Közgazdaságtan 1.

2022/2023. őszi félév

1. előadás

Bevezetés;
a közgazdaságtan alapfogalmai,
módszertani alapvetések

Hild Márta
Tanszék: Nemzetközi Gazdaságtan Tanszék

Előadó: Ivánné dr. Hild Márta

 D. ép. II. 6. szoba
 IvanneHild.Marta@uni-bge.hu
 fogadóóra: csütörtök 15.15-16.15h, email-ben történő előzetes egyeztetés
alapján

Tankönyv: Paul. A. Samuelson - William D. Nordhaus: Közgazdaságtan.

Budapest, Akadémiai Kiadó, 2012.
A tankönyv online elérhetősége: VPN-en keresztül a Könyvtár
oldalon/Adatbázisok/MERSZ
https://mersz.hu/samuelson-nordhaus-kozgazdasagtan

Előadások: órarendi időpontban és tanteremben, ppt-k a Coospace-n

Szemináriumok: órarend szerinti időpontban és tanteremben

Tantárgyi tematika és tájékoztató anyagok a CooSpace-n:

 részletek szemináriumvezetői tájékoztatás szerint

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A közgazdaságtan tárgya - „modern” definíció

◼ a közgazdaságtan tárgyköre
 szűkösségből eredő gazdasági döntés, az
alternatívák közötti választás

◼ „A közgazdaságtan (…) az emberi magatartást a célok

és az alternatív módon felhasználható szűkös eszközök
viszonyaként tanulmányozza.”
(L. Robbins, 1932)

Lionel C. Robbins (1898-1984)

angol neoklasszikus közgazdász

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A közgazdaságtan tárgya – a közgazdaságtan
legalapvetőbb fogalmai
 szűkösség és hatékonyság
◼ szükségletek
◼ szabad javak versus gazdasági javak
◼ gazdasági erőforrások vagy termelési tényezők szűkössége
◼ a gazdasági élet körfolyamata – az újratermelési szférák

 gazdasági hatékonyság és társadalmi jólét

◼ a gazdasági torta nagyságának kérdése – a nagyobb jobb
 eredmény/ráfordítás

 duális közelítés – maximalizálási vagy minimalizálási feladat –

marginalizmus (határelemzés) – matematikai eszközök
alkalmazása
◼ a tortaszeletek elosztása
 egy adott gazdasági torta minden olyan elosztása „hatékony”
(vagy „optimális”), amelyik esetében bárkinek az elosztása csak
úgy javítható, ha ezzel más rosszabb helyzetbe kerül

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Módszertani alapvetés 1. Haszonelvűség és a homo
oeconomicus feltevés a közgazdaságtanban
 a közgazdaságtan adottnak veszi az egyének (önző) céljait és e célok
eléréséhez vezető legjobb eszközökkel foglalkozik

 homo oeconomicus – gazdasági ember – John Stuart Mill (1843)

◼ gazdasági racionalitási szabály és a gazdasági hatékonyság

 alapeszme: az utilitarizmus (haszonelvűség) – Jeremy Bentham

(1789)
◼ egyéni értékelés – az egyének szintjén kialakuló következmények
alapján (egyéni boldogságot befolyásoló „fájdalom” és „élvezet”)
◼ individualista szemlélet – a társadalomra az egyének céljainak
elérésére szempontjából tekint
◼ társadalmi pragmatizmus – a célok elérését biztosító eszközök a
fontosak

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Módszertani alapvetés 2. – A termelési
lehetőségek közötti választás
A gazdasági döntés – az alternatívák közötti választás
logikája 1.
 gazdasági erőforrások, termelési tényezők vagy
ráfordítások (inputok)
◼ természeti tényezők (föld, stb.)
◼ munka (L)
◼ tőke (K)
 a termelés eredménye, kibocsátás (output)

 Melyek a racionalitási szabályok a technológiai

lehetőségek kihasználásában?

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Módszertani alapvetés 2. – A termelési
lehetőségek közötti választás
 A hatékony termelést kifejező
❑ A TERMELÉSI LEHETŐSÉGEK pontok a TLH görbe mentén
HATÁRA (TLH GÖRBE) kifejezi
→ az adott erőforrások (K és L) teljes
felhasználásával hatékonyan y
előállítható
termékek (x és y) maximális
mennyiségét TLH görbe

 Az alternatívák közötti választás az

erőforrás felhasználás során: → az
átváltás x és y termék között
◼ a nyert és feláldozott előnyök
mérlegelése
◼ egy döntés ALTERNATÍV x
KÖLTSÉGE (opportunity cost)=
a feláldozott alternatíva értéke
• belső és külső pontok
• intertemporális választás
• gazdasági növekedés és a TLH görbe

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Módszertani alapvetés 3. – A
gazdaságszervezés három alapkérdése
A gazdasági döntés – az alternatívák közötti választás
logikája 2.
 a közgazdaságtan három alapvető kérdése
◼ mit?
◼ hogyan?
◼ kinek?

 tipikus gazdaságszervezési rendszerek

◼ piacgazdaság
◼ utasításos (terv-) gazdaság
◼ „modern” vegyes gazdaság

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Módszertani alapvetés 4. – A közgazdaságtan
mint empirikus társadalomtudomány
 komplex gazdasági jelenségek oksági magyarázata
◼ ceteris paribus feltevések szerepe (a nem vizsgált hatótényezők
rögzítése)

 absztrakt tudomány
◼ modellalkotás (pl. tiszta piacgazdaság)
◼ matematikai eszközök alkalmazása
A tiszta piacgazdaság modelljének elemzési szerepe
Simonovits András: Közgazdasági modellekről. ÉS, 2015.
január, 9. 13. o.
http://www.es.hu/simonovits_andras;kozgazdasagi_modellekrol;2015-
01-08.html

 Alkalmas-e a közgazdaságtan előrejelzésekre és gazdaságpolitikai

tanácsadásra?
◼ „ami van” és „aminek lennie kellene”
◼ a pozitív és normatív szemléletű közgazdaságtan különbsége és
kapcsolata

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A modern közgazdaságtan különböző ágai
 elméleti közgazdaságtan mikroökonómia vs.
 mikroökonómia makroökonómia
(Közgazdaságtan 1.)
 makroökonómia  az egyéni gazdasági
(Közgazdaságtan 2.) cselekvés vizsgálata –
 nemzetközi gazdaságtan a gazdaságelemzés
 összehasonlító mikro-megalapozása
gazdaságtan
 a közgazdaságtan
története

 alkalmazott közgazdaságtan

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A közgazdaságtan tárgyának történeti átalakulása és
változása
 A főáramú közgazdaságtan NAPJAINKBAN
◼ az uralkodó paradigma – lényegében NEOKLASSZIKUS
ISKOLA

 DE!!! a mindenkori főáram (mainstream) és az alternatív

iskolák (non-mainstream) együttélése jellemzi a mai
közgazdaságtant

❑ Elmélettörténeti visszatekintés: mivel foglalkoztak a „nagy elődök”

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A főáramú közgazdaságtan története
Legfontosabb irányzatok i.e. 3-4. szd-tól napjainkig

◼ preklasszikusok, merkantilizmus, fiziokratizmus

◼ klasszikus iskola

◼ neoklasszikus iskola
◼ keynesizmus
◼ monetarizmus
◼ újklasszikus makroökonómia

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Honnan jött a
közgazdaságtan?
Közgazdasági gondolkodás
ADAM SMITH ELŐTT
◼ preklasszikus kor
 ókori görög közgazdasági
gondolkodás (i.e. 3-4. szd-tól
Arisztotelész)

 középkori skolasztika (13-14.

szd, Aquinói Szent Tamás)

 merkantilizmus (16. szd.

második felétől a 18. szd.
első fele, Gresham, Thomas
Mun, Colbert,)

◼ fiziokratizmus (18. szd. közepe,

Franciaország, Quesnay)
 természetes rend
koncepció
 laissez-faire elv
Hol kezdődik a közgazdaságtan? Adam Smith
a közgazdaságtan „atyja”
Fő művei:
◼ Az erkölcsi érzelmek elmélete. 1759.

◼ An Inquiry into the Nature

and Causes of the Wealth
of Nations. 1776.
(A nemzetek gazdagsága)
 az önálló tudományként
művelt közgazdaságtan első
alapműve

Adam Smith  A KLASSZIKUS POLITIKAI

(1723-1790) GAZDASÁGTAN alapjait
skót morálfilozófus, megfogalmazó mű
jogtudós,
társadalom- vagy
államfilozófus

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Adam Smith és követői – a piacgazdaságot
elemző klasszikus közgazdászok
A klasszikus politikai gazdaságtan
(1750-1870) fő képviselői

Adam Smith
(1723-1790)

David Ricardo
(1772–1823) Jean Baptiste Say
Thomas Malthus
(1767–1832)
(1766–1834)
John Stuart Mill
Hild Márta, BGE, 2022. ősz (1806–1873)
A modern mikroökonómia megalapozói 1. Mikor
került középpontba a helyzetét optimalizáló egyén?
Műveikben elsőként vizsgálják
Marginalista forradalom, 1870  a szűkösen rendelkezésre álló
erőforrások optimális
allokációját

 a piaci folyamatok leírását

helyezik előtérbe

 az egyének mint piaci

szereplők (elsősorban a
fogyasztók) racionális döntéseit
magyarázzák

 marginalista közelítéssel
Léon Walras
(1834-1910) Létrehozzák a
MODERN ÁRELMÉLET alapjait.
A MODERN MIKROÖKONÓMIA
William Stanley
Jevons A PIAC ELEMZÉSÉRŐL, AZ
Carl Menger ÁRELMÉLETRŐL SZÓL!
(1835-1882)
(1840-1921)

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A modern mikroökonómia megalapozói 2.
Marshall szerepe

 megalkotta a modern árelmélet (a

mikroökonómia) alapvető elemzési
struktúráját és módszertanát

 fő műve: Principles of Economics (1890)

◼ mértékadó közgazdasági alapmű
Samuelson tankönyve megjelenéséig
(1948)

Alfred Marshall  Marshall neoklasszikus iskola „atyja”

(1842-1924)

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A modern makroökonómia kialakulása a nagy
világgazdasági válság (1929-1933) idején
A modern makroökonómiát megalapozó mű:
The General Theory of Employment, Interest
and Money. 1936.
(A foglalkoztatás, a kamat és a pénz általános
elmélete, 1965.)

 gazdasági rendszerünk fő hibái

◼ a teljes foglalkoztatás ritkán és rövid ideg
valósul meg
◼ önkényes és igazságtalan a vagyon és
jövedelemelosztás

 szükség van állami beavatkozásra

◼ makrogazdasági szabályozásra
John Maynard Keynes
(1883-1946)
a 20. század legnagyobb hatású és
legismertebb közgazdásza

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

A mai főáramú közgazdaságtan
Lényegében a közgazdaságtan neoklasszikus iskolája
 közös nyelv
 központi kategóriák stabil szerepe az elemzésekben
◼ optimalizációs elv
◼ piaci koordináció
◼ racionalitás
◼ gazdasági egyensúly
 közös analitikus eszközök
 közös értékek, normák

Tudományos tekintélyét növelő tényezők (Közgazdasági Nobel-díjak,

Közgazdaságtan tankönyvek, akadémiai pályafutás elvárásai, stb.)

Eredményességét megerősíti társadalomtudományi kisugárzása:

❑ a „közgazdasági imperializmus”

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Mai alternatív irányzatok – non-mainstream
áramlatok
DE!!! a mindenkori főáram (mainstream) és az alternatív iskolák
(non-mainstream) együttélése jellemzi a közgazdaságtant.

Mai non-mainstream iskolák

❑ osztrák iskola
❑ post-keynesi irányzat
❑ marxista áramlatok
❑ intézményi közgazdaságtan
❑ evolúciós közgazdaságtan
❑ viselkedés közgazdaságtan
❑ kísérleti közgazdaságtan
❑ narratív közgazdaságtan

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

Samuelson – a közgazdaságtan egyik utolsó
„generalistája”, aki nem alapított „iskolát”
 a 20. század egyik legnagyobb hatású amerikai
közgazdásza

 1970-ben Közgazdasági Nobel-díjat kap

 a Massachusetts Institute of Technology (MIT)

professzoraként élvonalbeli tanszéket épített fel
◼ Nobel-díjas tudósokat indított el pályájukon

 munkássága a két vh közötti elméleti

újításokhoz kapcsolódva átalakítja a 2. vh utáni
mainstream közgazdaságtant
◼ a formalizált módszereket, a matematikai
eszközöket a tudományos érvelés
normájává alakítja
◼ amerikai dominanciájúvá alakítja a
Paul Anthony Samuelson korábban európai hagyományokra épülő
(1915–2009) főáramú közgazdaságtant
◼ tankönyve közös közgazdasági nyelvet
vezet be világszerte

Hild Márta, BGE, 2022. ősz

 Samuelson – a tudós és a tankönyvíró

19. kiadás: 2009.

(Magyarul: 2012)

Mottó: „A matematika Első kiadás: 1948

egy nyelv” J. W. Gibbs Első magyar kiadás: 1976 William D. Nordhaus (1941-)
(1839-1903) 2018-as közgazdasági Nobel-díj
(megosztva Paul M. Romer-rel)
Hild Márta, BGE, 2022. ősz
Köszönöm a figyelmet!