Gyermekkori

depresszió
Kató Szabolcs
 A. Az alábbi tünetek közül 5 (vagy több) fennáll ugyanazon kéthetes időszak során, és ezek a
korábbi tevékenységhez képest változást jelentenek; a tünetek közül legalább az egyik a (1)
depressziós hangulat vagy a (2) az érdeklődés vagy öröm elvesztése. Megjegyzés: Nem tartoznak ide
azok a tünetek, amelyek egyértelműen más egészségi állapotnak tulajdoníthatók.
1. Depressziós hangulat a nap legnagyobb részében… Stabilan szomorú, lehangolt. Van, amikor már érzés
sincs, annyira fájdalmas lenne, ezért inkább űrt éreznek. Nem befolyásolják pozitív események, akár még
szomorúbbá is válhat, amiért nem tud örülni. …csaknem mindennap szubjektív beszámoló (pl. szomorúnak,
DSM-5 üresnek vagy reménytelennek érzi magát) vagy mások megfigyelése (pl. könnyezni látják) alapján. ( Megjegyzés:
gyerekeknél és kamaszoknál irritábilis hangulat is lehet.)

Major 2. Az érdeklődés vagy öröm jelentős csökkenése a legtöbb tevékenységgel kapcsolatban

Érdeklődés és örömre való képesség elvesztése: anhedónia. Nem lelkesíti fel, ami korábban igen. Ettől még

depresszív bűntudata is lehet, pl. az unokáinak sem tud már örülni, a nap legnagyobb részében majdnem mindennap
(szubjektív beszámoló vagy megfigyelés alapján).

epizód 3. Jelentős testsúlycsökkenés fogyókúra nélkül vagy testsúlygyarapodás (pl. a testsúly több mint
5%-át meghaladó változás egy hónap alatt), vagy az étvágy növekedése vagy csökkenése csaknem
mindennap. (Megjegyzés: Gyerekek esetében ide tartozik az elvárt testsúlygyarapodás elmaradása.)
Nem diétázási szándékkal. Ha eszik, akkor is csak kényszerből, örömtelenül, ízét sem érzi. Atípusos esetben
étvágynövekedés, de csak űrt akar vele betölteni, örömtelen. Gyakori az emésztési probléma, szájszárazság

4. Inszomnia vagy hiperszomnia csaknem mindennap. Korán ébred. Az inszomnia lehet elalvási, átalvási,
ébredési probléma, de a D-s ált. könnyen elalszik, de gyakran felébred és legjellemzőbb a korai ébredés.
Hiperszomnia és sokat evés a szezonális D-soknál van. Reggel érzik magukat legrosszabbul.
 5. Pszichomotoros agitáció vagy gátoltság csaknem mindennap (mások által megfigyelhető; nem
csupán a nyugtalanság vagy meglassultság szubjektív élménye). Tipikusabb a gátoltság: beszéd, mozgás
lelassul, elszegényesedik, halkan beszél, alig van (panto)mimika, kérdésekre hosszú latenciával válaszol és nagyon
röviden. Agitáció = tartalmatlan motoros nyugtalanság, pl. járkálás, kéztördelés, lábrázás → ez ált. társuló
szorongásra utal →DSM-ben jelölendő, hogy distresszel társul, mert ez növeli az öngy. veszélyt. Utalhat látens
bipolaritásra, ha felajzott, dühös, nyugtalan.

DSM-5 6. Fáradtság vagy energiahiány csaknem mindennap. Anergia: lendület hiánya, fizikailag és agyilag is
7. Értéktelenség vagy túlzott vagy inadekvát bűntudat (ami lehet téveszmés is) érzése csaknem
Major mindennap (nem pusztán a betegség miatti önvád vagy bűntudat). Önképe negatív: vesztes, önvád,
bűntudat.
depresszív 8. Csökkent gondolkodási vagy koncentrációs képesség, döntésképtelenség csaknem

epizód mindennap (szubjektív beszámoló vagy mások megfigyelése alapján). Kognitív képességek csökkenése:
csökkent gondolkodási, döntési, koncentrálási képesség: pszeudodemencia →ne csináljunk velük IQ-tesztet.

9. A halállal kapcsolatos visszatérő gondolatok (nem csak a haláltól való félelem), visszatérő
öngyilkossági gondolatok konkrét terv nélkül vagy öngyilkossági kísérlet vagy konkrét terv az
öngyilkosság elkövetésére. A halál gondolatával való foglalkozás: gondolat, terv, kísérlet. Sokszor úgy élik meg,
hogy a halállal vége lenne a szenvedésüknek. Ha erős a bűntudata, megérdemelt büntetésnek fogja fel. A
reménytelenség erős prediktora az öngy.-nak. Megtervezik, sokszor halálos, nem impulzív az öngy.-uk.
 Diszruptív - bomlasztó, kártékony

Diszruptív hangulatszabályozási zavar (ÚJ!)

 6-18 év között adható
 hangulati kitörések jellemzik, legalább 1 éve fennáll (nem volt benne 3
hónapnyi tünetmentesség), életkornak nem felel meg, legalább kb. heti
DSM-5 3x jelenik meg
 akkor adható, ha a hiszti szintjét meghaladja a viselkedés
 azért vezették be, mert túl sok gyerek kapott bipol diagnózist, amivel
erős gyógyszereket kaptak.
 Tartósan fennálló (perzisztáló) depresszív zavar (ÚJ!):
a korábbi disztímia és a krónikus zavar (→ depresszió epizód, amely elhúzódik, nem volt
eredményes a gyógykezelés) diagnózisából született.
A. Depressziós hangulat a napok többségében legalább 2 éve.
B. A depressziós napokon legalább két tünet jellemző:
1. étvágytalanság vagy túlevés
2. inszomnia vagy hiperszomnia
3. fáradtság, enerváltság
4. alacsony önértékelés

DSM-5 5. koncentrációzavar, nehéz döntéshozatal

6. reménytelenség érzése
C. 2 éves periódus alatt nem volt 2 hónapnál hosszabb, fenti tünetektől mentes időszak.
D. Major depresszió tünetei folyamatosan fennállhatnak.
E. Sosem fordult elő (hipo)mániás epizód, ciklotímia diagnosztikus feltételei nem
teljesülnek.
F. Nem más pszichiátriai betegségről van szó.
G. Az állapot nem egyéb betegség vagy gyógyszer/drog hatásának tulajdonítható.
H. A tünetek jelentős szenvedést vagy szociális, munkahelyi stb. funkciókárosodást
okoznak.
  Nyűgösség
 Excesszív sírás, „ok nélküli” sírás
Depresszív
 Rossz alvás
tünetek a
 Étvágytalanság
különböző
 Érdeklődés csökkenése
életkorokban –
Nem „depresszió” betegségről beszélünk: a tünetek a kötődési
csecsemőkor probléma vagy a szeparációs szorongás részeként értelmezendők.
  Alvászavar
 Figyelmetlenség
Depresszív
 Romló iskolai teljesítmény
tünetek a
 „Iskolai fejfájás”
különböző  Depresszió tüneteiként
életkorokban – értelmezhetők!
 Irritált hangulat jelenléte is
elegendő
iskoláskor
 Enyhébb formái is növelik a
felnőttkori kockázatát!
  Életkorral növekszik gyakorisága (élettartam
prevalenciája a gyermekkori 4-5%-ról
serdülőkorra 13-15%-os – felnőtt 17-20%)

 A felnőttkori depresszió gyakran

A depresszió serdülőkorban kezdődik.

előfordulása
 Mo.: Gyermekdepresszió Kérdőív 11,5-17,5
éves korosztályban fiúk 18%-ánál, lányok
30%-ánál depresszív hangulatot jelez!
(minden korcsoportban gyakoribb nőknél –
a hagyományos kérdőívekkel mérve!)
  Két éven belül 40%-os, öt éven belül 70%-os ismétlődés!
 Korai kezdetű disztímiás zavar 70%-ban depresszióvá alakul, 13%-ban
bipoláris zavarrá.
 80-90%-ban társul emocionális rendellenességgel
 Gyermekkor: Szorongásos zavar, disztímia és magatartászavar járnak
együtt leggyakrabban
A gyermek- és  Serdülőkor: Evészavar, drogabúzus
serdülőkori
depresszió
sajátosságai
 Egyéni tényezők:
 Biológiai vulnerabilitás sebezhetőség

 Temperamentum
(korai nehéz temperamentum, negatív affektivitás)
 Érzelmi reguláció
(diszfunkcionális hangulatszabályozó képesség)
Családi tényezők:
 Genetikai faktorok (családi halmozódás)
Etiológia  Pszichoszociális faktorok
(diszfunkcionális szülői készségek, nem megfelelő kötődés/támogatás)

Környezeti hatások Direkt vagy az egyéni és családi

(korai stressz, elhanyagolás, bántalmazás) faktorokkal való kölcsönhatás
Későbbi negatív életesemények révén emelik a betegség
(veszteség, szülők válása) kialakulásának rizikóját
Terápia  Már egyetlen depressziós epizód is súlyos hatással lehet a gyermeki
személyiség fejlődésére → hatékony és életkorspecifikus beavatkozásra
van szükség
 Első helyen a pszichoterápia áll
 Viselkedésterápia: szociális készség tréning, új problémamegoldó
stratégiák kifejlesztése, kellemes tevékenységek beépítése
 Kognitív terápiák: önértékelés javítása, pozitív életperspektívák
kidolgozása, maladaptív kognitív sémák és negatív kogníciók
megváltoztatása
 A kettőt rendszerint kombinálják: idősebbeknél több kognitív,
fiatalabbaknál több viselkedésmodifikáló elem
 PASCET módszer: elsődleges és másodlagos kontroll erősítése
 Pszichodinamikusan orientált szupportív terápia: belső erők
mozgósítása

 Súlyos tünetek esetén gyógyszerrel történő kiegészítés

 Fluoxetin (SSRI)
 PASCET
 Az elsődleges és másodlagos kontroll erősítésére kidolgozott program (Primary and
Secondary Control Enhancement Training – PASCET)
 depresszió kezelésére alkalmas, strukturált módszer
 a program 8-15 éves gyerekek és serdülők egyéni pszichoterápiájára alkalmas
 a terápiás ülések és a házi feladatok anyaga a gyermek- és serdülőkori depresszió
kutatásokkal alátámasztott kognitív és viselkedésbeli jellegzetességeire, ill. az észlelt
Terápia kontroll és megküzdés kétlépcsős modelljére épít
 a terápia során a gyerekek megtanulják, hogy hangulatukat az elsődleges kontroll
(vagyis hogy az objektív körülményeket a kívánságaiknak megfelelően alakítsák) ill. a
másodlagos kontroll (vagyis hogy magukon – pl. az elvárásaikon, az értelmezéseiken –
változtassanak úgy, hogy jobban alkalmazkodjanak az objektív körülményekhez, így
befolyásolva azok szubjektív hatását) gyakorlására alkalmas készségek elsajátítása révén
tartsák kézben
 a program 10 strukturált, kézikönyvben meghatározott ülésből áll, amelyet néhány (1-4)
személyre szabott ülés követ
 Tesz és Gondol Munkafüzet
 Fiatalabb gyermekeknél gyakoribbak a magatartási tünetek, később
előtérbe kerülnek a vegetatív tünetek és a szuicidum

 Nehezen alszik
 Szomorú
Miért fordulnak  Romlott az iskolai eredménye
orvoshoz?  Felesel
 Verekszik
 Alig eszik
 Meghízott
 Lusta
 Nem hajlandó iskolába menni
 Nem lehet felkelteni
 Már semmit nem csinál
  Hangulati tünet kevésbé markáns, inkább irritáltság, explozív kitörések jellemzik
 Nehezebb a hangulati tünetek és temperamentum jellemzők elkülönítése
 Napi ingadozás markánsabb
 Kiskamaszoknál mániformtünetek tartósabban fennállhatnak
 Komorbiditás szinte mindig (ADHD, viselkedészavar, ODD, szorongás)
Gyermekkorra  Rosszabb prognózis
jellemző

Ide írhat szöveget

 Serdülőkor
 Normatív hullámzástól
elkülönítés
 Szerhasználat?
 Fokozott szuicid rizikó
 Gyermekkori depresszió és
öngyilkosság
 Magyarországi magas gyakoriság
 Legfontosabb rizikófaktorok
 Major depressziós epizód
 Bipoláris zavar: öngyilkossági kísérletek
gyakrabban ismétlődnek, súlyosabbak
 Serdülőkori major depresszió magas arányban
bipolárissá válik a következő öt évben! (20-
40%)
  Jó problémamegoldó képesség
 Jó szülő‐gyerek kapcsolat
 Jó barátságok
 Vallásosság
 Könnyen elérhető egészségügy
Védőfaktorok  Pszichiátria nem stigma
 Megfelelő kezelés
 Prevenciós programok
 Média szerepe
  Leggyakoribb tünet a rossz hangulat.
 Az egyén elveszti érdeklődését korábbi érdekelt tevékenységei iránt,
ingerlékennyé, türelmetlenné válik.
 Több súrlódást élhet meg kapcsolataiban, ellenségessé válhat,
 Szerabúzus, falcolás=maladaptív érzelemszabályozási eszköz.
Hogy  Magányosnak érzi magát, elzárkózik a külvilág elől, aggodalmaskodik.
ismerem fel?  Megváltozik az étkezési és alvási szokása, vagy túl sokat vagy éppen
túl keveset eszik, illetve alszik.
 Feledékennyé válik, nehezen koncentrál, romlik figyelme.
 Öngyilkossággal kapcsolatos gondolatok.
  Jellemző a torzítás, félreértelmezés. Egy kisebb kudarcot is saját
értéktelenségeként értelmezhet.
 Jellemző a szélsőséges gondolkodás, minden történést feketén –
fehéren lát: „ha most nem ér rá beszélgetni velem, nem szeret”.
Hogy  Önmagát negatívan értelmezi azt, ahogy önmagát látja, ahogyan a
ismerem fel? világot és ahogyan a jövőjét. Egy - egy negatív életesemény az
önmagára vonatkozó negatív gondolatokat („Felesleges vagyok,
semmit nem veszítene velem a világ”) előtérbe helyezhetik.
 Az egyén reménytelenséget él meg, mely az öngyilkossági cselekedet
legfőbb előre jelzője
  A depresszió gyógyítható! Azonban a kezeletlen depresszió elhúzódhat és
súlyosbodhat. Minél előbb részesül a beteg kezelésben, annál nagyobbak az
esélyei a gyógyulásra

 A szakember segíthet a hibás gondolkodás felismerésében és azok

megváltoztatásában. Szükség esetén gyógyszeres terápia is segítségre
szolgálhat, azonban a gyógyszeres kezelés önmagában nem hoz végleges
Mit gyógyulást. A depresszió közvetlenül vezethet öngyilkossághoz, így korai
felismerése elengedhetetlen
tehetünk?
  Az öngyilkosság rendkívül gyakori, mégis nagyon ritkán szólunk
róla őszintén

 Az érintettek ritkán vállalják fel, hogy beszéljenek erről a gondról,

nem akarnak kellemetlenséget a másiknak sem és önmagunknak sem,
Beszéljünk az félnek a fogadtatástól
öngyilkosságról
  A népességre vetített arányszám alapján Kelet-Európában követik el
a legtöbb öngyilkosságot, Dél-Amerikában és az iszlám országokban a
legalacsonyabb az öngyilkosságok száma

WHO
 Magyarország: évente 3600 sikeres befejezett suicidum, 11000
kísérlet
Ide írhat szöveget
  A legtöbb öngyilkossági kísérletet a nők hajtják
végre, a halállal végződő kísérleteknél azonban
inkább a férfiakra jellemzőbb

 Az öngyilkossági ráta növekszik az életkor

Öngyilkosság előrehaladtával

 De riasztóan megnőtt a 15-25 év közöttiek körében

elkövetett öngyilkosságok száma
  Legelterjedtebb öngyilkossági forma az önakasztás,
 ezt követi a mérgezés,
 a magas helyről való leugrás,
 áramütés,
Öngyilkosság  lőfegyver,
 jármű elé ugrás,
 szúróeszköz,
 majd végén a vízbeugrás
  Gyakori visszaesés – 20 %!
 Magyarországon ez az elégtelen konfliktuskezelési megoldás nemzeti
sajátosság
Öngyilkosság  Legveszélyeztetettebb korosztály: 15-20 év
 Családi minta: 40-50%
  Serdülő krízishelyzetre adott maladaptív válasz
 Az élet kioltására irányuló tudatos cselekvés
 Reménytelen dac, gyűlölet, szembenállás az egész világgal szemben
 Veszteségek, kudarcok
 Werther effektus: öngyilkossági hullám

Serdülőkori  Komolyan kell venni őt!

 Ne támogassuk önvádaskodásában, ne próbáljunk lelkiismeret-furdalást
öngyilkosságok ébreszteni benne!
 Megérteni, elfogadni, hogy számára tényleg megoldhatatlannak tűnik az.
 A reményvesztett megfeledkezik pozitív élményeiről, ezek felszínre
hozásában segíthetjük őt.
 Támogathatjuk érzelmei és feszültsége kifejezésében, megbeszélésében,
mindig találjon bennünk hallgatóságot.
 Mindig mérjük fel, van-e olyan személy, aki felismerheti vagy
megakadályozhatja a tettet.
  Aki csak beszél, soha nem lesz öngyilkos –az öngyilkossági kísérlet
nem jelenti a szándék komolytalanságát!
 Sem nem tabu, sem nem szégyen (túlzott tapintat)
 Ne várjunk míg rendeződik

Tévhitek  Ne!: „Szedd össze magad!”

 Ne akarjunk felvidítani
 Cél: megérteni őt s a helyzetet!
------- Segélykiáltás: másképp akar élni
Az öngyilkosság
okai

 Elmagányosodás, egyedüllét („nincs már nekem senkim”).

 Élethelyzeti krízisek, veszteségek
 Mai tudásunk szerint a reménytelenség, a jövővel kapcsolatos
elvárások megszűnése az öngyilkossági cselekedet legpontosabb
jelzése
Az öngyilkosság
okai
 Az öngyilkosság legfőbb motívuma a menekülés – kimenekülni
valamilyen elviselhetetlennek és kezelhetetlennek vélt élethelyzetből.
Gyakran valamiféle sérelem előzi meg, mely a kívülálló számára
banálisnak, érthetetlennek tűnik, azonban az érintett számára kritikus,
szempontjából sérülékeny terület

 Az öngyilkosságot választó személy kevés kapcsolata van, melyek

gyakran konfliktusosak és egyedüliek, az adja „élete értelmét”.
Leginkább ez az „egyetlennek” ítélt személy utasítja el, ez a kapcsolat
forog veszélyben, ez indítja el a krízist. A másik gyűlölete
összeroppantja önértékelését, öngyűlölet formájában nyilvánul
  Beilleszkedési, iskolai kudarcok
 Autoagresszió (depresszív, magányos állapot, szerelmi csalódás vagy egyéb
ok miatt)
 Figyelemfelhívás – Cry for help

Halálvágy  Veszteség-élmény elhárítása

 Megoldatlan problémák előli menekvés
indítékai
 Szülőkkel kapcsolatos konfliktusok
serdülőkorban
  Túlzottan lelkiismeretre nevelés – fokozott
bűntudat
 Perfekcionizmus
 Túlzott követelmények támasztása
 Problémás, ha apa nincs jelen vagy devalvált
→ apa védő funkciója nem érvényesül: az
Család agresszióval szembeni megfelelő bánásmódot
nem tanulja meg a gyermek, önmaga ellen
fordítja
 Szülők alkoholizmusa
 Kritikus életesemények
 Elfogadás, a gyermeki személyiség
tiszteletének hiánya → negatív énkép, hiányos
önbizalom
 Ringel: „az öngyilkossági kísérlet egy elrontott vagy elmulasztott
beszélgetés helyettesítője”

 Kedvezőbb prognózis, ha a fiatal verbalizálni képes fájdalmát, s

segélykiáltását meg is hallja valaki

→ Ha a serdülő megbizonyosodik róla, hogy szeretik, elfogadják,

odafigyelnek rá, aggódnak érte
  Az öngyilkossági motiváció megélése legtöbbször hosszú folyamat;
sokáig kételkedő az illető, melynek része a segélykérés.
 Legtöbbször közlése nem direkt, így sok esetben a környezet nem érti
meg a kódolt jelzést.
 Más esetben az öngyilkosság szándéka kimondott. Az öngyilkosságot
elkövetők 75 % - a valamilyen módon közli halálvágyát! Segélykiáltása
legtöbbször annak szól, akivel a személy konfliktusos viszonyban van,
de gyakori, hogy a professzionális segítőknek (öngyilkosok 2 / 3 – a
megjelenik orvosuknál az utolsó hetekben).
Segítségkérés  A segélykérés sajnos sokszor visszhang nélkül marad.

 Kék Vonal Gyermekkrízis Alapítvány

https://youtu.be/0FZ-hM4nPIA
https://www.youtube.com/watch?v=-QHFkJihS4I
https://www.youtube.com/@kekvonalgyermekkrizisalapi8382/videos
 Preszuicidális szindróma

× Beszűkülés

!
Az illető érdeklődése, érzelmi világa beszűkül, egysíkúvá válik, kapcsolataitól
eltávolodik, ami eddig fontos volt, veszít értékéből. Megmaradó kapcsolatát
kisajátítja, nagyfokú függőséget él meg. Minden örökkévalónak tűnik,
Vészjelek – reménytelennek gondolja helyzetét és tehetetlennek érzi önmagát.

ringeli triász × Agresszió befelé fordítása

Az öngyilkosság előtt állót jellemzi az önhibáztatás. Nincs is személy, aki ellen
fordíthatná haragját. Egyre nagyobb bűntudatot él meg.
× Öngyilkossági fantáziák
A személy szándékosan és akaratlanul is fantáziál (módszerválasztás,
végrehajtás terve, búcsúlevél
Az elhatározás idején a „vihar előtti csend” jellemző,
a hirtelen megnyugvás
  Ragaszkodás gyermekkori magatartásmódokhoz
 Túl merev viselkedés, erős önkontroll (fokozott felnőttesség megjelenése)
 Gyermekkori szociális kapcsolatok túlsúlya (nem a kortársakhoz fordul)
 Szülei fontosabbak, mint a kortársak, szülőktől való túl erős függés
 Nem képes az eseményeket átélni és érzelmeket kifejezni

Lauferi  Paranoid gondolatok (nem képes saját képzeletének termékeit kritikusan

megítélni)
vészjelek  Fél a jövőtől, nem tervezget, a jövőhöz való kapcsolata problémás
 Aggodalmak, félelmetes gondolatok
 Cselekedeteit más határozza meg

Amíg ezek a helyzetek epizodikusak, normatív serdülőkori krízisről beszélünk.

Probléma akkor van ha 3-6 hónapon túl is eltart.