Gyakorló Feladatok Mikroökonómiából

Gyakorló feladatok mikroökonómiából
oktatási segédanyag Paul A. Samuelson és

William D. Nordhaus: Közgazdaságtan című
könyvének a tematikában megjelölt fejezeteihez
készült: Budapest, 2005. augusztus

készítette: Büttl Ferenc
Tartalomjegyzék
Tematika _______________________________________________________________ 3
Alapfogalmak ___________________________________________________________ 5
Piacok és kormányzatok ___________________________________________________ 7
A kínálat és a kereslet alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása ___________________ 9
A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása ___________________________________ 12
A fogyasztói magatartás elemzése I – II. _____________________________________ 15
Termelés és üzleti szervezet _______________________________________________ 18
Költségelemzés _________________________________________________________ 21
Tökéletesen versenyző piacok viselkedése ____________________________________ 24
A monopólium viselkedése, egyéb piactípusok ________________________________ 27
Tökéletes verseny _______________________________________________________ 28
Piacok és piaci hatékonyság _______________________________________________ 30
A piaci hatalom féken tartása ______________________________________________ 33
A környezet védelmében__________________________________________________ 36
Hatékonyság vagy egyenlőség? ____________________________________________ 39
Megoldások ____________________________________________________________ 41
2
Tematika
A modul neve: Mikroökonómia
Előadó: Büttl Ferenc (fbuttl@yahoo.com)
A modul tárgya:
A közgazdaságtan tárgyának, alapfogalmainak, módszereinek a megismerése; a piaci
mechanizmus működésének elemzése; a különböző piaci szereplők (fogyasztók, vállalatok)
magatartását befolyásoló tényezők feltárása; különböző piactípusok összehasonlítása. Az
állami szabályozás mikroökonómiai alapjainak feltárása. A modul sikeres befejeztével a
hallgatók képessé válnak arra, hogy jobban megértsék a modern üzleti világ eseményeit, a
piaci mechanizmus működését, az egyes gazdasági szereplők viselkedésének a mozgatórugóit,
a különféle piaci szereplők eltérő magatartásának okait, az állam gazdasági feladatvállalását.
Tartalom:
1. Alapfogalmak, alapkategóriák, a mikroökonómia módszertana, a gazdaságszervezés

típusai, a technológia szerepe (3 – 24)
2. A piac fogalma, a piaci mechanizmus működése, általános körforgási modell, az

állami szerepvállalás okai (25 – 41)
3. A kereslet és a kínálat alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása (43 – 57)
4. A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása, az árrugalmasság fogalma (61 – 76)
5. A fogyasztói magatartás elemzése I: hasznosság, árak, jövedelem, a fogyasztói

optimalizáció modellje (77 – 91)
6. A fogyasztói magatartás elemzése II: az egyensúly geometriai elemzése, a

jövedelemváltozás hatása és az árváltozás hatása a fogyasztói viselkedésre (92 – 98)
7. Az üzleti szervezet elemzése: vállalattípusok, termelési összefüggések, időtávok a

vállalati működésben, mérethozadékok (99 – 110)
8. Költségek az üzleti szervezeteknél (111 – 126)
9. Piactípusok jellemzői, a tökéletesen versenyző piacon tevékenykedő vállalat

magatartása (133 – 148)
10. A monopólium viselkedése, egyéb piactípusok (149 – 171)
11. Piacok és a piaci hatékonyság (259 – 270)
12. A piac szabályozása, trösztellenes politika (297 – 314)
13. A környezet gazdaságtana, külső gazdasági hatások, közjavak problémája (315 – 334)
14. A piac igazságossága, a jövedelem elsődleges (piaci) elosztása és állami újraelosztása

(335 – 352)
3
Az oktatás módja:
A tanmenet szerinti témakörök előadások formájában történő feldolgozása, valamint önálló
irodalom-feldolgozás.
Heti óraszám:
2 óra előadás
Értékelés:
Negyedéves zárthelyi dolgozattal megszerezhető 50%
(ZH a 8. héten, az 1-7. előadás anyagából)
Féléves vizsgán megszerezhető 50%
(Vizsga a vizsgaidőszakban, a 9-13. előadás anyagából)
Az a hallgató, aki nem írt ZH dolgozatot, a félév végén összevont vizsgát tehet (a
vizsgaidőszakban, az 1-13. előadás anyagából), amely nem minősül utóvizsgának.
Ha a hallgató a ZH dolgozatának pontszáma nem éri el az 50%-ot, illetve nem fogadja el ZH-
n elért eredményt, akkor a félév végén összevont vizsgát kell tennie!
Ha a féléves vizsgadolgozatának pontszáma nem éri el a minimális 50%-ot akkor a hallgató
utóvizsgát tehet a félév anyagából. Ha az összevont vizsgán nem éri el a hallgató min. 50%-ot
akkor ugyancsak utóvizsgát tehet! Utóvizsgát lehet tenni az utóvizsgákra kijelölt időszakban.
Az értékelés rendje:
Szerzett Érdemjegy
pontszám (%)
85-100 Jeles
75-84 Jó
65-74 Közepes
50-64 Elégséges
0-49 Elégtelen
Tananyag:
Paul A. Samuelson – William D. Nordhaus: Közgazdaságtan. KJK – Kerszöv
Budapest, 2000 (a tematikában feltüntetett oldalszámok)
Ajánlott irodalom:
Hal R. Varian: Mikroökonómia középfokon. KJK Budapest 1991.
4
Alapfogalmak (3 – 24. oldal)
Feleletválasztós kérdések
1) Adam Smith: … című könyve 1776-ban jelent meg:

a) A nemzetek gazdagsága
b) A nemzetek gazdasága
c) Nemzetgazdaságtan
d) A nemzetek versengése
e) egyik sem a fentiek közül.
2) A közgazdaságtanra azért van szükség, mert a bennünket körülvevő világban a …
dominálja az anyagi, gazdasági viszonyainkat.
a) az irigység
b) a lustaság
c) a szűkösség
d) a pazarlás
3) A szűkös forrásokkal való lehető legjobb gazdálkodás gazdasági fogalma …
a) a közgazdaságtan
b) az eredményesség
c) a hatékonyság
d) a hatásosság
4) Gazdasági értelemben hatékony egy termelési eljárás, ha …
a) a legkisebb költségráfordítással állítja elő az adott mennyiséget,
b) legkevesebb inputból állítja elő az adott mennyiséget,
c) a munkásoknak keveset kell fizetni,
d) a selejtes darabok száma 0,5 ezrelék alatt van
e) egyik sem a fentiek közül
5) Az alábbi termelési eljárások közül, amennyiben a tőke ára pK = 2 és a munka ára pL =
1, a(z) … eljárás a hatékony eljárás.
a) 2 tőke + 4 munka = 10 termék
b) 1 tőke + 9 munka = 10 termék
c) 3 tőke + 3 munka = 10 termék
d) egyik sem a fentiek közül.
6) A gazdaságszervezés alapkérdései …
a) minek – hogyan – meddig?
b) kinek – hogyan – miért?
c) kit – hogyan – minek?
d) mit – hogyan – kinek?
7) Ha a gazdaságszervezés alapkérdéseire valamilyen központi szervezet adja meg a
választ és a gazdasági cselekvők utasítás/parancs hatására végzik gazdasági
tevékenységüket, akkor … gazdaságról beszélünk.
a) piac
b) utasításos
c) hagyományon alapuló
d) vegyes
5
8) Ha a gazdaságszervezés alapkérdéseire valamilyen a hagyomány, illetve bizonyos

értékek adják meg a választ és a gazdasági cselekvőket a viszonosság elve és/vagy az
altruizmus mozgatja, akkor Kornai nyomán azt mondjuk, hogy … koordináció vezérli
a gazdaságot.
a) a piaci
b) a bürokratikus
c) az agresszív
d) az etikai
9) A munka, a tőke és a föld …
a) természeti tényezők
b) termelési tényezők
c) termékek
d) szolgáltatások
10) A … világában nem lenne szükség közgazdaságtanra.
a) bőség
b) szorgalmas emberek
c) racionális szereplők
d) az ideális kormányzás
Egyéb feladatok
1. Nevezd meg az ábrán látható görbét! (mi a teljes megnevezése?)
Jellemezd a gazdaság helyzetét A és B pontban!
Ágyú
B
·
A
·
Vaj
Közjavak
2. Ábrázold az egyes gazdaságok elhelyezkedését a

PPF-görbén (TLH-görbén)!
K – erős verseny, laissez-faire kapitalizmus
L – erős állami beavatkozás, jóléti
kapitalizmus
Magánjavak
6
Piacok és kormányzatok (25 – 41. oldal)
1) A második világháború utáni évtizedekben a kormányzatok beavatkozása a gazdasági

folyamatokba Nyugat–Európában és Észak–Amerikában egyaránt növekedett. Ebben a
korszakban a növekvő kormányzati szerepvállalás jellemezte rezsimet … hívjuk.
a) szocializmusnak
b) laissez-faire-nek
c) jóléti államnak
d) merkantilizmusnak
2) A mai gazdaságok …-ként működnek.
a) tiszta piacgazdaság
b) tiszta tervgazdaság
c) tiszta önellátó gazdaság
3) Egy piac, a vásárlók és az eladók találkozásának színtereként, olyan …
mechanizmusként működik, amelynek eredményeképpen összehangolódnak a
mennyiségekre vonatkozó fogyasztói és termelői döntések.
a) ármegállapító
b) bérmegállapító
c) utasítási
d) előrejelzési
4) A termelők és a fogyasztók gazdasági döntéseiket alapvetően … információk alapján
hozzák meg.
a) a mennyiségre vonatkozó
b) az ár-
c) a technológiai-
5) Ha adott ár mellett az eladók pontosan annyit szeretnének értékesíteni, mint amennyit
a vásárlók megvenni szándékoznak a termékből (vagy szolgáltatásból), akkor …
a) túlkeresletről beszélünk
b) piacgazdaságról
c) piaci egyensúlyról
d) piaci mechanizmusról
6) A „láthatatlan kéz” – Adam Smith szerint – azt jelenti, hogy …
a) a piacok működését Isten irányítja
b) a piaci koordináció működése megismerhetetlen
c) az önérdeküket követő egyének a közjót valósítják meg
d) a közérdeket követő egyének önérdeküket valósítják meg
7) Ha a piacok működése nem vezet a leghatékonyabb eredményhez, akkor … beszélünk.
a) igazságtalanságról
b) piaci kudarcokról
c) demokratikus deficitről
8) Piaci kudarcot eredményez …
7
a) a túlkínálat
b) a verseny
c) a kereskedelem
d) a monopólium
9) A modern kapitalista vegyesgazdaságokban a legjellemzőbb tulajdonforma …
a) az állami tulajdon
b) a magántulajdon, korlátlan tulajdonosi jogokkal
c) a köztulajdon
d) a magántulajdon, korlátozott tulajdonosi jogokkal
10) A hagyományos piaci kudarcok a gazdasági hatékonyság helyreállítása, míg az
elfogadhatatlanul magas szintű jövedelmi és fogyasztási egyenlőtlenség … miatt
késztetheti beavatkozásra az államot.
a) a nemzetközi fellépés
b) a kommunizmus elkerülése
c) a méltányosság/igazságosság elve
d) a gazdasági növekedés
Egyéb feladatok
1. Töltsd ki az alábbi táblázatot!
Kormányzati beavatkozás A beavatkozás jellege, példái
Hatékonytalan piaci működés
(monopólium, externália,
közjószág, információs
kudarc)
Igazságtalan vagyon- és
jövedelemegyenlőtlenségek
Makrogazdasági feltételek
biztosítása
Keress egyéb okokat a kormányzat gazdasági beavatkozására!

Mit jelenthet a biztonságpolitikai ok miatti beavatkozás? Mit a hagyományon/etikai
megfontoláson alapuló beavatkozás?
2. Kik az adott piactípuson a vevők és kik az eladók?
Termelési
tényezők piacai
(tőke, munka, föld)
$ $
8
A kínálat és a kereslet alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása (43 – 57. oldal)
1) A keresleti függvény az adott jószágból keresett mennyiséget mutatja a(z) …

függvényében.
a) ár
b) mennyiség
c) jövedelem
d) kínálat
e) kereslet
f) egyik sem a fentiek közül.
2) A Marshall-kereszt …
a) versenyző termékek/szolgáltatások piacát ábrázolja
b) kiegészítő termékek/szolgáltatások piacát ábrázolja
c) a termelők racionális magatartását ábrázolja
d) egy termék/szolgáltatás piacát ábrázolja
e) a termékek túlkínálatát ábrázolja
3) Ha a háztartások jövedelme emelkedik (ceteris paribus), akkor ez a …
a) keresleti függvény elmozdulását eredményezi – jobbra
b) keresleti függvény elmozdulását eredményezi – balra
c) kínálati függvény elmozdulását eredményezi – jobbra
d) kínálati függvény elmozdulását eredményezi – balra
e) egyik válasz sem a fentiek közül.
4) Két termék akkor kiegészítő terméke egymásnak, ha …
a) az egyik árának növekedésekor a másik iránt nő a kereslet
b) az egyik árának növekedésekor a másik iránt csökken a kereslet
c) az egyik árának növekedésekor a másiknak nő a kínálata
d) az egyik árának növekedésekor a másiknak csökken a kínálata
5) Akkor van túlkereslet gabonából, ha
a) az idén többet termeltek, mint tavaly
b) az idén kevesebbet termeltek, mint tavaly
c) a keresett mennyiség kisebb, mint a kínált mennyiség
d) a kínált mennyiség kisebb, mint a keresett mennyiség
6) Az alábbiak közül melyik esemény hatására növekedne meg a vaj kereslete?
a) emelkedik a vaj ára
b) csökken a margarin ára
c) csökken a fogyasztók jövedelme
d) japán tudósok kimutatják, hogy a vajfogyasztás jelentősen csökkenti a
szívinfarktus veszélyét
7) Az az ár, amit a fogyasztó hajlandó lenne adni a termékért a …
a) fogyasztói többlet
b) rezervációs ár
c) termelői ár
d) termelői többlet
9
8) Fogyasztói többletet realizálnak azok a fogyasztók, akik …

a) a szükségleteiknél több árut vásárolnak
b) a többi fogyasztó átlagánál jobb árut vásárolnak
c) a terméket a piaci áron vették meg, de saját hasznosságérzetük alapján többet is
hajlandóak lettek volna érte fizetni a piaci árnál
d) a tökéletes verseny piacán vásároltak
9) A kínálat változásai … változásaival hozhatók összefüggésbe.
a) a kereslet
b) az ár
c) a termelési költségek
d) a Marshall kereszt
10) Ha a piaci ár magasabb, mint az egyensúlyi ár, akkor … alakul ki a piacon.
a) túlkínálat
b) túlkereslet
c) egyensúly
Egyéb feladatok
1. A keresleti görbe egyenlete: Q D = 1200 − 5 p .
a) Mennyi a vásárlások száma, ha az ár p = 50?
b) Milyen ár mellett vásárolnak a fogyasztok Q = 200 mennyiséget?
2. A piacot jellemző keresleti görbe egyenlete: Q D = 1400 − 5 p , a kínálati görbéé pedig

Q S = 200 + p .
a) Milyen ár mellett lesz a piac egyensúlyban?
b) Mekkora ekkor a piac mérete (egyensúlyi mennyiség)?
3. Adott: Q D = 1400 − 5 p , valamint Q S = 200 + p .

a) Milyen állapotban van a piac, ha az ár p = 100?
b) Mekkora ezen ár mellett a piac mérete?
4. A keresleti görbe egyenlete: Q D = 720 − 2 p , a kínálatot a Q S = p függvény írja le.

a) Mekkora a piacon az egyensúlyi ár?
c) Mekkora a piacon létrejövő fogyasztói többlet?
d) Mekkora a termelők által elért összes árbevétel?
10
5. Nevezd meg az ábrán látható görbéket!

Jellemezd a piacot p1 ár mellett!
p
p1
Q
6. Az alábbi rajz egy tetszőleges piac keresleti és kínálati függvényének vázlatos ábrája.
Nevezd meg a tengelyeket, valamint a függvényeket!
a) A termék legközelebbi helyettesítő termékének ára holnaptól erősen csökkenni
fog. Ábrázold a keresleti függvény várható elmozdulását!
b) Az energiahordozók árának emelkedése miatt megnövekednek a termelés
költségei. Ábrázold a kínálati függvény várható elmozdulását!

Az alábbi események hatása a keresletre/kínálatra és az egyensúlyi árra
kereslet kínálat egyensúlyi ár
A fogyasztók
reáljövedelme csökken
A termelés adóterhei
nőnek
Sikeres
reklámkampány
Emelkedett egy fontos
kiegészítő termék ára
A gyártási költségek
csökkentek
11
A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása (61 – 76. oldal)
1) Ha a kereslet árrugalmassága (az adott ártartományban) nagyobb mint egy, akkor a

vállalatnak az árbevétel növelése érdekében érdemes …
a) csökkenteni az árat
b) növelnie az árat
c) változatlanul hagynia az árat
2) A kínálat árrugalmassága …
a) a kínálat százalékos megváltozása az ár százalékos megváltozásának hatására
b) az ár százalékos megváltozása a kínálat százalékos megváltozásának hatására
c) a kínált mennyiség százalékos megváltozása az ár százalékos megváltozásának
hatására
d) az ár százalékos megváltozása a kínált mennyiség százalékos megváltozásának
hatására
3) A kereslet árrugalmasság …
a) a kínálat százalékos megváltozása az ár százalékos megváltozásának hatására
b) az ár százalékos megváltozása a kínálat százalékos megváltozásának hatására
c) a kínált mennyiség százalékos megváltozása az ár százalékos megváltozásának
hatására
d) az ár százalékos megváltozása a kínált mennyiség százalékos megváltozásának
hatására
4) Ha a keresleti függvény negatív meredekségű, akkor a kereslet árrugalmassága a
függvény bármely szakaszán …
a) kisebb mint egy
b) nagyobb mint egy
c) egyenlő eggyel
5) A jövedelemrugalmasság …
a) a keresett mennyiség %-os változásának és a jövedelem %-os változásának a
szorzata
b) a keresett mennyiség %-os változásának és a jövedelem %-os változásának a
hányadosa
c) a kínált mennyiség %-os változásának és a jövedelem %-os változásának a
hányadosa
d) a keresett mennyiség %-os változásának és az ár %-os változásának a hányadosa
6) Ha két termék helyettesítő viszonyban áll egymással, akkor …
a) rögzített arányban fogyasztjuk őket
b) árrugalmasságuk egynél nagyobb
c) kereszt – árrugalmasságuk negatív
d) mindegy melyiket vásároljuk, mert ugyanakkora az áruk
e) kereszt – árrugalmasságuk pozitív
12
7) Ha két termék semleges viszonyban áll egymással, akkor …

a) kereszt – árrugalmasságuk nulla
b) kereszt – árrugalmasságuk negatív
c) mindegy melyiket vásároljuk, mert ugyanakkora az áruk
d) kereszt – árrugalmasságuk pozitív
8) A piaci árak maximálása az úgynevezett …
a) árminimum
b) árplafon
c) bérminimum
d) bérplafon
9) A termékegységre kivetett adó …
a) a fogyasztókat sújtja
b) a termelőket sújtja
c) a kis jövedelműeket sújtja
d) a kereslet és a kínálat jellegétől függ, hogy kit mennyire sújt
10) A kormányzat a piacok szabályozásával …
a) mindig a termelőknek kedvez
b) mindig a fogyasztóknak kedvez
c) néha a termelőknek, néha a fogyasztóknak kedvez
d) a külföldieknek kedvez
Egyéb feladatok
1. Tudjuk, hogy p1 = 100 ár mellett a vásárlások száma Q1 = 15000 volt, majd p2 = 105
ár mellett Q2 = 14200. Mekkora a kereslet árrugalmassága az adott ártartományban?
2. Tudjuk, hogy p1 = 100 ár mellett a vásárlások száma Q1 = 15000 volt.

Mekkora lesz a keresett mennyiség (Q2) p2 = 90 ár mellett, ha tudjuk, hogy a kereslet
árrugalmassága az adott ártartományban εp x
= – 1,2?
3. Tudjuk, hogy a kereslet árrugalmassága az adott ártartományban εp x

= – 2. Adott ár
10%-os csökkentése hány százalékos bevételnövekedést eredményez?
4. A fogászati kezelések piacán az átlagos fogorvos szolgáltatás kínálati görbéje:

Q S = 20000 + 10 ∗ p , míg a fogorvosi szolgáltatások iránti kereslet a
Q D = 95000 − 15 ∗ p görbével jellemezhető.
a) Számítsd ki a fogorvosi szolgáltatások piacán kialakuló egyensúlyi árat és
egyensúlyi mennyiséget!
b) Ábrázold a függvényeket, jelöld az egyensúlyi értékeket!
c) Számítsd ki – és jelöld az ábrán – a fogyasztói többlet nagyságát, valamint a
fogorvosok együttes árbevételét!
13
d) A Fogorvosok Szövetsége etikai megfontolásokból az egyensúlyinál alacsonyabb

egységes kezelési díjat ír elő minden fogorvos számára. A kezelés árát
egyharmaddal csökkentik. Milyen közvetlen hatással van az árcsökkentés a
keresett és kínált mennyiségre, illetve a piac egyensúlyi helyzetére?
e) A kormány közben keresi a fogorvosi szolgáltatások igénybevételének támogatási
lehetőségeit. Végül úgy döntenek, hogy elfogadva a Fogorvosok Szövetsége által
maximált fogyasztói árat, a fogorvosoknak minden kezelés után egységes összegű
támogatást juttatnak. A támogatás nagyságát úgy határozzák meg, hogy a
maximált díj melletti teljes keresletnek megfelelő kínálati szint alakuljon ki a
fogászati kezelések piacán. Mekkora lesz a támogatás összege kezelésenként?
Mekkora lesz a támogatás teljes összege?
5. A lyukas csokoládé iránti kereslet a következő keresleti függvénnyel jellemezhető:

Q D = 34000 − 200 ∗ p A lyukas csokoládé kínálatáról annyit tudunk, hogy p = 0 ár
esetén Q = 1000 darab lyukas csokoládét állítanak elő és visznek piacra a vállalatok,
míg p = 500 ár esetén Q = 66000 darabot.
a) Írd fel a lyukas csokoládé piaci kínálati függvényének egyenletét! (A kínálat
lineáris függvénnyel jellemezhető!)
b) Számítsd ki a lyukas csokoládé piacán kialakuló egyensúlyi árat és egyensúlyi
mennyiséget!
c) A kormány – egy esős délután – élvezeti cikké minősíti a lyukas csokoládét, majd
ennek megfelelő forgalmi adóval terheli a terméket, vagyis 50 Ft adót kell fizetni
eztán minden eladott termék után. Az adót a termelőnek kell befizetnie a
költségvetésbe. Hogyan érinti ez az intézkedés a lyukas csokoládé piacot?
d) Mennyi adóterhet visel a fogyasztó és mennyit a termelő?
6. Az alábbi rajz egy tetszőleges piac keresleti és kínálati függvényének vázlatos ábrája,
ahol S’ a termékegységre kivetett forgalmi adó 20 Ft-os emelése utáni kínálati
helyzetet jellemző függvény. Jelöld a régi és az új egyensúlyi árat és az adóteher
megoszlását!
p
D
S’
S
14
A fogyasztói magatartás elemzése I – II. (77 – 98. oldal)
1) Az Ár – fogyasztás görbe (PCC) megmutatja, hogy…

a) hogyan változik a fogyasztói optimalizáció az árváltozás hatására
b) miként változik a fogyasztói optimalizáció a jövedelemváltozás hatására
c) hogyan változik a termelői optimalizáció az árváltozás hatására
d) miként változik a termelői optimalizáció a jövedelemváltozás hatására
2) A hasznosság mérhetőségét a … elmélet fogalmazza meg.
a) kardinális
b) ordinális
c) marginális
d) racionális
3) A közömbösségi görbék az origóra nézve … konvexek.
a) mindig
b) soha
c) általában
d) ritkán
e) egyik válasz sem helyes.
4) A fogyasztó a fogyasztási optimalizáció során … szeretné maximalizálni.
a) közömbösségi görbéit
b) költségét
c) hasznosságát
d) jövedelmét
5) A költségvetési egyenes meredeksége …
a) –I/px
b) –I/py
c) –py/px
d) –px/py
6) Amikor a határhaszon egyenlő nullával (MU = 0), akkor a teljes haszon …
a) növekszik
b) csökken
c) nulla
d) minimális
e) maximális
7) A csökkenő hasznosság elve … törvénye.
a) Gossen I
b) Gossen II
c) Marshall
d) Engel
15
8) A csökkenő határhaszon elve azt mondja ki, hogy egy termék fogyasztásának
növelésével …
a) a jövedelem csökken
b) az ár csökken
c) az összhaszon csökken
d) a határhaszon csökken
e) a termelés csökken
9) A és B jószágkosár ugyanazon a … helyezkedik el, ha a fogyasztó számára azonos
hasznosságot képviselnek.
a) költségvetési egyenesen
b) ICC görbén
c) PCC görbén
d) közömbösségi görbén
10) Ha a fogyasztó a jövedelem csökkenése miatt kevesebbet vásárol az adott jószágból,
akkor ez a … hatás miatt van.
a) jövedelmi
b) helyettesítési
c) jövedelmi és helyettesítési
d) Engel
Egyéb feladatok
1. Számold ki a hiányzó határhaszon értékeket! Mennyit fogyaszt X termékből a haszon-
maximalizáló fogyasztó? (Feltéve, hogy korlátlan számú terméket tud megvásárolni!)
Q TUx MUX
0 0 -
1 19
2 34
3 45
4 52
5 55
6 56
7 54
8 49
2. A rendelkezésre álló jövedelem 500Ft, amit vagy teára (ára = pt), vagy szendvicsre (psz
= 2*pt) költ a fogyasztó. Tudjuk, hogy a fogyasztó a 400 forint elköltésével meg tud
vásárolni egy 12,5 Teát és 6,25 Szendvicset tartalmazó jószágkosarat.
Mennyi a tea ára? Mennyi a szendvics ára? Írd fel a költségvetési egyenes egyenletét!
Számold ki a költségvetési egyenes meredekségét!
16
3. A fogyasztó költségvetési egyenesének egyenlete 1200 = 150X + 30Y. Maximum

mennyi Y terméket tud vásárolni a fogyasztó (jövedelme teljes elköltésével), ha
jövedelme változatlansága mellett X termék ára 20%-kal, míg Y termék ára 100%-kal
emelkedik?
4. „A” jószágkosár tartalma: 17 zsemle, 4 kifli. „B” jószágkosár tartalma: 13 zsemle, 6

kifli. „A” és „B” jószágkosár ugyanakkora hasznosságot képvisel a fogyasztó számára
(egy közömbösségi görbén helyezkednek el.) Mekkora a helyettesítési ráta értéke A-
ból B-be történő elmozdulás esetén (RSAB)?
5. Ábrázold az 500 = 50X + 25Y költségvetési egyenest! Rajzold le, hogy mi történik, ha
Y ára kétszeresére emelkedik! Rajzold le, hogy mi történik, ha ezután a jövedelem
felére csökken!
6. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = xy2. Ismert továbbá, hogy X termék ára 25
Ft, Y termék ára 10 Ft. Tudjuk, hogy a határhasznok aránya (MUx/MUy = y2/2xy
vagyis = y/2x)
Add meg a fogyasztó által keresett mennyiséget X és Y termékből, ha
Jövedelem X termékből keresett: Y termékből keresett:
I = 500
I = 700
7. Szerkessz közömbösségi görbéket az alábbi költségvetési egyeneshez! Jelöld a

fogyasztó optimális választását!
Alma
Banán
8. Szerkeszd meg az Ár-fogyasztás (PCC) görbét! Majd az Ár – fogyasztás görbe
felhasználásával szerkessz egy egyéni keresleti görbét!
17
Termelés és üzleti szervezet (99 – 110. oldal)
1) Nagyon rövid táv az az időtáv, amely alatt a vállalat …

a) változtatni tud bármely termelési tényező felhasználásán,
b) egyik termelési tényező felhasználását sem tudja megváltoztatni, csak piaci eladás
és vétel lehetséges,
c) van olyan termelési tényező, amelynek felhasználásán nem tud változtatni,
2) A rövidtáv az az időtáv, amely alatt a vállalat …
3) Nagyon hosszú táv az az időtáv, amely alatt a vállalat …
4) Az átlagtermék függvény növekvő szakaszán a ..
a) termelés végig növekvő ütemben nő,
b) határtermék csökken,
c) a határtermék nő,
d) a termelés növekszik,
e) a termelés eléri a maximumot,
5) Mindaddig növekszik a termelés (össztermék), amíg …
a) az átlagtermék pozitív,
b) a határtermék növekszik,
c) az átlagtermék növekszik,
d) a határtermék pozitív,
6) A határtermék függvény csökkenő szakaszán …
a) a termelés eléri a maximumot
b) az átlagtermék csökken
c) a határtermék negatív
d) a termelés csökkenő ütemben növekszik
7) Amikor MPL (a munka határterméke) egyenlő lesz nullával, akkor APL (a munka
átlagterméke)
a) növekszik
b) csökken
c) nulla
d) minimális
e) maximális
18
8) Ha a felhasznált inputtényezők mennyiségét azonos arányban növelve a termelés

növekedése ennél az aránynál kisebb mértékű, akkor …
a) az a növekvő mérethozadék esete
b) a csökkenő mérethozadék esete
c) az állandó mérethozadék esete
d) a zérus gazdasági profit esete
9) A részvénytársaság, mint vállalati szervezeti forma esetén a tulajdonosok …
a) osztalékban részesülnek
b) kamatjövedelemben részesülnek
c) fizetést kapnak
10) A csökkenő hozadék elve azt fejezi ki, hogy …
a) az egyes ráfordítások (termelési tényezők) határterméke mindig csökken a
ráfordítás mennyiségének növelésekor (a többi ráfordítás változatlansága mellett)
b) az egyes ráfordítások (termelési tényezők) határterméke általában csökken a
c) az egyes ráfordítások (termelési tényezők) határterméke néha csökken a ráfordítás
mennyiségének növelésekor (a többi ráfordítás változatlansága mellett)
d) az egyes ráfordítások (termelési tényezők) határterméke sohasem csökken a
Egyéb feladatok
1. Milyen időtávon értelmezett az alábbi termelési függvény?
Q = 2 ∗ L ∗ K , ahol K = 4
2. Milyen időtávon értelmezett az alábbi termelési függvény?

Q = 2L ∗ K
3. Egy terméket az alábbi három termelési eljárással állíthatunk elő:

A eljárás B eljárás C eljárás
L 8 10 15
K 12 8 7
PK = 100, PL = 25 – Melyik eljárás termelésbeli alkalmazását javasolná?
Melyik közgazdasági fogalom kerül előtérbe a példában?
4. Egy vállalat termelési függvénye: Q = L2K.

Jellemezd a termelési függvényt skálahozadék szempontjából!
5. Egy vállalat termelési függvénye: Q = 27L – L3 + K, ahol L a foglalkoztatottak száma.

Tudjuk továbbá, hogy a tőkefelhasználás konstans, K = 16. A változó tényező (a
munka) határtermék függvénye: MPL = 27 – 3L2
Mennyi munkást foglalkoztat a termelési maximumra törekvő vállalat?
19
6. Töltsd ki a következő táblázat üres celláit!

Változó input Össztermék Határtermék Átlagtermék
3 ⎯ 40
4 44
5 195
6 21
7 33
7. Jelöld az alábbi parciális termelési függvényt mutató ábrán a következőket:

a) a termelési maximumot!
b) mekkora munkáslétszámnál éri el a vállalat a termelési maximumot!
c) azt a munkáslétszámot, ahonnan érvényesül a csökkenő hozadék törvénye! (kb.)
Q = f(K0, L)
L
8. A fenti ábra felhasználásával szerkeszd meg az előbbi parciális termelési függvényhez
tartotó MPL függvényt!
20
Költségelemzés (111 – 126. oldal)
1) A termelés növelése során – rövid távon – egészen biztosan nem emelkedik

a) a változó költség (VC)
b) az átlagos változó költség (AVC)
c) az átlagos fixköltség (AFC)
d) az átlagos teljes költség (AC)
2) Az üzembezárási pont megmutatja, hogy mekkora termelési mennyiség esetén lesz
egyenlő
a) a teljes bevétel és a fix költség
b) a teljes bevétel és a teljes költség
c) a veszteség és a változó költség
d) a teljes bevétel és a változó költség
e) a határköltség és a veszteség
3) A fedezeti pont megmutatja, hogy mekkora termelési mennyiség esetén lesz egyenlő
a) a teljes bevétel és a fix költség
b) a teljes bevétel és a teljes költség
c) a veszteség és a változó költség
d) a teljes bevétel és a változó költség
e) a határköltség és a veszteség
4) A profit a teljes bevétel és a teljes költség …
a) szorzata
b) különbsége
c) összege
d) hányadosa
5) Az átlagköltség a teljes költség és a termelési mennyiség …
a) összege
b) különbsége
c) szorzata
d) hányadosa
6) A teljes költség (TC) a fix költség és a változó költség …
a) összege
b) különbsége
c) szorzata
d) hányadosa
7) A fix költség a teljes költség és a változó költség
a) hányadosa
b) szorzata
c) összege
d) különbsége
21
8) A termelés növelésekor a fix költség:

a) nő
b) csökken
c) nem változik
d) nulla
9) A gazdasági költségek nem csupán a valóságos (számviteli) költségeket tartalmazzák,
hanem … is.
a) a bevételeket
b) az elmaradt alternatív jövedelmeket is
c) a munkabéreket
d) a változó költségeket
10) A zérus gazdasági profit pont nem más, mint a …
a) fedezeti pont
b) üzembezárási pont
c) számviteli profit pont
d) optimum pont
Egyéb feladatok
1. Számold ki a hiányzó értékeket!
Q (TP) FC VC TC MC AC AVC AFC
0 120 0 – – – –
2 40
3 15
6 32

Q (TP) TC MC AVC AFC
0 100 – – –
2 200
4 380
3. Egy vállalat termelési függvénye Q = 2K3L2 A rövid távon felhasznált tőke

mennyisége 4. A felhasznált tőke egységára 2000, a munkáé pedig 100. Töltsd ki
Számold ki a hiányzó értékeket!
Q (TP) AVC VC AFC FC AC TC MC

0
400
1350
4. AC = 4q – 50 + 900/q
Mekkora a teljes költség q = 30 esetén?
22
5. AFC = 50/q
Mekkora a fix költség q = 50 esetén?
6. AVC = – 2q + 20, FC = 200

Írd fel a teljes költség függvény (TC) egyenletét!
7. Egy vállalat átlagköltség függvénye AC = q2 – 10q + 20 + 800/q

a) Írd fel a többi rövid távú költségfüggvény egyenletét! (MC egyenletét nem
szükséges!)
b) Számítsd ki a költségfüggvények értékét q = 10 termelés esetén!
8. A tőke ára 200, a felhasznált mennyiség K = 2, mekkora a fix költség?
9. Egy vállalat termelési függvénye q = 2 ∗ L ∗ K A felhasznált tőke mennyisége 2

egység. A munka ára 4, a tőkéé pedig 12,25. Írd fel a vállalat rövid távú
költségfüggvényeit!
10. A tanszék fénymásolójában elromlott a szelén henger. Ez az alkatrész átlagosan egy

évig üzemel. A piacon jelenleg kétféle hengert forgalmaznak: az A típusú 25 000 Ft-
ba kerül, és havonta egy festékpatront fogyaszt; míg a B típusú henger ára 40 000 Ft,
de ez takarékosabb, csak 2/3-ad annyit fogyaszt, mint a másik. Melyik hengert
érdemes megvenni, ha egy darab festékpatron ára
a) 5000 Ft?
b) 3000 Ft?
c) Milyen festékpatron ár mellett lennének tanácstalanok a beszerzők?
11. Aladár egy óra alatt közgazdaságtanból egy feladatot tud megoldani, matematikából
kettőt. Bonifác ugyancsak egy óra alatt közgazdaságtanból kettőt, matematikából ötöt.
Számold ki, hogy mennyi Az alternatív költsége a közgazdaságtan, illetve a
matematika feladatok megoldásának Aladár és Bonifác számára!
12. Az alábbi ábrázolásba számos hiba került, javítsd ki őket!
Ft
MC AC
AVC
q
23
Tökéletesen versenyző piacok viselkedése (133 – 148. oldal)
1) Kompetitív piacon a piaci kínálat nem más, mint a vállalati kínálatok …

a) horizontális összegzése
b) vertikális összegzése
c) optimalizálása
d) állami szabályozása
2) A kompetitív piac vállalatai hosszú távon …
a) az egyensúlyi pontban termelnek
b) az üzemszüneti pontban termelnek
c) akkor termelnek, ha p > MR
d) a fedezeti pontban termelnek
3) Végetlen rugalmasságú kereslet esetén mindig igaz, hogy
a) p < MR
b) p > MR
c) p = MR
4) A tökéletesen versenyző iparág jellemzője:
a) a sok vállalat és a homogén termék
b) a sok vállalat és a differenciált termék
c) a kevés vállalat és a homogén termék
d) a kevés vállalat és a differenciált termék
e) hogy nem fordul elő a valóságban
5) Tökéletesen versenyző piacon működő vállalat esetében, ha az ár egyenlő az
átlagköltség minimumával, akkor a vállalat … pontban termel.
a) a fedezeti
b) az üzemszüneti
c) az inflexiós
6) A teljes profit akkor maximális, ha …
a) a bevétel maximális
b) a költség minimális
c) a határköltség nulla
d) a határbevétel nulla
7) A tökéletes (tiszta) verseny körülményei között működő vállalat egyéni kínálati
függvénye …
a) az AC függvény fedezeti pont feletti szakasza
b) az AVC függvény üzembezárási pont feletti szakasza
c) az MC függvény fedezeti pont feletti szakasza
d) az MC függvény üzembezárási pont feletti szakasza
24
8) A tökéletes (tiszta) verseny feltétele, hogy piacon … szereplő van.

a) sok
b) egy
c) nincs
d) néhány
9) A tökéletesen versenyző piacon működő vállalat profitmaximalizálási szabálya …
a) AC = p
b) VC = p
c) TC = p
d) MC = p
10) Az árelfogadó piaci magatartás azt jelenti, hogy
a) az eladási ár a termelők számára adottság
b) a kérdéses áron eladható mennyiség minden termelő számára adottság
c) a termelés átlagköltsége adottság
d) mindhárom előző állítás fennáll
Egyéb feladatok
1. A piaci ár p = 12, az eladott mennyiség q = 20, mekkora az értékesítés árbevétele?
2. Mekkora a profit, ha TC = 2510, TR = 2740?
3. A tökéletesen versenyző piacon működő vállalat termékét 7 forintos piaci áron tudja
eladni.
Q TR MR TC MC
1 12
2 16
3 19
4 24
5 31
a) Mennyit termel a vállalat?
b) Mekkora profitot ér el a vállalat?
4. Tökéletesen versenyző piacon a vállalat határköltsége MC = –2q + 20,

a piaci ár p = 6. Mennyit termel a profitmaximalizáló vállalat?
5. Ismerjük egy tökéletesen versenyző piac keresleti és kínálati görbéit:

QD = 1200 - 5p és QS = 1000 + 20p
Egy vállalat teljes költség függvénye: TC = 0,125q2 – 50q + 6000
Határköltség függvénye pedig: MC = 0,25q – 50
a) Mekkora ár és termelési szint mellett van a piac egyensúlyban?
b) Mennyit termel egy vállalat?
c) Hány vállalat van a piacon?
d) Mennyi profitot könyvelhet el egy vállalat?
25
6. Egy tökéletesen versenyző vállalat határköltség függvénye: MC = 20q. A vállalat

változó költsége: 10q2, míg állandó költsége: 2000. A termék piaci ára 400.
a) Határozd meg a fenti feltételek mellet a realizálható profit nagyságát!
b) Mekkora lenne az a piaci ár, amely mellett a vállalat csak normálprofitot
realizálna?
7. Egy tökéletesen versenyző vállalat termelési függvénye: q = L ∗ K A rövid távon

felhasznált tőke mennyisége 25, a tőke ára pK = 1024, a munka ára pL = 100. (MC =
8q)
a) Írd fel a rövid távú költségfüggvények egyenletét!
b) Mennyi a realizált profit, ha a piaci ár 2000?
c) Határozd meg a fedezeti ponthoz tartozó árat és mennyiséget!
d) Az iparág keresleti függvénye QD = p – 200. Hány vállalat működik az iparágban,
ha a vállalatok azonos költségviszonyok között működnek?
8. Tökéletesen versenyző vállalat pozitív gazdasági profitot ér el. Rajzold be az alábbi

ábrába a fenti szituációt!
Ft MC
AC
26
A monopólium viselkedése, egyéb piactípusok (149 – 171. oldal)
1) Negatív meredekségű kereslet (keresleti függvény) esetén mindig igaz, hogy

a) p < MR
b) p > MR
c) p = MR
2) A monopolisztikusan, illetve tökéletesen versenyző iparág közös jellemzője, hogy …
a) mindkettő differenciált terméket gyárt
b) egyik esetben sem érvényesülnek belépési korlátok
c) hosszú távon mindkettő vállalatai az átlagköltség minimumában termelnek
d) mindkettő vállalatainak profitmaximális termelési pontjában az ár megegyezik a
határköltséggel
3) A monopólium profitmaximalizációs kritériuma
a) MC = MR
b) MC = AC
c) MC = AR
d) AC = MR
4) A természetes monopólium oka …
a) a koncesszió
b) a növekvő volumenhozadék
c) a csökkenő volumenhozadék
d) az állami beavatkozás
5) A kartell úgy optimalizál, mint …
a) a tökéletesen versenyző vállalat
b) a monopolista verseny egy résztvevője
c) a domináns vállalat
d) a monopólium
6) Kis számú szereplő stratégiai viselkedését segít modellezni …
a) a játékelmélet
b) a Marshall-kereszt
c) a közömbösségi görbe
d) a piaci kudarcok elmélete
7) A monopolisztikus verseny vállalatai hosszú távon …
a) gazdasági profitot érnek el
b) nem érnek el gazdasági profitot
c) veszteségesek
8) A monopólium viszonya az árhoz:
a) ármeghatározó
b) árrugalmatlan
c) árelfogadó
27
9) Ha a vállalatok között stratégiai interakciók figyelhetőek meg, akkor … piaci szerkezetről

beszélhetünk.
a) monopólium
b) tökéletesen versenyző
c) oligopólium
d) domináns vállalati árvezérlés
10) A monopólium – a versenyző piacokhoz képest – jóléti veszteséget okoz, mert …
a) minden monopolista gonosz
b) helyzetüket kiszanálva drágábban adják a termékeiket, mint amennyibe nekik került,
c) kevesebbet termel, és magasabb áron viszi a terméket piacra a versenyző piachoz
képest
d) állandóan emeli a termék árát, és a végén már csak nagyon kevesen tudják
megvásárolni
Egyéb feladatok
1. Írd fel a monopólium teljes bevételi függvényét, ha QD = 200 – 2p
2. Mennyit termel a monopólium, ha határköltsége MC = 4Q + 10, határbevétele pedig

MR = 2Q + 50?
3. Milyen áron viszi a piacra a termelt mennyiséget a monopólium, ha Q = 50, és a

keresletet a QD = 200 – 2p függvény írja le?
4. Egy iparág keresleti görbéje Q = 60 – 2p. Tiszta monopólium esetén a monopólium

határbevételi görbéje?
5. Töltsd ki a táblázat üres celláit!

A szereplők A többiek árának A piacra lépés
száma befolyásolási lehetősége szabadsága
Tökéletes verseny
Monopolisztikus
verseny
Oligopólium
Monopólium
6. Ismerjük egy tiszta monopólium termékének piaci keresleti görbéjét: QD = 600 – 2p

A monopólium működéséről a következőket tudjuk: TC = 0,125Q2 – 60Q + 60000
MC = 0,25Q – 60, MR = 300 – Q
a) Mekkora a piac mérete, illetve a piaci ár?
b) A monopólium által elért profit?
c) Mennyi a fogyasztói többlet?
28
7. A következő táblázat egy tiszta monopólium költségfüggvényének, és a piac keresleti

függvényének néhány adatát tartalmazza (ezer db).
Q P TC TR MR MC Tπ Mπ
0 10 6
1 9 8
2 8 9
3 7 10
4 6 13
5 5 20
6 4 35
Töltsd ki a táblázat hiányzó értékeit, majd határozd meg a profitmaximumot adó
termelés nagyságát!
8. Tegyük fel, hogy két vállalat van a piacon, amelyek árkartellt alkotnak. Mindkét
vállalat két taktika közül választhat, az egyik az együttműködés betartása, a másik az
egyoldalú kilépés. A következő táblázat a különböző választások melletti kifizetéseket
tartalmazza.
2. vállalat
T2 betart T2 kiugrik
T1 6 2
1. betart 5 0
vállalat T1 0 -2
kiugrik 2 -2
a) Mi lesz az egyszer lejátszott játék kimenete?
b) Mekkora minimális jutalommal lehetne elérni, hogy legalább az egyik vállalat
egészen biztosan kiugorjon a kartellből?
9. Mennyit termel a monopólium? Milyen áron viszi termékét a piacra és mekkora

gazdasági profitot ér el?
Ft
MC AC
MR
D
Q
29
Piacok és piaci hatékonyság (259 – 270. oldal)
1) A gazdaság a piaci verseny körülményei között képtelen Pareto hatékony állapotot

létrehozni, ha
a) tökéletes az informáltság
b) a fogyasztók haszonmaximalizálók
c) növekvő mérethozadék esetén
d) rugalmas árak esetén
2) Az információs kudarcok azért vezetnek rossz piaci döntésekhez, mert
a) a piaci szereplők túl sokat tudnak, így képtelenek optimális döntést hozni
b) a piaci szereplők döntéseiknél nem tudnak minden rendelkezésükre álló
információt figyelembe venni
c) a piaci szereplők döntései valótlan információkon alapulnak
d) a piaci szereplők döntéseiket korlátolt informáltsági állapotban kénytelenek
meghozni,
3) Pareto hatékony állapotról beszélünk, ha …
a) az adott helyzetből nem lehet úgy elmozdulni, hogy minden szereplő jobban ne
járna
b) az adott helyzetből nem lehet úgy elmozdulni, hogy minden szereplő rosszabbul ne
járna
c) az adott helyzetből nem lehet úgy elmozdulni, hogy ne legyen olyan szereplő, aki
rosszabbul járna
4) A közjavak, ellentétben a magánjavakkal …
a) termelésükben oszthatatlanok
b) fogyasztásukban oszthatatlanok
c) kizárólag az állam által előállíthatóak
d) fogyasztását törvény írja elő
5) A vállalati mérlegek nyilvános közzétételének szabálya … piaci kudarc problémájának
megoldását segíti elő az adott területen.
a) a növekvő skálahozadék
b) az externális hatások
c) a közjavak
d) az információs kudarcok
6) Ha a termelés vagy a fogyasztás járulékos (mellék-) hatásai nem tükröződnek a piaci
árakban, akkor …-ról beszélünk.
a) monopólium
b) közjószág
c) externália
d) információs kudarc
30
7) Az alábbiak közül nem feltétele a piaci automatizmusok által létrehozott általános

egyensúlyának …
a) az externális hatások hiánya
b) az állandó vagy csökkenő mérethozadék
c) a kereslet árrugalmassága ≥ 1
d) a rugalmas árak
8) A tökéletesen versenyző piacok nem eredményeznek optimális gazdasági állapotot
(Pareto hatékony állapotot), ha …
a) a fogyasztók racionálisak
b) csökkenő vagy állandó volumenhozadék áll fenn
c) csökken a fogyasztó jövedelme,
d) információs kudarcok lépnek fel
9) Ha a fogyasztók fogyasztásból való kizárása technikai, gazdasági, illetve egyéb
akadályok miatt nem valósítható meg, akkor …-ról beszélünk.
a) monopólium
b) közjószág
c) externália
d) információs kudarc
10) Az egyensúlyi állapot a fogyasztói oldalon úgy jelenik meg, hogy …
a) az árarányokban tükröződnek a termelési költségek arányai
b) az árarányokban tükröződnek a határhasznok arányai
c) az árarányokban tükröződnek az inputtényezők határtermék aránya
d) a fogyasztók jól érzik magukat
Egyéb feladatok
1. Sorolj fel legalább 5 feltételt, amelynek teljesülnie kell, hogy a versenypiacok
hatékonyan (paretoi ertelemben) működjenek!
1) …………………………………………….
2) …………………………………………….
3) …………………………………………….
4) …………………………………………….
5) …………………………………………….
31
2. Az alábbi ábrán egy kétszereplős gazdaságra vonatkozó haszonlehetőség-határgörbe

(UPF) látható. Tegyük fel, hogy „A” pont mutatja gazdaságunk kiinduló állapotát.
a) „A” ponthoz képest „B” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
b) „A” ponthoz képest „B” pontba való elmozdulás Pareto-hatékony elmozdulás-e?
c) „A” ponthoz képest „E” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
d) „A” ponthoz képest „E” pontba való elmozdulás Pareto-hatékony elmozdulás-e?
e) „E” ponthoz képest „D” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
f) „E” ponthoz képest „D” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
Robinson hasznossága – UR
B
C
E
D
Péntek hasznossága – UP
3. Egy fogyasztó közömbösségi görbéjén, az alábbi közjavak – magánjavak fogyasztói
kosarak helyezkednek el:
kosár közjószág magánjószág

A 1 16
B 2 11
C 3 7
E 4 4
F 5 3
G 6 2
A termelésről azt tudjuk, hogy a gazdaság 1 közjavat és 10 magánjószágot képes

előállítani, illetve, hogy minden egyes újabb közjószág előállítása 2 egység magánjószág
feláldozásával lehetséges.
a) Maximum mennyi magánjószág állítható elő?
b) Lehetséges-e egyszerre 5 egység közjavat és 1 egység magánjószágot előállítani?
c) A megvalósítható kombinációk közül melyek maximalizálják a hasznot?
32
A piaci hatalom féken tartása (297 – 314. oldal)
1) A szabályozott természetes monopólium egészen biztosan veszteséges lesz

a) átlagköltség alapú szabályozás esetén
b) határköltség alapú szabályozás esetén
c) teljesítményalapú szabályozás esetén
d) határköltség alapú kombinált árszabályozás esetén
e) egyik válasz sem helyes a fentiek közül.
2) Az első trösztellenes törvényt …
a) 1914-ben fogadták el az USA-ban
b) 1914-ben fogadták el Németországban
c) 1890-ben fogadták el az USA-ban
d) 1890-ben fogadták el Németországban
3) A versenyszabályozás az alábbiak közül nem tiltja …
a) az összejátszást
b) a fogyasztó megtévesztését
c) az indokolt árukapcsolást
d) a gyártási költségeknél alacsonyabb piaci ár alkalmazását
4) A piacok monopolizálódása ellen Magyarországon a(z) … köteles fellépni.
a) Alkotmánybíróság
b) Kormány
c) Versenyhivatal
d) Vámhivatal
5) A második trösztellenes törvényt az USA-ban …
a) 1911-ben fogadták el
b) 1912-ben fogadták el
c) 1914-ben fogadták el
d) 1915-ben fogadták el
6) A monopólium árszabályozása esetén innovációra ösztönző a … szabályozás.
a) átlagköltség alapú
b) határköltség alapú
c) „ársapka” szabályozás
d) „keresztmetszeti” szabályozás
7) A szabályozás érdekcsoport-elmélete szerint …
a) a szabályozás a fogyasztók érdeke
b) a szabályozás az állam érdeke
c) a szabályozás a szabályozottak érdeke
d) a szabályozás a szabályozók érdeke
33
8) A kormányzati szabályozás piaci ösztönzőkre építő, ha …

a) egyértelműen megmondja, hogy a vállalatok mennyit termeljenek
b) a fogyasztókra bízza a termelés szabályozását
c) államosítják a szabályozandó ágazatot
d) a költség-haszon tényezőkön keresztül próbálja meg befolyásolni a vállalati
magatartást
9) A kormányzati szabályozás csökkentése a …
a) privatizáció
b) globalizáció
c) dereguláció
d) racionalizáció
10) A versenypolitika tiltja a(z)
a) olcsó termékek előállítását
b) a fogyasztók információkkal való ellátását
c) a reklámot
d) a verseny kiküszöbölésére kötött termelői szerződéseket
Egyéb feladatok
1. Az alábbi ábra egy természetes monopólium átlag- és határköltség függvényét,
valamint a monopólium terméke iránti keresleti függvényt tartalmazza. A szabályzó
hatóság határköltség alapú árszabályozás bevezetése mellett dönt. Jelöld az ábrán a
monopólium által a szabályozott állapotban termelt mennyiséget, a piaci árat és az
árképzésből fakadó veszteség mértékét!
AC
MC
Q
34
2. Sorolj fel legalább 3 olyan esetet, amikor az Egyesült Államokban a trösztellenes

törvények alkalmazásra kerültek!
1) …………………………………………….
2) …………………………………………….
3) …………………………………………….
3. Sorolj fel legalább 3 olyan esetet, amikor Magyarországon a Gazdasági

Versenyhivatal fellépett a verseny védelme érdekében!
1) …………………………………………….
2) …………………………………………….
3) …………………………………………….
4. Milyen eljárást követő határozatot ismertet az alábbi szöveg? Nézz utána a

határozatnak! Mivel indokolja a Versenyhivatal az engedélyezést?
Vj-147/2004/12. Ikt. sz.: ......../2005
A Gazdasági Versenyhivatal Versenytanácsa a Flextronics International Ltd.

kérelmező összefonódás engedélyezése iránti kérelmére indult eljárásban, amelyben
további ügyfélként részt vett a Northfield Acquisition Corporation - tárgyaláson
kívül - meghozta az alábbi
határozatot
A versenytanács engedélyezi, hogy a Flextronics International Ltd. irányítást
szerezzen a Northfield Acquisition Corporation felett.
A határozat felülvizsgálatát az ügyfelek a kézbesítéstől számított harminc napon belül

kérhetik a Fővárosi Bírósághoz címzett, de a Gazdasági Versenyhivatalnál
benyújtandó keresettel.
Forrás: Gazdasági Versenyhivatal

http://www.gvh.ionlab.net/index.php?id=3712&l=h
35
A környezet védelmében (315 – 334. oldal)
1) Negatív externália esetén, egyidejű pozitív externália hiányában, a társadalmilag

optimális termelési mennyiség a piac által meghatározott mennyiséghez képest
a) több
b) kevesebb
c) több is és kevesebb is lehet
2) Külső gazdasági hatásról beszélünk, ha …
a) növekvő mérethozadék áll fenn az ágazatban
b) árszabályozást kell alkalmazni
c) nem egyértelműek vagy nehezen érvényesíthetőek a tulajdonjogok
d) a piaci szereplők döntéseiknél figyelmen kívül hagynak származékos hasznokat
vagy költségeket
3) Az externáliák okozta negatív vagy pozitív hatások problémájának lehetséges piaci
megoldása Coase szerint, amennyiben …
a) csak néhány érintett van, és minden érintett hajlandó tárgyalni
b) a tulajdonjogok tiszták, érvényesíthetőek és csak két érintett fél van
c) a tulajdonjogok pontosan körülhatároltak, érvényesíthetőek és alacsonyak (vagy
nincsenek) tranzakciós költségek
4) Negatív externáliáról beszélünk, ha a
a) a társadalmi határbetétel nagyobb, mint az egyéni határbevételek összege
b) a társadalmi határbetétel nagyobb, mint az egyéni határköltségek összege
c) a társadalmi határköltség nagyobb, mint az egyéni határköltségek összege
d) a társadalmi határköltség nagyobb, mint az egyéni határbevételek összege
5) A közjavak esetében – ellentétben a magánjavakkal – …
a) nem lehetséges a termelés
b) nem lehetséges a fogyasztás
c) nem lehetséges a termelésből való kizárás
d) nem lehetséges a fogyasztásból való kizárás
6) A környezetszennyezés …
a) magánjószág
b) közjószág
c) negatív externália
d) pozitív externália
7) Potyautas az, aki …
a) magasabb jövedelem esetén csökkenti adott jószág fogyasztását,
b) csak akkor vásárol, ha az ár nulla
c) aki ki akarja vonni magát a termelési költségek fedezéséből, viszont részesedni
szeretne az előállítással nyerhető előnyökből
d) aki csak olyan mértékben hajlandó megfinanszírozni a közjószág termelését,
amely a saját fogyasztás mértékének megfelel
36
8) A gyalogforgalmi utak (járdák) közjószág esetében a fogyasztásból való kizárás …

korlát miatt nem valósul meg.
a) technikai
b) gazdaságossági
c) méltányossági
9) A kőolaj a … erőforrások közé tartozik..
a) elsajátítható – megújítható
b) elsajátítható – nem megújítható
c) nem elsajátítható – megújítható
d) nem elsajátítható – nem megújítható
10) A népesedés gazdasági elemzésével … foglalkozott először.
a) Marx
b) Malthus
c) Samuelson
d) Smith
Egyéb feladatok
1. Egy vasúti kocsiban, ahol két utas, egy dohányzó és egy nem dohányzó ül, a
dohányzásra vonatkozóan, a kategorikus tiltás, illetve megengedés mellett, két másik
szabályozás lehetséges:
a) tilos a dohányzás, kivéve, ha mindkét fél beleegyezik,
b) szabad dohányozni, hacsak a dohányzó le nem mond erről a jogáról.
Magyarázd el, hogy amennyiben nincsenek tranzakciós költségek, és az utasok
pénzzel kárpótolják egymást, akkor a tárgyalások miért vezetnek el mind az a), mind a
b) esetben a két utas számára Pareto-optimális dohányfüst-mennyiséghez!
2. Egy üdülőövezetnek három tulajdonosa van. A környéken rengeteg a szúnyog, aminek

a rendszeres irtásáért egy vállalat mindegyik tulajdonostól egységesen 100 ezer
forintot kér évente, ha megrendelik a szúnyogirtást.
A szúnyogirtás az első tulajdonosnak 200 ezer forintot ér meg, a másodiknak 80 ezer
forintot, a harmadiknak 70 ezer forintot.
a) Megrendelik-e a szolgáltatást többségi döntés alapján, ha nincs lehetőség
tárgyalásokra?
b) Önkéntes megállapodások alapján (van lehetőség tárgyalásokra) – ha a tranzakciós
költség nulla?
c) Önkéntes megállapodások alapján (van lehetőség tárgyalásokra) – ha a tranzakciós
költség 150 ezer forint?
d) Mi a helyzet, ha a működési szabályok konszenzusos döntéshozatalt írnak elő?
Minimum mekkora tranzakciós költségek esetén bizonyosan nem rendelik meg a
szolgáltatást?
3. A piacon egyszerre van jelen pozitív és negatív externália. Tudjuk, hogy a pozitív
externália erősebb. Ábrázold a szituációt az ismert függvények segítségével!
37
4. A kétfős kollégiumi szobában felvetődik a televízió vásárlás ötlete. A körülmények

amelyek között döntésre kell jutni a következők: A TV-nézés hasznossága
mindkettejük számára 300 egység (300/fő). A TV ára 400 egység, a rendelkezésre álló
pénzmennyiség mindkettejük számára 500 egység (500/fő).
Hosszas tanakodás után a szobatársak úgy döntenek, hogy a TV vásárlási döntést a
következő szabályok alapján fogják meghozni: egyedül döntenek, a döntés
eredményét (igen vagy nem) felírják egy cetlire, majd egyeztetik az eredményeket.
• Ha 2 igen szavazat lesz, akkor vesznek TV-t közösen, felezve a költséget.
• Ha 1 igen és 1 nem szavazat lesz, akkor az vásárolja meg a TV-t, aki igennel
szavazott.
• Ha 2 nem szavazat lesz, akkor nem vesznek TV-t.
Ezek után írd fel a TV-vásárlási dilemma játékelméleti modelljét!

(számold ki az egyes kifizetések értékét!)
2. SZOBATÁRS
VÁSÁROL NEM
1. SZOBATÁRS
VÁSÁROL
VÁSÁROL
NEM
VÁSÁROL
Mi lesz a játék kimenete?

Értelmezd a játék eredményét a közjószág – potyautas közgazdasági kategóriákkal!
5. Írj egy-egy példát a következőkre!
Megújítható Nem megújítható

erőforrás erőforrás
6. Hozz fel 3 példát negatív externáliára!
1) …………………………………………….
2) …………………………………………….
3) …………………………………………….
7. Értelmezd azt az állítást, hogy a jól informált fogyasztó léte pozitív externália a többi
fogyasztó számára!
38
Hatékonyság vagy egyenlőség? (335 – 352. oldal)
1) Jövedelmi és vagyoni egyenlőtlenségek elemzéséhez széles körben használatos eszköz

…
a) a Lorenz-görbe
b) a Marshall-kereszt
c) az Engel-görbe
d) a Pareto-optimum
2) A(z) … egyenlőtlenségének mértéke általában nagyobb, mint a jövedelmi
egyenlőtlenség.
a) közösségi javak fogyasztásának
b) munkabér
c) vagyon
d) az egészségi állapot
3) Magas jövedelmi egyenlőtlenségek figyelhetőek meg – a fejlett országok közül - …
a) Japánban
b) Indonéziában
c) Brazíliában
d) Az Egyesült Államokban
4) A munkajövedelmek egyenlőtlensége … magyarázható.
a) részben közgazdasági okokkal
b) teljes egészében közgazdasági okokkal
c) teljes egészében nem-közgazdasági okokkal
5) Az állam, ahol a kormányzat felelősséget vállal a népesség jólétéért …
a) a jóléti állam
b) a konzervatív állam
c) a keresztény állam
d) a kommunista állam
6) A szegénységgel kapcsolatos laissez-faire felfogás az, hogy
a) a szegénység társadalmi és gazdasági feltételek eredménye
b) a szegénység tudományos-technikai probléma
c) a szegénység az egyéni alkalmazkodási zavarok eredménye
d) a szegénység az idősek problémája
Egyéb feladatok
1. A vagyoni egyenlőtlenség egyik forrása az öröklés. Érvelj az öröklés intézményének
megszűntetése mellett és ellen úgy, hogy igyekezz közgazdasági (gazdasági) érveket
felhozni!
39
2. A munkajövedelmek eltéréseiben szerepet játszik, hogy bizonyos, a normálistól eltérő

munkakörülményeket, a munkaadóknak kompenzálniuk kell.
Sorolj fel három esetet, amikor ugyanazt a munkát végző munkást a munka-
körülmények ilyen eltérése miatt többletjövedelem illeti meg!
1) …………………………………………….
2) …………………………………………….
3) …………………………………………….
3. Rajzolj egy jövedelem-egyenlőtlenségeket mutató Lorenz-görbét, egy olyan országra

vonatkozóan, amelyről tudjuk, hogy adott országban a jövedelem-egyenlőtlenségek
kicsik! (Nevezd meg a tengelyeket!)
4. Rajzolj egy jövedelem-egyenlőtlenségeket mutató Lorenz-görbét (L1), majd egy

vagyon-egyenlőtlenségeket mutatót (L2)! Magyarázd meg, hogy miért vannak
különböző távolságra az átlótól! (Nevezd meg a tengelyeket!)
40
Megoldások
Alapfogalmak (3 – 24. oldal)

A, C, C, A, D, B, D, B, A
Egyéb feladatok
1. Nevezd meg az ábrán látható görbét! (mi a teljes megnevezése?) Termelési
lehetőségek határa görbe
Jellemezd a gazdaság helyzetét A és B pontban!
Ágyú
B
· hatékony
A
· nem hatékony
Vaj
Közjavak
L
2. Ábrázold az egyes gazdaságok elhelyezkedését a
PPF-görbén (TLH-görbén)!
K – erős verseny, laissez-faire kapitalizmus
L – erős állami beavatkozás, jóléti
kapitalizmus
K
Magánjavak
41
Piacok és kormányzatok (25 – 41. oldal)

C, D, A, A, C, C, B, D, D, C
Egyéb feladatok
Kormányzati beavatkozás A beavatkozás jellege, példái
Hatékonytalan piaci működés antitröszt és gázszolgáltatók
(monopólium, externália, versenypolitika, árszabályozása,
közjószág, információs szabályozás, termelés környezetvédelmi szabályok,
kudarc) és/vagy finanszírozás közutak, közvilágítás
Igazságtalan vagyon- és redisztribúció adóztatás és jövedelempótló,
jövedelemegyenlőtlenségek kiegészítő támogatási
rendszerek
Makrogazdasági feltételek anticiklikus és adókedvezmények a

biztosítása növekedésorientált növekedést segítő
gazdaságpolitika ágazatoknak, költségvetési és
monetáris politika
Keress egyéb okokat a kormányzat gazdasági beavatkozására!
Mit jelenthet a biztonságpolitikai ok miatti beavatkozás? Például a veszélyes
hulladékok kezelésére, tárolására, stb. vonatkozó előírások. (Az emberi életre
veszélyes, nem hagyható maradéktalanul a piacra!)
Mit a hagyományon/etikai megfontoláson alapuló beavatkozás? Például sok
országban a hagyomány miatt tilos bizonyos árukat fogyasztani, így azok piaca is
tiltott.
2. Kik az adott piactípuson a vevők és kik az eladók?
Termelési
tényezők piacai
H $
(tőke, munka, föld)
$
V
eladó: a Háztartások
vevő: a Vállalatok
42
A kínálat és a kereslet alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása (43 – 57. oldal)

A, D, A, B, D, D, B, C, C, A
Egyéb feladatok
1. A keresleti görbe egyenlete: Q D = 1200 − 5 p .
a) Mennyi a vásárlások száma, ha az ár p = 50?
p-t behelyettesítve az egyenletbe Q = 950
b) Milyen ár mellett vásárolnak a fogyasztok Q = 200 mennyiséget?
Q-t behelyettesítve az egyenletbe p = 200
2. A piacot jellemző keresleti görbe egyenlete: Q D = 1400 − 5 p , a kínálati görbéé pedig

Q S = 200 + p .
a) Milyen ár mellett lesz a piac egyensúlyban?
D = S → QD = QS → 1400 – 5p = 200 + p → p = 200
visszahelyettesítéssel Q = 400
3. Adott: Q D = 1400 − 5 p , valamint Q S = 200 + p .

a) Milyen állapotban van a piac, ha az ár p = 100?
Q D (p=100) = 900, Q S (p=100) = 300 azaz QD > QS túlkereslet
b) Mekkora ezen ár mellett a piac mérete?
A kisebb oldal határozza meg , vagyis a méret = 300
4. A keresleti görbe egyenlete: Q D = 720 − 2 p , a kínálatot a Q S = p függvény írja le.

a) Mekkora a piacon az egyensúlyi ár?
D = S → 720 – 2p = p → p = 240
visszahelyettesítéssel Q = 240
c) Mekkora a piacon létrejövő fogyasztói többlet?
QD(p = ?) = 0 ha p = 360, akkor QD = 0 vagyis FT = (360 – 240) * 240 / 2 =
FT = 14400
d) Mekkora a termelők által elért összes árbevétel?
bevétel = p * Q = 240*240 = bevétel = 57600
43
5. Nevezd meg az ábrán látható görbéket!

Jellemezd a piacot p1 ár mellett! A piacon túlkínálat van!
p
S (kínálati függvény)
p1
D (keresleti függvény)
Q
6. Az alábbi rajz egy tetszőleges piac keresleti és kínálati függvényének vázlatos ábrája.
Nevezd meg a tengelyeket, valamint a függvényeket!
a) A termék legközelebbi helyettesítő termékének ára holnaptól erősen csökkenni
fog. Ábrázold a keresleti függvény várható elmozdulását!
b) Az energiahordozók árának emelkedése miatt megnövekednek a termelés
költségei. Ábrázold a kínálati függvény várható elmozdulását!
p
S’ (b)
D S
D’ (a)
Q
Az alábbi események hatása a keresletre/kínálatra és az egyensúlyi árra
kereslet kínálat egyensúlyi ár
A fogyasztók csökken nem változik csökken
reáljövedelme csökken
A termelés adóterhei nem változik csökken növekszik
nőnek
Sikeres növekszik nem változik növekszik
reklámkampány
Emelkedett egy fontos csökken nem változik csökken
kiegészítő termék ára
A gyártási költségek nem változik növekszik csökken
csökkentek
44
A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása (61 – 76. oldal)

A, C, E, D, B, E, A, B, D, C
Egyéb feladatok
1. Tudjuk, hogy p1 = 100 ár mellett a vásárlások száma Q1 = 15000 volt, majd p2 = 105
ár mellett Q2 = 14200. Mekkora a kereslet árrugalmassága az adott ártartományban?
⎛Q −Q ⎞ ⎛ p − p ⎞
ε p = ⎜⎜ 2 1
⎟⎟ ÷ ⎜⎜ 2 1
⎟⎟
x
Q
⎝ 2 + Q1 ⎠ p
⎝ 2 + p1 ⎠
⎛ 14200 − 15000 ⎞ ⎛ 105 − 100 ⎞

εp = ⎜ ⎟÷⎜ ⎟
x
⎝ 14200 + 15000 ⎠ ⎝ 105 + 100 ⎠
εp x
= –1,1233
2. Tudjuk, hogy p1 = 100 ár mellett a vásárlások száma Q1 = 15000 volt.

Mekkora lesz a keresett mennyiség (Q2) p2 = 90 ár mellett, ha tudjuk, hogy a kereslet
árrugalmassága az adott ártartományban εp x
= – 1,2?
⎛Q −Q ⎞ ⎛ p − p ⎞
ε p = ⎜⎜ 2 1
⎟⎟ ÷ ⎜⎜ 2 1
⎟⎟
x
Q
⎝ 2 + Q1 ⎠ p
⎝ 2 + p1 ⎠
⎛ Q − 15000 ⎞ ⎛ 90 − 100 ⎞
− 1,2 = ⎜⎜ 2 ⎟⎟ ÷ ⎜ ⎟
Q
⎝ 2 + 15000 ⎠ ⎝ 90 + 100 ⎠
Q2 = 17022,47
3. Tudjuk, hogy a kereslet árrugalmassága az adott ártartományban εp x

= – 2. Adott ár
10%-os csökkentése hány százalékos bevételnövekedést eredményez?
20%-os mennyiségi növekedést
mert ε p x = –2, ami a mennyiség %-os változása osztva az ár %-os változásával

(x változás/ –10%-os változás = –2)
az új bevétel = 0,9*ár * 1,2*mennyiség = 1,08*régi bevétel
4. A fogászati kezelések piacán az átlagos fogorvos szolgáltatás kínálati görbéje:

Q S = 20000 + 10 ∗ p , míg a fogorvosi szolgáltatások iránti kereslet a
Q D = 95000 − 15 ∗ p görbével jellemezhető.
a) Számítsd ki a fogorvosi szolgáltatások piacán kialakuló egyensúlyi árat és
egyensúlyi mennyiséget!
20000 + 10p = 95000 – 15p, ebből pe =3000 és Qe = 50000
b) Ábrázold a függvényeket, jelöld az egyensúlyi értékeket!
45
p
6333 D
fogyasztói többlet
3000
20000 50000 95000 Q

c) Számítsd ki – és jelöld az ábrán – a fogyasztói többlet nagyságát, valamint a
fogorvosok együttes árbevételét!
fogyasztói többlet = (6333–3000)*50000/2 = 83325000
ábrán a jelölt háromszög)
összes bevétel = p * Q = 3000*50000 = 150000000
d) A Fogorvosok Szövetsége etikai megfontolásokból az egyensúlyinál alacsonyabb

egységes kezelési díjat ír elő minden fogorvos számára. A kezelés árát
egyharmaddal csökkentik. Milyen közvetlen hatással van az árcsökkentés a
keresett és kínált mennyiségre, illetve a piac egyensúlyi helyzetére?
új ár = 2000 Ft
túlkereslet alakul ki, mert a keresett mennyiség QD(p = 2000) = 65000, míg a
kínált QS(p = 2000) = 40000
e) A kormány közben keresi a fogorvosi szolgáltatások igénybevételének támogatási

lehetőségeit. Végül úgy döntenek, hogy elfogadva a Fogorvosok Szövetsége által
maximált fogyasztói árat, a fogorvosoknak minden kezelés után egységes összegű
támogatást juttatnak. A támogatás nagyságát úgy határozzák meg, hogy a
maximált díj melletti teljes keresletnek megfelelő kínálati szint alakuljon ki a
fogászati kezelések piacán. Mekkora lesz a támogatás összege kezelésenként?
Mekkora lesz a támogatás teljes összege?
Cél: QS(p = x) = 65000, vagyis a kínálati függvényből: 65000 = 20000 + 10p, azaz
p = 4500 mellett lenne 65000 a kínált mennyiség, és lenne egyenlő a 65000 db-
os 2000 Ft-os ár melletti keresett mennyiséggel.
Vagyis kezelésenként a támogatás 2500 Ft kell legyen, összesen pedig
65000*2500, azaz 162500000 Ft.
5. A lyukas csokoládé iránti kereslet a következő keresleti függvénnyel jellemezhető:

Q D = 34000 − 200 ∗ p A lyukas csokoládé kínálatáról annyit tudunk, hogy p = 0 ár
esetén Q = 1000 darab lyukas csokoládét állítanak elő és visznek piacra a vállalatok,
míg p = 500 ár esetén Q = 66000 darabot.
a) Írd fel a lyukas csokoládé piaci kínálati függvényének egyenletét! (A kínálat
lineáris függvénnyel jellemezhető!)
QS = 1000 + 130p
46
b) Számítsd ki a lyukas csokoládé piacán kialakuló egyensúlyi árat és egyensúlyi

mennyiséget!
Pe = 100, Qe = 14000
c) A kormány – egy esős délután – élvezeti cikké minősíti a lyukas csokoládét, majd
ennek megfelelő forgalmi adóval terheli a terméket, vagyis 50 Ft adót kell fizetni
eztán minden eladott termék után. Az adót a termelőnek kell befizetnie a
költségvetésbe. Hogyan érinti ez az intézkedés a lyukas csokoládé piacot?
Az eredeti függvényekből: QS = 1000 + 130pnettó és QD = 34000 – 200pbruttó, ahol
tudjuk, hogy pbruttó – 50 = pnettó! Ezt behelyettesítjük a kínálati függvénybe QS =
1000 + 130(pbruttó – 50), majd QS = QD -t megoldva a szokásos módon
megkapjuk, hogy pbruttó = 116,66, ami az új egyensúlyi ár lesz, ahol a piac mérete:
Qeúj = 10666. (pnettó = 66,66)
d) Mennyi adóterhet visel a fogyasztó és mennyit a termelő?
A fogyasztó számára az áremelkedés mértéke 16,66 Ft volt (pbruttó – eredeti ár), ő
ekkora részt fizet az 50 Ft-os adóból, a termelő pedig a maradékot, vagyis 50 –
16,66 = 33,34 Ft-ot (eredeti ár – pnettó).
6. Az alábbi rajz egy tetszőleges piac keresleti és kínálati függvényének vázlatos ábrája,
ahol S’ a termékegységre kivetett forgalmi adó 20 Ft-os emelése utáni kínálati
helyzetet jellemző függvény. Jelöld a régi és az új egyensúlyi árat és az adóteher
megoszlását!
p
D
S’
S
e
p új
(bruttó)
fogyasztó fizeti
pe régi termelő fizeti
Q
Az elmozdulás a
függvény teljes hosszán
(a függőleges tengelyen)
20 forint
A fogyasztói magatartás elemzése I – II. (77 – 98. oldal)

A, A, C, C, D, E, E, D, D, C
47
Egyéb feladatok
1. Számold ki a hiányzó határhaszon értékeket! Mennyit fogyaszt X termékből a haszon-
maximalizáló fogyasztó? (Feltéve, hogy korlátlan számú terméket tud megvásárolni!)
Q TUx MUX
0 0 -
1 19 19
2 34 15
3 45 11
4 52 7
5 55 3
6 56 1
7 54 -2
8 49 -5
6 darabot (6 és 7 között, 6-hoz közel), mert ekkor éri el a maximális hasznosságot

(nincs jövedelmi korlát!)
2. A rendelkezésre álló jövedelem 500Ft, amit vagy teára (ára = pt), vagy szendvicsre (psz
= 2*pt) költ a fogyasztó. Tudjuk, hogy a fogyasztó a 400 forint elköltésével meg tud
vásárolni egy 12,5 Teát és 6,25 Szendvicset tartalmazó jószágkosarat.
Mennyi a tea ára? Mennyi a szendvics ára? Írd fel a költségvetési egyenes egyenletét!
Számold ki a költségvetési egyenes meredekségét!
400 = 12,5*ptea + 6,25*pszendvics (psz = 2*pt)
400 = 25*ptea
ptea = 16, pszendvics = 32
A költségvetési egyenes egyenlete: 500 = 16*T + 32*SZ
A költségvetési egyenes meredeksége: – ptea/pszendvics, azaz –16/32
= – 1/2
3. A fogyasztó költségvetési egyenesének egyenlete 1200 = 150X + 30Y. Maximum

mennyi Y terméket tud vásárolni a fogyasztó (jövedelme teljes elköltésével), ha
jövedelme változatlansága mellett X termék ára 20%-kal, míg Y termék ára 100%-kal
emelkedik?
I / pY = 1200 / 60 = 20
4. „A” jószágkosár tartalma: 17 zsemle, 4 kifli. „B” jószágkosár tartalma: 13 zsemle, 6

kifli. „A” és „B” jószágkosár ugyanakkora hasznosságot képvisel a fogyasztó számára
(egy közömbösségi görbén helyezkednek el.) Mekkora a helyettesítési ráta értéke A-
ból B-be történő elmozdulás esetén (RSAB)?
Négy zsemlét adtunk 2 kifliért cserébe, vagyis RS = –4/2 = -2, |RS| = 2
48
5. Ábrázold az 500 = 50X + 25Y költségvetési egyenest! Rajzold le, hogy mi történik, ha
Y ára kétszeresére emelkedik! Rajzold le, hogy mi történik, ha ezután a jövedelem
felére csökken!
500/50 = 10
I
250/50 = 5
I’
I’’
250/50 = 5 500/50 = 10 500/25 = 20 Y
6. Egy fogyasztó hasznossági függvénye: U = xy2. Ismert továbbá, hogy X termék ára 25
Ft, Y termék ára 10 Ft. Tudjuk, hogy a határhasznok aránya (MUx/MUy = y2/2xy
vagyis = y/2x)
Add meg a fogyasztó által keresett mennyiséget X és Y termékből, ha
Jövedelem X termékből keresett: Y termékből keresett:
I = 500 6,66 33,33
I = 700 9,33 46,66
A költségvetési egyenes egyenlete: I = 25x + 10y
Az optimalizáció feltétele, hogy MUx/px = MUy/py teljesüljön.
Ezt átrendezve: MUx/ MUy = px/py ebből felírható, hogy y/2x = 25/10, amiből
kifejezhető x változó! x = 0,2y
A fenti összefüggést felhasználva kiszámolhatjuk a kérdéses értékeket:
500 = 25*0,2y + 10y azaz 500 = 15y, vagyis y = 33,33, ebből x = 6,66
700 = 25*0,2y + 10y azaz 700 = 15y, vagyis y = 46,66, ebből x = 9,33
7. Szerkessz közömbösségi görbéket az alábbi költségvetési egyeneshez! Jelöld a

fogyasztó optimális választását!
Alma
I Optimális
A opt választás
B opt Banán
49
8. Szerkeszd meg az Ár-fogyasztás (PCC) görbét! Majd az Ár – fogyasztás görbe

felhasználásával szerkessz egy egyéni keresleti görbét!
Lásd órai jegyzet!
Termelés és üzleti szervezet (99 – 110. oldal)

B, C, D, D, D, A B, B, A
Egyéb feladatok
1. Milyen időtávon értelmezett az alábbi termelési függvény? Q = 2 ∗ L ∗ K , ahol K = 4
rövid távon, mivel a felhasznált termelési tényezők közül van olyan (a tőke), amely
nem változik
2. Milyen időtávon értelmezett az alábbi termelési függvény? Q = 2 L ∗ K

hosszú távon, mivel a felhasznált termelési tényezők mindegyike változik
3. Egy terméket az alábbi három termelési eljárással állíthatunk elő:

A eljárás B eljárás C eljárás
L 8 10 15
K 12 8 7
PK = 100, PL = 25 – Melyik eljárás termelésbeli alkalmazását javasolná?
Melyik közgazdasági fogalom kerül előtérbe a példában?
A eljárás költsége = 8*25+12*100 = 1400
B eljárás költsége = 10*25+8*100 = 1050
C eljárás költsége = 15*25+7*100 = 1075
A fentiek közül a B eljárás a gazdaságilag hatékony eljárás, ezért ezt javasoljuk!
4. Egy vállalat termelési függvénye: Q = L2K.

Jellemezd a termelési függvényt skálahozadék szempontjából!
Ha mindkét tényező felhasználását megduplázzuk ((2L)2*2K), akkor a termelés
teljes növekedése 4*L2*2*K= 8* L2K azaz 8*Q (mivel Q = L2K – lásd az eredeti
függvényt!) Tehát növekvő hozadékról beszélhetünk.
5. Egy vállalat termelési függvénye: Q = 27L – L3 + K, ahol L a foglalkoztatottak száma.

Tudjuk továbbá, hogy a tőkefelhasználás konstans, K = 16. A változó tényező (a
munka) határtermék függvénye: MPL = 27 – 3L2
Mennyi munkást foglalkoztat a termelési maximumra törekvő vállalat?
Tehát: Q = 27L – L3 + 16 a termelés ott maximális, ahol a határtermék egyenlő
nullával (MPL = 0), azaz 27 – 3L2 = 0 ebből 27 = 3L2, vagyis L = 3
50
6. Töltsd ki a következő táblázat üres celláit!

Változó input Össztermék Határtermék Átlagtermék
3 120 ⎯ 40
4 164 44 41
5 195 31 39
6 216 21 36
7 231 15 33
7. Jelöld az alábbi parciális termelési függvényt mutató ábrán a következőket:

a) a termelési maximumot!
b) mekkora munkáslétszámnál éri el a vállalat a termelési maximumot!
c) azt a munkáslétszámot, ahonnan érvényesül a csökkenő hozadék törvénye! (kb.)
Q A termelés
maximuma
Csökkenő Q = f(K0, L)
hozadék
érvényesül, ha
a növekedés
üteme lassulni
kezd A termelési
maximumhoz
tartozó
munkáslétszám
MPL
maximuma
MPL MPL = 0
L
8. A fenti ábra felhasználásával szerkeszd meg az előbbi parciális termelési függvényhez
tartotó MPL függvényt! Lásd fent!
51
Költségelemzés (111 – 126. oldal)

C, D, B, B, D, A, D, C, B, A
Egyéb feladatok
Q (TP) FC VC TC MC AC AVC AFC
0 120 0 120 – – – –
2 120 40 160 20 80 20 60
3 120 45 165 5 55 15 40
6 120 72 192 9 32 12 20

Q (TP) TC MC AVC AFC
0 100 – – –
2 200 50 50 50
4 380 90 45 25
3. Egy vállalat termelési függvénye Q = 2K3L2 A rövid távon felhasznált tőke

mennyisége 4. A felhasznált tőke egységára 2000, a munkáé pedig 100. Töltsd ki
Számold ki a hiányzó értékeket!
Q = 2*43*L2
Q = 128* L2
Második sor adataihoz: L2 = 400/128, L = 1,7677, ebből VC = pL*L
= 100*1,7677 = 176,77
Harmadik sor adataihoz: L2 = 1350/128, L = 3,2476, ebből VC = pL*L
= 100*3,2476 = 324,76
Q (TP) AVC VC AFC FC AC TC MC

0 – 0 – 8000 – 8000 –
400 0,4419 176,77 20 8000 20,4419 8176,77 0,4419
1350 0,2405 324,76 5,92 8000 6,1605 8324,76 0,1557
4. AC = 4q – 50 + 900/q
Mekkora a teljes költség q = 30 esetén?
AC (q = 30) = 4*30 – 50 + 900/30 = 100
TC (q = 30) = AC*q = 100*30 = 3000
5. AFC = 50/q
Mekkora a fix költség q = 50 esetén?
FC = AFC*q = 1*50 = 50
52
6. AVC = – 2q + 20, FC = 200

Írd fel a teljes költség függvény (TC) egyenletét!
TC = VC + FC = AVC*q + FC = – 2q2 + 20q + 200
7. Egy vállalat átlagköltség függvénye AC = q2 – 10q + 20 + 800/q

a) Írd fel a többi rövid távú költségfüggvény egyenletét!
TC = AC*q = q3 – 10q2 + 20q + 800
VC = q3 – 10q2 + 20q
FC = 800
AVC = q2 – 10q + 20
AFC = 800/q
MC = TC elsőfokú derivált függvénye (q szerint) = 3q2 – 20q + 20
b) Számítsd ki a költségfüggvények értékét q = 10 termelés esetén!
TC = 1000
VC = 200
FC = 800
AVC = 20
AFC = 80
AC = 100
MC = 120
8. A tőke ára 200, a felhasznált mennyiség K = 2, mekkora a fix költség?

FC = pK*K = 200*2 = 400
9. Egy vállalat termelési függvénye q = 2 ∗ L ∗ K A felhasznált tőke mennyisége 2
egység. A munka ára 4, a tőkéé pedig 12,25. Írd fel a vállalat rövid távú
költségfüggvényeit!
Vagyis q = 2 ∗ L ∗ 2 , ebből (q/2)2 = 2L azaz q2/8 = L
FC = pK*K = 2*12,25 = 24,5
VC = pL*L = q2/8 * 4 = q2/2
TC = VC + FC = q2/2 + 24,5
AC = q/2 + 24,5/q
AVC = q/2
AFC = 24,5/q
MC = TC elsőfokú derivált függvénye (q szerint) = q
10. A tanszék fénymásolójában elromlott a szelén henger. Ez az alkatrész átlagosan egy

évig üzemel. A piacon jelenleg kétféle hengert forgalmaznak: az A típusú 25 000 Ft-
ba kerül, és havonta egy festékpatront fogyaszt; míg a B típusú henger ára 40 000 Ft,
de ez takarékosabb, csak 2/3-ad annyit fogyaszt, mint a másik. Melyik hengert
érdemes megvenni, ha egy darab festékpatron ára
53
a) 5000 Ft?
A henger éves költsége = 25000 + 5000*12 = 85000
B henger éves költsége = 40000 + 2/3*5000*12 = 80000
B hengert választjuk
b) 3000 Ft?
A henger éves költsége = 25000 + 3000*12 = 61000
B henger éves költsége = 40000 + 2/3*5000*12 = 64000
A hengert választjuk
c) Milyen festékpatron ár mellett lennének tanácstalanok a beszerzők?
25000 + 12*X = 40000 + 2/3*X*12
X = 3750 Ft mellett mindegy
11. Aladár egy óra alatt közgazdaságtanból egy feladatot tud megoldani, matematikából
kettőt. Bonifác ugyancsak egy óra alatt közgazdaságtanból kettőt, matematikából
ötöt. Számold ki, hogy mennyi Az alternatív költsége a közgazdaságtan, illetve a
matematika feladatok megoldásának Aladár és Bonifác számára!
Közgazdaságtan Matematika
Aladár 1 2
Bonifác 2 5
1 közgazdaságtan feladat 1 matematika feladat

alternatív költsége alternatív költsége
Aladár 2 matematika feladat 0,5 közgazdaságtan feladat
Bonifác 2,5 matematika feladat 0,4 közgazdaságtan feladat
12. Az alábbi ábrázolásba számos hiba került, javítsd ki őket!
Ft
MC AC
AVC
q
a) MC az ábrán AC függvényt nem annak minimumpontjában metszi

b) AVC helyett az ereszkedő függvény megnevezése AFC
54
Tökéletesen versenyző piacok viselkedése (133 – 148. oldal)

A, D, C, A, A, E, D, A, D, A
Egyéb feladatok
1. A piaci ár p = 12, az eladott mennyiség q = 20, mekkora az értékesítés árbevétele?
Bevétel (TR) = 12*20 = 240
2. Mekkora a profit, ha TC = 2510, TR = 2740?
Profit (Tπ) = TR – TC = 2740 – 2510 = 230
3. A tökéletesen versenyző piacon működő vállalat termékét 7 forintos piaci áron tudja
eladni.
Q TR MR TC MC
1 7 7 12 –
2 14 7 16 4
3 21 7 19 3
4 28 7 24 5
5 35 7 31 7
c) Mennyit termel a vállalat? Q = 5 egységet termel, mert itt lesz p = (MR) = MC
d) Mekkora profitot ér el a vállalat?
Tπ = TR – TC = 35 – 31 = 4
4. Tökéletesen versenyző piacon a vállalat határköltsége MC = –2q + 20,

a piaci ár p = 6. Mennyit termel a profitmaximalizáló vállalat?
p = MC azaz 6 = –2q + 20, ebből q = 7
5. Ismerjük egy tökéletesen versenyző piac keresleti és kínálati görbéit:

QD = 1200 - 5p és QS = 1000 + 20p
Egy vállalat teljes költség függvénye: TC = 0,125q2 – 50q + 6000
Határköltség függvénye pedig: MC = 0,25q – 50
a) Mekkora ár és termelési szint mellett van a piac egyensúlyban?
QD = QS, ebből pe = 8, Qe = 1160
b) Mennyit termel egy vállalat?
p = MC, azaz 8 = 0,25q – 50, ebből q = 232
c) Hány vállalat van a piacon?
Qe/q = 1160/232 = 5
d) Mennyi profitot könyvelhet el egy vállalat?
Tπ = TR – TC = 1856 – 1128 = 728
TR = 232*8 = 1856
TC = 0,125*2322 – 50*232 + 6000 = 1128
6. Egy tökéletesen versenyző vállalat határköltség függvénye: MC = 20q. A vállalat

változó költsége: 10q2, míg állandó költsége: 2000, a termék piaci ára 400.
a) Határozd meg a fenti feltételek mellet a realizálható profit nagyságát!
55
p = MC, azaz 400 = 20q, ebből q = 20, amiből TR = 400*20 = 8000, TC =

10*202 + 2000 = 6000, tehát Tπ = TR – TC = 8000 – 6000 = 2000
b) Mekkora lenne az a piaci ár, amely mellett a vállalat csak normálprofitot
realizálna?
Ahol TR = TC, vagyis ha a fedezeti pontban termel a vállalat. A tökéletesen
versenyző piacon működő vállalatok esetében e pontban való termelés esetén
teljesül a p = MC = AC egyenlőség is. MC adott, AC-t TC/q-ból felírva:
20q = 10q + 2000/q
10q = 2000/q
10q2 = 2000
q2 = 200
q = 14,14, azaz ekkora termelés esetén egyenlő az ár (amely mellett csak
normálprofitot ér el a vállalat) a határköltséggel (illetve az átlagköltséggel)
Tehát p = MC, azaz MC függvény értéke q = 14,14-nél megadja a keresett
árat, ez pedig (MC = 20*14,14) nem más, mint 282,8!
7. Egy tökéletesen versenyző vállalat termelési függvénye: q = L ∗ K A rövid távon

felhasznált tőke mennyisége 25, a tőke ára pK = 1024, a munka ára pL = 100.
a) Írd fel a rövid távú költségfüggvények egyenletét! (MC = 8q)
q = L ∗ 25 = 5 L , azaz q / 5 = L , ebből q2/25 = L
ezek után a költségfüggvények:
FC = pK*K = 1024*25 = 25600
VC = pL*L = 100*q2/25 = 4*q2
TC = VC + FC = 4*q2 + 25600
AC = 4*q + 25600/q
AVC = 4*q
AFC = 25600/q
MC = TC elsőfokú derivált függvénye (q szerint) = 8*q
b) Mennyi a realizált profit, ha a piaci ár 2000?
profitmaximalizálás: p = MC, azaz 2000 = 8q, ebből q = 250
TR = 250*2000 = 500000, TC = 4*2502 + 25600 = 275600, így Tπ = TR – TC =
500000 – 275600 = 224400
c) Határozd meg a fedezeti ponthoz tartozó árat és mennyiséget!
MC = AC (lásd a 6. feladat okfejtését!)
8q = 4q + 25600/q
4q = 25600/q
4q2 = 25600
q2 = 6400
q = 80, ebből MC (értéke q = 80-nál) = 8*80 = 640 és egyben ez a fedezeti
ponthoz tartozó ár, vagyis p = 640 forintos ár mellett termel a vállalat a
fedezeti pontban! (lásd a 6. feladat okfejtését)
d) Az iparág keresleti függvénye QD = p – 200. Hány vállalat működik az iparágban,
ha a vállalatok azonos költségviszonyok között működnek?
Ha a kereslet a QD = p – 200 függvénnyel írható le, a fedezeti ponthoz tartozó ár
pedig 640, akkor a fedezeti pontban termelő vállalatok által termelt összes
mennyiséget megkapjuk, ha a 640-et behelyettesítjük a keresleti függvénybe!
Q = 640 – 200 = 440! Egy vállalat termelése q = 80, ebből adódik, hogy
440/80 = 5,5 a vállalatok száma az adott piacon!
56
8. Tökéletesen versenyző vállalat pozitív gazdasági profitot ér el. Rajzold be az alábbi

ábrába a fenti szituációt!
Ft MC
AC
p>ACmin(= MC)
AC (q optimális)
gazdasági
profit
q optimális
q
A monopólium viselkedése, egyéb piactípusok (149 – 171. oldal)

B, B, A, B, D, A, B, A, C, C
Egyéb feladatok
1. Írd fel a monopólium teljes bevételi függvényét, ha QD = 200 – 2p
TR = p*Q
p-t a keresleti függvényből kifejezve: p = 100 – 0,5Q, ebből TR = (100 – 0,5Q)*Q,
kibontva: TR = 100Q – 0,5Q2
2. Mennyit termel a monopólium, ha határköltsége MC = 4q + 10, határbevétele pedig

MR = 2q + 50?
profitmaximalizáció: MR = MC
2Q + 50 = 4Q + 10
QM = 20
3. Milyen áron viszi a piacra a termelt mennyiséget a monopólium, ha Q = 50, és a

keresletet a QD = 200 – 2p függvény írja le?
QM adott: Q = 50, az ár a keresleti függvényből következik (behelyettesítéssel)
50 = 200 – 2p
p = 75
4. Egy iparág keresleti görbéje Q = 60 – 2p. Tiszta monopólium esetén a monopólium

határbevételi görbéje?
TR = p*Q, ehhez a keresleti függvényből p = 30 – 0,5Q,
amivel TR = (30 – 0,5Q)*Q, kibontva: = 30Q – 0,5Q2
MR = TR elsőfokú deriváltja (Q szerinti), azaz MR = 30 – Q
57
* MR felírható (lineáris keresleti függvény esetén) a keresleti függvény p-re rendezett

egyenletéből is (p-re rendezett = inverz keresleti függvény!), ahol p = a – b*Q, amely
alapján MR = a – 2*b*Q!
5. Töltsd ki a táblázat üres celláit!

A szereplők A többiek árának A piacra lépés
száma befolyásolási szabadsága
lehetősége
Tökéletes verseny sok nincs van
Monopolisztikus
sok nincs van
verseny
Oligopólium kevés van részleges
nincs (nincsenek
Monopólium egy nincs
többiek)
6. Ismerjük egy tiszta monopólium termékének piaci keresleti görbéjét: QD = 600 – 2p

A monopólium működéséről a következőket tudjuk: TC = 0,125Q2 – 60Q + 60000
MC = 0,25Q – 60, MR = 300 – Q
a) Mekkora a piac mérete, illetve a piaci ár?
profitmaximalizáció: MR = MC
300 – Q = 0,25Q – 60
360 = 1,25Q
QM = 288
pM a keresleti függvényből: 288 = 600 – 2p, azaz pM = 156
b) A monopólium által elért profit?
TR = 288*156 = 44928
TC = 0,125*2882 – 60*288 + 60000 = 53088
Tπ = TR – TC = 44928 – 53088 = – 8160
c) Mennyi a fogyasztói többlet?
p(QD = 0) = 300
fogyasztói többlet = (300 – 156)*288/2 = 20736
7. A következő táblázat egy tiszta monopólium költségfüggvényének, és a piac keresleti

függvényének néhány adatát tartalmazza (ezer db).
Q P TC TR MR MC Tπ Mπ
0 10 6 0 – – –
1 9 8 9 9 2 1 7
2 8 9 16 7 1 7 6
3 7 10 21 5 1 11 4
4 6 13 24 3 3 11 0
5 5 20 25 1 7 5 –6
6 4 35 24 –1 15 –9 –16
58
Töltsd ki a táblázat hiányzó értékeit, majd határozd meg a profitmaximumot adó

termelés nagyságát! profitmaximalizáció: Q = 4!
8. Tegyük fel, hogy két vállalat van a piacon, amelyek árkartellt alkotnak. Mindkét
vállalat két taktika közül választhat, az egyik az együttműködés betartása, a másik az
egyoldalú kilépés. A következő táblázat a különböző választások melletti kifizetéseket
tartalmazza.
2. vállalat
T2 betart T2 kiugrik
T1 6 2
1. betart 5 0
vállalat T1 0 -2
kiugrik 2 -2
a) Mi lesz az egyszer lejátszott játék kimenete?
1. vállalat: T2 betart esetén a T1 betart jobb választás, T2 kiugrik esetén a T1 betart
jobb választás, tehát 1. vállalat választása: betart
2. vállalat: T1 betart esetén a T2 betart jobb választás, T1 kiugrik esetén a T2 betart
jobb választás, tehát 2. vállalat választása: betart
kifizetések: az 1. vállalat nyereménye: 5, a 2. vállalat nyereménye: 6
b) Mekkora minimális jutalommal lehetne elérni, hogy legalább az egyik vállalat

egészen biztosan kiugorjon a kartellből?
Mivel az 1. vállalat nyeremény kisebb, így őt könnyebb rávenni a kiugrásra! Adott
állapotban a kiugrás 2 – 5 vagy – 3 veszteséget jelentene számára, tehát ha 4
egység díjat kínálunk számára a kiugrás fejében, akkor elérjük a kívánt
magatartást!
9. Mennyit termel a monopólium? Milyen áron viszi termékét a piacra és mekkora

gazdasági profitot ér el?
Ft
MC AC
pM
gazdasági
AC (QM) profit
MR D
QM Q
59
Piacok és piaci hatékonyság (259 – 270. oldal)

C, D, C, B, D, C, C, D, B, B
Egyéb feladatok
1. Sorolj fel legalább 5 feltételt, amelynek teljesülnie kell, hogy a versenypiacok
hatékonyan (paretoi ertelemben) működjenek!
1) tökéletes verseny
2) profitmaximalizáló termelők
3) haszonmaximalizáló fogyasztók
4) rugalmas árak
5) jól informált termelők és fogyasztók

stb. lásd a könyv megfelelő fejezete!
2. Az alábbi ábrán egy kétszereplős gazdaságra vonatkozó haszonlehetőség-határgörbe

(UPF) látható. Tegyük fel, hogy „A” pont mutatja gazdaságunk kiinduló állapotát.
Robinson hasznossága – UR
B
C
E
D
Péntek hasznossága – UP
a) „A” ponthoz képest „B” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
igen (az UPF görbe pontjai bármely más (görbe alatti) ponthoz képes
thatékonyabb helyzetet jelölnek)
b) „A” ponthoz képest „B” pontba való elmozdulás Pareto-hatékony elmozdulás-e?
nem (Péntek hasznossága csökkent)
c) „A” ponthoz képest „E” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
igen (közelebb kerültünk az UPF görbéhez)
60
d) „A” ponthoz képest „E” pontba való elmozdulás Pareto-hatékony elmozdulás-e?

igen (mindkét fél hasznossága növekedett)
e) „E” ponthoz képest „D” pontba való elmozdulás hatékony elmozdulás-e?
igen (az UPF görbe pontjai bármely más (görbe alatti) ponthoz képes
thatékonyabb helyzetet jelölnek)
f) „E” ponthoz képest „D” pontba való elmozdulás Pareto-hatékony elmozdulás-e?
nem (Robinson hasznossága csökkent)
3. Egy fogyasztó közömbösségi görbéjén, az alábbi közjavak – magánjavak fogyasztói

kosarak helyezkednek el:
kosár közjószág magánjószág

A 1 16
B 2 11
C 3 7
E 4 4
F 5 3
G 6 2
A termelésről azt tudjuk, hogy a gazdaság 1 közjavat és 10 magánjószágot képes

előállítani, illetve, hogy minden egyes újabb közjószág előállítása 2 egység magánjószág
feláldozásával lehetséges.
termelés közjószág magánjószág

I 0 12
II 1 10
III 2 8
IV 3 6
V 4 4
VI 5 2
VI 6 0
a) Maximum mennyi magánjószág állítható elő? 12 (ez esetben a közjavak száma 0)

b) Lehetséges-e egyszerre 5 egység közjavat és 1 egység magánjószágot előállítani?
igen (ekkor a gazdaság nem használja fel az összes erőforrást, nem hatékony – a
hatékony állapot az 5 közjószág 2 magánjószág lenne)
c) A megvalósítható kombinációk közül melyek maximalizálják a hasznot?
A 4 – 4 kombináció, ugyanis ez a pont közömbösségi görbével közös pont, míg a
két mellette lévő pont (3 – 6 és 5 – 2) a görbe alatt helyezkedik el. A legmagasabb
hasznossági szintet az érintési (közös) pont által érjük el.
61
A piaci hatalom féken tartása (297 – 314. oldal)

B, C, C, C, C, C, C, D, C, D
Egyéb feladatok
1. Az alábbi ábra egy természetes monopólium átlag- és határköltség függvényét,
valamint a monopólium terméke iránti keresleti függvényt tartalmazza. A szabályzó
hatóság határköltség alapú árszabályozás bevezetése mellett dönt. Jelöld az ábrán a
monopólium által a szabályozott állapotban termelt mennyiséget, a piaci árat és az
árképzésből fakadó veszteség mértékét!
AC veszteség
/darab
ár
MC
mennyiség
Q
2. Sorolj fel legalább 3 olyan esetet, amikor az Egyesült Államokban a trösztellenes

törvények alkalmazásra kerültek!
Tankönyv 308 – 311. oldal!
3. Sorolj fel legalább 3 olyan esetet, amikor Magyarországon a Gazdasági

Versenyhivatal fellépett a verseny védelme érdekében!
Az eseteket lásd www.gvh.hu oldalon!
4. Milyen eljárást követő határozatot ismertet az alábbi szöveg? Nézz utána a

határozatnak! Mivel indokolja a Versenyhivatal az engedélyezést?
A Gazdasági Versenyhivatal ezzel a határozattal két vállalat összefonódását

(fúziójukat) engedélyezi, vagyis fúziókontrollt gyakorol. Az indoklásnak a
hivatkozott web-felületen lehet utánanézni, valószínűsíthető, hogy az engedélyezés
hátterében az áll, hogy az összefonódás után sem tesz szert a vállalat meghatározó
piaci részesedésre.
62
A környezet védelmében (315 – 334. oldal)

B, D, C, C, D, C, C, B, B, B
Egyéb feladatok
1. Egy vasúti kocsiban, ahol két utas, egy dohányzó és egy nem dohányzó ül, a
dohányzásra vonatkozóan, a kategorikus tiltás, illetve megengedés mellett, két másik
szabályozás lehetséges:
a) tilos a dohányzás, kivéve, ha mindkét fél beleegyezik,
Itt a nem dohányzó utas a tulajdonos. A birtokolt tulajdonjog alapján ő dönt a
dohányzás/nem dohányzás kérdésében. A dohányzó utas tárgyalásos úton (alku)
megvásárolhat bizonyos dohányzási mennyiséget a nem dohányzó utastól. A
piaci cserefolyamat garantálja, hogy Pareto–hatékony állapot jön létre.
b) szabad dohányozni, hacsak a dohányzó le nem mond erről a jogáról.
Itt a dohányzó utas a tulajdonos. A birtokolt tulajdonjog alapján ő dönt a
dohányzás/nem dohányzás kérdésében. A nem dohányzó utas tárgyalásos úton
(alku) megvásárolhat bizonyos nem dohányzási mennyiséget a dohányzó
utastól. A piaci cserefolyamat garantálja, hogy Pareto–hatékony állapot jön létre.
Magyarázd el, hogy amennyiben nincsenek tranzakciós költségek, és az utasok

pénzzel kárpótolják egymást, akkor a tárgyalások miért vezetnek el mind az a), mind a
b) esetben a két utas számára Pareto-optimális dohányfüst-mennyiséghez!
2. Egy üdülőövezetnek három tulajdonosa van. A környéken rengeteg a szúnyog, aminek

a rendszeres irtásáért egy vállalat mindegyik tulajdonostól egységesen 100 ezer
forintot kér évente, ha megrendelik a szúnyogirtást.
A szúnyogirtás az első tulajdonosnak 200 ezer forintot ér meg, a másodiknak 80 ezer
forintot, a harmadiknak 70 ezer forintot.
haszon költség
Első tulajdonos 200000 100000
Második tulajdonos 80000 100000
Harmadik tuléajdonos 70000 100000
a) Megrendelik-e a szolgáltatást többségi döntés alapján, ha nincs lehetőség

tárgyalásokra?
Nem, mert csak az Első tulajdonos szavaz mellette, a másik kettő ellenzi, így
1 – 2 arányban veszít a megrendelés a szavazáson. (vesd össze a költségeket a
hasznokkal!)
b) Önkéntes megállapodások alapján (van lehetőség tárgyalásokra) – ha a tranzakciós
költség nulla?
Igen, mert a Első tulajdonos kompenzálja a Második tulajdonost (20001
forintot ajánl fel számára), így 2 igen – 1 nem szavazattal megrendelik a
szolgáltatást!
c) Önkéntes megállapodások alapján (van lehetőség tárgyalásokra) – ha a tranzakciós
költség 150 ezer forint?
Nem, mert már egy tárgyalás költsége is magasabb, mint az Első tulajdonos
haszna (ha megrendelik a szolgáltatást), ezért nincs tárgyalás, és 1 – 2 arányban
veszít a megrendelés a szavazáson.
63
d) Mi a helyzet, ha a működési szabályok konszenzusos döntéshozatalt írnak elő?

Minimum mekkora tranzakciós költségek esetén bizonyosan nem rendelik meg a
szolgáltatást?
Ez azt jelenti, hogy 3 igen szavazatra van szükség. Ha nincs tranzakciós költség,
akkor az Első tulajdonos a várható haszna egy részéről lemondva
kompenzálja a Második (20001 Ft) és a Harmadik (30001 Ft) tulajdonost,
majd 3 – 0 szavazati aránnyal megrendelik a szolgáltatást.
A minimális kompenzációs díjakat szem előtt tartva, ha két tárgyalás szükséges,
akkor amennyiben a tranzakciós költség/tárgyalás > 49997/2 (lásd a
kompenzációk után fennmaradt haszon az Első tulajdonosnál), akkor nem
rendelik meg a szolgáltatást, mert csupán egy tárgyalást tud az Első tulajdonos
finanszírozni.
3. A piacon egyszerre van jelen pozitív és negatív externália. Tudjuk, hogy a pozitív
externália erősebb. Ábrázold a szituációt az ismert függvények segítségével!
Σ MSB
Σ MSC
Σ MPB
Σ MPC
piaci társadalmi
Q
optimum optimum
4. A kétfős kollégiumi szobában felvetődik a televízió vásárlás ötlete. A körülmények

amelyek között döntésre kell jutni a következők: A TV-nézés hasznossága
mindkettejük számára 300 egység (300/fő). A TV ára 400 egység, a rendelkezésre álló
pénzmennyiség mindkettejük számára 500 egység (500/fő).
Hosszas tanakodás után a szobatársak úgy döntenek, hogy a TV vásárlási döntést a
következő szabályok alapján fogják meghozni: egyedül döntenek, a döntés
eredményét (igen vagy nem) felírják egy cetlire, majd egyeztetik az eredményeket.
• Ha 2 igen szavazat lesz, akkor vesznek TV-t közösen, felezve a költséget.
• Ha 1 igen és 1 nem szavazat lesz, akkor az vásárolja meg a TV-t, aki igennel
szavazott.
• Ha 2 nem szavazat lesz, akkor nem vesznek TV-t.
64
Ezek után írd fel a TV-vásárlási dilemma játékelméleti modelljét!

(számold ki az egyes kifizetések értékét!)
2. SZOBATÁRS
VÁSÁROL NEM
1. SZOBATÁRS
VÁSÁROL
VÁSÁROL 600 800
600 400
NEM 400 500
VÁSÁROL 800 500
Mi lesz a játék kimenete?

Mivel a NEM VÁSÁROL alternatíva mindkét esetben magasabb nyereményt
jelent, mint a vásárol (800>600 és 500>400 akár az 1. szobatárs, akár a 2. szobatárs
szemszögéből nézzük), így a kimenet NEM VÁSÁROL – NEM VÁSÁROL lesz
500 – 500 kifizetéssel.
Értelmezd a játék eredményét a közjószág – potyautas közgazdasági kategóriákkal!

A közösen megvásárol TV közjószág jelleget ölt, amennyiben nem lehet kizárni a
fogyasztásból senkit (lakótársak), ami potyautas viselkedésre ösztönöz, hiszen a nem
kizárhatóság azt jelenti, hogy a költségekhez hozzá nem járuló fél is fogyaszthat
(hiszen nem lehetséges kizárása)
5. Írj egy-egy példát a következőkre!
Megújítható Nem megújítható

erőforrás erőforrás
fa (erdő) szén
6. Hozz fel 3 példát negatív externáliára!
1) Az autópálya hatása a környékbeli gazdasági egységek szállítási költségeire.

2) A szomszédban lakó reggeli kedvességének hatása a nap további részére.
3) A kulturális termékek fogyasztásának hatása a kreativitást igénylő gazdasági
területek eredményességére (design, marketing, stb.)
7. Értelmezd azt az állítást, hogy a jól informált fogyasztó léte pozitív externália a többi
fogyasztó számára!
Az információ (minőségi és mennyiségi) veszteségek nélkül továbbadható, vagyis
a jól tájékozott fogyasztó útmutatásai (a már megszerzett információ
továbbadása) a keresés és az információgyűjtés költségeit csökkenti a többi
fogyasztó esetében. A többi fogyasztó ezáltal járulékos bevételekre (alacsonyabb
költség) tesz szert.
65
Hatékonyság vagy egyenlőség? (335 – 352)

A, C, D, A, A, C
Egyéb feladatok
1. A vagyoni egyenlőtlenség egyik forrása az öröklés. Érvelj az öröklés intézményének
megszűntetése mellett és ellen úgy, hogy igyekezz közgazdasági (gazdasági) érveket
felhozni!
érv ellene: Az öröklött vagyon csökkenti az öröklő személy/személyek motivációját,
hogy egyéni képességeiket maximálisan kihasználva a lehető legmagasabb saját
jövedelemhez jussanak hozzá a piacon!
érv mellette: Az örökül hagyható vagyon növeli az örökül hagyó személy/személyek
motivációját, hogy egyéni képességeiket maximálisan kihasználva a lehető
legmagasabb saját jövedelemhez jussanak hozzá a piacon!
2. A munkajövedelmek eltéréseiben szerepet játszik, hogy bizonyos, a normálistól eltérő

munkakörülményeket, a munkaadóknak kompenzálniuk kell.
Sorolj fel három esetet, amikor ugyanazt a munkát végző munkást a munka-
körülmények ilyen eltérése miatt többletjövedelem illeti meg!
például
1) eltérő veszélyességi körülmények
2) nappali – éjszakai munkavégzés különbsége
3) normál munkaidőben illetve túlórában végzett munka különbsége
3. Rajzolj egy jövedelem-egyenlőtlenségeket mutató Lorenz-görbét, egy olyan országra

vonatkozóan, amelyről tudjuk, hogy adott országban a jövedelem-egyenlőtlenségek
kicsik! (Nevezd meg a tengelyeket!)
Népesség
%-os
megoszlása
Kis mértékű
Teljes egyenlőtlenség
egyenlőség
Jövedelem
%-os
megoszlása
66
4. Rajzolj egy jövedelem-egyenlőtlenségeket mutató Lorenz-görbét (L1), majd egy

vagyon-egyenlőtlenségeket mutatót (L2)! Magyarázd meg, hogy miért vannak
különböző távolságra az átlótól! (Nevezd meg a tengelyeket!)
Népesség
%-os
megoszlása
L1
Teljes
egyenlőség
L2
Jövedelem és vagyon %-os

megoszlása
Az átló a teljes egyenlőséget mutatja, ahol a népesség minden tizede a jövedelem,

illetve vagyon egy tizede felett rendelkezik. Az átlótól távolodva az egyenlőtlenség
mértéke növekszik. A jövedelmek egyenlőtlensége kisebb, mint a vagyonok
egyenlőtlensége, így a vagyoni egyenlőtlenséget mutató Lorenz-görbe távolabb
van az átlótól.
67

Gyakorló Feladatok Mikroökonómiából

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Gyakorló Feladatok Mikroökonómiából

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Gyakorló feladatok mikroökonómiából

oktatási segédanyag Paul A. Samuelson és

készült: Budapest, 2005. augusztus

Piacok és kormányzatok ___________________________________________________ 7

A kínálat és a kereslet alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása ___________________ 9

A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása ___________________________________ 12

A fogyasztói magatartás elemzése I – II. _____________________________________ 15

Termelés és üzleti szervezet _______________________________________________ 18

Tökéletesen versenyző piacok viselkedése ____________________________________ 24

A monopólium viselkedése, egyéb piactípusok ________________________________ 27

Tökéletes verseny _______________________________________________________ 28

Piacok és piaci hatékonyság _______________________________________________ 30

A piaci hatalom féken tartása ______________________________________________ 33

Hatékonyság vagy egyenlőség? ____________________________________________ 39

A modul neve: Mikroökonómia

Előadó: Büttl Ferenc (fbuttl@yahoo.com)

1. Alapfogalmak, alapkategóriák, a mikroökonómia módszertana, a gazdaságszervezés

2. A piac fogalma, a piaci mechanizmus működése, általános körforgási modell, az

3. A kereslet és a kínálat alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása (43 – 57)

4. A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása, az árrugalmasság fogalma (61 – 76)

5. A fogyasztói magatartás elemzése I: hasznosság, árak, jövedelem, a fogyasztói

6. A fogyasztói magatartás elemzése II: az egyensúly geometriai elemzése, a

7. Az üzleti szervezet elemzése: vállalattípusok, termelési összefüggések, időtávok a

8. Költségek az üzleti szervezeteknél (111 – 126)

9. Piactípusok jellemzői, a tökéletesen versenyző piacon tevékenykedő vállalat

10. A monopólium viselkedése, egyéb piactípusok (149 – 171)

11. Piacok és a piaci hatékonyság (259 – 270)

12. A piac szabályozása, trösztellenes politika (297 – 314)

14. A piac igazságossága, a jövedelem elsődleges (piaci) elosztása és állami újraelosztása

Alapfogalmak (3 – 24. oldal)

1) Adam Smith: … című könyve 1776-ban jelent meg:

8) Ha a gazdaságszervezés alapkérdéseire valamilyen a hagyomány, illetve bizonyos

2. Ábrázold az egyes gazdaságok elhelyezkedését a

Piacok és kormányzatok (25 – 41. oldal)

1) A második világháború utáni évtizedekben a kormányzatok beavatkozása a gazdasági

Keress egyéb okokat a kormányzat gazdasági beavatkozására!

2. Kik az adott piactípuson a vevők és kik az eladók?

A kínálat és a kereslet alapvonalai, a piaci egyensúly kialakulása (43 – 57. oldal)

1) A keresleti függvény az adott jószágból keresett mennyiséget mutatja a(z) …

8) Fogyasztói többletet realizálnak azok a fogyasztók, akik …

2. A piacot jellemző keresleti görbe egyenlete: Q D = 1400 − 5 p , a kínálati görbéé pedig

3. Adott: Q D = 1400 − 5 p , valamint Q S = 200 + p .

4. A keresleti görbe egyenlete: Q D = 720 − 2 p , a kínálatot a Q S = p függvény írja le.

5. Nevezd meg az ábrán látható görbéket!

7. Töltsd ki az alábbi táblázatot!

A kínálati és keresleti elemzés alkalmazása (61 – 76. oldal)

1) Ha a kereslet árrugalmassága (az adott ártartományban) nagyobb mint egy, akkor a

7) Ha két termék semleges viszonyban áll egymással, akkor …

2. Tudjuk, hogy p1 = 100 ár mellett a vásárlások száma Q1 = 15000 volt.

3. Tudjuk, hogy a kereslet árrugalmassága az adott ártartományban εp x

4. A fogászati kezelések piacán az átlagos fogorvos szolgáltatás kínálati görbéje:

d) A Fogorvosok Szövetsége etikai megfontolásokból az egyensúlyinál alacsonyabb

5. A lyukas csokoládé iránti kereslet a következő keresleti függvénnyel jellemezhető:

A fogyasztói magatartás elemzése I – II. (77 – 98. oldal)

1) Az Ár – fogyasztás görbe (PCC) megmutatja, hogy…

3. A fogyasztó költségvetési egyenesének egyenlete 1200 = 150X + 30Y. Maximum

4. „A” jószágkosár tartalma: 17 zsemle, 4 kifli. „B” jószágkosár tartalma: 13 zsemle, 6

7. Szerkessz közömbösségi görbéket az alábbi költségvetési egyeneshez! Jelöld a

Termelés és üzleti szervezet (99 – 110. oldal)

1) Nagyon rövid táv az az időtáv, amely alatt a vállalat …

8) Ha a felhasznált inputtényezők mennyiségét azonos arányban növelve a termelés

2. Milyen időtávon értelmezett az alábbi termelési függvény?

3. Egy terméket az alábbi három termelési eljárással állíthatunk elő: