A.S, Neill Summerhill A pedagégia csendes forradalma kétozeregy kiadéA.S. Neill: Summerhill. A Radical Approach to Child Rearing (Hart Publishing Company Inc., New York, 1960) Forditowa Banta Judit A szbveget at eredetivel egybevetette Benda Judit ISBN 963 9674415 ©A.S. Neill Srdkdsei (1926, 1932, 1937, 1953, 1961) © 1960 by Erich Fromm © kéezervay keds, Pliesabo 2004 mdse Wadd, 2005 Késeilt a Kézoktatis-fejlesatési és Pedagdgus-tovibbképzési Kht Pedagégiai Alternativak Igazgatdsiginak témogatésival eb in a terns hap Tels wakes Rutay Hea Abort cee Hye dee Je Bruen ‘Atorthépe jc, Bronen Main ‘Megielent 25 (A/S) fv cerjedelemben Anja kts oat Rosh Ryo gente Telus yer Seely Kral envestgags A konyv digopapttra késeilt Tartalom Elgsnd« magyar kiadéshor : E166 ove eceeeee reer BevexetS 1 A Summerhill skola MirSts261 2 Summerhill skola? —.. : Egy pillantés a Summerillee . A summer oktatés és a normdl otatés Mi ese a Summerilben vegzeteket Magindrsk a Summertllben ..... oo Onkormnityest sees ecesiesereeeeeneeneee Koedubbeié Doeveeecneee Munks ite Dovsecttesniesnneen Seinhée : : Spor és jae Tanfalagyeiijelentés Megiepyzések a tantelugyelsi ple apesotstban A Summerhill jubje . 2 ‘Gyermeknevelés ‘Arnem seabad gyermek ..esessetesesvereseeseeeere ‘Aszatad gyermek Saerete és elfogadas : Pélelem oo ceccseseesssccseseeie “a 28 0 105 an 120 133 140Kisebbrencidsty és fantizia 449 Rombolit ...-.-- coe weer Hazugslg : : 189 PelelSteég coco cescseeeeeee 2166 Engedeimesseg és egyelem ssc. vsccssnsesneeese nese 18 Jutalom & bantetés 275 [Asatkct a vicchasendlata val nevelés . 185 Bel ve occeseeeeerereee ligesoseg és avis a cette ‘Tiseaedy & oltorkoaés Deere 186 Fitbkok aoereen 2199 Za eee +201 Modor : ceeeeecee DOD a 208 Humor Ciiceeesessteserees 2210 3 Asiex A szomualitishon val HOESAllie esc e ee as Saeruisflvlagosiés 238 Masrtarbici6 eee cece eeeeeeeneneen ee BOD Mentelenség. ++ tee 238 Pornogriie vette vee 2H Homosuexuslitis cee BAS Promisakuitis,névastdgon kivl sett, abontusd. sss. ss 244 ‘ Valls és erkbles % vals : cites see Eskales!tnits ccc ee BSS Agyerek befolyasolisa =... ce 6, Akicomkodis és stitkonSdds .jc2.ee es se 266 Cenniréads aye 269 5. ‘Gyerekprobigmak Kegyetlenséy és szatizmas . sere QI? Absnanés : : 280 Lopés «s+. seeeeseees 284 Fatalkon bdindts 290 A gyerekek gySaytisa coe 297 (Ota boldogedghon fone ‘301 6. A szaldk probi Steveter és gyflet - cee 809 Agyerek elkényentetise ” vee SIS ‘Anatalom és atekintly ..... 316 Fetiekenyesg, Couto cee B24 Vitis = : . 328 Stil aggodalinaskodis : see S81 Sabi setts Dovernrenereree reese 38 2 Kérdsek €svilasaok, Atainossigok oes eee cece veces cee eeeeeeeeer e349 ASummerbilrs) foe 384 A gyerekneveléerdl 360 Asmenuslitised! 2... 1374 A valor 377 A pstichol6gidrst “380 ‘Atanlis : : vee BAD Fuggelek Etich Fromm eldszava az america kadishor : 387A.S. Nell a skiiat Forfarban ciltet 1883-ban. Egetem dipl- smajie az edinburgh egyetemen serezte, raid tcenktéven bt skit lam isklékban és ket éoen dt a hempsead: King Alfred iskoldbon tanitott. 1921 -bentSbbedmagéval a dread Fleraubon egy nem atic! iol alent, amoly Rsibb az auszrii Sonntigsberre tesa, Amor visscatért Anlidba, ae koa a Lyme Regiben ta lathatS Summerhill ever eld hegyen AUS hizha kil, 6 xt a _nevet magtortets dhkor 1s, amor a Suflkban feos Lestonba tele pile Neill tanto Dé-Afrihitan, Skandindvidban, ax Egyesile Alla smokin, valamint Angidban, & cayere az exter, ssi & net- castle egeterch there met. Szdimoskimycer it, fg) A Do- ‘minie's Log (1975), The problem Child (1926). The prblem Pe- rent (1932), The Last Man Ace (1938), The problem Teacher (1939), Hears, Not Heads (1945), The problem Family (1948), The Free Child (1953), Talking of Stnmerhill (1967) é inlay 2, Neil! Neil! Orange Pel! (1972) ciel. Nem pedagégusok, hanem psvcholégusok haiotik ri, sgymint Freud, Wilhelm Reich, Homer Lene; summer inkormiyzat- ‘nak Lane Little Cortonavethe szolglt pédakint, Neill smmagi took a tek, nem a miébebl:gondolatak” emer tarot; vole “a, akik sseninck tai. Neil ns volt, egyetlen lens Zoe, ma az ikolaigazeatia, A. S. Nit 1973-ban kumyt ekg Elész6 a magyar kiaddéshoz A modern pedagégia egyik fegiontosabb kinyvét (és mara mar klasscikusit) taja a keaében az olvas6, ‘Nines benne leplezés, homdly, g6g, & képmutatés ~ van valésig és gyerckismeret 6s val6di érzelem. A szera6 ~ Alexander Sutherland Neil - 1883, oktdber 17- stiletet és hosszi, meggyée6désem sccrint tbs ster lenit utén 1973. sreptember 23-dn hunyt el, Hires, bentia- isos, koeduksltiskoliit, mely me is mukSdik lednya Zoe Redhead vezetésfvel, 1924-ben alapitotta a dél-angliai Leis- tort falueskaban (Sulfolk gréfség) — bar 6 maga wEszaki", skot sziletésd volt, Hiressé valt knyvének els6 Kiadisa — azsta szémos nyelven szimos kiadist ért meg — el6szir 1960-ban Jelent meg. (1921-ben alapitott eldszor iskoldt Drezdaban obekkel kozdsen, mjd dtkéltOzdtt Ausztridba, és végil Leistonba) Neill arél volt meggyizddve, hogy nem a gverekeket kell 12 iskolihoz szabni, hanem az iskolét a gyerekekher, Ez teszi ugyanis lehetSvé, hogy mindenki szabaden kibontakortathas- sa Onmiagat, a maga 60 tétsedalom lehet6 legnagyobb hasz- nia, Az egyéniség seabad (2 ayermeki egyéniséy is) a kanti maxima értelmében teljes stabadsagénak esak a masik ember ugyanilyen teljes szabadsiga stab hatérokat, de ezek o hata rok athéghatatlanok. A misik ember srabadsigét korlitors agresszit dltalhan 2 flelem sail és a bintetés novell. (A2- 68 sok kutats dokumentslta példsul a ricizmus kutatésé- val Alice Miller - Neill felfogisinak igarét. A néclamus fszerepl6i példésan szigordi nevelésben és altalaban a testi fenyitésig terjeds valogatott & rendszeres biintetésekben ré- szesiitele) ‘Neill mar kezdettlazokat az alapértékeker vallotia magi€- nak, melyeket évizedekkel kéS566 az emberi jogok é a 9fldkerekség.népei elfogadtak. Az emberi személyiség és vele sriletett méltssiga, szabadséga alapértékek voltak szémira, A Kibontakozisukban nem gitolt, szuverén. személyiségek tudnak valddi, Snmagit hatékonyan szervens felelSs Rizisé- 4 is Idtrehoani (az Snigazgatés rendkivil fontos eleme a Summerhilli pedagopiénak). ~ Azsia Gjabb vildghsbord: (és hideghabord) bizonyitotta, hogy az individudlis értékre ala- pozd demokracisk suabadon szervenSd6 kozdsségei hatéto- anyak, mig a kollektivista diktatirak keadetben jobiban moks- nck tind, kozpontlag icsnyftott kényszerkizességed os2- szeomlanak. Természetesen heves viték zajlottak a Summerhill-iskols karl. De a nagy skot életmdiveher — a korblotte 2ajl6 vitsk- hoz — hadd idézatink egy nagy ir: Oscar Wilde azt mondja, hogy ha a kritikusok vitatkoanak, az alkoté mar nyugodt, rmert biztos lehet benne, hogy tj, életrevals és eredeti, amit alkotort Hosszan beseélheménk arrél, hogy milyen sok ponton tar Lslkozik Neill pedagégiai rendszere a tbbi reform- és alter nativ pedagégisval, a stabedségra nevelésben, a gyermeltkor tiseteletében és értkeléséhen, a hetékony tanuldsi formék kkidolgordsaban... De eat inkabb mondja el 6 maga, aki nem. ‘sak jeles iskolaalapitonak és gyekori6 nevelSnek, hanem kittind és élvezetes indnak (és persze pszicholégusnak, filozs- fasnak...) bizonyul. Suimunkra — a Kizoktatis-ejlesatési és Pedagogus-to- vébbképzési Kin. alternatiyigazgatdsiga szimsra ~ megsiszte- ogy (ha mégoly csckely mércekben is) tamogathattuk fontos konyw megjelenését. Egyben koszotytet kell monda- rnunk a kiadénak és a jogok bictokéban 165 Zot Redhead asszonynak, hogy « pedagégia egyik blassikusinak mavét mmér magyaral is hoadferhet6e tete Plisborosjens, 2004, 4p 30. Vekerdy Tams 10 Elész6 Ex a kinyr azoknak a szemelvénycknek a gydjteménye, amelyeket amerikai kiadém, Harold Hart vélogatott ki négy korabbi kinyvembal. Ezek kézill ax egyiket, az Az a szirmyi ‘skola cima, még 1986-ban ictam, exéetnyivdn talalhatok a Summerhilloen olyan gondelstok, melyeket mai fejemmel mde nem iriék le, dm ene atics nagy jelenidsége, mivel a ok- tatisrél és az élet) vallos ozs lEnyeget tekintve nem, valtozost, A Summerhill ma gyakorlatilag ugyanolyan, mint 1921-ben volt, amikor megalapftottuk. Keds diak-tanér korményzat makédik, a novendékek szabadon eld6nthetik, hogy részt vesznek-e az Srikon vagy sem, jogukban ill tanu- lis helyetjétszani napokon, heteken, fa kel, ak Eveken St, nem részesilneke semimiféle ~ sem vallis, sem exkStesi, sem politika ~ kioktatasben, és senki nem probilja dtalakftani a jelleraket. En egyvalamiben, nevezstesen a psvichologishoz vals hoz- zAéllésomban valtoztam. Atwikor a2 iskolim (1921-1924 k&- et) Nemetorsedghan, majd Ausztriban vol, belesodrédtam az akkor még tak szémit6 psrichoanalitkus mozgalomba. Mint sok if bod, én is a2t hittem, hogy nemsoksra mink lesz a f8idi Kinaén, Amint felseinre hozzuk 2 tudatalatit, a vildg egyszeriben megszabadul a gyGloletsl, a bGndzést6l & 4 hiborial, teat a pszichoanaliis majd mindent megold AAmikor vsseatértem Angldba, a Summerhill nev isha Lyme Regisben, esupin at diskom volt. Hirom é mv mir hhuszonhét lee Legtdbbjuk problémds gyerek volt, akiket & sulk aziskolsk végs6 elkeseredésikben kultek hozzim ~ tolvgjok, rongaldk, erdszakos fk &s linyok, Azt hitter, hhogy az analisisemmel .gyégyttottam” meg Gket, de ré Kellett Jonnom, hogy azok is meggySgyultak, akik nem voltak haj- iandék részt venni az analitkus fogalkozésaimon. fgy ju- uutottam ara a kivetkertetésre, hogy nem az analii, hanem a stabadaig bir gySyyft6 erdvel. Szerencsére, mert a2 analttis nem ad vilast az emberiség bai ‘Nem szfrsen bescélek a mile, sa jBvSr6lis csak 6vato~ san talilgatok, Létora a haladis jlet. Egyes taodern altali- nos iskoisk eyészen kivildak. Az egyiket, meet Leicester ben littam, Ossze sem lehet hasonlitani a negyven érvel ez- loti iskolikkal: vidém arcok, teemészetes zsivaj, Snfeledten munkélkod6 gyerekek, A kévetkenS lépés a2 lenne, hogy czek a szabad médszerek bekeriljenek 2 kalbntéle kSzepis~ kolakba, &m ez a jelenlegi viesgarendszer mellettstinte lehe- tetlen. Ugyanakkor litom a helyben toporgés, sta visszafejl6dés Jeleit is. Az angol tantok tbb mint 80 sudzaléka nécpdlca- prt, & Skécifban is hasonlé argnyban preterit 4 kée- mmést, Az oktatis egyre inlabb az alacsonyabb & magusabb sing éretséyie akarafelkézieni a didkokat. Keaséghee)t, hogy az iskola tanulisnak mennyire nines hatasa a didkok késObbi életéne. Hany végnet disk olvas Mil- tont, Hariyt vagy Shaw-t? Hanyan hallgatnak Beethovent vagy Bachot? Az iskola nem szélhja meg sz éreelmeket,leg- aldbbis az iskolal tantirgyak biztosan nem, igy a gyerekek frzclmi Getére KUls6 tényezdk lesanekehatéssal: a t€v€, pop- egyuttesck, ayereményjétékok, a foc, képregények, szexma- gazinok. Mivel ezeket kereskedelmi érdekek irényljsh 6 hiznak hasznot beldlk, a szerenesétlen tandrszinte tehetet- Jen. Meljk tanir tudna kivaltani egy falskett6 Beatles jenaést? Pedig egy hastincotlejt6 matematikatantrtalén egy agéetiskolat be tudna zsongatni az iraciondlisszémnok idm. Seémomna ez a7 oktatis legégetObb problépsja: az az ellen- ‘et, amely az et elveneet keres6 iss &s ar Ssdi,vktorié- ‘hus tananyag tantargyai kab feszil. + Saeretnék Orni a hippik lézadésénak, a vicigos iffknak, de nem tudok. Csak a felszines dolgokat kérdéjelezik meg — a hajhosszt, a ruhadivato, peszédatiust ~ de nem feszegetik az oktatisi rendszert; at, hogy miérttanitanak vallst egy 2 colyan orszdgban, amelyik nem keresztény. hogy milyen {61d az, abo a r6mai katolikus é protestins iskolék dlszent mé- ddon verik a gyerekeket, Stvézve a ven bolond Salamon tand- csdt és Krisztus tanait. ,Sufer the litte chilren”..* A vallésos s2ildk & tandrok pedig gondoskodnak tla, hogy eleget szenvedjenck. | Lehet, hogy Ameriksban més a helyzet. Ugy tudom, a Berkeley egyetemen a hippik olyan létez6 és fontos kérdé- sekben hallajék a hangjukat, ovine Vietnam, a faigyGldlet, vagy a pénzben mért stitus, Szép-stép ex a forradalmi ev, rmondand ere a cinikus, de mi lesz hdsz év milva? A virégos hippi scécokbst k6kemény Fonzervativok lesenek. {A tarsadalom beteg, ext kir lenne tagadni: aminthogy axt is, hogy # tirsadalom nem is akar megstabadulni a bait. Minden olyan erSfesatést csirdaban elfojt, ami a jobbitsara tor. Harcolt a ndk szavazati jogn ellen, a kivégats eltOrlése el- len, a homoszexudlisokat stjté, kegyetlen t6rvények ellen. “Tandrként valahol ez 2 dolgumk, hogy harcoljunk a timeg- pszichézis és a csordaszellem ellen, amely azt kivinja meg, ~ hogy minden egyesdllatnak egyforma bérelegyen és egyfor- sadn bégessen... a fekete irdnyokt, a lizaddkat pedi ki Jeesati. [skoliinknak) megvannak 2 sgjdt pésotorai.. nem mind szelidek. Kis baikdinkat pedig szép egyenrahikba bij- tagjuk. Nem akarom tGlerStetni a metaforét, csak annyival Nell te valéeinGleg Jéaus szvainek tQreécelmentstre ute isd Mit 19,23-14 .Ebtor kis gyemtkeket hezénak hoz Jezushoa}, hogy Ket vesse szokr, 5 imédhonith » tans nok pedi donplikvalaatokat. Jus peg monda: Hagyatok békate kis gyermekeknek. é ne ttstok me neki, hogy hor- sim jij; mer iyeneké a mennyeknek orsdge” AZ angol ‘xfer the like dir azenvedick el ~ tet viet, tjtek cl, hagytok ~ @Kiagyermekeke”Kieeasrk rgis ajevezatet felreérve (scenvedenek 2 Ksgyernekek) iy Jess tal ign sols ayers veer a gyereeket tak Suk évszizado- en st. sees) 2Btoldom meg, hogy a tandrok dtl gyakran hasznalt hasonlat, riszerint béemul, mint bord az Gj kapura, szimbotikusan is ilk az unatkozs difkokra ‘Az oktatisi rendszernek olyan gyerekeket kellene nevelnie, akiic exuverén egyéniségek é KonSsségi emberek is egyben. ‘Az Snkormanyzati forma minden kétséget kisr6an ext ered- ényezi Egy dtlagos iskolaban az engedelmeskedés olyany- nyira eréaynek szmit, hogy kés6bb kevesen képesek birmit is megkérd6jelezni. Tabb ezer tandrelol varja nagy lelkese~ ‘ésseleljdvendS hivatésit, de mar az egyetem utén egy évvel 1 tandriban gubbasotanak, és azt gondoljék, hogy az oftatés nem sz] egyéerél, mint a tantérgyakril é 2 fegyelemd, ‘Tény, hogy azért sem memének uijtani, mert elbocsitansk ket, de azok is kevesen vannek, akik legalibb szeretnének. Ha valakit egész eletthen forméliak, az nehezen tud kitdrai ebbsl. Felné egy djabb genericid, amely a kBvetkezé generd- cidra kényszeriti a régi tabukat, erkélesdket & pedagésisi suletienségeket ~ ax ismerds Ordigi kor. Szomor, de igaz, hogy a kondicionalt témegek mér adotinak tekintik a go- rnosasigot. Napalm? Minck hergelie fel magit az ember 26, mert valahol Arsidban hamuvé égetik a gyerekeket? Fajgytildlee? O, hse az természetes, nem kell keverni a fajo- kat. Bbben azértigaza volt aj6 dre Adolfnak. Tudom, hogy Jezus act mondta, szeresd felebarétaidat, de azt nem mondta, hhogy a négereket is szeressiik, ugye? ‘Nem kénnyG kizirdlag iskolakrél & tandrokr6! gondol- kodni, Vegytik példéul Selby miét, az Usal kijrar Brook Iynba cimit, melyet Nagy-Britannidban trvényi_ hatiliya! beuitonak. A betes egy Gjabb példije volta hivatslos Fon- toskodasnak, a tudatlan puritanizmusnakyA kOnyy tele van Kéromkodéssal, perverzivel, embeci mossokkal, de ilyen formaban mégisesak egy bizonyos oldalét mutatja be a mi nagy becsben tartott kulttrinknak. Kétségtelen, hogy ieszt6 képet fest réle. Az amecikai Cadillac- és stétusthes, eetelle- nes és eliletiesedert vilgg:mésik oldalét- mutaja be, azt, hogy milyenné teheti 22 eqpbert a nyomor, a tanulatlanség, é 14 az Gleti kizsskményolis. Ezek a kallmények, ha nem azo- nos szinten is, de a vilig minden vérosdban megtalslhatsk. ‘A mi lei dllamunk, a mi sikertérténetink szkségszert kS- vetkezmenyei. Egy kultira, ami nem létezk... Ugy seccolom, hogy tévémGsorsink egy dtlag nyoleéves érzelmi vilégat cé- lozzék meg. Vajon mi ennek az oka? Tlin az, hogy a fejank flit lég a2 atorbomba? Seba, egyink, igyunk. vigedjunk, shiseen holnap akér meg is halhatunk... Vagy inkébb egysze- ren csak az uj-materializmus rabjai lettink, ahol aut6k, lektromos konyhdk, esti sz6rakozshelyek, szerencsefétekok 6 egyéb infantis ostobasségok kell hogy kielégitsenck min- ket? Mi, hippik pedig élunk a viiggha, megvan a sajét bane dink, Dolgoizon csak a sok bolond, és keresse meg a Jogu- ‘tra valot. Majd eles6runk egyet, hogy elvigydk a esajokat ‘Csak tapogatézom. Hidba probélom megerteni, miért ez a sok gonoszség a Foldén, Nem tudom elfogadni, hogy @ go- noszsig az emberrel velesziletett, hogy van eredend6 bin. ‘Ahhoa el sok unélatos gyercket létiam mar atvaltomni j6v4. amint megkepjék a Kell6 szabadsigor és elfogadist a feindt- tekidl, Mésrésat viszont, migrtteremt ec az eredend6en j cemberiség beteg, igaaségtalan és kegyetien viligot mage K®- Til? Tapasetalatbél tudom, hogy a saabadségban és diaktn- korményeati rendszerben felndtt gyerekekbd! nem lesz 23i- - vagy négergySl8l6; nem foglik verni gyerckikes, nem téplalnak bennk biintudatot a seexualitéssal kapesolatban, & soha nem fogjak riogatni a bossztlé Istenr6l s2516 me- sékkel. Gyorsan hozzéteszem, hogy feltehetéen nem én var agyok az egyediliskolaigargaté, aki ilyesmit slit. Ha a Sum- merhill képes olyan embereket ,produkélni”, akik nem ve- vk a gyGldlete, a kegyetlenségre, a hibonira és az elitéle- tekre, akkor miért ne lehetne, hogy @ vilégon minden iskola képes legyen ri? Kétezer évvel ezel6tt az emberck Barabist vilasztottak, és Keresare fesftttck Jézust, A mat emberek uugyanfgy vélasztandnak. Hogy miér? Baéresak tudndm. ’Az Sriésok: a Szdkratészek, Jézusok, Freudok, Darwinok, 4 pipik és a piispOkik sohasem tudték megoldani az emberi- 1sség talinyit. Es mi, kisemberek sem taléljuk a megoldést. [A diagnézist mar ismerjok. Ha kirckeseted a seeretter, gy Jbletet kapsz helyere, de hogy miéetrekesztik i a szerete- tet, eat nem tudjuk. Freud é Reich az mendjik, « benntink Jens félelem és 0 seexuaitstlvalé ireSofs matt. Adler azt rondita volna, hogy jobban akarjuk @hatalmat, mint a szcre~ tetet. De vajon fontos-e, hogy ismerjlk a dolgok eredetée? ‘Az A-freudizmus azzal a felétlezésel él, hogy ha feszinre hhozauk at eredeti traumét, akkor egyszeriben megszabadu- Junk a komplexusainktsl, 4m ez a megkézelités nem veszi figyelemie, hogy 4 koniplexusok a gyemmekkorban elnyls fossa, falyamatos efojis révén sbikulnak ki, Mikor Sum- rmethillbea még esak problémas gyerekek voltak, a kis esir- kefogok anélkiil is kitinden kigygyultak komplexusaikbél, hogy feledezték volnalopasi Kenyszerik gydkerét. Az embe- riség akkor gyégyulhatna ki a bajaibél, ha megszabadulna a kényscerit csalads), «fegyelenS ikolétel és az éetellenes vallfsoks6l, Nagy nyomatékkal mondom, hogy wba". Am az alternativt itn kell: vagy ea a ha", vagy az emberiség pusz- tulésa ~ aki az atombomba, akira mergezet fold vagy leve- 8, akir a megmérgezettérzeimek sta Valamelyik tandr Nérér6l mesélt az ostdlyénsk, arr, hogy hogyan dite meg az anyjée, é hogyan hegedUt, mikoz- ben Réma éget oNo, gyerekek, az0k utin, amit megtudtatok Nérér, mit gondoltok, j6 ember volt vagy ross2? Billy?” »Tanit6kisasszony kérem, engem sosem béntot.” ‘A mai viligban Billy filoz6fidja urakouik, Arvzek €s fod= rengések Indidban vagy Kindban? Lapazzunk, hogy megtud= Jk, hogyan szerepelt a Sheffield United sapmbaton, ,Talén Sradje vagyok testvéremnek?” $26 nines réla. Kilénben mi~ nick valasttandnk a parlamenti kepviseldkex? Mg az iskola- igaugatokat? Meg a plébanosokat? Fs minek kéne a hadse~ reg? Lehet, hogy mégis ven eredend bon... « szembehu- nyis. Ha Summerhillnek egittalin van dzencte, akkor a ez Nem hunyhatod be a szered. Harcol a viig baal ellen, de 6 ne ca erklesitanits vagy a buntetés kabitészerével, hanem természetes esckbz8kke! ~ 2z elfogadissal, kedvességgel, to- lerancidval.... Nem szfvesen mondom kia szeretet s28t, meit me saint sitokseénak minds, mint oly sok més szép, golsrasr 506. ALS. Neill WwBevezetd A pszichologidban még sok nyitott kérdés van. Az emberi let morgatsersirdl vajai keveset tudunk. Bar a pszicholégia hatalmasat Képett elére azsta, hogy Freud géniusca életet lehelt bete, még mindig fatal cud ‘many, amely pllanatnyiag egy idegen Kontinens partjaitt képert fel. A pszichologusok dtven ev malva mat feltehetden, csak mosotyogni fognak mai tudatlonsigunkon, ‘Amida abbahagytam az oktatist & attértem a gyerekpsi choligiéra, a legktilnfélébb gyerckekkel foglalkoztam — roméniésokkal, tolvajokkal, hazudozokkal, AgybavizelOkkel, kezelhetetlen gyerekekkel. Eveken at intenziven dolgeztam sgyerekekkel, és mégis arra jucottam, hogy ardnylag keveset tudok az élet mongatserSird. Ugyanakkor azt is biztonsiggal ‘merem dllitani, hogy egy norm s2Ul8, aki csak a sat gyere- et neveli, még néla ‘Atért bétorkodom a szildkhoz stsini, mest sigy vélem, hogy egy gyerek oz esetek nagy szézalékban akkor lesz prob- 1émds, ha otthon rosszul bénnak vee. Mi lenne a psticholégia feladata? Azt gondolom, eledsor- bban a gyi. Mi Ss kérderhetnénk, Jémagem zokon venném, ha Yalaki ki akarma kardlni a na- anes 5 a fekete szinek irinti vorzédésomb6t, vagy 2 do- Idnyzisbsl, vagy az alkalmankénti sorivis élvezetéb6l. Ha egy gyereknek jolesk titnie a dobot, egy tandmnak sines hoz- 2 jogs, hogy kigySgyiteaebb6L Exyedil g boldogtalanségot szabad és kell orvosolni ‘A nehez gyerek boldogtatan. Orsk haraban All sat magé- val, ebbal kifolySlag a viléggal is. ‘A neher.felnétt ugyanebben a cipSben jér. Egy boldog cembernek nem jut eseébe miegravarni egy gytlést, vagy a hi bord mellettsz6nokolni, vagy négertlincselni. Egy boldog 18 feleség nem zsirtladik a ferével és a gyerekeivel. Egy bot- dog ember nem gyilkol é nem lop, Egy boldog munkéltaté rnem félemliti meg az alkalmazottait. ‘Az Gsszes bintényt, az dsszes hébordt vissza lehet vezetni 2 boldogtalanségra. Ez a konyy art kisérli meg bemutatni, hogy mib6l is fakad a boldogtalanség és hogyan képes tOnk- retenni emberiéleteket,illetve hogy miként lehetfelnevelni a gyerekeker gy, hogy e boldogtalanségat legalabb nagy rés2- ben elkertljek. Ez a Konyy egyszersmind a Summerhill wrténete, azé a hhelyé, ahol a gyerekek kigyogyulnak boldogtalanségukbol, 5 ami még ennél is fontosabb: boldogsigban nének fel. ASN, 91. A Summerhill iskolaMir6l sz61 a Summerhill iskola? Ez egy modem iskola tonénete ~a Summerhill, A Summerhillt 1921-ben alapftottuk. Az iskola a Suffolk megyei Leiston vérosiban van, kérdlbelilsasz mérféldnyire Londontél. Hdd szsljak roviden diakjainkrol. Varma gyerekek, aki ‘téves korukban jénnek-a Summerhillbe, é vannak olya- rok, akik a tiende8diket is betltik mér, mire idekerilnek. A gyerekek tbbayie tizenhat éves Korukig jak ide. Az Bsszlétszm éltaléban huszondt fd és hs Lény Kori van. ‘A gyerekeket hérom Korcsoportba oszyjuk: a legkisebb ésoportba az Ott hét évesek, a kBzépsObe a nyolet6l tie éve- sek, a legidésebbek csoportjaba pedig a tizenegy-tizenat éve~ sck tartoznak Rendszerint elég sok K6MEldi didkunk ven, Jelenleg, azaz 1968-ban, ket skandinav és negyvennégy amerikai gyerek t3- ul ndlunk. A gyerckek koresoportok szerint laknak, & mindegyik eso portnak van egy gaadasszonya. A kéépsssok egy K6épllet- ben alszanak, a legidésebbeknek pedig kicsi, Snails épiletek- bben. Cai néhény idsebb disknak van sajét szobija. A fk. 65 a linyok is kettesevel, harmasivel vagy néyyrsével laknak seotsinként. Ninesen suobaeliensraés. de nem is rak senki rendet a didkok utin, A gyerekek it teljes szabodsigot élvez- rnek. Senki nem mondja meg sekik, mit hordjanak, gy &l- réenek, ahogy kedvak targa. ‘Az djsigok megfoyelmazisa srerint ez égy Aztcsindle~ ‘emit-akars2 ‘skola, amivel 22t sugalljék, hogy ide esupa vad6e lyk jr, alk nem ismemek sem térvényt, sem j6 modort Ezért tartottam sailségesnek, hogy lelrjam a Summerhill toriénetée, olyan észineén, amenayire esak télem telik. Nyil- ‘vanvaldan elfogult vogyok, de anért megprébalom bemutatni 23a Summerhill hétrényait is, elWayeivel egyltt. Aziskola érde- rmeit azok az egészs6ges és szabad gyerekek képviselik, akik- nek az életet nem rontja meg a félelem és gyalbtet. Szimomra nyilvsnval6, hogy egy olyan iskola, amelyben a rendkivil eleven gyerekeknek az iskolapadban Kell nik é javaréset foldsleges tantirgyakat kell tanulniuk, az ross is- ola, Csak szoknak j6, akik hisznek az then iskoléban. Az lyan fantéritlan dllampolgéroknak, akik engedelmes, fan- téaldtlan gyerekeket akarnak, akik beleilienck abba a térsada- Joba, ahol a sikeresség mércéje a pénz, ‘A Summerhill ksérietiiskolénak indult, de ma mér nem az, Ma bemutats iskola: bizonyfték arra, hogy a szabadsig mikadbképes. Amikor els feleségemmelegyittelindltottuk eat az isko~ lit, © célkivinéstnk 2z vot, hogy a ishalaidomuln a sper fez, ahelyet, hogy a gyereket kényszerftenénk, hogy idomul- Jon azistolahor. Bveken keresatilloktattary normél rendszeriskolakban, Jol ismertem cat a mésik médszer, és tudtam, hogy teljesen elhibézott. Elhibézott, mert egy olyan koncepciGra épil, amelyet a fetndttek alakitotik ki arét, hogy milyennek kéne Tennie @ gyereknek, é hogyan kéne tanulnia. Ez a mésik iédszer még azokbel az id6kbSI ered, amikor a pszicholégia ismeretlen tudomany vot. Mi viscont nekifogtunk, hogy Iétrehozzunk egy iskolét, ahol a gyereknek megadjuk ssabadségor ahhoz, hogy On- ‘maga Ichessen. Ennek érdekében hdtat Kellett forditanunk ’ndenféle fegyclemnek, irényftésnak, javaslatnak, erklesi és vallisi tanitésnak. Azt mondtdk, bétrak vagyunk, pedig ehher rem kellett batorsag, Mindéssze annyi Kellett, ami ekiink megvolt tretlen hit abban, hogy a gyermck eredend&en j6, € nem gonose lény. [destova negyven ée alatt egyszer sem rendait meg a hittink a gyerekek jOs4gaban; st, inkAbb egy- falta hitvaass vt, ‘Veleményem secrint a gyctrk velesailetetten bibles € rea- lista, Ha a deln6itek, mathe semmilyen médon nem pré- 4 baljak terelgetni, addig flbdik, amg fel6dni képes. A Sum- rmerhill az hely, sho hs valakinek megvannek a képességei & az indittatisa abhor, hogy tudés véljék belle, a2 tudés lesz, aki pedig utcaseprésre termett, az utest fog seperni. Bér ceddig utcaseprS még nem lett diskunkbel, Es eat nem 2 senobiemus iratja velem, mivel a magam részérdlszivesebben tok egy olyan iskolét, ahonnan egy boldog utcasepré jén. 16, mint egy olyat, ahonnan egy idegbeteg tud6s. Hogy milyen Summerhill? Pelddnak okéért a2 drdle nem kteleasek. A gyerckek részt vehetnek ratuk, de el is marad- hhatnak réluk-akér évekig is. Orarend nan ~ de esak a tand- rok seémara. A gyerekek dltaldban a koruknak megfelel6 érékra jérnak, dengha ett eltéréenis,érdekl6destik szerint. Nincsenek ij tanktési médszcreink, mert véleményiink szerint a tanités n= rmagilban véve nem sokat nyom a latban. Az, hogy egy isko- linak van-e kilnleges médszere a iisban val6 osatis tant- tisdra vagy sem, végeredményben lenyegtelen, elvégre az Irfsban valé osztis sak azoknak fontos, aki azt meg stark tanulni. Marpedig az a gyerek, aki meg akar taiulnitrésban ‘osztani, a7 meg iS fog, figetlendl att, hogy milyen méd- seereel tani. ‘Azok a gyerekek, akik Svodiskoriként kerilnek a Sum- methilbe, Keaett6 fogva résat vesznek az érékon, ellenben az olyan diskok, akik ms iskolab6l jonnek st, cldsaBr fogad- koznsk, hogy soha tobbe egyetlen nyomorult Gréra sera dl- nek be. Jatszanak, bicikliznek, ldbatlankodnak a tobbick k®- rll, de a tanérékat messed elkerilikc Ez neha hénapokig ‘egy (gy. A kigySgyuldsi id6 hossza a régi iskoldjuk iréot érzett utélatukkal ardnyos. Av eddigi rekordot egy zardabél Gkezet liny tanja. O hérom évig csellengett.Atlagosan ki ribeil hérom hévapig tart, mig a gyerekek kigydgyulnak az iskolaundorbl ‘Azoknak a szemében, akikil idegen cz a stabadsigfelfo- ‘gis, bizonyéra bolondokhazinak (nik egy olyan iskola, ahot a gyerekek, ha kedvik tana, aki egfsz aap jatszhatnak. Ha 25fengem ilyen iskolabe jératak volna, soha semmit nem csi- nltam volna’ ~ Alita sok felnott. Mésok pedig azt mondjak: ‘Ha exeknek a gyerckeknek olyan térsckkal kell majd verse- rnyeznitik, akik rd voltak szoritva arra, hogy tanuljanak, ko- oly hatranyban fogjék érezni maguket.” liyenkor eszembe jut Jack, aki tizenhét éves volt, amikor itthagyott minket, €s egy gépayérba ment el dolgoani. Egyik nap magihoz hivatta az igezgat ~ Ugye te vegy az 2 summerhli fit? — kérdezte. - Kivénesi lennék, hogy most, amikor més iskolékban tanult fidkkal vagy egytit, milyennek latod az ottani oktatést. Ha tra vie Insethatnal, ova mennél, Etonba vagy Summerhillbe? Hat persze, hogy Summechillbe~ vilaszolta jack. = De mi az, amit ott megkapsz, & mésatt nem? Jack megvekarts a fejét.~ Nem is tudom ~ mondta lassan, ~ Tain azt, hogy tokéletesen merek bizni magamban. =No igen ~ felete szirazon az igazgatd, ~ Eat mir akkor Esrrevettem, amikor beléptél a szobb ~ Te j6 ég!~ nevetet Jack. Sajnélom, ha ilyen beayomést keltettem, ~Ellenkezéleg, Grommet vette ~ felelte ax igazget6. A legtdbb ember, ha az. irodémba hivatom, Alteliban ieg- mozog, zavarban van, Te gy jotél be, mint egy egyenrangé. KalSnben mit is mondtal, melyik oszalyea seeretnél atkerl- Ex 4 torténet is azt példérza, hogy magénél a tanulésnél fontosabb a személyiség és a jellem. Jacket nem vette fel 22 egyetemre, mert utélt magolni. De hidbs vole gyenge Lamb esszSib6l és francia nyelvb, ex az. éetben nem hitrslatta, Ma kivalé miszerts. _ Ugyanakkor igen sok a tanulnivelé Summefhillben. Lett, hogy a Kiilalak, a helyesinis és az osetds tekintetében a mi t- zenket éveseink esoporia alulmaradna egy normél osataliyal szemiben, de egy olyan vizegén, amely eredetséget igényel, a icin egéstbirtosan toronymegasan gySznének. 26 ‘Az iskolaban nincsenek dolgozatok, de m6kabél néha ira- tok egy-egy felmérést. Az egyikben a kivetkez6 kérdések sze- repeltek: Hil talilhaté Made, a Cotrorkeseiget, 2 tegnap, 2 szeretet, a emokricia, a gylslet, 2 zsebesavarhiiabm? (Sajnos ez uisbbira cegyetlen hasenos Utbaigazitist sem kaptam,) ‘Magara ga koverkes sara (8 mele san jl 2i, hogy melyiket hényféleképpen) Ol (3) — itt esak ket disinak si- kkerule's harmadik, « “hossmert&k’jelentést megadnia. Téexs (8) ~ tember, illetvegerinces slat teste a fe) & a vegtagok nal, ti része, katonal Sezst6szery, azonos szarmazést€ nyelv@ nemze sek Kendssege, ordisd le Hemlet ,Lenai, vagy nem lenni" monoléggft sum- smerhill angola, Ezeket a kérdéseket persze nem kell Komolyan venni, és a gyerekek nagy érémmel véleszolgatnak r§juk. Az Gjonnan {ottek vélaszainak 2 seinvonala mindig alacsonyabb, mint azoké a didkoké, akik mar horz4szoktak at iskolihor, Nem rmintha Sk rosszabb épessé annyica megsokidk, hogy @ tanulis kemoly dolog, minden Iazasdgelbizonytalanita Ske Ex a2 okcatsunk jatékos része, Mindazondltal mindegyik cosztalyban kemény munka folyik. Ha egy tandr, birmilyen cokbél kifolySlag, nem cudja megtartani az Sréjét a tervezett idépontban, mindig nagyon csalédottak a novendékek, ‘A kilencéves Davidnak szamérkohogése vot, ezért el kel- lett kalgniteni a tobbiekt6l. Keservesen zokogott. .De hid- ayoznt fogok Roger feldrjz6eije6ll” ~ titakozott, David stints szletése ota ide jr, és hatirozot, islakult vélemé- nye volt ardl, hogy a tenérik jérnak neki. Ma a londoni cegyetemen tanit matematikit. Egy pir éve toeténs, hogy az egyk iskolal negygydlésen (ahol 22 egést iskola részvételével, szavanis atjin hozzuk az iskolsiseabalyokat,é mind a ndvendékeknek, mind a testi letnek fejenként egy szavazata van) valakiaztjavasolta, hogy gy bizonyos seabalysénést azal bintesslink, hogy elkSvet6- 7Je egy hétig nem mehet be az érkra. A tabbi gyerek tltako- ott, mert az itéletet tl szigorGinak tartottsk. ‘Aa egésa tanéti kar és én magam is szivbOl utdlunk mmin- denféte vizegit. Szsmunkea az egyetemi felvételiviasga valedi keresit, De nem tagadhatjuk meg tanulsinktél, hogy felk srs Oket @ megkovetelt tantargyakra. Amiga vissgak é- vvényben maradnak, addig természetesen cack diktélnak ne- Kink is, Epp caért a Summerhill tandrainak mindig megvan a mogfelel6 képesitéstik Nem mintha tl sok novendéktink akarné letenni ezeket 2 viasgéket, Csakis azok, akik egyetemre mennek. Szimukra pedig nem okox kiléndsebb gondot megbickéani exckkel a Kihivésokkal, Ataléban tzennégy éves koruktél kérdlbeldl hhdrom évig komolyan készillnek ré. Persze nem mindenki rack sikerll elsére, de ennei fontosabb, hogy ilyenkor «ira nekiveselkednek. A Summertill feltehetSen a vilig legvidmabb iskolija, Néluak ninesenek iskolakerilk, 6s a honvdgy is nagyon rit- ka, Verekedések alig vannak, veszckedések persze igen, de ‘kilre mend verekedés, ami ax én idémben még mindenna- os volt, it szinte sose force. Ritkan hallak gyereketrést, ‘mert a gyerekekben, ha szabadok, sokkal kevesebb gyillet hhalmozédik fel, mint amikor el vannak nyornva. A gyillet ayilolett sei, a szeretet suereeret. A seeretet aztjelenti, hogy elfogadjuk a gyereket, & ex barmilyen iskoliban elen~ gedhetetlen. Nem a gyerekek partén dllunk, ha biintetjik és szidalmazuk Sket. A Summerhill az a hely, ahol a gyerek tudj, hogy elfogadjak. Nem illttom persze, hogy nekiink ne lennének embeci ayarlosdgaink, Eyyik tavasszal hetckig krumpedtettem, és amikor éscrevettem, hogy jniusban nyale ndvényt kirangat- tak, nagy patiliétesaptam. De éx mésképpen dubingter, aint egy tekintélyelvisermély tete volna a helyemben. En a krumplik mitt haborogtam, mig egy tekintélyelvt: ember cerkolesi kérdéstesindlt volna gzligy, hogy mi helyes és mi helytelen. Nem mondtamn, hogy heiytelen volt ellopni a bur- 28 gonydimat, nem a j6sdg és « gonosasig kérdésétfeszegettem, hhanem az én burgonydimet. Az én krumplijaim voltak, és sen- kinek sem volt joga hozzijuk nyiini. Remélem, értinets « Kilénbség, ‘Aiést had magyardecam meg egy masik irényb6l is ‘A gyrerckek szemében én nem egy tekintély vagyok, akit6l tartani Kell. Fgyenrangs vagyok velk, é© ha a keumplijaim smiat®cirkusat rendezek, szamukra nem bir nagyobb jelent6- ségget, mint he az egyiktarsuk testi ugyaneat a kiseGrt bic likereke miat. Hla 22 ember egyenrangdkéat kezdli a gyere~ ket, nyugodt safvrel veszekedhet is veld. Most nyilvn van, aki dgy véli: ex dres feesegés. Hogyan lehetne 626 egyenrangisigrél? Neil a fEndk, 5 a nagyobb é= balesebb. Ez kétségtelenil gy van. En vagyok a f6ndk, és ha tz dt ki, a gyerekek hozzdm szaladnak. Tiszidban vannak vele, hogy én nagyobb vagyok és tapasutaliabb, de ez nem sudnnit, amiga sajat palyéjukon, Képletesen szdiva a krumpl= fold6n vagytnk. Mikor Billy Stéves koriban kiutasitoet a sailetésnapi asde- jér6l, mert nem kaptam meghivét, habozés nélki! kimentem —ahogy Billys kimegy a szobémb6l, ha nem kérek a térsasé- gibél, Nem konnyiflefesteni a tande-disk kapesolatot itt né- funk, de bérmelyik litogzt6 tudja, hogy mire gondolok, ami- kor azt mondom: ‘deilis. Ex mér abbdl is litszik, ahogyan ‘italaban 2 cesthlethez viszonyulnak a gyerekek: Kleint, 2 ké- mia tandrt Allannek szélitjék, és a t0bbi tandr Harry, Ulla és Daphne. En Neill vagyok, a stakécsn6 pecig Esther. Summechllben minderikinek egyenl6 jogsi vannak. Senki sem séuflhat a zongorimon, és én sem vehetem Kaleson gyi fieska bicikliét sem az engedélye nélkil. Ax iskolai nagygyGlésen’ egy hatéves gyerek seavezata ugyanannyit é, mint az enyém. De - mondhatja, aki stata stitin ~a gyakoclatban Ugyis @ felnSttek szava szimit. Nem virja-e meg a hatéves gyerek, hogy mikéntszavazol, miel6t felteszi a ke2&t? Barcsak virna incha: oly sokszor szsvazzik le ajavaslataimat. A seabad gye- 29rekeket nem konnyti befolyasolni, és ex a flelem hidnyénak. tulajdontthats. Marpedig a féclem hidnya kétségkivul 2 leg- Jobb dolog, ami egy ayerekkel tsténhet. A mi gyerekeink nem félnck a tandraiktél. Az egy iskolai sabily Kimondja, hogy este tf utin csendnek kell lennie & feis6 folyoson, Valamelyk jel tizenegy 6ra kor pérmacsata folyt ott, én pedig otthagytam a2 iasatalomat, ahol éppen dolgoaam, hogy titekozzam & 23 ellen, Miko feéztem, nagy atin hirclen csend lett, é tecer- tett Mek sem volt thats a folyoson. Egyszerre esalédott hhang tdtte meg a filemet: Ja, esak Neil van itt” ~ é djea kezd6aont a vindncolés. Mikor elmagyariatam, hogy odalent Epp konyvet probélok imi, megértést mutattak, & azonnal beleegyeztek abba, hogy besziintessék a zsivajt. Elézdleg szért furotak a helyiikre, mertazthitték, hogy (velk egyko- ri) dgyfelelbstk néz a kermikre. Ujfent hangstilyozom, hogy az itteni gyerekekben nem él felelem a felnéttekkel szemben. Egy kilencéves kis kalyok biztosan szdina nekem, ha betéri sz ablakot egy labdéval. Nekem elmondja, hogy mit esinalt, mert nem tare atl, hogy dhbe gurulok, vagy erkolesi prédikéeigban részsitem. Le- het, hogy fizetnie kel az ablakért, de sem leckéatetésre, sem. Diintetésre ner kell sedmitania Néhginy éve az iskolatandes lemondott, é senki nem akar- ta jelditetni mags. Megragadtam az alkalmat,é kitettem egy késleményt: ,lskolatandcs hidnyéban ezennel Diktétornak kidltom ki magamat. fjen Neill!” Hamarosan ztigolodni kexdtek. Délutén a hatéves Vivien jor oda hozaim azz, hogy .Neill kitortem a tomaterem egyik ablakat” Ehessegettem, ~ Ne zavay yen nevetségemproblémskal! = mondtam, 6 pedig otthagyott. Kicsit késGbb visszajt, 6 bejelentett, hagy betbrt még Két ablakot. Most mér kivinesi lettem, és megkécdezter ‘5+ le, mégis mire megy kia jit. = Nem szeretem a diktstorokat — felete ~é nem szeretem, hha em kapom meg a kajdmat (KésObb kiderilt, hogy a dik- 30 tatira ellenzéke a szakicson probsit bosszitdllni, aki azon ayomban beadrta a konyhat, & hezament) “Ho, é mit fogs tenni enmek érdeksben? — kérdeztem, ~ Még t®bb ablakot kitdrdk -feleteelszintan. = Hat, csakigy tovabb - mondtam neki, 5 pedig fy is tet Mikor visszajéct, bejelentete, hogy tizenhét ablakot t8rt he. ~ Természetesen ki fogom fizetni mindegyiket — kozblte maltdsigteljesen. = Es hogyan? = A zsebpénzembél. Mennyiidcig kell tirlesztenem? Gyors feszimolist wegertem. ~ Cicka tt vig ~ feleter, Egy pllanatra megdbbent, de aztin felragyogott az arca. = Hoppa ~ kiltot fel, -Hiszen nem is kell kifzetnem! = No é a magintulajdon trvénye? - vontam kérd6re. ~ Azablakok az én tulajdonomat képezik. =Tudom, de most nines érvényben a magintulajdon sza- bilya. Korményzat nines, marpedig. a korményzat hovza a sabalyokat Valdszindleg azrevete, hogy milyen képet vigok, mert suténa még hoazitere: ~ Auért kifizeter. De nem kellett fizetnie a thritt ablakokért. Nem sokkal xésSbb Londonban adtam 6, és ott is elmeséltem a torté- nnetet, Az elGadis végén egy flatalember odajétt hozzam és Jinyajtott egy egyfontos bankjegyet. .A kis Srdbgfioka abla- kaira.” Ket évvel késdbb, amikor Vivien még mindig lelkesen reséite az ablakos trténetet, belevette a flaalember i, aki fizetett erik. - Szerintem nem volt komplett mz Urge, hisz soha nem is lstot. ‘A gyerekek kinnyebben lépnek kapesolatba idegenekkel, ba nem ismerik » félelmet. Az angol zirkSzottssg mélyén fdlelem rejlk. Ezért van az, hogy a leggazdagabbak « legaic- kézottabbak. Nekem és kollégsimnak kiln biszkeségiinkre soolgil, hogy 4 gyerekeink mennyire barstsigosak a latoga- 1t8kkal 6s idegenekkel. De hozzi kel tenner, litogatdink tabbsége érdekii is a agyerekcket. A tandcvendégeket kevésbé szfvesen fogadis, {6- aleg a burg® pedagégusokat,akik kivinesiak a rajmakra & a fzeteikre. Leginkab azoknak Orillnek, akik érdekes torté- netekkel vagy siikalandokkal s2érakoztatjék ket, nem be- szélve a repilés térténetekrSl. Egy bokszol6t vagy egy j6 te- niszez6t azonnal KOrbesereglenek, de azzal a lstogat6val, aki celméletekkel traktija Sket, nemigen foglalkoznak. AA leggyakoribb mesjegyzés a latogatdk révaérsl, hogy ne- hezen lehet megillapitani, kia dik és kia tanér. Ee ketségte- Jemil igy van: ennyire erbs az dsszetartonés Erase, amikor a ayerckek tudjdk, hogy elfogadisk Oket. It nem thrténher meg az, hogy suéreadjtk meg a tszeletet egy tanirmak, mertta- nr. A tanérok és didkok ugyanazt az tet eszik, ugyanazok- nak a kozosségi torvényeknek engedelmeskednek. A. gyere- kek sérelmeznék, ha a tantestiletnek birminemé eldjogai tennének. Mikor hetente egyseer pszicholdgiai eldadést tar- tottam 2 tandroknak, zigolsdtak, hogy ez nem igazségos, Ere dtrtam az elGadas tervezetét,é a tzenket éven felliek sziméra is nyitot tettem a2. elGaddsaimat. Kedd esténként tomve van a szobim lelkes ifakkal, akik nemessk figyelnek, hanem s véleményiiket is szabadon elmondjék, A gyerekek tabbek Kézt a Kovetkezs sémdkrdl kérték, hogy beszéjek: A kisebbrenddségi komplexus: A banditsk pstichologisja; A lopés psticholdgijja; A humor pszicholégidja; Migr lett az ember moralista?; A maszturbécié; A. tomegpstichologia Ezek a gyerekek dgy fogaak kilépni az eetbe, hogy tsztdban, vannak magukkal és misokkal. Tokolénk létogetdinak legayakoribb kérdése, hogy .Ha a ayerek majd visscanéz, nem fogja-e hibiztatni 22 iskolst, amiért nem tanultattak meg vele » szdmtant vagy 2 2enét?” Etre az a vilaszom, hogy egy kis Beethovensagy egy kis Ein~ stein dgysem hogy, hogy tévol tarteék w thaga bitodalms- tél, . A gyereknek az a dolga, hogy a sajt éetét elie ~ nem pedig azt az éietet, amit agg6d6 szilei szerint kellene élnie, sem pedig azt, ami meg(elel az oktst céljainak, aki azt gondola, hogy 6 tudja a legjobban, shi kell a gyeceknek. Ha a szlok “32 Allandéan beleavatkoznak a gyerek életébe &s folyton irénytt- gaijék, csak robotokat nevelnek. Nem kenyszertheyjkk ré a gyerckeket arma, hogy zenét vagy bérmi mést tanuljanak anéikil, hogy bizonyos fokig, aakarat nélktlifelnGttekké valtortatnénk 4t Sket. Olyanokké forméljuk ket, akikre ennek a tirsadalomnak szksége van: akik elfogadjak a status qut, engedelmesen tesorognek a sie irodaasetalok mellett, nap mint nap feszéllnak 2 f€ki- lences HEV-re ~ réviden szélva, egy olan térsadalomnak, amelyet az ijedt kisember ~ a helilra eémGlt konformista — hhordoz Utott-kepott vill. Egy pillantés a Summerhillre Nézzlink egy dilagos napot a Summethilloen. A reggeli negyed kilenctl tat kilencig. A tanérok és a diskok maguk vise ki repgelijket konyhibsl az ebédlshe. Fél tizkor kezdSdnek az 6rhk,addigraelvileg mindenki Minden szemesiter clején kiftiggesztiUk az drarendet ‘Mondjuk példaul Dereknek a laborban hétf6a a els6sbkkel van érdja, kedden a masodikosokkal, é (gy tovdbb. Nekem hasonlé Srarendem van angolbél é matematikabsl, Mau rice-nak féldrajebsl és torténelembél. A fiatalabb ndvendé- ek (61 kilenc éves korg) dltalaban egésereggela sat ta- nitgjakkal vannak, de beldtogatnak a természettudominyos & a mvészetitermekbe is. A dislokenak nem katelez6 résot vennitik az érakon. De ha tegytk fel Jimmy hétfn bején angolra és csak a kSvetKexS péntcken tnik fel Gira, akkor a tabbiekteljesen jogosan til- hogy hatedkatja a munkt, és akir Ki is eakhatjsk a mondvan, visszatartja Sket a haladdsban A tanités egyg tart, de a kisebbek mir f@l egykor ebédel- nick, Aa iskoldnak két tumusban Kell étkeznie, A személyzet az idGsebb diSkokkal egylit fl kettSkor il asztalhoz. 33Dalutin mindenki 22t teszi, anvihex kedve van, Nem tu dom, hogy masok mivel foglalatoskodnak, én a magem ré- s2éz6l kertészkedem, és arrafelé ritkin készélnak ijoncok. Néha latom, hogy a kisebbek rabl6-pandn jétszanak. A na~ syobbak kozil egyesek motor, ridist szereinek, miisok raj- zolnak, festenek. Ha nagyobbak Kintjétezanak, Piren a mGhelyben tevékenykednek, bicikit javianak, ha- joket, pistolyokat gyértanak, Négykor van az uzsonnaids. Otkor killntéle fogatkood- sok KezdSdnek. A kisebbek szeretik, ha felolvasnak nekik, ‘A kéxéps6 korosztily suivesen dolgozik a kézmtives terem~ ben ~ festerek, lindleummetszeteket Késitenck, szabnak- varrnak, kosarat fonnak. Egy esoport dltaiban a fazekasmi- helyben iigykdik. A fazekasmGhely egyébként repgel & este a legkedveltebb corzshely alegidéscbbek 61261 dolgozhatnak ott A fa- é fémm@hely minden este tele van Het este « diakok a helyi mozibe mennek, #2 otthonrél kkapott zsebpémaikibsl, Ha csitéetakin megvéltozik a mGsor, akkor azok, akik megengedhetik maguknak, ismét elmennek. Kedd este pszicholdgia-elGadést tartok a tandroknak és az idésebb didkoknak. Ugyanabban a idében a kisebbeknek, kalén csoportokban, felolvasis van. Szerda este téncolunk Hatalmas lemezgvéjteméaybsl vilassjuk ki a legjobb sai mokat. A gyerekek mindannyian jé tincosok. Néhény ven- dég elmeséhe nekem, hogy kisebbrendéségi éreése van, ha egylitt tincolnak. Csdt6rtok este nines kiln program. AZ iddsebbek a leistoni vagy a2 aldeburgh-i moziba mennek. A péntek az aktuilis eseméayeknek van fenatarts, példéul saindarabprébiknak ‘A scombat esttk a legfontosabbak, mereplyankor taryjuk tz sklal nay, id lute Bove A= lihGnapokban a vasirnap a szinhiti estekés A kézmiives foplalkozdsoknak nines érarendje, A fafara- fst ners oktatjuk tanérai keretek kat, a gyerckek oot farag- tak, amit akarnok. Altalban jtékpisarolyokat, Fegyvereket vagy caGnakokat, eseleg sekinyokat. Nem aagyon t6r8e- “34 nck a preczilesmésekkel és csapolisokkal, a bonyolultabb famegmunkilés még a nagyobbakat sem érdelli, Kevés gye~ reket vonz az én kedvenc fogalatossdgom: a rézedny-ko% -solés, merthogy egy rézdlban nem kenny fantszat tala Sap idBben ner mindig lit a summerhili kis bandité- kat, Tévoll zugokban elmelyilten tervezik jovendbelihés- tetteiket. A Lényok vissont nem béjnak el, bent vannak a _ Jdaban vagy a ha. kézelében, sohasem mesize a feln6ttektOL Sokszor a mévészetiteremben festenck, vagy szines 5 ‘etb6l készitenek nagyszerd dolgckat. Mindamellett nagy at- lalénossigban act mondaném, hogy a kisfk kreativabbak, legalabbis soha nem hallok fit arvél panaszkodni, hogy sunatkozik, mert nem tudja, mit csiniljon, mikdzben kinyok- 16 azéxt agha hallok ilyesmt. ‘Valészindleg azért idtom Kreativabbnak « fidkat, mert az Ipkolénak inkabb fis a fclszerelése. Egy taéves vagy annél iésebb Linynak nem sokat tud nytjtani egy vas- vagy egy famtihely. A motorszerelés, az elektromossig, vagy 2 ridid ~ gem hovza Sket Linba, Marad nckik @ kézenivesség, amelvbe beletartozik a fazckasmunka, lindleummetszetek készitése, festés, varrds, de van, akinck ex Kevés. A 6aés a fiknak _ sugyanakkora drdmet oko, mint ¢ lnyoknak. Fick, linyok ‘egyarint irnak és jétszanak szindarabokat, maguk készitik a alszletciket, jelmereket, Szinészi munkajuk magas szinvons- Ii, mivel szintén jétszanak és nem megamutogatésb6l ‘A kémiai laborokat a ldnyok ugyanolyan gyskran létogat- ‘A Hinyok Kevésbe altvak az iskolal gydéseken, mint @ fk, amit, negallom, nem tudok envel magyardeni Pr éve még az volt a tapasztalat, hogy a Linyok kés6bb jottek a Summmerhilibe; sokan zirdakbel vagy Linyiskol4kbst fkezick, Oket soha nem tekintetiem a szabadsaghan nevelt -gyerekek igaz pedinak. Azok a Vinyok, ak késdbb csatla~ Kortak ez iskolthor, stlaban olen otthonokbo tek, aol nem bectiltck sokta 3 sesbadsigot ~ kilonben nem fete. 35volna problémdik, Mikor aztin it, 2 Summacbillben meg- gv Sayultak, szileik villamgyorsan dtirattak Oket egy ,rendes iskoliba, ahol megfelel6 oktatisban részestinek’” ‘Az ut6bbi évckben vistont mér olyan linyok is jéttek hoz ‘ink, akknek a saiilet hisznek a summerhilli oktatésban Aranyos tirsasdg, életvidim, eredeti és keademényezdked¥i lanykekal Volt ré példa, hogy anyagi okokbél vesztettiink el Linyo= kot, néha azért, mett a fitestveriket dréga maginiskolikba fratik sole. Eley lssan kopik ki az a hagyomény, hogy 2 csalidban a fi a fontos. Fiat & Linyokat is vertek mir ki feltekeny saileik, akik attol tanottak, hogy gyermekak sza- mara fontosabb lesz az skola, mint azotthenuk. ‘A Summerhilt sosem volt kinnyG: fenntartani. Kevés szit- Iben van elgg tirelem és hit ahho2, hogy egy elyan iskoléba kildje a gyerekét, ahol a latalok tanulds helyet jétszhatnak. A sztll6k rettegve gondolnak arra, hogy fiuk huszonegy éves, korébaa netaléntin nem tue maja megillni«sajat bn. Ma mar a summerhilli ndvendékek szileinek whbsége azéetiratja hozzénk a gyerekét, mert aztskarja, hogy korlé- tozé fegyelem nélkal néjenek fel. Ennél rObbet nem is kivan- hatin, mert a régi idékben inkabb az volta helyzet, hogy 2 vaskalapos sai végsé kétségbeeséaukben kildték ide gye- rekeiket, Ezeket a szuloket egy cseppet sem érdekeltc a gye- rekeik stabadsiga, és magukban bizonyéra tgy néztek rénk, mint holdkérosok gyllekezetére. Nehezen tudtunis xoldégra verg6dni vel Eszembe jut egy kstonatisat, aki azon tanakodott, hogy beirassa-e hozzénk kilencéves kstst, ~ Ogy latom, hogy a hely rendben van — mondta = de egy valam mégis apgocat. An (lek, Rogy a fat itr fog sz0k- ria mesrwurbaisra. . Kérdeztem, hogy ett6l mir tart ~ gen rosszat tenne neki = mondia, 36, No de sem maginak, sem nekem nem tett semmi rosszat += valasroltam mosolyogvs. Azoncal felpakolta aft, €¢elvi- harzot ‘Volt egy gazdag anya is, aki, miutén egy drin Keresatl Taggatot, odafordulk a férjéhez, é fgy szdlt: — Nem tudom daGnteni hogy beressam-e ide Marjorie vagy sem = Ne is nagyon ragédion rajta ~ szohtam kézbe. - En mér 2 eldentsitem On helyet. Nem veszem fl ‘Meg kellet indokolnom, hogy miért, On valjéban nem hisz a sabadsigban - mondtam. ~ Hla Marjorie idejonne, acker dlandéen magyarézniom kere, hogy mit miér tesaunk, dm a végén On ugyanay kétlked- Fo) ne, Ez kataeztrofilis kOvetkeaményekkel jarna Marjorie szi- imére, mert sziintelenil Srldne: ,Kinek van igsza? Az isko- E tnak vagy asziileimnek?” Rook a2 idedlis szdldk, akik azzal jOnnek ide, hogy «A mi gerekeinknek 4 Summerhilloen. van a helyak, Nekunk E> Ggyllen mis iskols ser fee meg" "Mor megnyicoruk a7 iskola Kap, rengeteg gondunk roll Coa a hi 6 fed osztlybol szérmazs gyerekeket 4 udtuk felvenni, mive! killénben nem tudtuk volna fenntar~ “tani magunkat. Nem timogitott rinket senki, Kivéve egy Fo joevonker még a keaderckben, aki, nvielenségéher ragesz~ 5 “Lodva, atsegitett benniinket egy-két nehezebb periéduson. 5 Kees az eggk silS) kaprunk bokext adominyokat — 2 egy oj konyhat, egy rédht, egy 6) épilersrirnyat & egy oj tmithelye, © volt sz eseményi adakors, mert nem témazurost felsételeket, és nem is kért cserébe semimit. - A Summerhill- £6 een Jimmy fram olyan oktatdsban részesti, amilyet sedntarm fo neki ~ mondta egyszerien, mert James Shand igazn hitt agyermekck szabadsdgaban. ("De nagyon szegény eselédb6l sudrmazé gystekeket soba nem tuctunk felvenni. Ez aris seomers, mert megfigyelé- © aeink fgg csak a KGnépossttybel gyerekekre korstozSdnak [Néha bizony nce meglstos»gyermeki természetet, aikor tail sok pénz és driga holmik rejtik el. Mikor egy Kiny el6re artudje, hogy a huszoneayedik sauletésnapjén jelentas sum- hor. fog jutni, nchéz tanulményomni benne a gyermeket. Suerencséré azonban 2 legt6bb jelenlegi és régi diskuunkat rem rontotta meg @ gazdagsig; mindannyian tudjik, hogy iskoldik befejertével a sat lbukra Kell dllniuk. Jérnak hoazink takarit6ndk a vérosbsi, akik epése nap itt olgomak. de otthon alszanak. Fatal lingo, akie derekasan \égaike munksjukat. Szebad Ifgkirben, alol nem parancsol- satnake nekik, keményebben és jobban dolgoznak, mint ahol fell kapjék az utasftisokat. Kivél6 lanyok minden tekin- tetben. Mindig is szégyenkeatem amiatt, hogy, esak mere saegenysorban sablettek, nekik keményen kell dolgoaniuk, mig elSfordul, hogy az én tehetSscsalidokbl sedrmazé lei- ryaim még beégyzznt i fusttk. De elismerem, magam sem saeretek bedgyani, Ores kifogisom, hogy ezernyj egyéb dol- {gom van, nem hatja meg egyerekeket. Mikor pedig azal vé- ekezem, hogy egy tabomoktsl nem virhatjék el, hogy sze~ rmetet szedjen, egyenezen lehurrognak Mar t0bb taben ataltam ri, hogy 2 felnSttek a Summerhill been nem az erény mintakepei. Ugyanolyan emberbol va- sgyink mi is, mint birki més. és gyarldsigaink gyakran keril nek Ssszelitkézésbe az elméleteinkkel. Egy dtlagos otthon- ban, he egy gyerek eltir egy tinyére, az anya vagy az apa nagy palit csap ~ ilyenkor a tanyér fontosabbs valk, mint = gye- ek. A Summerhillben, ha egy alkalmazott vagy egy gyereke let egy halom tanyért, sem én, sem a feleségem nem s26- Junk egy szbt sem. A véletlen a2 véletlen, De ha cay gyerek kikotesondz egy konyvet, és kint hagyja az esOben, a felesé- gem mérgel6dik, mert a kiimyvek fontosak neki. Az ilyen eset fengem peldéul hidegen hagy, mert a kdnyek nckem nem sok jelentenek. Ugyanakkor, amikor én bosstzankodom egy rmegrongalt vés6 miatt, a feleségem hiizzarel esodilkozva a szemolddkét, fn nagy becsben tartom a szerszémokat, a fe- leségemet vistont nem érdeklik ‘A Summerkillben serél s38l az élettink, hogy Jllandéan adunk, A litogat6k jobban Jestrapsinak minket, mint a gye- 38 © adni didsosabb, mint kapni, de kétségtelentilfirasat6Db i rekek, mert 6k is ext virk, hogy adjunk nekik. Lehet, hogy A szombat esti nagygytiléseken el6jénnek « konfiktusok 3 = gyerekek és 4 felndttek koadtt. Ea természetes, hiszen egy dlyan kézdsséghen, ahol fatalok és idések éInck egy fedel sist, ha mindent feldldoandnk a gyerekek kedvéért, akkor ez tWkéletesen elrontané a gyerekeket. A felnétck s2évé tesik tna az iddsebb diskok nevetgélésétl és zajongisétol nem tud- nak este aludni, Harry arr6l panaszkodik, hogy egy Orin at Ailult egy faboritist a bejiratiajtohor, elment ebédelni, és mire vissza, Bill sindlt a mdivébl egy poleot. En szémon kkérem a ftkkon, akik kélesinkérték a forrasct6-feszerelése- met, hogy nem adték vissza. A feleségem sasvi teszi, hogy hirora kisgyerek vacsore utin panssakodott, hogy éhes, 4m a repeta lekvdros Kenyér maradékait mésnap reggel ax elészo- baban ialélta. Peter seomordan jlenti be, hogy ez egyik ban- én egymést dobilta a driga agyaggal a fazekas mGhelyben. Es fay folyik a hate a feinétt nézSpont és a fiatalok nemtbeS- Omsége kéz6tt, Am oz @ kiadelem soha nem fajul szemé- leskedésig, Az egyén irdnt soha senki nem téplal keserisé- get. Ez az allandé konirontécié tarja Jokeetésben a Sum- rethillt. Mindig torénik valam,egése évben egyetlen unsl- Hal istennek a testiler nem viselkedik kisatit6an, bir bevallom, hogy bint, amikor veszek egy dobor kildnleges, éregdrige est¢ket, 6 22 egy Liny s26 nelkillefesti vee a ségi dgykeretsr. Sat tuladomombként kedclem # kocsimat, 22 feogépemet és a mdhelyszerszmaimat, de emberekkel szem- ben nem vagyok Kisajiit6. Ha valak az, akkor ne legyen is- kolaigaagat. ‘A Summerhilloen természetes folyamat a térgyak thas ndlédésa. Csak a félelem beiktatésévallehetne ect megakads Iyouni. A lelkiers elhaszndlédését azonban semmilyen m6- don nem leet megakadalyomni, hiszen a gverekek kernek & kapniuk kell. A nappalim ajtajaban naponta Stvenszer buk- kan fel valakiilyen és hasonls kérdésckkel: ,Ma este van 39moti?” ,Migrt nem kapok maginérét?” ,Nem létted valahol Pamet?” Hol yan Ena?” Ex mind benne van a napi munki- ban, é kézben nem érzem techesnek, bir tény, hogy nem igazan van maganéletink, részben azért, mert 2 héz nem tkéletes iskolinak, legalabbis a felnétiek sremszigebs!, tugyanis a gyerekek mindig kordéttink vannak. A szemesz- ter végére a feleségem és én is alaposan le vagyunk straps, Figyclemre méIt6, hogy a testillet tagjertkén jénnek Ki beketaréskbdl, Ez a tény ugyanannyita sz6l réluk, mint @ agyerekekrél. Tényieg drim ezekkel a gyerekekkel egytittélni, & ritkin fordul el, hogy felhizzik az embert. Fla egy gyerek ely szabad abhoz, hogy elfogadja magit,dltalban nem lest komisz. Nem fogia drémét lelni egy felnéut bosszantasiban, ‘Volt egy tandménk, aki tl érzékenyen reagélt a krtikéra, & hecceltek a linyok. A testiletb6l senki mast nem tudtak volna eukkoini, mert réjuk sem hederitettvoina senki. Csak atokat az embereket lehet ugratai, akiknek fontos a mélsi- uk. Vajon az itteni gyerekek hasonl6 agressri6t_mutatnak, ‘mint az étiagos gyerekek? Minden gyerekben kell, hogy le- sven egy bizonyos foki agresszi6 ahhor, hogy at tudja magat verekedni az életen. A nem szabad gyerekek tilzott agresz- suisjacltlzotttltakozds a felgjuk irgayul6 gyGlélet ellen, [Nalunk egvetlen gyerek sem érzi, hogy a feinéttck gyst- nék, exért az agresszidnak nines olyan jelent6sége. A Sum rmerhillben csak azok a gyerekek agresszivak, akik oxthon nem kapnak elég szereteteté megertést. Gyerekkoromban, a falusi iskolimban. hetente legalibb cegyser valakinek eleret 22 orra vere. A verekedésbe torkollé agresszi6 gytlbletbdt ered. Azoknak @ fitalaknak, akik tele vannak gyilélete, verekednilk kell. Ha a $yerekek olyan kocnyezetben éinek, ahol a gylet nem kétezk, akkor Sk sem mutstnak gytildlett ‘Veleményem sueint a freudidnus pezichol6gia azért heljex akkora hangstilyt ax agressziftd, mert az otthonokat &s az kolikat olyanként vizsglja ~ amityeet azok ealjdban, A kur 40 gylésérel tanulményouni. Hasonldképpen az ember ielek- fan sem teher dogmatkasen elméletcket gyéctani, mikor tz emberség rovid pOrdzon van tara ~ amit életgyA8l6k genericichalaktotak ki, Ugy talélom, hogy a Summerhill Sabad viligaban a2 agresseié messze nem olyan er6s for- ~ méban jelenik meg, mint a szigord iskolakban. ‘A szabadsig azonban nem jelenti a j6zan ész mellGzését. Minden dvintézkedést megtesziink azért, hogy a gyerekek, biztonségban legyenek. Csak akkor flirddhetnek 4 tenger- ben, ha minden hat gyerekre jut legalabb egy életmentd; ti= zenegy éves kor alatt senki nem biciklizhet egyedl az ured, Ezeket a szabilyckat maguk a gyerekek hoztik, miutin meg- stavantdk a2 iskolal nagygytlésen, ‘A fara mészisra nem vonatkozik semmilyen szabalyzat A fira mészés segtt felkésatteni a életre, Ha betltanénk minden veseélyes vilalkozast, gyava embereket faragnank 4 agyerekekbol. De nem lebet példéul héztetBre mészni, és tlt va vannak a legpuskik és egyéb olyan fegyverck, amelyek s€- rilést okozhatnak. Mindig aggédom, mikor elkezdtk a fa- kardonis-ménia. llenkor ragastkodom hoz24, hogy a kar- ddok hegyére tegyeneke gumit vagy rongyot, de még fy is ragy 4 megkénnyebbilésem, amikor vége van az ériletnek. [Nem kénayé meghtzni a hati a racionslis Svatosség €s az aggodalmaskodas kézon. Soha nem voltak kedvenceim a2 iskolaban, Voltak persee sgerekek, akiket jobban suerettem, mint masokat, de ezt so- hhasem mutattam ki, A Summerhill skete val6szindleg rése- ben abbél adédik, hogy » gyerckek gy érzik, egyformén tannak velik és egyformén tisztelik 6ket, Barmelyiskoli ban gyanakvssal nézem, ha a ndvendékekher szentimental- fan vistonyulnak; tl KénayG a rit kisksesiba beletitni a hatyt, Picassdt lita egy gyerekben, aki csak doblédzik sainekkel ‘A legtobb iskolsban, aholtanfittam, a tanéri stabs az int- rikak, utakozisok és (etékenységek bugyra volt. A mi tand arink vidém hely. A rosszindulat, ami méshol oly gyakori, né- tunk hidnyzik. Szabad kornyezetben a felaéttek ugyanolyan, boldogok és jdakaratGak lesznek, mint a diikok. Néha egy ij kolléga igen hasonléan reagal a scabadségra, mint a gyere= kek: fethagy a borotvatkozéssal, reggel til sokaig elszunyd- kal, akar még az iskolai szabilyokat is megszepi. Szerencsére a komplexusokt6l val6 megszabadulis a felndtteknél sokkal rovidebb idat veez igenybe, mint a gyerekeknél. Minden mésodik vasdmap mesélek a kisebb gyerekeknek gy réluk 2616, kalandos trténetet. Mir évek éta ez a $20- ‘kis. Voltunk mar a sitét Aftiksban, a tenger mélyén, a fel- hk fBléte. Nehany éve eltettem magamat lib ali, Summer- hill egy szigord bacsi keze ald keriit, kit Mugginsnak hiv- tak. Rotelezdvé:tette a tandrikat. He Kiestiszot a szédon, hogy .Az Ordégbel”, azonnal elndspangott. Leistam, hogy milyen alizatosan vetették alé magukat a parancsainsk, Emre nagyon felhaborodtak a hétom é¢ ayole év Kézott porontyok. ~ Nem igaz. Elfurottunk eldle, & aztén meg®lk gy Kalapscesal, Szerinted mi elteménk egy ilyen cmbert? ‘Vegi csak digy tudtam lecsillapttani ket, hogy dra felts rmadiam poraimbol, &s Mr. Mugginst kipenderitettem az 3j- tn, Ezek a kisgyerekel sosem lattak saigordiskolt, flhi- borodisuk dszténds & terméstetes reakeié volt. Egy olyan vilignak mér a gondolatétél is elborzadtak, abol az iskola~ igazgat6 nem az. 6 oldalukon all ~ nem pusetin a Sumer- hillben szeraett tapasctalataik miatt, hanem mert otthon is rmellettkdltako sale. Egy amerikai itogaté, egy pitichol6giaprofesszor szon #2 slapon iri ax iskolinkat, hogy olyan, spint egy sziget, nem illeszkedik bele valamely mis kBzSssé¥be, nem része cy nagyobb térsadalmi egységnek. De hit, kérdem én, vajon mi sillne ki abbél, ha egy kisvirosban arra terekednék, hogy Gjonnan alapitor iskoldnk a kévdeség nésve legyen? Sez svil6béI hényan timogatndle; hogy 2 gyerekele szabadon

You might also like

• Tétel Mutassa Be A Nevelés Színtereit

  

  Document3 pages

  Tétel Mutassa Be A Nevelés Színtereit

  Krisztina Szabó

  100% (1)
• Mozgássérültek

  

  Document7 pages

  Mozgássérültek

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Látássérültek

  

  Document13 pages

  Látássérültek

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• • Magazines
  • Podcasts
  • Sheet music
• Gyógypedagógiai Alapismeretek Word

  

  Document23 pages

  Gyógypedagógiai Alapismeretek Word

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Knausz Imre - A Tanítás Mestersége

  

  Document107 pages

  Knausz Imre - A Tanítás Mestersége

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Affolter Terápia 1

  

  Document9 pages

  Affolter Terápia 1

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Autizmus

  

  Document14 pages

  Autizmus

  Krisztina Szabó

  100% (1)
• Beszédfogyatékos Tanulók

  

  Document5 pages

  Beszédfogyatékos Tanulók

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Z Generáció

  

  Document19 pages

  Z Generáció

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Beszédfogyatékosság

  

  Document8 pages

  Beszédfogyatékosság

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Tétel Személyiség

  

  Document3 pages

  Tétel Személyiség

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Az Autizmus Spektrumzavar Fogalma, Kóroktana, Kritériumai - Elméleti Anyag

  

  Document8 pages

  Az Autizmus Spektrumzavar Fogalma, Kóroktana, Kritériumai - Elméleti Anyag

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• A Nevelés És Pedagógia Fogalma, Fejlődése

  

  Document10 pages

  A Nevelés És Pedagógia Fogalma, Fejlődése

  Krisztina Szabó

  No ratings yet
• Tétel Ismertesse A Pedagógia Fogalmát

  

  Document3 pages

  Tétel Ismertesse A Pedagógia Fogalmát

  Krisztina Szabó

  No ratings yet