A megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos

rendellenességeinek fogalma, kóroktana, megjelenési formáit!

Az ilyen rendellenességgel élő gyermek/tanuló nevelésének-oktatásának
intézményrendszerét, a nevelés-oktatás főbb jellemői
A magatartási zavar, valamint az érzelmi, hangulati élet zavarának fogalma és
területei

Kulcsfogalmak:
-a fejlődési zavar fogalma, megjelenési területei
-az iskolai teljesítmény specifikus fejlődési zavarai
-a diszlexia fogalma, tünetei
-a diszlexia prevenciója
-a diszlexia-reedukáció
-a Meixner-módszer sajátosságai
-a homogén gátlás csökkentése
-a hármas asszociáció elve
-diszgráfia
-diszkalkulia
-a magatartási zavar fogalma, négy típusa
-a hiperkinetikus zavar fogalma és típusai

Pszichés fejlődési zavarral küzdő gyermek, tanuló: súlyos tanulási, figyelem- vagy
magatartásszabályozási zavarral küzd. A pszichés fejlődés tartós és súlyos rendellenességei
(megismerő funkciók és a viselkedés fejlődésének zavarai) más fogyatékosság néven 1993-
ban a Közoktatási törvény által lettek beemelve a fogyatékosságok közé. Célja az volt, hogy
ezek a gyerekek is megkapják a fejlődésükhöz szükséges gyógypedagógiai támogatást.
Sajátos nevelési igényű, különleges bánásmódot igénylő gyerekek, akik pszichés fejlődési
zavarral küzdenek. Sokféle diagnózist, tünetet, terápiát felölel ez a kategória, több szakma
együttműködését igényli. Az állapotok jelentős részét az érzelmi és viselkedési zavarok,
valamint a fejlődési, elsősorban a specifikus tanulási zavarok teszik ki. Általánosságban
elmondható, hogy ezeknek a gyerekeknek sérül a szocializációjuk. A csoportban, osztályban
negatív a megítélésük, ezért alacsony önértékeléssel rendelkeznek, később ennek hatására
depresszió, apátia, szorongás, deviancia jelenhet meg, mely aztán drog-, gyógyszer-,
alkoholproblémákhoz vezethet.

Viselkedészavar: olyan speciális gyűjtőfogalom, amely mindazokat a viselkedésbeli

módozatokat magában foglalja, amelyek a normatív mércétől való jelentősebb eltérést
mutatnak. Az egyes állapotok a funkciógyengeségtől a személyiség komplex zavaráig, teljes
funkcióképtelenségig terjedhetnek. Az ide tartozó gyerekek körének meghatározása nehéz,
mert nincs egységes definíció, álláspont. Használják a beilleszkedési zavar, alkalmazkodási
zavar, nehezen nevelhető gyerek, hiperaktív, viselkedészavarok, MCD, POS
(pszichoorganikus szindróma), hiperkinetikus zavar, FIMOTA elnevezéseket is.
Diagnózis kritériumai:
-a viselkedésproblémáknak legalább két környezetben meg kell jelennie,
-7 éves kor előtt kell jelentkeznie
-több tünet együttes fennállása, huzamos ideig
-a tünetek rossz hatással vannak a szociális képességekre, teljesítőképességre

A pszichés fejlődési zavarok megjelenési formái:

-az érzelmi-akarati élet zavarai, magatartászavarok
▪félelmek, szorongás, gátlások
▪dac, agresszió, indulatkitörés
▪hangulati labilitás, bohóckodás
-neurotikus megnyilvánulások
▪éjszakai felriadás
▪éjszakai/nappali bevizelés
▪sztereotip túlmozgások
▪hipermotilitás
-diszociális magatartás
▪engedetlenség
▪hazudozás
▪szökés, csavargás
▪lopás
-antiszociális magatartás
▪közösség ellenes viselkedés
▪bűnözés
▪prostitúció
▪galeri

Az érzelmi-akarati élet zavarai, magatartászavar megjelenési formái

-hiperkinetikus zavarok
-viselkedési zavarok: elsődleges tünete a visszatérő disszociális, agresszív vagy dacos
magatartásséma. Viselkedése eltér a kortársak viselkedésétől. A szabályokat durván áthágja.
-kevert magatartási és emocionális zavarok: agresszív, disszociális, kihívó magatartás
kombinálódik depresszióval, szorongással, más emocionális zavarokkal.
-jellegzetesen gyerekkorban kezdődő emocionális zavarok: inkább a normális fejlődés
eltúlzott formája. Kóros védekezési mód, melyben a gyerek olyan kóros viselkedési tüneteket
produkál, amely segítségével kitörni, kirobbanni igyekvő szorongásait próbálja visszafojtani.
(szeparációs szorongás, fóbiás szorongás, szociális szorongás)
-szocializáció jellegzetesen gyermek-, serdülőkorban jelentkező zavarai:szociális funkciók
rendellenessége.
-tic zavarok: önkéntelen, gyors, nem ritmusos, visszatérő mozgás/hangformálás.
Váratlanul, minden előjel nélkül érkezik. A stressz fokozza.

Hiperkinetikus illetve magatartászavarral küzdő gyerekekre egyaránt igaz, hogy ép

intellektusúak, azonban iskolai munkájukat, teljesítményüket megnehezítik, lehetetlenné
teszik viselkedésükkel, a szabályok figyelmen kívül hagyásával, alacsony tanulási
motivációjukkal. Gyakran tanulási zavar is társul hozzá.
▪félelmek, szorongás, gátlás
▪dac, agresszió, indulatkitörés
▪hangulati labilitás, bohóckodás
Típusai:
I. hiperkinetikus zavarok
a központi idegrendszer zavarának következményeként létrejövő viselkedésben megjelenő
probléma, tünetcsoport. Olyan mentális zavar, melyet 3 fő tünetcsoport jellemez:
1.hiperaktivitás
2.figyelemzavar
3.impulzivitás
A vezető tünettől függően 3 típus:
1.kevert típusú hiperaktivitás-figyelemzavar szindróma
2. figyelemhiányos típus
3. hiperaktív-impulzív típus
+hiperkinetikus magatartászavar: a hiperaktivitáshoz magatartászavar tünetei is társulnak.
Diagnózis: figyelmetlenség-hiperaktivitás, impulzivitás területén 6-6 tünet legalább két
helyzetben (pl, óvodai-otthoni környezetben) legalább 6 hónapon át tartó fennállása esetén.
Tünetek:
▪figyelmetlenség:
-gyakran nem figyel a részletekre
-gondatlanságból hibákat vét
-úgy tűnik nem figyel, amikor beszélnek hozzá
-nem követi az utasításokat
-nem fejezi be a munkáját
-gyenge tanulási motiváció jellemzi
-elkerüli, ellenáll azoknak a feladatoknak, melyek tartós értelmi erőfeszítést kívánnak
-könnyen elterelődik a figyelme
-feledékeny
-nehezen tartható játék-, feladathelyzetben
-minden érdekli, de az érdeklődés nem tart sokáig
-feladatok megszervezésében problémái vannak140
▪hiperaktivitás-impulzivitás (motorium):
-babrál, mocorog
-nehezen tud egy helyben ülni
-sokat ugrál, rohangál, mászkál, amikor nem lenne szabad
-sokat beszél
-nem várja meg a kérdést, mielőtt válaszolna
-nehezére esik várakozni
-félbeszakít másokat
-szociális helyzetben gátlástalan
-nehézség a nyugodt játéktevékenységben, nem tud csendben, egyedül játszani
-állandó, céltalan mozgás jellemzi
-kiszámíthatatlanul viselkedik
-ok nélkül agresszív
-sokszor érik balesetek
▪koordinációs nehézségek:
-diszharmonikus, merevebb mozgás
-eltérő mozgásfejlődés (korábban, később megjelenő mozgásformák)
-kimaradt lépcsőfokok
-gyengébb finommotorika
▪vegetatív tünetek
-frontérzékenység
-alacsonyabb-magasabb fájdalomküszöb
-alvási problémák, keveset, nyugtalanul alszik
▪pszichés problémák, éretlenség tünetei:
-szófogadatlanság, ellenállás (akaratos, makacs, engedetlen, öntörvényű)
-nem reagál büntetésre, dicséretre
-fokozott függetlenség, önállóság, általában nem okoz gondot a szülőktől való elszakadás
-szociális éretlenség (könnyen barátkozik, de kapcsolatait nehezen tartja meg)
-érzelmi-hangulati problémák (ingadozó hangulat, érzelmi labilitás, jó-rossz időszakok
váltakozása, rendkívüli izgalmi állapot, félelemérzet hiánya, gátlástalanság, alacsony
kudarctűrés, dühroham, ingerlékenység, szeretetéhség, velük való foglalkozásra vágynak)
Pozitív tulajdonságaik:
-segítőkészség
-erős igazságérzet
-kiemelkedő tájékozódási képesség
-empátia, jóindulat
-kreativitás
-találékonyság
-gazdag fantázia
-humorérzék141
Okok: pontos okát nem ismerjük.
-genetikai háttér (X kromoszóma rendellenessége)
-biokémiai tényező: neurotranszmitterek=az idegsejtek között ingerületi kapcsolatot biztosító
anyagok (dopamin, adrenalin, szerotonin) hiányos, csökkent volta. Homloklebeny problémái.
-aktiváció, éberségszerveződés: általános izgalmi, készenléti szint alacsonyabb. A mozgással
emelik fel az aktivizációs szintet.
-idegrendszer részleges észlelési zavara, éretlensége
-szociális környezet másodlagos következményeket okoz: a szülők rosszul kezelik a
problémát, szociokulturális hátrányok jellemzőek, gyakran a szülők valamelyike is érintett, ez
erősíti a genetikai meghatározottság okként való számbavételét.

II. Diszruktív viselkedészavar: elsődleges tünete a visszatérő, tartós disszociális, agresszív

vagy dacos magatartásséma. Viselkedése eltér a kortársi viselkedéstől. A szabályokat durván
áthágja, súlyosabb és hosszan tartó a viselkedés, mint egy átlagos gyerekcsíny. Felfokozott
érzelmi állapotra és a viselkedéskontroll hiányára utaló tünetegyüttes, a személyiséget
tartósan jellemző állapotban bekövetkezett zavar, az általánosan elfogadott magatartástól
eltérő viselkedés.
Típusai:
1. oppozíciós zavar: enyhébb, gyakran a magatartászavart bevezető zavar. A negatív,
ellenkező, kihívó és engedetlen viselkedés enyhébb megnyilvánulása. Fontos az
indulatkezelés megtanítása, családterápia.
Tünetei:
-gyakran vitatkozik a felnőttel, szembeszegül, elutasítja a kéréseket.
-megsérti a szabályokat
-szándékosan bosszant másokat
-gyakran mérges, sértődött
-ha bosszús, gyűlölettel beszél másokról
-fokozódó harag és elégedetlenség jellemzi
-gyakran bosszút akar állni
-gyakran alacsony az önértékelésük, gyenge a frusztrációtűrő-képességük, gyakran vannak
érzelmi kitöréseik
2. magatartászavar: egyre szélsőségesebben megnyilvánuló, az oppozíciós zavarnál súlyosabb
viselkedésbeli eltérés, mely magában foglal rombolást, agressziót, hazugságot, lopást,
erőszakosságot. Általában 10 éves kor előtt kezdődik, fiúknál gyakoribb.
Tünetei:
-agresszív fellépés a társaival szemben: verekedés, fenyegetés, pszichikai agresszió,
kegyetlenkedés, fegyverrel/eszközzel való támadás, szexuális molesztálás)
-hazugság, iskolakerülés, betörés, lopás, vandalizmus, gyújtogatás
-szabályok megsértése
-öngyilkossági hajlam, kísérlet
-nem megfelelő szexuális viselkedés
-korai dohányzás, alkohol-, drogfogyasztás
-mások figyelembevételének, megbánás hiánya
Szegregáció:
-nincs olyan szegregált intézmény, amely ezt a heterogén populációra szakosodott volna.
Integráció:
-nem könnyű megfelelő befogadó intézményt találni.
-a gyerekek sokszor speciális megsegítés nélkül ridegintegrációban vesznek részt. Sokszor
magánintézmények, alapítványi intézmények vállalják fel nevelésüket-oktatásukat.
-szakemberek együttműködésére van szükség
-a befogadó pedagógus felkészültsége elengedhetetlen
-szülővel való szoros, őszinte kapcsolatra, együttműködésre van szükség
-gyógypedagógus, segítő szakember jelenléte, segítsége gyermeknek, pedagógusnak egyaránt.
A gyógypedagógiai megsegítés a csoporton belül ideális, ezen kívül részképességzavar esetén
szükség van egyéni fejlesztésre is.
-pszichológus, bizonyos esetekben pszichiáter segítségére is szükség van
-mozgásterápia fontos főleg hiperaktív gyerekeknél
-differenciálás
-állandó segítőre van szükség
-speciális tanulásszervezésre van szükség