ADHD= figyelemhiányos hiperaktivitás zavar, hiperkinetikus zavar.

Spektrum= sokarcúság
Mitől van? Honnan ered az ADHD?
 a kiváltó specifikus tényezők még nem egyértelműek
 biológia és pszicho szociális tényezők együtthatása
 elsősorban genetikai tényezők, mert a környezeti tényezők hatása sokkal kisebb
 három gén módosulásának a kombinációja
 az ADHD-s gyereket nem elrontották, hanem így született
Kockázati tényezők:
 család: 3-5x kockázat az elsőfokú rokonoknál
 agyi strukturált elváltozások: a homloklebeny prefrontális kéreg működéséhez
köthető végrehajtó funkciók éretlensége. A mozgásos központ korábban és
gyorsabban
 Neurotranszmitterek: noradrenalin és dopamin rendszer nem megfelelő működése=
hiány, egyensúly hiány
 pre és pernatlis ártalmak
 pszichoszociális környezet jelentősége
Előfordulás MO.-n:
 gyerekek 5-6%
 fiúk többségben 3:1
 a tünetek 10-25 év között jelentkeznek és 5 évente 5 %kkal csökkennek
 felnőttkorban is megmaradnak a tünetek
Társbetegségek:
 a gyerekek kétharmadánál a felnőttek háromnegyedénél előfordul más pszichiátriai
zavar.
 Gyerekeknél: oppozíciós zavar, tic zavar, viselkedési z, tanulási z, szorongás z,
 Felnőtteknél: hangulat z, alkohol egyéb pszichoaktív szerhasználat, függőség, tanulási
z, autizmus spektrum zavar
ADHD hideg EF érintett, magatartászavarnál meleg EF
Végrehajtó funkciók:
 neuropszichológiai gyűjtőfogalom
 parancsközpont
 ellenőrzi a magasabb szinten való gondolkodást, fontos szerepe van a tudatos
célorientált viselkedésben
 több kognitív folyamatot foglal magába
 fejlettsége a gyermekkortól az időskorig meghatározó: életszínvonal, iskolai
teljesítmény, mindennapi élet szervezése
Végrehajtó funkciók 3 fő összetevője:
 munkamemória: gondolatok és információk tárolása az elménkben és a velük való
manipuláció
 gátló kontroll: önkontroll, nem kívánt viselkedés gátlása, szelektív figyelem, kognitív
kontroll
 kognitív flexibilitás: többféle úton eljuthatunk a megoldás felé, képesek vagyunk
változtatni
VF vizsgálata munkamemória:
 számterjedelem teszt visszafelé is
 hallási mondatterjedelem teszt
 magyar állszóismétlés teszt
  corsi kocka
VF vizsgálata gátlás:
 stroop feladat: szelektív figyelem, feldolgozási sebesség
 egy adott szóra másik szót, kézmozdulatot
 simon mondja féle játék
VF vizsgálata kognitiv flexibilitás:
 betű és kategóriafluencia: gyűjts minél több állatot, növényt, b betűvel kezdődő szót
 tervező fluencia
 szortírozó feladat
ADHD tünetei csecsemőkorban:
 kevesebbet alszik az átlagnál
 nyugtalan, sokat sír
 izeg mozog, hangos, ingerlékeny
 emésztési problémák, hasfájóság
 etetési problémák
 megkésett mozgásfejlődés
ADHD tünetei kisgyermekkorban:
 nem hallja meg, ha szólnak hozzá
 nem hajtja végre az utasításokat
 állandó figyelemre van szüksége
 több tevékenységet végez egyszerre egyiket sem fejezi be
 olyan mintha szándékosan mindennek az ellentétjét csinálná
 kettes szituációban jól, jobban műküdik
 bizonyos esetben magasabb intelligencia
 nyugtalan, fut, szaladgál, zajong
 megállás nélkül beszél
 finommotorikus, nagymozgásos problémák
 figyelme nehezen leköthető
 társas konfliktusok
ADHD tünetei iskoláskorban:
 magatartásproblémák
 nehezen ül meg az órák alatt
 nehezen koncentrál a feladatokra
 monoton feladatokban akarata ellen is hibákat vét
 társakat provokálja, irányítja, piszkálja
ADHD tünetei felnőttkorban:
 felnőttkorban is megmaradnak a tünetek
 koncentrációs és motorikus problémák
Magatartás zavarok:
 rosszaság
 agresszív viselkedés: verbális, fizikális
 üzenet, megküzdési problémák
 dühöngés, heves indulatok
 engedetlenség
Okok: nem azonnali
 elveszettnek érzi magát, kontrollt akar
  segélykiáltás mert nem érzi jól magát
 túl sok elvárás
 túl sok inger éri
 sértve érzi magát
 nem tudja mit hogyan kell csinálni mert nincs a megfelelő információ birtokában
Úton az ADHD diagnosztizálás felé:
 a tünetek súlyossága nem megfelelő a gyermek fejlettségi szintjével
 ha fél éven keresztül jelentkeznek a tünetek
 a problémák már bizonyos életkor előtt megkezdődnek
 gyermek életének egynél több helyszínén adódnak problémák
 anamnézis
 kérdőívek
a viselkedést, érzelmeket meg lehet érteni
Adler: tehermentesítés, figyelemfelkeltés, kölcsönös sértés, bosszú, hagyjatok békén
BNO11: betegségek nemzetközi osztályozása. Szigorúbb kritérium rendszer, csak a kevert
állapot létezik
DSM5: mentális zavarok diagnosztikai és statisztikai kézikönyve. Úgy is felállítható kórkép, ha
csak figyelemhiányos, impulzív vagy hiperaktív
Figyelemhiányos:
 nem figyel kellőképpen a részletekre, vagy gondatlan hibákat vét az iskolai munka,
munka, tevékenység során
 a napi tevékenységeiben feledékeny
 nem tudja megszervezni a tevékenységeit
 figyelme könnyen elterelhető a külső ingerek által
Hiperaktivitás:
 keze lába folyamatosan jár, kezével tapsol, lábával dobol. Állandóan fészkelődik a
helyén
 nem képes egyhelyben maradni a helyén ülve maradni
 fut szaladgál mindenre felmászik olyan helyzetekben ahol ez nem megfelelő
 túl sokat beszél
 nem képes csendben maradni vagy csendben játszani a szabadidős tevékenységnél
Impulzív:
 előbb válaszol a kérdésre, minthogy a kérdés befejeződott volna
 nem képes sorban állni, várakozni
 mindenkit félbeszakít, sokszor tolakodó
Diagnosztizálás fokozatai:
 pszichiáter, gyermekpszichiáter
 BNO11 és a DSM5 kritériumai a mérvadók
 a környezet feltérképezésénél kapott információk fontossága
 önértékelőlap 9 éves kor felett
 szülői kérdőív
 tanári kérdőív
 hatásvizsgálat
 gypedagógiai vizsgálat, részképességzavar
 képalkotó eljárás
Gyermekviselkedési kérdőív CBCL:
  önértékelő lap 44 kijelentés
 pedagógus kérdőív 47 kijelentés
 szülő kérdőív 46 kijelentés
 nem, kissé, nagyon
Képességek és nehézségek kérdőív SDQ:
 2-4 éves gyermek szüleinek
 4-17 éves gyermek szüleinek, tanároknak
 11-17 éves korig önértékelőlap
 önértékelőlap 18 éven felül
 25 tétel
 nem igaz, valamennyire igaz, határozottan igaz
Pszichoedukáció:
 felvilágosítás
 ADHD jellemzői
 könnyebb elfogadás
 ok háttér
 idegfejlődési/ mozgásbeli rendellenesség
 ajánlások
 bizonyítottan hatásos terápiák
Szülő tréning:
 a mindennapi nehézségekben segítenek
 gyermek szülő viszonylatának jótékony hatása
 gyermek viselkedésének rendezettebbé válása, szülő gyermek viszony javulása
 kommunikációs technikák tanulása
 viselkedéstechnikák használata
 csoportos forma: nem vagyok egyedül a problémával
 strukturált forma 6-8 alkalom
Pedagógus tréning:
 Óvoda, iskola
 tanár diák viszony javulása
 jobb viselkedés, jobb teljesítmény
 ADHD tünetek felismerése, tanácsok adása
Coaching:
 Serdülőkorban, felnőttkorban
 indulatkezelési tippek, időszervezés
Jótékony kommunikáció:
 a szülő higgadtsága kulcsfontosságú
 nyugodtan, határozottan, nem kiabálva
 összetett mondatok helyett részekre bontva
 azt kérjük, amit szeretnénk hogy csináljon a gyermek. Ne adjunk esélyt az
ellenkezésre
 kijelentő, felszólító mód
 írásos utasítás
 ha van rá mód adjunk neki választási lehetőséget
 de helyett légyszíves
 értékelés
  nevét kiejtve
 szemébe nézve
Káros kommunikáció:
 gúnyolás
 sértegetés
 összehasonlítás
 kritika
 fenyegetés
 kijavítás
Jutalmazás pozitív megerősítés lépcsőfokai:
 észre vételezés- nonverbális eszköz: simogatás, érintés, kacsintás,
 szóbeli közlés- verbális eszköz: szavak amelyek könnyen érvényteleníthetik a
dicséretet: csak, ellenben, de, máskor, nem. Azonnali nem a gyermeket hanem a
viselkedést értékeljük
 vizuális: célja a motiváció fenntartása, növelése. Új nap új lehetőségek, többszintes
megerősítő módszer, a megerősítés mellett gyüjtőgetés- kisebb dolgok nagyobbra
cserélése
Milyen a jó jutalmazási rendszer?
 nem 100%os elvárás, a majdnem tökéletes jó elvégzett munkát is értékeljük
 értékeljük az erőfeszítést is, nem a hibákra helyezzük ki a hangsúlyt
 teljesíthető elvárások
 a megszerzett jutalom ne legyen visszavehető
 szerződésben is rögzíthető legyen