A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése,

a fejlesztés perspektívái

„Aki elsősorban tanítani akar, annak számára a pedagógiának két fő fejezete van: az amit és
ahogyan: anyag és módszer.
Aki elsősorban nevelni akar, annak számára az amit és ahogyan a célt és a légkört jelenti.”

Tanulás, mint kulcsfontosságú teljesítmény

forrása és alakítója az interperszonális kapcsolatok szerveződésének
megvalósítási területe a pedagógus és gyerek együttműködésének
a tanulás eredményessége szemléletes mutatója az iskolai munkának
siker kulcsa a pedagógusok részéről a feltételek megteremtése, valamint a gyerek érettsége,
tanulásra alkalmas személyisége

Mi a szerepe a teljesítménynek?
iskolakezdés (büszkeség, bizonytalan várakozás, szorongás az újtól, tanulási vágy, bizakodás,
hogy meg tudjon felelni -önbizalom, optimizmus a megfeleléshez)
szociális kapcsolatok (szülő, pedagógus elfogadó, szeretetteljes bátorítása)
Miért?
- 6-7 éves gyereknél hiányzik a teljesítménymotiváció, azért teljesít, hogy eleget tegyen
a szeretett személy kívánságainak, örömet szerezzen, elismerést és szeretetet kapjon
viszonzásul- külső, érzelmi motiváció
- ösztönző ebben a korszakban a szeretet vagy ennek elvesztésétől való félelem
- pedagógus is biztosíthatja a motiválást
- pedagógus-gyerek viszonya meghatározza a gyerek tanuláshoz való viszonyát
- az értékelés fokozza a gyerek tanulási kedvét, alakítja önértékelését, igényszintjét
- a pedagógus értékelései a gyerek számára alapvető értékmérők, ehhez a szinthez mérik
önmagukat, e mentén hasonlítják össze teljesítményüket és önmagukat egymással
Jól teljesítő gyerek
- vonzóvá válik a többiek számára
- keresik a barátságát, elfogadják véleményét
- szociális poziciója kedvezően alakul a csoportban
- önértékelése, igénynívója kezdeti optimizmusának megfelelően alakul
- a tanulás belsőleg motiválttá válik
Teljesítményzavarok
- nehézkes, ügyetlen mozgás
- maszatos rajz
- szálkás írás
- csúnya füzet
- tájékozódási hiányosság
- nyugtalan, hipermotilis viselkedés, félénkség, szorongás
- a teljesítményzavarok jól érzékelhetőek a gyerek és a társai számára még akkor is, ha a
pedagógus a legnagyobb tapintattal kezeli a kérdést
- a gyerek megtapasztalja, hogy nem tudja úgy, vagy annyi idő alatt megoldani a
feladatokat, mint társai
- ha nem is kap elmarasztalást, nem dícsérhetik
Teljesítményprobléma/viselkedészavar
- a mindennapi tapasztalat, hogy nem tud teljesíteni eljuttatja a gyereket az alacsony
önértékeléshez és önbizalomvesztéshez
- a kevés szociális megerősítés és eltérő teljesítmény rontja a szociális pozíciót
- a társak értékelése, elfogadása, elutasítása a teljesítményre kapott pedagógiai
értékeléstől függően alakul ebben az életkorban
- nem fejlődhet harmonikusan a pedagógus-gyerek kapcsolat, mert a pedagógusnak
objektíven kell értékelnie a teljesítményt
- a szociális kapcsolatok megromlása érinti legérzékenyebben a gyereket, megpróbálja a
figyelmet a legkülönbözőbb módon magára irányítani
- torz, kompenzáló viselkedés
- bohóckodás, rezignált érdektelenség eredete sokszor a teljesítményzavarban keresendő
- ”másság“ torz reakciót eredményezhet a gyerek és környezete kapcsolatában, nehezíti
a beilleszkedést
- elindulhat az antiszociális személyiségfejlődés irányába
- felmérések szerint, német antiszociális serdülők 80%- nál áll fennt tanulási
alkalmatlanság iskolakezdéskor és iskoláskorban
- halmozódó teljesítménybeli lemaradásuk és az egyre fokozódó magatartási problémák
vezettek el a környezettel való szembenálláshoz és a tényleges összeütközéshez

Tanulási zavar szélesebb kontextusa

- az iskolakezdés sikeressége vagy sikertelensége sokkal nagyobb területre lehet
kihatással, mint az iskolai tanulás megszerettetése, iskolai karrier alakulása
A SZEMÉLYISÉGFEJLŐDÉS-ÖNÉRTÉKELÉS, IGÉNYNíVÓ, SZOCIABILITÁS IS
ENNEK MEGFELELŐEN ALAKUL
Csak azokat a gyerekeket kell beiskolázni, akik már alkalmasak az iskolai követelmények
teljesítésére, hogy a lemaradásukat még iskoláskor előtt kompenzálják
Tanulási képességet meghatározó pszichikus képességek diagnosztizálása
- elméleti kutatások a pszichikus funkciók szerepét vizsgálják a tanulási képességek
fejlődésére nézve
- normál fejlődés jellemzői esetén diagnosztizálható a beiskolázáshoz szükséges
pszichikus fejlettség és a különböző okokból eredő fejlődési rendellenesség
- intelligenciatesztek és iskolai osztályzatok közti korreláció 0,5 vagy ennél magasabb
érték (Johnson 1979)
- csak nagyon globális jóslat, hogy milyen a gyerek teljesítménye
- különböző tanulási képességzavarok magas IQ mellett is előfordulnak
- intelligenciateszt feladatai alapján nehéz arról valamit mondani, hogy milyen már
meglévő képességeket kell figyelembe venni, ha fejleszteni akarunk
- az észlelési és az észlelési mozgásos strukturálódásvizuo- motoros Gestalt funkciók
fejlődése megbízhatóbb előrejelzést ad
A tanulási képességet meghatározó pszichikus funkciók fejlődése
- a vizuo-motoros Gestalt funkciók fejlődése az iskoláskort megelőző fejlődési fázisban
3-6 éves korban játszódik le
- 3 éves kor előtt az észlelési és mozgásos funkciók egymásba fonódva működnek
- 3-6 éves korr a látásé a főszerep ( alaklátás, tér és formaérzékelés, színfelfogás)
1. Alaklátás
A. Globális látásmód, strukturálatlan, egészleges felfogás
nem tudja a gyerek a részleteket felismerni
nincs összhang a vizuális és motoros funkciók között (vizuálisan megkülönbözteti a
geometrikus formákat, rajzaiban egyforma alakzatokat produkál)
B. A 4-5 évesek alakfelfogása analitikus
felismeri az egyes struktúraelemeket, de azokat izoláltan, egésszel való összefüggés nélkül
ragadja meg
C. Strukturált egész
Egész/rész felfogása és az összefüggés helyes felismerése az írás, olvasás tanulásának
alapvető kritériuma

2. Formaérzékelés
(forma, méret, felület, nagyság)
- csak egy dimenzió mentén tudja megkülönböztetni a gyerek, két elem
összehasonlításával nem boldogul
a felismerés alakulása a látási konstanciák fejlettségétől függ
5-6 éves korra képes több tárgyat elrendezni nagyság, szín, forma szerint
3. Színfelismerés
már a 3 éves gyerek is képes, a megnevezésüket még tanulni kell
absztrakciós tevékenység, elvont sajátosságot kell kiemelni az egymástól különböző
tárgyakból
az alak-forma-nagyság-szín pontos felismerése, differenciált megkülönböztetése alapköve egy
konstans világ felépítésének
ezeknek a funkcióknak a működése alapfeltétele a magasabb rendű megismerési
folyamatoknak a sikeres tanuláshoz szükséges értelmi működésekhez
azonos korosztályú gyerekek esetén nem a szenzoros megkülönböztetésben, hanem a
szenzoros jelentések verbalizációjában van a különbség
ez összefügg a szociális környezet beszédfejlettségével
nem azért nem tudja sok gyerek megnevezni, mert nem ismeri fel, hanem mert hiányoznak
szókincséből a szavak, amelyekkel leírhatná a különbséget
4. Térészlelés
•a térirányok leképzésének alakulása a mozgásfejlődés milyenségétől és a testséma
tudatosulásának alakulásától függ
•a testséma szervezet és a környezet, valamint a szervezet és részei közt fennálló térbeli
reakciók leképezése, ezeknek az információknak egy funkcionális egységbe való
integrálódása
4-10 éves kor között zajlik a fejlődés
a testi tudatosság kialakulása képezi az alapját a testen kívüli világ érzékelésének, a tárgyak
téri irányokba való elhelyezésére
fokozatosan alakul ki, jobb és bal irányok megkülönböztetése, szimmetrikus testrészek
megkülönböztetése
6 éves kor körül a keresztirányú asszociációk kialakulása

5. Motoros fejlődés
a test feletti uralom a neuro-muszkuláris érési folyamatok függvényében alakul ki
testtartás, egyensúlyozás, járás első két évben alakul ki
3-6 éves korban az alapmozgások birtokában a finom motorika fejlődik
7 éves korra teljesedik ki, ami optimális alapot biztosít a tanuláshoz

6. A taktilis felismerés és diszkrimináció fejlődése

A. 3,5-4 év körül képesek az ismerős tárgyak azonosításra, taktilis explorációjuk globális és
passzív
B. 4,5-6 éves korban egyenes és görbe formák elkülönítése, de a csoporton belül nem tesz
különbséget
C. 6 életévtől már módszeres explorációt alkalmaz és biztonsággal tesz különbséget a
komplex formák között, mint csillag, kereszt, rombusz
6 éves korra kialakul a totális érzékelő apparátus, ami elengedhetetlen feltétele a fogalmi
szintű megismerésnek
ha a periódus végére nem kielégítő a motoros rendszerek fejlettsége és összerendezettsége,
akkor áll elő a tanulási zavar, az ún. tanulási képtelenség
a gyerekek 10-15 %-a mutat ilyen zavarokat
A tanulási képesség
“A tanulási képesség a tanulás tanulásának képessége... Ha a tanulási képességet egy
pszichikus rendszernek tekintjük, akkor a következő nagyobb alrendszereket különíthetjük el
benne: kognitív képesség, kommunikatív képesség, motorikus képesség, kreatív képesség,
orientációs képesség, szociális képesség.”
(Mesterházi 1998)
Tanulási nehézségek okai
1. Neuropszichológiai elméletek
minimális agykárosodás idézi elő, amely nem eléggé kiterjedt a mentális retardációhoz,
hanem szelektív hatásától fogva változó deficiteket okozhat
az agysérült gyerekek ügyetlensége a motoros és percepciós rendszerek hiányos
integrációjából fakad
az észlelési folyamatok nem biztosítják a motoros tevékenységhez jól strukturált mintákat
az MCD (Minimális cerebrális diszfunkció) esetében a központi idegpályák kapcsolatában
jelentkező kisebb vagy nagyobb zavar okoz rendellenességet valamelyik területen
MCD diagnózist használva a tíz leggyakoribb karakterisztikus jegy
hiperaktivitás
perceptuo-motoros zavarok
emocionális labilitás
általános koordinációs deficitek
figyelemzavarok
impulzivitás
gondolkodás és memóriazavarok
speciális zavarok az olvasás, számolás, írás és helyesírás területein
beszéd és hallás zavarai
kétséges neurológiai jelek és EEG rendellenességek
Perceptuális és perceptuo-motoros elméletek
A. A perceptuo- motoros zavarokat hangsúlyozó irányzat szerint a zavarokat a perceptuo-
motoros rendszer elégtelen koordinációja és integrációja okozza (Kephart, Hallahan,
Cruickshanck)
B. A vizuo-motoros integráció és szemmozgások zavarait feltételező irányzat (Getman, Kane)
C. Perceptuális zavarokat kiemelő megközelítés (Frostig, Horne, Fernand, Blau)
szerint az ingerek pontos asszimilációjához szükséges perceptuális folyamatok elégtelen
működése okozz a zavarokat
Viselkedéslélektani megközelítés
•a tanulási nehézséget, tanulási alkalmatlanságot nem úgy tekintik, mint a háttérben rejlő
idegrendszeri vagy pszichológia rendellenességet, hanem viselkedési problémaként fogják fel
•korrekció viselkedésterápiával
Nyelvi fejlettséget hangsúlyozó elméletek
- a nyelv az alapvető és nélkülözhetetlen eszköz, amely segítségével a gyerek
tájékozódhat a világban
- a percepció és a nyelv adják a fogalmak nyersanyagát
- kellő nyelvfejlettség nélkül elképzelhetetlen a tanulás
Tanulási nehézségek főbb tünetei
- Viselkedés, aktivitás területén mutatott zavarok-impulzivitás, hiperaktivitás
- Figyelemzavarok, figyelemkoncentrációs problémák
- Percepció és motorikum területén mutatott zavarok
- Gestalt látás problémái
- Téri orientációs problémák
- Nyelvi fejlettség zavarai
- Szekunder módon kialakult tünetek pl. szorongás, kudarcelvárás, agresszió, gátolt
viselkedés, figyelemfelkeltő viselkedés
Az említett funkciózavarok, teljesítményproblémák az egyedi fejlődés nagyon konkrét
szakaszától kezdődően kiváltói lehetnek a viselkedési rendellenességeknek