A kommunikáció fejlődése

Nyelvelsajátítás, beszédfejlődés,
kommunikáció
részletes vázlat

Fejlődéslélektan
Óvodapedagógus szak
Böddi Zsófia
 A kommunikáció fejlődése
• BESZÉD: beszédképzés (artikuláció) és beszédészlelés,
beszédmegértés képessége
• agyi lateralizáció: általában bal féltekében található a
beszédközpont
• A beszédtanulásban szerepet játszó mechanizmusok
– utánzás
– kondicionálás - környezet megerősítése
– hipotézis-ellenőrzés (pl. nyelvtani szabályok alkalmazása a
kivételekre is – túlszabályosítás)
• Kultúrától függetlenül ugyanazok a szakaszok
• Társas környezet kell (magasabb beszédszínvonalú
beszélőtárs)
• Kriptofázia–pl. ikreknél – páros elszigetelődés
• Kritikus periódus - első 8-10 év („idői ablak”)
A nyelvelsajátítás elméletei
• Tapasztalatok hangsúlyozása
• Nativista megközelítés
– Veleszületettség hangsúlyozása
– Chomsky: velünk született nyelvi modul, egy külön,
autonóm rendszer biztosítja a nyelv megtanulását és
használatát
• Kognitív megközelítés
– Nyelvtanulás és a gondolkodás fejlődésének kapcsolata
• Társas alapú megközelítés
– Gyermek és a társak interakciójának hangsúlya
– Pl. Vigotszkij (kommunikáció szerepe)
A kommunikáció kezdetei
• a sírás mint egy globális reakció része
• a környezet jelentést tulajdonít a csecsemő
megnyilvánulásainak
 A kommunikáció kezdetei
• anya-gyermek kommunikációja: interakció (!), szemek
dialógusa (szoptatási helyzet)
• először a gyermek formálja az anyát, az anya tekintete
követi a csecsemő tekintetének irányát
• a harmonikus interakció, az anya reakciókészsége növeli
a csecsemő explorációs tendenciáját
• Szülő-Gyerek kommunikáció a mindennapi
tevékenységek kísérője, nem külön feladat
A nyelvelsajátítás főbb állomásai
Univerzális átfogó szakaszok és fordulópontok, nem
különböznek nyelvenként, kultúránként.

1.Preverbális szakasz
2. Egyszavas kijelentések – holofrázisok
3. Távirati beszéd, szótári robbanás
4. Fokozatos gazdagodás, bonyolódás
 1.Preverbális szakasz
• Kb. első életév (első szavak kb. 10-13 hónapos kor körül jelennek meg)
• Gügyögés (2–3. hónap)
– 1-2 magánhangzó, 1-2 torokhang, a veleszületetten siketek is
– funkcióöröm társul hozzá
– nem fedezi föl a kapcsolatot a hangképzése és a hallása között
• Gagyogás (4–8. hónap)
– játék a hangképzéssel - funkcióöröm
– ajakhangok képzése (p, b, m) - szopómozgás folytatása; foghangok (t, d)
– kb. 200 féle hangot ad ki a csecsemő, minden hangot kipróbál, amit tud
képezni
– az anyanyelv hangjai egyre inkább differenciálódnak, felismerhetők
– hangkettőzések (mama, papa, tata, baba) - játék, a környezet megörül, azaz
megerősíti, így jelentést ad a hangcsoportnak, ami kiemelkedik a
gagyogásból
– halandzsa: mímeli a beszédet, mint tevékenységet, értelmetlen
hangcsoportokat mond, de az anyanyelve intonációján, hangsúlyozásával
 2. Egyszavas kijelentések – holofrázisok
• Kb. 10-12 hónapos korban jelennek meg az első szavak
• Első szavak:
– dajkanyelvi szavak
– hangutánzó szavak (vauvau)
– a kezdeti szókincs szinte minden gyereknél azonos
• További szavak - utánzással, de egész gesztuscsoportot, cselekvési egységet utánoz
– először a szó egy konkrét tárgy neve egy konkrét helyzetben, majd megtanulja kiterjeszteni
változatos helyzetekre, tárgyak csoportjára, egyre inkább függetlenedik a szituációtól, azaz
felfedezi a nyelv szimbolikus jellegét, ehhez kellenek: tárgyi cselekvések, manipulációk
– 16 hónapos: 10-40 szó (nagy egyéni különbségek!!!)
– 1,5-2 éves szókincse kb. 50-150 szó (a gyarapodás viszonylag lassú)
• Holofrázisok:
– egyszavas mondatok (szómondatok) - mondatértéke van a szavaknak, ragok nélkül, egész
kívánságot, eseményt, élményt fejeznek ki - csak a gyermek közvetlen környezete érti, mert
ők ismerik a helyzetet, a gesztusokat, a gyermek szándékát
• További jellemzők:
– Túláltalánosítás (kiterjesztés) (kevesebb szó áll rendelkezésére, mint amennyi fogalmat
szeretne kifejezni) vagy szűkítés (túlságosan differenciál)
3. Távirati beszéd, szótári robbanás
– 1,5-2 éves kor körül hirtelen változás, gazdagodik és bonyolódik a beszéd,
a nyelvhasználat, elkezdődik a szintaxis elsajátítása
– szótári robbanás: szókincs gyors bővülése, az aktív és a passzív szókincsé
egyaránt (ötéves korig naponta kb. 10 új szót tanul) → 6 éves: kb. 14.000
szó
– telegrafikus vagy távirati beszéd: kétszavas mondatok: alany + állítmány,
szavak kombinálása – ez nagy lépés!
– mondatai nagyrészt ragozatlan szavakból állnak
– egy vagy kéttagú szavakat használ, a hosszabbakat rövidíti
– szituatív, helyzeti beszéd: szituációhoz kötött, labilis, mozgékony,
változékony, a kijelentések helyzetiek, közvetlenül vonatkoznak egy
élményre
– a dolgok fontosságát, jelentőségét nem nyelvileg, hanem indulatilag fejezi
ki
– nemi különbségek: lányoknál általában hamarabb, mint a fiúknál!
– kb. 2,5 évesen rendelkezik azzal a beszédkészséggel és szókinccsel,
amellyel a közvetlen környezetükben elboldogulnak
4. Fokozatos gazdagodás és bonyolódás
(kb. 2,5-3 éves kortól)
– Fokozatos mennyiségi növekedés, formai gazdagodás
– Sorban megjelennek a különféle nyelvtani elemek (toldalékok, névelők,
igekötők)
– Egyre bonyolultabb szerkezetű mondatok, amelyek egyre bonyolultabb
jelentésviszonyokat fejeznek ki
– Nehéz megmondani, hol a vége a nyelvelsajátításnak, mert életünk
végéig változik, gazdagodik, de kb. 7 éves korunk után a nyelvtanunk,
szintaxisunk már nem változik lényegesen.
– Gyermeki etimológia: önkényes jelentésadás – a gyermek számára
nem lehetnek értelmetlen szavak, minden szónak értelmet kell adnia,
addigi tudása alapján hiteles jelentést
 Beszédmegértés fejlődése
– újszülött: emberi hang megkülönböztetése, anya hangjának felismerése
– beszédmegértés előfeltétele: gügyögés - képes ugyanazon hangsorozatok
felismerésére
– kb. 6 hónapos: először a hanghordozás érzelmi színezetét különbözteti meg,
megérti az egyszavas tiltásokat
– kb. 8-9 hónapos: globális beszédmegértés
– kb. 9-10 hónapos: majd a helyzettől függetlenül megérti, de a hanglejtés még
fontos
– kb. 1 éves: megérti a felszólításokat pusztán a szó jelentése alapján,
– kulcsszó stratégia: egy vagy néhány szót megért az elhangzott közlésből, a
többit kitalálja
– 2 éves kortól: egyre biztosabb a szófelismerés, azonosítja a nyelvtani
szerkezeteket; beszédképzés is pontosabb, helyesebb lesz
– Eleinte: kettős tárolás (a felnőtt ejtési változatot és a sajátját is tárolja), majd
döntően a felnőtt változatot tárolja, ehhez közelít egyre inkább
 Beszéd funkciói
• kb. 2 éves korig a beszéd elsősorban a tevékenység, cselekvés kísérője
• 1,5-2 éves kortól a kétszavas mondatokkal már múltbeli eseményeket képes
regisztrálni, megjelenik a beszéd közlő funkciója
• 2 éves kortól a beszéd egyéb funkciói is megjelennek vagy felerősödnek:
– KOMMUNIKÁCIÓ: szociális kapcsolatteremtés (érzelmi aspektus) -
toldalékmondatok
– igénylő, óhajtó funkció
– infó megszerzése :
– 2-2,5 éves : "Mi ez?" - infókeresés, ismeretgyűjtés, tárgy
érdeklődés megnyilvánulása
– 3-3,5 éves: "Miért?" - ok-okozati összefüggések boncolgatása
Nyelvfejlődés és környezet
• Dajkanyelv: felnőtt (anya) beszédét úgy
alakítja át, hogy figyelemfelkeltő és könnyen
befogadható legyen
• Kulturális különbségek pl. vélekedések a
gyermekről mint „beszélgetőpartnerről”,
nyelvi szocializáció
Nyelvi kódok (Bernstein):
• Kidolgozott kód
• Korlátozott kód
Irodalom
• Mérei Ferenc – V. Binét Ágnes: Gyermeklélektan. Bp. Gondolat, 1993.
A beszéd kialakulása. 47–55. old.
A környezettel való kapcsolat feltétele a beszédfejlődésnek. 56–59. old.
• Cole, M. – Cole, S.R. (2003): Fejlődéslélektan. Osiris, Bp.
5. Az első év fejleményei fejezetből 224-226. old.
6. A csecsemőkor vége fejezetből 247-248.
8. Nyelvelsajátítás fejezet (300-339. old.)
• Gósy Mária: A gyermek beszédészlelésének és beszédmegértésének fejlődése. In: B.
Lakatos Margit – Serfőző Mónika (1999 szerk.): Pszichológia. Szöveggyűjtemény
óvodapedagógus hallgatóknak. Trezor Kiadó, Bp. 176–182. old.
• Lukács Ágnes, Kas Bence: ÉRTS ÉS ÉRTESD MEG MAGAD! – A NYELVI
FEJLŐDÉS FOLYAMATA ÉS ELMARADÁSAI. In: Danis Ildikó – Farkas Mária –
Herczog Mária – Szilvási Léna (szerk.) (2011): A koragyermekkori fejlődés természete –
fejlődési lépések és kihívások. Biztos Kezdet Kötetek II., Nemzeti Család- és
Szociálpolitikai Intézet, Bp. 180-224. old.
• Atkinson & Hilgard (2005): Pszichológia. Osiris Kiadó, Bp.. 9. Gondolkodás és nyelv
fejezetből A nyelv fejlődése 347-353. old.
• N. Kollár Katalin – Szabó Éva : Pszichológia pedagógusoknak. Osiris kiadó, Budapest,
2004. 255-262. old.
• Vajda Zsuzsanna (1999): A gyermek pszichológiai fejlődése. Helikon, Bp.
• Ranschburg Jenő (2002): A világ megismerése óvodáskorban. Okker, Bp.
A nyelv és a gondolkodás. 33–68. old.