: Milyen szempontok szerint lehet vizsgálni a gondolkodás fejlődését?

- fogalomalkotás
- gondolkodási műveletek
- -problémamegoldó gondolkodás fejlődése
Értelmi és erkölcsi fejlődés szakaszai (Piaget)
I. A kognitív fejlődés első szakasza – érzékszervi-mozgásos szakasz
II. A művelet előtti szakasz
III. Konkrét műveleti szakasz
IV. Formális műveletek

I. Születéstől a 2.év végéig

A gondolkodás cselekvésbe ágyazott
1.hó: feltétlen reflexek
6. héttől feltételes reflexek
2-4. hónap: elsődleges cirkuláris reakciók (saját testtel kapcsolatos ismétlődő
tevékenységek)
4.-8. hónap: másodlagos cirkuláris reakció (tárgyakkal manipulál, szándékosan
cselekszik)
2. év első fele: Harmadlagos cirkuláris reakció: a tárgy különválik a cselekvéstől
2. év második fele: tárgyállandóság , cselekvés előtt gondolkodik
II. Műveletek előtti szakasz: szemléletvezérlésű gondolkodás (2-7/8 év)
3.-4. év: szimbólumképzés
-ugyanazzal a tárggyal többféle cselekvést végez
- ugyanazt a cselekvést többféle tárggyal is végzi
- a tárgy és annak megnevezése szimbolikus egységet alkot
4-5-6. év első fele
Első „Miért?” korszak- szociális kapcsolatteremtés
-Magyarázat keresés, gyermeki realizmus: animizmus, artificializmus,
finalizmus, mágikus gondolkodás
-Egocentrikus világkép
-Még nem érti a konzerválás és invariancia elvét
6.év második fele: Kezd kialakulni a determinálás, elemi szinten minden
gondolkodási művelet megjelenik
III.Konkrét műveletek szakasza (7/8-11/12 év)
A fogalmi és gondolkodási műveletek rendszerbe szerveződnek
7/8-9/10 év: elemi konkrét műveleti szakasz
Fogalomrendszer jellegzetességei:
-Funkcionális meghatározás
-Fő fogalom említése
-Részeinek felsorolása
-Lényeges és lényegtelen dolgok keveredése
-Konkrét példa említése
-Analógiák(hasonlóságok)
Műveletek:
-Analízis-szintézis
-Osztályozás
-Összehasonlítás
-Következtetés
-Sorba rendezés
-Konzerválás (megmaradás elve)
-Decentrálás (egynél több tulajdonság figyelembe vétele)
AszOÖKöSoKoDe
9/10-11/12 év: Komplex idő és téri konkrét műveletek
-Második „Miért?” korszak- ismeretszerzés valódi igénye
Kezd kialakulni a történelmi időtudat, ok-okozati összefüggések
Fejlesztés: szemléletesen, tárgyszerűen, élmény szerűen
IV.Formális műveletek szakasza (11/12-16)
11/12-14 év: Formális műveletek keletkezése
A gondolkodás leválik a szemléletről:
-a gondolkodási műveleteket képes jelek segítségével elvégezni
-elvont fogalmakat érti
-problémahelyzetben végig gondolja a logikai összefüggéseket

14-16.év : formális műveleti struktúrák: (INPC

Implikáció (ha p, akkorQ) Ha ősz van, esik
Identitás
Negáció P igen, de Q nem (Ősz van, de nem esik)
Reciprok (Q, tehát P) Esik, tehát ősz van
Correlatív Q és mégsem P (Esik, de nincs ősz)

Piaget kritikája: Lehet, hogy megvan a gyermekben a vizsgálat tárgyát képező

képesség, de hiányzik egy, a megoldáshoz szükséges, irreleváns képessége

PERCEPTUÁLIS fejlődés: Az iskolai teljesítményt nagyban befolyásolja és

előre jelzi a perceptuo motoros fejlettség!
Szenzitív periódus: 4-7 év: észlelés és mozgás összerendeződése
3 éves kortól az észlelés és a motoros funkciók egymástól el nem választhatóan
működnek. 3-6 éves korban a látás veszi át a vezető szerepet.
1.Alaklátás
3 évesen globális látásmód
4-5 évesen az alakfelfogás analitikus (felismer egyes struktúra elemeket, de
összefüggés nélkül ragadja meg)
6-7 éva struktúrált egész felfogása
2.Formaészlelés
-1 szempont alapján 2 elemet hasonlít össze
-5-6 évesen több tárgyat rendez egyidejűen nagyság, forma, szín szerint
3.Színfelismerés (3 évesen felismeri
4.Térészlelés: A testséma és a mozgásfejlődés kölcsönhatásában alakul ki (4-10
éves kor)
Taktilis, motoros, vizuális tapasztalat: ezen alapul a testen kívüli világ észlelése,
a téri tájékozódás
-kiindulási pont a saját test
-6 éves kortól a keresztirányú asszociációk kialakulása és használata
-a térészlelés következménye a testséma tudatossága
Mozgásfejlődés:
0-3 év: alapmozgások kialakulása
3-6 év: finommotorika fejlődése
7 éves korra: kézfej és ujjak izmai, beidegzésük fejlettsége- írástanulás

5.Taktikis (tapintásos) észlelés

Párhuzamot mutat a vizuális észleléssel
3-4év: Letapogató szemmozgás és lassú tapogatás-véletlenszerű azonosítás
4-6 év: Kontúrkövető szemmozgás
6 év fölött: Kontúrkövetés és jellegzetes részek megfigyelése, pontos letapogatás
6-7 év: totális érzékelő apparátus

DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS
2003.évi CXXV. törvény : definiálja a hátrányos megkülönböztetés, közvetett
h.m. , zaklatás, elkülönítés, megtorlás, előnyben részesítés fogalmát, szabályokat
és jogkövetkezményeket.
Zöld könyv a magyar közoktatás megújításáért, 2008
4 fő probléma:
-A közoktatási rendszer végletes polarizáltsága (színvonala)
-Szegregáció (HHH, roma gyerekek)
-Pedagógiai fatalizmus (a HHH és romatanulókkal kapcsolatban)
-A szülők nézete: káros a gyermeknek, ha HH, roma gyerekkel jár egy osztályba
KÖZNEVELÉSI TÖRVÉNY 2011
Kiemelt figyelmet igénylő tanulók:
a)különleges bánásmódot igénylő gyermek
aa)SNI gyermek
ab) BTMn gyermek
ac)kiemelten tehetséges gyermek

b)HH, HHH gyermek

SNI gyermek: szakvélemény alapján mozgás/érzékszervi, értelmi vagy
beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan
fogyatékos, autizmus spektrumzavarral, vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral
küzd
BTMn: Életkorához viszonyítottan jelentősen alul teljesít, társas kapcsolati
problémákkal, tanulási, magatartás szabályozási hiányosságokkal küzd,
közösségbe illeszkedése, személyiség fejlődése nehezített, vagy sajátos, de nem
minősül SNI-nek
SNI tanuló joga: állapotának megfelelő pedagógiai, gyógypedagógiai, konduktív
pedagógiai ellátásban részesülnie a szakértői bizottság szakértői véleményében
foglaltak szerint
A szülő választja ki a nevelési-oktatási intézményt a szakértői biz. szakértői
véleménye alapján . A kormányhivatal kötelezheti a szülőt, hogy jelenjen meg
gyermekével szakértői vizsgálaton, megfelelő nevelési-oktatási intézménybe
írassa be.
A nevelés történhet: integráltan, részben integráltan vagy külön.
Az enyhe értelmi fogyatékos, beszédfogyatékos vagy pszichés fejlődési zavarral
küzdő SNI tanulót 2 gyermekként,
a mozgásszervi, érzékszervi, középsúlyos értelmi fogyatékos, autizmus
spektrumzavarral küzdő, halmozottan fogyatékos tanuló 3 gyermekként kell
figyelembe venni.
HH:
-rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult és fennáll 1 tényező:
-szülő alacsony iskolázottsága
-szülő alacsony foglalkoztatottsága
-elégtelen lakókörnyezet
HHH: ugyanaz, de legalább 2 tényező fenáll
Veszélyeztetettség:
A gyermek testi, érzelmi, értelmi, erkölcsi fejlődését gátolja, vagy akadályozza.
Okai: anyagi és/nem megfelelő szülői-családi magatartás

ESÉLYEGYENLŐSÉG A KÖZOKTATÁSBAN
1994: Salamancai nyilatkozat (UNESCO)
Integráció, inklúzió, szegregáció
Integráció: (Csányi Yvonne)
-Spontán (ott van, de nem tudják fejleszteni)
-Lokális elszigetelt speciális osztály
Szociális: A tanításon kívül együtt van a többi gyerekkel
Funkcionális: valóban együtt
Inklúzió: Az iskola váljon alkalmassá minden egyes gyermek nevelési
szükségletének kielégítésére! Módja: egyéni fejlesztés, differenciálás
Célja: Minden tanuló képességeinek kibontakozása
Minél több gyermek tanulhasson a lakóhelyéhez közeli iskolában
Feltételei:
-körültekintő beiskolázás
-végig biztosított megfelelő fejlesztés
-a pedagógusok képzése
-anyagi háttér
Előnyei:
-kevésbé megbélyegző
-gyakoribb az interakció az ép társakkal
-jobb szociális és kommunikációs képességek
-biztonság (a család a közelben van)
-az épek elfogadóbbá válnak, jobban megbecsülik saját egészségüket
Hátrányai:
-ha erőltetik/felkészületlenek, kirekesztés lehet a vége
-az épek negatív önértékelése
-a sérültség látványa frusztráló

DIFFERENCIÁLÁS OSZTÁLY SZINTEN (Ha egyenlő esélyt kívánunk

biztosítani minden tanulónak, kezeljük őket különbözőképpen!
Ha homogénnek tekintem az osztályt:
-az induló különbségek növekednek
-a lemaradók motivációja csökken
-a továbbtanulási esélyek már az elején eldőlnek
A differenciálás nem csak a befogadó iskolákban szükségszerű!!
Differenciált pedagógiai munka: Az egyéni képességek fejlettségéhez és a
személyiséghez igazodó fejlesztő eljárások alkalmazása
Cél: Minden tanulót az egyéni képességei szerint eljuttatni az optimális ismeret
elsajátítási szintre
ADAPTIVITÁS: Előzetes tervezéssel, de rugalmasan alkalmazkodunk a
tanulókhoz
3 alapvető szükségletet kell kielégíteni:
-Kapcsolat: minden gyermek tartozzon valahová, legyen fontos
-Kompetencia: Legyen képes megtenni valamit, higgyen magában
-Autonómia: legyen önálló, dönthessen, választhasson

A szükséges tanulási környezet:

-Ingergazdag
-Változó összetételű
-Rugalmas időkeretet biztosít
-Megfelelő tér és berendezés
-Mozgás lehetősége
-Források rendelkezésre állnak-önálló tanulás biztosítása
-Közösségi összetartozás kifejezése
-Személyes helyek biztosítása
A TNÍTÁS MESTERSÉGE (Knausz Imre)
-Konstruktivizmus: a tanulás során a meglévő sémák határozzák meg, hogy
milyen új információkat építünk be
Alapelvek:
-diagnózis
-előzetes tudás aktiválása
-differenciálás: érdeklődés, különböző utak, módszerek és követelmény szerint
-módszertani sokrétűség
-aktivitás
-relevancia(kapcsolat a tudás és a tapasztalat között)
-kreativitás
-szociális tanulás
ÁLTUDÁS:
-tétlen (bemagolta)
-rituális (csak receptből főz)
-dupla fenekű (érti, de nem használja)
-idegen (nem azonosul vele)

PREZENTÁCIÓS STRATÉGIA MÓDSZEREI:

-tanári előadás
-szemléltetés
-tanári kérdezés
-tanulói kiselőadás

MEGOLDÁSI JAVASLATOK:
-optimalizációs stratégiák
-kooperatív tanulás
-tanítási dráma
-projekt módszer
-felfedezéses és kutatásos tanulás
-interkulturális nevelés
-modernitás

A tanulók képességszintjének ismerete

-alap képességek
-ezeket fejleszteni
-elakadási pont megtalálása (az a szint, ahol a gyerek éppen tart)

A diagnosztizálás célja:
-Egyéni érdeklődés megismerése (megfigyelés, beszélgetés, kérdőív)- csoportok
szervezése
-Tanulási stílus-kérdőív-tanulási reflexiók segítése, defferenciálás
-Önálló tanulás megismerése-kérdőív- autonómia biztosítása-motiváció, egyéni
döntések támogatása
Tanulási attitűd-kérdőív-érdeklődés felkeltése
A tanuló munkáinak megismerése- kompetencia érzés biztosítása-egyéni
lehetőségek biztosítása
Kognitív funkciók-kérdőív-figyelem, kreativitás fejlesztése-fejlesztő feladatok
Társas kapcsolatok megismerése-szociometria-kapcsolatok fejlesztése-
kooperatív munkák
Tanár/diák kapcsolat-interakciók megfigyelése-kapcsolat fejlesztése-
kommunikáció
Családi háttér-anamnézis, családrajz-feladatok szervezése

A PSZICHIKUS FEJLŐDÉS IRÁNYÁNAK ISMERETE

1.Elért fejlettségi szint felmérése
2.Egyéni fejlődési ütem felmérése
Elérhető és elérendő szint (közel azonos szinten legyen!!)
A fejlesztés mindig komplex, egyszerre több funkciót érint
3.Aktiválás-cselekedtetés jellemzi
4.Motiválás (a tanulók személyiségét figyelembe véve, hosszú bevezető fázissal)
5.Folyamat jellegű (kezdettől fogva tervezem, az egész oktatási folyamatra,
feladat rendszerekben gondolkodom!
6.Differenciált értékelés
-diagnosztizáló (Cél: kiinduló képességszint felmérése)
-fejlesztő (Cél: elért szint felmérése)
-minősítő (Cél: teljesítmény értékelése)

Értékelés a kooperatív tanulásszervezésben

Közös célok megfogalmazása
Értékelés fajtái:
-ön
-társ
-csoport
-tanári
Kompenzáló program: felzárkóztatás alapszintre
Differenciáló program:
-korrekció
-kompenzáció
-képességek elmélyítése
-képességszint emelése

A PEDAGÓGUS SZEREPE
-indirekt irányító
-felelősséget megosztó
-partner
-nyíltan kommunikál
-gyermekközpontú
-belső motiválás
Feladatai: készenlét, megfigyelés, beavatkozás

MASTERY LEARNING
Azt nézi, mennyi időre van szükség egy adott szint eléréséhez.
Ez függ:
-rendelkezésre álló idő
-kitartás
-adottságok
-oktatás minősége
-a tanítás megértésének képessége
a tanulásra fordított és a tanuláshoz szükséges idő egálban legyen!
Központi elemei:
-visszajelzés (a megfelelő szint elismerése, mire kell több időt fordítani-
megmutatja)
-korrekció (javaslatok)
-gazdagítás (a tehetséges tanulók kihívást jelentő feladatokat kapnak)
Alapelvei:
-egyértelmű kritérium rendszer
-kevés előzetes tudást igényel
-zárt tantárgyak-tartalmuk állandó
-jól elkülöníthető egységek
Értékelés: diagnosztikai-formatív-szummatív

A DIFFERENCIÁLT FEJLESZTÉS MÓDSZERTANA

Frontális egyéni feladatsor-ellenőrzés
1.hibás megoldás-tanári magyarázat-gyakorló feladatok-ellenőrzés
2.2-3 hiba-gyakorló feladatok-öndifferenciálás-feladat asztalról-ellenőrzés
3.hibátlan-csoportmunka-ellenőrzés
Munkaformák:
-Frontális
azonos ütem, differenciált rétegmunka
-Páros
optimális szintű esélyegyenlőség
-Csoportmunka
Ideiglenes, együttműködés kell hozzá
Feladatszervezés:
-Eltérő feladatok
-Ugyanaz a feladat, más módon megoldva
-Mennyiségi differenciálás
-Azonos feladatok forgószínpadosan
-Egyéni munka
Csoportok:
-homogén
-heterogén
-szimpátia
-véletlen
-ülésrendi
-órai teljesítmény
-érdeklődés szerinti
Fejleszti:
-együttműködés
-munkamegosztás
-kommunikáció
-empátia, tolerancia
-segítőkészség
-türelem
-szolidaritás

Kooperatív tanulásszervezés (Kagan)

-Párhuzamos interakciók
-Egyéni felelősség
-Egymásra utaltság (építő)
-Egyenlő arányú részvétel

Új anyag feldolgozása:
3 lépcsős interjú:
-a pár egyik tagja mesél az olvasottakról, a másik hallgatja
-szerepcsere
-pletyka (szóforgó)
Páros szövegfeldolgozás
-Ugyanazt a szöveget A és B részre osztják, egyik olvassa A-t, másik B-t. Egyik
elmondja A-t, megbeszélik, másik elmondja B-t, megbeszélik
Szóforgó
A csoporttagok előre megállapodott sorrendben elmondják gondolataikat,
véleményüket
Egyszerre egy érvet mondhatnak.
Kerekasztal: szóforgó írásban
Csoportforgó (szóvivő mondja el a csoport véleményét)
Ötletroham (mindenki elmondja az ötletét)
Csoport megbeszélés (kötetlen)
Indián beszélgetés (a megszólaló mindig az előtte szóló mondandójának rövid
összegzésével kezdi)
Csoport-szóháló (mindenki eltérő színnel ír-ez jelzi az egyéni aktivitást)
Ellenőrzés-értékelés
Diák kvartett: a csoportban mindenki kap egy számot,
a tanár feltesz egy ismétlődő kérdést,
a csoport adott idő alatt ellenőrzi, hogy mindenki tudja e a helyes választ,
a tanár véletlenszerűen kiválaszt egy csoportot, és egy számot.
A választott diák a válaszadó
Ellenőrzés párban
A párok egy munkalapon dolgoznak, az egyik kidolgozza az első feladat
megoldását, a másik figyel, ha kell, segít
Ha nem tudnak megegyezni, megkérdezik a tanárt, majd szerepet cserélnek
A kitöltött munkalapot összehasonlítják a csoport másik párosával, ha nem
egyeznek a válaszok, közösen keresik a megoldást

TEHETSÉGFEJLESZTÉS
3 fő stratégia:
a.)gazdagítás
b.)gyorsítás (sportban, művészetekbení9
c.)differenciálás (rétegmunka, különböző munkatempóra építő feladatadás,
egyéni feladatok)
a.) stílusok
-auditív
-vizuális
-mozgásos
-egyedül tanuló
-társas tanulási stílus
-impulzív tanulás
-mechanikus tanulás
HOMOGÉN OSZTÁLYBAN ALKALMAZOTT STRATÉGIÁK:
-előadások, kiselőadások
-problémamegoldó gyakorlatok
-beszélgetés
-vita
-gyűjtőmunka
-időbeosztás tanítása
-metakognitív gondolkodási készségek tanítása
-kutatási tervezés, végrehajtás
-projektek bemutatása
-publikálás
-IKT