Kató Szabolcs

kato.szabolcs@arts.unideb.hu
 ADHD
• az egyik leggyakoribb gyermek- és serdülőkori zavar, mellyel a
gyermekpszichiátriában találkozunk
• az esetek jelentős hányadában felnőttkorban is folytatódik
• a frontostriatális kórképek egyike: jellemző a végrehajtó funkciók
atipikussága (prefrontális kéreg és bazális ganglionok)
• a gyermeki fejlődés számos vonatkozását érinti, a társas kapcsolatok
formálódására, az emocionalitásra és a kognitív készségek alakulására is
jelentős befolyással van
• serdülő- és felnőttkorban az ADHD tünetei számos területen
okozhatnak nehézséget: tanulásban, munkában, autóvezetésben, napi
tevékenységek kivitelezésében (pl. bevásárlás, háztartás ellátása), társas
életben, intim kapcsolatokban vagy akár a gyereknevelésben
• a betegség lefolyása krónikus és kezeletlen esetben számos pszichés zavar
kialakulásának esélyét megnöveli; a komorbid kórképek egymás
lefolyását súlyosbítják

2
 Diagnózis
• Az ADHD egyes tünetei „betegség” fennállása nélkül is megtalálhatóak a
populációban: súlyosságban és fennállásuk időtartamában igen különbözőek
lehetnek
• A diagnózishoz szükséges, hogy a tünetek jelentős károsodást okozzanak
• Az ADHD egy klinikai kórkép, ami elkülöníthetően diagnosztizálható más
kórképektől (bár gyakran komorbid) és a normál spektrumtól
• BNO-10, BNO-11 és DSM-5:
figyelmetlenség, hiperaktivitás és impulzivitás
• ha ezek a tünetek sokkal súlyosabbak annál, mint amit a gyermek életkora
vagy fejlődési szintje szerint még elfogadhatónak tartunk
• eltérő helyzetekben (családban, óvodában/iskolában/munkahelyen) is
megjelennek
• BNO-10: legkésőbb hétéves korig a gyermek/felnőtt mindennapi életében
jelentős adaptációs nehézséget okozó tüneteknek meg kell jelennie
→BNO-11 és DSM-5: 12 éves korig

3
BNO-10: F90-99 A viselkedés és az érzelmi-
hangulati élet rendszerint gyerekkorban vagy
serdülőkorban jelentkező zavarai
Diagnózis
• F90 Hiperkinetikus zavarok (szindrómák)
• F90.0 Az aktivitás és a figyelem zavarai
• F90.1 Hiperkinetikus magatartászavar
• F90.8 Egyéb hiperkinetikus zavar DSM-IV:
• F90.9 Nem meghatározott hiperkinetikus zavar Figyelemhiányos és diszruptív
viselkedési zavarok

BNO-11: 6A05 Figyelemhiányos hiperaktivitás zavar DSM-5:

(nem hivatalos fordítás)
• 6A05.0 … túlnyomóan figyelmetlenséggel
• 6A05.1 … túlnyomóan hiperaktív-impulzív tünetekkel
• 6A05.2 … túlnyomóan kombinált
• 6A05.Y … egyéb tünetekkel
• 6A05.Z … k.m.n.
Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
• Túlnyomórészt figyelemhiányos megjelenési
forma
• Túlnyomórészt hiperaktív/impulzív
megjelenési forma
• Kombinált megjelenési forma
Súlyossági fok jelölők: enyhe, mérsékelt, súlyos

4
Diagnózis
Tüneti jellemzők:
− az életkor korai szakaszában (első 5 év) kialakul
− a legtöbb pedagógiai probléma velük van
− kitartás hiánya a kognitív részvételt igénylő tevékenységekben: hamar
megunja, hamar feladja, nem tudja tartósan koncentrálni a figyelmét
− csapongásra való hajlam, egyik tevékenységből a másikba csapnak, az ingerek
elterelik
− túlzott mértékű aktivitás, rendezetlen, rosszul irányított aktivitás - iskolai, óvodai
jellemzések, szülő elmondás → ált. ez alapján küldik. Nem tud megülni, hosszabb távon
nem lehet szervezett tevékenységben tartani
− nyughatatlan, impulzív, könnyen szenved balesetet
− gyakran kerül bajba az iskolában, mert megszegi a szabályokat (de nem lóg, hanem
csak nagyon belemerül pl valamibe)
− a felnőttekhez való attitűdjüket a szociális gátlások, a visszafogottság és mértéktartás
hiánya jellemzi
− ráépülhetnek kognitív képességek, részképességek fejlődésének a késése (pl.
nyelvi és motoros képességek)
− ezek miatt kicsit szegregálódnak, súlyos esetben magányossá válhatnak, Idő becslés
népszerűtlenek társaik körében
5
DSM-5
Figyelemhiányos/hiperaktivitás zavar
A. A figyelemhiány és vagy a hiperaktivitás-impulzivitás olyan állandó mintázata, amely akadályozza a működést vagy a fejlődést és az 1-es és/vagy 2-es
pontban leírtakkal jellemezhető:
1. Figyelemhiány: az alábbiak közül min 6 tünet jelen van min 6 hónapon keresztül olyan mértékben, ami nem felel meg a fejlődési szintnek, valamint
közvetlen negatív hatással van a társas és iskolai/munkahelyi tevékenységekre.
• Megjegyzés: a tünetek nem kizárólag oppozíciós zavar, dacos viselkedés, ellenségesség megnyilvánulásából, vagy a feladatok, instrukciók
megértésének a hiányából fakadnak.
• 17 év fölött legalább 5 tünet megléte szükséges.
a. Gyakran nem figyel kellőképp a részletekre, gondatlan hibákat vét az iskolai munka, vagy más tevékenység során (pl. elnéz, vagy nem vesz észre
részleteket, pontatlanságok) - nem tipikus hibák, mint a diszek esetén, hanem nagyon hullámzó
b. Gyakran nehézséget jelent a figyelem megtartása a feladatok vagy játék során (beszélgetés, előadások, hosszú szövegek olvasása)
c. Gyakran úgy tűnik másoknak, hogy nem figyel, amikor egyenesen hozzá beszélnek (máshol jár az esze, akkor is, ha nincs semmi nyilvánvaló
figyelemelterelő dolog)
d. Gyakran nem csinálja végig az instrukciókat, nem fejezi be az iskolai feladatokat, házimunkát, munkahelyi kötelességeket (pl. elkezdi a
feladatokat de hamar hanyatlik, és könnyen elterelődik a figyelme.)
e. Gyakran nehézséget okoz számára, hogy megszervezze a feladatokat, tevékenységeket - nem tudja végiggondolni, hogyan kellene beosztani az
idejét, hogyan kell megszervezni egy napot (pl. egymást követő feladatok kezelése, dolgai rendben tartása, szervezetlen munka, rossz időkezelés,
határidők be nem tartása)
f. Kerüli, nem szereti, vagy vonakodik részt venni tartós mentális erőfeszítést igénylő feladatokban (pl. iskolai, vagy házi feladatok; idősebb
serdülők vagy felnőttek esetében beszámolók elkészítése, nyomtatványok kitöltése, hosszú szövegek elolvasása).
g. Gyakran elveszíti a feladatokhoz, vagy tevékenységekhez szükséges dolgokat (pl. taneszközök, ceruza, könyv)
h. Gyakran eltereli a figyelmét a külső ingerek (serdülők, felnőttek esetén a témához nem kapcsolódó gondolatok).
i. Gyakran feledékeny a napi tevékenységeiben (pl. házimunka, megbízások teljesítése; idősebb serdülők és felnőttek esetében telefonok
visszahívása, számlák kifizetése, megbeszélt időpontok betartása).

6
DSM-5
2. Hiperaktivitás és impulzivitás: Az alábbi tünetek közül 6 tünet van (17 év felett 5) jelen legalább 6 hónapon keresztül olyan mértékben, ami nem felel
meg a fejlődési szintnek, valamint közvetlen negatív hatással van a társas és iskolai/munkahelyi tevékenységekre
• Megjegyzés: A tünetek nem kizárólag oppozíciós zavar, dacos viselkedés, ellenségesség megnyilvánulásából, vagy a feladatok, instrukciók
megértésének hiányából fakadnak.
• Hiperaktivitás
a. Gyakran keze-lába fel-alá jár, ütöget a kezével, fészkelődik
b. Gyakran elhagyja a helyét olyan helyzetekben, amikor egyhelyben kellene ülnie (pl. osztályban, irodában, munkahelyen, vagy más helyzetben,
ahol ülve kellene maradnia)
c. Gyakran szaladgál, mindenre felmászik olyan helyzetekben, ahol ez nem megfelelő (ablakpárkány, polc, szekrény teteje) (Felnőtteknél és
serdülőknél: nyugtalannak érzi magát)
d. Gyakran képtelen csöndben játszani (ha ő jelen van, tudjuk)
e. Gyakran „mehetnékje van”, vagy olyan „mint akit felhúztak” (pl. nehézséget okoz számára nyugton ülni hosszabb ideig; mások úgy láthatják,
mint aki nyugtalan, vagy akivel nehéz lépést tartani).
f. Gyakran túl sokat beszél
• Impulzivitás
a. Gyakran kimondja a választ, mielőtt a kérdés befejeződött volna (pl. befejezi mások mondatát, nem várja ki a sorát beszélgetésekben).
b. Nehezére esik várakoznia
c. Gyakran félbeszakít másokat, vagy tolakodóan viselkedik (pl. félbeszakítja mások beszélgetését, játékát, vagy tevékenységét; használja mások
dolgait anélkül, hogy engedélyt kérne, vagy kapna rá; serdülők, vagy felnőttek esetén beletolakszik abba, amit mások csinálnak, vagy átveszi az
irányítást mások tevékenysége felett.
B. Számos figyelemhiányos, vagy hiperaktív-impulzív tünet jelen volt már 12 éves kor előtt.
C. Számos figyelemhiányos, vagy hiperaktív-impulzív tünet jelen van az élet kettő, vagy több területén (pl. otthon, iskolában vagy munkahelyen; barátokkal
vagy rokonokkal; más tevékenységben)
D. Egyértelmű, hogy a tünetek befolyásolják, vagy rontják a társas, iskolai, vagy foglalkozásbeli működés minőségét.
E. A tünetek nem kizárólag szkizofrénia vagy egyéb pszichotikus zavar során jelennek meg, és nem magyarázhatóak jobban más mentális zavarral (pl.
hangulatzavar, szorongásos zavar, disszociatív zavar, személyiségzavar, szer intoxikáció vagy -megvonás)
7
8
Differenciáldiagnózis
1. normál aktivitás - a tünetek a legtöbb gyerekben megvannak
2. pervazív zavarok: autizmus
3. szorongásos állapotok, hangulati zavarok, beilleszkedési nehézségek - elkülönítése
időbeli megjelenés, tartósság alapján
4. reaktív kötődési zavar - gátolatlan társas kapcsolati zavar (nevelőotthonban nőtt fel,
dezorganizált kötődés), hátterében korai érzelmi depriváció, patogén gondozás (érzelmi
depriváció, abúzus, trauma)
5. oppozíciós zavar: nehéz az elkülönítés, mert mindkét kórkép gyakori tünete az impulzivitás, de
oppozíciónál a figyelemzavar nem annyira markáns
Az oppozíciós zavar (angol rövidítés ODD – Oppositional Defiant Disorder) egy olyan viselkedészavar, amelynél a gyermek alap hozzáállása a hatalommal való szembe helyezkedés
6. értelmi fogyatékosság
7. tanulási zavar
8. pszichózis

9
10
https://www.youtube.com/watch?v=386gO3HIVs8
https://www.youtube.com/watch?v=FkBFJN5vRTw 11
Tünetek
Csecsemőkorban:
• érzékszervek ingerküszöbe alacsony,
o minden meghall és meglát,
o felületes az alvása, nem tud pihentetően
aludni,
o megnyugtathatatlanul sír esténként, fokozott
félelmi reakciók
o nyugtalanság
o fokozott félelmi reakciók
• étvágytalan / mohó váltakozik
Óvodáskorban:
• hipermotilitás, izeg-mozog, piszkálja magát
• ingerlékeny, nagy hangulati ingadozás, kicsi
frusztrációra is ingerülten reagál
• nem köti le tartósan semmi, kitartás hiánya a
játékban
• nincs egy állandó barátja, társait váltja
• szertelen, nem érzékeli a másiktól való
távolságot (véletlen leveri, nekimegy, stb)

12
Tünetek
Iskoláskorban:
• Hiperaktivitás: állandóan nyugtalan, elhagyja a helyét, képtelen végigülni,
aktivitás kifejezett romboló jellege
• Impulzivitás: csúnya, befejezetlen, hibás házi – képtelen lassan, óvatosan
haladva dolgozni, gyakran veszélyes – nem gondol viselkedése
következményére
• Figyelemzavar: problémamegoldó tevékenység során dezorganizált, nem
tudnak megtervezetten dolgozni
Serdülőkorban:
• Más formát ölt!
• Hiperaktivitás: nagyizmokról kisizmokra tevődik a hiperaktivitás
(csavargatja ujját…), mindig menetközben vannak egyik helyről másikra,
hosszabb ideig egy helyben maradni nem tudnak
• Impulzivitás: szociálisan maladaptív megnyilvánulás, osztály bohóca,
impulzív beszólások, durva tréfák
• Figyelemzavar: figyelem könnyen terelhető, csak rövid ideig tud
koncentrálni, állandóan újabb aktivitás, gyorsan feladja

13
 Anamnézisben
− interjú + anamnézis
− mozgásfejlődés zavara
• motórium érési zavara: kimarad a kúszás-mászás, nehéz a
lépcsőzés, ez differenciáldiagnosztikához is jó
• finommotoros gyengeség: nem tud rendesen rajzolni, nem tudja
bekötni a cipőjét, elesik, elejt mindent, pörög
• rossz koordináció
• kialakulatlan lateralitás, jobb-bal tévesztés
• nem mindig vannak meg az anamnézisben, de elég gyakori
− vizuális nehézségek
• vizuopercepciós gyengeség, látással való felismerés gyengesége
• vizuomotoros zavar: vizuálisról motorosba nem megy a fordítás
(→ nehezen ír)
• szerkesztési képesség gyengesége (kétdimenziós ábrából nem tud
háromdimenzióst alkotni)
• részképességek zavara
− iránytévesztések → jobb-bal, előtt-fölött-alatt ← jól tesztelhetők,
szülő is beszámolhat róla
− mindezek következtében olvasási, írási számolási zavarnak való
kitettség

14
Etiológia
− ma még nem teljesen ismert – elsősorban genetikai tényezők, a környezeti hatások szerepe kisebb
− genetikai tényezők
• adoptációs és ikervizsgálatok: kb 70%-ban feltételezhetőek genetikai okok (monozigóta ikrekben 90%, dizigótákban 65% v.sz.-el fordul elő az ikerpár
mindkét tagjánál)
• anamnézis: családi halmozódás, ált apa
o elmondja a szülő, hogy „már az apja is ilyen volt”
o születésnél oxigénhiányos állapot volt
o nem kúszott mászott
o egyáltalán keressük-e a ψ-i okokat? ennyi már éppen elég, ne pszichologizáljunk ott, ahol nincs rá szükség.

− agyi strukturális elváltozások: prefrontális lebenyhez köthető végrehajtó funkciók éretlensége (irányítási és kontrollfunkciók)
− prefrontális dopaminerg szabályozó körök zavara:
• dopamin és noradrenalin szint alacsony vagy változó → az ingerület nem jut át a következő idegsejtre
• ritalin
− környezeti hatások:
• intrauterin károsító tényezők (magzati alkohol, benzodiazepin ártalom, toxémia, anya dohányzása)
• extrauterin: koragyerekkori krónikus betegségek, születés körüli antibiotikus kezelés, kora gy kori, krónikus betegség → pl. asztma, folyamatos
felső légúti megbetegedések
− pszichoszociális eltérések:
• korai nevelési környezet, rossz pszichoszociális helyzet
• intoleráns otthoni és iskolai környezet
• mentalizáció fontos →
o nem mindegy, hogy az anya betegségnek címkézi v. intoleráns (→elutasító tükröt kap)
o vagy azt gondolja: igen, nehéz ez nekem, de jó, hogy ilyen mozgékony, kreatív, nem unalmas.
o az alapvető hozzáállásbeli különbség meghatározza, hogy az anya arcán milyen tükröt lát a gy: ha azt, hogy ő öröm, hisznek benne, szerethető → pozitív önértékelés
→ sokkal jobb prognózis.

15
 ADHD
• Epidemiológia:
• Nemzetközi vizsgálatok gyermek-és serdülőkorban: 1,9-12%
• Altípusok szerint: 2,03% hiperaktív, 0,51% figyelmetlen, 7,61% kombinált
• Felnőttkori prevalencia: 2-5% (hazai és nemzetközi adatok)
• Nemi megoszlás:
• Fiú:lány=3:1, orvoshoz fordulók körében 6:1
• Magyarázat: a fiúk tünetei zavaróbbak a környezet számára (nálunk inkább hiperaktivitás + gyakori a komorbid viselkedészavar, míg
lányoknál inkább figyelemzavar)
• Felnőttkorban kiegyenlítettebb + incidencia magasabb a nők körében
• Magyarázat: a nők hamarabb fordulnak segítségért + más komorbid zavarokkal

• Lefolyás, prognózis:
• A tünetek 10-25 év közötti ötévente kb 50%-kal csökkennek (hiperaktivitás jelentősebben), de 30-60%-ban felnőttkorban
is felállítható a diagnózis
• A gyermekkori küszöb alatti ADHD később még kimerítheti a kritériumokat és funkciókárosodást okozhat
• Komorbiditás:
• leggyakrabban oppozíciós zavar, tik zavarok, viselkedési zavar és tanulási zavarok, majd szorongásos és hangulati kórképek

16
17
Terápia, prognózis
Terápia
− családi konzultáció, családterápia
− egyéni pszichoterápia
− edukáció, szülőtréning, együttműködés a pedagógussal
− szenzoros integrációs torna (Ayres, TSMT, Sindelar)
− pszichostimuláns gyógyszerek: methylphenidát - Ritalin, Concerta
− nem stimuláns gyógyszerek: atomoxetin (noradrenalin reuptake inhibitor) - Strattera
− viselkedésterápia: kívánatos viselkedés elősegítése jutalmazással, jutalommegvonással
− kognitív viselkedésterápia: önmonitorozás, alternatív megoldások keresése, végrehajtása
− 6 év alatt + enyhe és középsúlyos tüneteknél elsősorban nem-gyógyszeres terápia
Prognózis
− nem tudnak megfelelően figyelni, haladni a tananyaggal →
• képességeiknek nem megfelelően teljesítenek
• munkában is problémát okoz
− kedvezőtlenül befolyásolja a szociális kapcsolatokat
• kortárskapcsolatok → konfliktusosak
• szülő-gy kapcs.
• pedagógus – gy kapcs.
• házassági konfliktusok, válás

18
 Viselkedésterápia Viselkedésmódosítás eszközei
• Napirend, keretek, szabályok
• A jutalommal megerősített viselkedés jövőbeni
• Folyamatos visszajelzés
megjelenésének a valószínűsége nő
(Effektus törvény) • Pozitív konzekvenciák (motiváció, jutalmazási rendszerek)
• Jutalom → pozitív következmény • Negatív konzekvenciák (jutalom elmaradás, figyelem-
megvonás)
• Jutalom elmaradása=büntetés • Modell tanulás
→ viselkedés kioltódása • Önértékelés javítása
• Indulatszabályozás, agressziókezelés

Viselkedésmódosítás célja
• Figyelem javítása • Kortárskapcsolati problémák
• Hiperaktív-impulzív (esetleg agresszív) • Felnőttekkel való együttműködés
viselkedés csökkentése
• Szabályok megértése, követése
• Problémás iskolai és otthoni viselkedés
csökkentése • Tanulás eredményességének javítása
• Adaptívabb viselkedési formák kialakítása

19
https://youtu.be/UKDeoRyqZt4
https://youtu.be/SZsIZBsV6Gk
https://youtu.be/-IO6zqIm88s

20
ADHD felnőtteknél

• Az esetek kb. 40-60%-ban felnőttkorban is diszfunkciót okoz

• Felnőttkorra a hiperaktivitás csökken, de a figyelemzavar többnyire
fennmarad és súlyosabb következményekkel jár

• Az élet minden területét érinti

• Alkalmazkodási képességük, felelősségvállalásuk, szocializáltságuk

jóval átlag alatti

• Egyéb pszichiátriai betegségek gyakoribbak

• Munkahelyi problémák, munkahelyváltások

• Alacsonyabb életminőség

• Magas költségfaktorú zavar

21
 Tünetek felnőttkorban:
figyelemzavar

• Gyakran néz el fontos részleteket, munkáját pontatlanul végzi

• Nehezére esik figyelmét fenntartani, pl. munka, előadás, autóvezetés közben
• Nehezen tud másokra odafigyelni, beszélgetés közben sokszor elkalandozik
• Gyakran nem fejezi be feladatait (munka, házimunka), nem követi az
utasításokat
• Gyakran jelent nehézséget feladatok megszervezése, priorizálása, határidők
betartása, állandóan időzavarban van
• Képtelen rendet tartani, fontos tárgyait gyakran elveszti, vagy sokáig keresi
• Mentális erőfeszítést, koncentrálást nem szereti, elkerüli, pl. nem olvas,
feladatok elkezdését halogatja
• Figyelmét külső ingerek vagy saját gondolatai könnyen elvonják
• Gyakran feledékeny, pl. találkozók, telefonok visszahívása, számlák befizetése

22
 Tünetek felnőttkorban:
hiperaktivitás

• Nem tud nyugodtan ülni, kézzel-lábbal dobol, babrál, fészkelődik

• Nem szeret ülni, sokszor hagyja el a helyét
• Nyugodt helyzetekben gyakran feszültnek, nyugtalannak érzi
magát
• Sokat beszél, nem szeret csendben maradni
• Túlvállalja feladatait, gyakran érzi magát túlterheltnek
• Nehezen tud pihenni, mindig „csinálnia kell” valamit, gondolatai
„pörögnek”
• Nagyon könnyen unatkozik, kifejezetten újdonságkereső

23
 Tünetek felnőttkorban:
érzelmi-indulati szabályozás
zavara

• Nehezen fékezi indulatait, gyakran vág mások szavába, vagy

beszél meggondolatlanul
• Nehezen tervez előre, döntései hirtelenek, ötletszerűek
(karrier, párkapcsolat)
• Hajlamos felelőtlen, kockázatkereső viselkedésre, pl.
autóvezetés
• Hajlamos végletességre, addikciókra
• Érzékeny a kritikára, rosszul tűri a frusztrációt, könnyen
elveszti motivációit
• Önértékelése gyakran bizonytalan, gyakori a hangulati
labilitás, ingerültség

24
25