik is hasonló jellemzőkkel bírnak: azaz a legalsó réteg is
újratermeli önmagát. A társadalom alsóbb csoportjai kisvárosi, falusi lakóhelyeken
koncentrálódnak.
A felsőbb társadalmi osztályok tagjai jellemzően fővárosi/nagyvárosi lakóhelyen élnek és magasan
iskolázottak, míg a vidéki kisvárosi/falusi lét, valamint a képzettség hiánya szinte determinálja az
alsóbb osztályhoz való tartozást (+ az életkor).

Általános szociológia
Kultúra, értékek és normák, szocializáció
Minden társadalomnak van kultúrája. Ha egy embert veszünk pl. – dzsungel könyve úgy született,
hogy Indiában kiraktak egy kisfiút. Amikor megtalálták, megpróbálták szocializálni, hamarosan
meghalt. Nem volt képes már adaptálódni, (emberi) kultúra nélkül pedig nem beszélünk emberi létről.
A kultúra meghatározza, hogy az adott kultúra tagjai hogyan viselkedjen, hogyan folyjon a társadalmi
együttműködés. A szociológia kultúra fogalma jóval tágabb, nem csak a magas kultúra, hanem a
kultúrába beletartozik az adott társadalom nyelve, a tárgyak (ruházkodás, bútorzat, táplálkozás),
irodalmi és művészeti alkotások, a vallás, a hétköznapi és tudományos ismeretek, társadalom
viselkedési szabályai = normák, és az azokat alátámasztó értékek (érték = olyan kulturális alapelvek,
amelyek meghatározzák, hogy mi a jó és mi a rossz valakinek, mi a fontos és mi a lényegtelen).
Egy társadalmon belül is óriási különbségek lehetnek, pl. honfoglalás idején egy férfi számára a testi
ügyesség, erő, jó vadászkészség, jó lovaglás volt az érték. Rékának bemutatták Tormás vitézt azzal,
hogy jó lő, és Réka boldog volt, hogy feleségül mehet hozzá. Ha ma bemutatják ma nekünk Józsit,
azzal, hogy jól lő, elhajtjuk a csudába. Másik pl. nekünk érték az, hogy mi van a fejünkben, milyen és
hány könyvünk van otthon, milyen kulturális intézményekbe tudunk eljutni, a pénz kell, de csak egy
bizonyos szintig. De máshol aranyozott herendi porcelán kutya a kandalló mellett, hatalmas ház, drága
cipő, de a lányának az apa nem fizeti ki a tanárt miután megbukott, mert sokallja érte a pénzt…
A kultúra megszabja, hogy egy ország a többihez hogyan alkalmazkodik, illetve eszköze is az
alkalmazkodásnak. A kultúrába beletartozik a gondolkodás is. Ha egy kultúra rosszul alkalmazkodik a
környezethez, az a kultúra elbukik, megsemmisül, pl. hun birodalom, hettiták, longobárdok, gótok,
germánok, vikingek. Szent István egy véreskezű, kemény király, és az egyik legjelentősebb magyar
király, jelentőssége az okosságában áll, megsemmisített egy korábbi kultúrát, amiben más volt az
öröklődésrend, de felismerte, hogy ha nicns változás a kultúrában, a magyarok is megsemmisülnek.
A normák: viselkedésszabályok, amelyek előírják, hogy a társadalom tagjainak hogyan kell és hogyan
nem szabad viselkedniük, gondolkodniuk. A normák megszegését mindig valamilyen szankció követi,
és ezek a szankciók (büntető jogszabály, gyakorlat): a legenyhébb a kibeszélés, rossz hír keltése; a
legszélsőségesebb a kivégzés. Sokféle norma létezik egymást meleltt, pl étkezési, öltözködési,
viselkedési, büntetőjogi, valláserkölcsi normák;gyakorlatilag az egész életünket minden oldalról
normák szabályozzák. Ahogy megszületünk egy adott társadalomba, készen kapjuk a normákat. A mi
kinézetünk, amit eszünk, ahogy viselkedünk, az nem a saját egyéni produktumunk! Nem szabad
ítélkezni más kultúrák felett, hanem legyünk olyan bölcsek, tanuljuk meg azt, hogy más kultúrák nem
barbárok, primitívek, hanem azt kell nézni, hogy miért alakult úgy az a másik kultúra.
Egy adott társadalomban ellentmondásban lehetnek egymással a normák. Egy társadalomban
egymással ellentétben lehetnek a normák, pl. büntetőjogi és társadalmi viselkedésben: bliccelés,
letöltések, számla-adás. Ellentétbe kerülhetnek különböző osztályok és más vallási csoportok normái,
pl. jehovák nem fognak fegyvert és a koncentrációs táborok egyik áldozatát ők képviselték, kivégezték
őket, mert nem voltak hajlandóak beállni Hitler seregébe. Nem szabad vért adniuk, vért kapniuk
hatalmas baleset esetén sem. A normák a történelem fejlődse során egy országon belül is változnak, pl.
a homsozexualitás büntetőjogi megítélése: a VIII. század elején a bizánci császár lefejezéssel
büntették, ma pedig a 10. emeletről élve ledobják őket állami alakulatok, de 1958-ban az anglikán
egyház kimondta, hogy nem bűn! Angliában homoszexuális pap adhatta össze először az egynemű
párokat. A svéd parlament pedig szentesítette 1978-ban, hogy nem betegség, csak szexuális
orientációs zavar.
AA különböző társadalmak eltérő normákat fogadnak el, teljesen eltérő dolgok természetesek a
különböző társadalmakban. Ha elmegyünk párezer kilométerrel odébb, teljesen más normákat
találunk.
Étkezéi kultúra, disznó és marhahús fogyasztása az elfogadott, kutyát-macskát nem ehetünk.
Távolkeleten a majomagyvelő csemege. Babaleves – embriókból főzött. Hinduk nem ehetnek
marhahúst.
Pl. az arab nők viselete: a „csador”, az, amibe mindent beletörölnekk, kívülről nem mindig tiszta, de
alatta szexis fehérnemű lehet, a haj ápolt, sminkeltek. Az arab férfiak a mi kultúránkban prostituáltnak
tekintik a nőket.
Csókolózás: néhány kultúrában nem ismerik, gusztustalan testnedvek cseréjének tartják. Eszkimóknál
az orrokat dörzsölik össze, a tibetiek a homlokukat összeérintik (itt egy nőnek több férje lehet
=poligínia, de ez a gyakorlatban annyit jelent, hogy egyik egyik este az egyik férjéé, másik este a
másiké).
A kövérség a mi kultúránkban sokaknek tetszik, de nem ez az uralkodó norma. A szép nő a 20. század
végén: fehér, vékony, karikás szem, mert a lebarnultság a paraszti népre jellemző. A barokk korban
egy szép nő: „minden szalonna rajta”. A thaiföldi nők (itt hatalmas a szegénység) hozzámennek
szörnyű pasikhoz, mert otthon akkora a nyomor, hogy inkább eljönnek, a sok probléma elől egy
problémát választják;azért kedvelik a kövér pasikat, mert tudják, hogy nem éhezik és lesz mit ennie
neki is.
Az a tény, hogy egy társadalomban egy normát elfogadnak, nem biztos, hogy előnyös a társadalom
fennmaradása szempontjából. Pl. Indiában a tehenek levágásának a tilalma – éhen is halhatnak, és még
ez sem akadályozza azt meg, hogy a szent tehénhez hozzányúljanak.
Vannak örök életű normák, amelyeket minden világvallás magának vall, pl. szeretet, igazságosság,
békésség.
Értékek sorrendje társadalmanként, társadalmi csoportonként és korszakonként különböző lehet. Ma
Magyarországon a legfőbb értékek: párkapcsolatban őszinteség, hűség, tisztelet. Szakiskolába járó 18
éves lány számára az érték: ápoltság (manikűr, smink, stb.).
A szocializáció: megtanuljuk a saját társadalomnak a normáit és értékeit, amely születésünk
pillanatától tartó folyamat, egészen életünk végéig.
Státusz és szerep: a státusz az a pozíció, amit az egyén a társadalomban az adott időszakban betölt.
Ma érdekes státuszok léteznek, mindegyikhez különböző szerepek kapcsolódnak, mindenkinek egy
időben több szerepe van. A szerep egyenlő viselkedési szabályok, jogok, kötelességek, elvárások
rendszere. A tanár szerep: ki tehetsz-e magadról hiányos öltözékben képet? hát nem.
Sok ember életében az a meggyőződés, hogy a mi kultúránk értékesebb, mint a másiké, és csak az
elfogadható, amilyen a mi kultúránk, de ez butaság! Nem ítélkezünk és nem tekintjük alacsonyabb
rendűnek a másik kultúrát,pusztán azért mert mások, hanem megnézem mi az oka! Zsidó temetkezésre
nem virágot,hanem követ kell vinni, mert régen csak a homokba tudták temetni őket, amit egy
szélvihar el isfújt, ezért jó mélyre ásták és kövekkel rögzítették.
 Általános szociológia 2016.10.19.
Az ezredforduló utáni vizsgálatok alapján nagy a szegénység valószínűsége:

 az alacsony iskolai végzettségűek

 a munkapiacról kiszorulók (munkanélküliek, az első állást keresők, a háztartásbeliek és egyéb
inaktívak)
 a betanított és segédmunkások
 a roma etnikumhoz tartozók
 a sokgyerekes családok, az egyedülálló szülők, az özvegyülés következtében egyedül maradók
 a fogyatékosok
 a tartósan beteg gyermeket nevelő családok
 a hátrányos régiókban és kistelepüléseken lakók
Az utóbbi pár év jellemzői:

 TÁRKI-kutatás 2013: 4,6 millió ember él a KSH által számított létminimum alatt, ami 1
főre számítva: 87 510 Ft,
 3,5 millió ember kevesebb, mint havi 65 ezer Ft-ból él!
 A drasztikus elszegényedés megindulása: 2008-ban: gazdasági válság kezdete
 A felsőjövedelmi tizedben élő egymillió ember összes jövedelme több, mint az alsó
jövedelmi tizedekbe tartozó 4 millió ember összes jövedelme
 A magyar társadalom végzetesen kettészakadt, a válság hatására megindult az alsó
középosztály lecsúszása.
 A háztartások 80%-nak nincsen annyi tartaléka, hogy egy nagyobb, 100 ezer Ft-os kiadást
állni tudjon.
 A hajléktalan emberek hozzávetőlegesen harmada több mint tíz éve ül otthon nélkül, tizedük
egy éven belül veszítette el az otthonát.
 A hajléktalanná válás a legtöbb esetben családi konfliktusokra, válásra vezethető vissza,
tavaly azonban 25 százalékra nőtt azok aránya, akik azért veszítették el otthonukat, mert nem
tudták fizetni a költségeit.
 A lakhatási szegénységben élő társadalmi csoportok problémájára a mostaninál kiterjedtebb,
jól működő, megfizethető szociális bérlakás rendszer adna választ.
A súlyos anyagi nélkülözésben élők közé azokat sorolja az uniós statisztika, akik a következő 9 tétel
közül legalább négyet nem engedhetnek meg maguknak:

 lakással kapcsolatos költségek fizetése,

 megfelelő fűtés,
 váratlan kiadások fedezése,
 hús/hal fogyasztása minden második nap,
 évente legalább egy hét fizetett üdülés,
 színes televízió,
 mosógép,
 autó,
 telefon.
Ebbe a csoportba közel 2,6 millió magyar tartozik, és a 25. helyen állunk az EU 27 tagállama között.
A KSH 1991 óta évente közli a számított létminimum értékét.
E küszöbérték olyan értékösszeg, amely biztosítja a magánháztartásokban élők számára a folyamatos
életvitellel kapcsolatos szerény szükségletek kielégítését. Az így kimutatott létminimum nem
szegénységi küszöb, hanem olyan jövedelem, amely lehetővé teszi az alapvetőkön túli igények
kielégítését is.
A 2 felnőtt, 2 gyermekből álló háztartások létminimuma: 253 779 Ft.
A szegénység mérőszámai:

 1. relatív szegénység: az átlagjövedelem 60%-a alatti jövedelem

 2. abszolút szegényég: a létminimum alatti jövedelemből élők
 Élelmiszer-minimum összege 1 fő aktív korú, közepes fizikai igénybevételű személynél 2013-
ban: 24 099 Ft/hó
 Az EU statisztikai hivatalának átfogó adatai szerin 2014-ben a magyar gyerekek 35
százalékának kell szembe néznie komoly anyagi nélkülözéssel. Ez már Romániánál is
rosszabb, és csak Bulgáriát előzzük meg.
 Magyarországon mintegy 170 ezer gyerek él olyan lakásban, amelyben nincs WC, 197
ezernek sötét az otthona, 620 ezren egészségre ártalmas körülmények között, nedves,
penészes, fűtetlen lakásban élnek. A gyerekes családok65 százaléka él méltatlanul kis helyen,
összezsúfolva.
 A rossz lakásminőség gyakran együtt jár az energiaszegénységgel is. A három vagy
többgyerekes családok ötöde nem tudja megfelelően kifűteni lakását, mert rossz minőségű a
fűtési rendszere, hiányos a lakás szigetelése vagy a nyílászárók nem megfelelő állapotúak.
UNICEF: a 7 évesnél fiatalabb gyerekek fele él itthon szegénységben
A Gallup közvélemény-kutató OECD-tagországokat érintő kutatása szerint Magyarországon a
gyerekkel rendelkező családok körében majdnem felével fordult már elő az elmúlt egy évben, hogy
nem tudták a szükséges élelmiszert megvásárolni maguknak és családjuknak.
 Egyenlőtlenség, szegénység
A két világháború között a falukutató irányzat szerint: „3 millió koldus országa” – törpebirtokosok,
föld nélküli mezőgazdasági munkások
1962. óta: KSH családi jövedelem-feltételek 5évenként: kötelező választ adni, annak, aki ebbe
bekerül. Most is folyik: mikro-cenzusos kérdőív – célja, hogy a népességeloszlásáról adjon képet a
különböző jövedelemkategóriák között.
Célja: adatok nyerése a népesség eloszlásáról a jövedelem kategóriák között
1967: a létminimum alatt: 1 millió ember (10%); 1987: a lakosság 9%-a.
1962-1982: a jövedelemegyenlőtlenség és a szegénység kismértékű csökkenése
Okok:

 A II. gazdaság megjelenése a 60-as évek közepén, de 30%-nyi ember nem tudott ebbe
bekapcsolódni (pl. kórboncnok nem tud plusz hullákat szerezni…):
o 1968: a gazdasági mechanizmus reformja – nőtt a lakosság jövedelemkiegészítő
tevékenysége. Feloldották a tervutasításos rendszert, már engedtek a vállalatoknak,
gyáraknak saját tervezést és gazdálkodást, de nem a szabad piaci viszonyok döntöttek.
Átlag bérrendszer bevezetése: minden szakmában megállapították az alsó és felső
kereseti határokat minden szakmánál. Hogy a jobban dolgozókat meg lehessen fizetni,
felvettek egy csomó strohmant, akik betanított munkások voltak, a fizetésük pedig
alacsony volt, ezért másokat kicsivel jobban megfizethettek. A veszteséges
vállalatokat támogatta az állam!
o autoriter diktatúra: autoriter = puha/tekintélyelvű diktatúra, a Kádári rendszer
megijedt az 56-os forradalom erejétől, és kitalálták, meghirdették azt, hogy az állam-
és pártvezetés a ti apátok. Ha nem bírálják a rendszert, engedi, hogy gazdagodjanak.
 1977 MO a fizetésképtelenségbe kerül, ezért 78-ban elkezdték az áremelést, és minden évben
árakat emeltek
 1978 után felgyorsult a fogyasztói árindex emelkedése, igen nagy: 1987
1982-1987: szegénység stagnálása, mert a 2. gazdasággal az emberek ellensúlyozták a rosszabb
fizetési helyzetüket, de, akik ezt nem tudták megtenni, nagyon rossz helyzetbe kerültek.
1987 óta: a szegénység látványos emelkedése
1960-as évek: a szegénység a falvakban koncentrálódott
1987-re: a városi, azon belül a budapesti szegénység némileg nőtt, így láthatóbbá vált
Az idősekről a gyerekekre tevődött át!

 1981/82: rétegződésfelvétel, (de a szegénységet méri főképpen Bokor Ágnes vizsgálata):

o Dimenziói: munka, érdekérvényesítés, lakás, anyagi helyzet, életstílus (az
embereknek a szabadidejükben megvalósított tevékenységei és az azokban
megnyilvánuló preferenciák és értékek, betegség
Depriváltak (megfosztottság): 12% - 3-6 dimenzióban vannak hátrányos helyzetben, pl.
nagyüzemben szalag mellett segédmunkás, lakik eg sötét VII. kerületi sötét, hideg penészes lakásban,
az egészségi állapota romlóban (fiatalon ízületi fájdalmak), gyerekei rosszabbul tanulnak,mert nem
tudja őket minőségi táplálékkal etetni és nem tudnak szellemileg úgy fejlődni
A következő csoportokban nagyobb a depriváltak átlaga: alacsony iskolai végzettségűek, -
szakképzetlen munkások,- falusi lakosok, - nyugdíjas fizikaiak, - 3 és többgyermekes családok.
Depriváció által veszélyeztettek: kb. 17% - 2 dimenzióban vannak hátrányos helyzetben
A rendszerváltástól 1995-ig:

 a szegénység lényeges megnövekedése + a jövedelemegyenlőtlenségek lényeges emelkedése

(jövedelmi tized: az adózott hivatalos legkisebb és legmagasabb jövedelem közötti távolságot
10 részre felosztják és megnézik egyes tizedekhez hány millió ember tartozik – 2000-ben a
távolság 8x-os, ma már kb. 15x-ös) – okok: a GDP csökkenése, a reálbérek csökkenése,
infláció, a munkanélküliség megjelenése,
 1996: a népesség több, mint 1/3-a a létminimumnál kisebb jövedelemből él
A szegények csoportjai a rendszerváltás után

 Hagyományos szegénység- a rendszerváltás vesztesei!

o szakképzetlen munkások, mezőgazdasági fizikaiak, és ez általában egybeesett községi
lakóhellyel
 Újszegénység
o munkanélküliek, rokkantnyugdíjasok, özvegyi nyugdíjasok, háztartásbeliek, egyéb
felnőtt eltartottak
 demográfiai szegénység
o 1. gyerekek – EU statisztikai hivatala: az 1,7 millió magyar gyerek közül 35%-uk
kirekesztésben, nélkülözve, szegénységben él 2014-ben
o Minden 3. gyerek éhezik
o 2. az időskorúak közül:
 özvegyi és rokkantnyugdíjasok; az egyszemélyes háztartásban élők;a
legidősebbek; az utóbbi években korhatár előtt nyugdíjba vonulók
 Etnikai szegénység:
o a roma etnikum 2/3-a a létminimum alatt él, 1/3-a kiemelkedően jó anyagi helyzetű, a
középréteg nagyon kisszámú
o a háztartásaik 56%-ában nincsen olyan személy, akinek munkajövedelme lenne, a
keleti megyékben ez 73%, ezen segítenek a közmunkával, de max. 3 hónapig járhat és
a családból csak egy tag igényelheti
Az ezredforduló utáni vizsgálatok alapján nagy a szegénység valószínűsége:

 alacsony iskolai végzettségűek

 a munkapiacról kiszorulók (munkanélküliek, az első állást keresők, a háztartásbeliek és egyéb
inaktívak)
 a betanított és segédmunkások
 a roma etnikumhoz tartozók
 a sokgyerekes családok, az egyedülálló szülők, az özvegyülés következtében egyedül maradók
 fogyatékosok – rokkantnyugdíj 26e, kereset 50e, szociális segély 22e
 a tartósan beteg gyermeket nevelő családok
 a hátrányos régiókban és kistelepüléseken lakók
 SZÜLETÉSEK 2016.11.16.
Morbiditás: betegségek előfordulásának gyakoriságát mutatja meg.
Mortalitás: halandóság okaival és jelenségeivel foglalkozik.
Reprodukció: a népesség újratermelődését mutatja meg. Megmutatja, hogy hosszú távon a népesség a
születések és halálozások függvényében hogyan alakul. 1-2 éve Magyarországon hozzájött egy új
fogalom: a kivándorlások.
Lakosság növekedése:

 990 körül 600.000 magyar + 200.000 beolvadt lakos.

 1200 körül 2millió a lakosság szám
 Mátyás uralma idején MO Európa egyik vezető nagy hatalma volt, Angliával voltunk egy
szinten.
 15. század végén 3,5-4 millió lakos.

A török hódoltság ideje alatt a lakosság száma nem nőtt.

Nagy emberveszteségek MO.-on:

 I. VH. előtt: közel 2 millió ember elhagyta az országot

 I. VH. alatt 600.000 ember halt meg MO.-on
 II. VH-ban a katonai hadműveletekkel, holokauszttal együtt 1.000.000 embert vesztett MO
 1956 utáni időszak, amíg nyitva voltak a határok, 200.000 ember hagyta el az országot
 Jelenleg hiába próbálják pl. az orvosokat (30%-os fizetésemeléssel) sem tudják hazacsábítani.
Különösen azokat érinti, akik olyan helyeken élnek, ahol hiába van szakképzettsége, az adott
területen nem tud elhelyezkedni. Ezek a területek szinte kiürülnek.
1980-ban még 10,7 millió a lakosság száma, jelenleg kb. 1 millióval kevesebben vagyunk, mint 1980-
ban. 1981 óta a halálozások száma rendületlenül nagyobb, mint a születéseké, tehát a lakosság fogy.
A halálozások száma 135-140.000-en halnak évente MO.-on, és kb. 90.000-en születnek. 5 év alatt
egy Székesfehérvárnyi lakossal lettünk kevesebbek.
Demográfusok szerint 2050-re kb. 7,8 millió között lesz az ország lakossága, a születések és
halálozások egyenlege alapján. 60 éves és idősebb több mint minden 5. ember MO.-on, 2050-re
legalább 100-ból 30 60 éves vagy idősebb lesz.
Termékenység MO.-on
Baby-Boom a II. VH. után megnőtt a születések száma pl. Amerikában. A szovjet uralom
alatt álló országokban MO.-on 15-20%-kal visszaesett a termékenység, elsősorban a szegénység
hatására. Tehát, ha nincs demokrácia, diktatúra van, szegénység van, az emberek visszatartják a
születések számát.
1951 végétől 1955 végéig betiltották az abortuszt, ezzel kívánták megnövelni a
termékenységet, ezt hívják Ratkó-korszaknak. Az utolsó Népjóléti Minisztériumot megszüntették, az
utolsó miniszterre: Ratkó Annára kenték. Alig emelkedett 20%-kal a tilalom hatására a
termékenység. Az abortuszok száma 1 millió körül volt, 250 abortusz mindennap, ebből 5% indokolt
orvosilag.
1956-os oldalán engedélyezték az abortuszt mindenki számára, sőt a születésszabályozás egyedi
módja az abortusz volt. Óvszer, egyfajta, rossz minőségű, egyetlenvédekezési lehetőség. 20 és 30 éves
közötti nőkön hajtották végre az abortuszok 60%-át. 1961-ben a Földön MO.-on született a
legkevesebb gyerek. Közben 1967-benbevezették MO.-on is a fogamzásgátló tablettát, ennek hatására
csökkent az abortuszok száma. Ezekről később kiderült, hogy károsítják a női szervezetet.
1973-tól 4 évig, megnövelték a gyermekgondozási segély összegét (amit 1967-ben vezettek be:
GYES), és kaphatták vállalkozók is., illetve megemelték a családi pótlékot is – lett egy demográfiai
hullámhegy.
Olyan kicsi a születésszám MO.-on jelenleg, hogy generációról generációra a gyerekszám 10-
15% körül értékkel csökken.
Ha a családtámogatások emelkednek, ha a családi pótlék emelkedik, és nem veszíti el a
reálértékét, az növeli a termékenységet. Tervezik a bölcsődék kibővítését. Akkor érzik a fiatal nők
biztonságban, ha tudják, hogy idővel visszatérhetnek a munkahelyükre, mert van jó minőségű
bölcsődei rendszer.
Nálunk a rendszerváltás után volt egy mély gazdaság. 15-40% között csökkent a termékenység
a volt szocialista országokban. Alacsony termékenység okai: 3szorosáranőtt az oktatásban résztvevő
nők aránya, de ennek következménye, hogy az első szülések 29-31 éves korra tolódott. Iskoláztatás
kitolódása. Munkáltatók 2-3 diplomát követelnek. Minden10. szülésnél az anya egyedül vállalja a
gyereket. Ha a szülés kitolódott, általában 1 gyerek van. Visszaestek a házasságkötések. Ha a
családpolitikai intézményrendszer instabil: összegek nem követik az inflációt. Ha a gyereknevelés
költségei nincsenek beépítve a fizetésbe. Ha általános bizonytalanság van egy országban.
A jelenleg több mint 40%-a házasságon kívül születik.

HALANDÓSÁG 2016.11.23.
1873-ban nagy kolerajárvány elmúlt, majd 1960-ig gyorsan javult a halandóság mértéke.
1960-ban Ausztriával megegyező szinten álltunk a halandóság tekintetében. 1960-as évek után
megállt a javulás, és romlani kezdett, ahogy bevezették a második gazdaságot (1965-től) – nyomott
bérszínvonal, szándékosan alacsonyan megállapított fizetések a jellemzőek (ahol az államtól függ a
fizetés), hogy az emberek belevetették magukat a munkaidőn túli pluszmunkába, és kialakult a napi12-
14 órás munkaidő. Ezért rögtön megindult a halandóság növekedése.
Aki most 30 körüli, a születéskor várható átlagos élettartama, olyan mintha ő a 20-as
években élne. Nőknél később állt meg a halandóság javulása: 1970-es évektől kezdtek romlani az
értékek. Majdnem minden volt szocialista országban ilyen a halandóság mértéke. 80as években a
születéskor várható átlagos élettartam a fejlett országokban az egyik legalacsonyabb volt. MO. olyan
államokkal van egy szinten a halandóság tekintetében, mint Mozambik.
A csecsemő és gyerekhalandóság
Javulás MO.-on az utóbbi 100 évben. 1891-ben pl. minden 4. csecsemő meghalt 1 éves kora
előtt. Jelenleg 1000 élve született baba közül kb. 8 hal meg 1 éves kora előtt. A fejlett gazdaságú
Nyugat-európai országokban ez az érték 5-6 között van. A skandináv országokban 4 alatt van ez a
szám. USA-ban 5-6 a fehér lakosság körében, viszont majdnem 17 az afroamerikai lakosság
körében.
A 20. század elején egy nőnek átlagosan 11 gyereket kellett szülnie ahhoz, hogy 2-3 megérje a
felnőttkort. A 30-as években átlagosan 4 gyereket szültek a nők ahhoz, hogy 2 megérje a felnőttkort.
Az oka MO.-on a magas csecsemőhalandóságnak a koraszülöttek hatalmas aránya.
Elsődleges oka a terhesség alatti (passzív) dohányzás. A munkakörülmények szintén fontos tényezők.
MO.-on a munkavállalók 70%-a erős stresszben (főleg most, hogy rettegnek az állás elvesztésétől)
dolgozik, és hajszolt munkakörülmények között. A megelőző, művi abortuszok növelik a
koraszülések gyakoriságát.
Halandóság férfiaknál és nőknél
25 éves kortól a mai férfiaknál megjelenik az infarktus valószínűsége, nőknél 30 éves kortól.
Ez a 80-as években még a 40-55 közötti férfiakat érintette. Legtöbben, akik meghalnak, a 40-55 éves
korosztály a férfiak közül. Nőknél a menopauzától nő meg a halandóság (menstruáció véd a szív és
érrendszeri megbetegedések elől).

Halál okai
Férfiaknál a szív koszorúér betegsége, pl. infarktus, állnak első helyen. Agyér-betegségek, pl.
agyvérzés, a második fő halál-ok. Májzsugorodás (60-as évektől 5-szörösére nőtt). Tüdőrák is
kétszeresére növekedett. Öngyilkosság és közlekedési balesetek.
Nőknél első helyen: a szívkoszorúér-betegségek. Második helyen a májzsugorodás (100
alkoholistából 40 nő ma). Emlő-, méhnyak- és vastagbélrák. Öngyilkosság.
Társadalmi különbségek a halandóságban
Még Budapesten is a kerületek között: II. XII. I. kerületben élnek legtovább a férfiak,
legrosszabb a VII. és VIII. kerületben a helyzet. Foglalkozás szerint a tanárok, orvosok, mérnökök
vannak a legjobb állapotban, legrosszabb foglalkozás a nehézipari munkás, mezőgazdasági fizikai
munkás.
Mi növeli a halandóságot?
Minden megengedés növeli a fogyasztást! Pl. alkohol tekintetében. Dohányzás növekedése.
Magas vérnyomás. A magas vérnyomás az egészségtelen táplálkozás miatt is lehet. Az egészségtelen
táplálkozás nem csak szokás, hanem a jövedelemmel is összefüggésben van (legolcsóbbak a zsírban
gazdag életek).
Munkahelyi egészségi ártalmak (hő, pára, zaj, vegyi anyagok). Lakókörnyezeti ártalmak:
levegőszennyezettség, zaj ártalom, zsúfoltság és stressz.
Kevés sport. 70-es évek óta ugyanolyan nagy a munkával töltött idő, miközben a legtöbb
munkahelyen van szabad szombat (pedig a 70-es években a legtöbben dolgoztak).
Pihenés hiánya. Minimum 2 hetet kellene feltöltődéssel tölteni – a magyar lakosság 70%-a
nem jár üdülni, vagy nincs hova menni (lenne, csak nem tudja megfizetni), vagy a szabadságot is
munkára fordítják (otthon, külön munka, stb.).
Egészségügyi ellátás rossz működése, a GDP 3-3,5%-a fordítódik egészségügyre, míg a fejlett
országokban ez 10-15%. Nem a gyógyítás a lényeg, hanem a megelőzés! Pl. a 9. században a kínai
császár udvarában lefejezték az orvost, ha valaki megbetegedett, mivel az volt a feladata, hogy
megelőzzön. A maradék elv kategóriába tartozik: a GDP-ben vannak prioritások a mindenkori politika
számára. Így az egészségügy a költségvetés tervezésénél azt kapja, ami marad (mint az oktatás), és ezt
a keveset lobbi-harccal főleg a fővárosi egészségügyi intézmények kapják. Nincs megfelelő
műszerezettség, zsúfoltság miatt ide-oda küldözgetnek, de a zsúfoltság miatt várólista van.
1968-ban bekalkulálták bizonyos szakmákba a borravalót és a hálapénzt.