Érzékelési rendellenesség

- SPD = Sensory Processing Disorder

- akadályozottságot jelent az érzékszerveinken át felfogott információk mindennapi
könnyed felhasználásában
- a különböző idegrendszeri (neurológiai) rendellenességet lefedő gyűjtőfogalom
- az érzékek harmonikus egységbe rendezésének, integrációjának zavara
o SI = Sensory Integration Dysfunction
o DSI = Dysfunction in Sensory Integration
- Ayres: az érzékelési rendellenesség az idegrendszer elégtelen információ
feldolgozásának következménye
o az „agy emésztési problémája” vagy „közlekedési dugó”
o a gyermek KIR nem kapja meg vagy nem ismeri fel az érzéki információt
o az agy nem képes hatékonyan integrálni, modulálni, szervezni és
megkülönböztetni az érzéki üzeneteket
o a zavarosan szerveződő agy pontatlan utasításokkal vezérli a gyermek
cselekedeit
- a központi idegrendszerben, az agyban történik
- nem képes a gyermek az érzéki információkra értelmes, következetes viselkedéssel
válaszolni
- nehézséget okoz az érzéki információk felhasználása a szükséges cselekvések
megtervezésében és végrehajtásában = lehet, hogy nem könnyen tanul
o tanulás: adaptív viselkedés / mozgásos tanulás / elméleti tanulás
- három fő kategóriája:
o érzéki szabályozás rendellenessége
o érzéki felismerés rendellenessége
o érzékeléses-alapú mozgásrendellenesség

Érzékelési rendellenesség = Sensory Processing Disorder

- Ingerület szabályozási rendellenesség = Sensory Modulation Disorder
o Túlérzékenység = Sensory Over-responsivity
o Kevésbé érzékenység = Sensory Under-responsivity
o Fokozott ingerkeresés = Sensory Seeking
- Ingerület megkülönböztetési rendellenesség = Sensory Discrimination Disorder
- Érzékeléses-alapú mozgásos rendellenesség = Sensory Based Motor Disorder
o Testtartási rendellenesség = Postural Disorder
o Ügyetlenség = Dyspraxia

Az érzékelési rendellenesség (SPD) gyakori tünetei

1. Ingerület szabályozási problémák: hogyan szabályozza, modulálja egy gyermek az
érzékletekre adott válaszait
 2. Ingerület megkülönböztetési problémák: hogyan lehetnek nehézségei egy
gyermeknek az ingerek megkülönböztetésével, felismerésével
3. Érzékeléses-alapú mozgásproblémák: a gyermek miként pozícionálja testét
szokatlan módon és hogyan küzködik egy akaratlagos cselekvéssel, annak
megtervezésével, megvalósításával
4. Társult szabályozási és viselkedési problémák (Associated Regulatory and
Behavior Problems): elégtelen érzékelésfejlődés és más fejlődési problémák
kapcsolódásai

Az ingerületszabályozás rendellenessége (Sensory Modulation Disorder)

- a központi idegrendszerben levő időzítési probléma
- a gátlásnak megfelelő időzítéssel kell működnie – kiegyensúlyozás – érzéki üzenetek
szinkronizálása
- túl gyors vagy intenzív gátlás = alacsony ingerküszöb
- a lassú gátlású gyermeknél = magas ingerküszöb

- túlérzékenység – ingerkerülés „Óh ne”

o a taktilis vagy auditív ingerek túlreagálása gyakori jelenség (védekezés)
o szenzoros védekezés = az összes érzék érintett
o nem tudja megfelelően gátolni az ingereket
o teljesen szétszórt, minden ingerre figyel
o túlságosan izgatott és képtelen kiszűrni a jelentéktelent a jelentős
ingerületekből, önvédelmet keres a legtöbb ingerrel szemben
o Harcolj! = erőteljes ellenesállás, ellenségességgel reagálás, dacosság
o Menekülj! = idegenkedő, averzív reakció, visszahúzódás, elzárkózás vagy
kerül, félrevonul
o Ne moccanj! = hirtelen megállás, képtelen megmozdulni, beszélni
o heves kirobbanások, intenzív, érzelmes, hangos
o nehézséget okozhat a gesztikulációk megértése is – félelemmel vagy ellenséges
indulattal túlreagálhátja a nem nyelvi jeleket

- kevésbé érzékenység – az érzéketlen „Óh, hümm”

o ingerületekre adott gyenge reakció, alulreagálás
o kevésbé intenzíven reagál az ingerületre
o ahhoz, hogy a rendes izgalmi vagy éberségi szintet elérje, sok-sok ingerre van
szüksége
o visszahúzódó, nehezen mozdítható lehet vagy
o tehetséges és kreatív – magába szívja, értelemmel, okosan keresi az ingereket
o passzív, hiányzik belőle a kezdeményezés és képtelen lendületbe jönni
o könnyen elfáradhat, álmosnak tűnik
o olyan jeleket hagyhat figyelmen kívül, amiket mások könnyen felfognak
 o gyakran nekiütközik bútoroknak, embereknek – nem észlel időben
o nehézségei lehetnek a gesztusok megértése – lassan reagál

- fokozott ingerkeresés – az ingerekre sóvárgó „Még, még!”

o tapizós, érzős, lökdösődő, törő-zúzó
o az agya és a teste azt mondja, hogy cselekednie kell – de gyakran szétszórt,
rendezetlen módon teszi
o nagy a mozgásigénye, erőteljes élményeket keres
o sokszor még a szédülést sem érzi
o igyekszik fejjel-lefelé pozícióban lenni
o tipikus mászó
o bizonyos fajta ingerre nagyon vágyik, de másfajta ingerekre alig figyel
o gyorsan változó fények ámultba ejtik

- változó érzékenység – a szélsőségek között csapongó „Ezt szeretem – azt gyűlölőm!

o alul- és túlérzékenység kombinációja – a gyermek agya hirtelen vált ide-oda
o a csapongó reakció befolyásolja a gyermek megfelelő reagálását
o vágyhat az intenzív érzéki élményekre, de képtelen elviselni
o reagálása függ a napszaktól, helyszíntől, kipihentség, teltség
 A túl érzékeny A kevésbé érzékeny Az ingerkereső
Érzékelés
(„Oh, ne!) („Ho, hum.”) („Még!”)
- kerüli a tárgyakkal, vagy emberekkel - észre sem veszi, ha az arca, keze vagy - hempereg a sárban
való érintkezést, érintést a ruhája piszkos, vagy ha hozzáérnek - kiborítja a játékosvödröket vagy
- szembeszálló, harcias vagy menekülő - nem érzékeli és gyakran elejti a minden cél nélkül kotorászik bennük
Érintés reakciót vált ki nála a bepiszkolódás dolgokat - nem ehető dolgokat rágcsál
vagy bizonyos ruhák és ételek anyag- - hiányzik belőle a játékszerekhez - mindenhez hozzádörgölődzik és
felülete és a könnyű, váratlan érintés kapcsolódó belső vonzódás beleütközik másokba

- kerüli a váratlan, gyors mozgást vagy - nem veszi észre vagy nem ellenzi, ha - vágyik a gyors és forgó mozgásra és
az ő elmozdítását mozgatják talán el sem szédül
- bizonytalan és fél az eleséstől vagy az - megbotláskor, eleséskor nem - folyton izeg-mozog
egyensúlyi helyzetből való "kapcsol” és ilyenkor alig tudja - szeret tótágast állni vagy fejjel lefelé
Mozgás – és
kimozdítástól megvédeni magát lenni
egyensúlyérzék
- igyekszik a talpával a talajt érezni - általában nem kezdeményező - merész és vakmerően kockáztató
- autózás közben hányingere támad - ha belelendül, akkor hosszú ideig is
elhintázik, anélkül, hogy elszédülne

- merev, koordinálatlan - belső késztetése hiányzik a mozgásos - ölelésre, átkarolása, szorítgatásra, kis
- kerüli az olyan játszótéri aktivitást, játékokra dögönyözésre vágyik
Testhelyzet-, és ami izmait erős ingerrel éri - aktívabbá válik nehezebb dolgok - keresi a nagy mozgásigényű
izomkontroll húzása-vonása vagy emelése, cipelése feladatokat
után - a többieknél élénkebb a játszótéren

- túlságosan izgatottá válik, mikor túl
sok a látnivaló
- behunyja, elfedi a szemét
- gyenge a szemkontaktus
Látás
- figyelmetlen az írásban, rajzolásban
vagy a kézimunkában
- túlreagálja az erős fényt
- mindig éber és feszült
Hallás - befogja a fülét, hogy kizárja a
- figyelmen kívül hagyja a szokatlan - keresi a vizuálisan is izgató
vizuális ingereket pl. az útjába eső látványokat és hosszú ideig vizsgálja
akadályokat azokat
- lassan reagál a feléje közelítő - el van ragadtatva a fényes, pörgő-
tárgyakra forgó dolgoktól és a vibráló, csillogó
- talán nem fordul el az erős fénytől fényektől
- bámul és szinte keresztülnéz
tárgyakon, arcokon
- figyelmen kívül hagy átlagos hangokat - imádja a hangos zajokat és a TV-t
 A túl érzékeny A kevésbé érzékeny Az ingerkereső
Érzékelés
(„Oh, ne!) („Ho, hum.”) („Még!”)
hangokat, beszédet és beszédet felhangosítva
- panaszkodik bizonyos zajokra, amik - izgatottan figyel az erős zenei - szereti a zajos, zsúfolt helyeket
másokat nem zavarnak taktusokra vagy a különösen hangos, - esetleg emelt hangon beszél
közeli vagy hirtelen zajokra

- olyan szagokat kifogásol, amiket - talán nem is ismeri fel a kellemetlen - keresi az erős illatokat, még ha azok
másokra észre sem vesznek szagokat kellemetlenek is
Szaglás - nem érzi az étel illatát - szagolgatja az ételt, embereket és
dolgokat

- erősen kifogásol bizonyos állagú és - képes erősen fűszeres ételeket is - nyalogatja, ízleli a nem ehető dolgokat
hőmérsékletű ételeket megenni anélkül, hogy azt érzékelné is
Ízlelés - esetleg gyakran öklendezik evés - - szereti a nagyon fűszeres, csípős
közben ételeket
 Az ingerület megkülönböztetési problémák (Sensory Discrimination Problems) – „Huh?”

- az ingerületek közötti megkülönböztetés, a felismerés a probléma

- a KIR pontatlanul dolgozza fel az ingerületeket, így a gyermek képtelen felhasználni az
információkat arra, hogy kivitelezze a céltudatos, megfelelő reakciókat
- gyakran küzd jelentős látási-, térbeli érzékelési rendellenességekkel
- gyakran van auditív megkülönböztetési problémái is: hasonló hangzású szavak, vagy szóbeli
utasítások könnyen megzavarják
- gyenge a testtudata, gyakran elesik és a saját testrészeinek megérintése is gyakori nehézséget okoz
- nem megfelelő erőt használ a ceruzafogáshoz, a játékszerekkel vagy társaival való játékban: eltör,
küzködik
- problémái vannak a tapintással, térbeli mozgással és testhelyzettel
- gyakori a diszpraxia is: nem meglepő, hiszen a praxis testünk működésének pontos érzékelését
igényli

- nem tudja megmondani, hol érintették meg a testét

- gyenge a testtudata és kezeivel, lábaival nem képes tapintani
- csak a tapintásra hagyatkozva nem tud megkülönböztetni egymástól tárgyakat
Érintés
- hanyagul öltözik, szokatlan ügyetlen a gombolkozásban, csatolásban stb.
- esetlenül bánik az evőeszközökkel, és az iskolai eszközökkel
- problémás a fájdalom vagy a hőmérsékletérzékelése
- nem érzékeli, ha elesik, különösen, ha szemei csukva vannak
Mozgás és - könnyen megzavarodik, ha fordulás, irányváltás van, vagy ha olyan testhelyzetbe kerül,
egyensúly amikor feje a lábai vonalán kívülre kerül
- talán nem tudja, mikor van a mozgásból elege
- a saját teste ismeretlen számára – hiányzik belőle a belső látás képessége
- ügyetlen a végtagjainak használatában öltözködéskor vagy kerékpár pedáljainak hajtásakor
Testtartás,
- nem tudja a mozgást finoman, fokozatosan adagolni, túl sok vagy éppen kevés erőt fejt ki a
izomzat
ceruza vagy játékszer használatakor vagy az ajtó nyitáskor, becsukáskor vagy a labda
kontroll
elrúgásakor
- összeütközhet a többiekkel vagy durván csapódhat bele mások közös tevékenységébe
- összekeveri a hasonlóságokat és különbségeket a képeken, írott/nyomtatott szövegben,
tárgyakon vagy arcokon
- társas kapcsolatokban, kommunikációban nem ismeri fel az emberek arckifejezését,
Látás mimikáját, gesztusait
- nehézségei vannak az olyan vizuális feladatoknál, min pl. a számok oszlopba rendezése
vagy annak megítélése, hol helyezkednek el a dolgok a térben – ő magát is beleértve -, és
hogyan mozogjon a másokba vagy tárgyakra való beleütközés nélkül
- nehézségei vannak a hangok közti különbségek felismerésében, különösen a szóvégi
mássalhangzóknál
- nem tud megismételni vagy kitalálni rímeket
Hallás
- hamisan énekel
- másokra nézve figyel, mert a szóbeli utasítás az ő számára zavaros lehet
- gyenge a hallási megkülönböztetési képessége
- nem képes olyan jellegzetes illatokat megkülönböztetni, mint pl. a citrom, ecet vagy
Szagok és szappan illata
ízek - nem érzi, hogy mikor túl fűszeres, sós vagy édes az étel
- inkább a kinézete alapján választhatja vagy utasíthatja el az ételeket
Érzékeléses- alapú mozgásrendellenesség (Sensory-Based Motor Problems)

Testtartási rendellenesség- A lagymatag „nem akarok”

- alacsony izomtónus, lazaság, hajlékonyság
- esetlenül ül vagy áll, elterül a padon vagy az étkezőasztalon
- az ok talán az egyensúlyi és a proprioceptív érzékszervekből érkező ingerületek elégtelen
feldolgozása arról, hogy milyen helyzetben van a test, és, hogy éppen mit tesz
- Ayres: a tünetek azzal a ténnyel függenek össze, hogy az ember bilaterális, szimmetrikus élőlény
o nem fejlődik ki a kétoldalasság érzéke – testtartási rendellenesség eltéríti a természet
programját, mely a testet felegyenesedetten, cselekvésre készen tartja – mindkét oldalát
együttesen vagy ha szükséges, külön-külön is használva
- a gyermeknek problémái lehetnek a bilaterális integrációval – a test mindkét feléből érkező
ingerületeket összekapcsoló idegrendszeri folyamattal
- az eredmény a gyenge bilaterális koordináció pl. ugrásnál, szökdécselésnél, kerékpár hajtásnál
- nehézségei lehetnek testének pozicionálásában, egyensúlyának megtartásában
- különböző testhelyzetek felvétele komoly kihívás lehet
- gyakori a gyenge szemmozgás kontroll, ami kihat a „kétszemes” látásra (binokularitás)
o ez akadályozza a mélység érzékelést, a testmozgást, a mozgássor megtervezését, a tárgyak
elérését
- a testközépvonal keresztezés problémája akadályozza
- farkasszemes nézés kifárasztja
- az ajtókilincs, csapok forgatóinak, játékoknak a fogása gyenge
- ha a padlón ül, lábtartása jellegzetes, W pozícióban van

Gyermek testtartási, poszturális rendellenességgel

(„nem akarom”)
- feszes vagy túlságosan laza, puha izomtónus, gyenge markolás
- nehézségek a stabil pozícióba, testhelyzet kerülésben vagy annak megtartásában
Mozgásos - a végtagok teljes behajlításának, vagy kifeszítésének problémája
összetevők - esetlen, csoszogó, széles alapú járás
- a test súlypont áthelyezésének nehézségei mászáskor vagy törzsfordítási problémák
labda elhajításakor
- könnyen egyensúlyát veszti séta vagy pozícióváltás közben is
Egyensúly
- szinte a levegőben is megbotlik
- nehézségek a páros lábbal ugrálásban, labdaelkapásban, tapsolásban, a hinta
Kétoldali,
hajtásában, láncában való megkapaszkodásban
bilaterális
- nehezen tud egyik kezével a másiknak segíteni pl. papírvágáskor vagy a pohár
koordináció
megtartásakor, amikor beletölt
- talán nem kifejezett a bal- vagy jobbkezesség
Egyoldali, - bármelyik kezével nyúl egy tárgyért vagy ceruzáért, evőeszközért
unilaterális - egyik kezéből a másikba átveszi az eszközöket
koordináció - egyik kezével eszik, de a másikkal rajzol, vagy mindkét kézzel felváltva dolgozik az
ollóval
(Test-)középvonal - problémái lehetnek a kezek, a lábak vagy a szemek keresztirányú mozgatásával,
keresztezés mikor a test ellentétes oldalán használná azokat
Ügyetlenség – a kétbalkezes „Azt én nem tudom megcsinálni”
- az ügyetlenség a még fejlődésben lévő gyermekekben az érzékelési folyamatban és a motoros
tervezésben lévő szakadásra utal
- ez okozza azt, hogy a gyermekek esetlenek, cselekvéseikben eredménytelenek
- nem tudják testmozgásukat uralni, „motorikus túlzás, túllövés”
- Ayres: a probléma az izmok és az intellektus közti „híd”-ban van – valami oknál fogva az érintés,
mozgás, testhelyzet-ingerekből kapott információ nem tud átjutni azon a hídon, így a gyerekhez nem
érkezik meg, és azt nem tudja használni

Ügyetlen, diszpraxiás gyermek

(„én azt- úgysem tudom megcsinálni”)
- nehézség egy új, összetett cselekvés felfogásában
- cselekvéssor lépéseinek és testmozgás megszervezésében
- összetett, többlépcsős mozgás kivitelezésében
- tehetetlen, ügyetlen, láthatóan figyelmetlen és balesetre hajlamos
A cselekvéssor, - gyenge motoros koordináció, ügyetlenség mikor bútorok között vagy zsúfolt
praxis összetevő térben, játszótéren mozog
- problémás a lépcsőzés, az akadálypályák, játszótéri játékok használata és a
nagymozgások kivitelezése
- az új mozgások megtanulása később alakulhat ki, mint másoknál

Finommozgások – - nehézségek a kézügyességet igénylő feladatokban

kéz
- nehézségek a kétszem együttmozgásában, mozgó dolgok szemmel követésében és
a közeli-távoli nézőpont fokuszálásában
- problémás lehet a tábláról valló másolás, a sortartás a környekben és a
Finommozgások –
munkaasztalon való rend megtartása
szem
- döcögős kézírás és gyenge szem-kéz koordináció rajzoláskor vagy
kézimunkázásban, építőkockákkal építésnél, cipőfűző megkötésénél

- nehézségek a szoptatásnál, szívószállal szippantásnál, evésnél, légzésnél, száj

csukva tartásában
Finommozgás – száj - fokozott nyálzása lehet
- hangképzési problémái lehetnek
Tevékenységek

- a taktilis védekezés mérsékelésére – a karok és a lábak dörzsölése különböző durvaságú szivacsokkal

és kendőkkel
- a taktilis megkülönböztető képesség javítása – elrejtett játékok megtalálása egy terápiás
gyurmagolyóban
- a testtudat fejlesztéséhez és a testtartás biztonságának javításához – hasonfekve hintáztatás a
mennyezetre felfüggesztett különleges hintában, azért, hogy a speciális mozgásélményeket is
megtapasztalja a gyermek
- egyensúlyérzék javításához – fekvés, vagy ülés a nagy rugalmas terápiás labdán
- a bilaterális koordináció javításához – egy sodrófát két kézzel fogva a mennyezetből lelógatott labdát
hason fekvésben kell eltalálni
- a motoros tervezés javításhoz – mozgás akadálypályán
- a finommotoros képességek javításához – játék mágnesekkel a kézizomat erősítése,a laza ízületek
stabilizálása érdekében
- a gravitációs erő elleni kitámasztás javítása érdekében – a gördeszkán hason fekve gurulni keresztül
a szobán vagy ugyanígy, egy lejtőn lefelé, fejjel előre
- a hajlító izmok javítása érdekében – megkapaszkodás a mennyezetről függő henger alakú hintán
- a gravitációs bizonytalanság csökkentésére – gyengéden hintáztatás egy függőhintán, ugrálás a
gumiasztalon vagy bármin, ami elég nagy és rugalmas az ugráláshoz
- a szemkontroll és a vizuális megkülönböztetés javítása érdekében – babzsákos, léggömbökkel és
felfüggesztett labdákkal végzett játékok
 1. szint: elsődleges érzékelési rendszerek
- szorgalmasan fogadja magába az érzéki információkat, ezzel megteremtve a jövőbeni tanulás alapjait
- alapozó tanárai: bőr, a gravitáció, mozgás, izmok
- a vizuális és auditív érzék folyamatosan lép működésben
- az érintési inger jóérzés a bőrön és a száj környékén
- az érzéki kapcsolatok eredményeként a kötődés erős érzése fejlődik ki az anya és gyermeke között
- a vesztibuláris és proprioceptív érzékeken keresztül a kisbaba információt kap a mozgásáról + hatással vannak testtartására, izomtónusára
- szemmozgását kezdi szabályozni

2. szint: szenzomotoros képességek

- alapvető érzékeket első szinten feldolgozva a kisbaba elkezdi testtudatának fejlesztését
- a vizuális visszacsatolások hozzáadódnak az önérzékeléshez
- a testtudattal fejlődik a bilaterális integráció – szimmetrikus, gördülékeny, szimultán, koordinált mozgás
- a bilaterális integráció egyik funkciója a lateralizáció
- fejlődnek a testtartási reakciók

3. szint: felismerő, észlelő – motoros képességek

- ahogy a gyermek fejlődik, úgy fejlődik a befogadott ingerek információnak kognitív megértése is
- ahogy a gyermek szenzoros diszkriminációs képessége javul, a külvilághoz kapcsolódási képessége is szélesedik
- a látás, hallás pontabbá válik
- a szem-kéz koordináció fejlődik

4. szint: iskolaérettség
- a szenzoros integráció végtermékei a tanulási képességek, az összetett motoros képességek, a figyelem szabályozás, a viselkedés-szervezés, a test és az
agy mindkét felének specializációja, vizualizáció, magabiztosság, önkontroll
- ezek a képességek egyre növekvő mértékben válnak kifinomultabbá
- képes elnyomni a reflexes válaszokat a váratlan érintési ingerekre és taktilis felismerése is javul
- proprioceptív érzéke vesztibuláris és taktilis érzékeivel együttműködve erősíti motoros koordinációját
- eszközhasználat céljára az egyik kezét következetesen többször használja, mint a másikat
I