AZ ÓVODÁSKORÚ GYERMEK

PSZICHOLÓGIAI ARCULATA.
AZ ÓVODÁS MEGISMERÉSÉNEK
MÓDSZEREI.
Készítette: Antal Blanka
Anton Lívia
Balló Enikő
Nagy Dóra
 Az óvodás

Az óvodás gyerekek elsősorban utánzás útján

tanulnak otthon is és az óvodában is.
A kisgyermekekben kb. 3 éves kor körül fejlődik ki a saját korosztályuk
felé forduló érdeklődés. A társas kapcsolatkészség alakulásának elsődleges
színtere ebben a korban az óvoda. Fontossága szerepe abból a
szempontból is kiemelkedő, hogy a gyermek itt sajátíthatja el a társas
együttlét normáit, a közösségi szemléletet. A gyerek ez idő tájt kezd kinőni
a "kisbabakorból", önállósodik. Kialakul benne az önálló cselekvés,
kommunikálás, döntés igénye. Először érzi magát magányosnak,
hangulataiban, érzelmeiben kiegyensúlyozatlanná válhat.
 A gyermek társas kapcsolatkészsége
• Egy óvodai közösségen belül milyen szerep jut egy gyermeknek, sok mindentől függ.
Pl.: bekerülésekor van-e ismerőse az új környezetben, milyen korú gyermekek közé kerül, mennyire tud
alkalmazkodni a társaihoz, mennyire nyitott egyéniség, az óvónővel hogyan alakul a kapcsolata, stb.
• A gyermeket nagyban segítheti a szülő bátorító, biztató hozzáállása.
• A túlzott féltés, a bizalmatlanságra nevelés gátolttá, zárkózottá teheti a gyermeket.
• Azok a szülők, akik szociálisabb életmódot élnek, nyitottak embertársaik felé, általában a gyermekeik is
sokkal alkalmazkodóbbak, jobban kommunikálnak, rövidebb idő alatt találnak játszótársra.
• Ugyanakkor a zárkózottabb, környezetükkel szemben bizalmatlan egyének gyermekei sokkal félénkebbek,
visszahúzódóbbak.
• Amikor egy szülő észreveszi ezeket a problémákat, a kiváltó okokat gyakran az óvodában, saját
gyermekében keresi, pedig elsősorban önmagába kellene néznie.
• A bölcsődébe nem járt gyermek számára megrázó élmény lehet az otthontól való elszakadás, beilleszkedés.
Ezért a fokozatosság elvére alapozva ajánlatos a gyermeket "beszoktatni" a csoportba.
• Ám ezzel együtt, azt a gyermeket, akit otthon biztonságot adó környezet vesz körül - az átmeneti nehézségek
után -, nem viseli meg tartósan e változás.
• A szülővel való kapcsolata is átalakul, a gyermek már nem igényli a szoros
testi közelséget, önállóságra törekszik, a szülőnek pedig meg kell tanulnia
szavakkal (is) szeretni gyermekét.
• A gyerek eleven és mozgékony, többnyire elsajátította a nyelv használatát, és
így nemcsak kiélheti közlési vágyát, hanem új módszerrel fedezheti fel a
világot, a miért és hogyan kérdések sorával.
• A gyermek óvodába kerülése után következik az óvodás gyermek
személyiségének megismerése.
 AZ ÓVODÁS MEGISMERÉSÉNEK
MÓDSZEREI:
• A gyermekek megismerése, megértése az óvodai nevelőmunka elengedhetetlenül
fontos mozzanata. A megismerés célja a gyermek viselkedésének, tetteinek
megértése, hiszen az óvodai nevelőmunka konkrét céljait és feladatait, valamint
a gyermekekkel való bánásmód kérdésére a helyes választ csak ennek birtokában
lelheti meg az óvodapedagógus.
• Az óvodás gyermek megismerésére számtalan lehetőség áll az óvodapedagógus
előtt: a csoportszobában tevékenység közben és szünetekben, az óvoda udvarán,
a szabadidős tevékenységek ideje alatt (látogatások kirándulások, séták,
versenyek, ünnepségek stb.), családlátogatáskor, a pszichológia kabinetben, más
helyzetekben.
• Legfontosabb megismerési módszerek: megfigyelés, beszélgetés, alkotások
elemzése, pszichopedagógiai kísérlet, lélektani próbák, felmérések.
1. Megfigyelés:
• Ez a módszer elő sorban egyszerű, nem igényel eszközöket, bárikor lefolytatható.
• Lehetővé teszi a gyermek viselkedésbeli megnyilvánulásainak rendszeres nyomon
követését játék, tanulás vagy iskolán kívüli tevékenység közepette.
• A megfigyelés változatosabb körülmények között kell történjen, hogy
megismerhessük a gyermek pozitív és negatív jellembeli tulajdonságait, azokat a
készségeket és szokásokat, amelyeket a családból hozott.
• Ahhoz, hogy e módszer hatékony legyen, gondosan előkészítettnek kell lennie.
• A megfigyelt jelenséget különböző feltételek között kövessük nyomon, így sokkal
nagyobb az esély a lényeges, meghatározó jegyek kiemelésére.
• Fontos, hogy megfigyelés közben óvakodjunk a szubjektivizmus (rokonszenv,
ellenszenv, előítélet) veszélyeitől.
• A megfigyelés tervszerű és folyamatos kell legyen, mert
így megismerhetjük, hogy melyek azok a körülmények,
amelyek bizonyos jegyeket a felszínre hoznak.
2. Beszélgetés:
• Egy másik előszeretettel és sokszor alkalmazott módszer a beszélgetés,
mely kikérdezés keretében zajlik, szorosan kapcsolódva a megfigyeléshez.
• Segítségével és az általa nyert adatokkal lehetőség nyílik a személyiség
fejlődésének tanulmányozására és a meglévő tulajdonságok jellemzésére.
• A beszélgetés módszere által megállapíthatjuk a gyermek szókincsének
gazdagságát, kifejezőképességét, beszédkészségének fejlettségét.
• A módszer alkalmazása annál hatékonyabb, minél meghittebb a kapcsolat
a gyermek és a pedagógus között.

3. Lélektani próbák:
• A lélektani próbák alkalmazása nem tartozik az óvodapedagógus
feladatkörébe, ilyen esetekben együtt kell működnie a pszichológussal,
iskolai tanácsadóval.
• 4. Felmérések:
• Az óvodapedagógus különböző felméréseket végezhet az óvodában. Igen
közkedvelt például a szociometriai módszer alkalmazása.
• A szociometriai felmérés a csoport szerkezetének és az egyes gyerekek
közösségben elfoglalt helyzetének feltárására irányul, a csoporton belüli
ellenszenvi-rokonszenvi kapcsolatok alapján tárja fel a csoport szerkezetét.
• A szociometriai felmérést óvodában például a postás-játékkal végezhet-jük.
• Az adatok feldolgozása szociometriai táblázatok, illetve szociogram
formájában történik.
• A szociogram elemzése alapján megállapíthatjuk a csoport összeforrottságát,
és az egyes gyerekek szociometriai helyzetét.
• A gyermek szociometriai helyzetét elemezve több mindent megtudhatunk a
személyiségéről, és fordítva: személyiségvonásait ismerve jobban
megérthetjük a csoportban elfoglalt helyét.
 • Pszichopedagógiai kísérlet:
• alkalmazása lehetővé teszi a pontos, meggyőző adatok gyűjtését a gyermekkel
kapcsolatban
• a különböző megismerő folyamatok tanulmányozását
• alkalmazható az emlékező képesség tanulmányozására, fogalomalkotás
meghatározására, a szókincs gazdagságának felmérésére
 • A gyermek alkotásainak, munkája eredményének elemzése:
• a produktumok elemzése adatokat szolgáltat a gyermek belső világáról, képzeletéről, érdeklődéséről, ismeretek, jártasságok,
képességek minőségéről
• a gyermek alkotásai közé soroljuk rajzait, festményeit, kézimunka és modellezés alkalmával készített tárgyait, gyűjteményeit
• az alkotások elemzése által tanulmányozni lehet, és nyomon lehet követni a gyermek fejlődését, azt a fejlődést, melyet az
évek folyamán elért
• megismerhető a gyermek kezdeményezőkészsége, fantáziagazdagsága, szín- és formaérzéke, alkotóképessége
• adatok gyűjthetők a gyermek pszichikai képességeiről: összefüggő értelmi tevékenység, képzelőerő, érdeklődési kör,
ismeretek, jártasságok, képességek minősége - a megvalósítás módjairól, (eredeti vagy sablonos), az adottságok szintjéről
(magas, közepes, gyenge), a tanulásban elért haladásról (bizonyos alkotások megvalósításának ismétlése révén)
• az óvodapedagógus dolgát megkönnyíti, ha előre kidolgozott kritériumok alapján vizsgálja a gyermek alkotásait: helyesség-
helytelenség; eredetiség-banalitás; összetettség-egyszerűség; kifejezőerő-ennek hiánya
• e módszer egyik előnye, hogy nem külön feladatként kell készíttetni, hanem bármely tevékenység (képzőművészet,
gyakorlati tevékenység, szabad tevékenység) alkalmával készülhet, annak szerves részeként 
 Általános rajzelemzési szempontok:

•a gyermek nem tudja pontosan kifejezni szavakban,

hogy mit érez, mit gondol, de a rajzai beszélnek
helyette •Völgyi a következő rajzelemzési
•az elemzésnek több célja is lehet: segít a gyermek szempontokat határozta meg:
fejlettségének megállapításában, térszimbolika
mozgáskoordinációjának, térbeli eligazodásának méretek, arányok
vizsgálatában távolságok
•szerepe lehet a gyermekkori agresszió, szorongás strukturáltság
okainak feltárásában, a szülőkkel és a kortársakkal vonalvezetés
való kapcsolat javításában. nyomaték
•elemzéskor sok információt kaphatunk az alkotások vonalminőség
élmény-hátteréről, a gyermek személyiségjegyeiről
formanívó
•egy fontos alapelv, hogy egy rajzból nem szabad
színhasználat
messzemenő következtetéseket levonni, csak
rajzsorozatokból és a gyermekről szerzett más szimbólumok
ismeretek birtokában, ezek összehasonlításával
mondjunk véleményt
• Balázsné rendszerbe foglalta a gyermekrajzok elemzéséhez használható szempontokat: (3 csoport)
rajzpedagógiai szempontok, esztétikai szempontok, lélektani szempontok
• rajzpedagógiai szempontok alkalmazásával a legobjektívebb következtetések vonhatók le még ismeretlen
gyermekek esetében is
• a gyermek által használt kifejező eszközöket elemezzük:
• vonalak
• foltok, formák
• színhasználat
• eszközkezelés
• anyagismeret
• képi elemek.
 a képmező
betöltöttsége az emberi test
Az esztétikai elemzési szempontok alkalmazásával
még mindig sok objektív következtetés vonható le, de
az elemek már vegyül szubjektív elemekkel.
megelevenítő,
viszonya Ide tartozik: kifejező szándék,
egymáshoz közlő jelle

a képi egyensúly a tér jelölése,

kifejezése

a kiemelések
ritmusok
módja

a figyelemvezetés
módja
 A lélektani elemzési szempontok megítélésében sok a szubjektivizmus, ezért óvatosan
kell alkalmazni őket, mivel a képpel tartalmakat, élményeket, vágyakat,
feszültségeket, érzelmeket fejez ki. Ide tartoznak
1. A FORMA- ÉS SZÍNGAZDAGSÁG:
• a forma- és színgazdagság képzeletbeli és érzelmi gazdagságra,elbeszélésre,közlésre utal.
• a forma- és színszegénység ingerszegény környezetre, érdeklődés és motivációhiányra, esetleg
önbizalom hiányra és szorongásra utal. Jelentheti még az adott témához való érzelmi kötödés hiányát
is.
2. A MÉRETEK:
• a nagyítás intenzív érzelmi hátteret jelez- a nagyobb dolgok, élőlények
fontosak a gyermek életében
• a kicsinyítés negatív érzelmi motiváció, önbizalomhiányszorongás
jele lehet.
3. A SZÍNEK:
Ez tükrözi az érzelmi hátteret és az ismereteket
•a színek szerepeltetésének foka, a színhasználat árnyaltsága,
a színkedvelés.
•a látványnak megfelelő és a képzelt színhasználat mértéke,
és ezek aránya

4. REALIZMUS:
A valóság és az ábrázolás viszonya.
•Van-e a gyerek valósmegfigyeléseinek konkrét visszajelzése, vagyis a dolgok általánosító
képe tartalmaz-e konkrét egyedi elemeket is? Mi van túlsúlyban?

5. FANTÁZIA:
Milyen a fantázia-működés?
A képzeletgazdagság megjelenik-e a formaésszínalkotásban, a megjelenítési módban?
6. ÉRZELMEK:
Milyen élmények, feszültségek fejeződnek ki a rajzban?

7. A SZEMÉLYISÉG BELSŐ TARTALMAINAK KIVETÜLÉSE:

A konkrét képi elemek jelentése:
• mit rajzol le, vagy mi az, amit elhagy a rajzról

• a képzeteknek, vágyaknak, ismereteknek, élményeknek gazdagságának, minősége.

• a személyiség aktivitása vagy passzivitása a rajz dinamizmusa alapján.
• a feladat megértésének, megfogalmazásának színvonala, a kifejezés eszközeivel való
bánásmód szintje, felhasználásuk változatossága
 Speciális rajzelemzési szempontok
a) Emberábrázolás
• megmutatja, milyen a gyermek koordinációja
• helyes-e a testrészek arányainak az észlelése, megismerjük a kognitív képet, amelyet a gyerek kialakított
önmagáról vagy egy másik emberről.
• rajzolt emberalak színvonalából körülbelül 13 éves korig következtetéseket lehet levonni a rajzoló
intellektuális szintjére vonatkozóan. Erre épül Florence Goodenough által kidolgozott emberrajz-teszt.
• a rajzokból lehet következtetni a kézhasználatra is: a jobbkezeseknél jellegzetesen balra forduló, a
balkezeseknél jobbra forduló profilábrázolás dominál. Egyszeri vizsgálat alapján azonban nem szabad
messzemenő következtetéseket levonni.
b) Farajz
• a fa az élet, a megújulás, a növekedés jelképe.
• a farajz sok mindent elárul a személyiségről.
• Optimális esetben a fa életkora nem tér el öt évnél többel a rajzoló életkorától.
• Az öt évvel fiatalabb fa (facsemete) az érettség érzésének hiányát jelenti.
• Az évszakok közül a tavasz a reményteli várakozással, a nyár az életerővel,
az ősz az érettséggel függhet össze. A tél az eredménytelenség érzését mutathatja.
Meg kell azonban kérdezni a rajzolót, hogy befolyásolta-e az aktuális évszak.
d)Házrajz
• A ház majdnem minden gyerekrajzon megtalálható, az ego megnyilvánulása.
• A házból kiszálló füst azt az érzelmi melegséget jelzi, amely a gyermek lelkében van. A háztető sötét
színe, a berajzolt cserepek védekező magatartásra utalnak. A kicsi ajtó azt jelzi, hogy nehéz “bejutni”
hozzá. A nagy és színes ablakok kíváncsiságra és nagy fantáziára utalnak.

e)Állatrajz
• Az állatrajzok alapvetően az ösztönöket reprezentálják.
• Az értelmezésben a lerajzolt állatfajból indulunk ki, de azt is megvizsgáljuk, hogy
miben különbözik más hasonló állatoktól.
• A háromévestől fiatalabb állat az érettség belső tapasztalásának hiányát jelezhetik, az
idősebb állatok a késztetések feletti kontroll tapasztalatával függhet össze.
f)Családrajz
• A családrajz a gyermek önéletrajza.
• Kiegészíti a verbális közlést.
• A családrajzban megjelenik a gyerek aktuális hangulati
és érzelmi állapota, a családban elfoglalt helye, kapcsolata a
családtagokkal.
• Nem szabad messzemenő következtetéseket levonni egy rajzból,
mert a gyerek érzelmei nagyon változóak.
• A pillanatnyi hangulat hatással lehet arra, hogy a gyerek kit,
milyennek és hová rajzol.
• Ahhoz, hogy valós adatokat szerezhessünk ismernünk
kell a gyermek családi hátterét is.

g) Szabadrajz
• A szabadrajz készítésekor a rajzoló szabadon választja ki a rajztémát, azt rajzol, amit szeretne, ami eszébe jut.
Meg kell kérni a rajz készítőjét, hogy meséljen a rajzról. Mondja el a saját szavaival mit ábrázol a rajz. Meg
lehet kérdezni, hogy máskor is szokott-e ilyet rajzolni, mit jelent ez számára, mihez kapcsolódik, mivel függ
össze, miért ezt rajzolta.
Köszönjük a figyelmet!