Professional Documents
Culture Documents
Évről évre növekszik azoknak a gyerekeknek a száma, akik nem úgy teljesítenek az iskolában,
ahogyan azt szüleik és a pedagógusok elvárnák tőlük.
Tanulási nehézség: a legkevésbé súlyos, többnyire átmeneti jellegű, általában külső körülmények
(pl. sok hiányzás) miatt következik be.
Tanulási akadályozottság: több területet érintő, mélyreható, tartós és súlyos pedagógiai
problémáról van szó, amely megnehezíti vagy lehetetlenné teszi a gyermek többségi
iskolarendszeren belüli boldogulását.
Tanulási zavar: olyan ép értelmű és ép érzékszervű gyermekek esetében használatos fogalom, akik
az iskolai követelmények teljesítéséhez szükséges egy vagy több képesség zavart működése miatt
egy, vagy több tantárgyból nem tudnak megfelelni. Esetükben mindig fennáll a tanulási
teljesítőképesség és teljesítmény eltérése, a megismerési (kognitív) funkciók rendellenes működése,
valamint a sajátos magatartás (kontrollképtelenség, érzelmi kiegyensúlyozatlanság, hiperaktivitás).
➔ Részképességzavarok
➔ Komplex tanulási zavarok
➔ A viselkedés, énkép, önértékelés területén mutatkozó zavarok
Részképességzavarok
1
I. A kognitív funkciók zavarai
1. Percepciós zavarok
Az egyensúlyrendszer zavarai
• Bizonytalanság a nehézségi erő észlelésében: az ilyen gyermek nem mer változtatni stabil
helyzetén, pl. fél a fára mászástól, a fél lábon állástól.
• Elégtelen működés: kevés egyensúlyingert észlel a gyermek – extrém forgás közben sem
szédül.
• Túlműködés: túl sok egyensúlyingert észlel a gyermek, nem szeret hintázni, gyakran szédül.
2
2. Figyelemzavar
3. Emlékezeti problémák
A gyermek számára gondot jelent a tárgyak, tárgyképek, szavak, mondatok, adatok, utasítások
tárolása, azonnali, illetve késleltetett felidézése. Felszínessége abban mutatkozik meg, hogy nem
relációkat, műveleteket, információtömböket tárol, hanem konkrét ingereket. Előhívási stratégiája
sem hatékony, ami kódolási és szerialitási zavarokat mutat. (Pl. a gyermek nem tud hanghoz betűt
társítani, a betűk sorrendjét felcseréli.)
4. A gondolkodás zavara
A konkrét feladatok szintje még kevéssé okoz gondot a tanulási zavarral küzdő gyermeknek, az
absztrakt fogalmak és a formális gondolkodás szintje viszont már nagy kihívás számára.
1. Az izomtónus zavarai
2. A nagymozgások zavarai
• Rosszul integrált reflexek – az újszülöttkori feltétlen reflexek nem kerültek gátlás alá, így
akadályba ütközik a magasabb szintű agykérgi irányítású mozgások elsajátítása.
• Zavarok a testtartás, állás és egyensúly reakcióiban – ez a téma összefügg az egyensúly
zavarainál leírtakkal. A gyermek ügyetlen, bizonytalan a zenés és mozgásos játékokban,
sporttevékenységben. Félelmei motiválatlanná teszik a mozgásos megnyilvánulásokban.
3
3. A finommotorika zavarai
• Az ujjak, kéz, kar izomzatának területén remegés, görcs, túl alacsony feszültség
tapasztalható.
• A száj izomzatának területén: nem tud fújni, fütyülni, cuppantani, nyelvével csettinteni stb.
• A szemkörnyéki izmok területén: képtelen tekintetét rögzíteni, szemmel fixálni, tárgyat
követni stb.
5. Hiperaktivitás
Általában 5-6 éves kortól diagnosztizálható, és a viselkedés három fő területén nyilvánul meg:
• Motorium
• Impulzivitás
• Figyelemzavar
Motorikus tünetek
• A gyermek megállás nélkül futkározik, a bútordarabokat mászókának használja.
• Képtelen egy helyben ülni.
• Ülő helyzetben is izeg-mozog.
• Alvás közben is sokat mocorog.
• Mindig úton van, állandóan mozgásban.
4
A figyelemzavar néhány ismérve
• Gyakran nem tudja befejezni, amit elkezdett.
• Általában nem figyel másokra és saját cselekvéseire.
• Figyelme könnyen elterelhető.
• Folyamatos figyelmet igénylő feladatokra nem képes koncentrálni.
• A játék sem tudja lekötni, nem tud tartósan játszani sem társakkal, sem játékokkal.
Hiperaktivitásról csak akkor beszélhetünk, ha minimálisan két motoros, három impulzív és három
figyelmi tünet együttesen jelentkezik egy gyermeknél.
6. Kezesség
I. Diszlexia
Diszlexia-veszélyeztetettek lehetnek azok a gyerekek, akik hároméves koruk után kezdenek
beszélni, illetve nagyon hibásan beszélnek. A diszlexia a leggyakoribb tanulási zavar.
II. Diszgráfia
Írás-, helyesírászavar, amely gyakran – de nem feltétlenül – társul diszlexiához. Részben hasonló
tévesztések fordulnak elő, mint az olvasásnál (betűcsere, -helyettesítés, -fogyasztás, -szaporítás,
5
sorrendcserék és jelentésváltoztatás). Ezeken túl jellemzőek az írómozgás elégtelenségéből adódó
hibák is. (Az íráskép kusza, rendetlen.) A diszgráfiás tanuló tempója lassú, írásban nem alkalmazza
a tanult és ismert nyelvtani szabályokat.
A diszgráfia okai:
• A beszédhallási, látási, mozgási, időbeli analízis és szintézis fejletlensége
• A szükséges képzetrendszerek fejlődési elmaradása (pl. a beszédhangok képzetei, a betűk
látási, térbeli képzetei, a betűk leírásával kapcsolatos motoros képzetek kialakulatlansága)
• A térbeli tájékozódás zavara, az időbeli szerveződés zavara, percepciós problémák
III. Diszkalkulia
6
foglalása
➔ Összerendezett, koordinált mozgás, szem-kéz összerendezett, célszerű együttes mozgása
➔ A látott-hallott információk összekapcsolásának képessége, motoros visszaadása (a
keresztcsatornák együttműködése)
➔ Rövid idejű vizuális-verbális memória
➔ Szándékos figyelem, kb. 10 perces figyelemkoncentráció
A fentebb felsoroltak miatt – még befogadó, toleráns közegben is – nehezített a társas kapcsolatok
kialakítása, a közösségbe illeszkedés.
7
Kevert magatartási és emocionális zavarok (BNO: F93)
A fennálló agresszív, disszociális vagy kihívó magatartás kombinálódik depresszióval, szorongással
vagy más emocionális zavarral.
A magatartászavar tünetei:
A tünetek a viselkedés több területén figyelhetők meg. Nem tévesztendő össze azonban az óvodás
gyermek életkori sajátosságából fakadó rendkívüli aktivitásával. A motoros aktivitás ugyanis
kisgyermekkorban örömforrás, valamint a környezet megismerésének leghatékonyabb eszköze.
8
➔ A motorium területén jelentkező tünetek:
• Ülés közben babrál, fészkelődik.
• Elhagyja a helyét feladatvégzés közben.
• Össze-vissza rohangál olyan helyzetekben, ahol annak semmi értelme.
• Nehézségei vannak a nyugodt játéktevékenységben.
• Sokat beszél.
• Nem tud csendesen és egyedül játszani.
• Állandó mozgásban van („mintha motor hajtaná”).
• Mozgása céltalan.
• Keveset, nyugtalanul alszik, alvás közben is mozog.
➔ Az impulzivitás területén jelentkező tünetek:
• Nem várja meg a kérdést, instrukciót, hanem előbb válaszol.
• Gondot jelent a várakozás.
• Gyakran félbeszakít másokat.
• Kiszámíthatatlanul viselkedik.
• Nem reagál sem büntetésre, sem dicséretre.
• Ok nélkül agresszív.
• Gyakran szenved sérülést, fokozott a baleseti hajlama.
➔ A figyelem jellegzetességei magatartás-zavaros gyermekeknél:
• Nem figyel a részletekre.
• Figyelme hullámzó, elkalandozó.
• Gyakran nem veszi észre, ha beszélnek hozzá.
• Nem követi az utasításokat.
• Figyelme minden külső ingerre elterelődik.
• Feledékeny.
• Játék-, illetve feladathelyzetben nem vagy nehezen tartható.
• Az elkezdett tevékenységet nem fejezi be, csapong.
• Minden érdekli, de ez az érdeklődés nem tart sokáig.
• A feladatok megszervezésében komoly gondjai vannak.
➔ Koordinációs, motoros nehézségek:
• Diszharmonikus, merevebb mozgás
• Az átlagostól eltérő mozgásfejlődés (Az életkornak megfelelő mozgásformák jóval
hamarabb vagy jóval később jelennek meg.)
• Kimaradt mozgásfejlődési lépcsőfokok
• A ritmusérzék fejletlensége
• Gyengébb finommotorika
➔ Vegetatív tünetek:
• Időjárási frontérzékenység
• Alacsonyabb vagy magasabb fájdalomküszöb
• Alvási problémák
9
nehezebb betartatni vele, mert idő előtt feladja.
• Szociális éretlenség: túl könnyen barátkozik, de a kapcsolatait megtartani nem vagy
csak nehezen tudja. Sokszor inkább kisebbekkel játszik, akiket tud irányítani, akiken
uralkodhat. A felette való uralmat azonban nem viseli el. Váratlan helyzetekhez vagy
egyáltalán nem tud alkalmazkodni, vagy egyből idomul.
• Érzelmi, hangulati problémák: ingadozó hangulat, érzelmi labilitás jellemzi. A jó és a
rossz időszakok néha óráról órára, sőt percről percre váltakoznak, és az ok
legtöbbször rejtve marad. Jellemző még a túlérzékenység, túlzott reagálás az
ingerekre, rendkívüli izgalmi állapotok vagy éppen a félelemérzet hiánya,
gátlástalanság. Kudarctűrésük alacsony. Ingerlékenyek, rövidzárlatok, dührohamok
jelentkezhetnek. Ez azonban nem agresszivitás, a gyermek nem szándékosan rossz. A
környezet gyakran félrekódolja a reakciókat. Állandó szeretetre, a velük való
foglalkozásra vágynak.
Még ha a felsorolt tüneteknek csak egy része van is jelen az évek során, az már elég ahhoz, hogy a
gyermek elhiggye magáról azt, hogy ő a csoportban, később az osztályban a legrosszabb, a
leghaszontalanabb, ő semmire se jó, őt nem szereti senki, vagyis az önértékelése nagyon alacsony
lesz. Ez viszont másodlagos tünetként depressziót, apátiát, devianciát, szorongást, reménytelenséget
okozhat, majd az alkohol, gyógyszer túlzott fogyasztásához vezethet.
10
Forrás és irodalom ajánló:
• Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek, tanulók kompetencia alapú
fejlesztéséhez – Életpálya-építés
• Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez
I. (magatartászavar esetén) – Óvodai nevelés
• Ajánlások a pszichés fejlődés zavaraival küzdő gyermekek kompetencia alapú fejlesztéséhez
II. (részképességzavar esetén) – Óvodai nevelés
• Pinczésné dr. Palásthy Ildikó: Tanulási zavarok, fejlesztő gyakorlatok
• Sófalvi Sándor: A szenzomotoros integrációs terápiáról
11