Munkakörnyezeti hatások

A tevékenység során felmerülő veszélyek:

 1. Munkavégzés során használandó alapanyagok, kémiai, biológiai

anyagok tárolása, felhasználása
 2. Munkahelyi tevékenység, emberi tényezők, mentálhigiéné
 3. Gépek, berendezések működése, illetve működtetése
 - Villamos biztonsági követelmények; A biztonsági követelmények
kielégítése akkor is kötelező, ha azok tételesen nem szerepelnek a
szabvány sorozat konkrét szabályai között.
 - Sugárvédelem/fóliahegesztés, ponyvagyártás/
 4. Munkahelyi környezet (ergonómia) zaj és rezgések
 5. Kézi és gépi anyagmozgatás

 Veszélyforrás a munkavégzés során vagy azzal összefüggésben

jelentkező minden olyan tényező, amely a munkát végző vagy a
munkavégzés hatókörében tartózkodó személyre veszélyt vagy
ártalmat jelenthet.
 Fizikai veszélyforrások:

 - munkaeszközök, járművek, szállító-, anyagmozgató eszközök,

 - a figyelmeztető jelzések elhelyezése a veszélytelen munkavégzés
érdekében,
 - éles, egyenetlen felületek, szélek és sarkok, esetleg ezek feltűnő színre
festésével felhívható a figyelem a veszélyre, tárgyak hőmérséklete,
 - forró felület, hősugárzás
 - a munkahelynek a föld (padló) szintjéhez viszonyított elhelyezése,
szintkülönbség,
 - a levegő nyomása, hőmérséklete, nedvességtartalma és áramlása, porok
a levegőben;
 - zaj, rezgés,
 - világítás, stb.
 A veszélyes anyagokkal való tevékenység munkahelyi feltételeit és
konkrét szabályait az anyag biztonsági adatlapja és a vonatkozó
jogszabályok alapján, a munkáltató határozza meg, tehát a biztonsági
adatlapot be kell szerezni és munkautasítást kell készíteni.
 Magas légköri nyomáson végzett munka
(dekompressziós aeropátia)
• Oka: a magas légnyomás hatására a légkörben nagy mennyiségben
található N2 oldódik (főleg zsírszövetben), majd a hirtelen csökkenő
légnyomás hatására buborékok keletkeznek, embolusokat okozva

• Tünetek: bőrfájdalom, nagy ízületek fájdalma, embólia

• Megelőzés: alkalmassági vizsgálat, lassú dekompresszió

• Terápia: azonnali rekompresszió

• Rizikó foglalkozások: alagútfúrók, hídépítők,

mélybúvárok
Keszonbetegség (dekompressziós aeropathia)
Lényege:túl gyors dekompresszió esetén a vérben a magas légnyomásnál oldott
nitrogénből buborékok keletkeznek (az I. típusnál fájdalom a végtagok
izmaiban és inaiban, a II. típusnál a gerincvelő és az agy sérülései, a belső fül
zavarai, a tüdő rendellenességei, esetleg dekompressziós shock, a III. típusnál
vestibuláris jellegű betegség (szédülés, nystagmus, hányinger, hányás), a
tüdőkárosodás asphyxiához vezethet.
 A terápia eredményesen
alkalmazható lábszárfekély,
nehezen gyógyuló sebek,
csont- és ízületi sérülések
esetében, plasztikai vagy
helyreállító beavatkozások
után, fertőzések (húsfaló
baktérium, Lyme-kór),
gyulladások (pl.:
csontgyulladás), fülzúgás,
migrén kezelésére, valamint
agyvérzés miatt kieső
funkciók bizonyos mértékű
helyreállítására is. Ezen
kívül javítja az anyagcserét,
A hiperbár oxigénterápiás kezelés hatására az oxigén erősíti az immunrendszert,
nagy mennyiségben, 15-20-szoros koncentrációban gyorsítja a test
lesz jelen a szervezetben. A magas nyomás miatt a regenerálódását, valamint
csökkent vérellátású, vagy vérrel el nem látott növeli a szellemi és fizikai
területekre is eljut az oxigén, elősegítve új vérerek teljesítőképességet, így az
képződését, valamint a károsodott szövetek gyorsabb egészségmegőrzés területén
regenerálódását. A sejtek anyagcseréje jelentősen is előszeretettel
felgyorsul, ezáltal gyorsabb és hatékonyabb lesz a alkalmazzák.
gyógyulás.
 Vibrációs ártalom
• Nem dolgozhatnak vibrációnak kitett munkakörben:
nők, 18 év alattiak, cardiovascularis,
idegrendszeri, haematologiai,
mozgásszervi megbetegedésben vagy
vegetatív dystoniában szenvedők, illetve
Raynaud szindróma gyanújánál családi
előfordulása esetén, vagy pozitív lehűtési próbánál
• Lehetséges tünetek
- Általános: fejfájás, szédülés, vérnyomászavarok
- Lokális: Raynaud szindróma, perifériás
neuropathia, felső végtagok csontjainak és
ízületeinek károsodása, helyi érszűkületek
Megelőzési lehetőségek: műszaki védelem (pl.
antivibrációs fogantyú), egyéni védőeszközök
(védőkesztyű, meleg, vízhatlan védőruha),
munkaszervezés (nem több, mint 2 óra exponált
munkakörben), időszakos orvosi vizsgálatok
Az egésztest-vibráció miatti leggyakoribb
panasz a hátgerinc
tájékán jelentkező fájdalom.
 Egésztest-rezgés
 Az egésztest-vibráció okozta ártalom:
főleg a gerincoszlopot károsítja, degeneratív
elváltozások a csigolyákban, spondylosis,
discopathia.

 Hat a mozgásszervekre, gerincpanaszokat

okoz, a női nemi szervekre (abortuszveszély),
egyéb hasi szervekre.
 A megelőzés eszköze a rezgés rugózással,
rezgésmentesítéssel való mérséklése, az
expozíciós idő csökkentése.
 Vibrációs ártalom
A vibráció mikrotraumatizációként hat a szervezetre.

A kéz kar vibrációs szindróma: 3 szinten nyilvánul meg, a

-az ujjak kisereiben károsodást okoz, ezért a hideg hatására
az ujjak elfehérednek és fájdalmassá válnak (lehűtési próba)

-a végtag idegeinek károsodását is okozza

(polineuropathia), amely a végtag különböző szinteken való
zsibbadásához vezet
-a kéztő csontjainak degeneratív elváltozása, a kéztőcsontok
kisizületeinek arthrózisa vagy súlyos esetben a
kéztőcsontok necrózisa fordulhat elő
-Megelőzés: a rezgő szerszámok karbantartása, az
antivibrációs eszköz viselése és az expozíciós idő
csökkentése.
Vibrációmérők (a balololdali testre szerelhető)
Vibráció csökkentése
 Zaj, zajártalom

 A zaj olyan hang, amely kellemetlenül,

zavarosan hat, káros reakciókat vált ki.
Speciális formája a dörej, az egyszeri, nagy
erősségű hanghatás (pl. hangrobbanás, lövés
hangja). A zajszintet dB-ben mérik.
 Zajártalom:. Az idült zajhatás vagy dörejek a
Corti-szervet károsítják, ami a hallásküszöb
emelkedésében nyilvánul meg. A zajnak a
hallószerven kívül is vannak káros hatásai-
vasospasmus, perctérfogat-növekedés,
fokozott gastrointestinális motilitás.
 Zajártalom
• A zaj károsító hatásában szerepet játszik: a hangnyomás
(hangosság), a frekvencia és az expozíciós idő.
• A zaj okozta halláskárosodás szakaszai:
1. szakasz: fejfájás, rossz közérzet, alvásszavar
2. szakasz: látszólagos hozzászokás, az átmeneti halláscsökkenés
állandósul
3. szakasz: a hallásromlás tudatosulása
Egyéb vegetatív zavarok: pl.: emésztési zavarok, vérnyomás emelkedés
Megelőzési lehetőségek:
- Előzetes és időszakos orvosi vizsgálat
- Zajexpozíció analízise
- Műszaki zajcsökkentő megoldások
- Egyéni hallásvédő eszközök (pl.: dugó, fültok, zajvédő sisak)
HA a zajexpozíció meghaladja az alsó beavatkozási
határértéket (80 dB), akkor a munkáltató köteles
egyéni hallásvédő eszközt biztosítani,
DE HA eléri a felső beavatkozási értéket (85 dB), akkor
a munkavállaló köteles ezt viselni ÉS a munkáltató
megkövetelni és ellenőrizni a viselését, továbbá
az intézkedések eredményeként a munkavállaló
zajexpozíciója nem haladhatja meg az ún. zajexpozíciós
határértéket (87 dB).

85 dB feletti expozícióban fokozott expozíció 5 év,

halláskárosodás több, mint 10 év után szokott

kialakulni.
Zajártalom
TTS = ideiglenes hallásküszöb emelkedés (temporary threshold shift)
PTS = maradandó hallásküszöb emelkedés (permanent threshold shift)

Hordozható
szűrőaudiométer
A szőrsejtek az ismétlődő zajexpozíció hatására egy idő után elvesztik
rugalmasságukat, majd pedig letöredeznek, ami hallásromláshoz vezet.
 Veszélyes anyag: minden anyag vagy készítmény, amely
fizikai, kémiai vagy biológiai hatása révén
veszélyforrást képviselhet, így különösen a robbanó,
oxidáló, gyúlékony, sugárzó, mérgező, maró, ingerlő,
szenzibilizáló, fertőző, rákkeltő, mutagén, teratogén,
utódkárosító (beleértve a spontán vetélést, koraszülést
és a magzat retardált fejlődését is), egyéb
egészségkárosító anyag.
P-mondatok
A figyelmeztető és az óvintézkedésre vonatkozó mondatok egyedi, egy
betűből és három számjegyből álló alfanumerikus kódokkal
rendelkeznek a következők szerint:
„H” betű (a figyelmeztető mondatra) vagy „P” betű (az óvintézkedésre
vonatkozó mondatra). Kérjük, vegye figyelembe, hogy a DSD-ből és a
DPD-ből átvett, de a GHS-ben még nem szereplő figyelmeztető
mondatok kódja „EUH”;
egy, a veszély típusát jelző számjegy, pl. „2” a fizikai veszélyekre; és
két, a veszélyek sorszámozásával megegyező szám, úgy mint
robbanóképesség (200-tól 210-ig tartó kódok), tűzveszélyesség (220-tól
230-ig tartó kódok), stb.
H mondat, más néven figyelmeztető mondat: egy adott veszélyességi
osztályhoz és kategóriához rendelt mondat, amely leírja a veszélyes anyag
vagy keverék jelentette veszély természetét, beleértve adott esetben a veszély
mértékét is.

Mivel a korábbi figyelmeztető mondattípusok (R-mondatok) számos olyan

kitételt tartalmaztak, amelyek az ENSZ által meghatározott figyelmeztető
mondat listában nem voltak megtalálhatóak, így az európai döntéshozók
kialakítottak egy kifejezetten EU-specifikus figyelmeztető mondat fajtát,
amelyet EUH jelöléssel látnak el.
P101 – Orvosi tanácsadás esetén tartsa kéznél a termék edényét vagy
címkéjét.
P102 – Gyermekektől elzárva tartandó.
P103 – Használat előtt olvassa el a címkén közölt információkat.
P201 – Használat előtt ismerje meg az anyagra vonatkozó különleges
utasításokat.
P202 – Ne használja addig, amíg az összes biztonsági óvintézkedést el nem
olvasta és meg nem értette.
P210 – Hőtől, forró felületektől, szikrától, nyílt lángtól és más gyújtóforrástól
távol tartandó. Tilos a dohányzás.
P211 – Tilos nyílt lángra vagy más gyújtóforrásra permetezni.
P220 – Ruhától/…/éghető anyagtól távol tartandó/tárolandó. P220 – Ruhától
és más éghető anyagoktól távol tartandó.
P221 – Minden óvintézkedést meg kell tenni, hogy ne keveredjen éghető
anyagokkal.
P222 – Nem érintkezhet levegővel.
P223 – Nem érintkezhet vízzel.
P230 –…-val/-vel nedvesítve tartandó.
P231 – Inert gázban használandó. P231 – Tartalma inert gázban / … használandó és
tárolandó.
P232 – Nedvességtől védendő.
P233 – Az edény szorosan lezárva tartandó.
P234 – Az eredeti edényben tartandó. P234 – Az eredeti csomagolásban tartandó.
P235 – Hűvös helyen tartandó.
P240 – A tárolóedényt és a fogadóedényt le kell földelni/át kell kötni. P240 – A
tárolóedényt és a fogadóedényt le kell földelni és át kell kötni.
P241 – Robbanásbiztos elektromos/szellőztető/világító/…/berendezés használandó.
P241 – Robbanásbiztos [elektromos/szellőztető/világító/…] berendezés használandó.
mérgező.
P242 – Szikramentes eszközök használandók.
P243 – Az elektrosztatikus kisülés megakadályozására óvintézkedéseket kell tenni.
P244 – A szelepeket és szerelvényeket zsírtól és olajtól mentesen kell tartani.
P250 – Tilos csiszolásnak/ütésnek/…/súrlódásnak kitenni.
P250 – Tilos csiszolásnak/ütésnek/súrlódásnak/… kitenni.
P251 – Ne lyukassza ki vagy égesse el, még használat után sem.
P260 – A por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzése tilos.
P261 – Kerülje a por/füst/gáz/köd/gőzök/permet belélegzését.
P262 – Szembe, bőrre vagy ruhára nem kerülhet.
P263 – A terhesség/szoptatás alatt kerülni kell az anyaggal való érintkezést.
P264 – A használatot követően a(z) … -t alaposan meg kell mosni.
P270 – A termék használata közben tilos enni, inni vagy dohányozni.
P271 – Kizárólag szabadban vagy jól szellőző helyiségben használható.
P272 – Szennyezett munkaruhát tilos kivinni a munkahely területéről.
P273 – Kerülni kell az anyagnak a környezetbe való kijutását.
P280 – Védőkesztyű/védőruha/szemvédő/arcvédő használata kötelező.
P282 – Hidegszigetelő kesztyű/arcvédő/szemvédő használata kötelező. P282 –
Hidegszigetelő kesztyű és arcvédő vagy szemvédő használata kötelező.
P283 – Tűz-/lángálló/-késleltető ruházat viselése kötelező.
P283 – Tűzálló vagy lángkésleltető ruházat viselése kötelező.
P284 – [Nem megfelelő szellőzés esetén] légzésvédelem kötelező.
gyártó/szállító határozza meg a védőfelszerelést. — a szögletes zárójelek között szereplő
szöveg akkor használható, ha a vegyi anyaghoz a felhasználási ponton kiegészítő
tájékoztatást mellékelnek, amely kifejti, hogy a biztonságos használat érdekében milyen
szellőztetést kell alkalmazni.”
P231 + P232 – Inert gázban használandó. Nedvességtől védendő. P231 + P232 – Tartalma
inert gázban / … használandó és tárolandó. Nedvességtől védendő.
károsodást okozhat.
P235 + P410 – Hűvös helyen tartandó. Napfénytől védendő.
P301 – LENYELÉS ESETÉN:
P302 – HA BŐRRE KERÜL:
P303 – HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL:
P304 – BELÉLEGZÉS ESETÉN:
P305 – SZEMBE KERÜLÉS ESETÉN:
P306 – HA RUHÁRA KERÜL:
P308 – Expozíció vagy annak gyanúja esetén:
P310 – Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P311 – Forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P312 – Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P313 – Orvosi ellátást kell kérni.
P314 – Rosszullét esetén orvosi ellátást kell kérni. P315 – Azonnal orvosi ellátást kell
kérni.
P320 – Sürgős szakellátás szükséges (lásd … a címkén).
P321 – Szakellátás (lásd … a címkén).
P330 – A szájat ki kell öblíteni.
P331 – TILOS hánytatni.
P332 – Bőrirritáció esetén:
P333 – Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén:
P334 – Hideg vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.
P334 – Hideg vízzel [vagy nedves kötéssel] kell hűteni.
P335 – A bőrre lazán tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni.
P336 – A fagyott részeket langyos vízzel fel kell melegíteni. Tilos az érintett terület
dörzsölése.
P337 – Ha a szemirritáció nem múlik el:
P338 – Adott esetben kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az
öblítés folytatása.
P340 – Az érintett személyt friss levegőre kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe
kell helyezni, hogy könnyen tudjon lélegezni.
P342 – Légzési problémák esetén:
P351 – Óvatos öblítés vízzel több percen keresztül.
P352 – Lemosás bő vízzel/……
P353 – A bőrt le kell öblíteni vízzel/zuhanyozás.
P353 – A bőrt le kell öblíteni vízzel [vagy zuhanyozás].
P360 – A ruhák levetése előtt a szennyezett ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le
kell öblíteni. P361 – Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni.
P362 – A szennyezett ruhadarabot le kell vetni.
P363 – A szennyezett ruhát újbóli használat előtt ki kell mosni.
P364 – És újbóli használat előtt ki kell mosni.
P362 + P364 – A szennyezett ruhadarabot le kell vetni és újbóli használat előtt ki kell
mosni. P361+ P364 – Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni, és
újbóli használat előtt ki kell mosni.
P370 – Tűz esetén:
P371 – Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén:
P372 – Tűz esetén robbanásveszély.
P372 – Robbanásveszély.
P373 – TILOS a tűz oltása, ha az robbanóanyagra átterjedt.
P374 – Tűzoltás megfelelő távolságból a szokásos óvintézkedések betartásával.
P375 – A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.
P376 – Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez biztonságosan megtehető.
P377 – Égő szivárgó gáz: Csak akkor szabad a tüzet oltani, ha a szivárgás
biztonságosan megszüntethető.
P378 – oltásra … használandó.
P378 – Az oltáshoz … használandóP380 – A területet ki kell üríteni.
P381 – Meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást, ha ez biztonságosan megtehető.
P381 – Szivárgás esetén meg kell szüntetni az összes gyújtóforrást.
P390 – A kiömlött anyagot fel kell itatni a körülvevő anyagok károsodásának
megelőzése érdekében.
P391 – A kiömlött anyagot össze kell gyűjteni.
P301 + P310 – LENYELÉS ESETÉN: Azonnal forduljon TOXIKOLÓGIAI
KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P301 + P312 – LENYELÉS ESETÉN: Rosszullét esetén azonnal forduljon
TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz. P301 + P312 – LENYELÉS ESETÉN:
Rosszullét esetén forduljon TOXIKOLÓGIAI KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P301 + P330 + P331 – LENYELÉS ESETÉN: a szájat ki kell öblíteni. TILOS
hánytatni. P301 + P330 + P331 – LENYELÉS ESETÉN: A szájat ki kell öblíteni.
TILOS hánytatni.
P302 + P334 – HA BŐRRE KERÜL: Hideg vízzel/nedves kötéssel kell
hűteni.
P302 + P334 – HA BŐRRE KERÜL: Hideg vízzel vagy nedves kötéssel kell
hűteni.
P302 + P352 – HA BŐRRE KERÜL: Lemosás bő vízzel/….
P302 + P335 + P334 – HA BŐRRE KERÜL: A bőrre lazán tapadó szemcséket
óvatosan le kell kefélni. Hideg vízzel [vagy nedves kötéssel] kell hűteni.
P303 + P361 + P353 – HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes
szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni
vízzel/zuhanyozás.
P303 + P361 + P353 – HA BŐRRE (vagy hajra) KERÜL: Az összes
szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni. A bőrt le kell öblíteni vízzel
[vagy zuhanyozás].
P304 + P340 – BELÉLEGZÉS ESETÉN: Az érintett személyt friss levegőre
kell vinni és olyan nyugalmi testhelyzetbe kell helyezni, hogy könnyen
tudjon lélegezni.
P305 + P351 + P338 – SZEMBE KERÜLÉS esetén: Több percig tartó óvatos
öblítés vízzel. Adott esetben a kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen
megoldható. Az öblítés folytatása. P305 + P351 + P338 – SZEMBE KERÜLÉS
ESETÉN: Több percig tartó óvatos öblítés vízzel. Adott esetben a
kontaktlencsék eltávolítása, ha könnyen megoldható. Az öblítés folytatása.
P306 + P360 – HA RUHÁRA KERÜL: A ruhák levetése előtt a szennyezett
ruházatot és a bőrt bő vízzel azonnal le kell öblíteni.
P308 + P311 – Expozíció vagy annak gyanúja esetén: Forduljon TOXIKOLÓGIAI
KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P308 + P313 – Expozíció vagy annak gyanúja esetén: Orvosi ellátást kell kérni. P332
+ P313 – Bőrirritáció esetén: orvosi ellátást kell kérni. P332 + P313 – Bőrirritáció
esetén: Orvosi ellátást kell kérni.
P333 + P313 – Bőrirritáció vagy kiütések megjelenése esetén: orvosi ellátást kell
kérni.
P336 + P315 – A fagyott részeket langyos vízzel fel kell melegíteni. Tilos az érintett
terület dörzsölése. Azonnal orvosi ellátást kell kérni.
P335 + P334 – A bőrre tapadó szemcséket óvatosan le kell kefélni. Hideg
vízzel/nedves kötéssel kell hűteni.
P337 + P313 – Ha a szemirritáció nem múlik el: orvosi ellátást kell kérni.
P342 + P311 – Légzési problémák esetén: Forduljon TOXIKOLÓGIAI
KÖZPONTHOZ/orvoshoz.
P361 + 364 – Az összes szennyezett ruhadarabot azonnal le kell vetni és újbóli
használat előtt ki kell mosni. P362 + P364 – A szennyezett ruhadarabot le kell vetni
és újbóli használat előtt ki kell mosni.
P370 + P376 – Tűz esetén: Meg kell szüntetni a szivárgást, ha ez
biztonságosan megtehető.
P370 + P378 – Tűz esetén: oltásra … használandó.
P370 + P378 – Tűz esetén: Az oltáshoz … használandó.
P370 + P380 – Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet.
P370 + P380 + P375 – Tűz esetén: Ki kell üríteni a területet. A tűz oltását
robbanásveszély miatt távolból kell végezni. P370 + P380 + P375 – Tűz
esetén: A területet ki kell üríteni. A tűz oltását robbanásveszély miatt
távolból kell végezni.
P371 + P380 + P375 – Nagyobb tűz és nagy mennyiség esetén: Ki kell üríteni
a területet. A tűz oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni.
új bejegyzésekkel egészül ki 2018. február 1-től:
P370 + P372 + P380 + P373 – Tűz esetén: Robbanásveszély. A területet ki
kell üríteni. TILOS a tűz oltása, ha az robbanóanyagra átterjedt.
P370 + P380 + P375 + [P378] – Tűz esetén: A területet ki kell üríteni. A tűz
oltását robbanásveszély miatt távolból kell végezni. [Az oltáshoz …
használandó].
P401 – Tárolás: … .
P401 – A … -nak/-nek megfelelően tárolandó.
P402 – Száraz helyen tárolandó.
P403 – Jól szellőző helyen tárolandó.
P404 – Zárt edényben tárolandó.
P405 – Elzárva tárolandó.
P406 – Saválló/saválló bélésű … edényben tárolandó.
P407 – A rakatok/raklapok között térközt kell hagyni.
P407 – A rakatok vagy raklapok között térközt kell hagyni.
P410 – Napfénytől védendő.
P411 – A tárolási hőmérséklet legfeljebb … °C/…°F lehet.
P412 – Nem érheti 50 °C/122 F hőmérsékletet meghaladó hő.
P413 – A … kg/… lb tömeget meghaladó ömlesztett anyag tárolási hőmérséklete
legfeljebb … °C/…°F lehet.
P420 – Más anyagoktól távol tárolandó.
P420 – Elkülönítve tárolandó.
P422 – Tartalma … -ban/-ben tárolandó.
P402 + P404 – Száraz helyen tárolandó. Zárt edényben tárolandó.
P403 + P233 – Jól szellőző helyen tárolandó. Az edény szorosan lezárva tartandó.
P403 + P235 – Jól szellőző helyen tárolandó. Hűvös helyen tartandó.
P410 + P403 – Napfénytől védendő. Jól szellőző helyen tárolandó.
P410 + P412 – Napfénytől védendő. Nem érheti 50 °C/122 °F hőmérsékletet
meghaladó hő.
P411 + P235 – A tárolási hőmérséklet legfeljebb … °C/…°F lehet.. Hűvös
helyen tartandó.
P501 – A tartalom/edény elhelyezése hulladékként: …….. P501 – A
tartalom/edény elhelyezése hulladékként: a helyi/területi/
országos/nemzetközi előírásoknak (meghatározandó) megfelelően.
P502 – A gyártó/szállító határozza meg a hasznosításra és
újrafeldolgozásra vonatkozó információkat.
P502 – A gyártó vagy a szállító határozza meg a hasznosításra vagy az
újrafeldolgozásra vonatkozó információkat.
H-mondatok
H200 Instabil robbanóanyagok.
H201 – Robbanóanyag; teljes tömeg felrobbanásának veszélye.
H202 – Robbanóanyag; kivetés súlyos veszélye
.H203 – Robbanóanyag; tűz, robbanás vagy kivetés veszélye.
H204 – Tűz vagy kivetés veszélye.
H205 – Tűz hatására a teljes tömeg felrobbanhat.H220 – Rendkívül
tűzveszélyes gáz.
H221 – Tűzveszélyes gáz.
H222 – Rendkívül tűzveszélyes aeroszol.
H223 – Tűzveszélyes aeroszol
H224 – Rendkívül tűzveszélyes folyadék és gőz.
H225 – Fokozottan tűzveszélyes folyadék és gőz.
H226 – Tűzveszélyes folyadék és gőz.
H228 – Tűzveszélyes szilárd anyag.
H230 – Még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.
H231 – Magas nyomáson és/vagy hőmérsékleten még levegő hiányában is
robbanásszerű reakcióba léphet.
H240 – Hő hatására robbanhat.
H241 – Hő hatására meggyulladhat vagy robbanhat.
H242 – Hő hatására meggyulladhat.
H250 – Levegővel érintkezve önmagától meggyullad.
H251 – Önmelegedő: meggyulladhat.
H252 – Nagy mennyiségben önmelegedő; meggyulladhat.
H260 – Vízzel érintkezve öngyulladásra hajlamos tűzveszélyes gázokat bocsát
ki.
H261 – Vízzel érintkezve tűzveszélyes gázokat bocsát ki.
H270 – Tüzet okozhat vagy fokozhatja a tűz intenzitását, oxidáló hatású.
H271 – Tüzet vagy robbanást okozhat; erősen oxidáló hatású.
H272 – Fokozhatja a tűz intenzitását; oxidáló hatású.
H280 – Nyomás alatt lévő gázt tartalmaz; hő hatására robbanhat.
H281 – Mélyhűtött gázt tartalmaz; fagymarást vagy sérülést okozhat.
H290 – Fémekre korrozív hatású lehet.
H300 – Lenyelve halálos.
H301 – Lenyelve mérgező.
H302 – Lenyelve ártalmas.
H304 – Lenyelve és a légutakba kerülve halálos lehet.
H310 – Bőrrel érintkezve halálos.
H311 – Bőrrel érintkezve mérgező.H312 – Bőrrel érintkezve ártalmas.
H314 – Súlyos égési sérülést és szemkárosodást okoz.
H315 – Bőrirritáló hatású.
H317 – Allergiás bőrreakciót válthat ki.
H318 – Súlyos szemkárosodást okoz.
H319 – Súlyos szemirritációt okoz.H330 – Belélegezve halálos.
H331 – Belélegezve mérgező.H332 – Belélegezve ártalmas.
H334 – Belélegezve allergiás és asztmás tüneteket, és nehéz légzést okozhat.
H335 – Légúti irritációt okozhat.
H336 – Álmosságot vagy szédülést okozhat.
H340 – Genetikai károsodást okozhat < meg kell adni az expozíciós
útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem
okozza a veszélyt >.
H341 – Feltehetően genetikai károsodást okoz < meg kell adni az expozíciós
útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem
okozza a veszélyt >.
H242 – Hő hatására meggyulladhat.
H350 – Rákot okozhat < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően
bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H351 – Feltehetően rákot okoz < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha
meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H360 – Károsíthatja a termékenységet vagy a születendő gyermeket < ha ismert,
meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha
meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H361 – Feltehetően károsítja a termékenységet vagy a születendő gyermeket <
ha ismert, meg kell adni a konkrét hatást > < meg kell adni az expozíciós
útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogymás expozíciós útvonal nem
okozza a veszélyt >.
H362 – A szoptatott gyermeket károsíthatja.
H370 – Károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet, ha
ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően bizonyított,
hogy más expozíciós útvonal nem okozza aveszélyt >.
H371 – Károsíthatja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett szervet,
ha ismertek > < meg kell adni az expozíciós útvonalat, ha meggyőzően
bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem okozza a veszélyt >.
H372 – Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós
útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem
okozza a veszélyt > károsítja a szerveket < vagy meg kell adni az összes érintett
szervet, ha ismertek >.
H373 – Ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén < meg kell adni az expozíciós
útvonalat, ha meggyőzően bizonyított, hogy más expozíciós útvonal nem
okozza a veszélyt > károsíthatja a szerveket > vagy meg kell adni az összes
érintett szervet, ha ismertek >.
H400 – Nagyon mérgező a vízi élővilágra.
H410 – Nagyon mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
H411 – Mérgező a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
H412 – Ártalmas a vízi élővilágra, hosszan tartó károsodást okoz.
H413 – Hosszan tartó ártalmas hatást gyakorolhat a vízi élővilágra.
EUH Mondatok
EUH 001 – Száraz állapotban robbanásveszélyes.
EUH 014 – Vízzel hevesen reagál.
EUH 018 – A használat során tűzveszélyes/robbanásveszélyes gőz/levegő elegy
keletkezhet.
EUH 019 – Robbanásveszélyes peroxidokat képezhet.
EUH 044 – Zárt térben hő hatására robbanhat.
EUH 029 – Vízzel érintkezve mérgező gázok képződnek.
EUH 031 – Savval érintkezve mérgező gázok képződnek.
EUH 032 – Savval érintkezve nagyon mérgező gázok képződnek.
EUH 066 – Ismétlődő expozíció a bőr kiszáradását vagy megrepedezését
okozhatja. (Figyelem: változások lent)
EUH 070 – Szembe kerülve mérgező.EUH 071 – Maró hatású a légutakra.
EUH 059 – Veszélyes az ózonrétegre. (Figyelem: változások lent)
EUH 201 – Ólmot tartalmaz. Tilos olyan felületeken használni, amelyeket
gyermekek szájukba vehetnek.
EUH 201A – Figyelem! Ólmot tartalmaz. (Figyelem: változások lent)
EUH 202 – Cianoakrilát. Veszély! Néhány másodperc alatt a bőrre és a
szembe ragad. Gyermekektől elzárva tartandó.
EUH 203 – Krómot (VI) tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.
EUH 204 – Izocianátokat tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.
EUH 205 – Epoxid tartalmú vegyületeket tartalmaz. Allergiás reakciót
válthat ki.
EUH 206 – Figyelem! Tilos más termékekkel együtt használni. Veszélyes
gázok (klór) szabadulhatnak fel.
EUH 207 – Figyelem! Kadmiumot tartalmaz! A használat során veszélyes
füstök képződnek. Lásd a gyártó által közölt információt. Be kell tartani a
biztonsági előírásokat.
EUH 208 – …….. -t tartalmaz. Allergiás reakciót válthat ki.
EUH 209 – A használat során fokozottan tűzveszélyessé válhat. (Figyelem:
változások lent)
EUH 209A – A használat során tűzveszélyessé válhat. (Figyelem: változások
lent)
EUH 210 – Kérésre biztonsági adatlap kapható.
EUH 401 – Az emberi egészség és a környezet veszélyeztetésének elkerülése
érdekében be kell tartani ahasználati utasítás előírásait.

Változások A BIZOTTSÁG 487/2013/EU RENDELETE alapján

Új figyelmeztető mondatok
H229 – Az edényben túlnyomás uralkodik: hő hatásár megrepedhet.
H230 – Még levegő hiányában is robbanásszerű reakcióba léphet.
H231 – Magas nyomáson és/vagy hőmérsékleten még levegő hiányában is
robbanásszerű reakcióba léphet.
 Munkahelyi kóroki tényezők

 Kóroki tényezők: Fizikai, Kémiai, Biológiai, Pszicho-

szociális, Ergonómiai, Pszichés, mentális

 baleset
 fokozott expozíció
 foglalkozási betegség
 foglalkozással összefüggő megbetegedés
 Fizikai kóroki tényezők

 Leggyakoribb • Pl. zaj, rezgés, ionizáló-, nem

ionizáló sugárzás, mikroklíma, hő-hőmérséklet,
légnyomás, elektromos áram
 Kémiai kóroki tényezők
 • Számuk a legnagyobb • Többségük hatása ismeretlen
 Fémek: A hazai gyakorlatban leginkább használt, munkavédelmi
szempontból fontosabb fémek: ólom, kadmium, króm, nikkel, higany.
 Gázok: Gyakorlatilag csak heveny foglalkozási megbetegedéseket
okoznak. A mérgezések nemritkán halálosak, a nagy tüdőfelületen át a
gázok gyorsan, jelentős mennyiségben jutnak be a szervezetbe.
 Hatásuk alapján egyszerű fojtógázokra, kémiai hatású fojtógázokra és
ingerlő gázokra csoportosíthatók.
 Egyszerű fojtógázok
 Általában nincs közvetlen mérgező hatásuk, a levegő kiszorításával
hatnak. E csoportba tartoznak: széndioxid, metán.
 Kémiai hatású fojtógázok
 A szervezetbe jutva vegyi reakció útján gátolják meg az oxigén
felhasználását.
 Ingerlő gázok
 Hatásuk attól függ, hogy a vízben illetve szövetnedvekben miként
oldódnak. A jól oldódóak a felsőlégutak nyálkahártyáján kifejtik
hatásukat és így nem jutnak a mélyebb légutakba.
 Jól oldódóak: ammónia, fluorsav, kénsav, sósav, formaldehid.
Kötőhártya, orrnyálkahártya, légcső heveny izgalmát okozzák
(menekülésre késztetnek).

 Közepesen oldódóak: klór, kéndioxid. A mélyebb légutakba is lejutva

következményes tüdőgyulladást okozhatnak.
 Műanyagok
 Régóta ismertek a természetes alapú műanyagok, amelyeket a
természetben is előforduló nagy molekulájú anyagok (cellulóz,
fehérjék) átalakításával lehet előállítani (műselyem, műrost, celofán,
műbőr). A gyártásnál egészségkárosító anyagokat is használnak,
illetve ilyenek szabadulhatnak fel (szénkéneg, kénhidrogén,
kéndioxid, klór, nitrózus gázok, stb.).
 A mesterséges alapú műanyagok előállítása kis molekulájú
vegyületekből, monomerekből történik. Polimerizációval jönnek
létre például a polivinilklorid (pvc),a polisztirol; polikondenzációval
az aminoplasztok, fenoplasztok; poliaddicióval a poliuretán.
 A pvc-ből csövek, fóliák, háztartási eszközök, bútorok, mesterséges
szálak; a polisztirolból különböző műgyanták; a poliuretánból
elsősorban műanyag habok készülnek.
 Károsító hatás: a kész műanyagok az egészséget nem
károsítják, megbetegedést okozhat viszont néhány
monomer (vinilklorid, sztirol, fenol, izocianátok),
valamint a gyártás során felhasznált adalék és segéd
anyagok):
 - stabilizátorok (ólomvegyületek),
 - katalizátorok (szerves, szervetlen savak, peroxidok),
 - oldószerek (aceton, benzin, benzol, toluol, xilol),
 - lágyítók (ftalátok, trikrezilfoszfát),
 - színezékek, töltőanyagok (azbeszt), fungicidek,
antisztatikumok oldódóak: nitrózus gázok. A mélyebb
légutakba lejutva tüdővizenyőt idéznek elő.
 A növényvédőszerek felhasználása területén az elmúlt
évtizedekben bekövetkezett korszakváltás azzal a példával
jellemezhető, hogy az idült hatású, a szervezetben felhalmozódó
DDT-t a heveny egészségkárosodást ugyan előidéző, de gyorsan
lebomló szerves foszforsavészterek váltották fel.
 A növényvédőszerek számos csoportjából három, a fungicidek
(gombaölők), a herbicidek (gyomirtók) és az inszekticidek
(rovarirtók) érdemes kiemelésre.
 Biológiai
 • Mikroorganizmusok, ill. komponenseik • Fertőzést,
allergiát mérgezést okozhatnak
 Pszichoszociális
 • Munkahelyi stressz • Betegállományok 50-60%-a (EU)
 (pszichoszociális kockázatnak minősül a munkavállalót a
munkahelyén érő azon hatások (konfliktusok, munkaszervezés,
munkarend, foglalkoztatási jogviszony bizonytalansága stb.)
összessége, amelyek befolyásolják az e hatásokra adott
válaszreakcióit, illetőleg ezzel összefüggésben stressz,
munkabaleset, lelki eredetű szervi (pszichoszomatikus)
megbetegedés következhet be.)
 Szerves porok okozta megbetegedések
• Akut gyulladás
• Gyulladásos bronchoconstructio
• Krónikus bronchitis
• Extrinsic allergiás alveolitis

Pl.: kenderláz, pamutláz,

bagassosis, malátaláz,
byssinosis, farmertüdő
 Actinomyces israelii

Az "Actinomyces" baktériumok enzimjeikkel részt vesznek a szerves növényi

anyagok, a lignin, valamint a kitin lebontásában.
A farmertüdő és a bagassosis kialakulásában is gyakran oki szerepük van.
Madártenyésztők tüdőbetegsége
A betegség oka: expozíció madarak elporladt száraz ürülékében és
a madarak tollában levő madár fehérjékhez.
Az allergének kiszűrése a be- és kimenő levegőből nagy a nagy hatékonyságú
szemcseszűréssel történhet, a HEPA (High Efficiency Particle Arresting) szűrés
kiszűri a 3 mikronnál kisebb méretű részecskéket.
A sajtmosók tüdőbetegségét penészgombák okozzák.
 Sajtmosók betegségének megelőzése

Modern sajtüzemben légszűréssel csökkentik a baktériumok és

penészgombák mennyiségét a levegőben, valamint automata
forróvizes jet sugárral mossák a sajtot felvágás és csomagolása előtt.
 Ergonómiai
 • Képernyős munkahelyek
 Ergonómiai kóroki tényező - ha az ember – gép –
környezet rendszerben a gép (berendezés,
munkaeszköz), valamint a munkakörnyezet kialakítása
nem emberközpontúan történt, illetve a rendszer nem
az emberi szervezet sajátosságainak
figyelembevételével működik ---fáradás---kimerülés---
munkabaleset
 A Mvt. szerinti csoportosítása a
veszélyforrásoknak:
 Veszélyforrás: a munkavégzés során vagy  = a levegő nyomása, hőmérséklete,
azzal összefüggésben jelentkező minden nedvességtartalma, ionizációja és
olyan tényező, amely a munkát végző áramlása,
vagy a munkavégzés hatókörében  = zaj, rezgés, infra- és ultrahang,
tartózkodó személyre veszélyt vagy  = világítás,
ártalmat jelenthet.
 = elektromágneses sugárzás vagy tér,
 Veszélyforrás lehet különösen:
 = részecskesugárzás,
 - a fizikai veszélyforrás, ezen belül a
 = munkaeszközök, járművek, szállító-,  = elektromos áramköri vagy sztatikus
feszültség,
anyagmozgató eszközök, ezek részei,
illetve mozgásuk, termékek és anyagok  = aeroszolok és porok a levegőben;
mozgása,  - a veszélyes anyag
 = szerkezetek egyensúlyának  - a biológiai veszélyforrás, ezen belül a
megbomlása,  = mikroorganizmus és
 = csúszós felületek, anyagcsereterméke,
 = éles, sorjás, egyenetlen felületek, szélek  = makroorganizmus (növény, állat);
és sarkok,  - a fiziológiai, idegrendszeri és pszichés
 = tárgyak hőmérséklete, igénybevétel.
 = a munkahelynek a föld (padló)
szintjéhez viszonyított elhelyezése,
 = szintkülönbség,
 = súlytalanság,
 Megelőzés fontossága és lehetőségei
 A kioltott életek, valamint a munkavállalók és családtagjaik
szenvedése által okozott kár mellett a balesetek az üzleti tevékenységet
és a társadalom egészét is érintik. Kevesebb baleset kevesebb
betegszabadságot jelent, aminek köszönhetően csökkennek a
költségek és kevesebb alkalommal szakad meg a termelési folyamat.
Ez szintén lehetővé teszi a munkaadók számára azt, hogy
megtakarítsák az új személyzet toborzásának és képzésének
költségeit, valamint csökkenhetnek a korkedvezményes nyugdíjba
vonulások és a biztosítási kifizetések kiadásai is.
 A nehézipartól az irodai munkáig valamennyi ágazatban a csúszások,
botlások és esések okozzák a legtöbb balesetet. További veszélyeket
jelentenek a lehulló tárgyak, a hő és vegyszerek okozta égések, a
tűzesetek és a robbanások, a veszélyes anyagok és a stressz. A
munkahelyi balesetek megelőzése céljából a munkaadóknak olyan
biztonsági rendszert kell bevezetniük, amely magában foglalja a
kockázatértékelést és a monitoring folyamatot is.
 A balesetek megelőzése – A kockázatok kezelése
 A munkavédelmi irányítási rendszer a munkabaleseteket az
alábbiak alkalmazásával előzi meg:
 • a problémás területek felderítése;
 • döntés és a megfelelő intézkedések;
 • a megtett intézkedések hatékonyságának ellenőrzése.
 Egy folyamat több lépcsőt foglal magában:
 Probléma-meghatározás és tervezés
 Azoknak a fő területeknek a meghatározása, ahol az
elcsúszás és az elesés kockázata a legnagyobb
 (pl.: egyenlőtlen talaj, nem megfelelően megvilágított
lépcsők), és a megteendő intézkedések megállapítása. Olyan
eszközöket kell kiválasztani és olyan munkafolyamatokat
kialakítani, hogy azok lehetővé tegyék a veszélyek
megelőzését, illetve ellenőrzés alatt tartását.
Szervezés
 Egyértelműen meg kell határozni a felelősséget a különböző
munkaterületeken a biztonság és egészségvédelem
megvalósulásáért.
 Ellenőrzés
 Az ellenőrzés lényeges annak megállapítására, hogy a
munkavégzés gyakorlata és a munkafolyamatok végzése helyesen
történik. Egyes tevékenységeket, mint pl. a karbantartás, a
takarítás elvégzését dokumentálni kell.
 Felügyelet és felülvizsgálat
 A rendszeres felülvizsgálat elengedhetetlen. Csökken a balesetek
száma? A felülvizsgálatok során kevesebb a felismert veszély?
 A munkáltatóval szemben fennálló követelmény a
foglalkoztatottakat és más személyeket (munkavégzés
hatókörében tartózkodókat, beleértve a látogatókat, az idegen
cégek dolgozóit) érő veszélyek értékelése. Az elcsúszás, az elesés
veszélyének megállapítása beletartozik a megvizsgálandó
kockázatok csoportjába. A kockázatok értékelést rendszeresen
felül kell vizsgálni és aktualizálni kell. Ennek elvégzése
elengedhetetlen, ha jelentős változások következtek be, mint pl. új
eszköz üzembe állítása vagy új eljárás bevezetése.
 Rend és tisztaság biztosítása a munkahelyen. A hanyagság és
az általános rendetlenség az egyik leglényegesebb oka az
elcsúszásból, az elesésből származó munkabaleseteknek. A
munkakörnyezetet tartsuk tisztán és rendben, a padozat és az
utak legyenek akadálymentesek. Rendszeresen távolítsuk el a
szemetet, hogy az ne halmozódhasson fel.
 Tisztítás és karbantartás. A rendszeres tisztítás és karbantartás
minimálisra csökkenti a kockázatokat. A munkahelyekről
rendszeresen távolítsuk el a hulladékot, a munkaterületeket
tartsuk tisztán. A takarítási technológiák és az alkalmazott
gépek feleljenek meg a padozat követelményeinek. A tisztítási
és karbantartási műveletek végzése során ne keletkezzenek új
elcsúszási és elesési veszélyek.
 Megvilágítás. A jó megvilágítás, a hibátlanul működő,
megfelelő helyzetű fényforrások biztosítják a padlózat
egyenletes megvilágítását és valamennyi lehetséges veszély, pl.
az akadályok, a kifolyt anyagok láthatóságát. A megvilágítás
erősségének lehetővé kell tenni a helyiségekben a biztonságos
közlekedést. A szabadtéri munkahelyek kellő megvilágítása is
szükséges.
 Padlóburkolat. A padlóburkolatot a bekövetkezett rongálódások
megállapítására rendszeresen felül kell vizsgálni, és a szükséges javításokat
el kell végezni. A lehetséges elcsúszás és elesés veszélyének okait fel kell
számolni. Ide tartoznak a lyukak, repedések, valamint a rögzítetlen
szőnyegek és lábtörlők. A padozat felülete minden helyiségben feleljen meg
az ott végzett munka feltételeinek, pl. adott körülmények között legyen
ellenálló a termelési folyamatban használt olajjal vagy egyéb vegyi
anyagokkal szemben. A padlózat burkolatának védőréteggel történő
ellátása, vagy vegyi anyaggal történő kezelése javíthatja csúszással
szembeni ellenállását. A padlózat burkolatát tisztán kel tartani.
 Lépcsők. Számos baleset történik a lépcsőn. Karfa, a lépcsőn elhelyezett
csúszásmentes burkolat, jó láthatóság, a lépcső élének jól látható,
elcsúszásmentes jelölése és a kielégítő megvilágítás együttesen biztosítják a
lépcsőkőn az elcsúszás és elesés megelőzését. Eltérő szintkülönbségeket pl.
rakodó rámpák esetében gyakran nehéz felismerni. Ezeket jól láthatóan
jelölni kell, megfelelően alkalmazott biztonsági és egészségvédelmi
jelzésekkel.
 Kifolyt anyagok. A kifolyt anyagokat azonnal - erre alkalmas tisztítási
módszerrel - fel kell takarítani (szükséges lehet vegyszeres tisztítás is).
Figyelmeztető jelzések alkalmazása szükséges. Ahol a talaj nedves,
alternatív utakat kell kijelölni. Hogyan tud valami kifolyni? Lehetséges a
munkamódszer vagy a munkahely olyan átalakítása, hogy a kifolyó anyag
mennyisége a minimumra legyen korlátozható?
 Akadályok. Ahol ez lehetséges, az akadályokat el kell
távolítani az elesések megelőzésére. Ha valamilyen akadály
eltávolítására nincs lehetőség, akkor azt alkalmas módon
körbe kell keríteni és/vagy a veszélyt jelölni kell.
 Kábelek. A berendezéseket úgy kell felállítani, hogy a kábelek
ne keresztezzék a gyalogos közlekedési utakat. A kábeleket
fedett kábelcsatornában kell vezetni és rögzíteni.
 Lábbelik. A foglalkoztatottak részére olyan lábbelit kell
biztosítani, amely alkalmas az adott munkakörnyezetben
történő használatra. A munkavégzés körülményeit, a talaj
felületét, a talaj állapotát, a járótalp csúszásmentességét kell
figyelembe venni a kiválasztásnál.
 Munkahelyek a szabadban. A szabadban lévő munkahelyeket
úgy kell kialakítani, hogy az elcsúszás, az elesés veszélye
minimális legyen, például jeges közlekedési útnál a síkosság
megszüntetése (szórás), vagy alkalmas lábbeli biztosítása.
 A szervezési intézkedésekkel való megelőzési feladatok
egyik fajta csoportosítása:
 Megszüntetés: A veszélyforrás teljes megszüntetésével a leghatékonyabb
megoldáshoz jutunk.
 • Helyettesítés: Ha valamilyen ok miatt (anyagi, technikai, stb.) a
veszélyforrás teljes megszüntetése nem lehetséges. Ekkor a veszélyest –
amennyiben van rá lehetőség - helyettesíteni kell kevésbé veszélyessel.
 • Műszaki kontroll: Amennyiben sem megszüntetni, sem helyettesíteni
nem lehetséges a veszélyes elemet, akkor műszaki megoldásokkal kell a
lehető legbiztonságosabbá tenni a munkahelyet.
 • Adminisztratív kontroll: Amennyiben sem megszüntetni, sem
helyettesíteni, sem műszaki kontroll alá vonni nem tudjuk a veszélyes
elemet, akkor új munkautasítások kiadásával, képzési programok
indításával, szervezési intézkedések meghozásával kell a biztonságot
fokozni.
 • Egyéni védőeszközök biztosítása: Amennyiben más megoldás nincs,
utolsó lehetőségként kerülhet alkalmazásra.
 Ez egyébként rendkívül hatékony védelmi mód, amennyiben az egyéni
védőeszköz megfelelő műszaki kialakítású, jó állapotban van, az előírt
védelmi képességekkel rendelkezik, és a munkavállaló az előírt módon
használja.
 Egyes gépfajtákra vonatkozó alapvető biztonsági és
egészségvédelmi követelmények
Mezőgazdasági és élelmiszeripari gépek
 Azokat a gépeket, amelyek az élelmiszer előkészítésére és kezelésére
szolgálnak (pl. főzés, hűtés, kiolvasztás, mosás, mozgatás,
csomagolás, tárolás, szállítás, elosztás), úgy kell tervezni és gyártani,
hogy a fertőzés, betegség vagy a járvány veszélye kizárható legyen,
ennek érdekében az alábbi egészségügyi szabályokat is be kell tartani:
 a) Azoknak az anyagoknak, amelyek az élelmiszerrel érintkeznek
vagy érintkezésbe kerülhetnek, ki kell elégíteniük az erre vonatkozó
követelményeket. A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy azok
anyagai minden használat előtt tisztíthatók legyenek.
 b) Valamennyi felületnek, illetve azok csatlakozásainak simának kell
lenniük, azokon sem érdesség, sem olyan bemélyedések, amelyekben
a szerves anyagok megülepedhetnének, nem lehetnek.
 c) A csatlakozásokat úgy kell tervezni, hogy a kiálló alkatrészek, lécek
és rejtett sarkok száma a lehető legkisebbre korlátozódjon. Ezeket
vagy be kell hegeszteni, vagy hézagmentesen össze kell ragasztani.
Csavart, szegecskötést csak ott szabad alkalmazni, ahol műszakilag
elkerülhetetlen.
 d) Az élelmiszerrel érintkezésbe kerülő valamennyi felület könnyen
tisztítható és fertőtleníthető legyen, adott esetben a könnyen
leszerelhető részegységek levétele után. A belső felületeket
kikerekítéssel kellő átmérőjű ívekkel kell összekötni annak érdekében,
hogy jól tisztíthatók legyenek.
 e) Az élelmiszerből kipréselődő folyadéknak, illetve a tisztításhoz,
fertőtlenítéshez és öblítéshez használt folyadékoknak akadálytalanul ki
kell folyniuk a gépből (adott esetben a „Tisztítás” üzemmódban).
 f) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a gépnek abban a
részeiben, amelyek a mosás szempontjából nem hozzáférhetők, a
folyadékoknak valamennyi beszivárgását, a szerves anyagoknak a
megtelepedését vagy élőlények, különösen rovarok bejutását meg
lehessen akadályozni (pl. olyan gépeknél, amelyek nem alvázra vagy
járószerkezetre vannak szerelve, tömítést kell alkalmazni a gép és a gép
ágyazata között, tömített csatlakozások alkalmazása).
 g) A gépet úgy kell tervezni és gyártani, hogy a működtetéséhez
felhasznált anyagok (pl. a kenőanyagok) ne kerüljenek érintkezésbe az
élelmiszerrel.
 A gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy ezeknek a
követelményeknek a teljesülését ellenőrizni lehessen.
Kézben tartott, hordozható, illetve kézzel
irányított gépek
 A kézben tartott, illetve a kézzel irányított, hordozható gépek ki kell elégítsék az
alábbi biztonságtechnikai- és egészségvédelmi követelményeket is:
 a) Az adott gép típusától függően, annak elegendő nagyságú felfekvő felülettel és
kellő számú, helyesen méretezett és elhelyezett fogantyúkkal kell rendelkeznie,
amelyek a rendeltetésszerű használat esetén a gép stabilitását biztosítják.
 b) Amennyiben a fogantyúkat nem lehet veszély nélkül elengedni, akkor a gépet
az indításához, illetve leállításához szükséges, olyan kezelőelemmel kell
felszerelni, amelynek működtetéséhez nem szükséges a gépet elengedni. Kivéve,
ha ez a követelmény műszakilag nem oldható meg.
 c) A gépet úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a fogantyú elengedése
utáni akaratlan indítás, illetve működésben maradás veszélyt ne jelentsen.
Helyettesítő 8//megoldásról kell gondoskodni abban az esetben, ha ezt a
követelményt műszakilag nem 01852*90*00096006lehet kielégíteni.
 d) A kézben tartott gépeket úgy kell tervezni és gyártani, hogy szükség esetén a
megmunkálandó anyagba behatoló szerszámot szemrevételezéssel ellenőrizni
lehessen.
 Használati utasítás

 Használati utasítás tartalmazza az adatait azoknak a

rezgéseknek, amelyek a kézben tartott és irányított gépekből
indulnak ki:
 - a kart terhelő rezgés gyorsulás súlyozott négyzetes
középértékét, amennyiben a megfelelő mérési eljárással
nyert érték nagyobb, mint 2,5 m/s2
 Amennyiben a gyorsulás értéke 2,5 m/s2 alatt van, akkor ezt
az értéket kell megadni.
 Amennyiben a vonatkozó mérésekhez nincs általánosan
elfogadott mérési eljárás, akkor a gyártónak vagy az Európai
Közösségben letelepedett meghatalmazott képviselőjének
meg kell adni az általa alkalmazott mérési módszert és
azokat a körülményeket, amelyek mellett a mérést
elvégezték.
 A fa és az ahhoz hasonló anyagok
megmunkálására szolgáló gépek

 A famegmunkáló gépeknek és azoknak a gépeknek, amelyek

a fához hasonló tulajdonságokkal rendelkező és az ahhoz
hasonlóan megmunkálható, mint például a parafa, csont,
kemény kaucsuk, kemény műanyagok és más, ezekhez
hasonló anyagok megmunkálására szolgálnak, az alábbi
követelményeket is ki kell elégíteniük:
 a) A gépeket úgy kell tervezni, gyártani és felszerelni, hogy a
megmunkálandó munkadarab biztonságosan felfogható és
bevezethető legyen. Amennyiben a megmunkálandó
munkadarabot egy tárgyasztalon kézben kell tartani, akkor
ennek a tárgyasztalnak megmunkálás közben megfelelően
szilárdnak kell lennie, és nem szabad akadályoznia a
munkadarab szabad mozgását.
 b) Amennyiben a gépet olyan üzemeltetési körülmények között
kell használni, amikor fennáll a munkadarab visszavágódásának
veszélye. Ilyen esetekre a gépet úgy kell tervezni, gyártani és
szerelvényekkel ellátni, hogy a visszacsapódást ki lehessen
küszöbölni, vagy ha ez nem lehetséges, akkor olyan kialakítást
kell alkalmazni, amelynek révén a visszavágódás nem
veszélyezteti a kezelőszemélyt, illetve a gép környezetében lévő
személyeket.
 c) A gépnek rendelkeznie kell egy önműködő fékszerkezettel,
amely elegendően rövid idő alatt leállítja a szerszámot, ha a
kifutáskor fennáll a szerszám ütközésének veszélye.
 d) Amennyiben a szerszám nem egy teljesen automatikus
működésű gépbe van beépítve, akkor ezt a gépet úgy kell tervezni
és gyártani, hogy a sérüléseket meg lehessen akadályozni, illetve
valamilyen sérülés mértéke a lehető legkisebb legyen, pl. kör
alakú keresztmetszetű szerszám használatával és korlátozott
fogásmélység alkalmazásával.
 Szervezési intézkedések
 Szervezési intézkedésekre ott van  kollektív, védelmi célt szolgáló
szükség, ahol a műszaki eszközök, berendezések alkalmazása
intézkedések önmagukban nem  munkapszichológia és ergonómia
elegendőek a megfelelő védelem alkalmazása
biztosítására és fenntartására a  üzemzavarok, rendkívüli események,
munkahelyen. kvázi balesetek rendszeres vizsgálata,
elemzése, tanulságairól megelőző
 Például: intézkedések megtétele
 munkaidő kedvezmény  veszélyes vegyi anyagok kevésbé
 szünetek tartása veszélyessel vagy veszélytelennel
történő helyettesítése
 terület lezárása, biztosítása
 zárt technológiai rendszerek
 műveleti, technológiai utasítások alkalmazása
 karbantartás, javítás  munkakörnyezet javítása,
 biztonsági jelölések korszerűsítése, fejlesztése
 oktatások, továbbképzések (megvilágítás, fűtés, szellőzés stb.)
 alkalmassági vizsgálatok  fizikai munka, kézi tehermozgatás
 felügyelet és ellenőrzés csökkentése
 korszerűsítés, fejlesztés
 gépesítés
 veszélyes technológiák kiváltása
kevésbé veszélyessel
 Munkaeszközök veszélyessége
 - mechanikai veszélyek (felcsavarodás, repülő szilánkok,
lyukasztás, kirepülés)
 - égési sérülések
 - elektromos áramütés veszélye (csak a 220 V-os) akkusnál
nincs ilyen veszély
 - zajhatás
 - vágási sérülések
 - becsípődés
 - beszorulás
 - összenyomás
 - összezúzás
 - letépés
 Veszélyforrások
 Az egyik leggyakoribb veszélyforrás a biológiai veszély. Azok a dolgozók akik
különböző vegyszerekkel dolgoznak, olyan elemekkel találkozhatnak,
melyek meglehetősen veszélyesek. Különböző biztonsági előírásokat kell
létrehozni, melyek betartása által nem károsul a dolgozó egészsége. Extrém
környezetben védőruhát is lehet alkalmazni.
 A biztonsági veszélyek a munkahelyi veszélyforrások egy másik fajtája,
amiben csaknem az összes munkavállaló érintett. Itt az a legfontosabb, hogy
biztosítva legyen a munka elvégzéséhez szükséges hely biztonságos
megközelíthetősége. Például egy üzemben a gépeknek megfelelő
távolságban kell lenniük egymástól, továbbá biztosítva kell legyen az út a
gépek között. Fontos, hogy a bejárat és a kijárat is legyen könnyen,
akadálymentesen megközelíthető. Minden egyéb, a munkavállaló által
használt eszköz (szék, asztal, vagy bármi más) meg kell, hogy feleljen a
biztonsági előírásoknak.
 A stressz és a munkahelyi erőszak is a munkahelyi veszélyforrások közé
tartozik. Különböző jogszabályok védik a dolgozókat a verbális és fizikai
bántalmazásoktól. A bántalmazások sok fajtája, például a szexuális zaklatás
is helyet kap ezen jogszabályokban, melyeket a világon rengeteg országban
alkalmaznak. Nem szokatlan, hogy a bántalmazott munkavállalónak a cég
biztosít professzionális segítséget az őt ért trauma feldolgozására.
 Ergonómia
 Az ergonómia az ember-gép-munkakörnyezet kapcsolatát vizsgáló
tudományág. Az ergonómia a görög „ergon – munka”, valamint a
„nomos - tan, törvény” szavakból alkotott szóösszetétel. Kialakulása
és fejlődése kapcsolatban van a műszaki, technikai fejlődéssel, az
automatizációval, az összetett ipari rendszerek fejlődésével, valamint
annak felismerésével, mennyire fontos tényező a munkavégzésben az
ember. Az ergonómia egyaránt támaszkodik a pszichológia, a
szociológia, a pedagógia, a műszaki tudományok, az
orvostudományok és a munkaszervezés ismereteire.


 A műszaki fejlődés következtében mindinkább előtérbe kerülnek a
különböző vezérlő és szabályozó rendszerek, amelyekben az ember
képességeinek és a gép lehetőségeinek összekapcsolása és
összehangolása lényegesen megnöveli a rendszer hatékonyságát.
Ehhez azonban szükség van munkagép előtt álló ember a
munkavégző ember számára megfelelő környezeti feltételek
megteremtésére is.
 A munkatevékenység ergonómiai vizsgálatában a
kutatók egyik legfontosabb szempontja az
emberközpontúság, amely abban nyilvánul meg, hogy
az emberi adottságokhoz kívánja igazítani az ember-
gép-munkakörnyezet rendszer elemeit, illetve e
rendszeren belül fejleszti az „emberi tényezőt”.

 Az ember-gép-munkakörnyezet működőképességének
hatékonyságát alapvetően az határozza meg, hogy
milyen mértékben vették figyelembe a rendszer
kialakításánál az emberre, illetve a gépre jellemző
lehetőségeket és korlátokat.
 Pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi
stressz
 A pszichoszociális kockázatok és a munkahelyi stressz a
munkahelyi biztonság és egészségvédelem legnagyobb kihívást
jelentő problémái közé tartoznak. Az egyének egészsége mellett a
szervezetek és a nemzetgazdaságok állapotára gyakorolt hatásuk is
jelentős. Az európai munkavállalók mintegy fele véli úgy, hogy a
stressz gyakori a munkahelyén, és az elveszített munkanapok
megközelítőleg fele a stressznek tudható be. A mentális egészséghez
kapcsolódó számos egyéb problémához hasonlóan a stresszt is
hajlamosak vagyunk félreérteni vagy egyfajta stigmaként
értelmezni. Ha azonban emberi hiba helyett inkább szervezeti
problémaként kezeljük, a pszichoszociális kockázatok és a stressz
éppúgy kezelhetők, mint bármely más munkahelyi biztonsági és
egészségvédelmi kockázat.
 A pszichoszociális kockázatok a nem megfelelő munkatervezésből,
-szervezésből és -irányításból, valamint a rossz munkahelyi szociális
közegből fakadnak, és negatív pszichológiai, fizikai és szociális
következményekhez, például munkahelyi stresszhez, kiégéshez
vagy depresszióhoz vezethetnek. Néhány példa a pszichoszociális
kockázatokhoz vezető munkakörülményekre:
 túlterheltség;
 egymásnak ellentmondó elvárások és tisztázatlan feladatkör;
 a munkavállaló nem vesz részt az őt érintő döntések
meghozatalában és nincs befolyása a munkavégzés módjára;
 rosszul irányított szervezeti átalakítás, munkahelyi
bizonytalanság;
 nem hatékony kommunikáció, a támogatás hiánya a vezetők és a
kollégák részéről;
 pszichológiai és szexuális zaklatás, harmadik fél által elkövetett
erőszak.
 Fontos, hogy a munkaköri követelmények mérlegelésekor a
pszichoszociális kockázatokat – például a túlterheltséget – ne
tévesszük össze az olyan stimuláló és időnként kihívásokkal teli
helyzetekkel, ahol a munkavállalót támogató munkakörnyezet
veszi körül, és megfelelő képzésben és ösztönzésben részesül
annak érdekében, hogy a legjobb tudása szerinti teljesítményt
nyújthassa. A jó pszichoszociális környezet jó teljesítményre és
egyéni fejlődésre ösztönöz, és hozzájárul a munkavállalók
mentális és fizikai jóllétéhez.
 A dolgozókat akkor éri stressz, ha a munkahelyi elvárások
nagyobbak, mint amivel képességeik szerint meg tudnak
birkózni. A tartósan stressznek kitett munkavállalóknál a
mentális problémákon túl komoly fizikai problémák is
jelentkezhetnek, például szív- és érrendszeri
megbetegedések vagy váz- és izomrendszeri problémák.
 A szervezet vonatkozásában a negatív hatások közé tartozik
az általánosan gyenge üzleti teljesítmény, a munkahelyről
való gyakoribb hiányzás, a beteg állapotban és emiatt nem
hatékonyan végzett munka („presenteeism”), illetve a több
baleset és sérülés előfordulása. A hiányzások időtartama
általában hosszabb, mint más kiváltó okok esetében, és a
munkával kapcsolatos stressz hozzájárulhat az előrehozott
nyugdíjazások arányának növekedéséhez, különösen a
szellemi munkavállalók körében. A vállalkozások és a
társadalom becsült költségei jelentősek, nemzeti szinten
több milliárd euróra rúgnak.
 Kockázatértékelés
 Kockázat: a veszélyhelyzetben a sérülés vagy az egészségkárosodás
valószínűségének és súlyosságának együttes hatása.
 A kockázatértékelés célja
 A munkáltatóknak minden munkahelyen általános kötelességük,
hogy a munka minden vonatkozásában biztosítsák a
munkavállalók biztonságát és egészségét. A kockázatértékelés
elvégzésének célja, hogy lehetővé tegye a munkáltatók számára a
munkavállalók biztonságának és egészségének védelméhez
szükséges intézkedések megtételét.
 Ezek az intézkedések a következők:
 a munkahelyi kockázatok megelőzése;
 a munkavállalók tájékoztatása;
 a munkavállalók képzése;
 a szükséges intézkedések végrehajtását szolgáló szervezet és
eszközök biztosítása.
 A kockázatértékelés követelménye
 A kockázatértékelés a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII.
törvény alkalmazásában:
 (2) A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel,
amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén
mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és
biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel
az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és
keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a
munkahelyek kialakítására. A kockázatértékelés során a
munkáltató azonosítja a várható veszélyeket
(veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a
veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset,
egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét. A
kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel
szabályozott kóroki tényező előfordulása esetén
munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció
mértékének meghatározásáról.
 (3) A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a
megelőző intézkedések meghatározását - eltérő jogszabályi
rendelkezés hiányában - a tevékenység megkezdése előtt, azt
követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles
elvégezni. Indokolt esetnek kell tekinteni különösen az
alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz,
munkavégzés módjának megváltozását, illetve minden olyan, az
eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek
eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát
meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak -
ideértve a munkaklíma-, zaj-, rezgésterhelést, légállapotokat
(gázállapotú, por, rost légszennyezők minőségi, illetve
mennyiségi változását). Soron kívül el kell végezni a
kockázatértékelést, ha az alkalmazott tevékenység, technológia,
munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával
összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció,
illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő, vagy a
kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott
szempontra nem terjedt ki. Az 56. §-ban meghatározottak a
kockázatértékelésben rögzítésre kerülhetnek.
 A kockázatértékelés elvégzése munkabiztonsági és munka-
egészségügyi szaktevékenységnek minősül, így a
kockázatértékelést csak erre képesítéssel rendelkező szakember
végezheti el.

 A kockázatértékelés területei
 kockázatértékelés gépekre, berendezésekre vonatkozóan
 kockázatértékelés munkaeszközökre
 tevékenységek, technológiák kockázatértékelése
 munkahelyek és a munkahelyek kialakításának kockázatértékelés
folyamata
 kockázatértékelés képernyős munkahelyek esetén
 munkavállalókat ért terhelések elemzése, kockázatértékelése
 egyéni védőeszközök, kollektív védelem értékelése
 kockázatbecslés a veszélyes anyagokra és készítményekre
vonatkozóan
 tűzvédelem
 robbanásveszély
 A kockázatértékelés folyamata
 kockázatértékelés előkészítése
 veszélyek azonosítása
 megbízó telephelyén a kockázatok értékelésének
végrehajtása
 kockázatok kvantitatív és kvalitatív értékelése
 kockázatértékelés dokumentációjának elkészítése
 javaslatok megtétele a veszélyek, veszélyforrások
kiküszöbölésére és/vagy hatásuk csökkentésére
 elfogadható szintű kockázatok elérés