10.

tétel
A látássérült gyermekek és tanulók diagnosztikai és terápiás ellátását végző Látásvizsgáló
Központ munkájának bemutatása.
• korai felismerés, a 0-5 éves korú gyermekek gyógypedagógiai megsegítése, szülőkkel való
együttműködés, Szakértői vélemény, Látásvizsgáló Központ, diagnosztika

I. Korai felismerés
- Ezek a szempontok csak a gyanút keltik fel, nem diagnosztikus értékűek.
- Fontos, hogy a jelek esetén minél hamarabb szemész szakorvosi vizsgálatra kerüljön.
- Eltérő szenzoros csatornák (vizuális, akusztikus, taktilis beállítódású gyerekek) – minimális látási
teljesítmény, DE jól használja VAGY „jobb vízusérték DE lassabban mozognak, kevésbé ügyesen
használják a látási funkciókat.
A korai felismerésnek a másodlagos sérülések (fejlődésbeni elmaradás, másodlagos fogyatékosságok,
szociális problémák) megelőzésében továbbá a korai életszakaszra jellemző idegrendszeri plaszticitás
kihasználásának szempontjából van jelentős szerepe.
A látássérülés korai felismerésének módszerei:

a) Megfigyelés (szubjektív)

Jelek*:

Külső jelek (egyértelmű jelek) • nagy, „kidülledő” szem - glaucoma,

buphtalmus, myopia majoris gradis
• pici szem – ROP, microphtalmia
• fehéresszürke szem vagy írisz - cataracta
Mozgás • nem vesz észre, nem kerül ki tárgyakat
• túlságosan óvatosan közlekedik
• rosszul megvilágított helyeken /sötétedéskor
rosszul közlekedik
(de az is lehet, hogy nem tér el – eltérő minőség)
Önkiszolgálás • öltözésnél inkább a tapintását használja,
lassú, gombolás, cipzár használat – nehezen
tanulja
• rendrakásnál nem veszi észre az apró
tárgyakat, vagy azokat, amik beolvadnak
• tárgyak mellé nyúl
Személyekkel való találkozás • közelről, 1-2 méterről ismeri fel a
személyeket
• sokszor hang alapján ismer fel személyeket
• arcmimikát, gesztust nem vesz észre, nem
tud értelmezni –> nem reagál rájuk
Játékhelyzet • nagyobb tárgyakkal szeret játszani – kicsit
nem veszi észre
• nem tud labdát elkapni
• guruló játékokat nem tud szemmel követni
• hangot adó játékok tárgyak – előny
Iskolai helyzet • könyveket, ábrákat közelről nézi, olvassa,
apró betűket, jeleket nem látja
• hasonló alakú, formájú betűket keveri
• erőteljes írásnyomaték, nem tartja a sorközt,
vonalközt
• pontatlan szerkesztés
*100-102. oldal
 b) Objektív látásvizsgálati módszerek (nem beszélő, 0-3 éves korú/ halmozottan sérült gyermekeknél
használhatók)
- pupillareflex és pislogóreflex ellenőrzés (alacsony szintű vizsgálat, bizonytalan)
- VEP: vizuális úton kiváltott kérgi válasz (a kéreg működését ellenőrzi)
- ERG: a retina működését méri (csak a működésre mutat rá)
- PLT (Preferation Looking Test): kikényszerített választásos látásteszt: kül. sűrűségű, mintás táblák +1
szürke tábla -> a választások helyessége, a táblákra adott reakciók szerint mér; minden minta 1-1 vízus-
értéknek felel meg

II. Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat

Teljes név: Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat Székhelyintézményi Szakértői Bizottság

• A Bizottságot 1976-ban az Oktatási Minisztérium hozta létre, Látássérültek Áthelyező és Tanácsadó

Állomása néven a Vakok Ált. Iskolájában.
• 1988. szakértői bizottsággá nyilvánítják
• kezdettől fogva országos feladatokat lát el
• Teammunka (főleg pszichológus és gyógypedagógusok + szemész szakorvos)
• Munkáját a 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről
szabályozza (megemlítik még a 1993. évi közoktatási törvényt is a tételekben) :
A szolgáltatásra jogosult minden 0-3 éves gyermek, akiknél a korai fejlesztés szükségességének
megállapítása a cél, 3 éves kortól, akik óvodai nevelésre jogosultak, továbbá a tanköteles korú
gyermekek és a köznevelési rendszerben nappali tagozatos tanulói jogviszonnyal rendelkező gyermekek
tanulók.

Szakértői bizottsági tevékenység: 1141, Budapest, Mogyoródi út 128. (székhely) – Diagnosztikai Központ része

Korai fejlesztés: 1077 Budapest, Izabella u. 1. szám (telephely, ezen kívül van még egy telephely)

• 26 tagintézmény, 80ezer gyermeket lát el jelenleg

• A terápiás rész csak Pest megyére korlátozódik, DE A vizsgálói és szakértői tevékenységek országos
hatókörrel rendelkeznek.
• A gyógyped és tanácsadás fejlesztés 0-3(5) év. 5 éves kor után csak vizsgálatokkal foglalkozik, 0-16 év,
gyerekekkel, terápiában nem, onnan már EGYMI vagy más ellátó intézmények foglalkozik a közoktatás
gyerekekkel. vége, felnőttek
vizsgálata is
Szakszolgálati tevékenység:

- nevelési tanácsadás
- logopédia
- korai fejlesztés
- tehetséggondozás
- konduktív pedagógia
- gyógytestnevelés
- szakértői bizottság
- óvoda – iskolapszichológia
- Vizsgálat és szakértői vélemény készítés
- pályaválasztási tanácsadás - Felismerés és állapotmegismerés
- Funkcionális látásvizsgálat (kiegészítő) ->
meghatározza a pedagógiai vízust
III. Szakértői Bizottság: szakértői vélemény, diagnosztika
- Szülőklub + játszóház
- Családi hétvége
- Egyéni pszichológiai konzultáció
Vizsgálat:

• teamtagok végzik a vizsgálatot (0-18 éves korig) -> látássérülés nagyságának, fejlődésre gyakorolt
hatásának megállapítása
1. szemész szakorvos: gyermek szembetegségét, látásteljesítményét állapítja meg
 2. gyógypedagógus: pedagógiai látásvizsgálat
➔ funkcionális látást méri fel
➔ pedagógiai/ gyógypedagógiai képesség- és készségvizsgálat
➔ anamnézis-felvétel (kórelőzmény, műtétek, megelőző és folyamatos kezelések, örökletes
betegségek, társuló sérülések) a szülők gyermekkel kapcsolatos megfigyelései, sérüléshez való
hozzállásuk, igényeik, jövővel kapcsolatos elképzeléseik, lehetőségeik

3. pszichológus: vizsgálat során gyűjtött adatok, fejlődési skálák, pszichológiai tesztek (intelligencia stb.)
eredményeinek értékelése, gyermek szociális érettségének, kognitív képességeinek felmérése (módszerei:
szabad játékhelyzetben és feladathelyzetben való megfigyelés + standardizált tesztek)

- fogyatékosság megállapítása
- terápiás javaslattétel
- A fogyatékosság(ok)nak és az életkornak
ezeket a szakértői vélemény összegzi megfelelő intézményes elhelyezés (felvétel,
áthelyezés) lehetőségeinek ismertetése és
Szakértői vélemény: kijelölése (integráció+feltételei,
körülményei; speciális bölcsődék, óvodák,
• hivatalos, jogi normákat követő dokumentum iskolák ajánlása)
• az eredményeket a szülőkkel is átbeszélik
(szülők számára támpontot, segítséget nyújt) Mérlegelési
• tartalmazza a további fejlesztés módját és formáját (+ felülvizsgálatot) szempontok:
• javaslatot fogalmaz meg a köznevelési intézmény kiválasztására informativitás,
megvalósíthatóság,
• a fogadó és ellátó intézmények számára a normatívához való hozzájutást segítő írásos segédanyag szakszerűség,
objektivitás,
Szakértői véleményre minden alkalommal szükség van (javaslattételnél): gondozásba vétel, korai fejlesztés, érthetőség,
fejlesztő nevelés, nevelési-oktatási intézménybe felvétel, iskolaváltás, értékelés, minősítés alóli felmentés időbeliség,
segítségnyújtás
A vizsgálatok jellege szerint: Vizsgálat az életciklusok szempontjából
- Első: alapvizsgálat (SNI/nem SNI) - korai gyermekkori intervenció
- Felülvizsgálat (kontroll) - tanköteles kort megelőző, óvodás korú gyermekek Egyéni (önálló)
- Kiegészítő vizsgálat - tanköteles korba lépés, beiskolázás vizsgálatok (?):
-csecsemővizsgálatok
- Funkcionális látásvizsgálat - alapfokú nevelés-oktatás szakasza (alsó szakasza, -súlyos-halmozottan
- Pedagógiai (diszkalkulia, diszlexia felső szakasza) sérült gyermekek
vizsgálat) - középfokú nevelés-oktatás -vak gyermekek
- Pszichológiai vizsgálat - pályaválasztást, illetve pályaorientációt szolgáló -soron kívüli, sürgős
vizsgálatok
vizsgálatok 1-2 vizsgáló végzi;
(kontroll: első vizsgálat után egy év múlva, korai fejlesztésnél 2 év múlva, minden intézménybe lépés előtt, rövidebb a szakértői
intézményváltáskor, egyéb esetben 3 évente, utolsó 16 éves korban, de később is kérhető pl. érettségi előtt) vélemény (csak
funkcionális,
Diagnosztika: gyógypedagógiai
vizsgálat)
1. adategyeztetés: jelentkezés, gyermek adatai, vizsgálat időpontja, anamnézis
2. funkcionális látásvizsgálat (itt meg is állhat a vizsgálat): szemészeti lelet, szakorvosi vizsgálat
eredménye, diagnózis, BNO kód, pedagógiai megfigyelés, Lea és Csapody táblák, PLT,
számítógépes játékok
3. gyógypedagógiai-pszichológiai, pedagógiai/gyógypedagógiai vizsgálat: pl. WISC-IV, Binet,
TARC,
Raven, Brunet-Lezine, OREGON, BOS Blind (kisebb korban fejlődési skálákat vesznek fel)
4. lezáró megbeszélés (összefoglalás, jogi tájékoztatás, értesítés kap: irattár, szülő, fogadó
intézmény, Vakok/Gyengénlátók EGYMI, regionális EGYMI, Járási Hivatal/KLIK Tankerület)

Funkcionális látásvizsgálat: (praktikus élethelyzetekben megmutatkozó látásteljesítmény + vizuális funkciók vizsgálata)

 - Csecsemőknél: Preferential Looking Test
- Óvodáskortól: LEA Symbols
- Kontrasztérzékenység
- A látótér vizsgálata – konfrontális vizsgálat
- Fényhez való adaptáció
- A színlátás vizsgálata
- Játék a számítógépnél
Vizsgálat után: A látottak megbeszélése, javaslatok, játékötletek otthonra, speciális eszközök, módszerek ajánlása
a mindennapok, és a tanulás megkönnyítésére

IV. 0-5 éves korú gyermekek gyógypedagógiai megsegítése

A 0-3 éves korú gyermekek gyógypedagógiai megsegítése a korai fejlesztés rendszerében valósul meg. Ez a
látássérült gyermek kognitív, személyiség- és készségfejlesztését segíti elő, azért, hogy önmagát és a környezetét
minél teljesebben meg tudja ismeri. – ennek megkezdésére a szakértői bizottség tesz javaslatot

(Ha a gyermek 18 (36) hónaposnál fiatalabb, és rendelkezik gyermekneurológiai, ill. szakorvosi lelettel, akkor
leletek alapján a szakértői b. vizsgálat nélkül, azonnal javasolhatja a korai fejlesztést)

Korai fejlesztést a Fővárosi Pedagógiai Szakszolgálat mellett minden olyan korai fejlesztőcentrumban igénybe
lehet venni, ahol látássérültek gyógypedagógusa dolgozik.

Leggyakoribb problémák:

• kissúlyú koraszülöttek (ROP I-V., kérgi sérülések, izomtónus eloszlási zavar)

• veleszületett látássérülés
a) szemészeti megbetegedés és fejlődési rendellenesség (strabizmus, glaucoma, ptosis)
b) szindróma, genetikai rendellenesség részeként (Wolf-Hirschhorn, Edwards)
• 3. vizuális magatartás zavarai (látóideg sérülés, kortikális ls., nystagmus)
• 4. CP szemizmokra gyakorolt tünetei
• 5. baleset, központi idegrendszert érintő megbetegedés következménye

Korai fejlesztés és gondozás feladata -> komplex kora gyermekkori intervenció és prevenció

- a gyermek fejlődésének elősegítése (pl. megelőzni a másodlagos sérülések kialakulását, létrehozni a

kialakulatlan képességeket, fejleszteni azokat, amik lassan fejlődnek, kompenzálni)
- család kompetenciájának erősítése Korai fejlesztés céljai:
- gyermek és család társadalmi inklúziójának támogatása
- holisztikus szemlélet
Ennek a keretein belül történik: - gyermek személyes
fejlődésének elősegítése
- komplex gyógypedagógiai fejlesztés - családnak támogatást és
segítséget nyújtani
- tanácsadás (útmutatást nyújt az aktuális nevelési és fejlesztési feladatok megoldásához)
- a társas, kommunikációs és nyelvi készségek fejlesztése
- mozgásfejlesztés
- látásnevelés
- pszichológiai segítségnyújtás

miután harmadik életévét betöltötte, akkor veheti igénybe, ha a szakértői b.

szakértői vélem. szerint nem kapcsolódhat be óvodai nevelésbe

Fejlesztés (egyéni és komplex)

➔ játékos formában történik, a gyermek spontán megnyilvánulásaira épít

➔ részben egyéni, részben csoportos foglalkozások
➔ egyénre szabott fejlesztési terv szerint
 Formái:
- Egyéni: hetente 45/60/90 perc
- Csoportos: zenés csoport, óvoda-előkészítő csoport, úszás (szünetel a covid miatt)
- Egyéni mozgásfejlesztés, TSMT
- Családlátogatás – korai fejlesztés a család otthonában
- ííííBölcsődében, gyermekotthonban történő ellátás
- Tanácsadás - havonta

Keretei:
- 0-3 éves kor között: heti 1-4 óra
- 3-5 éves kor között: heti 2-5 óra
- 5-6 éves kor között: heti 5 óra

kommunikáció és szociális kapcsolatok fejlesztése

önkiszolgálás
nagymozgások
Fejlesztendő területek finommotorika
látásnevelés (vizuális alapfunkciók gyakorlása:
lokalizálás, pásztázás, követés, fixálás, tekintetváltás
kognitív készségek (figyelem, emlékezet)
kompenzációs technikák*
*diasorban, ez lehet, hogy így nem külön terület

Fontos, hogy megalapozzuk a vizuális funkciókat, illetve ezeket megfelelően integráljuk, majd az összetettebb
vizuális funkciókat fejlesztjük. (diasorban vannak)
1. Alapozás
Gyenge vizuális funkciók, rövid figyelmi
szakaszok esetén:
• Világító eszközök, felületek (pl.: világító
dobozt), akár sötétítés mellett
• Élénk és egyszínű tárgyakat használjunk
• A tárgyak legyenek nagyméretűek, jól
láthatóak
• Figyeljük meg, látóterének melyik részén
(jobb, bal, fent, lent) veszi észre az adott
tárgyat a gyermek
• Biztosítsunk elegendő időt a vizuális
válaszokra (akár 1-2 perc)
• Vizuális figyelem felkeltése mozgásban lévő,
mozgó tárgyakkal (pl.: lávalámpa)
• Használjunk aktív tanulást biztosító
játékfelületeket és tereket (pl.: Lilli Nielsen-
féle kis szoba)
• Használjunk a gyermek mindennapi
tevékenységéből ismerős tárgyakat (pl.: fésű,
kanál, fogkefe stb.)
• csendes környezet
• Csökkentsük a vizuális háttérzajt, egyszínű,
kontrasztos játékfelület (pl.: fekete terítő).
2. Integrálás
• A gyermek már vizuálisan érdeklődik a
környezete tárgyai iránt - cél a látás
integrálása a tárgyak funkcióival, tehát az,
hogy a gyermek felismerje a tárgyakat a
környezetében, nyúljon értük és elkezdje
azokat használni:
• Továbbra is küszöböljük ki a környezeti
komplexitást
• Hívjuk fel a gyermek figyelmét a tárgyakra
azok mozgatásával, mozgásba hozásával
• Alkalmazzunk élénk színű jelöléseket a
tárgyakon (pl.: a játék funkciógombjának
jelölése élénk színnel)
• Segítsük a tárgyakért való nyúlást jelölések
alkalmazásával (pl.: a fésű nyelét)
• A tárgy-kép egyeztetés átmenetében
alakítsuk át a háromdimenziós tárgyakat
síkban értelmezhető szimbólumokká (pl.:
hosszantengely mentén vágjunk félbe egy
joghurtos poharat és ragasszuk azt fel egy
fekete kartonlapra)
• A gyermek számára ismert tárgyakról fotók
készíthetők, azok egyeztetése a valódi
tárgyakkal.
3. Összetettebb vizuális funkciók
Pl.: a távolságok megítélésének gyakorlására, a
tárgyak térbeli helyzetének megfigyelésére.
• Továbbra is küszöböljük ki a környezeti
komplexitást a vizuális funkciók célzott
gyakorlása idején,
• Továbbra is használjunk élénk színű
tárgyakat és jelöléseket a könnyebb vizuális
tájékozódás érdekében
• A világító háttérfelületek alkalmazása
továbbra is támogató jellegű lehet (pl.:
világító doboz, táblagépes applikációk)
• Amennyiben az arcok felismerése nehezített:
milyen vizuális, valamint egyéb
információkból (pl.: hang alapján) tudja
azonosítani a környezetében lévő
személyeket

Vizuális stimuláció fogalma: A meglévő funkc. látás trenírozása és tudatosítása (fény/nagytárgy/mozgás/szín)

passzívan és strukturáltan adagolt vizuális ingerek biztosítása (reakció kiváltatása→fixálás)

Látásnevelés fogalma: a tudatosított látásmaradvány maximális kihasználására ösztönözés

• Aktív közreműködés szükséges
• Vizuális alapfunkciók elsajátítatása: fixálás, követés, fókuszálás → nyúlás, tájékozódás
Speciális eszközök:
- térészlelést, -érzékelést elősegítő kisszoba, Lilli Nielsen-féle (tárgyállandóság)
- rezonáló alap (testséma)
- világító doboz /light-box/ (látásnevelés)
- látásnevelő számítógépes programok Team munka:
- tárgydoboz (beszédfejlesztés) • Esetmegbeszélő csoport
- manipulációs-faliszőnyeg • Konzultáció
- hangot adó, csillogó v. élénk színű játékszerek pszichológussal
A szülőkkel való közös munka:
- tapintható, illatos mesekönyv • Egyéni konzultációs
lehetőség a
Fejlesztés vége: pszichológusokkal
• Óvodába (fejlesztő iskolába) kerülés • Szülőcsoport
– Segítségnyújtás a megfelelő intézmény megtalálásához
– Felkészítés az intézményi életre: óvodaelőkészítő-csoport
V. Szülőkkel való együttműködés
• A család megsegítése egyre tudatosabban történik.
• A pszichológusokon túl, egyre több civil szervezet (Látássérült Mentor-szülő Hálózat – szülők
oszthatják meg egymással tapasztalataikat; Látássérültekért Szülői Egyesület – szülők és
szakemberek) segítségét is igénybe vehetik.
• Fontosak a sorstárskapcsolatok, mivel segíthetnek, hogy a család beszűkült szociális
kapcsolatrendszere megnyíljon, új barátságok stb. + a gyermek tapasztalhatja a másokkal való
együttműködést.

Gyógypedagógus szerepe:
Traumát él át a család és sokszor egyedül marad a kérdésekkel, félelmekkel -> feladat, hogy a szülők és az egész
család kapjon segítséget:
- a helyzet feldolgozásához
- információk nyújtása a jelen helyzetre
- jövőre vonatkozó tanácsok
- technikákat, eljárásokat a megfelelő környezet, mindennapi élet kialakításához
A fejlesztést megelőző komplex vizsgálathoz kapcsolódó megfigyelések és megbeszélések lehetőséget
teremtenek a szülőkkel való közös gondolkodásra, ezek megbeszélésére. Fontos, hogy a szülők pozitív
erőforrásait, önbizalmát, erőfeszítéseit elismerjük, együttműködjünk velük, kialakítsuk a fejlesztő beállítódást,
elősegítsük az elfogadási folyamatot.

A szülőkkel való hatékony együttműködés alapja az őszinte és kölcsönös információcsere.

A fejlesztéseken ideális, szükséges a szülők jelenléte, mivel így ötleteket kaphatnak:

- otthoni ápolási, gondozási feladatokhoz
- a nap szervezéséhez, a szokások kialakításához
- képességterületek fejlesztéséhez megfelelő célzottabb játékhoz

A családdal való hatékony együttműködés színterei, alkalmai:

- egyéni fejlesztések
- családlátogatás
- szülőcsoportok
- családi hétvégék
- szülőklubok
- szülőtanfolyamok
- családterápiás foglalkozások
FONTOS:
- a fejlesztési folyamatban a szülő, maradjon szülő és ne terapeuta!
- a terapeuta gyermekkel végzett tevékenysége, szemlélete és elfogadása példát mutat a szülők számára!
- a terapeuta tevékenysége a gyermekre irányul a családi relációkat figyelembe véve, a mélyebb szülői
krízishelyzetek (pl. tartós depresszió) megoldása nem a terapeuta feladata
(a családgondozást erre szakosodott pszichológus és szociális munkás végzi)