5.

Tétel
A beszéd- és nyelvfejlődési zavarok értelmezése, terminológiai kérdései.
Orvosi, nyelvészeti, pszichológiai, logopédiai felosztások. A megkésett
beszédfejlődés, a fejlődési diszfázia és a specifikus nyelvi károsodás fogalma
(SLI), okai, kategóriái, pszichés és nyelvi tünetei.

1. A beszéd- és nyelvfejlődési zavarok értelmezése, terminológiai változások:

A kutatott terület: a gyermekkori beszédzavarok azon formái, amikor ép hallás ill. a

beszédelsajátítást számottevően nem befolyásoló halláscsökkenés mellett a gyermek nem
képes értelmezni és/vagy produkálni a nyelv szimbólumrendszerét.

Magyar elnevezések:
 megkésett beszédfejlődés
 akadályozott beszédfejlődés
 diszfázia
 fejlődési diszfázia (fejlődési= a beszéd és nyelvi fejlődéssel együtt járó probléma)
 beszéd és nyelvfejlődési zavar
 beszédelsajátítási zavar
 megkésett beszéd- és nyelvi fejlődés
Angol nyelvterületen:
 congenital aphasie
 retarded speech
Német nyelvterületen:
 Alalie
 Verzögerte Sprachentwicklung

Egyéb elnevezések:
1846 Schmaltzhallónémaság
1910 Sternaudi-mutitas
1885 Kussmaulveleszületett afázia
Froeschelsmegkésett beszédfejlődés (elhúzódó beszédtanulási folyamat, a magyar
gyűjtőfogalomként használja)
1965 Seemanmegkésett beszédfejlődés mint gyűjtőfogalom

1
1975 Sovakafázia-diszfázia szétválasztása, az életkori határ tisztázása:
Gyermekkori afázia: ha a gyerek már egy birtokba vett beszéd- és nyelvi
kompetenciát veszít el valamilyen centrális ok miatt (3 éves kor után lehet erről
beszélni)
Diszfázia: elhúzódó, meglassult agyi éréssel, veleszületetten kialakuló
beszédfejlődési zavar

2. Orvosi, nyelvészeti, pszichológiai, logopédiai felosztások.

Orvosi megközelítés: a háttérben meghúzódó organikus okok szerinti csoportosítás, melyek a

következők lehetnek: halláskárosodás, érési késés, öröklött beszédgyengeség, központi
idegrendszer sérülése
Képviselői: Froeschels, Arnold, Seeman

Nyelvészeti megközelítés: nyelvi aspektus, aszerint csoportosítanak, hogy a nyelv, mely

szintjén jelenik meg a probléma.
beszélt nyelv szintjei:
 fonetikai
 fonológiai
 grammatikai
 szemantikai
 pragmatikai
valamint:
 expresszív nyelvi szint (output)
 észlelés, értés területei (input)

írott nyelv szintjei:

 grafetikai
 grafológiai

jelnyelv szintjei:
 karetikai
 karológiai

2
Pszichológiai megközelítés: A kogníció és nyelv összefüggéseit vizsgálja, a mbf és a
kognitív folyamatok, intelligencia kapcsolatát.
A nyelvi fejlődés kognitív előfeltételei:
 én és a másik elkülönülése
 reprezentáció (a jelen nem levő tárgyak képviselete)
 téri-idői sorrendezés (szintaxis alakulása)
 klasszifikáció (szóosztályok megjelenése)
 tárgyak összekapcsolása

Kogníció és nyelvi fejlődés összefüggésének elméletei:

Piageta korai szenzomotoros sémák a kognitív fejlődés bázisai, döntő a kognitív fejlődés,
ezé a vezető szerep
Affoltera beszéd az észlelés fejlődésének korai szakaszaiban, előnyelvi folyamatok alapján
épül fel az észlelési folyamatok közvetítésével
Cromerenyhített kognitív hipotézis: a nyelvi és kognitív fejlődésben a kognitív folyamatok
játsszák az elsődleges szerepet, elősegítik és megalapozzák a nyelvi fejlődést, de egészében
nem magyarázzák; a nyelvelsajátítás különösen 2,5-6 éves kor között belső, nyelvi
szabályszerűségek, saját nyelvi törvények által meghatározott
Vigotszkija kogníció kb. 3 éves korig vezető szerepben van, azon túl a nyelv válik vezetővé
Lenneberg(biológiai megközelítés) az agyi érés előrehaladása, a féltekék közötti kapcsolat
kialakulása a meghatározó, a bal félteke jelentős szerepét hangsúlyozza, a beszédfejlődés az
agyi érés egyik fontos mutatója

Logopédiai megközelítés:

Az előbbi megközelítések integrációja a terápiák érdekében.

A logopédiai megközelítés profilban vizsgálja a beszédértést és a produkciót minden szinten,
fejlődési profilt állít fel (ez alapján tervezi a terápiát).

Megkésett beszédfejlődés: ha 3 éves koráig nem sajátítja el a gyermek anyanyelvét annak

ellenére, hogy ép a hallása, idegrendszere, beszédszervei és beszélő környezetben nő fel.
Fejlődési diszfázia: már 2 éves korban fellelhetők a tünetek, súlyosabb fejlődési
rendellenesség, melynek tünetei főként a nyelvi- és beszédfejlődésben fedezhetők fel.

3
Szempontok, fontos tényezők a zavar megközelítésében:
 súlyosság: enyhébb-súlyosabb
 időbeliség: időszakos, átmeneti, tartós
 tüneti szerveződés
 etiológiai tényezők
 minőségi-mennyiségi eltérés

PPL: terminológiai megfontolások a nyelvi zavarokról

Esszenciális (fejlődési) diszfázia: beszédfejlődésben elmaradás normális periféria, elegendő
interakció és alapvető neurológiai zavarok nélkül, a nyelvi szint elmarad az egyéb értelmi
szinttől.
3 típusa:
 fejlődési diszfázia
 specifikus nyelvi zavar (SLI)
 megkésett beszédfejlődés (retardáció, időbeli eltérés)

SLInem mutatható ki náluk perifériális probléma a nyelvvel kapcsolatban, nincsenek

kognitív fejlődési zavarok. Egyetlen probléma a nyelvi rendszer kibontakozásában jelentkező
elmaradás, specifikusan a grammatikai fejlődés elmaradása.

3. A megkésett beszédfejlődés, a fejlődési diszfázia és a specifikus nyelvi károsodás

fogalma (SLI), okai, kategóriái, pszichés és nyelvi tünetei.

A megkésett beszédfejlődés fogalma, okai, kategóriái, nyelvi tünetei.

A megkésett beszédfejlődés fogalma:

Mérei Vera: Ha a gyerek 3 éves koráig nem tanul meg beszélni, ép intellektus, ép hallás és
beszélő környezet ellenére.

Gerebenné: a mbf az expresszív beszéd időbeli, morfológiai-grammatikai, fonológiai eltérése.

A megkésett beszédfejlődés okai:

1. Érési folyamatok késése

 koraszülötteknél, éretlen újszülötteknél

4
  agyi érés késése: mielinizáció
 ha lánynál van elmaradás, felhívóbb tünet, mint fiúknál, náluk természetes, ha kicsit
később indul a beszéd
2. Veleszületett hajlam, örökletesség
veleszületett beszédgyengeség tünetegyüttese: apai ágon öröklődik, fiúknál
gyakoribb, egyik tünete a mbf
3. Enyhe nagyothallás
 25-30 dB halláscsökkenés (pl. állandó hurutos megbetegedés, nagy mandulák miatt)
 egyéb tünet a figyelmetlenség
 tipikus nyelvi jellemzők: selypesség, zöngétlenítés, grammatikai problémák,
hangosabb beszéd, szájról olvasás
4. perifériás beszédszervek rendellenességei
 mikro- és makroglossia, nyelvbénulás
 szájpadhasadék, ajakhasadék (műtétek, kórház, fájdalom, szájlégzés miatt gyakori
fertőzés, nagyothallás)
5. Kedvezőtlen környezeti hatások
 izoláció, szeparáció, hospitalizáció
 ikrek
 állami gondozottak
 túlféltő, vagy autoriter szülő

A megkésett beszédfejlődés kategóriái:

1. Egyszerű megkésett beszédfejlődés

2. Mbf a beszédszervek rendellenessége miatt, ezek csak késleltetik, nem akadályozzák a bf-t
 lenőtt nyelv
 makroglossia, mikroglossia
 nyelvbénulás
 szájpadhasadék!, submucosus hasadék
 adenoid vegetáció (garatmandula túlburjánzás)
3. Mbf elhanyagoltság következtében: hospitalizáció, elhanyagoltság, izoláció miatt
 Chomskyinnatista felfogás: a gyerek a nyelvi inputot kezdi analizálni, ebből alkotja
meg kis nyelvészként a saját anyanyelvét. Ha kevés, vagy nincs nyelvi
mintahátrány, megkésett bf, vagy nem beszélés

5
  Amala és Kamala esete (talált gyerekek, 7 évesen találták meg őket, 10 szót tanultak
meg)
 Nyelvfejlődés, beszéd szempontjából a kritikus periódus 6-7 éves kor körül lezárul
 Ikrek: Day ikervizsgálataiaz ikrek mondatai kevesebb szót tartalmaznak,
szegényesebbek kifejezéseik, sokszor fennmarad a kriptofázia.
 Hospitalizáció: ha nincs olyan személy a gyermek környezetében, akiért érdemes
lenne megszólalni, a megnevezési funkció nem, vagy csak késve indul be. Pl. állami
gondozottaknál
 ! A beszédfejlődés kezdetének időpontja szorosabb összefüggést mutat a környezettel,
mint az intelligenciával.
4. Súlyos testi aszténia (testi fáradtság, gyengeség, erőtlenség) miatt mbf
5. Konstitucionális mbf
 rendellenes fekvés miatt
 statikus zavarok az első években
 vesztibuláris rendszer zavara miatt
6. Hallászavar következtében kialakult mbf
7. Értelmi fogyatékosság következtében kialakult mbf
8. Általános motoros fejletlenség következtében kialakult mbf
9. Öröklött mbf
10. Beszédközpontok sérülése következtében kialakult mbf
11. Akusztikus agnózia miatt mbf

A megkésett beszédfejlődés tünetei:

Gerebenné:
 a receptív beszéd fejlett, biztos szó- és mondatértés
 az expresszív beszéd jellemzői:
o aktív szókincs és mondatalkotás alacsonyabb szintű
o gyermeknyelvi szavak tovább élnek
o enyhe diszgrammatizmus
o általános pöszeség
 nincsenek a pszichikus szerveződésben egyéb zavarok
 mozgásszerveződésben előfordulhat enyhébb probléma
 későbbi fejlődés: általános vagy részleges pöszeség, beszédgyengeség

6
  a tünetek 2-3-4 éves korban a legkifejezettebbek, 4-6 éves korban
rohamosan megszűnnek
 maradványtünetek:
o olvasás- és írás elsajátításának lassúbb üteme
o enyhébb fokú diszlexia
o gyengébb verbális teljesítmény

Egyéb tünetek (órai anyag):

 enyhe fokú, időbeli eltérés
 mennyiségi eltérés a normál fejlődéshez képest: ugyanazokon a nyelvfejlődési
szakaszokon megy át, de később
 van nyelvi stratégiájuk
 csak nyelvi- és beszéd illetve esetleg motoros fejlődésben tér el az életkori átlagtól

Pszichés tünetek: a megismerési fejlettségük (kogníció) ép

Nyelvi tünetek:
szenzoros területen:
 jó beszédészlelés
 jó beszédértés
 beszédértés gyorsabban fejlődik, mint az aktív beszéd
 kielégítő passzív szókincs
 jó emlékezeti és vezérlési funkciók
motoros területen:
 fonémák szintjén: pöszeség (paralália, alália, diszlália)
 morfémák szintjén: szócsonkítás
 szintagmák (szókapcsolatok) szintjén: nincsenek szintagmák, holofrázisok
(szómondat, szóhangsor- a gyermek első jelentéssel bíró hangsorai) fennmaradnak,
szócsonkokat tesz egymás mellé

A mbf-ű gyermek jellegzetességei:

 negatív anamnézis
 életkori szinten fejlett kognitív képességek
7
  biztos beszédértés
 életkori szintnek megfelelő rajztevékenység
 rendezett viselkedés
 fiúknál nagyobb gyakoriság

További lehetséges tünetek:

 csökkent beszédkészség (kevesebb, sivár gagyogás)
 beszédfejlődés megrekedése, kevés szó
 motoros készség gyengesége
 szócsonkítás
 makacs, tartós pöszeség
 agrammatizmus
 amuzikalitás

A fejlődési diszfázia fogalma, okai, kategóriái, tünetei:

A fejlődési diszfázia fogalma (Gerebenné):

Az expresszív, receptív, integratív beszéd időbeli és strukturális zavara, amely morfológiai,

grammatikai, fonológiai és szemantikai szinteken különböző kombinációjú és súlyosságú
tünetekben nyilvánulhat meg. Hátterében a központi idegrendszer érintettsége áll, vagy súlyos
környezeti, vagy pszichés sérülés. A zavar esetén nem csak mennyiségi, de minőségi eltérés
áll fenn (az átlagos beszédfejlődéstől).
A nyelvi tünetek nem tűnnek el (Kovács-Kovács, 1996), esetleg később már nem olyan
feltűnőek. A zavar érinti a fonetikai, fonológiai, morfológiai, szintaktikai, lexikai és
szemantikai szinteket is. Kognitív és nyelvi területeken egyaránt zavar áll fenn. Nincs, vagy
más nyelvi stratégiájuk van. Személyiség torzuláshoz vezethet.

A fejlődési diszfázia okai:

Gerebenné:
1. agyi érés zavara
2. centrális szerveződés zavara
3. környezeti hatás

8
 4. familiáris érintettség

PPL:
1. Pszichogén diszfáziák (motiválatlanság, regresszió, figyelemkeltés)
2. Klasszikus biológiai okok (agyi károsodás, ritmus és szekvencialitás problémái)
3. Környezeti tényezők (pl. nevelőotthon)
4. Mentális reprezentációk zavara
5. Akusztikus tényezők

Gósy:
1. Biológiai okok
 organikus zavar (hallószerv, beszédszerv, agyi beszédközpontok)
 idegrendszer organikus ill. funkcionális zavara
 örökletes zavar
 szerzett organikus vagy pszichés zavar
2. Környezeti okok
 Verbálisan szegény környezet
 Kódváltó környezet (több nyelv, jelnyelv)
 Szociálisan ingerszegény környezet

A fejlődési diszfázia rizikótényezői:

 koraszülöttség, születés körüli probléma
 2 éves kor után induló beszéd
 feltűnően lassú beszédfejlődés
 beszédprodukció hibái
 hallássérülés
 családi érintettség
 állami gondozottság, tartós elszakadás

A fejlődési diszfázia kategóriái:

1. Súlyosság szerint:
 Közepes fokú (3/4-6/7 évig áll fenn)
 Súlyos fokú (6/7 évtől is fennáll a zavar)

9
 Mindkettő: időbeli és strukturális eltérés, minőségi és mennyiségi, kognitív és nyelvi
zavar is fennáll.
2. Dominancia, területi érintettség szerint:
 Expresszív, motoros diszfázia (a fejlődési diszfáziák 80%-a)
 Szenzoros dominanciájú szenzoros diszfázia
 Motoros dominanciájú szenzoros diszfázia
(Gósy a továbbiak)
3. Zavar helye szerint (hol hibás a működés)
 beszédészlelési zavar
 beszédmegértési zavar
 emlékezeti zavar
 vezérlési zavar
4. Zavar típusa szerint (milyen folyamatban van zavar)
 egyes szintek működési zavara
akusztikai
fonetikai
fonológiai (szint zavara)
 beszédészlelési szintek közös részfolyamatai
szeriális észlelés
beszédhang-differenciálás
vizuális észlelés
beszédritmus-észlelés
transzformációs észlelés (zavara)
 emlékezeti működés szerint
rövid idejű verbális memória zavara
rövid idejű vizuális memória zavara
mentális lexikon aktivizálási zavara
 beszédértést tekintve
mondatértés zavara
szövegértés zavara
5. A zavar mértéke szerint (az adott életkorhoz képest mekkora az elmaradás)
 enyhe fokú (1 év)
 középsúlyos zavar (1-2 év)
 súlyos zavar (2-3 év)

10
  nagyon súlyos zavar (3-)
6. Zavar együttjárása szerint
 teljes folyamatra kiterjedő zavar
 csak a beszédészlelési folyamat érintett
 csak az emlékezeti folyamat érintett
 stb.

A fejlődési diszfázia tünetei:

Pszichikus funkciózavarok:
 vizuális észlelés
 vizuomotoros koordináció
 alak-háttér percepció
 alakállandóság
 téri irányok és összefüggések ismerete
 testsémán való tájékozódás
 akusztiko-motoros integráció
 auditív és beszédészlelés
 taktilis és kinesztetikus észlelés
 szerialitás
 mozgáskoordináció
 figyelem
 magatartás
 +értelmi fejlődés egyenetlen vagy egyenletesen lassú tempójú
Túlsúlyban vannak köztük a balkezes, vagy kialakulatlan dominanciájú gyerekek (Orton a
nyelvi zavarok oka a cerebrális dominancia hiánya)

Nyelvi tünetek:
 igen nehéz nyelvelsajátítás
 szó- és mondatalkotás hiánya, alacsony szintje
 szó- és mondatmegértés lassú fejlődése
 szómondatok, gyermeknyelvi szavak, töredékszavak használata
 a nyelvi szabályok lassú elsajátítása (szó és mondatalkotás)
11
  aktív és passzív szókincs nagyfokú diszkrepanciája
 enyhébb-súlyosabb fonológiai eltérések
 centrális diszlália tünetei, hangátvetés, kihagyás, perszeveráció, hangbetoldás
 inkonzekvens pöszeség
 4-8/9 éves korban a diszgrammatizmus tünetei az írott nyelvben is megjelennek
 fiatalabb korban olyan benyomást keltenek, mintha valóban fogyatékosok lennének
 később komoly tanulási nehézségek jelentkezhetnek

Az expresszív motoros diszfázia:

 csak az output érintett
 jó beszédértés és emlékezeti funkció
 passzív szókincs megfelelő
 az integráció, tényleges kivitelezés nem működik megfelelően
 Lehet:
o tervezési zavar: szerialitás sérült
o integrációs zavar: a motoriumra nem tudja áthelyezni az eltervezetteket
o kivitelezési zavar: megtervezi, de kivitelezni nem tudja

Szenzoros dominanciájú szenzomotoros diszfázia

 észlelési és értési területeken érintett inkább, de ennek következtében motoros tünetei
is lesznek, de alapvetően az input zavara, bemeneti zavar
 zöngétlenítési tendencia
 echolália
 sajátos szóalkotások, üres szavak
 grammatikai eltérés
 inadekvát beszéd (a pragmatikai szint is érintett)
 prozódia megtartott
 szókeresési és találási nehézség
 van kommunikációs késztetése, személyisége harmonikus, motivált

Háttérben: kognitív érintettség, részképesség-zavarok

 verbális emlékezet zavara
 beszédhang-kategorizáció zavara

12
  szerialitás zavara
 szövegemlékezeti zavar
 vizuális percepció zavara
Etiológia: központi idegrendszeri érintettség

Motoros dominanciájú szenzomotoros diszfázia

 kimeneti oldal zavar: tárolás, tervezés és kivitelezés, de a bemenet is lehet részben
érintett
 nem jól értenek és észlelnek, de ez a terület még mindig jobb, mint a motoros rész
 a tünetek bármely nyelvi szinten jelentkezhetnek
 az expresszív beszéd területén főleg a fonetikai és fonológiai terület érintett
nagyonnagyon masszív pöszeség jellemző
 morfémák szintjén: gyakran csak a szavak elejét, szótöredékeket ejtenek, ettől a
beszéde agrammatikus lesz
 kognitív érintettség:
o verbális emlékezet zavara
o szerialitás zavara
o ritmus zavara
o vizuális terület nagyon jó, ép

A speciális nyelvi zavar (SLI- Specific Language Impairment) fogalma, okai, kategóriái,
tünetei.

Az SLI fogalma:

Nem mutatható ki perifériás probléma (pl: halláskárosodás) a nyelvvel kapcsolatban és nincs

kézzelfogható kognitív zavar (mentális probléma). Egyetlen probléma a nyelvi fejlődésben
történő elmaradás, specifikusan a grammatika területén.

Az SLI okai:

13
Gopnik és Pinker szerint az SLI-osoknál az okozza a problémát, hogy nem képesek a
nyelvtani szabályok kiszűrésére az élő beszédből, így minden egyes képzett alakot egyesével
kell elsajátítaniuk, ami nagyon nehéz feladat.

Az SLI tünetei:

Nyelvi tünetek:

- az első szavak megjelenése akár 3 év késést is mutathat

- szókincsük elmarad a normál fejlődésű gyermekekétől
- az igéket nehezen sajátítják el (az átlagnál kevesebbet használnak)
- a leggyakoribb igéket gyakran használják helyettesítőként
- az ismert szavakat nehezen hívják elő
- a megnevezési tesztekben rosszul teljesítenek
- magyar gyerekek leggyakoribb hibái: hely-, eset-, birtokos személyragok elhagyása
vagy helytelen használata
- a gyakoribb ragok (például a tárgy ragja) túláltalánosítása
- fent maradhatnak súlyos olvasás és írás problémák

Pszichés tünetek:

- érzelmi és viselkedés zavarok

- nehézség a személyközi kapcsolatteremtésben

14