Mi

az az ADHD?

ADHD vagy ADD – figyelemzavar hiperaktivitással vagy anélkül

(egyszerűen, hogy ezek azok az emberek, gyerekek akiknek másképp
jár az agyuk…)

Egy olyan gyűjtődiagnózisról van szó, ( Attention Deficit Hyperactivity

Disorder), amely főképp a figyelemzavar tüneteit foglalja magába.
Jelenleg elsősorban a viselkedéskontroll zavarának tekintik,
kialakulását pedig nehezen meghatározható okokra vezetik vissza.
A figyelemzavar tünetei:

 A gyerek nem képes a részletekre figyelni, és figyelmetlenség

miatt gyakran követ el hibát az iskolai feladataiban, vagy más
feladathelyzetben.
 Gyakran nehezen tud koncentrálni feladat vagy akár
játékhelyzetben.
 Gyakran nem hallja meg, vagy nem válaszol a direkt kérdésekre.
 Nem képes követni az instrukciókat, és félbe marad a házi
feladata, a házimunkája, vagy bármilyen otthon végzett
tevékenysége.
 Nehezen tudja szervezni az életét, az elfoglaltságait.
 Kerüli az olyan feladatokat, ahol fejben nagyon ott kell lennie.
 Gyakran elhagyja felszerelését (toll, ceruza, könyv, ruha)
melyeket a tevékenységei során használ.
 Gyakran elfelejti a napi feladatait.

A hiperaktivitás tünetei:

 Babrál a kezeivel, lábaival, nem tud egyhelyben megülni.

 Gyakran feláll az órán, vagy más olyan esetben, ahol ülve kéne
maradnia.
 Gyakran fut, mászik, még akkor is, ha ez a viselkedés az adott
szituációban nem helyénvaló. A felnőttek számára úgy tűnik,
hogy a gyerek képtelen elfáradni.
 Nem tud részt venni olyan szabadidős tevékenységekben, ahol
csöndben kéne maradni.
 Folyamatosan beszél.

Az impulzivitás tünetei:

 Azelőtt válaszol, hogy a kérdést egyáltalán be tudták volna

fejezni.
 Nehézségei vannak azzal, hogy várjon a sorára.
 Gyakran félbeszakít másokat, beleszól a beszélgetésekbe,
játékba.
 Az impulzív magatartás már 7 éves kora előtt is jelentkezett.
 Nem tud segíteni azokban a helyzetekben magán, ahol kontrollt
kellene gyakorolnia.
 Impulzivitás, robbanékonyság
 Alacsony önbizalom
  Nagyfokú motiválatlanság
 Szétszórtság és szervezetlenség (Felnőtteknél is!)
 Depresszió, kudarcérzet
 Hangulatingadozás
 Túlzott álmodozás (főleg lányoknál)
 Figyelemhiány, koncentrációs nehézség
 Tanulási nehézségek
 Jelentős ingerlékenység,
 Dührohamok

Mi okozhatja a figyelemhiány-zavart?

Hosszú évek óta kutatják, hogy pontosan mi válthatja ki a figyelemhiány-

zavart és annak típusait, de igazán nem találtak még rá egzakt
választ.

A betegséget nehéz diagnosztizálni, mert tünetei nem mutatnak

egyediséget és különböző fokozatai vannak.

Az bizonyos, hogy a stresszes életmód, a leterheltség, a túl sok inger, a

mozgáshiány szerepet játszanak kialakulásában és a tünetek
súlyosbodásában.

És az is tény, hogy az elmúlt időszakban drasztikusan megugrott az

ADD-vel és ADHD-vel diagnosztizált gyerekek száma. Napjainkban
Magyarországon minden iskolai osztályra jut legalább egy
figyelemhiánnyal küzdő gyermek.

Az ADHD egyik ismertető jegye a gyenge koncentrációs készség,

ami miatt semmilyen tevékenységet nem tudnak befejezni. Sokan
közülük nem tudnak végignézni egy filmet, vagy elolvasni egy könyvet.
Agyuk mindig máshol jár, mintha elszakítanák őket a külvilágtól.

Jellemzőek a memóriazavarok, nehezebben ismerik fel a társas

szabályokat, az önszabályozási mechanizmusuk fejletlen.

Sokan tévednek, amikor úgy hiszik, hogy a figyelemhiány zavar kizárólag

genetikai eredetű, a kialakulásban nagy jelentősége van a környezeti
hatásoknak is. A legtöbb szülő arról számol be, hogy gyermeke életének
első éveiben különösen nagy stresszhatások érték.

MI A FIGYELEMZAVAR OKA MÉG?

Szervi probléma az alapja: bizonyos agyi idegpályák nem fejlődnek
ki, egyfajta alul-huzalozottság van jelen az agyban.

A szükséges kémiai anyagok változó mértékben termelődnek, és a

szokásostól eltérő módon működnek.

Ennek következtében bizonyos hálózatok alul működnek, mások

bekapcsolva maradnak, amikor egy feladatot végez a gyermek vagy a
felnőtt. Éppen ezért „furcsa” lehet az, ahogyan túlreagálnak, vagy éppen
alul reagálnak dolgokat.

Az ADHD és az ADD voltaképpen nem csupán koncentrációs zavar,

hanem SZABÁLYOZÁSI, ÖNSZABÁLYOZÁSI probléma.

A figyelemhiány zavar jelei

A figyelemhiány zavar helyzetfüggő, adott körülményektől függően nagy

eltérések lehetnek abban, hogy milyen erősen jelentkezik az adott
személynél.

Stressz hatására hirtelen fáradtsággal reagálnak. A tanárok emiatt

könnyen azt a következtetést vonják le, hogy a gyermek saját maga
dönti el, mikor legyen szorgalmas és mikor ne.

Sok figyelemzavarral élő gyermeket szidnak le és szégyenítenek meg az

osztály nyilvánossága előtt rendszeresen olyan viselkedésért, amelyet
egyáltalán nem szándékosan választ. Ezek a gyerekek nem szánt
szándékkal figyelmetlenek vagy engedetlenek.

A fiúk esetében jellemzőbb, hogy a figyelemhiány zavar

hiperaktivitással párosul. Ilyen esetben gyakori a lábak vagy ujjak
állandó mozgása, esetleg gyors szemmozgás (a környezet folytonos
pásztázása).

Sokszor attól félnek, hogy mondanivalójukat elfelejtik, ezért túl gyorsan

és túl sokat beszélnek. Belső nyugtalanság jellemzi őket, mindig más
tevékenységbe kezdenek, mint amivel épp foglalkozniuk kellene. Olyan
esetben, ha egyhelyben kell maradniuk, kényelmetlenül érzik magukat.
Hangulatukat nem képesek befolyásolni, gyakran szorongókká válnak,
az önmotivációra is képtelenek.

A figyelemhiány zavar az esetek többségében csecsemő és totyogó

korú gyermekeknél alakul ki, melyet elősegít a zaklatott életritmus,
a létbizonytalanság, a nagycsaládok széthullása.

Sajnos az alvásprobléma is nagyon jellemző rájuk, ami csak ront a

helyzetükön, mert gyakorlatilag minden tünetüket felerősíti. Még
feszültebbek, még idegesebbek, még türelmetlenebbek, még
enerváltabbak, máskor még jobban tombolnak – magyarul még
kiszámíthatatlanabbak…

Náluk az intelligencia vízválasztó jelentőségű: a nagyon intelligensek

között sok a zseni, a nagyon unintelligensek súlyos társadalmi
beilleszkedési zavarokkal küszködnek, a börtönök tele vannak velük és
sokan közülük súlyos pszichiátriai betegek. Az átlagos intelligenciájú
ADHD-soknak jellemzően folyamatos életvezetési nehézségeik vannak.

HOGYAN SEGÍTHETÜNK?

 Az egyik legjobb módszer a figyelemhiány ellen a zene.

Az ütőhangszeres képzés edzi a hallási, motoros, kognitív,

emocionális és szociális készségeket. Növeli a különböző agyi
területek közötti összeköttetéseket.

 Könnyű megszólaltatása, azonnali sikerélményt okoz.

 A dobolásnak személyiség- és figyelemfejlesztő hatása is van,
ugyanis a gyerekek a zene nyelvén fejezhetik ki ötleteiket,
gondolataikat a megszokott verbális kifejezésmód mellett.
 Látványos hangszer, ami az érdeklődést növeli.
 Sokszínű hangszínei izgalmat, vágyódást keltenek a
kreativitásnak.
 Az egyéni fejlesztő órák jó hatással vannak a növendékekre,
mert a folyamatos személyes kontaktusban a gyerekek jobban
tudnak teljesíteni, így a sikerélmény erősíti az önbizalmukat.
 Teszt szülőknek

1. Gyermekem rendezetlen, szétszórt, szervezetlen és úgy tűnik,

még a segítségemmel sem tudja megtanulni, hogyan váljon
szervezetté.
 soha
 ritkán
 néha
 gyakran
 nagyon gyakran
2. Gyermekem a következő tevékenységbe kezdene, még mielőtt
befejezné azt, amit éppen végez.
3. Gyermekem folyton “pörög”, olyan, mintha valami folyton hajtaná.
4. Gyermekem megzavarja mások tevékenységét, félbeszakítja
mások beszélgetését.
5. Gyermekem még azelőtt válaszol, mielőtt a kérdést befejeznék,
akár az iskolában, akár otthon.
6. Gyermekem igyekszik elkerülni a tartós koncentrációt és a nagy
mentális erőfeszítést igénylő tevékenységeket.
7. Gyermekem nehezen várja ki türelmesen, hogy sorra kerüljön, a
játszótársaktól elveszi a játékokat.
8. Gyermekem állandóan nyűgösen viselkedik
9. Gyermekem elveszíti személyes tárgyait. Elfelejti feljegyezni vagy
elvégezni a házi feladatokat.
10. Gyermekem zavarja az osztálytermi foglalkozásokat,
nehezen vesz részt csendes tevékenységekben anélkül, hogy
másokat megzavarna
11. Gyermekem elfelejt dolgokat elvégezni, még akkor is, ha
folyamatosan emlékeztetik rá.
12. Gyermekemnek gondot okoz, hogy ülve maradjon, amikor
kellene.
13. Gyermekemnek nagyon nehéz a házi feladatra vagy más
feladatokra koncentrálnia.
14. A legkisebb zavaró tényezők is kizökkentik gyermekemet a
feladatból.
15. Gyermekem gondatlansága miatt hibákat követ el.
16. Gyermekem sokat beszél, még akkor is, amikor nincs sok
mondanivalója.
17. Úgy tűnik, hogy gyermekem még akkor sem figyel, amikor
közvetlenül hozzá beszélnek.
Justin Timberlake: a sokoldalú énekes és színész a Collider
magazinnak adott interjújában árulta el, hogy OCD-je és ADHD-je is
van.

„Van OCD-m keverve egy kis ADHD-vel. Próbálj meg együtt élni ezzel a
kombinációval” - nyilatkozta.( pszichiátriai rendellenesség; olyan
elmeállapot, amelyben újra és újra jelentkező kellemetlen képzetek vagy
gondolatok (kényszergondolatok) mellett állandóan újra jelentkező
késztetések vagy cselekedetek (kényszercselekedetek) vannak jelen)

Paris Hilton: Az ismert örökösnő és egyben tévés személyiség

elmondása szerint 12 éves kora óta küzd az ADHD-val.

Michael Phelps: Az amerikai úszófenoménnál kilencéves korában

diagnosztizáltak ADHD-t. A zavar nagyon megnehezítette számára az
iskolát: túlságosan sokat izgett-mozgott, nem tudott figyelni az órákon,
és a különféle feladatok megoldásával is nehezen boldogult. „A tanárok
teljesen másképp bántak velem, mint az osztálytársaimmal. Egyikük azt
mondta, belőlem soha nem lesz semmi, és soha nem leszek sikeres” –
nyilatkozta Phelps
 Először varázslatokat fűzött a közönséghez, mint a
Harry Potter című szeretett Hermione Granger. Mintha ez nem lenne
elég a szívünk örök megnyerésére, ő is heves feminista szószóló és az
ENSZ jóakaratának nagykövete. Ja, és elvégezte az Ivy League
egyetemet.

Jamie Oliver
Jamie Oliver brit celebszakácsnak gyermekkorában diagnosztizálták az
ADHD-t, és dicséri az egészséges táplálkozást, ami segít a tüneteinek
kezelésében. Platformját használja az egészséges életmód
támogatására, kifejezetten az ADHD-hez hasonló akadályokat leküzdő
gyermekek számára.

Channing Tatum mind ADHD-t, mind diszlexiát

tapasztalt felnőttként. Serkentőket írtak fel neki, ami nem működött nála.
Azt mondta a A New York Times , 'Sok okból még soha nem tartottam
magam nagyon okos embernek ... Az autizmusban szenvedő és Down-
szindrómás gyerekekkel jár az osztályokban, és körülnéz, és azt
mondja:' Oké, szóval itt vagyok. ' Vagy bekerül a tipikus osztályokba, és
azt mondja: „Rendben, nyilván én sem vagyok olyan, mint ezek a
gyerekek.” Tehát valahogy sehol. Te csak más vagy. ”

Ryan Gosling
Hé, lány ... Ryan Gosling ADHD-s. Nehezen tudta tartani az iskolát.
ADHD-je megnehezítette az olvasást.
Gosling szerint egy interjúban: „Nem éreztem magam nagyon okosnak.
Folyamatosan elhaladtak mellettem az iskolában, annak ellenére, hogy
nem tudtam, hogyan csináljak olyan dolgokat, amiket tudnom kellett
volna. Mint például, nem tudtam elolvasni ... Nem tudtam felvenni
semmilyen információt, ezért gondot okoztam.
11 történelmi személyiség, akik (valószínűleg) ADHD-vel
rendelkeztek

Leonardo da Vinci (1452-1519) Az olasz géniusz

művész, szobrász, feltaláló, tudós, zenész, építész, anatómus,
csillagász, matematikus volt. Munkapraktikájáról és magatartásáról
ismeretes alapján a tanulmány a londoni King's College-ból
(mintegy 500 évvel halála után) kiderült, hogy da Vincinek
valószínűleg ADHD-je volt. Talán ez volt a zsenialitásának a titka,
vagy az, amin a Mona Lisa mosolygott.
 Úgy gondolja, hogy az okostelefonok károsak az ADHD
számára? Köszönöm Alexander Graham Bell. Bell 1876-ban találta
fel a telefont, és örökre megváltoztatta a kommunikációnkat. Annak
ellenére, hogy tehetséges problémamegoldó, Bellnek nehéz dolga
volt az iskolában. Most azt gondolják, hogy ezt ADHD és diszlexia
okozta.

Thomas Edison (1847-1931)

A villanykörte, a fonográf és a mozgóképkamera feltalálásáról
legismertebb Thomas Edisonnak szintén ADHD-je volt. Edison az
iskolában küzdött, és „nehéznek” bélyegezték. Hiperaktív
természetét leszámítva szeretett tanulni. Megtalálta a kihívások
leküzdésének módjait, és végül nagy „fényes ötlete” támadt!

Pablo Picasso (1881-1973)

Úgy gondolják, hogy Pablo Picasso spanyol festőnek megvolt
diszlexia . Szerencsére megtalált egy kiutat a művészetben. A
tárgyakat hátrafelé és rendezetlenül tette teljesen csípővé. Picasso
erőteljes darabokat készített, amelyek bemutatták egyedi
világképét.
 Agatha Christie (1890-1976)
Agatha Christie bebizonyította, hogy egy jó rejtély soha nem megy
ki a divatból. Könyvei mind a Bibliát, mind Shakespeare műveit
felülmúlják! A „Bűnözés királynőjeként” elnevezett Christie-nek
vélhetően van diszgráfia , olyan tanulási rendellenesség, amely
hatással van a betűkészségre, a helyesírásra és a matematikára.
Nem hagyta, hogy ez megakadályozza őt, ehelyett ő diktálta minden
munkáját.

Babe Ruth (1895-1948)

Mielőtt a „Swat szultánja” lett volna, Babe Ruth baseball-legenda
„vad gyermek” volt. Túlaktív, vad viselkedése az most gondoltam
hogy az ADHD eredménye. Végül egy életen át tartó szenvedélyre
talált a baseballban, a sportnak szentelve magát. Ez az ADHD egy
másik tünetét is bizonyítja - a hiperfókuszt, a lézerszerű
összpontosítást olyan tevékenységekre, amelyek iránt
szenvedélyes.

Muhammad Ali (1942-2016)

Lehet, hogy képes volt „lebegni, mint a pillangó és szúrni, mint a
méh” a ringben, de a legendás ökölvívó, Muhammad Ali küzdött az
osztályteremben. Nehezen tudott olvasni diszlexia . Ali ezen
felülkerekedett, és végül olimpiai aranyérmes és nehézsúlyú
ökölvívó világbajnok lett.

Wolfgang Amadeus Mozart 18 éves, osztrák

zeneszerző, legismertebbek „Figaro házassága” és „Don Giovanni”
címmel. Mozart sajátos személyisége és szabálytalan viselkedése
vezetett történészek hinni abban, hogy különféle rendellenességei
és állapotai lehetnek. Úgy gondolják, hogy ADHD, Asperger-
szindróma, OCD, autizmus és esetleg Tourette-szindróma lehetett.
Ettől a lehetséges akadályoktól függetlenül életében több mint
hatszáz darab édes, édes zenét komponált.

John Lennon (1940-1980)

A népszerű Beatles tagja: ADHD-je volt zavaró magatartása és
képtelen volt összpontosítani a iskolai óráira.

Walt Disney (1901-1966)

Úgy gondolják, hogy iskolai küzdelmei miatt ADHD is volt.