Nyelvi- és beszédzavarok korai felismerése,szimptomatikus

nyelvi és beszédzavarok jellemzői

-
terápiás megközelítések

Dobos Károly
Logopédus-gyógypedagógus
Református EGYMI Debreceni Tagintézménye

Halásztelek, 2022. május 17.

 Mi a nyelvi késés?


a beszédfigyelem és a
beszédértés életkornak
megfelelő épsége mellett, a
kifejező beszéd késése, vagy

a beszédfigyelem, a
beszédértés és a kifejező
beszéd késése is,


a kifejező beszéd épsége
mellett, a beszédértés és a
beszéd pragmatikus
használatának elmaradása.

2
 A későn beszélő (late talker) gyermek


a gyermek beszédfigyelme és
beszédértése normál fejlődési
ütemet mutat,

passzív szókincse bővül,

kifejező beszéde 24 hónapos
korára nem éri el a magyar
nyelvben a 70 szót és
szókezdeményt

3
 A megkésett beszédfejlődésű gyermek


mind a beszédfigyelme, mind a
beszédértése a korának
megfelelő szinttől elmarad,

passzív szókincse is elmaradást
mutat (24 hónaposan nem éri el a
250-300 szót a magyar nyelvben),

kifejező beszéde korától elmarad
(24 hónapos korban kevesebb
mint 70 szó és szókezdemény a
magyar nyelvben)
4
 Akadályozott beszédfejlődésű gyermek


kommunikáció és
beszédfejlődése sajátos, egyéni
mintázatot mutat

hátterében állhatnak genetikai
rendellenességek, születéskori
komplikációk, érzékelési és
észlelési zavarok, szenzoros
integrációs zavarok.

5
 Logopédia vizsgálat, követés, terápia indokolt a korai
életkorban

12 hónapos kor alatt bármely koraszülött, genetikai

rendellenességgel élő, vagy perinatálisan akár
minimálisan sérült gyermek nyelvfejlődési zavar
szempontjából a kockázati csoportba tartozik,
logopédiai tanácsadás és kísérés minden esetben
javasolt

6
 12 hónapos korban...


Kimarad vagy szegényes: 
hang irányába nem fordul/nem

a gagyogás, fordítja a szemét

rámutatás,

szemkontaktust nem vesz fel

mimika,

anya hangját nem ismeri fel,
nem nyugszik meg rá

gesztusok.

szülei hangját nem ismeri meg,
nem különbözteti meg

7
 15 hónapos korban...


Nem mond legalább három 
Nem néz vagy nem mutat
szót legalább 5-10 tárgyra, vagy
személyre, amire a szülei kérik

8
 18 hónapos korban...


Nem ejti ki akár hibásan is az 
Nem követ egy elemből álló
anya, apa, papa, mama kéréseket (Mutasd meg! Nézz
szavakat,nem nevezi meg a rá! Hozd ide! Kérem!)
környezetében vele együtt élő
személyeket

9
 24 hónapos korban...


Nem ejt ki 70 szót vagy 
Nem mutat vagy nem néz
szókezdeményt 
rá képekre, testrészekre,

(egyes angol és amerikai kutatások 
amelyeket a szülei vagy
25 szóban határozzák meg ezt a 
más felnőtt kér tőle
számot)

10
 30 hónapos korban...


Nem használ egyszerű
kétszavas szószerkezeteket,
ige+főnév kapcsolatokat

Nem rázza a fejét vagy nem
válaszol szóval a feltett
egyszerű eldöntendő
kérdésekre

11
 36 hónapos korban...


Nem használ legalább 200 szót (a 
nehezen érti az igéket
magyar nyelvben a szakirodalom
300-350 szót irányoz elő)

nehezen érti a két elemből álló
kéréseket

nem a nevük alapján kér
tárgyakat, dolgokat (pl. Kérem a
babát! helyett

kérem azt! vagy Enni kérek!
helyett Kérek azt!)

visszhangszerűen utánozza a
kéréseket (echolál)
12
A sajátos nyelvfejlődés lehetséges okai koragyermekkorban


perinatális okok (koraszülöttség, szülés körüli
problémák, MCD),

genetikai okok (fiúk és lányok közti különbség,
Down-szindróma, egyéb genetikai
rendellenességek),

érzékszervi zavarok (hallássérülés,
látássérülés),

szenzoros-integrációs zavarok,

egyéb fejlődési zavarok,

Autizmus Spektrum Zavar,

nyelvi-környezet váltás és kétnyelvűség,

ADHD.
13
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai

Gyakorlati szempontból a
szenzoros integráció az egy
olyan idegrendszeri folyamat,
melynek során a test által
érzékelt ingereket, érzeteket
felfogja, rendezi, feldolgozza és
lehetővé teszi, hogy testünket
az aktuális helyzetnek,
szituációknak megfelelően
tudjuk használni

Szenzoros integrációs zavarnak
nevezzük azt a tünetegyüttest,
amikor a gyermek nem
megfelelően képes feldolgozni,
integrálni a környezetéből
érkező ingereket, ezáltal
megváltozik, rendhagyóvá
válik a környezet változásaira
adott reakciója.
14
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai


vizuális rendszer (látás),

hallórendszer (hallás),

tapintó rendszer (érintés),

ízlelő rendszer (ízérzés),

szagló rendszer (szaglás),

proprioceptív rendszer (test helyzetének
meghatározása a térben az izmokból érkező
jelzések alapján),

vesztibuláris rendszer (egyensúly és mozgás),

interoceptív rendszer (test belső állapotainak
észlelése).

15
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai


minimális agyi funkciózavar (MBD), 
a gyakorlatban a szenzoros

rövidebb oxigénhiányos állapot, integráció bármely területén

császármetszés, jelentkező zavar a non-verbális,

vákuumos szülés, verbális kommunikáció

ingerszegénység (már akár a prenatális zavarához,
időszakban – sok fekvés), megkésett/akadályozott

kedvezőtlen ingerkínálat (inkubátor), beszédfejlődéshez vezethet.

és az esetek nagy többségében lehet
ismeretlen eredetű is a zavar.


16
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - tapintás


gyakran tömi az ételt a szájába, 
fokozott érzékenység a hőmérsékletekre (levegő,

sokat nyalogatja a tárgyakat vagy a saját bőrét, étel, víz vagy tárgy),
mindent megrág 
viszolyog attól, ha megérintik,

hajlamos az önbántalmazásra: önmagát harapja, erős 
bizonyos kinézetű ételek fogyasztását
nyomással dörzsöli a testét, csapkodja a fejét a falba, megtagadja,
kiságyba, padlóba, csipkedi magát stb.,

nem viseli el az arc-vagy a hajmosást, a hajvágást,

nem veszi észre ha folyik az orra, valami van az arcán
körömvágást,
vagy a kezén,

kiesik a székből,

csiklandozásra nagyon erősen reagál, visít, hárít,

erős ceruzanyomással ír,

kerüli az ujjak festését, a szennyeződéseket, a
homokot, a mezítelen lábakkal sétálást stb.

ollóval vágáskor elszakítja a papírt,

a bizonyos textíliákat előnyben részesít vagy hárít,

akaratlanul durva testvérekkel, más gyermekekkel
vagy háziállatokkal,
ellenáll a cipő vagy zokni viselésének, frusztrálják
a ruhavarratok vagy bizonyos textilek,

piszkolódással járó játékélményeket keres,
17
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - propriocepció


A proprioceptív rendszer segítségével ismeri fel a test saját térbeli helyzetét;

az ízületekből, az inakból és izmokból érkező belső érzeteket felhasználva egy belső
visszacsatolási rendszer segítségével térbeli válaszokat hoz létre.

A test több visszajelzést kap az aktív izmoktól, mint a passzívaktól.

Ez az érzékszervi rendszer lehetővé teszi a test számára, hogy automatikusan reagáljon
az erő és a nyomás változásaira adott testmozgások és tárgyak manipulációja esetén.

A proprioceptív rendszerhez kapcsolódik a motoros tervezés, mely által a gyermekek
képesek megtervezni és végrehajtani a mozgásos feladatokat. Lehetővé teszi számukra,
hogy felhasználják az érzékszervi jeleket és összehangolják az alapinformációkat a
megfelelő mozgáshoz. Például a beszédhez…


18
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - propriocepció


erős a ceruzanyomása színezéskor, 
a ceruzanyomása gyenge színezés közben,

előnyben részesíti a ropogós vagy rágós ételeket, 
a lágy vagy pürés ételeket kedveli,

nem tud aludni, ha nem ölelik át vagy nem ringatják,

letargikusnak tűnik,

embereknek vagy tárgyaknak ütközik, agresszívnek tűnik,

csikorgatja a fogait, lábujjakon jár,

gyakran ütközik embereknek vagy tárgyaknak,

rágcsálja a ceruzákat, ruhákat, ujjait, játékait stb, 
rossz a testtartása, összezuhanva ül a széken,

színezés közben töri a ceruzát vagy zsírkrétát, 
képtelen egyenesen ülni asztali munka közben,

csíp, harap, rúg vagy fejbe ver másokat, 
munka közben lehajtott fejjel pihen,

nehézségei vannak finommozgásokkal,

gyakran nem tudja, hol van,

gyakran nem tudja, hol van,

általános ügyetlenség jellemzi,

általános ügyetlenség jellemzi,

folyamatosan mozog és ficánkol, 
gyenge a testtudata,

gyenge a figyelme. 
gyenge a figyelme.
19
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - vizualitás


vonzódik a forgó tárgyakhoz, 
féleleme van az erős fényektől,

nehézségei vannak a vizuális érzékeléssel, 
nem képes elviselni bizonyos
megvilágításokat, például a fénycsöveket,

nehézségei vannak szem-kéz 
a fényviszonyok hirtelen megváltozása nagyon
koordinációval (pl. rajzolás, csippentés,
zavarja, vagy leblokkol, vagy stresszes lesz,
konstrukciós játékok),

az erős vagy villogó fények frusztrálják,

a kezét a szemhéjai elé rakja vagy szorítja, 
a színes fények „bántják” a szemét,
hogy villogó fényeket láthasson,

erős fényben fejfájásra panaszkodik,

összeszorítja vagy összenyomja a
szemhéjait,

érzékeny bizonyos színekre,

zavarják a rendetlen, kaotikus terek,

összecsapja a kezét vagy a tárgyakat a
szeme előtt. 
kerüli a szemkontaktust.

20
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - hallás


úgy tűnik, mintha a gyermek nem ismerné fel az 
könnyen megijed a váratlan hangoktól,
egyes jellegzetes hangokat (autó, csengő), 
nem szereti a zajos helyeket (játszótér, óvoda,

füléhez tartja a rádió hangszóróit, pályaudvar, bolt),

nem reagál az éles, hirtelen hangokra (pl. riasztó, 
fél a hangszóróktól,
csengő),

elhallgattat másokat, vagy másokat kér, hogy

különös hangokat ad ki váratlan időpontokban vagy
gyakran, mások hangjait utánozza,
hagyják abba a beszélgetést, fülén tartja a
kezét,

magával beszél,

érzékeny bizonyos hangokra, például a

nehezen ismeri fel a gyakori hangokat (pl. anya
fűnyírókra vagy a hűtőszekrény zümmögésére,
hangja, apa hangja), különösen zajos környezetben,

magában dúdol, csak azért, hogy hallja a dúdolás

a hangok és a háttérzaj könnyen elvonja a
hangját. figyelmét,


magában dúdol, zümmög a háttérzaj
elhallgattatásához
21
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - ízérzékelés


tárgyakat nyalogat, 
nem szereti a vegyes állagú ételeket (kukoricapehely
tejben vagy sűrű leves),

megharap másokat, 
ellenáll az új ételek kipróbálásának,

kerül bizonyos állagú ételeket,

rágja a ruháját 
kerüli a szívószálakat,

előnyben részesíti a rezgő fogkefét 
válogatós, kizárólag bizonyos ételeket eszik,
azokat az ételeket részesíti előnyben, amelyek nem
előnyben részesíti a fűszeres ételeket


keverednek a tányérján vagy nem érnek egymáshoz,

tömi az ételt a szájába 
csak egy meghatározott kanalat vagy villát hajlandó
használni, vagy egyáltalán nem használ evőeszközt

a nagyon meleg vagy nagyon hideg 
nem tolerálja a fogmosást,
hőmérsékletű ételeket részesíti 
szorong vagy öklendezik ha új ételekkel ismertetik meg,
előnyben 
gyakran folyik a nyála, intenzív nyáladzás jellemzi.

22
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai – kétoldali
integráció zavarai

nem vagy keveset kúszott, mászott csecsemőként,

nehezen tájékozódik a saját testén,

gyengék a motoros koordinációs képességei,
gyakran megbotlik és elakad, vagy ügyetlen a sport
és az aktív játékok terén. Úgy tűnhet, hogy „két bal
lába" van.

gyengék a finommotorikai képességei és
nehézségei vannak olyan eszközök használatában,
mint az evőeszközök, a ceruzák vagy a fésű,

nehezen tudja használni az egyik lábát a másik
segítésében olyan feladatok során, mint például a
labda rúgása, a papír stabil rögzítése írás vagy
vágás közben,

problémája van mindkét kéz zökkenőmentes,
váltakozó használatával, például amikor
ritmikus hangszereket ütnek össze a zenei ütem
megtartása céljából (mérő vagy egyéb ütem),

nem alakul ki megalapozott kézpreferenciája.
Bármelyik kezét használhatja írásra és
rajzolásra, vagy a kanalat, ollót, ceruzát egyik
kezéből a másikra válthatja,

kerüli a testközépvonal átlépését. A vízszintes
vonal festése közben egyik kézből a másikba
adhatja az ecsetet, vagy gondot okozhat, a
kezével megérinteni az ellentétes vállát,

nehezen viseli a szervezettséget és a strukturált
tevékenységeket.
23
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - orofaciális
szenzoros integrációs zavarok

A szájüregben működő szenzomotoros
rendszer motoros része felel a
szájizmok működéséért:

milyen erőkifejtésre képesek az izmok,

mennyire koordinált a mozgásuk,

mekkora a mozgástartományuk,

mennyire képesek együttműködni az
étkezés és a beszéd során;

mennyire tudnak mozogni, amikor
mozgatják a szájban lévő ételt.

A szájüregi szenzomotoros
rendszer szenzoros része
befolyásolja, hogy a szájszövetek
hogyan érzékelik:

az étel ízét, hőmérsékletét,

az étel felszínét, súlyát,
halmazállapot változását, állagát.

A nyelv szájüregen belüli helyzetét,

a szájüregen belüli
légnyomásváltozást, súrlódást.
24
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - orofaciális
szenzoros integrációs zavarok


A szájüregi motoros zavarok tünetei lehetnek: 
A szájüregi szenzoros zavarok tünetei lehetnek:

az étkezés fejlődése során az ételek állag- 
öklendezés étkezés közben,
változásának késleltetett előrehaladása, 
étkezés megtagadása,
mivel a gyermek nem tudja fizikailag kezelni 
étkezés előtti és közbeni sírás,
a szilárd ételek rágását,

gyakori hányás akár étkezés közben is vagy

lassú vagy nem hatékony rágás, szájból
nem sokkal utána,
kiforduló, kieső étel,

megkésett étkezési mérföldkövek (a gyermek

öklendezés, köhögés vagy fulladás étkezés
képes lehet tolerálni a folyadékokat és a
közben,
püréket, de gondjai vannak a rágható

etetési mérföldkövek késedelmes ételekkel, vagy fordítva),
előrehaladása (például áttérés normál 
szokatlan ízpreferenciák megjelenése
nyitott pohárra a csőrös pohárról).

szájból kiforduló étel.
25
 A „szenzoros gyerekek” nyelvi prognózisai - orofaciális
szenzoros integrációs zavarok


A szájüregi alul-érzékenység jelei: 
A szájüregi túlérzékenység jelei:

gyakran vesz a szájába idegen tárgyakat, anyagokat 
a gyermek étkezés közben gyakran öklendezik vagy
még idősebb korában is, fuldoklik,

folyamatosan rágja a környezetének tárgyait 
problémái vannak a szívószál használatával,
(ruházat, ceruzák, bútorok, játékok stb), 
válogatós, nem próbál ki új ételeket, nem is

gyakran megharapja önmagát vagy másokat, kíváncsi új ételekre,

élvezi a fűszeres ételeket, vagy éppen nem érzékeny 
kerüli a „pépes” ételeket vagy a ropogós ételeket,
azokra, 
kerüli a többféle állagú ételeket,

élvezi a ropogós és rágós ételeket, de a fluid állagú 
rágási vagy nyelési problémái vannak,
élelmiszerekkel nem tud mit kezdeni,

olyan hangokat (torok és nyelvhangokat) ad ki a

sokat nyáladzik,
szájával, amelyek irritálják a többieket, 
nem szeret a fogat mosni, viszolyog tőle,

csikorgatja a fogait, vagy harapdálja az ajkait és az 
az evés, fogmosás erős érzelmi reakciókat
arcát. (dühroham, leblokkolás) okozhat.
26
 Fejlődési koordinációs rendellenesség (Developmental
Coordination Disorder – DCD) – a beszéd diszpraxiája


ügyetlenek vagy furcsák a mozdulatai a kortársakhoz képest

Nagymozgásainak fejlődésében nehézség vagy késés mutatkozik

finommozgásai szintén ügyetlenek vagy kialakulásuk késik

Mozgástervezési nehézségei lehetnek, például a fizikai mozgások sorrendben történő megtervezése és kivitelezése
során (beszéd), vagy nehézségei vannak a soron következő mozgásra emlékezés során (pl. tánc, beszéd).

új mozgáskészségek elsajátításának nehézségei jelentkezhetnek: annak ellenére, hogy egy környezetben (pl.
iskolában) megtanult egy mozgást (pl. írás), annak kivitelezése más környezetben (pl. otthon) nehézséget okozhat.

minden mozgására a lassúság jellemző.

hiányozhat az érdeklődés / motiváció a fizikai aktivitás iránt.

Kerülheti a kortársakkal való társasági életet, vagy nem vesz részt a mozgásos játékokban,

könnyen válik csalódottá bármilyen mozgáskoordinációs feladat elvégzése során.

Ellenállhat a mozgáskoordinációs feladatok végrehajtásának, új mozgásformák – roller, biciklizés úszás, labdajátékok
- elsajátítása, mivel ezek új helyzeteket / feladatokat jelentenek, amelyek újratervezést és új mozgások tanulását
igénylik.
27
 ADHD


Gyerekek 3-6 %-a, felnőttek 2-3 
Figyelemzavar
%-a 
Hiperaktivitás

örökölhetőség (76%), 
Impulzivitás

ikrek közötti előfordulás (80%),

hordozó szülők (85%),

genetikai rendellenességhez
kapcsolódóan, mintegy 20
genetikai mutációval társulhat
28
 ADHD – logopédiai dimenziók


Az ADHD az alábbi -nyelvfejlődési
szempontból fontos - területeken
vezethet problémák
megjelenéséhez:

1) végrehajtó funkciók

2) rövid és hosszú távú
munkamemória

3) szelektív figyelem

4) a többlépcsős feladatok
végrehajtása jutalmazás nélkül
29
 ADHD – logopédiai dimenziók

Az ADHD nyelvi tünetei lehetnek:

úgy tűnik, mintha nem hallaná, ha
közvetlenül hozzá beszélnek;

nehézségei vannak még az egyszerű
utasítások gondos végrehajtásában is;

még a kérdés befejezése előtt siet válaszolni –
gyakran helytelenül;

megszakítja a beszélgetéseket vagy közbeszól
mások beszélgetésébe;

a párbeszéd közbeni beszélő-váltásokra való
várakozás nehézségei; bőbeszédűség és
önkontroll nélküli, szinte folytonos beszéd; és

nehézségek a csendet igénylő játékokban.

Az ADHD négy nyelvi tengelyt érinthet
gyermekkorban és serdülőkorban:

1) késések a beszéd elsajátításában és a
nyelv strukturálásában (főleg artikuláció, a
fonológia, szókincs és a nyelvhasználat
(pragmatika);

2) hallásfeldolgozási rendellenességek;

3) rendellenességek a beszédben (beszéd,
hang és folyékonyság);

4) az olvasás elsajátításával kapcsolatos
nyelvi folyamatok hiányosságai valamint az
írás és a matematika tanulásának
nehézségei
30
 ADHD – logopédiai dimenziók


1. Késések a beszéd és a nyelv elsajátításában: 
3. A beszéd rendellenességei:

a pragmatikus (beszélt) nyelv és a prozódia (hangsúly, hangerő,

késés a beszéd elsajátításában, ritmus, intenzitás) észlelésének hiánya a beszéd során,

nagyszámú artikulációs hiba kialakulása, 
a beszélgető partnerek iránti tiszteletlenség, közbeszólás,

auditív memória hiányosságai, a beszédhangokkal 
a beszéd szándékának megértéséhez szükséges jelentős
történő manipuláció nehézségei, pillanatok elvesztése,

rendezetlenség a mondati szórendben, nyelvtani hibák a

problémák a ritmussal és a beszéd önkontrolljával. beszédben,

gyakori feledékenység és hosszadalmas beszéd.


2. Zavarok a hallási ingerek feldolgozásában: 
4. Hiányosságok, nehézségek az írott nyelv elsajátítása során:

az írástanulás lassúsága,

Hiányok a beszédhangok elkülönítésében, az
időbeliségben és a hangok társításában szavakká

késleltetett feldolgozás és helyesírási problémák megjelenése,

az írott szövegek értelmezésének és alkotásának nehézségei

az írott nyelvi információk megjegyzésének és
visszaidézésnek nehézségei.
31
 ADHD – logopédiai dimenziók


A megkésett beszédfejlődés, a kiterjedt artikulációs problémák és a
dadogás viszonylag gyakori az ADHD-val élő gyermekek körében.

A nyelvi tünetek komoly negatív hatással vannak a kommunikációs
készségek fejlődésére,

egyes tünetek megmaradhatnak a gyermek serdülőkora során, és
változatlanok maradhatnak az egész életen át.

A kutatások alapján a korai logopédiai beavatkozás csökkenti a fenti
tünetek megmaradását a későbbi életkorokban és hozzájárul az ADHD-val
élő, vagy hasonló tüneteket mutató gyermekek körében kialakuló
dyslexia megelőzéséhez.
32
 Autizmus – logopédiai dimenziók


A szociális kommunikációt érinthető tünetek:

Általában nem mutat tárgyakra, illetve nem emeli fel azokat a magasba, hogy megmutassa másoknak
vagy ezzel jelezze, hogy szeretne valamit.

Általában nem létesít szemkontaktust, hogy felhívja magára a figyelmet.

Általában nem reagál sem a nevére, se ismerős hangra.

Általában nem mosolyog, még akkor sem, ha mi mosolygunk rá, illetve más arckifejezést sem utánoz.

Általában nem használ gesztusokat.

Nem kezdeményezi például a kukucs játékot, továbbá olyat sem játszik, ahol azt tetteti, hogy süt vagy
főz, esetleg egy babát etet.

A legegyszerűbb utasításokat – például: mutasd meg a kutyát! – nem érti.

Echolál: Gyakran megismétli az elmondottakat, amiket épp hallott. Ha például megkérdezzük tőle,
hogy kér-e innivalót, akkor ő erre azt válaszolja, hogy „kér-e innivalót”.
33
 Tipikus nyelvi fejlődés – autisztikus nyelvi fejlődés
6 hónapos korban...


Vokalizálással történő 
főleg sírás és csend, aminek
„beszélgetés” vagy játékos jellege, célja nehezen
szerepcsere a szülővel értelmezhető, monoton
szembeni pozícióban.

Mássalhangzók megjelenése.

34
 Tipikus nyelvi fejlődés – autisztikus nyelvi fejlődés
8 hónapos korban...


Az intonáció változtatása a 
Korlátozott vagy szokatlan
gagyogás során, a kérdő gagyogás (pl. visítozás).
hangsúlyt is beleértve. 
Nem utánoz hangokat,

Ciklusos gagyogás (ba-ba, ma- gesztusokat.
mama).

A rámutatás gesztusának
megjelenése.

35
 Tipikus nyelvi fejlődés – autisztikus nyelvi fejlődés
12 hónapos korban...


Az első szavak megjelenése. 
Lehet, hogy megjelennek az

Halandzsa nyelv használata első szavak,de nem használja
mondatszerű intonációval. őket adekvátan.

Beszédhasználat a környezetre

Gyakori, hangos sírás, amely
való megjegyzésekkel. még mindig nehezen
értelmezhető.

Gesztusok és hangok együttes
használata.

36
 Tipikus nyelvi fejlődés – autisztikus nyelvi fejlődés
24 hónapos korban...


Időnként 3-5 szót összekapcsol. 
Rendszerint kevesebb, mint 15

Egyszerű kérdések. szó.

Rámutató gesztus, ‘az’. 
A szavak megjelennek, majd

Önmagát a nevével jelöli. eltűnnek.

Átmenetileg felcserélheti a
névmásokat.

A gesztusok nem alakulnak ki,
néhány tárgyra mutat.

Nem tudja fenntartani a beszélgetés
témáját.

Itt és most viszonyok.


37
 Tipikus nyelvi fejlődés – autisztikus nyelvi fejlődés
36 hónapos korban...


Kb. 1000 szót ismer. 
A szavak egymás mellé

A nyelvtani alakok többségét rendezése ritka.
helyesen használja. 
Echolálhat mondatszerűen, de

Ritka az echolália. nincs kreatív nyelvhasználat.

Beszéd az ‘akkor és ott’ 
Furcsa ritmus, hangszín,
elmondására. hangsúlyozás.

Kérdések a kapcsolat folytatása 
Helytelen hangképzés.
érdekében. 
Kézen fogja a szülőt és a
 tárgyhoz vezeti.
38
 Tipikus nyelvi fejlődés – autisztikus nyelvi fejlődés
48 hónapos korban...


Komplex mondatszerkezetek. 
2-3 szót kreatív módon egymás

Fenntartja a beszélgetés mellé helyez.
témáját és új információkat is 
Echolália továbbra is fennáll,
tud hozzáadni. esetleg kommunikatív módon

Megkér arra másokat, hogy használja.
tisztázzák kijelentéseiket. 
A tévéreklámokat,

A hallgatótól függően beszédszkripteket utánozza.
változtatja a nyelv minőségét. 
Kéréseit elmondja.

39
 Autizmus – logopédiai dimenziók


Kommunikációs helyzet- szándék – jel-jelentés-kód-hatás
összefüggéseinek kialakítása


Kognitív viselkedésterápiás 
AAK
módszerek (pl. ABA) 
Tárgyas kommunikáció

PECS

Komplex módszerek 
Szociális történetek
(pl.TEACCH)

PROMPT-terápia

40
 Akétnyelvűség logopédiai dimenziói

Önmagában a kétnyelvűség nem
fogja negatívan befolyásolni a
gyermek nyelvi fejlődését.

A kódkeverés a kétnyelvű nyelvfejlődés
normális része

Ha egy kétnyelvű gyermek nem tudja, vagy nem
tudja gyorsan előhívni a megfelelő szót az egyik
nyelven, akkor kölcsönkérheti a szót a másik
nyelvtől. Ahelyett, hogy a zavartság jele lenne, a
kódkeverés a legkisebb ellenállás útjának
tekinthető.

Bár a kétnyelvű gyerekek általában kevesebb
szót tudnak minden nyelvükön, mint az adott
nyelv egynyelvű tanulói, ez a látszólagos
különbség eltűnik, ha a kétnyelvű gyermekek
fogalmi szókincsét számoljuk mindkét nyelven.

Ha összeadjuk az egyes nyelveken ismert
szavakat, és gondoskodunk róla, hogy ne
számoljuk meg kétszer a többnyelvű
szinonimákat (pl. kutya és dog,kutya-Hund),
akkor a kétnyelvű gyermekek megközelítőleg
ugyanannyit szót tudnak, mint az egynyelvű
gyermekek, tehát sem a fogalmi szókincs
minőségében, sem a szókincs nagyságában
nem mutatnak elmaradást.
41

Szimultán

kétnyelvűség

(két különböző

anyanyelvű

aktív nyelvhasználó

szülő esetén)

42
43
 A COVID-logopédiai dimenziói – a karanténhelyzet izolációs
hatásai


A karantén helyzet gyakran járt szenzoros
izolációval is, különösen városi
környezetekben – nő a szenzoros integrációs
problémák kialakulásának kockázata

Megtorpant a közösségi nyelvi szocializáció
minden korcsoportban – a nyelvfejlődés
pragmatikai szintje nehezebben, vagy késve
fejlődik (nincs nyelvhasználati presszió)

Jelentősen nőtt a képernyő előtt töltött idő –
befolyásolja az észlelést és a kognitív
funkciókat (komoly idegrendszeri hatásai
vannak)

44
 II. rész

Gyakorlati megfontolások

45
 A neuroplaszticitás...


A neuroplaszticitás az idegrendszer 
Lehet pozitív és negatív irányú -
azon képessége, melynek során plasztikus paradoxon
funkciójának, szerkezetének vagy 
Gyermekkor – folyamatos plaszticitás
kapcsolatainak újraszervezésével tinédzser korig
válaszol a külső vagy belső 
Felnőttkor – eseti jellegű, kompetitív
változásokra. plaszticitás

Funkcionális szerepe jelentős.
Hatékonysága függ az időtől, lehet
tapasztalat vezérelt, és befolyásolja 
Dr. Kalmár Zsuzsanna doktori
a környezet és a belső állapot, mint értekezése: A motoros funkciók és a
például a motiváció és a figyelem. beszéd reorganizációja, Pécs
46
 Az agy változási folyamatainak szakaszai

1.neurostimuláció: az idegsejtek
ingerlése energiával (mozgás,
rezgés,hang, fény, elektromosság)

2. neuromoduláció- a jel-zaj, inger-
gátlás viszony helyreállítása

3. neurorelaxáció (alvás-ébrenlét
ciklus szabályozása, nyugalmi
helyzet kialakítása)

4. neurodifferenciáció és tanulás

A plasztikus gyógyulás dinamikája

1. mozgás – oxigénellátás,
véráramlás serkentése +BDNF
növekedési faktor termelése

2. új idegsejtek létrehozása (idegi
őssejt)

3.tanulás- funkció képzése az új
idegsejt funkció számára, a
meglévő idegsejtek
élettartamának növelése
47
 Feldenkrais-elvek

1) Az elme programozza az agy működését

2) Az agy nem képes mozgató funkciók nélkül gondolkodni
3) A mozdulat tudatosulása kulcsfontosságú a mozdulat javításához
4) A különbségtétel (differenciáció) – az egyes mozdulatok közötti lehető legkisebb eltérések érzékszervi
megkülönböztetése – alakítja az agyi térképeket
5) A különbségtétel akkor a legkönnyebb, ha az inger a legkisebb
6) A mozgás lassúsága kulcsfontosságú a tudatossághoz, a tudatosság pedig kulcsfontosságú a tanuláshoz
7) Csökkentsük az erőfeszítést
8) A hibák nélkülözhetetlenek, a mozgásnak nincs helyes módja, csak jobb módjai vannak
9) A véletlenszerű mozgások olyan változatokat idéznek elő, amelyek áttöréshez vezetnek
10)A test egyetlen részének legkisebb mozdulata is igénybe veszi az egész testet
11)Számos mozgásproblémát a tanult szokások okoznak,nem a rendellenes strukturák
48
 A terápiás folyamat röviden

1. A gyermeket először fel kell mérni, hogy képes-e beszédhang(oka)t izoláltan kiadni auditív-vizuális jelzések
és/vagy verbális utasítások segítségével.
2. Ha a gyermek a célzott beszédhango(ka)t elő tudja állítani, akkor nincs szükség taktilis-proprioceptív technikákra
3. Ha a gyermek hallási-vizuális bemenettel nem tudja elérni a célzott beszédhango(ka)t, a beszédhez szükséges
orális szenzoros és motoros funkciók alapos felmérése szükséges.

A kóros szájtéri mozgásminták azonosítása után a taktilis-proprioceptív terápiás tevékenységek hierarchiáját

alkalmazzák a beszédhez szükséges célzott mozgások megtanítására. Ennek célja a beszéd „érzésének” megtanítása,
miközben motoros terveket és beszédgesztusokat fejlesztenek. A szájtéri mozgásokat addig gyakorolják, amíg a
gyermek a beszédmozgást és a beszédhang kialakítását terápiás eszköz és/vagy egyéb facilitációs technika nélkül
képes lesz elvégezni.
A taktilis-proprioceptív kezelési technikákkal fejlesztik a beszédszervek működtetéséhez szükséges az
izommemóriát/motoros terveket, így a gyermek képes megtanulni a koordinált képzőmozzanatokat a beszédhang
létrehozásához.
49
Légáramlás – fúvó eszközök hierarchiája

50
Állkapocs mozgások-harapás

51
OPT-nyelvmozgások

52
OPT-nyelvmozgások

53
 PROMPT


Promptok
Prompts for 
adása
Restructuring 
az arcizmok működésének
Oral 
újrarendezéséhez
Muscular 
fonetikai célokból
Phonetic
Targets
54
 A Promptok típusai

1) Paraméter – prompt.

Ezek promptok maximális támogatást és
stabilitást biztosítanak az állkapocs és az
arcizmok számára, beállítják pl. az
állkapocs nyitásának mértékét, vagy az
arcizmok lekerekítésének vagy
visszahúzásának mértékét. Arra szolgál,
hogy stabilizálja az arc szerkezetét és
izomzatát, hogy más kisebb struktúrák
(pl. ajkak, nyelv stb.)
felszabadulhassanak, önálló mozgást
végezhessenek, és észlelési szempontból
kiemelkedővé váljanak.

2) Szótag promptok.

Ezek a promtok a magánhangzó-
mássalhangzó vagy mássalhangzó-
magánhangzó szótagokat alakítják. Beállítják
és támogatják mind az állkapocs működését,
(nyitási fok), mind az arcizmok mozgását
(kerekítés vagy terpesztés), pl. /pi/, /bi/,
/mi/, /pu/, /bu/, /mu/. A szótagpromptok által
biztosított testhelyzetek mindig tükrözik a
magánhangzó alakját (pl. lekerekített vagy
terpesztett), hatékonyan csökkentik a
gyermek motoros terhelését, és lehetővé
teszik a korai önálló hangadások kialakítását.
55
 A promptok típusai

3) Összetett promptok

Ezek a promptok segítenek a neuromotoros
rendszernek egy vagy több motoros fonéma-sablon
létrehozásáról. Bemenetet adnak az állkapocsnak a
nyitás mértékéről, valamint a ajak- vagy arcizmokra
vonatkozó specifikus információkat szolgáltatnak
( pl. az ajak kerekítésének vagy terpesztésének
mértékéről). Információkat adnak a nyelv
izomösszehúzódásának időzítéséről, mértékéről és
szélességéről is. Ez a szenzoros bemenet tapintással
leírja a fonéma lehető legtöbb tulajdonságát vagy
jellemzőjét, így egy adott fonéma motoros sablonja
elkészíthető. Az összetett promptokat általában
elszigetelten adják meg, majd újra beágyazzák
ugyanabba vagy más szóformába.

4) Felületi promptok.

Ezek a promptok adják a legkritikusabb, de a
legkevesebb információt ahhoz, hogy a neuromotoros
rendszer felismerje vagy létrehozza a motoros-fonéma
sémát, és fenntartsa annak lényegét a koartikulált
mozgásátmenetek során.

Ha szótagokban, szavakban vagy kifejezésekben
használjuk, a felületi prompt jelzi az egyik mozgássíkról
a másikra való átmenetet az időzítési vagy
helyinformáción kívül. Például a „mami” szóban felületi
promptok jelennek meg a /m/, / /, /m/ (függőleges
síkban) és /i/ (vízszintes síkban) esetén. A mozdulatok
sorrendje során a logopédus által biztosított időzítés,
nyomás és feszültség kombinálódik, hogy információt
adjanak az egyik hangról a másikra való átmenetről az
idegrendszer számára.
56

https://www.youtube.com/ 
https://www.youtube.com/
watch?v=NaS9MeDU0CE watch?v=vdw-pIJ84UU

57
58
Köszönöm a figyelmet!