Kedves Hallgatók! A vázlat nem teljes, a diákkal együtt kell azokat értelmezni.

Sikeres
felkészülést kívánok!

1.ea.
A munkaerőpiac (bevezetés)
M.erőpiac: sajátos piac
- a munkaerő szolgáltatásait csak bérelni lehet, a dolgozókat eladni és megvásárolni
nem
- a szolgáltatások bérlésének feltételi gyakran éppoly fontosak, mint az ár
↓
nem pénzügyi tényezők: munkakörnyezet
sérülésveszély
bánásmód
munkaidő rugalmassága
- egy sor intézmény és jogszabály befolyásolja a munkaerő piac működését, amely a
többi piacra nem jellemző.
De! a m.erőpiac is piac
1) Kialakultak intézmények a m.erő-szolgáltatások vásárlói és eladói közötti kapcsolatok
előmozdítására (álláshirdetések, munkaerő-közvetítő intézmények, személyzeti irodák,
stb.)
2) Ha a kapcsolat kialakult, a felek árra és minőségre vonatkozó információkat cserélnek
egymással.
3) Ha a felek megállapodásra jutottak, valamiféle szerződést kötnek egymással
(javadalmazás, munkafeltételek, állásbiztonság, munkaviszony időtartama)

Σ: A m.erőpiacon valósul meg a legfontosabb nemzeti erőforrásunk, a m.erő vállalatok,

gazdasági ágak, foglalkozások és régiók közötti allokációja.

M.erőpiacra vonatkozó elméletek

1) Pozitív gazdaságtan: → „mi van”
↓
olyan magatartás elmélet, amely feltételezi az emberekről, hogy kedvezően reagálnak
a hozamokra és negatívan a költségekre.

Alapfelvetések:
szűkösség: sem az egyéneknek, sem a társadalomnak nem áll rendelkezésére elegendő
erőforrás valamennyi szükségletének kielégítésére.
racionalitás: az embereknek céljuk van, és meglehetős következetességgel törekszenek
az elérésére.
Cél: A hasznosság maximalizálása
↓
ezekből fakadnak a közgazdaságtan viselkedésre vonatkozó előrejelzései.
pl: a dolgozóknak folyamatosan döntést kell hozniuk:
- keressenek e más munkahelyet
- végezzenek e túlmunkát
- törekedjenek e előrelépésre
- áttelepüljenek e máshová
- továbbtanuljanak- e.
a munkáltatók is folyamatosan hoznak döntést:→ - mennyit termeljenek
- milyen legyen a K:L arány

1
 Feltételezzük, hogy a döntéshozatalkor mindkettőt a hasznosság, ill. a
nyereségmaximálás vágya vezérli: → ezek bemutatására szolgálnak a modellek.
pl: bérek és az önkéntes m.erőforgalom összefüggései: negatív irányú kapcsolat.
(minden egyéb tényező változatlansága mellett)
↓
A munkaerőpiacon aggregátumokkal dolgozunk: ha bérek növekednek, elég sokan
megmaradnak az eredeti munkakörben. (nem feltétlenül mindenki).

2) Normatív gazdaságtan: „minek kellene lennie”

Kétféle g-i ügylet:
- egyiket önként kötik: valamennyi fél nyer az ügyleten.
M.erőpiac rendeltetése: megkönnyítse a kölcsönösen előnyös ügyletek létrejöttét.
↓
ha az összes lehetséges kölcsönösen előnyös ügyletet sikeresen segíti → olyan helyzet
jön létre, ami Pareto-hatékonyságot eredményez.

- egy vagy több fél veszít → jövedelem újraelosztásra kerül sor, amiből egyesek
mások rovására nyernek.
↓
ezeket a kormány kényszeríti ki adózási és kiadási politikájával.
↓
a társadalomnak törekednie kell a jövedelem elosztás egyenlőbbé tételére.
(jóléti programok, minimálbérre vonatkozó jogszabályok, bevándorlási korlátozások,
stb.)
Ezt azok gyakran vitatják, akiktől jövedelmeket vonnak el (úgy érzik, rosszabbul
járnak).
↓
Ezeket az ügyleteket a kormányzatnak ki kell kényszerítenie, mert önkéntesen nem
valósulnának meg.

A kormányzat m.erőpiaci beavatkozása feltétlenül szükséges, ha a piac kudarcot

vall a kölcsönösen előnyös ügyletek megkötésekor.

Piaci kudarcok okai:

Tudatlanság: az emberek nem tudnak bizonyos fontos tényekről, így olyan döntésre
jutnak, amelyek nem szolgálják az érdekeiket.
Ügyletakadályok: jogszabályok
↓
pl. túlmunka szabályozása
Ha a vállalatok nem tartják be, pl. kevesebbet kínálnak a túlmunkáért, nem köthető
meg az ügylet. Ha alacsonyabb bér mellett is hajlandóak lennének túlmunkát vállalni,
mindkét fél rosszul jár.
vagy: ügylet végrehajtás ktg.e:
Ha nincs elegendő munkahely az adott térségben, az áttelepülés költségekkel jár.

Ártorzulás: az adók és támogatások okozzák (az árak eltérnek a ráfordításoktól). Sok

esetben tartózkodunk a szolgáltatás igénybevételétől.
Piac hiánya: bizonyos erőforrások eladói vagy vevői számára lehetetlen, van nem
szokás ügyletet kötni. (pl. tanár ne korrepetálja pénzért a diákját)

2
 Normatív gazdaságtan és kormányzati politika.

A kormányzatnak módjában állhat az ügyletek akadályainak csökkentése:

-Közjavak: olyan jószágok, amelyet akárhány ember fogyaszthat egyidejűleg, köztük

olyanok, akik nem fizetnek érte.
↓
Ezeket sohasem magánszervezet hozza létre → kormányzat finanszírozza.

Tőkepiac tökéletlenségei:
A bankok nem nyújtanak hiteleket akkor, ha a visszatérülés bizonytalan.
Pl: szegényebb családok migrációja, átképzési költségek
↓
az állam hitelez és vállalja a kockázatot

Piachelyettesítő intézmények létrehozása

↓
ha valamilyen okból nem jön létre piac
↓
a kormány megteremti ugyanazt a helyzetet, amit a piaci ügylet eredményezett volna.

Hatékonyság kontra igazságosság

↓
gyakran ezt hangsúlyozzuk → tudományosabban értelmezhetők.

mindig velejárója egyesek jóléti veszteségének egybevetése mások

hasznosságnyereségével.
Kormányzat: pl. minimálbér törvények.
Hatását illetően (minimálbér emelés) nagyon megoszlanak a vélemények.

2.ea.
A munkapiac áttekintése

M.erőpiac: a dolgozókat allokálja (elosztja) a munkahelyek között, és a foglalkoztatási

döntéseket összehangolja.

Típusai:
országos az egész országra kiterjedően keresik egymást az eladók és vásárlók
helyi csak helyben keresik egymást
belső vállalaton belüli

M.erőállomány és munkanélküliség
↓ ↓
16 évesnél idősebbek akiket nem foglalkoztatnak
v. foglalkoztatottak
v. aktívan munkát keresnek
v. időleges elbocsátásból visszahívásra várnak

3
Áramlások: → Foglalkoztatottból munkanélküli
Munkanélküliből foglalkoztatott
Nyugdíjba vonulás
Új belépés.
munkanélküliek száma
Munkanélküliségi ráta:
munkaerő állomány
↓
Ha 5 % alatt van: a m.erőpiacot feszesnek tekintik (általában bőven van állás)
Ha 7 % vagy a fölötti a m.erőpiac laza: bőven akadnak dolgozók, a munkáltatók viszonylag
könnyen be tudják tölteni a munkahelyeket

M.erőpiac működése

I. M.erő kereslet (ND)

Befolyásoló tényezők: 1. termék iránti kereslet

2. vállalatok által adott áron megszerezhető munkaerő és tőke
mennyisége
3. a rendelkezésre álló technológiák közötti választás
↓
ha ezek változnak, változnak a munkaerő kereslete is.

Pl:
II. Bérek változása
Bérek nőnek – ktg.ek nőnek – magasabb termékárak – az áruk kereslete csökken – a
vállalatok kínálata csökken – termelés csökken – foglalkoztatás csökken (mérethatás)
Bérek nőnek, tőkejavak árai nem változnak: az élőmunkát tőkével helyettesítik –
foglalkoztatás csökken! (helyettesítési hatás)

ND: megmutatja, hogyan alakul a foglalkoztatás a munkaerő árának változásával.

4
2. Termék iránti kereslet változása
Tfh: nő – termelés nő – foglalkoztatás nő – minden lehetséges bértétel mellett nő a
foglalkoztatás.

3. A tőke ára csökken – költségek csökkennek – termelés nő – az egyes bérszintek mellett nő

a munkaerő kereslete (mérethatás).
De! helyettesítési hatás is felléphet: tőkeigényesebb technikát alkalmazhatnak (kevesebb
munkaerő szükséges)
↓
a foglalkoztatás változása attól függ, melyik hatás a dominánsabb.

II. M.erőkínálat (NS)

Piaci kínálat: a bérek fve

ábra

Váll. felé irányuló kínálat: adott szakmákban a váll.k közel azonos bért fizetnek – ezért a
kínálati görbe vízszintes egyenes:

ábra

ha a bérek csökkennek, a kínálat is csökken.

ábra

5
 III. A bérek meghatározása

Piactisztító (egyensúlyi) bér

W1: a m.erő kínálat csekély, a m.erő kereslet nagy

↓
növelni kell a béreket, hogy a dolgozók száma növekedjen.
W2: ellenkező folyamatok

Ahol ND = NS: egyensúlyi, v. piactisztító bér

We: valamennyi váll. We bért fizet, az összfoglalkoztatás = az egyes vállalatok

foglalkoztatásának összegével.

6
Az egyensúly megbomlása
Pl: megnő a m.erő iránti kereslet – ND felfelé tolódik, We nő

Ha lecsökken a m. kínálata (pl.migráció más országokba) – NS balra tolódik, We nő

Az egyensúly az ellenkező irányba is megbomolhat!

7
 Az emberi erőforrással való gazdálkodás lényege

Nézetek az emberi erőforrásról:

- alárendelt szerepe van a gazdaságban
- meghatározó jelentőségű
- egyedüli értékteremtő
- makroszint: foglalkoztatás és munkajövedelem társadalmi és gazdasági hatása
érvényesül
- mikroszint:
→ a munkaerő mint erőforrás
→ emberi (humán) jellege jelenik meg.


Gyakran ellentmondásokat hordoz e kettős szint!

Koncepciók:
A.) Egyszerű termelési tényező elve → korai megközelítés
- a munkaerő olyan termelési tényező, mint a tőke, a föld.
- Munkaerő alárendelt szerepe → bőségesen áll rendelkezésre!
- Alacsony bérszínvonal
B.) Gép analógia
- a munkaerő a termelési folyamat részévé válik
- racionálisan kell megszervezni a termelés folyamatát → és ösztönözni kell a
munkaerőt a magasabb teljesítményre
- munkavállaló felértékelődése → csak a teljesítmény intenzitás szabályozásának
elismerését jelenti, egyébként még „technikai eszközként” kezelik.
- bérmunka jelleg dominál → a munkavállalót nem a munka, hanem a munkabér
érdekli.
C.) Menedzsment koncepció
- vállalat működését a piac vezérli
Menedzsment feladata: érzékeli a piac hatásait és ez alapján racionálisan képes
meghatározni a célokat, működtetni az eszközöket.
- a munkaerő a szabályozás alanya → követelmény, hogy teljesítse a szervezet
elvárásait.
D.) Társadalomtudományi magatartáselméleti megközelítés
- előző modellek kritikája
- kiindulópontja: a munkavállaló magatartás motivációi, és a mögötte húzódó érdekek
határozzák meg.
 Érdekérvényesítési lehetősége van
 Mozgástere van a vállalati hierarchiában a munkavállalónak.

EGYIK NÉZET SEM ELFOGADHATÓ ÖNMAGÁBAN!!!

8
A vállalat emberi erőforrás-gazdálkodást meghatározó tényezők:
A.) Társadalmi környezet

Nem jelenik meg direkt módon, közvetve gyakorol hatást!

Társadalmi környezet Munkaerőpiac

Rendszer értékrend Állapot szabályozó

filozófia jellemzők eszközök

Emberi erőforrás gazdálkodás

(EEG)

Humánstratégia

1. Rendszerfilozófia  milyen alapelvekre épül a társadalmi –

gazdasági modell
a.) hierarchikus koordináció
- bürokratikus mechanizmusokat működtet
- alá- és fölérendeltségi viszonyok a meghatározók
- piacot kikapcsolja
- meghatározó a politika!
Munkaerő (munkavállaló) jellemzői:
- alárendelt viszony az állami – politikai szférával
- mint termelési tényező, nem kap jelentősebb vállalatpolitikai szerepet

b.) Piaci koordináció

A kereslet és kínálat egymásra hatásának van szerepe.  a piaci szereplői
egyenrangúak, közöttük mellérendeltségi viszonyok érvényesülnek.
- az emberi erőforrás szerepe felértékelődik
- jobb érvényesülési lehetőségek
- nagyobb követelmények.

c.) Szociális piacgazdaság

A piac szükséges, de nem elégséges koordinátor  fokozott szociális érzékenységgel
egészül ki:
Emberi erőforrás: megkülönböztetett szerep
- megköveteli a racionalitást
- de a munkaerő emberi; szociális jellege is dominál.

9
10
2. Értékrend
Hagyományos Új
- Alárendeltség - önállóság, szabadság
- Szolgálatkészség - tartalmas munka
- Alázat - igény a munkaértékelésére
- becsületes munkavégzés - a munka presztízse
- pontos végrehajtás - kulturált munkafeltételek
- biztonság - partnerkapcsolatok
- jövedelemszerzés - alkotás, önmegvalósítás a munkában
- munkán kívüli célok (életminőség,
szabadidő)
B.) Munkaerőpiac
1. Munkaerőpiac állapota
Mennyiségi jellemzők:
- ND; NS; a foglalkoztatás nagysága
- Munkaerőpiac elvárási szintjei:
 Munkabér, elvárt munkafeltételek,
munkakörülmények, juttatások.

Minőségi jellemzők:
- milyen általános érvényű kapcsolatok alakulnak ki a munkaerőpiac szereplői
között
- mennyire érvényesülnek a szociális szempontok
- a tiszta piaci hatásokat mennyire korlátozza a munkavállalókról való gondoskodás

 „Tiszta piaci” modell  minden beavatkozás tompítja a piaci koordináció
hatásosságát  Ki kell küszöbölni!
Minden szereplő csak önmagáért tartozik felelősséggel!
Jelentős polarizálódás, differenciálódás.
 „gondoskodó vállalat” modellje
A munkaadó felelősséget érez a vállalat alkalmazottai iránt. Ennek
„ellentételezése” a munkavállalók feltétlen hűsége a vállalathoz. Személyes
jövőjük összefonódik a vállalat jövőjével.
 „gondoskodó szabályozás” modellje
Az előző kettő között helyezkedik el.
→ a munkaerőpiac védi a gyengébb helyzetben lévő munkavállalókat
→ társadalmi gondoskodás
→ a munkaadót is terhelik szociális, gondoskodási kötelezettségek
→ konszenzus keresés szükségessége

2. A munkaerőpiac szabályozó eszközei:

a.) Elsődleges szabályozó a törvényhozás, a kormányzat
- törvények, jogszabályok (munkatörvénykönyve, közalkalmazotti, közszolgálati
törvények, stb.)
- gazdaságpolitikai eszközök
- foglalkoztatás politikai eszközök
- elosztás politikai eszközök
- népesedés politikai eszközök
- oktatás politikai eszközök
- szociálpolitikai eszközök

11
 b.) Kiegészítő szabályozó eszközök
Munkaerő-piaci szereplők megállapodása az érdekegyeztetés, partnerkapcsolatok
keretében.

c.) Belső befolyásoló tényezők vállalati stratégia

belső munkaerőpiac szereplői (munkatársak)
emberi erőforrással való
gazdálkodás  humánstratégia

társadalmi környezet munkaerőpiac

vállalati stratégia

Humánstratégia

Munkatársak

A munkaerőpiac és külső szabályozó eszközei

Munkaerőpiac jellemzői:
- alapvető különbség a többi piaccal szemben:
nagy súllyal jelennek meg a társadalmi-szubjektív tényezők
Adás-vétel tárgya: a munkavégző képesség → ennek ellenértéke nem választható el annak
hordozójától.

az egyén sajátos érdekei jelennek meg!
- A munkaerőpiac szegmentálódik → egymástól többé-kevésbé eltérő tulajdonságokkal
rendelkező részpiacokra bomlik.

Az „eleve nem tökéletes” munkapiac néhány sajátos jellemzője

A.) A munkaerő nem homogén termelési tényező

- sokszintű, differenciált sokaság
- eltérő, egyedi jellemzőkkel rendelkező csoportok alakulnak ki (mérnök, technikus,
szakmunkás, segédmunkás)
- formális jellemzők (pl. életkor, szakképzettség, stb.) alapján azonos csoportba soroltak
sem homogének (eltérő a tényleges tudás, teljesítőképesség értékrend, életpálya, stb.)

12
 Következmény:
→ a munkaerő egymással sem korlátlanul helyettesíthető
→ eltérő lesz a vállalati szerepe → egyedi, béreltérítő hatást vált ki
- kompenzációs bérkülönbség (felelősség, munkakörülmény, stb.)
- minőségi bérkülönbség
- járadék jellegű bérkülönbség (pl. hírnév)
- életpálya bérkülönbség (pl. hosszabb képzési idő → idővel dinamikusan növekvő
kereset)
B.) A tőke és munka nem helyettesíthető egymással korlátlanul.

C.) Korlátozott átláthatóság  a munkaerőpiac szereplői nincsenek egy teljes és

tökéletes információhalmaz birtokában.
- mind a munkavállaló
- mind a munkaadók tekintetében!

egyszerre lehetnek betöltetlen álláshelyek és állást kereső munkanélküliek.

D.) Korlátozott mobilitási lehetőségek:

- térbeli allokációs korlát
- szakmabeli differenciálódás
- jogi, bürokratikus feltételek (munkavállalás engedélyhez kötött)

E.) Bérek korlátozott rugalmassága:


lefelé rugalmatlan  egyensúlyi bér nem alakul ki a munkaerő-piaci mechanizmusok
hatására → túlkínálati sáv → kényszerű munkanélküliség

F.) Belső munkaerőpiacok hatása


Jelentős egymásra utaltság → külső munkaerőpiacnál kedvezőbb feltételeket biztosítanak
a munkaerő számára.

G.) Késleltetett reagálás


Ha a piac változására (pl. kereslet csökkenés) nem reagál azonnal a munkáltató (nem
bocsátja el a dolgozót).
- óvatos, megtérülési szempontokat mérlegelő munkaadó munkaadó részéről
- taktikai tartalékolás

- reménykedő álláskereső → egy jobban fizetett munka reményében

nem vállalja el az alacsony bért ígérő munkahelyet. munkavállaló

- Kollektív szerződések, tarifa-megállapodások


Amíg nem jár le, egyik fél sem változtathatja.

13
H.) Nem(csak) profit, illetve bérmaximalizáló munkaadói és munkavállalói stratégiák
lehetnek.
Vállalkozók,  eltérő üzleti filozófiák  társadalmi, szociális értékek iránti fogékonyság
menedzserek  eltérő üzleti etika

Munkavállalók → szakmai presztízs, vállalattal való azonosulás, szabadidő, család, stb.

I.) Munkaadó és munkavállalók közötti erőviszonyok, partnerkapcsolatok

megállapodások.

Munkaszerződéseket kötnek, de annak feltételeit a kollektív szerződések határozzák meg.

J.) Állami „beavatkozás”, a feltételrendszer szabályozása

- jogi, adminisztratív
- foglalkoztatáspolitika
- elosztás politika, stb.

14