Sztereotípia

- köznyelvben „beskautályázásként” emlegetett jelenség

- társas helyzetekben segít tájékozódni – tudjuk, hogy az adott emberhez hogyan
viszonyuljunk pl. népcsoportokkal kapcsolatban: a japán fotózik, a magyar gulyást
eszik .. stb.
- van negatív hatása is: homogenizál a csoporton belül, nem tesz különbséget, ezáltal azt
is megakadályozza, hogy megismerjük a másik személyt
- azon alapul, hogy annyiban valakit akár a fizikai megjelenése, akár valamilyen egyéb
információ alapján be tudjuk sorolni valamilyen csoportba, akkor automatikusan
felruházzuk a csoport tagjait általában jellemző tulajdonságokkal
- = egy adott társadalmi csoport minden tagja egyforma és köztük nincsenek egyéni
különbségek
- többsége nem valós tapasztalatokon alapul, hanem a tömegkommunikáció által
gerjesztett képekből táplálkozik
- ez egyenesen vezet az előítéletek problémájához

Előítélet
- emocionális alapokon nyugszik: ellenszenv, de pozitív előítélet esetében rokonszenv
- kismértékű és csekély jelentőségű különbségek felnagyításra kerülnek, majd ezek
túlhangsúlyozása következik
- az előítélet egy attitűd, mely téves vagy nem teljes információkból származó
általánosításokon alapul
- nem támasztja alá tényszerű vagy logikus indok, ellenáll a változásnak, erős érzelmi
viszonyt tartalmaz
-