Kommunikáció fejlesztése értelmileg akadályozott személyek

esetében

Tantárgy teljesítése
•kommunikáció óraterv készítése sablon alapján e-learning felületre feltöltve
•feltöltési határidő: 2023.03.15
•Zárthelyi dolgozat e-learning felületen: 2023.03.06 18:00

Tematika
•Tipikus beszédfejlődés, beszédészlelés, beszédértés
•Értelmileg akadályozottak beszédfejlődése és kommunikációs sajátosságai
•Kognitív sajátosságok és a beszéd kapcsolata
•Nyelvi és kommunikációs sajátosságok
•Kommunikáció a kerettantervben
•Fejlesztés

A nyelvelsajátítás biológiai és neurológiai alapjai

•Ép beszédszervek:
•Tüdő
•Hangajkak
•Toldalékcső
•Ép hallóapparátus
•Fül
•Hallóidegpályák
•Agytörzs
•Sérülése: beszédfejlődési rendellenesség, beszédészlelési, beszédértési zavar

Látási -, hallási-, tapintási analizátorok összehangolt működése

•Vizuális észlelés
•Tapintási-látási analizátorok
•Auditív észlelés:
•Auditív inger felvételének zavarai
•Ingervezetés zavarai
•Asszociációs zavarok
•Auditív emlékezeti zavarok
•Integrációs zavarok

Mozgás és a beszéd
•A csecsemők mozgása a kommunikáció első formája.
•Erre épül a későbbiekben a többi kommunikációs forma
•követni a gyermek mozgásfejlődését
 •hatással lesz a gyermek környezetének felfedezésére
•beszédfejlődés lelassulásához is vezethet
a fej hang vagy fény felé fordítása,
•mozgások szemmel követése és a tárgyak megmarkolása követ
•fej emelése is fontos lépés (három hónapos kor)
•a tárgyak megmarkolása is tudatossá válik.
•hátról oldalra fordulás.
•öt hónapos csecsemőknél, hason fekvő helyzetben gyakran már a kéztámasz
•hasról hátra fordulás általában hat hónapos korára történik meg, amit a kúszás követ.
•kilenc hónapos korukig elkezdenek kúszni,
•fokozatosan mászássá alakul.
•A csecsemők stabil ülése is kialakul eközben.
•A gyermekek nagy része először kapaszkodva, majd önállóan is feláll.
•Kapaszkodás mellett oldalazva jár
•az első életévük betöltése körül megteszik első önálló lépéseiket
•lépések még bizonytalanok, a babák az egyensúly megtartásához kezüket használják.
•ez az új mozgásforma igen megterhelő a gyermeknek,

A kúszást követően a csecsemők folyamatos mozgásukkal mintegy önmagukat fejlesztik.

•izomzatuk, az idegrendszerük fejlődés alatt áll az újabb és újabb mozgásfajták elsajátítása
során.
•Ezek a kezdeti nagymozgások vezetnek…
•a finomabb, precízebb mozdulatok mozgások irányítása,
•beszéd, az artikuláció,
•a ceruzafogás, vonalvezetés szempontjából elengedhetetlen.

A mozgásfejlődés elmaradását okozhatja

•izomgyengeség,
•ingerszegény környezet,
•helytelen testhelyzetek
•idegrendszer lassabb ütemű érése
•primitív reflexek nem épülnek le,
•akadályozzák az idegrendszer zavartalan fejlődését,
•nem engednek teret a tanult mozgásfajták elsajátításának.
•Az idegrendszer éretlenségére utaló jel lehet a túlmozgékonyság vagy
mozgáskoordinációs zavar is.
- a fejlődés során jelentkező mozgáskoordinációs és nyelvi zavar hátterében azonos
idegrendszeri rizikófaktor áll.
•Mind a finom-, mind pedig a nagymozgásokban elért eredmények szoros összefüggést
mutatnak a kommunikációs képességekkel.
•A beszéd-és nyelvi elmaradással küzdőknél magas számban találtak mozgásos ügyetlenséget.
•Az iskolába lépés előtt álló, fejlődési nyelvi elmaradással küzdő gyermek 52 %-ánál a
mozgás területén is tapasztalható alulműködés látszik, továbbá az iskolás évek alatt megjelenő
olvasási zavar is kapcsolatban áll a mozgás-és nyelvi fejlődéssel.
•Mindezeknek, továbbá a tanulási nehézségek hátterében is, csakúgy mint a
mozgáskoordinációs zavar hátterében is, egy azon ok, igen gyakran idegrendszeri éretlenség
áll.
t
Beszédfejlődés (tipikus fejlődésmenet)
•0-6 hónap: Gőgicsélés, nevetés, játékos hangadás
•6-10 hónap: gagyogás
•9-18. hónap: dallamos megnyilatkozások
•12-18 hónap: egyszavas megnyilatkozások
•egyszavas kijelentések vagy holofrázisokidőszaka
•produktív szókincsük ebben az időszakban 50 szó körüli
•megértésük fejlettebb: egyszerű kérdésekre válaszolnak, utasításokat hajtanak végre
•1,5–2 év: szókincsrobbanás, kétszavas mondatok
•gyorsuló ütemű szótanulás
•gyerek a tárgyakat kategóriákba tudja már szétválogatni
•2–3 év: mondatszerkezet
•többszörös utasításokat is végre tudnak hajtani (Hozd ide a könyvet, és add oda apunak!)
•az addigi kételemű kombinációkból többszavas mondatokat kombinálnaktáviratijellegűek:
nem tartalmaznak névelőket, ragokat és egyéb nyelvtani morfémákat (Papa vezet autó.)
•szókincsük több száz szóra tehető
•3-6 év:
•jelentős mennyiségi fejlődés: egyre nagyobb a szókincs, hosszabbak és bonyolultabbak
a mondatok
•7 év:
•bonyolultabb nyelvtani szerkezetek elsajátítása
•megjelennek a mondatfűzés finomabb formái

A beszéd fejlettségének megállapítása (tipikus fejlődésmenet) (Kas)

•Megértés vizsgálata kisgyermekkorban

•Utasításnak megfelelő viselkedés 12 hó
•Válaszadás kérdésre 24 hó
•Képazonosítás
•Szavak 18 hó
•Mondatok 24-30 hó
•Tárgymanipuláció, mondatlejátszás20 hó

A nyelvfejlődési diagnosztika módszerei(Kas)

•szülői kikérdezésen alapuló nyelvfejlődési diagnosztika
•megfigyelés természetes helyzetekben –a spontán beszéd elemzése
•strukturált tesztek

A beszédészlelési és beszédmegértési folyamat zavarának definíciója

•A beszédészlelés és a beszédmegértés komplex mechanizmusa teszi lehetővé az elhangzott
üzenetek pontos megértését és értelmezését.
•Zavar keletkezik, ha :az elhangzott üzenetek azonosítása nem pontos vagy azonosíthatatlan, a
megértése bizonytalan, akadályozott vagy lehetetlen, az értelmezése kérdéses, gátolt vagy
lehetetlen; és mindennek felszíni megjelenése különféle lehet.

Beszédmegértés folyamata(tipikus fejlődésmenet)

•2 hetes újszülött: az emberi hangot más hangtól megkülönböztet
•2 hónapos csecsemő: érzékeli az emberi hang érzelmi változásait
•6 hónapos csecsemő: anyanyelvi sajátosságok megjelenése –beszédmegértés tulajdonképpeni
kezdete
•1 éves kor: globális beszédmegértés
•2 éves: kulcsszó stratégia
•Óvodáskor: gyors fejlődés, szókincs nő, biztosabbá válik a szófelismerés, felismeri a
hangokat hangkapcsolatokat, azonosítja a hangokat, hangkapcsolatokat
•Iskolakezdés: aktívan használja a bővült szókincsét, figyelmesen hallgat, elbeszélése
folyamatos, artikulációja tiszta

Beszédmegértés szintjei
•Szóértés
•Mondatértés
•Szövegértés

A beszédészlelés fejlesztése
•Célja:A beszédészlelés szintje megfeleljen az életkorában elvártnak
•Módja:-játékos beszélgetések
-szülő bevonása
-mindennapos tevékenység legyen
•Típusgyakorlatok:
1.Szavak, szókapcsolatok, hangsorok ismételtetése, keresése
2.Szóismétlés súgás alapján
3.Szógyűjtések
4.Hangutánzás és hangkeresés
5.Hangidőtartamok felismerése
6.Zöngésség azonosítása
7.Memóriafejlesztés
8.Szegmentálás

1.Kommunikációs helyzetek:
spontán beszélgetés,
természetes közlésigény kihasználása,
közös tevékenység közbeni beszélgetés,
hangos olvasás, történet mesélése
2.Szókincsfejlesztés:
képek megnevezése,
új szavak megtanítása,
fogalmak rendszerezése, csoportosítása;
szómagyarázat
3.Visszamondatás:
történet mesélése,
befejezése
4.Értésellenőrzés:
mesélés, történet feldolgozása kérdések segítségével

Az ért. akadályozottságösszetett fogyatékosság. Minél erősebbek, és összetettebbek a fogy.

gyermek sérülései, annál több adaptív kézségterületen szorul segítségre.
•A segítségadás formája a 10 adaptációs képesség terület eltéréseitől, súlyosságától függ,
•Adaptív készségek:
1.Kommunikáció
2.Önkiszolgálás (önellátás)
3.Otthon és lakás ellátása
4.Kapcsolatok
5.A szűkebb környezetben történő hasznosság
6.Az önirányítás
7.Egészség és biztonság ismerete
8.Elemi iskolai ismeretek
9.A munka
10.A szabadidő

•(Hatos, 2000) A beszédfejlődés menete értelmileg akadályozott gyermekek esetében eltér az

ép fejlődésmenettől
•A fejlődésbeli elmaradások óvodáskorban igen szembetűnőek.
•A környezet történéseire rendszerint halványan, kifejezéstelenül reagálnak. Nehezen
teremtenek kapcsolatot.
•Észlelésük pontatlan, hiányos, ami a megértést hátrányosan befolyásolja.
•A beszéd megjelenése egyénenként változó, előfordul, hogy csak az óvodáskor végén tanul
meg beszélni egy-egy gyermek.

A kognitív és kommunikációs képességek fejlődése szorosan összefügg.

•Hatos(2008): általánosságban az ép értelmű és értelmi akadályozott gyermekek beszédének
és kommunikációjának fejlődésmenete megegyezik.
•értelmileg akadályozott személyek kognitív hiányosságaik miatt kommunikációs
nehézségekbe ütköznek, ami életminőségükben hátrányosan befolyásolja őket.
Az értelmileg akadályozott személyek esetében nincs egy egységes beszédkórkép, minden
egyes beszédhiba típus előfordul.

Értelmileg akadályozott gyermek jellemzői (Hatos,2000)

Alacsony pszichés aktivitás.
Funkciók nem épülnek egymásra.
Szenzomotoros fejlődés elmarad.
Megismerő funkciók késnek. ->A nyelvnek mint kognitív rendszernek mind működése,
mind fejlődése során együtt kell működnie más, nem nyelvi, megismerő rendszerekkel.
Szociális fejlődés lassú.
Éntudat kialakulása.
Nagyok az egyéni különbségek.
Kommunikáció és a beszéd fejlődése.
Később kezdenek el gagyogni
Egy-két szó után leáll a beszédfejlődésük.
Mutogatnak.
Szülők fordítják, másoknak hogy mit mondanak.
Folyamatos beszédük prozódiai elemei is károsodnak.

Kommunikáció és a beszéd fejlődésének jellegzetességei (Hatos,2000)

Gagyogásnál kevesebb hang.
Gyengébb kapcsolatteremtő képesség.
Észlelés, megértés pontatlan.
Későn tanulnak meg beszélni.
Kevés spontán kérdés.
•Gesztusaik szegényesebbek.
Amennyiben nem nyújtunk megfelelő segítséget a beszéd alakításához, gyakorlásához, izolált
marad, társas alkalmazkodását és érzelmi életét egyaránt befolyásolja a beszédhiány
•Kommunikációjuk jellemző jegyei:
•Gyenge a visszacsatolás képessége,
•artikulációs hibák miatt beszéde nem tükrözi gondolatait
•szóbeli közlést pontatlanul dekódol
•nonverbális jelzések kevésbé jelentőségteljesek
•szélsőséges beszédmagatartás

Atzesberger(1970)azértelmileg akadályozottak beszédének a következő általánosabb

vonásait veszi számba:
A beszédfolyamat szabálytalan felépítése, amelyben önkényesen változik a szünet, a
hallgatás és a beszéd folytatása
Abeszédkialakulásánakjelentőslelassabbodásaeseténavisszafejlődés
A mondandó kifejezésének a hiánya dinamikában, ritmusban, tempóban
A hangok képzésének torzitása, hangzásbeli profil hiánya
fejlesztése szükséges
Kognitív funkciók
•fejlesztése az értelmi nevelés központi feladata.
•megismerési folyamat egészének fejlesztése szükséges
•Az értelmi képességeket a cselekvéssel szoros összefüggésben kell fejleszteni.
•Észlelés, megfigyelőképesség
-izolálódásitendencia
-rigiditás, beépülés nehezített
-differenciálatlanság
-magasabb értelmi funkciók, alacsonyabb színvonala
-Az aktivitás hiánya az észlelés folyamatában
-beszédhangok megkülönböztetési képessége hibás, késve alakul ki

Figyelem
-szűk terjedelmű
-önkéntelen,
-spontán,
-nem tartós,
-könnyen terelődik,
-hullámzó
-megosztásra való képesség hiányzok
-tárgyhoz kötődik

Emlékezet
-bevésés mechanikus, meglassúbbodott
-megőrzés gyakran bizonytalan
-a felidézés pontatlan
-hiányos észlelés
-bevésés, a megőrzés és a felidézés lehetőségeivel rendelkeznek, de ezek a funkciók nagyon
gyengék

Gondolkodás
•A gondolkodási tevékenység megszervezésének zavara,
•a feladattudat gyengesége
•a cselekvési cél elhalványulása
•a sikertelen próbálkozásokhoz való rögzülése
•a bemutatott vagy próbálkozások közben véletlenül felbukkanó helyes megoldási mód fel
nem ismerése
•a problémamegoldó képesség sérülése,
•nem képesek az okokozati összefüggéseket észrevenni
•A fogalmi gondolkodás terén az elvont, általános fogalmakat nehezebben tudják
meghatározni, mint a konkrét fogalmakat.
•Gondolkodásukat nagyfokú konkrétság, következetlenség jellemzi.
•A korábban szerzett tapasztalatok szegénysége, rendezetlensége, strukturálatlanságagyakran
gondolati torzításokhoz vezethet.

Szociális fejlődés:
•Általában kora gyermekkorban kevés elismerést kapnak negatív énkép
•Akarati tulajdonságok gyengesége
-A csalódást okozó tapasztalatok hatására gyengül
•Kommunikáció hiányosságai
-Nem képes magát jól kifejezni negatív énkép, szorongás, elzárkózás, agresszív magatartás
•Ellenmondó akaratisajátosságok
•Kezdeményezés hiánya féktelenség, makacsság
-Nevelési cél: önbizalom visszaállítása
•Érzelmi szféra
-jelentéktelen sérelmekre hosszan és erős reakcióval reagál
-Megkésve kialakuló magasabb rendű érzelmek (pl. kötelesség, felelősség, lelkiismeretet)
-Érzelmek kóros megnyilvánulásai (pl. indoktalan hangulatromlás, mozgási vagy cselekvési
kedv hiánya, közömbösség a környezettel szemben)
•Hamarabb kialakuló stresszes állapot,
•Gyakrabban előforduló pszichiátriai kórképek

Radványi(2005) az alábbi területeket mutatja be, ahol az értelmileg akadályozott gyermekek

eltérést mutatnak, illetve problémákba ütköznek.
•Lelassult fejlődésmenet
•Gyenge kommunikációs szándék
•Fontos, hogy már csecsemőkorban azonosítsuk a gyermek jelzéseit
•A beszédészlelés és megértés zavara
•jelentkezhet helytelen feladatmegoldásban, bizonytalan teljesítésben
•A hangok képzési torzítása
•fejletlen hallási diszkrimináció miatt, ami összefügg a kognitív képességek hiányosságaival.
•a beszédmotoros gyakorlatok kivitelezése is problémás,
•A jelenség az értelmileg akadályozott gyermekek 75-98%-ánál azonosítható
•A tartalmi kifejezés szegénysége
•„itt és most” témakörök
•Szűkös szókincs
•Diszgrammatizmus
•Megrekedés alacsony közlési formáknál

Down szindróma
•Kialakulása:
•A Down szindróma háromféleképp jöhet létre:
•az esetek 95%-ábana 21. kromoszómából három van, ezt tiszta triszómiánakis nevezik.
•transzlokációs forma, mikor a fölösleges 21. kromoszóma egy része áttevődik egy másik
kromoszómára (ez gyakran a 14.). Előfordulási gyakorisága ennek a Down-sz-sok körében 1-
5%.
•a legritkább forma a mozaikosság, amikor a szervezet sejtjeinek,
szöveteinekkromoszómagarnitúrája nem azonos. (Pl.: az egyik sejtben 46, a másikban 47
kromoszóma van). Ez 1% körül fordul elő.

Fizikai karakterisztikumok és mentális elmaradás egyaránt jellemzőek

•irreverzibilis fejlődési zavar
•40-50% szívfejlődési rendellenességgel küzd
•alapvető szenzoros és motoros problémák
•hallásproblémákis előfordulhatnak
•nyelvvel kapcsolatos problémák
•egyenetlen képességprofiljellemzi: a téri-vizuális emlékezet például jobb, mint a nyelvi, és a
nyelvi képességek az általános értelmi képességek mögött maradnak -> nagyok az egyéni
különbségek is

Nyelvi jellemzők:
•a Down-szindrómával élő gyerekek első szavai valamikor o;9 és 7;o éves kor között jelennek
meg, az első többszavas kombinációikat1;6 és akár 11;o éves koruk között alkotják. Ez a
nagyfokú fejlődési variabilitás megmutatkozik a nyelvelsajátítás végeredményének
színvonalában is.
•a hallási rövid távú emlékezet különösen sérült területek DSZ-ben. A megértés jobb, mint a
produkció.
•gyakori a középfülgyulladás következtében kialakuló hallássérülés, és jellemzően vannak
artikulációs problémáik is,
•gyakran ejtenek fonológiai hibákat
•Jobbak a passzív szókincs használatára és kommunikációs képességekre építő feladatokban

Fowler és munkatársai(1994): nyelvi kutatásokat összefoglalva arra mutatnak rá, hogy a

Down-szindrómával élők nyelvi képessége tinédzserkorban már nem fejlődik tovább. Ezt a
fejlődési platótegy kritikus periódus lezárulásával magyarázzák. Szerintük a DSZ személyek a
kritikus periódus végén -tízéves kor körül -elérnek egy „szintaktikai plafont”: átlagos
mondathosszuk a tipikus fejlődésű 2-3 éves gyerekek szintjén marad, komplex mondatokat
nem használnak, és a tipikus 2-3 évesekhez hasonlóan a grammatikai morfológiát is
alulalkalmazzák.

Chapmanés munkatársai(1998) vitatkoznak ezzel a nézettel. Vizsgálatukba 6-20 éves DSZ

személyeket vontak be, és úgy látták, nincs bizonyíték szintaktikai platóravagy kritikus
periódusra, az expresszív nyelvi mutatók az életkor előrehaladtávalserdülőkorban is javulnak.

szókincsük a gesztusnyelv-használatuk alatt van (szókincs <gesztusok)

•nyelvi kifejezésük alacsonyabb szintű, mint a megértés: iskolába lépéskor jó fogalmi
megértés és reprezentációs gondolkodás, de kevéssé birtokolják az expresszív nyelvet
(produkció <percepció)
•verbális rövidtávú memóriájuknál erősebb a vizuális (verbális RTM <vizuális RTM)
•Szűk orrjárataik miatt sokszor megfáznak, emiatt zárt orrhangzósbeszéd léphet fel. Általános
izomrenyheségük miatt viszont nyílt orrhangzósság lesz jellemző általában, emellett hangjuk
sokszor rekedtes, dünnyögő. Beszédükre jellemző az elmosódó, elkent artikuláció, a hadarás,
a szaggatott beszéd.
•A nyelv az átlagosnál nagyobb méretű, és a gyenge izomtónus miatt tornáztatás híján
gyakran kibukik a szájból.
Genetikai eredetű fejlődési zavarok
•Williams szindróma
•Általános jellemzésük:
•ritka, genetikai eredetű betegség: 7. kromoszómából letörik egy darab (28 gén elveszik)
•további neurológiai háttér:általános méretbeliagyméret-csökkenés a normához képest, a
redukció viszont nem egyformán érinti az agy különböző részeit
•értelmi sérülés, jellegzetes arcberendezés, szívből vezető fő ér szűkülete
•szívpanaszok, emésztési problémák, rekedtes hang
•elmaradás szintje nagyon egyénre szabott
•Kognitív pszichológia, idegtudományi kutatások az elmúlt 20 évben sokat foglalkoznak vele,
mert jól azonosítható genetikai sérülés, és jellegzetes viselkedésprofil jellemzi.
•jó nyelvi képesség
•95% körüli közöttük az értelmi sérültek aránya
•zavart szenved: problémamegoldás, tervezés, szerialitás, téri emlékezet, tanulási és
konstrukciós képességek,

Számolási képesség:matematikai feladatok megoldása nehézséget jelent (átugorják, felcserélik

a számokat)
•Szociális jellemzők
•nagyfokú szociabilitásjellemziőket,
•viszont: sokszor hiperszociábilisek, idegenekkel is túlzottan nyíltan viselkednek (túlzott
működés, szabályozás, gátlás hiánya)
•kitüntetett figyelem az arcoknak és az embereknek (jó arcfelismerés),
Nyelvi jellemzők:
•jó nyelvi képességekkel rendelkeznek: a nyelvi képességeik a többi képességhez és más
értelmi fogyatékkal élő csoportok nyelvi képességeihez mérten viszonylag jók:sokan közülük
szívesen és javarészt jól formált mondatokban társalognak.
•mai vizsgálatok eredményei: gyakran elmaradást mutatnak a nyelvtani szerkezetek
megértésében és produkciójában is, és a nyelvelsajátítás menete is atipikus lehet
•első hat évben nyelvfejlődési elmaradás
•nyelvfejlődés viszonylag későn, nehezen indul, de iskoláskorra behozzák a lemaradást:
beszédük folyékony, viszonylag nagy és választékos szókincs, „fecsegési kényszer”
•kevésbé kidolgozott szemantikai reprezentációk -> a nyelvtani szerkezetek feldolgozásában
sokan a jó teljesítményt hangsúlyozzák olyan szerkezeteken, mint a passzív, feltételes és
beágyazott mondatok
•„érzelmes nyelvhasználat”: több kifejező részlet és érzelmi jelölő használata a spontán
beszédben: szociabilitása nyelven belül is megnyilvánul.
•történet mesélésekor ok-okozati kapcsolatok felállítása hiányzik, kohézió sérül, nem veszik
figyelembe a kontextust.
•Nehezen értik a vicceket, általában szó szerint értelmeznek.
•olvasási, írási készség viszonylag jó, az alacsony intelligencia ellenére is
•verbális munkamemória némileg elmarad, enyhén sérült-gyenge övezetben helyezkedik el

Autizmus
•Az autizmus, vagy tágabban fogalmazva: az autizmus spektrum zavarok
(autismspectrumdisorders-a hazai szakirodalomban is gyakran így rövidítve: ÁSD)
•Az autizmust ma esszenciálisán fejlődési jelenségnek látjuk, amely az idegrendszeri-kognitív
fejlődés soktényezős folyamatai révén bontakozik ki (Amaralet al. 2008), s így sokat árulhat
el nekünk általában a kognitív, neurokognitívfejlődés alapvető folyamatairól,
összefüggéseiről, beleértve kitüntetetten a nyelvi rendszer kibontakozását és a kommunikatív
fejlődést is.
•A kommunikatív viselkedések zavara mind a nyelvi, mind a nem nyelvi kommunikációban
jelentkezik.
•A korlátok megnyilvánulnak mind a személy saját aktív kommunikatív viselkedéseiben
(ritkán ezek szinte teljes hiányaként), mind pedig mások kommunikatív viselkedéseinek
értelmezésében.
•„Triász”-három legfontosabb érintett terület, legalább az egyiken már 36 hónapos kor előtt
jelen vannak a jól azonosítható tünetek:
•reciprok kommunikáció(nyelvi, és nyelven kívüli kommunikáció is érintett)
•társas interakció
•rugalmatlan viselkedésszervezés és gondolkodás
•Pontosan nem tudják, hogy mi az autizmus-spektrum zavar oka, de sok kutatás arra mutat,
hogy genetikai hátterűekaz eltérések, valószínűleg ez eredményezi a neurális fejlődési
eltérést, ezt a neurokognitívzavart.
•Autizmust magyarázó egyik kiemelkedő elmélet a Naiv tudatelmélet-sérülés hipotézis (ToM:
Theoryof Mind):
•Naiv tudatelméleti képesség: Ez egy alapvető, velünk született kognitív képesség, lényege,
hogy képesek vagyunk másoknak, magunknak mentális állapotokat (gondolatokat, érzéseket,
vágyakat, stb.) tulajdonítani. Ez velünk született, erőfeszítés nélkül működik, segít, hogy
elővételezzük, értelmezzük mások viselkedését, és ez alapján alakítsuk saját viselkedésünket.
„Be tudjuk jósolni” a körülöttünk élők viselkedését. Ez a képesség 4 éves kor körül beérik, de
legkésőbb 6-7 éves korra már érett. Autistáknál ez a képesség sérül vagy hiányzik!!!
Általános jellemzők:
•AS: spektrum, mert a tünetek nagyon széles skálán fordulhatnak elő, nincs olyan tünet,
amitől valakire biztosan rámondható a diagnózis, sem olyan, amivel biztosan nem autista
•jellemző a kognitív deficit, előfordulnak atipikus tanulási jelenségek („disz-tünetek”)
•korai jel, hogy a szelektív kapcsolatok kialakulása késik, vagy nem is jön létre
•közömbösség, vagy túlságos elfogadás
•nyelvi fejlődési elmaradás, alacsony nyelvi szint
•szemkontaktus: kevésbé használják az interakciók szabályzására („nem tudnak a szemükkel
beszélni”); egyéb nonverbális jegyeket is nehezen vagy egyáltalán nem érti, se kifejezni nem
tudja, olvasni sem tud belőle (nem tudnak mások érzéseiből olvasni)
•kortárs kapcsolatok sérültek/hiányoznak
•gyakori magányos tevékenységek
•nem megfelelő figyelemfelhívás (önmagára) (sokszor, mert nem tudják, hogy létesítsenek
kapcsolatot)
•beszélgetésben a kölcsönösség hiányosságai, témaváltás, beszélgetés lezárása hiányos, nem
értik, beszélgetés akadozó, nem valami kölcsönös
•korlátozott, sztereotip viselkedésmintázat
•társas érintkezés hiányosságai (köszönés, elköszönés, stb.), szabályokat egyáltalán nem, vagy
rosszul értik
•utánzás sérült
A kommunikáció minőségi sérüléseiről beszélünk, nem mennyiségiről! NEM A
BESZÉDET, HANEM A KOMMUNIKÁCIÓT KELL NEKIK TANÍTANI!
•különféle lehetséges rendellenességek a beszéd szupraszegmentális aspektusaiban: szokatlan
hangmagasság, nem konvencionális hangsúly, atipikusan gyors vagy lassú beszédtempó,
beszédritmus-mintázat, nem ritkán atipikusán lapos vagy repetitív módon eltúlzott, „éneklő”
intonáció.
•súlyos esetben: a beszéd teljes hiánya
•nem a standard úton halad a beszédfejlődés, egyenetlen a beszéd, és kommunikációs
fejlődés; praeverbáliskészségek fejlődése eltér a normától
•metakommunikációs kompenzáció nincs, vagy alacsony szintű
•beszédértés-beszédfigyelem-zavar
•echolália: visszhangozza az elhangzottakat, anélkül, hogy jelentést kapna az elmondott
szöveg („papagáj”)
•állandó kérdezősködés, ismételgetés
•probléma az elvont fogalmak megértésében, szó szerinti értelmezés
•nyelvi hibák, névmáscsere, alacsony nyelvi szint
•neologizmák
•beszédszerű halandzsa
•A nyelv pragmatikai aspektusainak és kommunikatív használatának valamilyen eltérése az
esetek döntő többségében jól kimutatható és diagnosztikus jelentőségű

Oktatási és nevelési célok a Natalapján, az értelmileg akadályozott tanulókra vonatkozó

sajátosságok és ajánlások
•Testi és lelki egészségre nevelés
•Önismeret és a társas kultúra fejlesztése
•Felelősségvállalás másokért, önkéntesség, erkölcsi nevelés, családi életre nevelés
•Médiatudatosságra nevelés
•A tanulás tanítása, pályaorientáció
•Nemzeti öntudat, hazafias nevelés
A nevelés, oktatás, fejlesztés tartalmai
Nattanulási területeihez részben igazodva, de a középsúlyos értelmi fogyatékos tanulók
sajátosságait figyelembe véve a következők:
•Anyanyelv és kommunikáció,
•Társadalmi környezet,
•Életvitel és gyakorlati ismeretek,
•Természeti környezet,
•Művészetek,
•Informatika,
•Testi nevelés.
Kulcskompetenciák fejlesztése
Alapkompetenciák
•Az értelmileg akadályozott tanulók nevelését, oktatását, a köznevelésben eltöltött egész
idejét áthatja az alapkompetenciák fejlesztése.
•ha ezen kompetenciák valamelyike nem vagy nehezen fejleszthető a szokásosnak tekinthető
célkitűzések mentén (pl. verbális önkifejezés, szövegértő olvasás), az egyén képességeihez
igazodó korrekciós-terápiás támogatásra van szükség (pl. kiemelten sok közvetlen
tapasztalatszerzés, augmentatívkommunikáció).
•Ahol a speciális módszerek sem vezetnek eredményre, kompenzációt kell biztosítani (pl.
alternatív kommunikáció, képes napirend, az egyén számára jól értelmezhető és követhető
vizuális jelzések, piktogramok, iránymutatók, vezetőcsíkok elhelyezése,
A tanulás kompetenciái
•A kommunikációs kompetenciák
•A digitális kompetenciák
•A matematikai, gondolkodási kompetenciák
•A személyes és társas kapcsolati kompetenciák
•A kreativitás, a kreatív alkotás, önkifejezés és kulturális tudatosság kompetenciái
•Munkavállalói, innovációs és vállalkozói kompetenciák
Kommunikáció (kerettanterv 1-8 osztály)
„A tantárgy legfontosabb célja, hogy fejlesztő, ingergazdag környezetben váljon igénnyé és
lehetőséggé a sérült gyermek számára a verbális és nem verbális kommunikáció
alapelemeinek elsajátítása, a magatartás, viselkedés olyan mértékű szabályozása, amely a
társas kommunikáció felismerésén és megértésén keresztül segíti az elfogadott viszonyulási
formákat. A pedagógusoknak törekedniük kell a helyes, tiszta beszéd elsajátíttatására,
kívánságok kifejezésének, kérdésekre adekvát válasz adásának kialakítására, fókuszálva a
beszéd alaki és tartalmi része fejlesztésére, tisztább hanglejtésre, a helyes hangképzésre, a
verbális kommunikáció kiépítésére, a tanult versek és mondókák képességeknek megfelelő
előadására. A fejlesztés során minden alternatív kommunikációs lehetőség támogatását
igénybe kell venni.” „A pedagógus feladata elérni, hogy a tanuló megértesse magát, és
megértse környezetét, passzív és aktív szókincsét gazdagítsa, a kommunikációs színtereket
megismerje, a környezetben előforduló helyzeteket, tárgyakat, élőlényeket, eseményeket
felismerje, megmutassa, megnevezze, fogalmi készletét bővítse, ezzel együtt a beszédhez
szükséges kognitív műveleti szinteket fejlessze. A tanulói képességekhez mérten kell
kialakítani az önálló kapcsolatteremtés igényét és lehetőségét…”

1–2. évfolyam
Témakörök: Beszédfejlesztés, anyanyelv
Artikulációs gyakorlatok végzése során a mozgások pontos követése
Társadalmi érintkezési formák
Szemkontaktus felvétele, egyszerű gesztusok megértése
Testünk és személyes teendőink
Az enyém –nem az enyém viszonyok elkülönítése
Tájékozódás térben
A közel –távol fogalmának elkülönítése.
Tájékozódás időben
A várakozás fogalmának és kifejezéseinek felismerése
Élőlények
Az állatokkal és növényekkel kapcsolatban megfelelő magatartás kialakítása, félelem
leküzdése
Előkészület a felnőtt életre
Vásárlás, beszélgetés során a várakozás képességének kialakítása
Ünnepek
Együttműködés az ünnepi készülődések során

3–4. évfolyam
Témakörök: Beszédfejlesztés, anyanyelv
Analóg mondatok utánmondása, alkotása
Társadalmi érintkezési formák
A megismert, alapvető viselkedési szokások alkalmazása iskolai és otthoni környezetben
Testünk és személyes teendők
A személyes teendők egyre biztosabb ellátása
Tájékozódás térben
Téri tájékozódás függőleges és vízszintes, előre és hátra irányban.
Tájékozódás időben
Az idő fogalma és a kapcsolódó cselekvések összekötése
Élőlények
A növények és állatok közötti azonosságok, különbözőségek megmutatása, megnevezése.
Előkészület a felnőtt életre
Biztonsággal eligazodás a boltban.
Ünnepek
Az adott év ünnepi eseményeinek felidézése emlékezetből

5–6. évfolyam
Témakörök: Beszédfejlesztés, anyanyelv
Szókincsbővítés, aktivizálás
Társadalmi érintkezési formák
A verbális és nonverbális kifejezőképesség fejlesztése. Szerepjátékokban a foglalkozásokhoz
kapcsolódó tulajdonságok megjelenítése.
Testünk és a személyes teendők
A test és működésének, valamint az egészségmegőrzéssel kapcsolatos teendőknek a
megismerése.
Tájékozódás térben
Megbízható részvétel a közlekedésben
Tájékozódás időben
Az idő múlásának érzékelése méréssel
Élőlények
A tápláléklánc alapjainak megértése
Előkészület a felnőtt életre
Körültekintő vásárlás, különbség felismerése a fontos és nem fontos árucikkek között
Ünnepek
Külsőségeiben és tartalmában is készülődés az ünnepre

7–8. évfolyam
Témakörök: Beszédfejlesztés, anyanyelv
Az elsajátított és a begyakorolt udvariassági formulák használata
Társadalmi érintkezési formák
Törekvés a kulturált, ápolt megjelenésre, társas helyzetekben adekvát viselkedésre és
kommunikációra
Előkészület a felnőtt életre
Óvatos viselkedés kapcsolatok létesítése során
Társas kapcsolatok
Együttműködés a társakkal barátságos, befogadó közegben
Médiaismeret
Egyensúlyra törekvés a szabadidő eltöltése során

Kommunikáció (kerettanterv 9-10 osztály)

„A készségfejlesztő iskolai évfolyamokon a kommunikáció tantárgy felkészít a minél
önállóbb életvezetéshez és egyszerű munkafolyamatok elsajátításához szükséges elsődlegesen
verbális és az egyéni sajátosságoktól függően nonverbális információk, utasítások,
megértésére és az adekvát, a feladathelyzetekben szükséges beszédprodukció vagy alternatív
kommunikációs csatorna alkalmazására. A tantárgy tanulása során az általános iskolai
ismeretekre alapozva, az elsajátított képességek szintjéből kiindulva kell különös hangsúlyt
fektetni a minél érthetőbb kommunikáció kialakítására. Verbális kommunikáció esetén cél a
helyes hangképzés, a minél érthetőbb beszéd, a megfelelő tartalmi mondanivaló fejlesztése, az
olvasott és hallott tartalom megértésének gyakorlása, elmélyítése. A nonverbális
kommunikációs csatornák alkalmazásában lehetőség szerint törekedni kell a minél pontosabb,
árnyaltabb kifejezésmódok kidolgozására, a gyakorlatban lehető legegyszerűbben
alkalmazható, jól érthető formában kidolgozott rendszerre.”
Témakörök: Beszédfejlesztés, anyanyelv
•Ismerkedni saját lakóhelyével, eligazodni a környező utcák térképén, felismerni a nevezetes
épületeket és funkcióit.
•Társalgásba bekapcsolódni, véleményét bátran elmondani
Olvasás –írás
•Az olvasottakat röviden összefoglalni.
•Mondatot helyesen leírni, az esetleges hibákat kijavítani
Médiaismeret. Nem verbális információ értelmezése
•Látott történetet megérteni, erkölcsi ítéletet alkotni.
•Reálisan programot tervezni és egyeztetni.
•Saját véleményét udvariasan megfogalmazni (az őszinteség és az udvariasság szükségessége
egyedi helyzetekben).

Társas kapcsolatok.Konfliktuskezelési technikák.

•Az alkalomnak megfelelően viselkedni, a felnőtt felügyelet időleges megszüntetési körét
bővíteni (kirándulás, klubfoglalkozás).
•Beilleszkedni és alkalmazkodni kisebb és nagyobb közösségekbe

Kommunikáció (kerettanterv 11-12 osztály)

„A készségfejlesztő iskola gyakorlati évfolyamain a kommunikáció tantárgy felkészít a minél
önállóbb életvezetéshez, az egyszerű munkafolyamatok elsajátításához és a munkavállaláshoz
szükséges elsődlegesen verbális és az egyéni sajátosságoktól függően nonverbális
információk, utasítások, megértésére és az adekvát, a feladathelyzetekben szükséges
beszédprodukció vagy alternatív kommunikációs csatorna alkalmazására”
A tantárgy tanulása során fejlődjön a verbális kommunikáció és a metakommunikáció
összhangja
Kommunikációs helyzetekben ismerje fel a kapott egyszerű információk lényegét, tudja a
kapott ismereteket megfelelően értelmezni és képes legyen véleményt alkotni, élményeit
megosztani.
Próbálja a gyakorlati tevékenységekhez szükséges ismereteit írásos kommunikációval is
bővíteni, a mindennapi tevékenységekhez kapcsolódó olvasási és írási feladatokat elvégezni.
Egyre bővebb szókinccsel legyen képes érzéseit, kívánságait, problémáit kifejezni.
Témakörök: Anyanyelv, beszédfejlesztés
•Verbális kommunikáció fejlesztése: szókincsét, nyelvhelyességét bővíteni. Nonverbális
kommunikáció fejlesztése: képek,
•szimbólumok, piktogramok felismerése és használata, metakommunikáció alkalmazásának
fejlesztése
Olvasás –írás
•Olvasás útján információt szerezni, egyszerűbb rövid szöveget írni, figyelemmel a formai
követelményekre (dátum, aláírás, címzés).
Médiaismeret. Nem verbális információ értelmezése
Heidelbergi Kompetencia Inventár
•szociális készségeket mér kognitív zavarok esetén
•Szűrőeljárásként alkalmazható 7-16 éves korú, főként nem diákotthonban élő értelmileg
akadályozott gyermekek körében
•A kérdéssor 152 tételből áll, a kérdések 19 alterületbesorolhatóak
•A felvétel során megfigyelés vagy a közvetlen környezet kikérdezése alapján regisztrálható,
hogy a viselkedés mennyire jellemző az adott személyre. Az értékelés 0-3 között történhet. A
0 azt jelenti, hogy egyáltalán nem, a 3 pedig azt, hogy teljes mértékben jellemző a viselkedés
a személyre. A kiértékelése százalékosan történik, ami teljesítményprofilban tüntethető fel

Az egyes kompetencia területeken nyújtott teljesítményeket a gyermek életkorának

megfeleltetve kapjuk meg a százalékos értéket. A HKI áttekintést nyújt egyes
kompetenciaterületeken elért teljesítményekről. Alkalmas a mindennapi felhasználásra,
fejlesztő programok kidolgozásának alapjául szolgálhat. Mivel értelmileg akadályozott
személyek számára dolgozták ki, kellően kis lépésekben mér az egyes részterületeken
Fejlesztés
•Beszédkészség, szóbeli szöveg megértése és alkotása
•A beszéd hangzásbeli összetevőinek fejlesztése
•A fonémák kialakítása
•A beszédértés, szövegalkotás képességének fejlesztése
•Olvasás, az írott szöveg megértése

•Jellemző jegyeik az olvasás, az írott szöveg megértése területén

•Alacsony nyelvi és fogalmi szint, halmozott beszédhibák
•Az analizáló-szintetizáló képesség alacsony szintje
•Nehezített az akusztikus és a vizuális észlelő-és megkülönböztető képesség
•A beszédszervek hangösszevonást nehezítő összerendezetlensége
•Téri orientációs zavarok
•A finommozgások éretlensége, a vizuomotoros koordináció zavara
•A verbális igénytelenség, a motivációs bázis szűk volta

Főbb szempontok a foglalkozás tervezésekor

•Részcélok megfogalmazása
•Tudni kell, beszédészlelés, megértés, produkció, kommunikációs készség mely szintjét
kívánjuk fejleszteni
•Mit
•Mivel
•Hogyan
•Figyelembe venni a gyerek életkorát, állapotjellemzőit
•Fokozatosság!!
•Játékosság!!
•Módszereket kiválasztani

Az anyanyelvi-kommunikációs nevelés módszerei

•Bemutatás és elvei
•Beszélgetés alkalmazása
•Magyarázat alkalmazása és lehetőségei
•Személtetés és annak eszközei
•Gyakorlás és annak hatása

Nagymozgások:alapmozgások(gurulás,kúszás,mászás,járás,futás,ugrás,átadás-átvétel,dobás-
kapás)gyakoroltatása.(Rosta2006)
•Finommozgás:akézésazujjakfinom,koordináltmozgása.Anagymozgásokkielégítőműködésené
lkülnemlehethozzákezdeniafinommozgásfejlesztéséhez.Finommozgásokkialakításaésfejleszté
seavizuálisfigyelemfejlesztésével–fókuszálás,követés;szem–
kézkoordinációfejlesztésével,markolás-fogás-nyúlás-elengedésfejlesztésével;aszem-
kézkoordinációfejlesztésével(mozgástervezés,pontosillesztés,célbadobás)manipulációskészsé
gfejlesztésével(kézésujjakügyesítésével,kétkezesmozgásokkal,kétkezesellentétesirányúmozgá
sokkal)vizuomotoroskészségekfejlesztésével,gyurmázással,firkálássalapapírhatárokbetartásáv
al.(I.6)
•Finommozgásfejlesztésetovábbá:ujj-
játékok,gyurmázás,hajtogatás,csippentőfogásokvágás,rajzolásésfestésrévén.

Vizuomotoroskoordináció:alátásésamozgásösszerendezettsége(szem-kézésszem-
lábkoordináció).célbadobás,teke,ugróiskola.Testrészekmegismertetése,formákkitapintása.Moz
gásösszerendezettsége.Vonalkövetés,zongorázás,gyöngyfűzés,cipőfűzés.Mondókákkalkísértra
jzolásrendkívülnépszerűagyermekekkörében.Formatáblákiskedveltelfoglaltságotjelentenekagy
ermekekszámára.
•Megismerőtevékenység:Amegismerőfolyamatokalapjátszolgáltatjákazérzékleteink,valamintat
érésidőérzékelése.Erreabázisraépülnekafigyelem,emlékezet,képzeletésagondolkodás(Csanádi1
998)ízlelés,hőmérsékletérzékelése.Taktilis:arcfestés.

Feladattudat:lényege,hogyagyermeknekmegkellcsinálniaaztafeladatot,amitkiadnakaszámára.
Mégabbanazesetbenishanincshozzákedve.Afeladattudatotfejlesztenitudjukkezdetbenegyüttcsel
ekvéssel,vagyakárjutalommalis.Debizonyoséletkorutánmárelvárás,hogybeígértjutalomnélkülis
elvégezzeafeladatokat,amiakésőbbiekbenjóvalmegkönnyítiaziskoláséveketis.
•Jókudarctűrőképesség:Elengedhetetlenatársasinterakciókbanésatanulássoránegyáltalán.Agy
ermeknekmegkelltapasztalnia,hogynemlehetmindenbenőazelső,vannakhibái,őislehetnéhaügye
tlen.Kontrollálniakellérzelmeit,indulatait.

Figyelem(hallásifigyelem):Zajkeltőjátékokpreferálása:csörgő,fatárgyakkalvalókopogás.dalok
kitalálásaritmusánakelkopogása,vagyadallamdúdolásaután.Hangszereknyomában.Errecsöröga
dió…
•Emlékezet:Akisgyermekemlékezetétamozgásésacselekvéshatározzameg,amikésőbbverbalizál
ódik.Ekkorméginkábbfelismer,mintsemfelidéz.
(Csanádi1998)Ritmusemlékezetjáték:eltapsolunkvagykopogunkegyritmust,amitagyermeknekv
isszakelladnia.Hangsoremlékezetjáték:agyerekhátamögötthangszerekkelzajtkeltek,majdagyere
knekmegkellmutatnia(lehetőlegazonossorrendben),hogymelyhangszereketszólaltattammeg.Ak
icsikszeretikalánc-éshalmozómeséket,amilyenpéldául:Arépa,Akiskakasgyémántfélkrajcárja
gondolkodásiműveletek:analízis-szintézis,részekrebontás-
egységbefoglalás(pl.puzzlejátékok,mihiányzik?);analógiákfelismerésehasonlóhelyzetekhason
lómegoldásilehetőségénekfelismerése;ok-
okozativiszonyokmegértéseösszefüggésekfelismerése(képsoroksorbarendezése);problémam
egoldásproblémahelyzetekmegoldása(pl.mittennélha….?”).
•Mentálislexikonapasszívésaktívszókincsazonelemeittartalmazza,melyetagyermekadotthelyze
tbenalkalmazniképes.
•Fogalomalkotás:Tárgyakválogatásakategóriák(főfogalmak)szerint

Tárgyimodalitások:felismerni,összehasonlításokatvégezniazonostárgyakegyeztetése,különböz
őkcsoportosítása.Tárgyegyeztetéseképpel,képegyeztetéseképpel.Tárgyakválogatása,formákés/
vagyszínekszerintiegyeztetés,szortírozás.Tárgyakhasználatitulajdonságainakmegnevezése.
•Nagyság:Legegyszerűbbeztiskonstruálójátékközbenvégezni,példáulegyépítőkockávalvalóalk
otásután,összehasonlíthatjukamegépítettházakat,hogyazegyikkisebb,amásiknagyobb,vagyezho
sszabbmintamásik.Ugyanezenjátékonbelülaszínek,formákmegkülönböztetésétisbevezethetjük,
azáltal,hogymibeszélünkerrőlagyereknek,majdkésőbbkérhetjük,hogyadjaidenekünkaztazépítő
elemetamitmimutatunkneki,deközbenleisírjuknekiszavakkal,hogymiazamitakezünkbentartunk
.Haazazonosságegyeztetésemárjólmegyneki,kezdődhetadifferenciálásbevezetéseis,például:add
ideasárgát.Ugyanezenépítőkockásjátéksoránfejleszthetőatériorientációis,melynekelőkészítősz
akaszábanafelnőttelmagyarázzaésmegmutatja,hogyakeresendőépítőelemholtalálható,például:a
lábadelőtt,apirosmellett…
Majdatérirelációknakmegfelelőenkérésnekmegfelelőenrámutatakeresendőelemre,vagyodaisadj
aazt.

mennyiségirelációkmennyiségekegyeztetése,akülönbségekérzékeléseésmegnevezése,atöbb,ke
vesebb,ugyanannyifogalmánakismereteésalkalmazása.
•Szerialitás:Sorrendiségfelismeréseéskialakítása.Akislányokkörébenolynépszerűgyöngyfűzést
kiegészíthetjükszínritmusfeladattal.Afelnőttkezdimegagyöngysorkészítését,agyermeknekpedi
gfolytatniakellamegadottsorrendbenkövetkezőszínekkel.Kisfiúkeztegymásmelléparkolóautókk
alislétrehozhatják.Mozgássormegismétléseisjófejlesztőjeaszeriálatásnak.

Testséma:atestfogalomtudatosításával,atestrészekfunkcióinakérzékeltetésévelésismertetésével,
önmagafelismerésévelésazonosításával,tükörgyakorlatokkal,játékosmondókákkal.(Pozsonyi-
Tóthné)Agyermekkedvencbabájánmutassamegatestrészeket,majdugyaneztsajáttestén,tükörben
is.
Hallásfejlesztő játékok
•Irány meghatározása
•Auditív diszkrimináció
•Példák gyűjtése Hol ketyeg az óra, stb…
légzőgyakorlatok
•Hangadással egybekötött
•Fúvó és szívógyakorlatok
Beszédszervek ügyesítése
•Arc-és ajakgyakorlatok
•nyelvgyakorlatok
Mondatfonetikai eszközök használatának gyakorlása
•Hangerőváltás
•Hangsúly
•Ritmus
•Hangszín
Nonverbális kommunikációs játékok
•Tekintettel
•Gesztusokkal
•Mimikával
Szókincsbővítő játékok
•Passzív és aktív szókincs
•Mentális lexikon
Mondat és szövegalkotást fejlesztő játékok
•Képleírás…

Felhasznált/kötelező irodalom
•HATOS GY. (2008): Az értelmi akadályozottsággal élő emberek: nevelésük, életükAPC-
Stúdió, Gyula
•Kas Bence: A nyelvi fejlettség vizsgálata
•Az értelmi fogyatékos gyermekek iskolai fejlesztésének irányelvei. Kerettanterv a középsúlyos
értelmi fogyatékos gyermekek iskolái számára. OM, Bp., 2000.
•RADVÁNYI K. (2009): A beszéd és a nyelv alakulására ható tényezők a kognitív
képességek zavara, értelmi fogyatékosság esetén In.: Marton K. (szerk.) (2009):
Neurokognitívfejlődési zavarok vizsgálata és terápiája. Példák a bizonyítékon alapuló
gyakorlatra. Eötvös K.
•RADVÁNYI K.(2001): Értelmileg akadályozott gyerekek vizsgálata a Heidelbergi
Kompetencia InventárralGyógypedagógiai SzemleKülönszám 2. 73-77. o.
•RADVÁNYI KATALIN és PLÉH CSABA (2002): Középsúlyos értelmi fogyatékos,
iskoláskorú gyermekek beszédének néhány nyelvtani jellemzője. Pszichológia,22. 3. sz. 245-
254.
•RADVÁNYI, K. (szerk.) (1994): Az értelmi akadályozottakkommunikációja.
Szöveggyűjtemény. 7-183.o., 352.-367.o.
•NÉMETH, E., S. PINTYE, M. (1995): Mozdul a szó…Logopédiai Kiadó Gmk, Bp.
•ROSTA, K. (1996): Taníts meg engem.Fejlesztő program logopédiai óvodák számára.
Logopédiai Kiadó, Bp.