2022.05.07.

ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS

• Hogyan kerül a nyelv az agyba?

• Mi az a mechanizmus, ami irányítja a
Anyanyelv-elsajátítás nyelvelsajátítási folyamatokat?

Pszicholingvisztika • Legendák
BA-előadás • Tudományos válaszok
• Empirikus tapasztalatok

ANYANYELV (L1)
AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS
• Definíció:
A környezetből hallott nyelv vagy Az a gyermekkorban – elsőként vagy az
nyelvek produkciójának és elsők egyikeként – elsajátított
megértésének elsajátítása a kommunikációs eszköz, amely a nyelv
születéstől felnőttkorig (gyakorlatilag hangzó változatának, a beszédnek a
életünk végéig). produkcióját és feldolgozását jelenti.

Az anyanyelv-elsajátítás elméletei
• Főbb elméleti megközelítések:
– Empirista
HOGYAN KERÜL A NYELV AZ – Racionalista
– Nativista
AGYBA?
– Interakcionalista
A nyelv elsajátításának rendkívül összetett
folyamatát a mai napig sem sikerült teljes
mértékben feltárni és megérteni.

1

Szülő-gyermek interakció
jellegzetességei
• Anya-csecsemő interakciók: szóátadás már
jóval a beszéd kezdete előtt fejlődik
• Dajkanyelv: magas hangon, egyszerű szókincs
és szintaxis, gyakori ismétlések
• Átfogalmazás: annak amit a gyermek mondott.
Gyakran kérdés formájában
• „Visszhang”: annak ismétlése, amit a gyermek
mondott
• Bővítés: annak, amit a gyermek mondott.
Bonyolultabb mondatstruktúra
• Megnevezés: tárgyaké
Meddig sajátítható el az
anyanyelv?
A „vad gyermekek” („farkasgyermekek”)
• Viktor: 1800 januárjában, 11 év körüli; az írott nyelv
elsajátításában relatíve sikeres, beszélni sosem tanult
meg
• Genie: 1970-ben, 12 éves, elzárva élt; válaszai (5-10
perces) késéssel, beszéde agrammatikus maradt
• Izabella: 1938-ban, 6;6 éves; sikeresen elsajátította a
nyelvet
• Helen Keller: 19 hónaposan vak és siket lett; 7 évesen
tapintás útján kezdte a nyelvet tanulni, megtanult
beszélni, a Harvardon diplomázott
2022.05.07.
Az interakcionista elméletek
kritikája
• Bár a környezet fontos, de a fejlődés
ritmusa tényleg nagy mértékben egyezik
különböző nyelvek esetén.
LEGENDÁK
• Hérodotosz: Pszametikh fáraó története
(i. e. VII. század) – frígiai nyelv
• Nagy Akbár, mogul fejedelem (India), XVI.
század – nem beszéltek
• IV. Jakab, skót király – héber nyelv
• Izolált fejlődés – nyelv??
Szenzitív periódus az anyanyelv-
elsajátításban
Meddig sajátítható el az anyanyelv?
• ez az időszak nem korlátlan: az agy csak egy
bizonyos életkorig marad rugalmas annyira,
hogy képes a nyelvi és beszédfolyamatok kívánt
szintű vezérlésére
• ha a nyelvi fejlődés nem indul meg a kritikus
időszakon belül, akkor annak elsajátítási szintje
erősen kérdéses marad
• első biológiai sorompó: 6-7 éves kor
• második biológiai sorompó: 10-13 éves kor
között (idegennyelv-elsajátítás, afáziás betegek)
2
 2022.05.07.

A produkció és a percepció
AZ ANYANYELV-ELSAJÁTÍTÁS FŐBB
fejlődésének összefüggései JELLEMZŐI

• Kezdetben a percepció fejlettsége  Univerzális, gyorsnak (?) tekinthető (az első

öt évben 8-10 ezer óra), tökéletlen minta
megelőzi a produkció fejlettségét. (Már a alapján történik.
magzat is hall…)
 A beszédpercepciós működések
• 2-3 éves korig a produkció fejlődése elsődlegesek.
valamivel gyorsabb, mint a percepcióé.
 Az egyes szakaszai átfedik egymást.
• Ezután hasonló lesz a fejlődés üteme.
 Mintegy 3 éves korra alapfokon kialakul.

AZ ANYANYELV ELSAJÁTÍTÁSÁRA A BESZÉDINDULÁS KEZDETEI

FORDÍTOTT IDŐ
Lányok: 2 évesen már MEGKÉSETTNEK
• Egy kisgyermek élete első 5 évében hány tekintendő!
órát „foglalkozik” az anyanyelv
Fiúk: 2,5 évesen már MEGKÉSETTNEK
elsajátításával? tekintendő!
• A becsült érték mintegy 8000 – 10 000 óra A 3 évesen beszélni kezdő: súlyosan
• Összehasonlításul: megkésett!

az iskolában az idegen nyelvre fordított idő A 4-5 évesen beszélni kezdő anyanyelv-
elsajátítása csak nagyon kivételes esetben
8 év alatt kb. 1500 óra (heti 4 óra) rendezhető.

KÉTFÉLE BESZÉDFEJLŐDÉS

1. Folyamatos fejlődés
Jellemzői: beszédképzés jobb, az egyes szakaszok
hasonló időtartamban valósulnak meg, Az anyanyelv-elsajátítás
folyamatos az átmenet, a beszédfeldolgozás
eleinte gyengébb
szakaszai

2. Ugrásszerű fejlődés
Jellemzői: későbbi beszédindulás, artikulációs
pontatlanságok, beszédfeldolgozás jó, az egyes
szakaszok eltérő időtartamúak, az átmenet
gyakran ugrásszerű

3
 2022.05.07.

Preverbális hangjelenségek A gőgicsélés

• Újszülött korban kezdődik az anyanyelv-
elsajátítás.
• A beszéd elsajátítását készítik elő +
tájékoztatják a környezetet a gyermek
hogylétéről.
• Fiziológiás eredetű hangjelenségek
(köhögés, tüsszentés, csuklás)
• Kifejező sírás (a 2. héttől)
• A csecsemő hangjelenségei, amelyek nem
fiziológiás eredetűek, és nem sírás.
Meghatározó szerepe van a beszéd
kialakulásában és megfelelő fejlődésében
=> ekkor gyakorolja be a csecsemő azokat
a mozgássorokat, amelyek a későbbi
beszédhangok létrehozásához
szükségesek.
• Hat a beszédfeldolgozásra is.

A gőgicsélés
• Kezdete: a 3. és a 6. hét között (ritkábban
a 7. vagy a 8. héten).
• Ha a 2. hónap végén nem jelenik meg =>
a gőgicsélés késik => anyanyelv-
elsajátítási zavarok várhatók.
• Két oka és fenntartója van:
– Öröm az artikulációs mozgások miatt
– A hangzás nyújtotta élmény
A gőgicsélés
• Jellemzői:
– A vokalizáció nem véletlenszerű.
– Majdnem megbízhatóan jelzi a gyermek affektív
és konatív állapotát.
– A fonemikus rendszer előtt már megjelenik
néhány szupraszegmentális jellemző.
– Egyre inkább kifejezi a gyermek szándékait.
– Kezd kiépülni a koordináció az észlelt jelenségek
és a rájuk adott válaszok között.
– Kezdetben semleges magánhangzó vagy á,
később a hangok nagyon sokfélék.
– Fokozatosan szűnik meg, és 15 hónapos kor után
már nem hallható.

BESZÉDFEJLŐDÉSI SZAKASZOK PÉLDÁK

hangképzés, artikulációs hamm, pá

holofrázis holofrázis
mozgások, beszédészlelés,
gyermek- beszédmegértés gyermek- pőci, adide, bodoz
nyelvi szó nyelvi szó
kéttagú közlések, kéttagú közlések,
telegrafikus beszéd mama sü; nem síl telegrafikus beszéd
szókincs szeletem
mondatszerű mondatszerű
morfológia,
közlések Bácsi nem kiszáll motolba. közlések
mondattan,
pragmatika kezdeti kezdeti
mondat- dialógusok mondat- dialógusok
spontán beszéd, szövevények spontán beszéd, szövevények
narratívák, dialógusok narratívák, dialógusok

4
 2022.05.07.

PERCEPCIÓS FEJLŐDÉSI SZAKASZOK

Gyermeknyelvi hangtörvények
univerzális
• A telegrafikus beszéd időszakában észlelés szókincs
• 4 tipikus jelenség: globális morfológia
– Hasonulásos folyamatok (amma ʼalma’, kuko beszédészlelés
ʼcukor’) szófelismerés,
– Helyettesítő folyamatok (dújú ʼgyűrű’) mondattan kezdeti grammatika
– Metatézisek pragmatika artikuláció,
– Időzítési folyamatok torzítása akusztikum
kulcsszó-
percepciós differenciálás, stratégia
hierarchikus megértés

A hallásállapot életkorfüggő A hallásállapot életkorfüggő

változása
• Már a magzat is hall.
• Az újszülöttek hallásküszöbe 75–80 dB.
• A születés utáni első két hónapban a csecsemő a
hangos zajoktól megijed.
• A harmadik hónaptól a hang forrását keresi a
szemével.
• Hat hónaposan a fejét a hangforrás irányába fordítja.
• Az újszülöttek is képesek megkülönböztetni az
emberi hangot a másfajta hangoktól, és felismerik az
emberi beszéd számos sajátosságát is.
változása
• Féléves kor: a csecsemő már sokat és hosszan
gőgicsél => bizonyos anyanyelvi sajátosságok
jelentkezése => a nyelvi hátterű beszédészlelés
működésére enged következtetni.
• A következő hónapokban: reagál az ismerős
zajokra.
• Tíz hónapos korban: megért bizonyos ismerős
tárgyakat jelölő szavakat.
• Fokozatosan finomodás: egyéves kor körül
globális beszédmegértés, hároméves kortól
hierarchikus beszédfeldolgozás.

Köszönöm a figyelmet!