Közgazdaságtan 1. (Mikro) Példatár

Szolnoki Főiskola
Detkiné Viola Erzsébet – Fazekas Tamás
Mikroökonómia példatár- és
feladatgyűjtemény
2. javított kiadás
Mikroökonómia példatár- és feladatgyűjtemény
2. javított kiadás
Írta:
Detkiné Viola Erzsébet
Fazekas Tamás
Lektorálta:
Gödör Zsuzsanna
Kiadó: Szolnoki Főiskola, 2012.
Minden jog fenntartva. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen

formában történő tárolása vagy továbbítása, illetőleg bármilyen elven működő
adatbáziskezelő segítségével történő felhasználása csak a jogtulajdonos előzetes írásbeli
engedélyével történhet.
2
Tartalomjegyzék
Előszó
1. Miről szól a közgazdaságtan? Elemezési eszközök 5
1.1. Tesztkérdések 6
1.2. Számítási- és geometriai feladatok 10
1.3. Megoldások 15
2. Fogyasztói magatartás modellje 26
2.3. Megoldások 56
3. Termelői magatartás modellje 86
3.3. Megoldások 103
4. Tökéletesen versenyző vállalat és iparági egyensúly 115
5. Monopólium, monopolisztikus verseny, oligopólium 142
6. Termelési tényezők piaca és jövedelemeloszlás 178
7. Intertemporális választások, bizonytalanság 201
8. Általános egyensúly, külső gazdasági hatások, közjavak 224
3
Előszó
A példatárat Hirshleifer, J. – Glazer, A. – Hirshleifer, D.: Mikroökonómia, Árelmélet és

alkalmazásai – döntések, piacok és információ (Osiris Kiadó, 2009.) című tankönyve alapján
készítettük el. A könyv az egyik, 1976 óta tanított, számos nyelvre lefordított, sokszáz vezető
egyetemen (többek közt Cambridge-ben, a Harvardon és a Berkeley-n) tankönyvként használt
klasszikus mikroökonómia-könyv két társszerzővel közös, átdolgozott hetedik kiadása. A
közgazdaságtan alapvető módszereinek példásan világos bemutatását az elvek
alkalmazhatóságát bemutató rengeteg, a szociológiától az üzleti életen át a diplomáciáig ívelő
példa segíti.
Olyan példatár- és feladatgyűjtemény, amely kifejezetten ehhez a könyvhöz íródott volna, a

magyar piacon nem létezik, így ez részünkről hiánypótló vállalkozás. Igaz ugyan, hogy a
legnépszerűbb tankönyvekhez készítettek példatárakat is, ezek azonban mind szorosan
igazodnak a szerző országának gazdasági példáihoz. Tekintettel a magyar gazdaság
sajátosságaira, sokkal hatékonyabban taníthatók a sajátos magyar gondolkodásmódhoz
igazodó feladatok.
Példatárunkkal pontosan ebbe az irányba kívánunk lépéseket tenni. A fentieken túlmenően

segíteni kívánjuk a távoktatásos képzésben résztvevő hallgatók tanulástámogatását, oly
módon, hogy a feladatok részletes megoldást is megadjuk, így megkönnyítve a hatékonyabb
és eredményesebb felkészülést a félév végi vizsgára.
Reméljük, hogy munkánkkal hozzá tudunk járulni a mikroökonómia tudományának

megértéséhez, elsajátításához és megkedveléséhez. Ehhez kitartó munkára van szükségük,
amelyhez sok sikert és eredményes tanulást kívánunk!
a szerzők
4
1. fejezet
Miről szól a Közgazdaságtan? Elemezési eszközök
Összefoglaló elméleti kérdések
1. Értelmezze a közgazdaságtan központi alapelveit!

2. Mi a különbség a „szűk” és „tág”értelemben vett közgazdaságtan közt?
3. Értelmezze a racionalitás és önérdek kategóriákat!
4. Ismertesse a koordinációs mechanizmusokat Kornai János csoportosítása alapján!
5. Ismertesse a pozitív és normatív közgazdaságtani megközelítés lényegét!
6. Határozza meg a Mikroökonómia és Makroökonómia tárgyát!
7. Kik a gazdaság szereplői?
8. Soroljon fel néhány konkrét példát a Mikroökonómia két fő problémamegoldó
módszerére, az optimalizálás és egyensúly feladatára!
9. Értelmezze a piac kategóriáját, jellemzőit, mint a kereslet, kínálat és ár kategóriákat!
10. Melyek azok a tényezők, melyek befolyásolják a piaci keresleti görbe helyzetét?
11. Melyek azok a tényezők, melyek befolyásolják a piaci kínálati görbe helyzetét?
5
Tesztkérdések
1. A „szűk” értelmezett közgazdaságtan központi alapelvei:

a) economic man
b) piaci csere
c) nem piaci interakciók
d) Az a) és a b) válasz is helyes.
2. Homo oeconomicus jellemzői közé nem tartozik a

a) magatartása racionális
b) önérdek követése
c) irracionális magatartás
d) egyik sem
3. A piaci interakciók közös alapvető jellemzői

a) a kölcsönösség
b) az önkéntesség
c) utasítás
4. Adam Smith „láthatatlan kéznek” nevezi

a) a javak jogtalan el tulajdonosítását
b) a kormány lehetőségét az emberek jövedelmének megadóztatására
c) megmagyarázhatatlan jelenségek irányítóját
d) a piaci mechanizmust, amely az áron keresztül azon fogyasztóknak juttatja a jószágokat,
akiknek a fizetési hajlandósága a legnagyobb.
5. A közgazdászok közötti véleményeltérés a tudományos fejlődés eredményeként a

a) normatív kérdéseknél csökken
b) pozitív kérdéseknél csökken
c) normatív kérdéseknél nő
d) pozitív kérdéseknél nő.
6. A gazdasági döntések szereplői

a) egyének
b) vállalatok
c) kormányzatok
d) Mindhárom
7. Komparatív statika alapelve azt jelenti, hogy

a) az eredeti és a megváltozott feltételek melletti egyensúlyi helyzeteket hasonlítjuk össze.
b) az eredeti és a megváltozott feltételek melletti egyensúlyi helyzeteket hasonlítjuk össze,
miközben nem vesszük figyelembe az időtényezőt.
c) az eredeti és a megváltozott feltételek melletti egyensúlyi helyzeteket hasonlítjuk össze,
miközben figyelembe vesszük az időtényezőt.
d) Egyik fenti válasz sem helyes.
6
8. A ceteris paribus elv szerint
a) egy tényezőt rögzítünk és a többi változására, készítünk modelleket,
b) néhány tényezőt rögzítünk, és a többit hagyjuk változatlanul,
c) a vizsgálaton kívül eső valamennyi tényezőt változatlannak tekintjük,
d) a modellezés célját ismerve sem dönthető el, hogy mit rögzítünk.
9. A keresleti függvény azt fejezi ki, milyen mennyiséget keresnek a fogyasztók különböző …
mellett.
a) technológiák
b) tényezőkombinációk
c) árak
d) jövedelmek
10. Mely hatás mozdítja el közvetlenül egy jószág piaci keresleti görbéjét?
a) A termék árának változása,
b) A jószág termelőit megadóztatják,
c) Újítás segítségével a termék előállítása olcsóbb lesz,
d) A fogyasztó preferencia-rendszerben a termék fontosabb lesz.
11. Mely hatás mozdítja el közvetlenül egy jószág piaci kínálati görbéjét?
a) A termék árának változása,
b) A jószág termelőit megadóztatják,
c) Újítás segítségével a termék előállítása olcsóbb lesz,
d) A b) és a c) válasz is helyes.
12. Ha egy termék piacán egyidejűleg csökken a piaci kereslet és kínálat, akkor a keresleti
görbe … tolódik el.
a) balra-lefelé, a kínálati görbe balra-felfelé
b) jobbra-felfelé, a kínálati görbe balra-felfelé
c) balra-lefelé, a kínálati görbe jobbra-lefelé
d) jobbra-felfelé, a kínálati görbe jobbra-lefelé
13. Amikor a piaci ár magasabb az egyensúlyi árnál, a kereslet és kínálat törvénye szerint ...
a) a piaci ár emelkedni fog.
b) a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget.
c) a kínált mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget.
d) a következő termelési periódusban nőni fog a termelés.
14. Amikor a piaci ár alacsonyabb az egyensúlyi árnál, a kereslet és kínálat törvénye szerint ...
a) a piaci ár csökkeni fog fog.
b) a keresett mennyiség meghaladja a kínált mennyiséget.
c) a kínált mennyiség meghaladja a keresett mennyiséget.
d) a következő termelési periódusban nőni fog a termelés.
15. Tegyük fel, hogy az éjszakás nővérek munka kínálatának mennyisége meghaladja munkájuk
keresett mennyiségét. Ebből következően a nővérek bére ...
a) emelkedni fog.
b) nem változik.
c) csökkenni fog.
d) alacsonyabb az egyensúlyi bérszintnél.
7
16. Egy brazíliai fagy következtében (ha Brazília adja a világ kávé termelésének egyharmadát, és
tudjuk, hogy a kávé keresleti és kínálati görbéje is igen meredek) ...
a) rövidtávon jelentős áremelkedés áll be a kávé piacán, mivel a kereslet és kínálat nagyon
rugalmatlan.
b) rövidtávon kismértékben változik a kávé ára, mivel a kínálat végtelenül rugalmas.
c) rövidtávon jelentős árcsökkenéshez vezet a kávé piacán, mivel a kereslet meglehetősen
rugalmatlan, és a kínálat nagyon rugalmas.
d) rövidtávon jelentős áremelkedés várható a kávé piacán, mivel a kereslet és a kínálat nagyon
rugalmas.
17. Az alábbiak közül melyik (melyek) okozhatják a benzin keresleti görbéjének jobbra
tolódását?
1. A tömegközlekedés árának jelentős emelkedése.
2. A gépkocsik árának jelentős csökkenése.
3. A benzin előállítási költségének jelentős csökkenése.
a) Csak a 2. és a 3. tényező.
b) Csak a 2. tényező.
c) Csak az 1. és a 2. tényező.
d) Csak az 1. tényező.
18. Ha a piaci ár kisebb lenne az egyensúlyi árnál a kenyér szabályozás mentes piacán, akkor…
a) az egyensúlyi állapothoz képest jóléti többlet keletkezne, és a hatékonyság romlana.
b) hiány lenne a piacon, és a piaci mechanizmusok beindulnának a hiány megszüntetésére.
c) Az egyensúlyi állapothoz képest jóléti többlet keletkezne, és a piaci mechanizmusok
beindulnának az egyensúlytalanság megszüntetésére.
d) Hiány keletkezne, amely hiányra a piaci mechanizmusok nem reagálnának.
19. Az utóbbi években a személyszállítás reál árszínvonala növekedett, miközben a fogyasztás

(utas km-ben) nőtt. Az alábbiak közül melyik vezetne egyértelműen a kereslet és kínálat
törvénye szerint a személyszállítás árának növekedéséhez?
a) a taxi szolgáltatás kínálati görbéjének jobbra tolódása, és a taxi szolgáltatás iránti kereslet
görbéjének jobbra tolódása.
b) A taxi szolgáltatás kínálati görbéjének jobbra tolódása, és a taxi szolgáltatás iránti kereslet
balra tolódása.
c) A taxi szolgáltatás kínálati görbéjének balra tolódása, és a taxi szolgáltatás keresleti
görbéjének jobbra tolódása.
d) A taxi szolgáltatás kínálati görbéjének balra tolódása, és a taxi szolgáltatás keresleti
görbéjének balra tolódása.
20. Az alábbi tényezők közül melyik növelheti a hús keresletét?

a) A hús árának növekedésére számítanak a fogyasztók.
b) Csökken a tojás ára.
c) Nőnek a minimálbérek.
d) Mindegyik előző válasz helyes.
21. Abban az esetben, ha egy termék piacán hatásos árplafon van érvényben, akkor
a) a piaci ár szükségszerűen emelkedni fog
b) a piaci ár szükségszerűen csökkeni fog
c) az eladók által kínált mennyiség alacsonyabb, mint a vevők által keresett mennyiség
d) Az a) és a c) válasz is helyes.
8
22. Abban az esetben, ha egy termék piacán hatásos árminimum van érvényben, akkor
a) a piaci ár szükségszerűen emelkedni fog
b) a piaci ár szükségszerűen csökkeni fog
c) az eladók által kínált mennyiség meghaladja a vevők által keresett mennyiséget
23. Adott az inverz keresleti függvény egyenlete: p(Q) = a − bQ , ahol a az ún. keresletet
elfojtó ár,
a) amely mellett vagy felett a keresett mennyiség nagysága nulla
b) amely mellett vagy felett a keresett mennyiség nagysága végtelen
c) amely mellett minden fogyasztó hajlandó és képes vásárolni
24. Adott az inverz kínálati függvény egyenlete: p(Q) = c + dQ , ahol c az ún. kínálatot
elfojtó ár,
a) amely mellett vagy felett a kínált mennyiség nagysága nulla
b) amely mellett vagy alatt a kínált mennyiség nagysága nulla
c) amely mellett minden eladó hajlandó és képes termelni
25. A határnagyság
a) az origóból az összmennyiség függvényhez húzott sugár meredeksége
b) az összmennyiségi függvénynek a rugalmassága
c) az összmennyiségi függvénynek a meredeksége
d) Az előző állítások egyike sem helyes
26. Az átlagnagyság
a) az origóból az összmennyiség függvényhez húzott sugár meredeksége
b) az összmennyiségi függvénynek a rugalmassága
c) az összmennyiségi függvénynek a meredeksége
27. Ha az összmennyiség növekvő, a megfelelő határmennyiség

a) pozitív
b) negatív
c) zérus
d) lehet pozitív, negatív, illetve zérus nagyság.
28. Ahol az átlagmennyiség csökken, a határmennyiségnek az átlagmennyiség … lesz.

a) alatt
b) felett
c) ugyanott
d) –től jobbra
9
Számítási- és geometriai feladatok
1. feladat. A pizza piacán, amely versenyzői módon működik, a keresleti és a kínálati görbék
egyenlete a következőképpen alakult valamely időszakban (a többi termék árát, valamint a
jövedelmet és az egyéb tényezőket rögzítettük a vizsgálat során):
Q D ( p) = 700 − 2 p
Q S ( p) = 2 p − 100
1. Számítsa ki az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nagyságát!

2. Jellemezze a pizza piacát abban a helyzetben, ha a pizza ára (a) p=210, illetve (b) p=190!
Milyen folyamatok indulnak el a különböző egyensúlytalansági helyzetekben?
3. A pizza piac modelljében melyek lehetnek az endogén, illetve exogén változók:
(a) a sajt ára
(b) a pizza egyensúlyi ára
(c) az elfogyasztott pizza mennyisége
(d) a pizza-sütők termelékenysége
(e) a pizza-szerető lakosság jövedelme
(f) a liszt ára
4. A fenti pontban szereplő exogén változók milyen módon (irányban) befolyásolják a
keresleti,- illetve a kínálati függvények helyzetét, valamint a kialakult egyensúlyi
értékeket (ár és mennyiség)? Ábrázoljon is néhány lehetséges helyzetet!
2. feladat. Tegyük fel, hogy a bérlakás piac versenyzői módon működik, és a bérlakások
iránti keresletet a Q D ( p) = 100 − 2 p függvény írja le. Ismert továbbá, hogy 40 lakást kínálnak
(azaz ezeket a lakásokat mindenképpen bérbe szeretnének adni).
1. Számítsa ki az egyensúlyi bérleti díj és az egyensúlyi lakásmennyiség nagyságát!
2. Jellemezze a lakáspiacot abban a helyzetben, ha a bérleti díj (a) p=40, illetve (b) p=20!
3. Tegyük fel, hogy valamilyen oknál fogva a bérlakások kínálata, ceteris paribus megnő, s
most már 40 helyett 50 lakást szeretnének kiadni. Hogyan alakulnak ebben a helyzetben
az egyensúlyi értékek?
4. Tételezzük most azt fel, hogy valamilyen külső oknál fogva, ceteris paribus (a kínálat, az
eredeti, azaz 40 bérlakás) – például, néhányan, akik lakást béreltek most úgy döntenek,
hogy inkább öröklakást vásárolnak – csökken a bérlakások iránti kereslet. Az új keresleti
görbe egyenlete: Q D ( p) = 80 − 2 p összefüggéssel adható meg. Hogyan alakulnak ebben a
helyzetben az egyensúlyi értékek?
3. feladat. A Cola piacán, amely versenyzői módon működik, ismert a keresleti és a kínálati
görbék egyenlete:
Q D ( p) = 300 − 5 p
Q S ( p) = 10 p − 150
1. Számítsa ki az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nagyságát!

2. Jellemezze a Coca piacát abban a helyzetben, ha a termék ára (a) p=35, illetve (b) p=25!
10
3. A fogyasztók jövedelme ceteris paribus nő, aminek következtében a piaci keresleti görbe
Q D ( p) = 400 − 5 p egyenlettel írható le. Hogyan alakul ebben a helyzetben az egyensúlyi
ár- és a mennyiség nagysága?
4. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán a kereslet és a kínálat alakulása az alábbi
összefüggésekkel adhatók meg: Q D = 2400 − 0,3 p , illetve Q S = 0,1 p − 100 .
1. Mekkora lenne az egyensúlyi ár, illetve hány egységnyi terméket adnának el egyensúlyi
áron?
2. A kormány azt szeretné, hogy 100 egységnyi hiány keletkezzen a piacon. Milyen árat
kellene ehhez előírni a piac számára!
összefüggésekkel adhatók meg: p = 240000 − 4Q , illetve p = 2Q + 15000 .
áron?
2. A kormány azt szeretné, hogy 45 000 egységnyi többlet keletkezzen a piacon. Milyen árat
kellene ehhez előírni a piac számára!
6. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék piacán az inverz keresleti függvény
egyenlete: p = 25 − 0,5Q , illetve az inverz kínálati függvény egyenlete: p = 0,125Q + 1, 25
1. Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget!
2. Jellemezze a piac helyzetét, ha a kormány:
a) árplafont vezet be, p = 4 !
b) árminimumot vezet be, p = 10
3. Az 1. és a 2. kérdésekre adott válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be!
4. Változatlan kereslet mellett a termelők száma nő, az új kínálati függvény egyenlete:
p = 1 + 0,125Q . Jellemezze a piaci helyzetet, majd határozza meg az egyensúlyi árat és
mennyiséget! Válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be!
összefüggésekkel adhatók meg: Q D = 100 − 2 p , illetve Q S = 4 p − 80 .
1. Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget!
2. Jellemezze a piac helyzetét, ha a kormány:
a) árplafont vezet be, p = 25!
b) árminimumot vezet be, p = 40
3. Az 1. és a 2. kérdésekre adott válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be!
4. Változatlan kínálat mellett a fogyasztók számának csökkenésének következtében az új
keresleti függvény egyenlete Q D = 70 − 2 p . Jellemezze a piaci helyzetet, majd határozza
meg az egyensúlyi árat és mennyiséget! Válaszát geometriai eszközökkel is mutassa be!
200
összefüggésekkel adhatók meg: Q D = , illetve Q S = 2 p .
p
áron?
2. Jellemezze a piac helyzetét abban az estben, ha a piaci ár (a) p=20, illetve (b) p=5!
11
9. feladat. Tegyük fel, hogy egy piac inverz keresleti függvényének az
egyenlete: p = 100 − 10Q .
1. Töltse ki a táblázatot!
Mennyiség Ár Bevétel Határbevétel Határbevétel

Q p R (közelítő (egzakt
módszerrel) módszerrel)
MR MR
1
2
3
4
5
6
2. Határozza meg az összbevételi és határbevételi függvényeket!

3. Határozza meg a bevételi függvény maximumához tartozó árat, mennyiséget és a bevételt!
4. Adja meg az átlagbevételi függvényt!
10. feladat. Tegyük fel, hogy egy piac inverz keresleti függvényének az
egyenlete: p = 100 − 10Q 2 .
1. Határozza meg az összbevételi és határbevételi függvényeket!
2. Határozza meg a bevételi függvény maximumához tartozó árat, mennyiséget és a bevételt!
3. Adja meg az átlagbevételi függvényt!
11. feladat. Egy napilapban jelent meg a következő hír:
„Az importsör mennyisége az idén elérheti a tavalyi kétszeresét, mintegy 800 ezer hektolitert,
tovább rontva a hazai söripar kilátásait”
1. Ábrázolja Marshall-kereszt segítségével (számadatok nélkül) az idézetben leírtak hatását a

hazai sörpiacra! Jelölje a kiinduló és az új egyensúlyi árat!
12
12. feladat. Vizsgáljuk meg egy tetszőleges termék (például a fagylalt) piacát! Ehhez
rajzoljon fel az alábbi koordináta rendszerben két olyan görbét, amelynek segítségével a
fagylalt piac keresleti- és kínálati oldalának jellemzői meghatározhatók. Jelölje ezeket a
görbéket a kiinduló állapotban D0 és S0 szimbólummal.
1. Jelölje az ábrán a kiinduló állapotnak megfelelő egyensúlyi ár- és mennyiség nagyságát!

2. Tételezzük fel, hogy a piacon lévő másik termék (például a pálcikás jégkrém) ára
duplájára nő. Tudjuk, hogy fagylalt és a pálcikás jégkrém egymás közeli helyettesítői.
Ábrázolja ebben a helyzetben a fagylalt piacán az új keresleti- és kínálati görbéket, jelölje
ezeket D1 és S1 szimbólummal! (Az egyik görbe helyzete nem változik!) Mi történik az
egyensúlyi ár- és mennyiség értékével?
3. Induljunk ki ismét a kiinduló állapotnak megfelelő egyensúlyi árból- és mennyiségből!
Tételezzük fel, hogy a kedvezőtlen időjárási helyzet következtében a fagylalt ,,termelés’’
jelentősen visszaesik. Vázolja az új keresleti- és kínálati görbéket, jelölje azokat D2 és S2
szimbólummal! (Az egyik görbe helyzete nem változik!) Mi történik az egyensúlyi ár- és
mennyiség nagyságával?
13. feladat. Tegyük fel, hogy a kenyér piacán tökéletes verseny van. Az alábbi ábra a kenyér
piacán mutatja a keresleti- és kínálati görbéket a kiinduló helyzetben:
1. Jelölje az ábrán a kenyér egyensúlyi árát- és mennyiségét!

2. Tegyük fel, hogy a kenyérgyárban alkalmazott pékek munkabére nő. Jelölje be az ábrán a
kenyérpiacon bekövetkező változásokat! Hogyan alakul most a kenyér egyensúlyi ára- és
mennyisége?
3. Tegyük fel, hogy időközben a kenyeret vásárló lakosság jövedelme nagymértékben
visszaesik (például valamilyen restriktív gazdaságpolitikai intézkedés hatására). Mutassa
be a fenti ábrán a kenyérpiacon bekövetkező változásokat! Hogyan alakul most a kenyér
egyensúlyi ára- és mennyisége?
13
14
Megoldások
Tesztkérdések
1. d) A „szűk” közgazdaságtani szemlélet feltételezi a gazdaság szereplőjéről, hogy

racionálisan cselekszik, illetve adásvétel jellegű tranzakciói vannak.
2. c) Economic man jellemzője a racionális magatartás során az önérdek követése.
3. d) A piaci koordináció alapjellemzője a szereplők egymásmellé rendeltsége,
motiváló tényezője, pedig az önérdek, a minél nagyobb haszon elérése.
4. d)
5. b)
6. d)
7. b)
8. c)
9. c)
10. d)
11. d)
12. a)
13. c) A piacon túlkínálat van, ahol az egyensúly a piaci ár csökkenése révén áll
helyre.
14. b) A piacon túlkereslet van, ahol az egyensúly a piaci ár emelkedése révén áll
helyre.
15. c) A piacon túlkínálat, azaz jelen esetben a munka piacán munkanélküliség van,
ahol a piaci mechanizmus a munkabérek csökkenésre révén az egyensúlyi
állapot felé tereli a piacot.
16. d) A meredek keresleti- és kínálati görbe arra utal, hogy a változások az ár
alakulására érzékenyen hatnak, azaz a kérdéses termék kereslete- és kínálata
rugalmas.
17. d) Helyettesítő a két termék, hiszen inkább gépkocsival fognak utazni és nem a
tömegközlekedést fogják választani.
18. b) Hiány, azaz túlkereslet alakulna ki, amelyre a piaci mechanizmus az árak
emelkedésén keresztül reagálna.
19. c)
20. d)
21. d) Definíció szerint.
23. a) A ,,keresletet elfojtó ár,, egy maximális ár, amely felett a fogyasztók nem
hajlandók megvenni a kérdéses terméket.
24. b) A ,,kínálatot elfojtó ár,, egy minimális ár, amely alatt a termelők nem hajlandók
piacra vinni a kérdéses terméket.
25. c) A határmennyiség egy arányszám, egységnyi mennyiségváltozásra jutó
ΔR
összbevétel változás. Képlete: MR = ;lim MR = RQ' .
ΔQ Q→0
26. a) R(Q)
Az átlagmennyiség az egységnyi kibocsátásra jutó bevétel, képlete: AR =
Q
15
27. a) A határmennyiség egy arányszám, egységnyi mennyiségváltozásra jutó
ΔR
összbevétel változás. Képlete: MR = ;lim MR = RQ' .
ΔQ Q→0
28. a) Az átlagmennyiség csökkenését az okozza, hogy a pótlólagos egységnyi

mennyiségnövekedésre jutó bevételnövekmény csökken.
16
1. feladat.
A keresleti és a kínálati függvények értelmezése:
• A piaci keresleti görbe Q D = 700 − 2 p meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi
csökkenése következtében a keresett mennyiség nagysága 2 egységgel növekszik. A piaci
keresleti görbe vízszintes tengelymetszete ( p = 0 → Q D = 700 − 2 ⋅ 0 = 700 ) azt mutatja
meg, ha a pizza ára p = 0 , akkor a maximális keresett mennyiség nagysága 700 db pizza.
A piaci keresleti görbe függőleges tengelymetszete ( Q D = 0 → 0 = 700 − 2 ⋅ p → p = 350 )
azt mutatja meg, hogy a fogyasztók maximum p = 350 -ot hajlandóak fizetni egy pizzáért.
Ez az ún. keresletet elfojtó ár. A piaci inverz keresleti függvény a keresleti függvény p -re
rendezve, azaz p = 350 − 0,5Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi növekedése
következtében az ár 0,5-el csökken.
• A piaci kínálati görbe Q S = 2 p − 100 meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi

csökkenése következtében a kínált mennyiség nagysága 2 egységgel csökken. A piaci
inverz kínálati függvény kínálati függvény p -re rendezve, azaz p = 0,5Q + 50 megadja,
hogy a kínált mennyiség egységnyi növekedése következtében a kínálati ár 0,5-el nő. A
piaci kínálati görbe függőleges tengelymetszete ( Q S = 0 → 0 = 2 ⋅ p − 100 → p = 50 ) azt
mutatja meg, ha a pizza ára p = 50 , akkor ennél az árnál, illetve ezen ár alatt nem
termelnek pizzát, azaz Q S = 0 . Ez az ún. kínálatot elfojtó ár.
1. Egyensúlyban:
QD = QS
700 − 2 p = 2 p − 100
p = 200
Q = 700 − 2 ⋅ 200 = 300
2.
a) Abban az esetben, ha p = 210
Q D = 700 − 2 ⋅ 210 = 280
Q S = 2 ⋅ 210 − 100 = 320
A kereslet < kínálat, tehát a piacon túlkínálat van, 40 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus
révén csökkeni kezd az ár.
b) Abban az esetben, ha p = 190

Q D = 700 − 2 ⋅190 = 320
Q S = 2 ⋅190 − 100 = 280
A kereslet > kínálat, tehát a piacon túlkereslet van, 40 egységnyi. Ekkor a piaci mechanizmus
révén emelkedni kezd az ár.
3. Endogén változók: a pizza ára, a pizza elfogyasztott mennyisége, illetve exogén változók: a
sajt ára, a pizza-sütők termelékenysége, a liszt ára, a pizza - szerető lakosság jövedelme.
17
4. Például a sajt ára emelkedik, vagy a pizza-sütők termelékenysége emelkedik - ezek a
kínálati görbét mozgatják, vagy például a pizza - szerető lakosság jövedelme csökken - ez
pedig a keresleti görbét mozgatja.
• Pizza-sütők termelékenysége növekszik: a piaci kínálati függvény balra tolódik, azaz

az egyensúlyi ár csökken, az egyensúlyi mennyiség növekszik. Ábra:
• Lakosság jövedelme növekszik: a piaci keresleti függvény felfele tolódik, azaz az

egyensúlyi ár nő, az egyensúlyi mennyiség nő. Ábra:
18
2. feladat.
• A piaci keresleti piaci keresleti görbe Q D = 100 − 2 p meredeksége megmutatja, hogy az ár
(most a bérleti díj) egységnyi csökkenése következtében a keresett mennyiség (jelen
esetben a lakások iránti keresett mennyiség) nagysága 2 egységgel növekszik. A piaci
meg, ha a lakás ára p = 0 , akkor a maximális keresett mennyiség nagysága 100 lakás. A
piaci keresleti görbe függőleges tengelymetszete ( Q D = 0 → 0 = 100 − 2 ⋅ p → p = 50 ) azt
mutatja meg, hogy a fogyasztók maximum p = 50 Ft-ot hajlandóak fizetni egy bérlakásért.
Ez az ár az ún. keresletet elfojtó ár. A piaci inverz keresleti függvény a keresleti függvény
p -re rendezve, azaz p = 50 − 0,5Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi
növekedése következtében a bérleti díj 0,5-el csökken.
• A kínálati görbe függőleges, azaz a kínálat nagysága a példában állandó, független a bérleti
díj nagyságától. 40 lakás áll rendelkezésre, amit mindenféleképpen ki szeretnének adni.
1. Egyensúlyban:
QD = QS
100 − 2 p = 40
p = 30
Q = 40
2.
a) Abban az esetben, ha p = 40
Q D = 100 − 2 ⋅ 40 = 20
Q S = 40
b) Abban az esetben, ha p = 20
Q D = 100 − 2 ⋅ 20 = 60
Q S = 40
3. Új egyensúlyban: S’=50-nél
Q D' = QS
100 − 2 p = 50
p = 25
Q = 50
4. Új egyensúlyban: Q D ' = 80 − 2 p esetén Q D ' = Q S → 80 − 2 p = 40,azaz p = 20 és Q = 40
19
3. feladat.
• A piaci keresleti görbe Q D = 300 − 5 p meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi
csökkenése következtében a keresett mennyiség nagysága 5 egységgel növekszik. A piaci
meg, ha a Cola ára p = 0 akkor a maximális keresett mennyiség nagysága 300 üveg. A
piaci keresleti görbe függőleges tengelymetszete ( Q D = 0 → 0 = 300 − 5 ⋅ p → p = 60 ) azt
mutatja meg, hogy a fogyasztók maximum p = 60 -ot hajlandóak fizetni egy üveg Coláért.
Ez az ár az ún. keresletet elfojtó ár. A piaci inverz keresleti függvény a keresleti függvény
p -re rendezve, azaz p = 60 − 0, 2Q megadja, hogy a keresett mennyiség egységnyi
növekedése következtében az ár 0,2-el csökken.
• A piaci kínálati görbe Q S = 10 p − 150 meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi
csökkenése következtében a kínált mennyiség nagysága 10 egységgel növekszik. A piaci
inverz kínálati függvény kínálati függvény p -re rendezve, azaz p = 0,1Q + 15 megadja,
hogy a kínált mennyiség egységnyi növekedése következtében a kínálati ár 0,1-el nő. A
piaci kínálati görbe függőleges tengelymetszete ( Q S = 0 → 0 = 10 ⋅ p − 150 → p = 15 ) azt
mutatja meg, ha a Cola ára p = 15 , akkor ennél az árnál, illetve ezen ár alatt nem
termelnek Colát, azaz Q S = 0 . Ez az ár az ún. kínálatot elfojtó ár.
1. Egyensúlyban:
QD = QS
300 − 5 p = 10 p − 150
p = 30
Q = 300 − 5 ⋅ 30 = 150
2.
c) Abban az esetben, ha p = 35
Q D = 300 − 5 ⋅ 35 = 125
Q S = 10 ⋅ 35 − 150 = 200
d) Abban az esetben, ha p = 25
Q D = 300 − 5 ⋅ 25 = 175
Q S = 10 ⋅ 25 − 150 = 100
3. Új egyensúlyban:
Q D' = Q S
400 − 5 p = 10 p − 150
p = 36, 7
Q = 300 − 5 ⋅ 36, 7 = 116, 7
20
4. feladat.
1. Egyensúlyban: Q D = Q S → 2400 − 0,3 p = 0,1 p − 100 ,5, így p = 6250 és Q = 525
2. Ha hiány (túlkereslet) alakul ki, akkor

Q D > Q S → Q D − Q S = 10
2400 − 0,3 p − (0,1 p − 100) = 10 → p = 6000
5. feladat.
1. Egyensúlyban (az inverz keresleti függvények egyenlősége az egyensúlyi mennyiség
nagyságát fogja megadni): Q D = Q S → 240000 − 4Q = 15000 + 2Q ,5, így Q = 42500 és
p = 100000
2. Ha többlet (túlkínálat) alakul ki, akkor Q S > Q D → Q S − Q D = 45000 . Ehhez az inverz

keresleti és kínálati függvény egyenletét át kellett rendezni: Q D = 60000 − 0, 25 p és
Q S = 0,5 p − 7500 . Behelyettesítve: 0,5 p − 7500 − (60000 − 0, 25 p) = 45000 → p = 150000
6. feladat.
• A piaci inverz keresleti függvény: p = 25 − 0,5Q megadja, hogy a keresett mennyiség
egységnyi növekedése következtében az ár 0,5-el csökken.
A piaci keresleti függvény: az inverz keresleti függvény átrendezése Q -ra:
Q D = 50 − 2 p megadja, hogy az ár egységnyi csökkenése következtében a keresett
mennyiség 2 egységgel nő.
• A piaci inverz kínálati függvény: p = 1, 25 + 0,125Q megadja, hogy a kínált mennyiség
egységnyi növekedése következtében a kínálati ár 1,5 egységgel nő. A piaci kínálati
függvény: az inverz kínálati függvény átrendezése Q -ra: Q S = 8 p − 10 megadja, hogy az ár
egységnyi csökkenése következtében a kínált mennyiség 8 egységnyivel csökken.
1. Piaci egyensúly esetén az eladott és kínált mennyiség egyenlő kell, hogy legyen egymással
50 − 2 p = 8 p − 10 → p = 6 és Q = 38.
2.
a) Árplafon: p = 4 . Ekkor a kereslet: Q D = 50 − 2 ⋅ 4 = 42 és a kínálat: Q S = 8 ⋅ 4 − 10 = 22 .
Ebben a helyzetben a kereslet > kínálat, tehát a piac túl keresletes, melynek nagysága 22
(= 42 – 22) egységnyi. Az árplafon (vagy ármaximum) hatékony, mivel az egyensúlyi ár
alatt van, így a piaci ár 4 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát cserélt mennyiség
Q ' = Q S = 22 egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján).
b) Árminimum: p = 10 . Ekkor a kereslet: Q = 50 − 2 ⋅10 = 30 és a kínálat: Q = 8 ⋅10 − 10 = 70 .

Ebben a helyzetben a kereslet < kínálat, tehát a piac túlkínálatos, melynek nagysága 40 (=
70 – 30). Az árminimum (vagy árpadló) hatékony, mivel az egyensúlyi ár felett van, így a
piaci ár 10 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát cserélt mennyiség
Q ' = Q D = 30 egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján).
21
3. A termelők számának növekedése miatt a piaci inverz kínálati függvény módosult,
p = 1 + 0,125Q . Ezért a piaci kínálati görbe párhuzamosan eltolódik jobbra, míg a piaci
keresleti görbe változatlan marad. Az új piaci egyensúlyi mennyiség és ár alakulása:
25 − 0,5Q = 1 + 0,125Q → Q = 38, 4 és p = 5,8 .
7. feladat.
1. Piaci egyensúly esetén az eladott és kínált mennyiség egyenlő kell, hogy legyen egymással
100 − 2 p = 4 p − 80 → p = 30 és Q = 40.
2.
a) Árplafon: p = 25 . Ekkor a kereslet: Q D = 100 − 2 ⋅ 25 = 50 és a kínálat:
Q S = 4 ⋅ 25 − 80 = 20 . Ebben a helyzetben a kereslet > kínálat, tehát a piac túl keresletes,
melynek nagysága 30 (= 50 – 20) egységnyi. Az árplafon (vagy ármaximum) hatékony,
mivel az egyensúlyi ár alatt van, így a piaci ár 25 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát
cserélt mennyiség Q ' = Q S = 20 egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján).
b) Árminimum: p = 40 . Ekkor a kereslet: Q D = 100 − 2 ⋅ 40 = 20 és a kínálat:

Q S = 4 ⋅ 40 − 80 = 80. Ebben a helyzetben a kereslet < kínálat, tehát a piac túlkínálatos,
melynek nagysága 60 (= 20 – 20). Az árminimum (vagy árpadló) hatékony, mivel az
egyensúlyi ár felett van, így a piaci ár 40 lesz. Ennél az árnál a ténylegesen gazdát cserélt
mennyiség Q ' = Q D = 20 egységnyi (a rövidebb oldal elve alapján).
3. A fogyasztók számának csökkenése miatt a piaci keresleti függvény módosult,

Q D = 70 − 2 p . Ezért a piaci keresleti görbe párhuzamosan eltolódik balra, míg a piaci
kínálati görbe változatlan marad. Az új piaci egyensúlyi mennyiség és ár alakulása:
70 − 2 p = 4 p − 80 → p = 25 és Q = 20.
8. feladat.
200
1. Egyensúlyban: Q D = Q S → = 2 p , így p = 10 és Q = 20
p
2. Piac jellemzése:
a) Abban az esetben, ha p=20, akkor QD=10 és QS=40, azaz a piacon túlkínálat van.
b) Abban az esetben, ha p=5, akkor QD=40 és QS=10, azaz a piacon túlkereslet van.
9. feladat.
Az inverz piaci keresleti függvény: p = 100 − 10Q
1. A helyesen kitöltött táblázat:
Mennyiség Ár Bevétel Határbevétel Határbevétel

Q p R (közelítő (egzakt
módszerrel) módszerrel)
MR MR
1 90 90 - 80
2 80 160 60 70
3 70 210 80 50
4 60 240 20 30
5 50 250 0 10
6 40 240 - -10
22
2. Bevételi függvény egyenlő a piaci ár és mennyiség szorzatával:
R = p(q) ⋅ Q = (100 − 10Q)Q = 100Q − 10Q 2
A határbevételi függvényt a bevételi függvény Q szerinti első deriváltja, tehát:

MR = 100 − 20Q . Ebbe a képletbe történő behelyettesítéssel a határbevétel egzakt módon
kiszámolható.
A határbevétel közelítő módszerrel történő meghatározása: az adott termelési
mennyiséghez tartozó határbevétel a ,,legutolsó’’ és a ,,következő’’ termelési
mennyiséghez tartozó határbevétel számtani átlaga.
Q=2 MC (Q = 2 ) =
(160 − 90) + ( 210 − 160) = 120 = 60
2 2
Q=3 MC (Q = 3) =
( 210 − 160) + (240 − 210) = 80 = 40
2 2
(240 − 210) + (250 − 240) 40

Q=4 MC ( Q = 4 ) = = = 20
2 2
(250 − 240) + (240 − 250) 0

Q=5 MC (Q = 5) = = =0
2 2
3. A bevételi görbe maximuma ott van ahol MR nulla, tehát: 0 = 100 − 20Q → Q = 5
1. Az átlagbevételi függvény a bevételi függvénynek a Q szerinti hányadosa:

R 100Q − 10Q 2
AR(Q) = = = 100 − 10Q , azaz pontosan megegyezik az inverz keresleti
Q Q
függvénnyel.
10. feladat.
2. Bevételi függvény egyenlő a piaci ár és mennyiség szorzatával:

R = p(q) ⋅ Q = (100 − 10Q )Q = 100Q − 10Q
2 3
A határbevételi függvényt a bevételi függvény Q szerinti első deriváltja, tehát:

MR = 100 − 30Q2 .
3. A bevételi görbe maximuma ott van ahol MR nulla, tehát: 0 = 100 − 30Q 2 → Q = 1,8 .
4. Az átlagbevételi függvény a bevételi függvénynek a Q szerinti hányadosa:

R 100Q − 10Q 3
AR(Q) = = = 100 − 10Q2 , azaz pontosan megegyezik az inverz keresleti
Q Q
függvénnyel.
23
11. feladat.
Az ábra alapján megállapítható, hogy a hazai sörtermelés (kínálat) visszaesett. Ennek
következtében a sör egyensúlyi ára emelkedett, a mennyiség pedig csökkent.
12. feladat.
A fagylalt piaca kiinduló egyensúlyi helyzetben:
24
Mivel a két termék egymás helyettesítője, így ha a pálcikás jégkrém ára duplájára emelkedik,
akkor inkább fagylaltot fognak fogyasztani az emberek. Ennek hatására a fagylalt iránti
kereslet nő:
Ebben a helyzetben csökken a fagylalt piaci kínálata, a kedvezőtlen időjárási körülmények

következtében:
25
13. feladat.
1. Ha a pékek munkabére nő, ez összességében növeli az előállítási költségek nagyságát.
Így a kenyér piaci kínálata kisebb lesz:
Ha a kenyeret vásárló lakosság jövedelme csökken, akkor ez visszafogja a kenyér iránti

kereslet nagyságát:
26
2. fejezet.
Fogyasztói magatartás modellje
1. Értelmezze a fogyasztó optimális választását!

2. Ismertesse a preferenciarendezés axiómáit!
3. Határozza meg a hasznosság lényegét!
4. Értelmezze a kardinális és ordinális hasznosságot!
5. Határozza meg a hasznossági függvény lényegét! Határozza meg a határhaszon fogalmát
és képletét! Mit mond ki a csökkenő határhaszon törvénye?
6. Fogalmazza meg a közömbösségi görbe lényegét! Ismertesse a „jól” viselkedő
közömbösségi görbék tulajdonságait! Adja meg a „jól” viselkedő preferenciákat rögzítő
hasznossági függvény egyenletét és közömbösségi görbe egyenletét!
7. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi görbe térképét a hozam (X) és kockázat (Y)
jószágokra! Jellemezze a két terméket! Adja meg a hasznossági függvény egyenletét!
8. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét, ha az X jószág hasznos, de az Y semleges
jószág!
9. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét, ha az X és Y jószág tökéletesen helyettesíti
egymást! Adja meg a fogyasztó hasznossági függvényének az egyenletét!
10. Ábrázolja a fogyasztó közömbösségi térképét, ha az X és Y jószág tökéletesen kiegészíti
egymást!
11. Elemezze a fogyasztó optimális választását, ha jövedelme változik ceteris paribus!
Fogalmazza meg a jövedelem-fogyasztási görbe lényegét! Vezesse le az X és Y jószág
Engel-görbéjét és fogalmazza meg lényegét! Mutassa be a normál magasabb rendű és az
alacsonyabb rendű jószágok Engel-görbéjét!
12. Elemezze a fogyasztó optimális választását, ha az egyik termék ára változik ceteris
paribus! Fogalmazza meg az ár-fogyasztási görbe lényegét! Vezesse le az X termék
egyéni keresleti görbéjét és fogalmazza meg lényegét! Jellemezze a Giffen javakat!
13. Értelmezze a teljes árhatást és bontsa fel helyettesítési és jövedelmi hatásra!
14. Mi a keresletrugalmasság lényege? Mutassa be a kereslet árrugalmasságának és a
fogyasztói kiadás közti kapcsolatot! Határozza meg a jövedelemrugalmasság lényegét és
előjele, valamint nagysága alapján csoportosítsa a javakat! Határozza meg a kereszt-
árrugalmasság lényegét és előjele, valamint nagysága alapján jellemezze a két termék
kapcsolatát!
27
Tesztkérdések
Hasznosság és preferenciák
1. A hasznosság kardinális megközelítése szerint

a) az egyes egyén számára jelentkező hasznosság számszerűen mérhető, és a számszerű
értékek értelmezhetők.
b) az egyes egyén számára jelentkező hasznosság számszerűen nem mérhető, és az egyes
értékeknek nincs is közgazdasági tartalma.
c) az egyes egyének kardinális hasznossága nem feltétlenül összeadható, mert annak mérése
csak kizárólag egyetlen skálán lehetséges.
d) Több helyes válasz is van.
2. Melyik állítások igazak az alábbiak közül?

a) A TU (c) összhasznosság görbéje egy ,,kardinálisan mérhető’’ TU : R → R hasznossági
függvénye a c fogyasztás mennyiségének.
b) A határhaszon ( MU ) azt fejezi ki, hogy egységnyivel növelve a fogyasztást, mennyivel
változik a hasznosság.
c) A határhaszon függvény mindig pozitív, folyamatosan csökkenő és negatív értékeket is
felvehet.
d) Mindegyik fenti állítás igaz.
3. A kardinális hasznosság elmélet értelmében egy termék fogyasztását növelve az összhaszon

a) minden esetben növekszik
b) eleinte csökken, majd növekszik
c) alacsony fogyasztási szint mellett negatív
d) először nő majd csökken
4. A hasznosság ordinális megközelítése szerint

a) megállapítható, hogy a határhaszon pozitív vagy negatív, de az már nem, hogy emelkedik
vagy csökken.
b) az egyes egyén számára jelentkező hasznosság számszerűen nem mérhető, és az egyes
értékeknek nincs is közgazdasági tartalma.
c) Mindegyik fenti állítás igaz.
d) Mindegyik fenti állítás hamis.
5. Igaz, hogy
a) ha egy fogyasztó ordinális hasznosságfüggvénnyel jellemezhető, akkor meg tudja
mondani, hogy hányszor jobban szeret egy jószágkosarat egy másiknál.
b) ha egy fogyasztó kardinális hasznosságfüggvénnyel jellemezhető, akkor meg tudja
mondani, hogy hányszor jobban szeret egy jószágkosarat egy másiknál.
c) létezik általában olyan társadalmi jóléti függvény, amely a jól viselkedő egyéni
hasznossági függvények tulajdonságaival bír, és amelyet az egyéni hasznossági
függvények súlyozásával nyerünk (ahol minden súly szigorúan pozitív).
d) A (b) és a (c) válasz is helyes.
28
6. A preferencia rendezés axiómái
a) összehasonlíthatóság
b) monotonitás
c) tranzitivitás
d) Az a) és a c) is.
7. Ha egy fogyasztó preferencia rendezésében két különböző jószágkombináció

közömbösségi relációban van, akkor
a) a fogyasztó számára a két jószágkombináció teljesen érdektelen
b) mindkét jószágkombináció ugyanakkora pénzjövedelemből vásárolható meg
c) mindkét jószágkombináció ugyanolyan mértékű élvezeti szintet tesz lehetővé
d) mindkét jószágkombináció hasznos a fogyasztó számára
8. Az azonos hasznossági szintet képviselő jószágkombinációkat jelölő pontok halmazát ..

a) keresleti görbének hívjuk.
b) közömbösségi görbének hívjuk.
c) költségvetési egyenesnek hívjuk.
d) átlagos helyettesítők vonalának hívjuk.
9. A preferenciák tranzitivitása azt eredményezi, hogy

a) a közömbösségi görbék lineárisak;
b) a költségvetési egyenes meredeksége negatív;
c) a közömbösségi görbék negatív meredekségűek;
d) a közömbösségi görbék nem metszik egymást.
10. Ha egy fogyasztó csak két jószágot fogyaszt, és preferenciarendezése szigorúan konvex,
a) akkor mindkét jószág hasznos.
b) akkor bármely két, egymáshoz képest közömbös jószágkosár számtani átlagát preferálja a
fogyasztó
c) akkor egyik közömbösségi görbének sem lehet metszéspontja koordináta-tengellyel.
d) Mindhárom állítás igaz.
11. A fogyasztó a közömbösségi térképén az egyik közömbösségi görbéről a másikra haladva

megváltozik a(z)
a) Ízlésvilága.
b) hasznossági szintje.
c) hasznossági függvénye.
d) Előzőek mindegyike.
12. Tudjuk, hogy egy fogyasztó számára a (0,2) és a (2,0) jószágkosarak közömbösek és
preferenciái szigorúan konvexek. Ekkor
a) az (1;1,5) jószágkosarat biztosan preferálja a fenti kosarakhoz képest.
b) az (1;1,5) jószágkosarat biztos nem preferálja a fenti kosarakhoz képest.
c) biztos, hogy mindkét jószágból valamilyen pozitív mennyiséget fogyaszt.
d) Ennyi információból nem lehet eldönteni.
29
13. Tudjuk, hogy egy fogyasztó számára a (0,2) és a (2,0) jószágkosarak közömbösek és
preferenciái szigorúan konvexek. Ekkor
a) az (1,1) jószágkosarat biztosan preferálja a fenti kosarakhoz képest.
b) az (1,1) jószágkosarat biztos nem preferálja a fenti kosarakhoz képest.
c) biztos, hogy mindkét jószágból valamilyen pozitív mennyiséget fogyaszt.
d) Ennyi információból nem lehet eldönteni.
14. Az U ( x, y ) = xy hasznossági függvény esetén mely reláció(k) nem igaz?

a) (x, 2y)≈ (2x, y)
b) (8x, y)>(2x,4y)
c) (3x, 3y)<(4x,3y)
d) (5x,4y)≈ (2x,10y)
15. Két jószág esetében a helyettesítési határarány ( MRS )

a) két jószág relatív határhasznának arányát méri
b) a két jószág határhasznának arányát fejezi ki
c) azt mutatja, hogy milyen arányban hajlandó a fogyasztó az egyik jószágot a másikra
cserélni
d) mindhárom előző állítással jellemezhető
16. Egy közömbösségi görbe meredekségének abszolút értéke megegyezik ...

a) a termékek árainak arányával.
b) a határhasznok különbségével.
c) a helyettesítés határrátájával.
d) a termékek árainak különbségével.
17. A helyettesítési határarány ( MRS ) abszolút értéke megmutatja, hogy

a) ha az egyik jószágból egy egységgel kevesebbet vesz a fogyasztó, akkor a másik
jószágból hány egységgel tud többet venni.
b) ha az egyik jószág rezervációs ára egy egységgel nő, akkor hogy változik a piaci ár.
c) ha az adott pontban az egyik jószágból egy egységgel kevesebbet fogyaszt a fogyasztó,
akkor a másik jószágból hány egységgel kell többet fogyasztani a változatlan hasznossági
szint eléréséhez.
18. Egy hasznossági függvény pozitív monoton transzformációja

a) ugyanazokat a preferenciákat jelzi, mint az eredeti hasznossági függvény.
b) nem változtatja meg a határhasznokat.
c) nem változtatja meg a teljes haszon értékeket.
d) másik közömbösségi térképet eredményez, mint az eredeti volt.
19. Egy hasznosságfüggvény pozitív monoton transzformációja során nem változik

a) a jószágkosarak preferencia-sorrendje.
b) a két jószágra vonatkozó határhaszon.
c) a helyettesítési határráta.
d) Több válasz is helyes.
30
20. Feltételezve, hogy a két jószág valamilyen mértékben helyettesíti egymást, az X káros
jószág, az Y hasznos jószág, a két termék közömbösségi görbéi
a) konvexek.
b) vízszintes egyenesek.
c) függőleges egyenesek.
d) Az előzőek egyike sem helyes.
21. A „jól” viselkedő (Cobb-Douglas) preferenciákat jellemzi(k)

a) az U ( x, y) = x a y1−a hasznossági függvény.
b) a preferencia rendezés monotonitása.
c) a közömbösségi görbék alakja konvex.
d) Az előzőek mindegyike.
22. Minden sört egyformán szeretek, így például egy korsó Borsodi ugyanolyan jó nekem,
mint egy korsó Guiness. Ekkor a preferenciáim:
a) tökéletes helyettesítők;
b) konkávak;
c) nem racionálisak;
d) tökéletes kiegészítők.
23. Az U ( x, y ) = ax + by hasznossági függvény

a) közömbösségi görbéi konvexek.
b) közömbösségi görbéi negatív meredekségű lineáris egyenesek.
c) a fogyasztó a szélsőségekkel szemben mindig az átlagot választja.
d) Az előző válaszok egyike sem helyes.
24. Csak akkor szeretem a spagettit paradicsomszósszal, ha pontosan ugyanannyi a kétféle

összetevő benne. Ha az egyikből több van, mint a másikból, a fölösleget a tányéron hagyom.
Ekkor a preferenciáim:
a) nem racionálisak;
b) konkávak;
c) tökéletes kiegészítők;
d) tökéletes helyettesítők.
25. Az U ( x, y) = min {ax; by}hasznossági függvény

a) közömbösségi görbéi negatív meredekségű lineáris egyenesek
b) javai tökéletesen kiegészítők
c) javai tökéletesen helyettesítik egymást
d) javai helyettesítik egymást, de nem tökéletesen
26. Az alábbi hasznossági függvények esetén helyes az állítás, hogy az egyik jószág hasznos,
a másik jószág káros:
a) U ( x, y ) = x + y
x2
b) U ( x, y) =
y
x2 ⋅ y
c) U ( x, y ) =
y
d) U ( x, y) = xy 2
31
Fogyasztói döntés és kereslet
1. Melyik állítás igaz?

a) Az ármérce jószág azt jelenti, hogy minden cserearány (árarány) megadásánál e jószág
mennyisége szerepel a számlálóban.
b) Ármérce jószág nélkül nem lehet cserélni.
c) Nem csak a pénz lehet az ármérce jószág.
2. Költségvetési halmaz
a) a fogyasztó számára megfizethető jószágkosarakat tartalmazza.
b) a fogyasztó számára „ I ” forintba kerülő jószágkosarakat köti össze.
c) a fogyasztó számára optimális jószágkosarakat köti össze.
3. A költségvetési halmaz egyenlete adott jövedelem ( I ), adott p x és p y mellett:

a) I ≤ px x + p y y
b) I = px x + p y y
c) I ≥ px x + p y y
d) Az előzőek egyike sem helyes
4. A költségvetési egyenes
a) meredeksége az X jószág fogyasztásának lehetőségköltségét fejezi ki.
I
b) értéknél metszi a függőleges tengelyt ( y )
px
I
c) értéknél metszi a vízszintes tengelyt ( x )
py
d) Az előzőek mindegyike helyes.
5. A költségvetési egyenes tengelymetszetei:

a) megmutatják, hogy az egyes jószágokból legfeljebb mennyit tudnánk megvásárolni, ha az
összes jövedelmünket rá költenénk;
b) az egyenes meredekségével egyenlők;
c) megadják azt az arányt, amely mellett az egyik jószágot helyettesíthetjük a másikkal;
d) megadják azt a maximális elégedettségi szintet, amelyet a fogyasztó elérhet.
6. Egy fogyasztó I összeget költhet 2 jószágra, melyek ára p x és p y . Ekkor a költségvetési

egyenes meredeksége
px
a) − ,
py
I
b) − ,
py
py
c) − ,
px
I
d) −
px
32
7. A fogyasztó jövedelmét elköltve vásárolhat X jószágból 6, Y jószágból 17 darabot, vagy X
jószágból 10, Y jószágból 15 darabot. A költségvetési egyenesének a meredeksége:
a) -1/2
b) -1
c) -1,5
d) -2
8. Ha egy kétjószágos jószágtérben az árak és a jövedelem is megduplázódik, mi történik a

költségvetési egyenessel?
a) Egyáltalán nem változik meg.
b) A tengelymetszetei az origóhoz közelebb kerülnek.
c) A meredeksége növekedhet és csökkenhet is.
d) A tengelymetszetei az origótól eltávolodnak.
9. A fogyasztó jövedelme megduplázódik és a két termék ára változatlan, a költségvetési

egyenes
a) marad a helyén
b) párhuzamosan eltolódik jobbra, a tengelymetszetek megduplázódnak
c) párhuzamosan eltolódik balra, a tengelymetszetek felére
d) az előzőek egyike sem helyes
10. Ha a jövedelem csökken, miközben az árak változatlanok maradnak, akkor a költségvetési

korlát
a) laposabbá válik;
b) meredekebb lesz;
c) párhuzamosan befelé tolódik el;
d) párhuzamosan kifelé tolódik.
11. Tegyük fel, hogy az árak hirtelen megduplázódnak, a nominális jövedelem pedig
háromszorosára nő, akkor a költségvetési egyenes
a) meredekebb lesz;
b) laposabb lesz;
c) meredeksége nem változik;
d) nem lehet eldönteni.
12. Molnár Ilonának 15000 forint jövedelme van, melyet két termékre költ el, az X jószág az
ásványvíz, az Y a kenyér. Az ásványvíz ára 200 forint/liter, a kenyér ára 250 forint/kg. Az
állam az ásványvíz egységére (liter) 25%-os fogyasztási adót vet ki. Molnár Ilona
költségvetési egyenesének egyenlete:
a) 15000 = 200 x + 250 y
b) 15000 = 225 x + 300 y
c) 15000 = 250 x + 250 y
d) 15000 = 150 x + 250 y
33
13. Kis Tamarának 10000 forint jövedelme van, melyet teljes egészében elkölt X és Y
jószágra. Az X jószág egységára 100 forint, az Y jószág egységára 200 forint. Az állam az X
termék egységére 25 forint mennyiségi adót vet ki. A fogyasztó költségvetési egyenesének
egyenlete:
a) 10000 = 125 x + 200 y
b) 10000 = 75 x + 225 y
c) 10000 = 125 x + 225 y
d) 10000 = 125 x + 250 y
14. A jól viselkedő preferenciákkal rendelkező fogyasztó optimális választása minden esetben
az a pont,
a) ahol a helyettesítési határarány megegyezik az árarányokkal.
b) ahol a fogyasztó már nem tud jobb helyzetbe kerülni.
c) ahol a közömbösségi görbe és a költségvetési egyenes érinti egymást.
d) Mindhárom előző állítás igaz.
15. Az U ( x, y) = x a y b preferenciák esetén a fogyasztó optimális kosarának jellemzője:

a I
a) x =
a + b px
b I
b) y =
a + b py
c) a megfizethető legjobb fogyasztói kosár
d) Az előző állítások mindegyike helyes
16. Az alábbiak közül melyik nem feltétlenül igaz egy haszonmaximalizáló fogyasztó esetében,
feltéve, hogy két terméket (X és Y) fogyaszt, és „jól viselkedőek” a közömbösségi görbék?
MU x px
a) =
MU y p y
px
b) = a közömbösségi görbe meredekségének abszolút értéke
py
px
c) = jövedelem
py
p
d) MRS = x
py
17. Szigorúan konvex közömbösségi görbék esetén

a) a fogyasztó a többet többre értékeli.
b) biztosan belső pont lesz a fogyasztó optimális választása.
c) a helyettesítési határarány abszolút értékben csökkenő.
d) Egyik fenti válasz sem feltétlenül igaz.
18. Ha egy fogyasztó választásakor nem érvényesül az árarányok és a helyettesítési határráta

egyenlősége, akkor a fogyasztó ...
a) lehet haszonmaximalizáló, de ekkor a preferenciarendezését ábrázoló közömbösségi görbék
csak konkávok
b) lehet haszonmaximalizáló, de ekkor a preferenciarendezését ábrázoló közömbösségi görbék
nem lehetnek "jól viselkedőek" (konvexek).
34
c) lehet haszonmaximalizáló, de ekkor a közömbösségi görbék csak lineáris egyenesek
lehetnek.
d) Egyik előző válasz sem helyes.
19. Egy haszonmaximalizáló fogyasztónak növelnie kell egy termékből a fogyasztást, ha

a) a termék határhasznának és árának szorzata pozitív
b) a termék határhaszna nagyobb, mint az ára
c) a termék határhaszna nagyobb, mint bármely más terméké
d) a termék határhasznának és árának hányadosa nagyobb, mint bármely más terméké
20. Ha egy fogyasztónak el kell költenie az összes jövedelmét két termék valamilyen
kombinációjára, és azt választja, hogy az összes pénzt csak az egyik termékre költi, akkor…
a) a másik termék káros jószág.
b) A másik termék határhaszna zérus.
c) A két termék bizonyosan tökéletes kiegészítő termékpár.
d) A két termék bizonyosan tökéletes helyettesítő termékpár.
21. Amennyiben két jószág egymást tökéletesen helyettesíti a fogyasztó ízlésvilágában, akkor
a) adott feltételek mellett több optimális kosár is lehet.
b) az optimális megoldás minden esetben sarokmegoldást jelent.
c) a helyettesítési határráta mindig egységnyi.
d) Egyik válasz sem helyes.
22. Az U ( x, y ) = ax + by típusú preferenciák esetén, ha az MRS < tgα

a) a jövedelem-ajánlati görbe az y tengellyel egybeesik
b) az Y termék Engel görbéje meredeksége p y
I
c) a fogyasztó optimális választása: x = ;y=0
px
d) Az a) és a b) válasz helyes.
23. Ha egy fogyasztó számára 2 sárgadinnye tökéletesen helyettesít 1 görögdinnyét, akkor

hasznosságfüggvénye a sárgadinnye (X) és a görögdinnnye (Y) jószágterében:
a) U ( x, y) = x + 2 y
b) U ( x, y) = 2 x + y
c) U ( x, y) = min {2 x + y}
d) U ( x, y) = min {x + 2 y}
24. Az U ( x, y) = min {ax; by}típusú preferenciák esetén

a) a fogyasztó optimális választása valamely közömbösségi görbe sarokpontja.
b) az ár-fogyasztási és jövedelem-fogyasztási görbék azonosak.
c) a helyettesítési hatás zérus vagy végtelen.
d) Ez előző állítások mindegyike helyes.
35
25. István a feketeteát tejjel szereti, és egy csésze feketeteához mindig pontosan fél pohár tejet
tesz. Hasznosságérzete annál nagyobb, minél több tejes feketeteát iszik. Ekkor István tejre
( x ) és feketeteára ( y ) vonatkozó hasznosságfüggvénye:
a) U ( x, y) = 2 x + y
b) U ( x, y) = x + 2 y
c) U ( x, y) = min {2 x + y}
d) U ( x, y) = min {x + 2 y}
26. Két termék akkor áll kiegészítő (komplementer) viszonyban, ha

a) azonos iparágban termelték
b) különböző iparágban termelték
c) az egyik fogyasztásának a növekedése a másik fogyasztásának a csökkenését okozza
d) az egyik fogyasztásának növekedése a másik fogyasztását növeli
27. Két termék kiegészíti egymást, ha fennáll a(z)

Δx
a) >0
Δp y
Δx
b) <0
Δp y
Δx
c) =0
Δp y
28. Két termék akkor áll helyettesítő viszonyban, ha

a) azonos iparágban termelték
b) különböző iparágban termelték
c) az egyik fogyasztásának a növekedése a másik fogyasztásának a csökkenését okozza
d) az egyik fogyasztásának növekedése a másik fogyasztását növeli
29. Két termék helyettesíti egymást, ha fennáll a (z)

Δx
a) >0
Δp y
Δx
b) <0
Δp y
Δx
c) =0
Δp y
30. A jövedelem – fogyasztás görbe … változatlansága mellett adódó optimális fogyasztói

kosarak mértani helye.
a) a reáljövedelem
b) az egyik termék árának
c) az árak
d) nominális jövedelem
36
31. A fogyasztó Engel – görbéje levezethető a(z) … görbéből.
a) jövedelem – fogyasztás
b) közömbösségi
c) Engel
d) ár – fogyasztás
32. Adott két jószág, az egyszerűség kedvéért X és Y. Ha ceteris paribus a jövedelem

növekszik és mindkét jószágból nagyobb lesz a fogyasztás, akkor
a) a jövedelem – fogyasztás görbe pozitív meredekségű.
b) az adott jószágot normál alacsonyabb rendű (vagy egyszerűen normál) jószágnak
nevezzük.
c) Mindkét fenti válasz helyes.
33. Adott két jószág, az egyszerűség kedvéért X és Y. Ha ceteris paribus a jövedelem

növekszik és az X jószágból kisebb, míg az Y fogyasztása nagyobb lesz, akkor
a) a jövedelem – fogyasztás görbe negatív meredekségű.
b) az X jószágot ultra magasabb rendű (vagy egyszerűen luxus) jószágnak, míg az Y-t
alacsonyabb rendű (vagy egyszerűen inferior) jószágnak nevezzük.
34. Magasabb rendű (vagy egyszerűen normál) jószág Engel – görbéjének meredeksége
a) pozitív
b) negatív
c) bizonyos jövedelem tartományban pozitív
d) bizonyos jövedelemtartományban negatív
35. Alacsonyabb rendű (vagy egyszerűen inferior) jószág Engel – görbéjének meredeksége
a) pozitív
b) negatív
c) nulla
d) Nem meghatározható.
36. Az ár – fogyasztás görbe … változatlansága mellett adódó optimális fogyasztói kosarak

mértani helye.
a) a reáljövedelem és az egyik termék árának
b) az egyik termék árának
c) az árak
d) nominális jövedelem és az egyik termék árának
37. A fogyasztó egyéni keresleti görbéje levezethető a(z) …görbéből.

a) jövedelem – fogyasztás
b) közömbösségi
c) Engel
d) ár – fogyasztás
37
38. A kereslet törvénye azt mondja ki, hogy
a) a keresleti görbe negatív meredekségű
b) a jószág árának növekedésekor ceteris paribus a keresett mennyiség is növekszik
c) a jószág árának növekedésekor ceteris paribus a keresett mennyiség csökken
d) Az a) és a c) válasz is helyes.
39. Normál magasabb rendű jószágok esetén

Δx
a) >0
ΔI
Δx
b) >0
ΔI
Δx
c) <0
Δpx
d) Az b) és a c) helyes
40. Egy Giffen – jószágból a fogyasztó (ceteris paribus)

a) növekvő árak mellett kevesebbet vásárol.
b) csökkenő árak mellett kevesebbet vásárol.
c) csökkenő jövedelem mellett kevesebbet vásárol.
d) mindig ugyanannyit vásárol belőle.
41. A reáljövedelem Hicks – szerinti értelmezése szerint akkor tekinthető változatlannak, ha

az árváltozás után úgy módosítjuk a fogyasztó jövedelmét,
a) hogy az éppen az eredeti kosarat legyen képes megvásárolni
b) hogy az éppen az eredetivel azonos hasznosságú kosarat legyen képes megvásárolni
c) hogy a módosított jövedelmű fogyasztó optimális választása az eredeti kosár legyen
d) hogy a helyettesítési hatást éppen kiküszöböljük
42. Az árváltozás helyettesítési hatása a Hicks-féle jövedelemkompenzációs módszert

alkalmazva a közömbösségi térképen geometriailag:
a) a kompenzált költségvetési egyenesen való elmozdulást jelent
b) az eredeti közömbösségi görbén való elmozdulást jelent
c) az új közömbösségi görbén valóelmozdulást jelent
d) a jövedelem-fogyasztás görbén való elmozdulást jelent
43. Alacsonyabb rendű jószág esetében a jószág árváltozásának jövedelmi hatása

a) abszolút értékben mindig nagyobb, mint a helyettesítési hatás.
b) abszolút értékben mindig kisebb, mint a helyettesítési hatás.
c) lehet kisebb és nagyobb is (abszolút értékben), mint a helyettesítési hatás.
d) lehet azonos előjelű a jövedelmi hatással.
44. Alacsonyabb rendű jószág árának emelkedése esetén

a) a jövedelmi hatás a helyettesítési hatással egyirányú
b) a kereslet biztosan nő
c) a helyettesítési hatás negatív
d) a kereslet biztosan csökken
38
45. Ha két egymást tökéletesen kiegészítő jószág közül az egyik ára változik, akkor a kereslet
változására
a) a helyettesítési hatás dominálja a jövedelmi hatást
b) a helyettesítési hatás zérus
c) a jövedelmi hatás zérus
d) a jövedelmi hatás dominálja a pozitív helyettesítési hatást
46. Ha két egymást tökéletesen helyettesítő jószág közül az egyik ára változik, akkor a
kereslet változására
a) a helyettesítési hatás dominálja a jövedelmi hatást
b) a helyettesítési hatás zérus
c) a jövedelmi hatás zérus
d) a jövedelmi hatás dominálja a pozitív helyettesítési hatást
47. Giffen javak esetén (például, ha X termék ára ceteris paribus emelkedik)
a) a teljes árhatás pozitív a helyettesítési hatás negatív.
b) a teljes árhatás pozitív a jövedelmi hatás negatív.
c) a teljes árhatás negatív a jövedelmi hatás pozitív.
48. Giffen jószágok esetében nem igaz az, hogy

a) a jövedelem fogyasztás görbe negatív meredekségű
b) alacsonyabb rendű jószágokról van szó
c) a jövedelmi hatás abszolút értelemben kisebb, mint a helyettesítési hatás
d) a jövedelmi hatás ellentétes irányú a helyettesítési hatással
49. Értékelje az alábbi két állítás igazságtartamát!

(1) Egy normál jószág nem lehet Giffen jószág, és egy Giffen-jószág nem lehet normál jószág.
(2) Egy nem-Giffen jószág bizonyosan alacsonyabb rendű jószág, de egy alacsonyabb rendű
jószág nem feltétlen nem-Giffen jószág.
a) Az (1) igaz, a (2) hamis.
b) Az (1) és (2) is hamis.
c) Az (1) hamis, a (2) igaz.
d) Az (1) és a (2) is igaz.
50. A piaci keresleti függvény (ha a függőleges tengelyen az ár szerepel)

a) az egyéni keresleti függvények horizontális összegzéséből adódik.
b) meredeksége kisebb vagy egyenlő, mint az egyéni keresleti függvények meredeksége.
c) megmutatja, hogy az adott mennyiségért a fogyasztók összesen mekkora árat hajlandóak
megfizetni.
d) esetén a fentiek közül több válasz is helyes.
51. Melyik állítás nem igaz a piaci keresleti függvényre (ha a függőleges tengelyen az ár
szerepel)?
a) Meredeksége kisebb vagy egyenlő, mint az egyéni keresleti függvények meredeksége.
b) Az egyéni keresleti függvények vertikális összegzéséből adódik.
c) Megmutatja, hogy adott ár mellett mennyi a fogyasztók által összesen keresett mennyiség.
d) Egyszerre érvényesülhet az extenzív és az intenzív határon történő alkalmazkodás.
39
A keresletelmélet alkalmazásai és kiterjesztései
1. A kereslet jövedelem rugalmassága definíció szerint

a) a jövedelem 1%-os változása miatt bekövetkező százalékos változás a keresett
mennyiségben.
b) A jövedelem abszolút változása miatt bekövetkező százalékos változás a keresett
mennyiségben.
c) A keresett mennyiség 1%-os megváltozása miatt bekövetkező százalékos változás a
jövedelemben.
d) A jövedelem egy egységgel való megváltozása miatt bekövetkező abszolút változás a
keresett mennyiségben.
2. Ha a súlyok a fogyasztónak az egyes jószágokra költött jövedelemhányadai, akkor a

fogyasztó jövedelemrugalmasságainak súlyozott átlaga
a) 1-nél nagyobb.
b) 1-gyel egyenlő.
c) 1-nél kisebb.
d) Nem lehet megállapítani.
3. Adott két jószág, s tudjuk róluk, hogy mindkettő Engel-görbéje az origóból induló egyenes.
Annak a jószágnak, melynek laposabb az Engel-görbéje, azonos jövedelem mellett a
jövedelemrugalmassága.
a) nagyobb
b) kisebb
c) nagyobb és kisebb is lehet
d) a másik jószágéval azonos
4. Ismert, hogy az általunk vizsgált jószág (X) keresletének jövedelemrugalmassági

együtthatója ε x , I = +0, 25 . Ekkor
a) a jövedelem növekedésének következtében X jószág keresett mennyisége csökken, azaz a
szóban forgó jószág alacsonyabb rendű (inferior).
b) a jövedelem növekedésének következtében X jószág keresett mennyisége növekszik, azaz
a szóban forgó jószág normál magasabb rendű (normál).
c) a jövedelem növekedésének következtében X jószág keresett mennyisége a jövedelem
növekedését meghaladó mértékben növekszik, azaz a szóban forgó jószág ultra magasabb
rendű (luxus).

együtthatója ε x , I = −0, 25 . Ekkor
rendű (luxus).
40
együtthatója ε x , I = 1, 25 . Ekkor
rendű (luxus).
7. A kereslet árrugalmassága definíció szerint

a) megmutatja, hogy ha a jövedelem 1%-kal változik, akkor hány százalékkal változik a
kérdéses jószág keresett mennyisége.
b) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág ára 1%-kal változik, akkor hány százalékkal
változik a kérdéses jószág keresett mennyisége.
c) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág keresett mennyisége 1%-kal változik, akkor hány
százalékkal változik a kérdéses jószág ára.
8. Adott négy jószág, s tudjuk róluk, hogy mindegyik keresleti görbéje lineáris egyenes a
mennyiséget a vízszintes, az árat a függőleges tengelyen ábrázoljuk). Annak a jószágnak,
melynek laposabb a keresleti görbéje, azonos árak mellett az árrugalmassága
a) nagyobb
b) kisebb
c) nagyobb és kisebb is lehet
d) Nem lehet megállapítani.
9. Ha egy jószág kereslete árrugalmas, akkor árának ceteris paribus növekedése

következtében a fogyasztó adott jószágra fordított kiadása (azaz az eladó bevétele):
a) csökken
b) nő
c) változatlan marad
d) nőhet és csökkenhet is
10. Ha egy jószág kereslete árrugalmatlan, akkor árának ceteris paribus csökkenése
következtében a fogyasztó adott jószágra fordított kiadása (azaz az eladó bevétele):
a) csökken
b) nő
11. Ha egy jószág kereslete egységnyi árrugalmasságú, akkor ára ceteris paribus változásakor
a fogyasztó adott jószágra fordított kiadása (azaz az eladó bevétele):
a) csökken
b) nő
41
12. Tegyük fel, hogy X jószág kereslete árrugalmas, és hogy X jószág kereslete az ár
csökkenő függvénye. Ekkor az X jószág árának egy százalékos növekedésekor a keresett
mennyiség nagysága
a) nullára esik le
b) több mint 1%-kal nő
c) 1%-kal nő
d) kevesebb, mint 1%-kal nő
13. Tegyük fel, hogy X jószág kereslete árrugalmatlan, és hogy X jószág kereslete az ár
csökkenő függvénye. Ekkor az X jószág árának egy százalékos csökkenésekor a keresett
mennyiség nagysága
a) nullára esik le
b) több mint 1%-kal nő
c) 1%-kal nő
d) kevesebb, mint 1%-kal nő
14. A kereslet kereszt - árrugalmassága definíció szerint

a) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág ára 1%-kal változik, akkor hány százalékkal
változik a másik jószág keresett mennyisége
b) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág keresett mennyisége 1%-kal változik, akkor hány
c) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág keresett mennyisége 1%-kal változik, akkor hány
százalékkal változik a másik jószág ára.
15. Ha, két normál árhatású jószágra vonatkozóan a kereszt-árrugalmasság értéke

η xy = −1, 25 , akkor
a) az Y jószág valamilyen szintig helyettesíti az X jószágot.
b) az Y jószág valamilyen szintig kiegészíti az X jószágot.
c) az Y jószágból fogyasztott mennyiség nem függ az X jószág árától.
d) az egyik termék a fogyasztó számára biztosan negatív hasznosságú.
16. Ha, két normál árhatású jószágra vonatkozóan a kereszt-árrugalmasság értéke

η xy = +1, 25 , akkor
17. Ha, két normál árhatású jószágra vonatkozóan a kereszt-árrugalmasság értéke η xy = 0 ,

akkor
42
18. Egy keresleti görbe a következő egyenlettel írható le: X = a − bpx , ahol hol a, b > 0 valós
paraméterek. Ekkor a keresleti görbe
a) felfelé hajló egyenes
b) vízszintes egyenes
c) lefelé hajló egyenes
d) parabola alakú
19. Ismert, hogy a piaci keresleti görbe egyenlete általánosan X = a − bpx , ahol a, b > 0 valós
paraméterek. A mennyiséget jelölő tengellyel párhuzamos keresleti görbe árrugalmassága:
a) zérus
b) egységnyi
c) végtelenül rugalmas
d) negatív és a fogyasztás növekedésével tart a zérushoz.
20. Ismert, hogy a piaci keresleti görbe egyenlete általánosan X = a − bpx , ahol a, b > 0 valós
paraméterek. Az árat jelölő tengellyel függőleges keresleti görbe árrugalmassága:
a) zérus
b) egységnyi
21. Egy keresleti görbe a következő egyenlettel írható le: X = apx− b , ahol hol a, b > 0 valós
paraméterek. Ekkor a keresleti görbe
a) felfelé hajló egyenes
b) vízszintes egyenes
c) lefelé hajló egyenes
d) parabola alakú
22. Egy keresleti görbe a következő egyenlettel írható le: X = apx− b ahol a, b > 0 valós
paraméterek. Ebben az esetben a kereslet árrugalmassága
a) zérus
b) egységnyi
c) állandó
43
Preferenciák és hasznosság
1. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó egy terméket (X) fogyaszt (a többi termékből
rögzítettük a fogyasztást), melynek teljes haszon függvénye TU ( x) = 16 x − x 2 alakú, ahol x az
elfogyasztott jószágmennyiségek száma (természetes mértékegységben). Az alábbi táblázat az
elfogyasztott jószágmennyiségek számát, valamint a fogyasztó (még hiányzó) teljes- és
határhaszon értékeit mutatja:
Mennyiség A fogyasztó
(db) teljes haszna határhaszna MU ( x) – határhaszna MU ( x) –
TU ( x) közelítő módszerrel egzakt módszerrel
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
1. Határozza meg a teljes haszon értékeket!

2. Határozza meg a határhaszon értékeket a teljes haszon értékek alapján közelítő módszer
segítségével!
3. Határozza meg a határhaszon függvényt! A határhaszon függvény alapján adja meg az
egzakt (a mennyiség egész értékeinél felvett) határhasznokat!
4. Milyen fogyasztási mennyiségnél maximális az összhaszon? Mekkora értéke ebben a
pontban? (A határhaszon függvény alapján számoljon!) A csökkenő határhaszon-elve mely
jószágmennyiségtől kezdve érvényesül?
2. feladat. Az alábbi egyenlet segítségével egy fogyasztó bizonyos termékegység

elfogyasztásához tartozó hasznossági értékeit adhatjuk meg:
TU ( x) = 70 x − 5x 2
1. Számítsa ki azt a termékmennyiség nagyságát, amely mellett a hasznosság maximális lesz!

2. Számítsa ki a fogyasztó által elérhető hasznosság maximális értékét!
3. feladat. Az alábbi egyenlet segítségével egy fogyasztó bizonyos termékegység

elfogyasztásához tartozó hasznossági értékeit adhatjuk meg:
TU ( x) = 72ln x − 12 x
1. Számítsa ki azt a termékmennyiség nagyságát, amely mellett a hasznosság maximális lesz!

2. Számítsa ki a fogyasztó által elérhető hasznosság maximális értékét!
44
4. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó X és Y terméket fogyaszt. Jövedelmének
nagysága 1900 Ft, melyet teljes egészében elkölt e két termékre. Az X termék ára legyen 200
Ft, Y termék ára pedig 150 Ft. A következő táblázat a határhaszon értékeit tartalmazza a két
termékre vonatkozóan:
Mennyiség Határhaszon
(db) MU ( x) MU ( y )
1 2500 1900
2 2000 1600
3 1600 1350
4 1300 1150
5 1140 1000
6 1000 855
7 920 810
8 900 795
1. Az adott feltételek ismeretében határozza meg a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális

fogyasztói kosarának összetételét és a maximális összhaszon nagyságát!
5. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó X és Y terméket fogyaszt. Jövedelmének

nagysága 1300 Ft, melyet teljes egészében elkölt e két termékre. Az X termék ára 100 Ft/db,
Y termék ára 150 Ft/db. Az alábbi táblázat az egyes jószágokból elfogyasztott mennyiséget,
illetve az ezekhez tartozó összhasznosság értékeit tartalmazza:
Mennyiség X termék teljes ….. …. Y termék teljes ….. …..

(db) haszna haszna
TU x TU y
1 119 150
2 147 195
3 170 235
4 190 265
5 200 293
6 206 318
7 210 338
8 212 353
1. Az adott feltételek ismeretében határozza meg a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális

fogyasztói kosarát és a maximális összhaszon nagyságát!
6. feladat. Kis Petra számára a fekete színű ceruza és a kék színű ceruza tökéletesen
helyettesíti egymást, mégpedig három fekete színű ceruza ugyanolyan jó, mint egy kék színű
ceruza. Az x jelöljön egy fekete, az y pedig egy kék színű ceruzát.
1. Írja fel a fogyasztó hasznossági függvényét!
2. Adja meg a közömbösségi görbe egyenletét és jellemezze azt!
3. Határozza meg a két termék helyettesítési határarányát!
45
7. feladat. Nagy Bendegúz mesterszakács egy kilogramm málnából fél kilogramm cukor
felhasználásával készít lekvárt. Az x jelöljön egy kilogramm málna, az y pedig egy kilogramm
cukrot.
1. Írja fel a mesterszakács hasznossági függvényét!
2. Jellemezze közömbösségi görbét!
8. feladat. Horváth Aladár számára a komoly zenei CD-k közömbös jószág, csak a pop zenei
CD-ket szereti, és abból négy darabot vásárol. Az x jelöljön egy komoly zenei CD-t, az y
pedig egy pop zenei CD-t.
1. Írja fel Aladár hasznossági függvényét!
2. Jellemezze közömbösségi görbét!
9. feladat. Legyen az általunk vizsgált fogyasztó preferenciáit kifejező hasznossági függvény

U 0 ( x, y) = xy . Tekintse az alábbi hasznossági függvényeket:
U1 ( x, y ) = 4 xy
U 2 ( x, y ) = x 2 y
U 3 ( x, y ) = xy + 25
U 4 ( x, y ) = y ( x + 2)
U 5 ( x, y ) = −4 xy
1. Melyik fenti hasznossági függvény írja le ugyanazokat a preferenciákat, mint amilyennel

az általunk vizsgált fogyasztó is rendelkezik?
10. feladat. Az általunk vizsgált fogyasztó számára az X és az Y hasznos jószág. A két termékre
vonatkozó preferenciái a következő hasznossági függvény adja meg: U ( x, y ) = xy
1. Határozza meg a közömbösségi görbe egyenletét!
2. Számítsa ki az alábbi három közömbösségi görbe öt jószágkosarát!
jószágkosár U=50 U=100 U=200

x y x y x y
A
B
C
D
E
3. Határozza meg a helyettesítés rátáját az U=50 közömbösségi görbe A és B, B és C, C és

D, valamint a D és az E pontjaira! A helyettesítési ráta adatai alapján jellemezze a két
termék viszonyát!
46
11. feladat. Az alábbi táblázatban található hasznossági függvényekhez állapítsa meg a
preferencia típusát, számítsa ki a határhaszon függvényeket és a helyettesítési határrátát!
U ( x, y) = Preferencia típusa MUx MUy MU x

MRS x, y =
MU y
xy
2x 2 y 2
5x 2 y 3
xa yb
2x + 3y
4x + 6 y
ax + by
min {x; y}
min {3x;4 y}
min {ax; by}
47
Fogyasztás és kereslet
1. feladat. Egy általunk vizsgált fogyasztó kizárólag csak két terméket fogyaszt: almát (X
jószág) és csokoládét (Y jószág). Ismert, hogy jövedelmét, amely 2000 Ft teljes egészében
elkölti e két jószág vásárlására. Az alma ára 100 Ft/kg, míg egy tábla csokoládé 250 Ft-ba
kerül a sarki közértben.
1. Adja meg a fogyasztó költségvetési egyenesének az egyenletét!
2. Számítsa ki, hogy a költségvetési egyenes hol metszi a vízszintes és a függőleges tengelyt!
Értelmezze a kapott eredményeket!
3. Határozza meg és értelmezze a költségvetési egyenes meredekségét! Értelmezze a kapott
eredmény közgazdaságilag!
4. A fogyasztó jövedelme ceteris paribus 3000 Ft - ra nő. Írja fel az új költségvetési egyenes
egyenletét!
5. Mi történik, ha az árak is és a jövedelem is ceteris paribus kétszeresére nő? Írja fel és az új
költségvetési egyenes egyenletét!
6. Mi történik akkor, ha a fogyasztó az eredeti jövedelme mellé kap 500 pénzegység értékű
meleg-étkezési utalványt? Írja fel az új költségvetési egyenes egyenletét!
7. Mi történik akkor, ha ceteris paribus az almára 5 egységnyi mennyiségi adót vet ki a
kormányzat! Írja fel az új költségvetési egyenes egyenletét!
8. Mi történik akkor, ha ceteris paribus az almára 15 egységnyi támogatást a kormányzat!
Írja fel az új költségvetési egyenes egyenletét!
9. Mi történik akkor, ha ceteris paribus az almára most 25 százalékos értékadót vet ki a
10. Mi történik akkor, ha ceteris paribus az almára most 20 százalékos támogatást ad a
2. feladat. Egy általunk vizsgált fogyasztó kizárólag csak két terméket fogyaszt: csokit (X
jószág) és banánt (Y jószág). Ismert, hogy jövedelmét, amely 1000 Ft teljes egészében elkölti
e két jószág vásárlására. A csoki ára 250 Ft/db, míg egy kilogramm banán 200 Ft-ba kerül a
sarki közértben.
1. Mi történik akkor, ha ceteris paribus, a kormányzat 2 tábla csokiban kívánja maximalizálni
az elfogyasztott alma mennyiségét? Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét!
2. Mi történik akkor, ha ceteris paribus, a kormányzat 2 tábla csokiban kívánja maximalizálni
az elfogyasztott alma mennyiségét, de az ezen felüli fogyasztást is megengedi 10
százalékos értékadó megfizetése mellett! Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét!
3. feladat. Egy fogyasztó X és Y jószágot vásárol. Preferenciáit az U = ( x, y) = 4 xy 2

hasznossági függvény fejezi ki. Az X jószág ára 100 Ft/db, az Y jószág ára pedig 100 Ft/db.
Feltételezzük, hogy jövedelmét a fogyasztó teljes egészében elkölti e két termékre.
1. Adja meg a közömbösségi görbe egyenletét!
2. Adja meg a helyettesítési határrátát!
3. Számítsa ki a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választását és maximális
hasznosság nagyságát, ha jövedelme 1500 Ft!
4. Határozza meg a jövedelem - fogyasztás görbe egyenletét!
5. Határozza meg az X jószág Engel görbe egyenletét!
6. Számítson jövedelem rugalmasságot X jószágra, ha a jövedelem 1500 forint! Jellemezze a
jószágot jövedelemhatás szempontjából!
48
4. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó X és Y jószágot vásárol. Preferenciáit az
U = ( x, y) = 2 xy hasznossági függvény fejezi ki. Az X jószág ára 20 Ft/db, az Y jószág ára:
50 Ft/db. Feltételezzük, hogy a 3000 forint jövedelmét a fogyasztó teljes egészében elkölti a
két jószágra.
2. Határozza meg a helyettesítési határarányt!
3. Írja fel a költségvetési egyenes egyenletét!
4. Határozza meg a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választását!
5. Határozza meg a jövedelem fogyasztási görbe egyenletét!
6. Határozza meg az X jószág Engel görbe egyenletét!
7. Számítson jövedelem rugalmasságot X jószágra, ha a jövedelem 3000 forint! Jellemezze a
jószágot jövedelemhatás szempontjából!

U = ( x, y) = 2 x 2 y 3 hasznossági függvény fejezi ki. Az X jószág ára 100 Ft/db, az Y jószág
ára: 250 Ft/db. Feltételezzük, hogy jövedelmét a fogyasztó teljes egészében elkölti e két
termékre.
3. Határozza meg a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választását, ha jövedelme 15000
Ft!
4. Határozza meg a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választását, ha jövedelme 21000
Ft!
5. Számítson jövedelemrugalmasságot X és Y jószágra, ha a jövedelem 15000 Ft-ról 21000
Ft-ra nő! Jellemezze a jószágot jövedelemhatás szempontjából!

U = ( x, y) = 2 x 2 y hasznossági függvény fejezi ki. Az X jószág ára 20 Ft/db, Y jószág ára: 50
Ft/db. Feltételezzük, hogy a fogyasztó jövedelmét teljes egészében elkölti a két jószágra.
1. Írja fel a közömbösségi görbe egyenletét!
3. Számítsa ki a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választását, ha a jövedelme 3000
forint!
4. Adja meg az ár-fogyasztási görbe egyenletét!
5. Vezesse le az X termék egyéni keresleti függvényének az egyenletét!
6. Számítson árrugalmasságot X jószágra, ha az ára 20 Ft/db! Jellemezze a terméket a kapott
eredmény alapján!
7. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó X és Y jószágot vásárol. Közömbösségi

3500
görbéjének egyenlete: y = .
x3
1. Írja fel a fogyasztó preferenciarendszerét kifejező hasznossági függvény!
2. Mekkora az a minimális jövedelem, amely mellett a fogyasztó elérheti a megadott
hasznossági szintet, ha X jószág ára 25 Ft/db, Y jószág ára 15 Ft/db?
3. Határozza meg X termék Engel - görbéjének az egyenletét! Jellemezze a terméket!
4. Írja fel az X termék egyéni keresleti görbéjének egyenletét! Jellemezze a terméket!
49
U = ( x, y) = 2 x 2 y hasznossági függvény fejezi ki. Az Y jószág ára 50 Ft/db. Feltételezzük,
hogy 300 Ft jövedelmét a fogyasztó teljes egészében elkölti e két jószágra.
1. Töltse ki a táblázatot! A táblázat a fogyasztó optimális kosarait tartalmazza, miközben az
X jószág ára ceteris paribus változik.
X jószág ára (Ft/db) X jószág mennyisége Y jószág mennyisége

4
5
2. Hicks jövedelemkompenzációs módszerét alkalmazva, bontsa fel a teljes árhatást

helyettesítési és jövedelmi hatásra!
3. Mekkora jövedelembe kellene részesíteni Hicks szerint a haszonmaximalizáló fogyasztót,
hogy magasabb X ár esetén is az eredeti hasznossági szinten tudjon maradni?
4. Számítsa ki az X jószág keresletének árrugalmasságát a két optimum pont között!
Jellemezze az X jószág keresletét rugalmasság szempontjából!

U = ( x, y) = 2 xy 3 hasznossági függvény fejezi ki. Az Y jószág ára 50 Ft/db. Feltételezzük,
hogy 2000 forint jövedelmét, a fogyasztó teljes egészében elkölti a két jószágra.
1. Töltse ki a táblázatot! A táblázat a fogyasztó optimális kosarait tartalmazza, miközben az
X jószág ára ceteris paribus változik.

20
25
2. Hicks jövedelemkompenzációs módszerét alkalmazva, bontsa fel a teljes árhatást

helyettesítési és jövedelmi hatásra!
4. Számítsa ki az X jószág keresletének árrugalmasságát a két optimum pont között!
Jellemezze az X jószág keresletét rugalmasság szempontjából!
10. feladat. Adott egy haszonmaximalizáló fogyasztó U ( x, y ) = x 2 y 3 alakú hasznossági

függvénye. Az optimalizáló fogyasztó jövedelme 2000 egység, az X jószág ára 40, az Y
jószág ára 200.
1. Határozza meg, hogy mennyi X és Y termék szerepel a fogyasztó optimális fogyasztási
szerkezetében!
2. Hogyan változik X jószág keresett mennyisége, ha a termék ára ceteris paribus 45
egységnyire nő?
3. Bontsa fel az X termék teljes árhatását helyettesítési- és jövedelmi hatásra Hicks féle
jövedelemkompenzációs módszer felhasználásával! Mekkora a jövedelemkompenzáció
nagysága?
50
U ( x, y ) = 2 xy 3 hasznossági függvény fejezi ki. Az X jószág ára 4 Ft/db, az Y jószág ára: 3
Ft/db. Feltételezzük, hogy jövedelmét, amely 300 Ft teljes egészében elkölti e két termékre.
1. Határozza meg, hogy mennyi X és Y termék szerepel a fogyasztó optimális fogyasztási
szerkezetében!
2. Hogyan változik a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választása, ha az X jószág
ára ceteris paribus 10 Ft/db lesz?
3. Bontsa fel a teljes árhatást helyettesítési- és jövedelmi hatásra Hicks féle
jövedelemkompenzációs módszer felhasználásával! Mekkora a jövedelemkompenzáció
nagysága?

U ( x, y) = xy 2 hasznossági függvény fejezi ki. Az X jószág ára 50 Ft/db, az Y jószág ára: 100
Ft/db. Feltételezzük, hogy jövedelmét a fogyasztó teljes egészében elkölti e két termékre. A
fogyasztó által adott feltételek közt realizálható maximális haszon 1000.
1. Határozza meg a fogyasztó e két termékre költött jövedelmének nagyságát!
2. Határozza meg a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választását, ha az X termék ára
ceteris paribus 62,5-re nő!
3. Bontsa fel az X termék teljes árhatását helyettesítési- és jövedelmi hatásra Hicks féle
jövedelemkompenzációs módszer felhasználásával!
13. feladat. A fogyasztó preferenciáit kifejező hasznossági függvény: U ( x, y) = x a y b . Az

alábbi ábra bemutatja, hogy egy fogyasztó az x termék árának változása miatt a korábbi A
kosár helyett a B kosarat választotta. Hicks-i értelemben vett jövedelemkompenzáció esetében
a fogyasztó a C kosarat választaná.
1. Hogyan változott X jószág ára? Rajzolja meg az új költségvetési egyenest!

Rajzolja be az eredeti közömbösségi görbét!
2. Bontsa fel a teljes árhatást helyettesítési és jövedelmi hatásra!
3. Jellemezze X jószágot árhatás és jövedelemhatás szempontjából!
51
14. feladat. Két termék tökéletesen helyettesíti egymást, a fogyasztó számára két X termék
ugyanolyan jó, mint öt Y termék. A fogyasztó jövedelme 1500 forint, amit elkölt erre a két
termékre maradéktalanul.
1. Határozza meg a hasznossági függvény egyenletét!
2. Határozza meg a közömbösségi görbe egyenletét és az MRS nagyságát!
3. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha két termék ára: px =75, py =25!
5. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha két termék ára: px =75, py =37,5!
15. feladat. Két termék tökéletesen helyettesíti egymást, a fogyasztó számára két X termék
ugyanolyan jó, mint négy Y termék. A fogyasztó jövedelme 1800 forint, amit elkölt erre a két
3. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha két termék ára: px =100, py=50!
16. feladat. Két termék tökéletesen helyettesíti egymást, a fogyasztó számára egy X termék
ugyanolyan jó, mint négy Y termék. A fogyasztó jövedelme 1000 forint, amit elkölt erre a két
3. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha két termék ára: px =100, py=20!
5. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha két termék ára: px =100, py =40
17. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó számára a kávé és a tea tökéletesen

helyettesítik egymást, azaz két csésze kávé ugyanazt a kielégülést biztosítja számára, mint
három csésze tea. A kávé az X termék, a tea az Y termék. A fogyasztó naponta 900 Ft-ot költ
a két termékre.
3. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha a kávé ára 100 Ft/csésze, a tea ára 50
Ft/csésze! Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha a fogyasztó jövedelme
ceteris paribus megduplázódik!
4. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha a kávé ára 100 Ft/csésze, a tea ára 100
Ft/csésze!
5. Határozza meg a fogyasztó optimális választását, ha a kávé ára 150 Ft/ csésze, a tea ára
pedig 100 Ft/csésze!
18. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó két X terméket mindig egy Y termékkel
fogyaszt. A fogyasztó jövedelme 1000 Ft, melyet a két termékre teljes egészében elkölt. A két
termék ára: px =50 Ft/db, py =100 Ft/db.
1. Adja meg a hasznossági függvény egyenletét!
2. Határozza meg a fogyasztó optimális választását!
3. Határozza meg a jövedelem-fogyasztási görbe egyenletét!
4. Határozza meg az ár-fogyasztási görbe egyenletét!
5. Az Y termék ára ceteris paribus 150 Ft/db-ra nő. Számítsa ki a fogyasztó optimális kosarát!
Bontsa fel a teljes árhatást helyettesítési és jövedelmi hatásra!
52
19. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó egy X terméket mindig négy darab Y
termékkel fogyaszt. A fogyasztó jövedelme 2000 Ft, melyet a két termékre teljes egészében
elkölt. A két termék ára: px= 160Ft/db, py =10Ft/db.
5. Az X termék ára ceteris paribus 210 Ft/db-ra nő. Számítsa ki a fogyasztó optimális kosarát!
20. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó 1 csésze feketekávét (X) mindig két adag
tejszínnel (Y) fogyaszt. A kávézásra heti 2800 Ft-ot költ. Egy csésze feketekávé ára120 Ft,
egy adag tejszín
5. Az X termék ára ceteris paribus 140 Ft/db-ra nő. Számítsa ki a fogyasztó optimális kosarát!
21. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó számára a szardella közömbös jószág, csak a
csípős kolbászt szereti. Erre a két jószágra összesen 10.000 Ft-ot tud költeni. A szardella ára
2000 Ft /csomag, a csípős kolbász ára 1500 Ft / kg. (A szardella az X, a csípős kolbász az Y
jószág.)
2. A csípős kolbász ára ceteris paribus 2500 Ft-ra nő. Hogyan választ a fogyasztó ebben a
helyzetben?
3. Bontsa fel a teljes árhatást helyettesítési- és jövedelmi hatásra!
4. Írja fel a jövedelem-fogyasztási görbe és az ár-fogyasztási görbe egyenletét!
22. feladat. Egy piacon 1000, azonos fogyasztó van. Az i-edik fogyasztó az U i ( xi , yi ) = xi2 yi
hasznosságfüggvénnyel jellemezhető és 1500 Ft jövedelme van. Az Y jószág egységára 10 Ft,
az X-é p x .
1. Mi az X jószág piaci (aggregált) keresleti függvényének egyenlete?
23. feladat. Egy piacon két fogyasztó található, A és B. Az A fogyasztó az

U A ( x A , y A ) = x A2 y A2 hasznosságfüggvénnyel jellemezhető, míg a B fogyasztó hasznossága az
U B ( xB , yB ) = xB2 yB3 egyenlettel adható meg. Ismert, hogy az A fogyasztó 1350 Ft és a B
fogyasztó 2350 Ft jövedelemmel rendelkezik. Az Y jószág egységára 1 Ft, az X-é p x .
24. feladat. Ismert két fogyasztó (A, B) keresleti függvényének egyenlete: xA = 500 − 2 px és
xB = 350 − 4 px .
53
1. feladat. Egy kisváros piacán 1000 vásárló van, akik pontosan egyforma egyéni keresleti
függvénnyel rendelkeznek. Egyéni keresleti függvényük x( p) = 5 − 0, 001 p összefüggéssel
adható meg.
1. Számítsa ki és jellemezze a piaci keresleti függvény árrugalmasságát, ha termék ára 2000
Ft/db!
2. feladat. Ismert két fogyasztó (A, B) keresleti függvényének egyenlete: xA = 50 − 3 px és

xB = 50 − 4 px .
1. Számítsa ki és jellemezze a piaci keresleti függvény árrugalmasságát, ha termék ára 25
Ft/db!
3. feladat. A farmernadrág piaci keresleti függvénye a Q D =1000 − 10 p egyenlettel adható

meg.
1. Számítsa ki, és a kapott adatok tükrében jellemezze a farmer keresletének árrugalmasságát,
ha:
a) p = 80 b) p = 50 c) p = 35
4. feladat. Adottak egy haszonmaximalizáló fogyasztó magatartásából levezethető egyéni

keresleti függvények X termék vonatkozásában:
a) x = 350 − 25 px
b) x = 350 − 5 px
c) x = 350 + 25 px
1. Adja meg a szóban forgó termék keresletének árrugalmassági együtthatóját, és a kapott
eredmény tükrében jellemezze a terméket, ha a piaci ár px = 10 Ft/db!
5. feladat. Adottak egy haszonmaximalizáló fogyasztó magatartásából levezethető Engel

görbék egyenlete X termék vonatkozásában:
I
a) x =
150
I
b) x = 15 −
150
2
I
c) x =
150
1. Adja meg a szóban forgó termék keresletének jövedelemrugalmassági együtthatóját, és a
kapott eredmény tükrében jellemezze a terméket, ha a jövedelem I = 1500 Ft!
I
6. feladat. Egy fogyasztó keresleti függvénye x( px , p y , I ) = 2
, ahol I a fogyasztó
p py
x
jövedelme, px az X termék ára, py pedig az Y termék ára.
1. Írja fel az X termék jövedelem-rugalmasságát!
2. Írja fel az X termék keresztár-rugalmasságát!
54
2I
7. feladat. Egy fogyasztó keresleti függvénye y ( px , p y , I ) = , ahol I a fogyasztó
px p y2
jövedelme, px az X termék ára, py pedig az Y termék ára.
1. Írja fel az X termék keresztár-rugalmasságát!
2. Írja fel az Y termék sajátár-rugalmasságát!
8. feladat. A golfütők piacán az inverz kereslet p = 150 − 3Q , ahol p a golfütők ára ezer
forintban, Q pedig a golfütőkből keresett mennyiség.
1. Milyen ár mellett lesz a kereslet sajátár-rugalmassága –2?
9. feladat. Egy fogyasztó két jószágot fogyaszt. Az egyik jószágra adott jövedelem mellett a
jövedelmének egyharmadát költi, és ott ugyanezen jószág jövedelemrugalmassága 0,8.
1. Mekkora a másik jószág jövedelemrugalmassága? Mit mondhatunk a két jószágról?
10. feladat. Ha egy fogyasztó két jószágot fogyaszt, és adott ár mellett az egy jószág
keresletének sajátár-rugalmassága –2, jövedelemrugalmassága pedig 1,5.
1. Mekkora a másik jószágra vonatkozó keresztár-rugalmassága? Mire következtethetünk

ebből?
11. feladat. Egy jószág piacán a kereslet x( px , py , I ) = 2 px−0,5 py2 I c .

1. Mekkora a c értéke?
2. Mit mondhatunk az X és az Y jószág kapcsolatáról?
12. feladat. Egy jószág piacán a kereslet x( px , py , m) = 2 pxa p y−1/2 I 3 .

1. Mekkora az a paraméter értéke?
2. Mit mondhatunk az X és az Y jószág kapcsolatáról?
13. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó közömbösségi görbéi az U ( x, y ) = x 2 y

függvénnyel írhatók le. A vizsgált időintervallumban a jövedelem stabilan 90 Ft, Y termék ára
30 Ft/db.
1. Írja fel X termék egyéni keresleti függvényének egyenletét!
2. Jellemezze a termék keresletének árrugalmasságát, ha az X termék ára 40 Ft/db!
14. feladat. A következő táblázat egy vállalati büfére vonatkozóan mutatja a kávé és a tea
napi keresleti adatait a kávé árváltozása előtt és után:
A kávé ára (Ft/csésze) Napi kávéfogyasztás (db csésze) Napi teafogyasztás (db csésze)
80 140 90
95 100 120
1. Milyen árrugalmasságokat tud számolni a fenti táblázat adatainak segítségével? Számítsa

ki azokat! Értelmezze a kapott eredményeket!
55
15. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó közömbösségi görbéi az U ( x, y ) = x 2 y
függvénnyel írhatók le. A vizsgált időintervallumban a jövedelem stabilan 90 Y termék ára
minden egyes időszakban 3. Az X termék ára a következők szerint alakul:
1. időszak: 4
2. időszak: 5
3. időszak: 6
4. időszak: 8
1. Töltse ki az alábbi táblázatot!
Időszak X termék keresett Y termék keresett

mennyisége mennyisége
1.
2.
3.
4.
2. Határozza meg X termék keresletének árrugalmasságát az 1-2. és a 3-4. időtartamra és

értelmezze a kapott eredményt!
16. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó két terméket fogyaszt. Preferenciáit az alábbi
hasznossági függvény fejezi ki: U ( x, y ) = 2 xy 3 . Legyen X termék ára Ft/db 4, a Y termék ára:
3 Ft/db. A fogyasztó jövedelmének nagysága 800 Ft.
1. Írja fel X termék Engel görbéjének egyenletét!
2. Jellemezze az X terméket jövedelemrugalmasság szempontjából!
17. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó két terméket vásárol. Preferenciáit az

U ( x, y ) = 2 xy 3 hasznossági függvény fejezi ki. Az X termék ára 4 Ft/db, az Y termék ára: 3
Ft/db. Feltételezzük, hogy jövedelmét a fogyasztó teljes egészében elkölti e két termékre.
1. Töltse ki az alábbi táblázat hiányzó adatait a megadott információk alapján!
Jövedelem X termék keresett Y termék keresett

800
1000
2. Jellemezze X és az Y terméket jövedelemrugalmasság szempontjából az egyes optimum

pontok között!
56
Megoldások
Tesztkérdések
1. d) Az a) és a c) válasz is helyes.
2. d)
3. d)
4. b)
5. d)
6. d)
7. c)
8. b)
9. d)
10. b)
11. b)
12. b) A konvexitás az jelenti, hogy a fogyasztó az átlagokat előnyben részesíti a
szélsőségekkel szemben. Pontosabban: ha A = (a1 , a2 ) és B = (b1 , b2 ) egyaránt
elemei az I közömbösségi görbének és H f ≈ I , akkor A = (a1 , a2 ) és B = (b1 , b2 )
lineáris kombinációi gyengén preferáltak az A, illetve B pontok által reprezentált
jószágkosarakkal szemben.
13. c) Lásd 12. kérdést.
14. b) Ez a két jószágkosár nem ugyanazon a közömbösségi görbén helyezkedik el.
15. d) MU x
Definíció szerint: MRS = .
MU y
16. c)
17. c)
18. a)
19. c)
20 d) Amennyiben X jószág káros és Y jószág hasznos a közömbösségi görbék pozitív
meredekségűek lesznek.
21. d)
22. a)
23. b)
24. c)
25. b)
26. b)
57
Fogyasztói döntés és kereslet
1. d) Az ármérce jószág azt jelenti, hogy

2. a)
3. a)
4. d)
5. d)
6. c) Meredeksége a két termék relatív (egymáshoz viszonyított) árát fejezi ki.
7. a) Meredeksége nem csak a két termék árarányát fejezi ki, hanem az X jószág
alternatíva költségét is, azt hogy mennyi Y termékről kell lemondani ahhoz, ha X-
Δy p 15 − 17 1
ből egységnyivel akarjuk növelni a fogyasztást: =− x → =− .
Δx py 10 − 6 2
8. a)
9. b)
10. c)
11. c)
12. c) Felhasználjuk, hogy a költségvetési egyenes egyenlete: I = px x + p y y .
13. a) A mennyiségi adó kivetése annak nagyságával növeli meg a termék árát, azaz ha
az eredeti ár p x , a mennyiségi adó nagysága t akkor az új ár
px' = px + t → px' = 100 + 25 = 125 lesz.
14. d) A jól viselkedő preferenciákkal rendelkező fogyasztó optimális választása minden
MU x px
esetben az a pont, ahol MRS = = .
MU y p y
15. d)
16. c) A többi feltétel egy haszonmaximalizáló fogyasztó és ,,jól viselkedő’’
preferenciák esetén mindig teljesül.
17. b) Ez a konvexitásból adódódik.
18. c) Ekkor a két termék tökéletesen helyettesíti egymást a fogyasztó ízlésvilágában, és
a feltételektől függően több optimális kosár is lehet, és sarokmegoldás is adódhat
(azaz csak az egyik terméket fogyasztja, a másikat nem).
19. d) MU x MU y
Abban az esetben, ha például > , akkor az Y termék drága relatív
px py
határhasznához képest, tehát érdemes csökkenteni a fogyasztását.
20 d) Ha a két termék tökéletesen helyettesíti egymást a fogyasztó ízlésvilágában, és a
feltételektől függően több optimális kosár is lehet, és sarokmegoldás is adódhat
(azaz csak az egyik terméket fogyasztja, a másikat nem).
21. a) Lásd a 18. és a 20. kérdést.
22. d) Az U ( x, y ) = ax + by típusú preferenciák esetén, ha az MRS < tgα , akkor
I
x = 0; y = .
py
23. a)
24. c) A két termék nem helyettesíti, hanem kiegészíti egymást.
25. c)
26. c)
27. b) Lásd a 26. kérdést.
28. d)
29. a) Lásd 28. kérdést.
58
30. d) A jövedelem-fogyasztás görbe a fogyasztó optimális kosarait köti össze a
kéttermékes fogyasztói térben, miközben a jövedelem változik és minden más (a
két termék ára és a preferenciák) változatlan.
31. a) A X termék Engel-görbéje megadja, hogy a haszonmaximalizáló fogyasztó adott
jövedelme esetén mennyit keres a termékből, miközben a keresletét befolyásoló
többi tényező változatlan.
32. c)
33.
34. a)
35. b)
36. d) Az ár-fogyasztás görbe a fogyasztó optimális kosarait köti össze, miközben egy
termék ára változik és minden más változatlan
37. d) A X termék egyéni keresleti görbéje megadja, hogy a haszonmaximalizáló
fogyasztó különböző árak mellett mennyit keres a termékből, miközben a
keresletét befolyásoló többi tényező változatlan.
38. d)
39. d) Normál magasabb rendű jószágok esetén a jövedelem növekedése növeli, míg az
ár emelkedése csökkenti az adott jószág keresett mennyiségét.
40. Egy Giffen – jószágból a fogyasztó (ceteris paribus) magasabb árak mellett
többet, alacsonyabb árak mellett kevesebbet fogyaszt, az egyéni keresleti görbe
pozitív meredekségű az ilyen javak esetén.
41. b)
42. b)
43. c) Alacsonyabb rendű jószág esetén a jövedelmi hatás (abszolút értékben véve) lehet
- nagyobb, mint a helyettesítési hatás és így a teljes árhatás pozitív lesz (ilyenkor
alsóbbrendű és Giffen jószágról beszélünk, amelynek a keresleti görbéje pozitív
lejtésű)
- kisebb, mint a helyettesítési hatás és így a teljes árhatás negatív lesz (ilyenkor
alsóbbrendű, és nem Giffen jószágról beszélünk, amelynek a keresleti görbéje
negatív lejtésű)
Megállapítás: minden Giffen jószág egyben alsóbbrendű jószág de nem minden
alsóbbrendű jószág Giffen.
44. c) Lásd a 43. választ.
45. b)
46. c)
47. a) Lásd a 43. választ.
48. c) Lásd a 43. választ.
49. a)
50. d) Az a) és a b) válasz is helyes. A c) akkor így lenne igaz: adott ár mellett a
fogyasztók összesen mennyi terméket hajlandók vásárolni.
51. b) A piaci keresleti függvény az egyéni keresleti függvények horizontális
összegzéséből adódik.
59
1. a)
2. b) Ha a súlyok a fogyasztónak az egyes jószágokra költött jövedelemhányadai, akkor
a fogyasztó jövedelemrugalmasságainak súlyozott átlaga pontosan egy:
px px px
k1 = 1 1 ;...; ki = i i ;...; kn = n n , akkor
I I I
n
k1ε1 + ... + kiε i + ... + knε n = ∑ kiε i = 1.
i =1
3. b) Egy pozitív meredekségű Engel - görbe jövedelemrugalmassága attól függően
nagyobb 1-nél, egyenlő 1-gyel vagy kisebb 1-nél, hogy a görbe meredeksége
nagyobb, egyenlő vagy kisebb a görbéhez húzható, origóból kiinduló egyenes
meredekségénél.
4. b) Normál magasabb rendű jószágok (vagy rövidebben normál javak) estén igaz,
hogy 0 < ε x , I ≤ 1.
5. a) Alacsonyabb rendű jószágok (vagy rövidebben inferior javak) esetén igaz, hogy
ε x,I < 0
6. c) Ultra magasabb rendű jószágok (vagy rövidebben luxus javak) esetén igaz, hogy
ε x,I > 1
7. b)
8. a) A vásárolt mennyiség árváltozásra adott nagyobb reakcióját a laposabb keresleti
görbék tükrözik (ezek esetén a rugalmasság abszolút értelemben egynél nagyobb).
9. a) Ha a fogyasztó X jószág iránti kereslete rugalmas, akkor az ár csökkenése
(növekedése) az X-re költött E = px x kiadás növekedéséhez (csökkenéséhez)
vezet.
10. a) Ha a fogyasztó X jószág iránti kereslete rugalmatlan, akkor az ár csökkenése
(növekedése) az X-re költött E = px x kiadás csökkenéséhez (növekedéséhez)
vezet.
11. c) Ha a kereslet egységnyi rugalmasságú, akkor E nagysága változatlan marad.
12. d) Rugalmas kereslet esetén az árnövekedésre érzékenyen reagál a keresett
mennyiség, azaz 1%-os áremelkedés következtében a keresett mennyiség 1%-nál
nagyobb mértékben esik vissza.
13. b) Rugalmatlan kereslet esetén az áremelkedésre kevésbé érzékenyen reagál a
keresett mennyiség, azaz 1%-os áremelkedés következtében a keresett mennyiség
1%-nál kisebb mértékben esik vissza.
14. a)
15. b)
16. a)
17. c)
18. c) Lineáris keresleti görbe általános alakja. (Például: X = 100 − 2 px )
19. c)
20 a)
21. d) Állandó rugalmasságú keresleti görbe általános alakja, mely egy hiperbola ág.
100
(Például: X = 100 px−1 = , ahol −1 a kereslet rugalmassági együttható.
px
22. c)
60
1. feladat.
1. A teljes haszon értékeket a feladatban megadott hasznossági függvény alapján határozzuk
meg egyszerű behelyettesítéssel, azaz például x=3 estén: TU ( x) = 16 ⋅ 3 − 32 = 39 .
Mennyiség A fogyasztó
(db) teljes haszna határhaszna MU ( x) – határhaszna MU ( x) –
TU ( x) közelítő módszerrel egzakt módszerrel
0 0 - 16
1 15 14 14
2 28 12 12
3 39 10 10
4 48 8 8
5 55 6 6
6 60 4 4
7 63 2 2
8 64 0 0
9 63 -2 -2
10 60 - -4
2. A közelítő módszer esetén az adott jószágmennyiséghez tartozó fogyasztás határhaszna a

,,legutolsó’’ és a ,,következő’’ elfogyasztott jószágmennyiséghez tartozó határhaszon
számtani átlaga lesz.
(15 − 0) + (28 − 15) 28

x=1 MU ( x = 1) = = = 14
2 2
(28 − 15) + (39 − 28) 24

x=2 MU ( x = 2) = = = 12
2 2
(39 − 28) + (48 − 39) 20

x=3 MU ( x = 3) = = = 10
2 2
(48 − 39) + (55 − 48) 16

x=4 MU ( x = 4) = = =8
2 2
(55 − 48) + (60 − 55) 12

x=5 MU ( x = 5) = = =6
2 2
(60 − 55) + (63 − 60) 8

x=6 MU ( x = 6) = = =4
2 2
(63 − 60) + (64 − 63) 4

x=7 MU ( x = 7) = = =2
2 2
61
(64 − 63) + (63 − 64) 0
x=8 MU ( x = 8) = = =0
2 2
(63 − 64) + (60 − 63) −4

x=9 MU ( x = 9) = = = −2
2 2
3. A határhaszon függvény az összhaszon függvény mennyiség (x) szerinti deriváltja, azaz

MU x = TU x' = 16 − 2 x . Értékeit behelyettesítéssel határozzuk meg, például az x = 3 esetén
MU (3) = 16 − 2 ⋅ 3 = 10 . A határhaszon függvény alapján megadhatók az egzakt (a
mennyiség egész értékeinél felvett) határhasznok.
4. A hasznossági szint annál a termékmennyiségnél maximális, ahol a határhaszon függvény

értéke nulla, azaz MU x = 16 − 2 x = 0 → x = 8 . Ettől a mennyiségtől kezdve érvényesül a
csökkenő határhaszon-elve, amely szerint minden pótlólagos (újabb) jószágegység
elfogyasztása egyre kisebb mértékben növeli a fogyasztó összhasznát, vagy másképpen a
határhaszon függvény monoton csökken.
2. feladat.
értéke nulla, azaz MU x = 70 − 10 x = 0 → x = 7 . A határhaszon függvény az összhaszon
függvény mennyiség (x) szerinti deriváltja.
2. A fogyasztó által elérhető hasznosság maximális értékét az összhaszon függvényből

kapjuk, azaz TU (7) = 70 ⋅ 7 − 5 ⋅ 72 = 245 .
3. feladat.
1
értéke nulla, azaz MU x = 72 ⋅ − 12 = 0 → x = 6 . A határhaszon függvény az összhaszon
x
függvény mennyiség (x) szerinti deriváltja.
2. A fogyasztó által elérhető hasznosság maximális értékét az összhaszon függvényből

kapjuk, azaz TU (7) = 72ln⋅ 6 − 12 ⋅ 6 = 57 .
4. feladat.
A kardinális elmélet alapján a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választása ott van,
MU x MU y
ahol teljesül az = egyenlőség. Az optimum feltétel alapján kitöltött táblázat:
px py
Mennyiség Határhaszon
(db) MU x MU y
px py
1 12,5 12,7
2 10 10,7
3 8 9
4 6,5 7,7
62
5 5,7 6,6
6 5 5,7
7 4,6 5,4
8 4,5 5,3
1. Az optimum feltételnek eleget tevő fogyasztói kosár összetétele x = 5; y = 6 , amely

optimális, hiszen a fogyasztó ebben az esetben jövedelmét maradéktalanul elkölti e két
jószágra, azaz ennek a két pontnak ki kell elégítenie az I = px ⋅ x + p y ⋅ y egyenletet, ami
most a konkrét adatokkal felírva 1900 = 5 ⋅ 200 + 6 ⋅150 teljesül is.
Ekkor az elérhető maximális teljes haszon nagysága könnyen kiszámolható: egy

tetszőlegesen felvett fogyasztási szinten a határhaszon görbe alatti összterület egyenlő az
összhaszon görbe függőleges értékével az adott fogyasztási szinten. Ez azt jelenti, hogy az
összhaszon az adott fogyasztási szintig keletkező határhasznok összegével egyenlő:
TU x = 2500 + 2000 + 1600 + 1300 + 1140 = 8540
TU y = 1900 + 1600 + 1350 + 1150 + 1000 + 855 = 7855
max TU = TU x + TU y = 8540 + 7855 = 16395
5. feladat.
1. Meg kell határozni a határhaszon értékeket. Diszkért esetben a közelítő módszer alapján az
adott jószágmennyiséghez tartozó fogyasztás határhaszna a ,,legutolsó’’ és a ,,következő’’
elfogyasztott jószágmennyiséghez tartozó határhaszon számtani átlaga lesz. (Ezt a módszert
az 1. feladat megoldásánál már részletesen bemutattuk, itt csak a végeredményeket
közöljük. Hasznos gyakorlatként, ellenőrzésképpen természetesen a számítások
elvégezhetők!)
Az ennek alapján kitöltött táblázat határhaszon és határhaszon/piaci ár hányadosai a

következőképpen alakulnak:
Mennyiség X termék teljes MU x MU x Y termék teljes MU y MU y

(db) haszna px haszna py
TU x TU y
1 119 - - 150 - -
2 147 25,5 0,225 195 42,5 0,283
3 170 21,5 0,215 235 35 0,233
4 190 15 0,15 265 29 0,193
5 200 8 0,08 293 26,5 0,177
6 206 5 0,05 318 23 0,15
7 210 3 0,03 338 17,5 0,12
8 212 - - 353 - -
2. A kardinális elmélet alapján a haszonmaximalizáló fogyasztó optimális választása ott van,

MU x MU y
ahol teljesül az = egyenlőség. Az optimum feltételnek eleget tevő fogyasztói
px py
kosár összetétele: az x=4 és y=6, hiszen a fogyasztó ebben az esetben jövedelmét
63
maradéktalanul elkölti e két jószágra, azaz ennek a két pontnak ki kell elégítenie az
I = px ⋅ x + p y ⋅ y egyenletet, ami most a konkrét adatokkal felírva 1300 = 100 ⋅ 4 + 150 ⋅ 6
teljesül is. Ekkor az elérhető maximális teljes haszon nagysága, a táblázatból
leolvasva: TU x = 190 és TU y = 206 , azaz max TU = 190 + 206 = 396 .
6. feladat.
1. A tökéletesen helyettesítő kapcsolatban álló termékek esetén a fogyasztó preferenciáit
általánosan az U ( x, y ) = ax + by függvény adja meg. A feladat adatai alapján:
U ( x, y) = x + 3 y .
U 1
2. A közömbösségi görbe egyenlete a hasznossági függvény y-ra rendezve: y = − x .
3 3
a 1
3. Tökéletesen helyettesítő preferenciák esetén MRS = − = − , konstans.
b 3
7. feladat.
1. A tökéletesen kiegészítő kapcsolatban álló termékek esetén a fogyasztó preferenciáit
általánosan az U ( x, y) = min {ax, by}függvény adja meg. A feladat adatai alapján:
U ( x, y) = min {0,5x, y} , vagy ezzel ekvivalens U ( x, y) = min {x, 2 y} .
2. A közömbösségi görbék geometriailag az x és y tengellyel párhuzamos, 90 fokos szöget

bezáró egyenesek.
3. Tökéletesen helyettesítő preferenciák esetén az MRS:

x >2 y → 0
x < 2 y → −∞
x = 2 y → nem értelmezhető
8. feladat.
1. A fogyasztó számára semleges termékek esetén a hasznossági függvény azzal a koordináta
tengellyel párhuzamos, amelyen a semleges jószág szerepel. Tehát a preferenciáit
általánosan az U ( x, y ) = a függvény adja meg. A feladat adatai alapján, mivel most az Y a
semleges jószág: U ( x, y ) = 4 .
2. A közömbösségi görbék az x tengellyel párhuzamos egyenesek.
3. Tökéletesen helyettesítő preferenciák esetén: MRS=0.
9. feladat. Az U és U’ hasznossági skála ordinálisan ekvivalens, ha U’ az U pozitív monoton

transzformáltja, azaz köztük a következő összefüggés áll fenn: U ' = F (U ) , ahol F : R → R
dF
és >0 . Ha két hasznossági függvény egymás pozitív monoton transzformáltja, akkor a
dU
helyettesítési határarányok megegyeznek egymással. Ennek alapján az általunk vizsgált 0.
fogyasztó hasznossági függvénye az 1. és a 3. hasznossági függvény pozitív monoton
transzformáltja. A 2., a 4. és az 5. fogyasztó hasznossági függvényeiből meghatározott
helyettesítési határarányok nem egyeznek meg a 0. fogyasztónál kiszámolttal.
64
10. feladat. A közömbösségi görbe egyenletét megkapjuk, ha a hasznossági függvény
U
egyenletét átrendezzük y-ra: y = . A megadott három közömbösségi görbe olyan
x
jószágkosarakat köt össze, melyekhez a megadott konkrét hasznossági szint tartozik, mint pl.
50
y= .
x
U=50 U=100 U=200

jószágkosár 50 100 200
y= y= y=
x x x
x y x y x y
A 1 50 1 100 1 200
B 2 25 2 50 2 100
C 5 10 4 25 4 50
D 10 5 5 20 8 25
E 25 2 20 5 10 20
Δy
A helyettesítés határaránya diszkért estben: MRS =
Δx
uuur 25 − 50 uuur 10 − 25 uuur 5 − 10 uuur 2−5
AB = = −25 BC = = −5 CD = = −1 DE = = −0, 2
2 −1 5−2 10 − 5 25 − 10
A konkrét helyettesítési határarány adatok csökkenőek, tehát a két termék helyettesíti
egymást, de nem tökéletesen.
11. feladat. A helyesen kitöltött táblázat:
U(x,y)= Preferencia MUx MUy MU x

típusa MRS x, y =
MU y
2xy CD 2y 2x 2y y
=
2x x
2x 2 y 2 CD 4y 4x y
x
5x 2 y 3 CD 10xy 3 15x 2 y 2 2y
3x
xa yb CD ax a −1 y b bx a yb−1 ay
bx
2x + 3y TH 2 3 2
3
4x + 6 y TH 4 6 2
3
ax + by TH a b a
b
min {x; y} TK 1≤ y 1≤ x x> y→0
x < y → −∞
x = y → nem értelmezhető
65
min {3x;4 y} TK 4 3 3x > 4 y → 0
3≤ y 4≤ x
3 4 3x < 4 y → −∞
3x = 4 y → nem értelmezhető
min {ax; by} TK b a ax > by → 0
a≤ y b≤ x
a b ax < by → −∞
ax = by → nem értelmezhető
Megoldás magyarázata:
Preferenciák típusai: Helyettesítik, de nem tökéletesen egymást jelölése: CD
Tökéletesen helyettesítik egymást jelölése: TH
Tökéletesen kiegészítik egymást jelölése: TK
Határhaszon kiszámítása: a hasznossági függvénynek az adott tényező szerinti első parciális

deriváltja. Az U ( x, y ) = 2 xy hasznossági függvény esetén az x jószág
határhaszna: MU x = 2 ⋅1⋅ x1−1 ⋅ y = 2 y , illetve y jószág szerinti határhaszna:
MU y = 2 ⋅1⋅ x ⋅ y1−1 = 2 x .
66
Fogyasztás és kereslet
1. feladat.
I p p
1. A költségvetési egyenes egyenlete általánosan: I = px x + p y y → y = − x x , ahol − x
py py py
I
a meredekség, illetve az egyenes függőleges tengelymetszete. Behelyettesítve a példa
py
adatait: 2000 = 100 x + 250 y → y = 8 − 0, 4 x .
I 2000
2. A függőleges tengelymetszet: = = 8 , azaz maximálisan ennyi Y jószágot vehet,
py 250
I 2000
ha jövedelemét csak erre költi. A vízszintes tengelymetszet = = 20 , azaz
px 100
maximálisan ennyi X jószágot vehet, ha jövedelemét csak erre költi.
px
3. A költségvetési egyenes meredeksége: − = −0, 4 , amely az X jószág alternatíva
py
költségét fejezi ki: mennyi Y termékről kell lemondani ahhoz, ha X-ből egységnyivel
akarjuk növelni a fogyasztást.
4. A költségvetési egyenes párhuzamosan felfele tolódik:

3000 = 100 x + 250 y → y = 12 − 0, 4 x .
5. Nem történik változás, a költségvetési egyenes marad a helyén.
6. A költségvetési egyenes párhuzamosan felfele tolódik:

2500 = 100 x + 250 y → y = 10 − 0, 4 x
7. A mennyiségi adó a termék árát saját nagyságával növeli, azaz px' = 100 + 5 = 105. Így a
költségvetési egyenes egyenlete: 2000 = 105 x + 250 y → y = 8 − 0, 42 x .
8. A mennyiségi támogatás a termék árát saját nagyságával csökkenti,

azaz px' = 100 − 15 = 85 . Így a költségvetési egyenes
egyenlete: 2000 = 85 x + 250 y → y = 8 − 0,34 x .
9. Az értékarányos adó a termék árát növeli, azaz px' = 100 ⋅ (1 + 0, 25) = 125 . Így a
költségvetési egyenes egyenlete: 2000 = 125 x + 250 y → y = 8 − 0,5 x .
10. Az értékarányos támogatás a termék árát csökkenti, azaz px' = 100 ⋅ (1 − 0, 2) = 80 . Így a
költségvetési egyenes egyenlete: 2000 = 80 x + 250 y → y = 8 − 0,32 x .
2. feladat.
1. Kiinduló helyzetben a költségvetési egyenes: 1000 = 250 x + 200 y → y = 5 − 1, 25 x . Ha
maximum 2 tábla csokit lehet fogyasztani, akkor az ún. adagolás problémájával állunk
szemben. Adagolás: a hatóság fölülről korlátozza egy jószág fogyasztását (pl. háború
67
idején: hús, vaj, fűtőanyagok): a költségvetési halmaz egy része lenyesve. A költségvetési
egyenes egyenlete ebben a helyzetben: 1000 = 250 x + 200 y, ha 0 ≤ x ≤ 2 . Töréspont:
(4;2,5) helyen a költségvetési egyenesben.
2. Ez már az adagolás finomabb formában: egy bizonyos szintű fogyasztás fölött a

kormányzat adóval sújtja (megdrágítja) a jószág fogyasztását. A költségvetési egyenes
egyenlete ebben a helyzetben: 1000 = 250 ⋅ (1 + 0,1) x + 200 y, ha 0 ≤ x ≤ 2 .
3. feladat.
1. A közömbösségi görbe olyan fogyasztói kosarakat köt össze, melyekhez tartozó
hasznossági szint azonos. A közömbösségi görbe levezetése: a hasznossági függvény
U
átrendezése y-ra: y = .
4x
2. A helyettesítés határaránya nem más, mint a közömbösségi görbéhez húzott érintő

meredeksége. A „jól”viselkedő (Cobb-Douglas) preferenciák hasznossági függvénye
általánosan az U = x a y b egyenlettel adható meg, amelyből általánosan helyettesítési
MU x ay
határarány (a közömbösségi görbe adott pontbeli meredeksége): MRS = = . A
MU y bx
ay y
feladatban megadott konkrét hasznossági függvény esetén MRS = = .
bx 2 x
3. A fogyasztó optimális választásának helye, ahol a költségvetési egyenes egy pontban érinti
a közömbösségi görbét. Az optimális kosár rajta van a konkrét költségvetési egyenesen,
ay px
illetve az érintési pont. Az optimális kosár összetételének levezetése: = és
bx p y
a I b I
I = px ⋅ x + p y ⋅ y egyenletek alapján általánosan: x = és y = .
a + b px a + b py
Behelyettesítve a képletekbe a fogyasztó optimális kosara a következő:

1 1500 2 1500
x= = 5 és y = = 10 .
1 + 2 100 1 + 2 100
4. A jövedelem-fogyasztás görbe a fogyasztó optimális kosarait köti össze a kéttermékes

fogyasztói térben, miközben a jövedelem változik és minden más változatlan. Az optimális
kosarak a költségvetési egyenes és a „jól” viselkedő közömbösségi görbék érintési pontjai,
adott feltételek közt az optimális kosarakhoz húzott érintő, a költségvetési egyenesek
meredeksége azonos, mivel csak a fogyasztó jövedelme változik a két termék ára és a
fogyasztó preferenciái változatlanok. A jövedelem-fogyasztás görbe egyenlete:
y 100
= → y = 2x .
2 x 100
5. Az Engel-görbe a jövedelem-fogyasztás görbéből származtatható. A X termék Engel-

görbéje megadja, hogy a haszonmaximalizáló fogyasztó adott jövedelme esetén mennyit
keres a termékből, miközben a keresletét befolyásoló többi tényező változatlan, azaz a
68
a I
keresett mennyiséget a jövedelem függvényében határozza meg. Egyenlete: x = ,
a + b px
1 I I
behelyettesítve x = →x= .
3 100 300
6. A jövedelemrugalmasság az Engel-görbe adott pontjának rugalmasságára kérdez rá,

kiszámítása a pontrugalmasság módszerével történik, melynek képlete:
I 1 1500
ε x , I = xI' ⋅ → ε x , I = = +1, azaz normál magasabb rendű jószág. A jövedelem
x 300 5
1%-os növekedése következtében az x termék kereslete 1%-kal emelkedik, miközben a
keresletet befolyásoló többi tényező változatlan.
4. feladat.
U
1. Közömbösségi görbe egyenlete: y = .
2x
y
2. A helyettesítés határaránya: MRS = .
x
3. Költségvetési egyenes egyenlete: 3000 = 20 x + 50 y .
1 3000 1 3000
4. A fogyasztó optimális kosara: x = ⋅ = 75 és y = ⋅ = 30 .
2 20 2 50
y 20
5. A jövedelem-fogyasztási görbe egyenlete: = → y = 0, 4 x .
x 50
1 I I
6. Az X jószág Engel-görbéjének az egyenlete: x = ⋅ → x = .
2 20 40

I 1 3000
ε x , I = xI' ⋅ → ε x , I = = +1, azaz normál magasabb rendű jószág. A jövedelem 1%-
x 40 45
os növekedése következtében az X termék kereslete 1%-kal emelkedik, miközben a
5. feladat.
U
1. Közömbösségi görbe egyenlete: y = 3 .
2x2
2y
2. A helyettesítés határaránya: MRS = .
3x
2 15000 3 15000
3. A fogyasztó optimális választása: x = ⋅ = 60 és y = ⋅ = 36 .
5 100 5 250
69
2 21000 3 21000
4. A fogyasztó optimális választása: x = ⋅ = 84 és y = ⋅ = 50, 4 .
5 100 5 250
5. Az X és Y jószág jövedelemrugalmasságát a számtani közép módszerével számítjuk ki.

Képlete:
x1 − x0
x1 + x0
x −x I +I
ε x,I = 2 = 1 0 ⋅ 1 0
I1 − I 0 I1 − I 0 x1 + x0
I1 + I 0
2
azaz az X jószágra kiszámolva:
84 − 60 21000 + 15000
ε x,I = ⋅ = +1
21000 − 15000 84 + 60
és ugyanezen mutató Y jószágra meghatározva:
50, 4 − 36 21000 + 15000

ε y,I = ⋅ = +1 .
21000 − 15000 50, 4 + 36
Az X és Y jószág normál magasabb rendű jószág. A jövedelem 1%-os növekedése
következtében az X és Y jószág kereslete egyaránt 1%-kal emelkedik, miközben a
6. feladat.
U
1. Közömbösségi görbe egyenlete: y = .
2 x2
2y
2. A helyettesítés határarány: MRS = .
x
2 3000 1 3000
3. A fogyasztó optimális kosara: x = ⋅ = 100 és y = ⋅ = 20 .
3 20 3 50
4. Az ár-fogyasztás görbe a fogyasztó optimális kosarait köti össze, miközben egy termék ára
változik és minden más változatlan. „Jól” viselkedő preferenciát rögzítő hasznossági
függvény esetén a költségvetési egyenesek és a közömbösségi görbék érintési pontjai
lesznek, ahol a költségvetési egyenes meredeksége változik. Egyenlete:
2 y px p ⋅x
= →y= x .
x 25 50
5. Az X termék egyéni keresleti függvényét az ár-fogyasztási görbéből származtatjuk. A X

termék keresleti görbéje megadja, hogy a haszonmaximalizáló fogyasztó adott ár mellett
mennyit keres a szóban forgó termékből, miközben a keresletét befolyásoló többi tényező
változatlan, azaz a keresett mennyiséget az ár függvényében határozza meg. Egyenlete:
70
a I
x= . Ebbe a képletbe behelyettesítve az X jószág egyéni keresleti függvénye:
a + b px
2 3000 2000
x= →x= .
3 px px
6. A kereslet árrugalmassága az X jószág egyéni keresleti görbéjének adott pontja

rugalmasságára kérdez rá, kiszámítása a pontrugalmasság módszerével történik, melynek
p 2000 20
képlete: η x , px = x'px ⋅ x → η x , px = − ⋅ = −1 , azaz közönséges árhatású, egységnyi
x 202 100
árrugalmasságú jószág. A X termék ára 1%-al nő a jószág kereslete 1%-kal csökken,
miközben a keresletet befolyásoló többi tényező és a fogyasztó kiadása változatlan. Az
egységnyi árrugalmasság esetén fogyasztó kiadása változatlan, a határkiadás értéke nulla.
7. feladat.
1. A fogyasztó preferenciáit kifejező hasznossági függvényt a közömbösségi görbe
átrendezésével adhatjuk meg: U ( x, y) = x3 y 2 .
2. Ismerjük a fogyasztó optimális jószágkosarához tartozó hasznossági szintet és a fogyasztó

hasznossági függvényét, amely a „jól” viselkedő preferenciákat rögzít, és mutatja, hogy az
optimális kosár a költségvetési egyenes és egy közömbösségi görbe érintési pontja lesz.
Továbbá ismerjük az X és Y jószág árát, amely megadja a konkrét költségvetési egyenes
meredekségét. A kérdés az, hogy adott feltételek közt, mekkora jövedelemmel rendelkezik
a fogyasztó. A jövedelem meghatározásához ki kell számítani az optimális kosár
összetételét. Miért az optimális kosár összetételét kell kiszámolni? Azért, mert közös pont,
és az optimális kosárhoz van összhaszon adatunk, így megvan a két egyenlet, melyek
segítségével a két ismeretlent ki tudjuk számolni.
p
I. 3500 = x3 y 2 és II. MRS = x . Behelyettesítve a példa adatait:
py
3 y 25
I. 3500 = x3 y 2 és II. = → x = 0,9 y, azaz 3500 = (0,9 y)3 ⋅ y 2 .
2 x 15
Eredmény: x = 4,9, y = 5, 4 .
Ismerve az optimális kosár összetételét, a költségvetési egyenes egy pontját a két jószág
árának ismeretében meghatározható, hogy pontosan hány forint jövedelemből tudja a
fogyasztó megvásárolni: I = 25 ⋅ 4,9 + 15 ⋅ 5, 4 = 203,5 Ft.
3. Az Engel-görbe egyenlete X jószágra vonatkozóan:

a I 3 I
x= →x= → x = 0, 024 I .
a + b px 5 25
4. Az egyéni keresleti görbe egyenlete X jószágra vonatkozóan:

a I 3 203,5 122,1
x= →x= →x= .
a + b px 5 px px
71
8. feladat.
1. A helyesen kitöltött táblázat (felhasználva a 3. feladat 3. pontjában szereplő
összefüggéseket az optimális fogyasztói kosár meghatározására):

4 50 2
5 40 2
2. Hicks-i értelemben, akkor nem változik a fogyasztó reáljövedelme, miközben az x jószág

ára 4-ről 5 Ft/db-ra emelkedett, ha az eredeti közömbösségi görbén tud maradni, azaz a
hasznossági szintje nem változik az árváltozás következtében (életszínvonala ugyanolyan
lesz, mint árváltozás előtti helyzetben). Első lépés, hogy számolja ki a
jövedelemkompenzált költségvetési egyenes egy pontját, ez a „C” kosár lesz. A „C” kosár
az eredeti közömbösségi görbe egy pontja és új árarány által meghatározott költségvetési
egyenes, de változatlan reáljövedelem mellett a fogyasztó számára az optimális választás
helye. A „C” kosárról tudjuk, hogy:
• az eredeti fogyasztói kosárral azonos közömbösségi görbén van, melynek a
hasznossági szintje U = 2 ⋅ 502 ⋅ 2 = 10000 . A „C” kosár koordinátáit behelyettesítve a
hasznossági függvénybe szintén ugyanekkora hasznossági számot kapunk, így az első
egyenlet: 10000 = 2x2 y .
p
• a „C” optimális fogyasztói kosár, melyre igaz, hogy MRS = x , így a második
py
2y 5
egyenlet: = → y = 0, 005 x . A 10000 = 2 x 2 ⋅ 0,005 x egyenletbe behelyettesítve
x 50
megkapjuk, hogy az optimális kosár összetétele: x ≈ 46, 4; y ≈ 0,05 ⋅ 46, 4 ≈ 2,3 .
A teljes árhatás egyenlő a helyettesítési és jövedelmi hatás összegével. A teljes árhatás

felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra:
Helyettesítési hatás 46, 4 − 50 = −3, 6

Jövedelmi hatás 40 − 46, 4 = −6, 4
Teljes árhatás 40 − 50 = −10
3. A jövedelemkompenzáció mértékének meghatározásához első lépésként a „C” kosárhoz

tartozó jövedelem meghatározása új árarány esetén, majd a kapott jövedelemből levonjuk a
fogyasztó 300 forintját. A költségvetési egyenesbe behelyettesítve: a kompenzált
jövedelem nagysága I comp = 5 ⋅ 46, 4 + 50 ⋅ 2,3 ≈ 347 egész számra kerekítve, tehát a
jövedelemkompenzáció értéke: ΔI = 347 − 300 ≈ 47 .
4. Két optimum pont között az árrugalmasság képlete (az ún. középponti formula):
x1 − x0
x1 + x0
2 x −x p + px 0
η x , px = = 1 0 ⋅ x1 .
px1 − px 0 px1 − px 0 x1 + x0
px1 + p p 0
2
72
40 − 50 5 + 4
Behelyettesítve: η x , px = ⋅ = −1.
5 − 4 40 + 50
Az X jószág közönséges, egységnyi rugalmasságú. A X termék ára 1%-al nő a jószág

kereslete 1%-kal csökken, miközben a keresletet befolyásoló többi tényező és a fogyasztó
kiadása változatlan. Az egységnyi árrugalmasság esetén fogyasztó kiadása változatlan, a
határkiadás értéke nulla.
9. feladat.
1. A helyesen kitöltött táblázat (felhasználva a 3. feladat 3. pontjában szereplő
összefüggéseket az optimális fogyasztói kosár meghatározására):

20 25 30
25 20 30
2. Hicks szerint akkor nem változik a fogyasztó reáljövedelme, miközben az X jószág ára 20-
ről 25 Ft/db-ra emelkedett, ha az eredeti közömbösségi görbén tud maradni, azaz a
lesz, mint árváltozás előtti helyzetben). Első lépés, számolja ki a jövedelemkompenzált
költségvetési egyenes egy pontját, az a „C” lesz. A „C” kosár az eredeti közömbösségi
görbe egy pontja és új árarány által meghatározott költségvetési egyenes, de változatlan
reáljövedelem mellett a fogyasztó számára az optimális választás helye. A „C” kosárról
tudjuk, hogy:
hasznossági szintje U = 2 ⋅ 25 ⋅ 303 = 1350000. A „C” kosár koordinátáit
behelyettesítve a hasznossági függvénybe szintén ugyanekkora hasznossági számot
kapunk, így az első egyenlet: 1350000 = 2xy3 .
p
• a „C” optimális kosár, melyre igaz, hogy MRS = x , így a második egyenlet:
py
y 25
= → y = 1,5 x . Az 1350000 = 2 x(1,5 x)3 egyenletbe behelyettesítve megkapjuk,
3x 50
hogy az optimális kosár összetétele: x ≈ 21,1; y = 1,5 ⋅ 21,1 ≈ 31, 7 .

Helyettesítési hatás 21,5 − 25 = −3,9

Jövedelmi hatás 20 − 21,1 = −1,1
Teljes árhatás 20 − 25 = 5

jövedelem nagysága I comp = 25 ⋅ 21,1 + 50 ⋅ 31, 7 ≈ 2112,5 egész számra kerekítve, tehát a
jövedelemkompenzáció értéke: ΔI = 2112,5 − 2000 = 112,5.
73
4. Két optimum pont között az árrugalmasság képlete (az ún. középponti formula):
x −x p + px 0 20 − 25 25 + 20
η x , px = 1 0 ⋅ x1 . Behelyettesítve: η x , px = ⋅ = −1
px1 − px 0 x1 + x0 25 − 20 20 + 25
Az X jószág közönséges, egységnyi rugalmasságú. A x termék ára 1%-al nő a jószág

kereslete 1%-kal csökken, miközben a keresletet befolyásoló többi tényező és a fogyasztó
kiadása változatlan. Az egységnyi árrugalmasság esetén fogyasztó kiadása változatlan, a
határkiadás értéke nulla.
10. feladat.
2 2000 3 2000
1. A fogyasztó optimális választása: x = ⋅ = 20 és y = ⋅ = 6.
5 40 5 200
2. Az X termék ára ceteris paribus 40 Ft/db-ról 45 Ft/db-ra nő, a fogyasztó optimális

2 2000
választása: x ' = ⋅ = 17,8 és y ' = 6 .
5 45
tudjuk, hogy:
hasznossági szintje U = 202 ⋅ 63 = 86400 . A „C” kosár koordinátáit behelyettesítve a
hasznossági függvénybe szintén ugyanekkora hasznossági számot kapunk, így az első
egyenlet: 86400 = x 2 y 3 .
p
py
2 y 45
= → y = 0,3375 x . Az 86400 = x 2 (0,3375 x)3 egyenletbe behelyettesítve
3x 200
megkapjuk, hogy az optimális kosár összetétele: x ≈ 18, 6; y = 0,3375 ⋅18, 6 ≈ 6,3.
A teljes árhatás egyenlő a helyettesítési és jövedelmi hatás összegével.

A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra:
Helyettesítési hatás 18,6 − 20 = −1, 4

Jövedelmi hatás 17,8 − 18, 6 = −0,8
Teljes árhatás 17,8 − 20 = −2, 2
A jövedelemkompenzáció mértékének meghatározásához első lépésként a „C” kosárhoz

jövedelem nagysága I comp = 45 ⋅18, 6 + 200 ⋅ 6,3 ≈ 2097 , tehát a jövedelemkompenzáció
értéke: ΔI = 2097 − 2000 = 97 .
74
11. feladat.
1 300 3 300
1. A fogyasztó optimális választása: x = ⋅ = 18, 75 és y = ⋅ = 75.
4 4 4 3
2. Az X termék ára ceteris paribus 4 Ft/db-ról 10 Ft/db-ra nő, a fogyasztó optimális

1 300
választása: x ' = ⋅ = 7,5 és y ' = 75 .
4 10
tudjuk, hogy:
hasznossági szintje U = 2 ⋅18,75 ⋅ 753 = 15820312,5 . A „C” kosár koordinátáit
behelyettesítve a hasznossági függvénybe szintén ugyanekkora hasznossági számot
kapunk, így az első egyenlet: 15820312,5 = 2xy 3 .
p
py
y 10
= → y = 10 x . Az 15820312,5 = 2 x(10 x)3 egyenletbe behelyettesítve
3x 3
megkapjuk, hogy az optimális kosár összetétele: x ≈ 9, 4; y = 10 ⋅ 9, 4 ≈ 94 .
A teljes árhatás egyenlő a helyettesítési és jövedelmi hatás összegével.

A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra:
Helyettesítési hatás 9, 4 − 18, 75 = −9,35

Jövedelmi hatás 7,5 − 9, 4 = −1,9
Teljes árhatás 7,5 − 18, 75 = −11, 25

jövedelem nagysága I comp = 4 ⋅ 9, 4 + 10 ⋅ 94 ≈ 978 , tehát a jövedelemkompenzáció értéke:
ΔI = 978 − 300 = 678 .
12. feladat.
1. Ismerjük a fogyasztó optimális jószágkosarához tartozó hasznossági szintet és a fogyasztó
hasznossági függvényét, amely a „jól” viselkedő preferenciákat rögzít, és mutatja, hogy az
optimális kosár a költségvetési egyenes és egy közömbösségi görbe érintési pontja lesz.
Továbbá ismerjük az X és Y jószág árát, amely megadja a konkrét közömbösségi görbe
meredekségét. A kérdés az, hogy adott feltételek közt, mekkora jövedelemmel rendelkezik
a fogyasztó. A jövedelem meghatározásához ki kell számítani az optimális kosár
összetételét. Miért az optimális kosár összetételét kell kiszámolni? Azért, mert közös pont,
75
és az optimális kosárhoz van összhaszon adatunk, így megvan a két egyenlet, melyek
segítségével a két ismeretlent ki tudjuk számolni.
p
I. 1000 = xy 2 és II. MRS = x . Behelyettesítve a példa adatait:
py
y 50
I. 1000 = xy 2 és II. = → y = x, azaz 1000 = y ⋅ y 2 .
2 x 100
Eredmény: x = 10, y = 10 .
Ismerve az optimális kosár összetételét, a költségvetési egyenes egy pontját a két jószág
árának ismeretében meghatározható, hogy pontosan hány forint jövedelemből tudja a
fogyasztó megvásárolni: I = 50 ⋅10 + 100 ⋅10 = 1500 .
2. Az X termék ára ceteris paribus 50 Ft/db-ról 62,5 Ft/db-ra nő, a fogyasztó optimális
1 1500 2 1500
választása: x ' = ⋅ = 8 és y ' = ⋅ = 10 .
3 62,5 3 100
ről 62,5 Ft/db-ra emelkedett, ha az eredeti közömbösségi görbén tud maradni. Első lépés,
számolja ki a jövedelemkompenzált költségvetési egyenes egy pontját, az a „C” lesz. A
„C” kosár az eredeti közömbösségi görbe egy pontja és új árarány, de változatlan
reáljövedelem esetén a fogyasztó számára ez az optimális választás helye.
p
A „C” kosárról tudjuk, hogy optimális kosár, melyre igaz, hogy MRS = x . Az első
py
y 62,5
egyenlet: = → y = 1, 25 x . Az eredeti fogyasztói kosárral azonos közömbösségi
2 x 100
görbén van, melynek a hasznossági szintje 1000, tehát a második egyenlet ebből adódik:
1000 = xy 2 , amelybe behelyettesítve az y = 1, 25 x egyenletet, megkapjuk, hogy az
optimális kosár összetétele: x ≈ 8,6; y ≈ 1, 25 ⋅ 8,6 = 10,8 .

Helyettesítési hatás 8, 6 − 10 = 1, 4
Jövedelmi hatás 8 − 8, 6 = −0, 6
Teljes árhatás 8 − 10 = −2

jövedelem nagysága I comp = 62,5 ⋅ 8, 6 + 100 ⋅10,8 ≈ 1617,5 , tehát a jövedelemkompenzáció
értéke: ΔI = 1617,5 − 1500 ≈ 117,5 .
13. feladat.
1. Az X jószág ára emelkedett, tehát a költségvetési egyenes meredeksége nőtt.
2. Az X jószág árhatás szempontjából közönséges, hiszen az ára nőtt, kereslete csökkent.
76
3. Az X jószág jövedelemhatás szempontjából normál, mivel az X jószág árának ceteris
paribus emelkedése következtében a reáljövedelem csökken, hatására kereslete is csökkent.
A teljes árhatás felbontása helyettesítési és jövedelmi hatásra a Hicks-féle felfogásban az

alábbi ábrán követhető figyelemmel:
.,A’’ kosár: az eredeti optimális választás

,,B’’ kosár: az áremelkedés utáni optimális választás
,,C’’ kosár: a kompenzáció utáni optimális választás.
14. feladat.
1. A tökéletesen helyettesítő preferenciák hasznossági függvénye: U ( x, y ) = ax + by
behelyettesítve U ( x, y) = 5 x + 2 y .
2. Hasznossági függvényt y-ra történő átrendezésével megadjuk a közömbösségi görbe

U a U
egyenletét, y = − x → y = − 2,5 x . A közömbösségi görbék negatív meredekségű
b b 2
lineáris egyenesek, meredekségük az MRS, amely ebben az esetben egy konstans, azaz
a 5
MRS = → MRS = = 2,5 .
b 2
3. A fogyasztó optimális kosarainak meghatározása az MRS és a költségvetési egyenes

meredekségének (tgα) a viszonya dönti el. Három lehetséges megoldás adódik:
• MRS = tgα, akkor a költségvetési egyenes minden pontja optimális
I
• MRS > tgα, akkor csak X terméket fogyaszt a fogyasztó, x = és y = 0
px
I
• MRS < tgα, akkor csak Y terméket fogyaszt a fogyasztó, y = és x = 0
py
77
A példa adatai alapján:
a p A fogyasztó optimális választása
MRS = tgα = x
b py
2,5 3 1500
x = 0; y = = 60
25
2,5 2,5 1500 = 75 x + 30 y → minden pontja optimális
2,5 2 1500
x= = 20; y = 0
37,5
15. feladat.
behelyettesítve U ( x, y ) = 4 x + 2 y .

U a U
egyenletét, y = − x → y = − 2 x . A közömbösségi görbék negatív meredekségű
b b 2
a 4
MRS = → MRS = = 2 .
b 2

meredekségének (tgα) a viszonya dönti el, azaz három lehetséges megoldás adódik:
I
px
I
py
MRS = tgα = x
b py
2 2 1800 = 100 x + 50 y → minden pontja optimális
2 2,5 1800
x = 0; y = = 45
40
2 1,75 1800
x= = 18; y = 0
100
16. feladat.
behelyettesítve U ( x, y) = 4 x + y .

U a
egyenletét, y = − x → y = U − 4 x . A közömbösségi görbék negatív meredekségű
b b
78
a 4
MRS = → MRS = = 4 .
b 1

I
px
I
py
MRS = tgα = x
b py
4 5 1000
x = 0; y = =5
20
4 4 1000 = 100 x + 25 y → minden pontja optimális
4 2,5 1000
x= = 10; y = 0
100
17. feladat.
behelyettesítve U ( x, y) = 3x + 2 y .

U a U
egyenletét, y = − x → y = − 1,5 x . A közömbösségi görbék negatív meredekségű
b b 2
a 3
MRS = → MRS = = 1,5.
b 2

I
px
I
py
MRS = tgα = x
b py
1,5 2 900
x = 0; y = = 18
50
A jövedelem megduplázódik, de az árak változatlanok, a
fogyasztó továbbra is csak y terméket fogyaszt, 36-ot.
79
1,5 1 900
x= = 9; y = 0
100
1,5 1,5 900 = 150 x + 100 y → minden pontja optimális
18. feladat.
1. A két termék tökéletesen kiegészíti egymást, hasznossági függvény: U = min {ax; by} A
⎧1 ⎫
feladat hasznossági függvénye: U = min {x; 2 y} , vagy U = min ⎨ x; y ⎬ .
⎩2 ⎭
2. A tökéletes kiegészítés közömbösségi görbéi az x és y tengellyel párhuzamos, 900-os

szöget bezáró egyenesek, valójában csak a sarokpont a releváns pont. Mivel a fogyasztó
optimális választása a valamely közömbösségi görbe sarokpontja, ezért ezen sarokpontokat
összekötő egyenesnek megadhatjuk az egyenletét: y = 0,5 x . Hogy pontosan mely
sarokpont lesz az optimális, azt a fogyasztói döntés megadott korlátozó tényezői döntik el,
melyet a költségvetési egyenes felírásával adja meg. A feladat megoldása:
1000 = 50 x + 100 y → behelyettesítve, hogy y = 0,5 x → 1000 = 50 x + 100 ⋅ 0,5 x adódik
x = 10; y = 5 .
3. A jövedelem-fogyasztási görbe a fogyasztó optimális kosarait köti össze, miközben

jövedelme változik ceteris paribus. Tökéletes kiegészítő preferenciák esetén a fogyasztó
választása a közömbösségi görbék sarokpontja, ezért a jövedelem-fogyasztói görbe a
sarokpontokat összekötő egyenes, melynek egyenlete: y = 0,5 x .
4. Az ár-fogyasztási görbe a fogyasztó optimális kosarait köti össze, miközben az egyik

termék ára változik ceteris paribus. Tökéletes kiegészítő preferenciák esetén a fogyasztó
választása a közömbösségi görbék sarokpontja, ezért az ár-fogyasztói görbe a
sarokpontokat összekötő egyenes, melynek egyenlete: y = 0,5 x .
5. Az y termék ára ceteris paribus 100 Ft/db-ról 150 Ft/db-ra emelkedik, a fogyasztó
optimális választása: 1000 = 50 x + 150 ⋅ 0,5 x → x = 8; y = 4 .
6. A teljes árhatás egyenlő a helyettesítési és jövedelmi hatás összegével. Tökéletes

kiegészítés esetén a helyettesítési hatás nulla, ezért a teljes árhatás egyenlő a jövedelmi
hatással: TH = JH = 4 − 5 = −1 .
19. feladat.
feladat hasznossági függvénye: U = min {4 x; y} .

összekötő egyenesnek megadhatjuk az egyenletét: y = 4 x . Hogy pontosan mely sarokpont
lesz az optimális, azt a fogyasztói döntés megadott korlátozó tényezői döntik el, melyet a
költségvetési egyenes felírásával adja meg. A feladat megoldása:
80
2000 = 160 x + 10 y → behelyettesítve, hogy y = 0, 4 x → 2000 = 160 x + 10 ⋅ 4 x adódik
x = 10; y = 40 .

sarokpontokat összekötő egyenes, melynek egyenlete: y = 4 x .

5. Az x termék ára ceteris paribus 160 Ft/db-ról 210 Ft/db-ra emelkedik, a fogyasztó
optimális választása: 2000 = 160 x + 10 ⋅ 4 x → x = 8; y = 32 .

hatással: TH = JH = 8 − 10 = −2 .
20. feladat.
feladat hasznossági függvénye: U = min {2 x; y} .

összekötő egyenesnek megadhatjuk az egyenletét: y = 2 x . Hogy pontosan mely sarokpont
lesz az optimális, azt a fogyasztói döntés megadott korlátozó tényezői döntik el, melyet a
költségvetési egyenes felírásával adja meg. A feladat megoldása:
2800 = 120 x + 10 y → behelyettesítve, hogy y = 2 x → 2800 = 120 x + 10 ⋅ 2 x adódik
x = 20; y = 40 .

5. Az x termék ára ceteris paribus 120 Ft/db-ról 140 Ft/db-ra emelkedik, a fogyasztó
optimális választása: 2800 = 140 x + 10 ⋅ 2 x → x = 17,5; y = 35 .
81
hatással: TH = JH = 17,5 − 20 = −2,5 .
21. feladat.
1. Mivel a szerdalla a fogyasztó számára semleges, optimumban x = 0 és a csípős kolbászból
I 10000
az optimális választása y = = = 6,7 .
p y 1500
I 10000
2. Az árváltozás változás utáni optimális választása: x = 0 és y = = = 4.
p y 2500
3. A teljes árhatás egyenlő a helyettesítési és jövedelmi hatás összegével. Közömbös javak

esetén a helyettesítési hatás nulla, ezért a teljes árhatás egyenlő a jövedelmi hatással:
TH = JH = 4 − 6, 7 = −2, 7 .
4. Az ár - fogyasztási görbe és a jövedelem - fogyasztási görbe a y koordináta-tengellyel

esik egybe.
22. feladat.
2 1500 1000
1. Az i-edik fogyasztó egyéni keresleti függvénye: xi = → xi = . A piaci keresleti
3 px px
függvény az egyéni keresleti függvények horizontális összege, azaz
1000 1000000
X = ∑ xi = xi ⋅1000 = ⋅1000 = .
px px
23. feladat.
1. A piaci keresleti függvény a két fogyasztó egyéni keresleti függvényének horizontális
összege, azaz
675 940 1615
X = x A + xB = + = , ahol
px px px
2 1350 675
xA = → xA =
4 px px
2 2350 940
xB = → xB =
5 px px
23. feladat.
1. A piaci keresleti függvény a két egyéni keresleti függvényének horizontális összege, azaz
X = x A + xB
⎧500 − 2 p, ha 250 < p ≤ 87,5 .
X =⎨
⎩850 − 6 p, ha p < 87,5
82
1. feladat.
1. A piaci keresleti függvény az egyéni keresleti függvények horizontális összege, azaz
X = xi ⋅1000 → X = (5 − 0,001 p) ⋅1000 → X = 5000 − p . Az árrugalmassági együtthatót az
ún. pontrugalmasság képlete alapján határozzuk meg (a görbe egy adott pontjában adjuk
p 2000
meg): η x , px = x'px ⋅ x → η x , px = −1⋅ = −0, 67 , azaz közönséges árhatású,
x 5000 − 2000
egységnyi rugalmatlan keresletű jószág. A X termék ára 1%-al nő a jószág kereslete 0,67
%-kal csökken, miközben a keresletet befolyásoló többi tényező és a fogyasztó kiadása
változatlan. Rugalmatlan kereslet esetén fogyasztó kiadása csökken, a határkiadás értéke
kisebb, mint nulla.
2. feladat.
1. A piaci keresleti függvény a két egyéni keresleti függvényének horizontális összege, azaz
X = xA + xB → X = 100 − 7 px . Az árrugalmassági együtthatót az ún. pontrugalmasság képlete
alapján határozzuk meg (a görbe egy adott pontjában adjuk meg):
p 25
η x , px = x'px ⋅ x → η x , px = −7 ⋅ = −2,3 , azaz közönséges árhatású, rugalmas keresletű
x 100 − 25 ⋅ 7
jószág. A X termék ára 1%-al nő a jószág kereslete 2,3 %-kal csökken, miközben a keresletet
befolyásoló többi tényező és a fogyasztó kiadása változatlan. Rugalmas kereslet esetén
fogyasztó kiadása növekszik, a határkiadás értéke nagyobb, mint nulla.
3. feladat.
1. Az árrugalmassági együtthatót az ún. pontrugalmasság képlete alapján határozzuk meg (a
p
görbe egy adott pontjában adjuk meg): η x , px = x 'px ⋅ x .
x
80
a) η x , px = −10 ⋅ = −4 → közönséges, árrugalmas kereslet
200
50
b) η x , px = −10 ⋅ = −1 → közönséges, egységnyi rugalmas kereslet
500
35
c) η x , px = −10 ⋅ = −0,54 → közönséges, árrugalmatlan kereslet
650
4. feladat.
1. Az árrugalmassági együtthatót az ún. pontrugalmasság képlete alapján határozzuk meg (a
p
görbe egy adott pontjában adjuk meg): η x , px = x 'px ⋅ x .
x
10
a) η x , px = −25 ⋅ = −6, 25 → közönséges, árrugalmas kereslet
100
10
b) η x , px = −5 ⋅ = −0, 2 → közönséges, árrugalmatlan kereslet
300
10
c) η x , px = +25 ⋅ = +0, 4 → Giffen jószág, árrugalmatlan kereslet
600
83
5. feladat.
A jövedelemrugalmasság az Engel-görbe adott pontjának rugalmasságára kérdez rá,
I
kiszámítása a pontrugalmasság módszerével történik, melynek képlete: ε x , I = xI' ⋅ .
x
1 1500
a) ε x , I = ⋅ = 1 → normál magasabb rendű jószág (normál)
150 10
1 1500
b) ε x , I = − ⋅ = −2 → alacsonyabb rendű jószág (inferior)
150 5
2 ⋅1500 1500
c) ε x , I = ⋅ = 2 → ultra magasabb rendű jószág (luxus)
150 15000
6. feladat.
I 1 I
1. X termék jövedelem rugalmassága: ε x , I = xI' ⋅ = 2 ⋅ = +1
x px p y I
px2 p y
py I py
2. X termék kereszt-árrugalmassága: η x , y = x 'p y ⋅ = ⋅ = +1
x 2 2
p py
x
I
px2 p y
7. feladat.
2
px 2 Ipx px p y
1. X termék kereszt-árrugalmassága: η x , y = x ⋅ = −1⋅ 2 2 ⋅
'
px = −1
y px p y 2 I
py Ip y px p y2
2. X termék saját-árrugalmassága: η py , y = x ⋅ '
py = −2 ⋅ = −1
y px p3y 2I
8. feladat.
1. Az inverz keresleti függvényt vissza kell alakítani a ,,normál,, keresleti függvény alakjára,
1
azaz Q D = 50 − p . Így Az árrugalmassági együttható képlete alapján határozzuk mega
3
p 1 px
piaci ár nagyságát: η x , px = x'px ⋅ x → −2 = − ⋅ , ahol most x = Q és px = p . Az
x 3 50 − px
3
egyenletet megoldva kapjuk, hogy px = 100 .
9. feladat.
1. A megoldáshoz felhasználjuk azt az összefüggést, amely szerint, ha a súlyok a
fogyasztónak az egyes jószágokra költött jövedelemhányadai, akkor a fogyasztó
jövedelemrugalmasságainak súlyozott átlaga pontosan egy. Képletben:
n
px px px
k1 = 1 1 ;...; ki = i i ;...; kn = n n , akkor k1ε1 + ... + kiε i + ... + knε n = ∑ kiε i = 1.
I I I i =1
84
2 1
A példa adatai alapján ⋅ 0,8 + ⋅ ε 2 = 1 → ε 2 = 1, 4 , azaz a másik jószág ultra magasabb
3 3
rendű.
10. feladat.
1. A megoldáshoz felhasználjuk azt az összefüggést, hogy a keresleti függvények árakban és
jövedelemben pozitív nulladfokon homogén függvények. Ez a gyakorlatban azt
n
eredményezi, hogy ∑η
j =1
ij + ε i = 0, ahol i = 1,..., n , azaz a rugalmasságok összege pontosan
nulla. A példa adatai alapján 0 = −2 + 1,5 + ηij → ηij = 0,5 . A két termék egymás
helyettesítője.
11. feladat.
n
j =1
nulla. A példa adatai alapján 0 = −0,5 + 2 + c → c = −1,5 . A két termék egymás

helyettesítője.
2. A kereszt-árrugalmassági együttható nagysága:

p p
η x , y = x 'p y ⋅ y = 2 ⋅ 2 px−0,5 p1y I −1,5 −0,5 y 2 −1,5 = 2 , az helyettesítő viszonyban egymással a
x 2 px p y I
két termék, mert a mutató előjele pozitív. (Az egyes tagok kitevő a rugalmasságokat
mutatják!)
12. feladat.
n
j =1
nulla. A példa adatai alapján 0 = a + (−0,5) + 3 → a = −2,5 . A két termék egymás

helyettesítője.
2. A kereszt-árrugalmassági együttható nagysága:

p p
η x , y = x 'p y ⋅ y = −0,5 ⋅ 2 px−2,5 p y−1 I 3 −2,5 y −0,5 3 = −0,5 , az kiegészítő viszonyban egymással
x 2 px p y I
a két termék, mert a mutató előjele negatív. (Az egyes tagok kitevő a rugalmasságokat
mutatják!)
85
13. feladat.
1. Az X termék egyéni keresleti függvényét az ár-fogyasztási görbéből származik. Az
a I
optimális kosárban az X mennyisége: x = . Ebbe a képletbe behelyettesítve az X
a + b px
2 90 60
jószág egyéni keresleti függvénye: x = ⋅ →x= .
3 px px
2. A kereslet árrugalmassága az X jószág egyéni keresleti görbéjének adott pontja

rugalmasságára kérdez rá, kiszámítása a pontrugalmasság módszerével történik, melynek
p 60 40
képlete: η x , px = x'px ⋅ x → η x , px = − 2 ⋅ = −1 , azaz közönséges árhatású, egységnyi
x 40 1,5
árrugalmasságú jószág.
A X termék ára 1%-al nő a jószág kereslete 1%-kal csökken, miközben a keresletet
befolyásoló többi tényező és a fogyasztó kiadása változatlan. Az egységnyi árrugalmasság
esetén fogyasztó kiadása változatlan, a határkiadás értéke nulla.
14. feladat.
1. A táblázat adatai alapján meg tudjuk adni a kávé árrugalmasságát, valamint a tea kereszt-
árrugalmassági mutatóját. Mindkét esetben a rugalmasság ún. számtani közép képletét
használjuk fel:
x −x p + px 0
• Kávé árrugalmassága: η x , px = 1 0 ⋅ x1
px1 − px 0 x1 + x0
Behelyettesítve:
100 − 140 95 + 80
η x , px = ⋅ = −1,9 → közönséges, árrugalmas kereslet
95 − 80 100 + 140
y1 − y0 px1 + px 0
• Tea kereszt-árrugalmassága: η x , y = ⋅ .
px1 − px 0 y1 + y0
120 − 90 95 + 80
Behelyettesítve: η x , y = ⋅ = +1, 6 → helyettesítő termék
95 − 80 120 + 90
15. feladat.
Időszak X termék keresett Y termék keresett
1. 60 60 15
x= = = 15
px 4
2. 60 60 15
x= = = 12
px 5
3. 60 60 15
x= = = 10
px 6
4. 60 60 15
x= = = 7,5
px 8
86
Az optimális jószágkombináció kiszámítása során elhasználtuk, hogy az Y termék ára végig
állandó, így a keresett mennyiség is ugyanakkora minden időszakban, Cobb-Douglas féle
1 90
preferencia esetén: y = ⋅ = 15 , illetve az X termék egyéni keresleti függvénye:
3 3
2 90 60
x= ⋅ →x= .
3 px px
2. X termék keresletének árrugalmasságát az egyes időszakok között a számtani közép

x −x p + px 0
módszerével számítjuk ki: η x , px = 1 0 ⋅ x1 .
px1 − px 0 x1 + x0
Behelyettesítve:
• 1-2. időszak között:
12 − 15 5 + 4
η x , px = ⋅ = −1, 6 → közönséges, rugalmas kereslet
5 − 4 12 + 15
• 3-4. időszak között:

7,5 − 10 8 + 6
η x , px = ⋅ = −1 → közönséges, egységnyi rugalmas kereslet
8 − 6 7,5 + 10
16. feladat.
1 I I
1. Az Engel- görbe egyenlete: x = ⋅ → x = .
4 4 16

I 1 800
ε x , I = xI' ⋅ → ⋅ = +1. A kérdéses jószág normál magasabb rendű.
x 16 50
17. feladat.
Jövedelem X jószág keresett Y jószág keresett
800 1 800 3 800
x= ⋅ = 50 y= ⋅ = 200
4 4 4 3
1000 1 1000 3 1000
x= ⋅ = 62,5 y= ⋅ = 250
4 4 4 3
Az X és Y jószág jövedelemrugalmasságát a számtani közép módszerével számítjuk ki.

Képlete:
84 − 60 21000 + 15000 200 − 250 21000 + 15000
ε x,I = ⋅ = +1 és ε y , I = ⋅ = +1
21000 − 15000 84 + 60 21000 − 15000 200 + 250
Az X és Y jószág normál magasabb rendű javak. A jövedelem 1%-os növekedése

következtében az X és Y jószág kereslete egyaránt1%-kal emelkedik, miközben a
87
3. fejezet.
Termelői magatartás modellje
1. Milyen döntési időtávokat különböztetünk meg egymástól a termelés elméletében?

2. Határozza meg a termelési függvény fogalmát! Milyen kapcsolat van a termelési
függvény és a parciális termelési függvény között? Elemezze és ábrázolja a rövid távú
termelési függvényt a hozamok alakulása tükrében! Határozza meg az átlagtermék és
határtermék kategóriákat! Mutassa be az átlag- és határtermék kapcsolatát!
3. Ismertesse a termelési költségek típusait és a vállalat alapvető jövedelemformáit!
(Számviteli és gazdasági költség, alternatív költség, számviteli, normál és gazdasági
profit)
4. Ismertesse az egyenlőtermék (isoquant) görbe lényegét! Mit fejez ki a technikai
helyettesítési határarány? Mi az egyenlőköltség (isocost) egyenes? Vezesse le és ábrázolja
az optimális inputot adott ráfordítás és adott tényezőárak mellett!
5. Ismertesse a skálahozadék lényegét és típusait! Értelmezze a skálahozadék és a homogén
termelési függvény kapcsolatát!
6. Milyen költségfüggvények kapcsolódnak az egyes mikroökonómiai időtávokhoz? Mi
jellemzi ezeket a költségfüggvényeket?
7. Mi jellemzi az átlag költség(ek) és a határköltség kapcsolatát?
8. Mi jellemzi a teljes, változó és fix költség kapcsolatát? Milyen mikroökonómiai időtávra
vonatkozik a kérdés?
9. Milyen kapcsolatban vannak a termelési és a költségfüggvények?
88
Tesztkérdések
Vállalat. Termeléselmélet
1. Melyik nem tartozik a vállalat céljai közé?

a) Profit elérése
b) Korszerűsödés
c) Vezetői külön célok megvalósítása
d) Mind a három célja a vállalatnak
2. A mikroökonómiában a rövid és hosszú időtáv közötti különbség ...

a) az inputtényezők változtathatóságához kötődik.
b) az output változtathatóságához kötődik.
c) a naptári időhöz kötődik.
d) a technológia megváltozásához kötődik.
3. A hosszú döntési időtáv jellemzője, hogy

a) Legalább egy inputtényező mennyisége rögzített.
b) Az összes inputtényező mennyisége változtatható.
c) Minden költség fix költség.
d) Az b) és c) is igaz.
4. A rövid döntési időtáv jellemzője, hogy

a) minden inputtényező fix
b) minden output fix
c) legalább egy inputtényező fix a többi változhat
d) a technológia nem változik és minden inputtényező változó
5. A termelési függvény
a) a termelés inputjai, és a velük előállítható maximális output közti összefüggést mutatja.
b) adott inputokhoz több kibocsátási szintet is rendel.
c) rögzített inputarányhoz tartozó értékei egy izokvant pontjait alkotják.
d) tulajdonságairól leírt mindhárom korábbi állítás igaz.
6. A munka átlagterméke
a) A teljes termelés és a létszám hányadosa
b) A termelésváltozás osztva eggyel
c) A teljes termék és a létszámváltozás hányadosa
d) A termelésváltozás és a létszámváltozás hányadosa
7. A munka határterméke
a) A teljes termelés és a létszám hányadosa
b) A termelésváltozás osztva eggyel
c) A teljes termék és a létszámváltozás hányadosa
d) A termelésváltozás és a létszámváltozás hányadosa
89
8. Abban a termelési tartományban, ahol a termelés csökkenő ütemben nő
a) a határtermék negatív.
b) a határtermék nem lehet növekvő.
c) az átlagtermék nem lehet csökkenő.
d) az átlagtermék nem lehet növekvő.
9. Tegyük fel, hogy egy változó inputtényező határterméke csökkenő. Ekkor a vizsgált
termelési tényező átlagtermékére biztosan igaz:
a) csökken.
b) nő.
c) kisebb, mint a határtermék.
10. Ha a határtermék nagyobb az átlagterméknél, akkor

a) a termelés gyorsuló ütemben nő
b) az átlagtermék nő
c) a határtermék nő
d) Ilyen eset nem lehetséges
11. Egy termelési tényező határtermék-görbéjének maximum pontjában

a) inflexiós pontja van a termelési függvénynek.
b) eddig a pontig érvényesül a csökkenő hozadék elve.
c) az átlagtermék is maximális.
d) található a gazdasági hatékonyságot biztosító szint.
12. Amíg az átlagtermék nagyobb a határterméknél, addig …

a) a termelés gyorsuló ütemben nő.
b) az átlagtermék nő.
c) a határtermék nő.
d) a parciális hozadéki függvény egy pozitív meredekség egyenes.
13. A csökkenő hozadéki szférában a(z), ha rövid távon az egyetlen változó inputtényező
például a munka, akkor
a) a munka átlagterméke növekvő.
b) a munka átlagterméke csökkenő.
c) a munka határterméke negatív.
d) Egyik sem helyes.
14. Az izokvant görbe egy szintvonal (a)z

a) összhasznossági függvény felületén,
b) összköltség függvény felületén.
c) a termelési felületen.
d) Egyik sem a fentiek közül.
15. Amennyiben a munka az egyetlen változó input, akkor egy vállalat rövid távú
tevékenysége………….szemléltethető.
a) az izokvanton történő elmozdulással
b) a növekedési út mentén történő elmozdulással
c) egyik termelési függvényről egy másik termelési függvényre történő elmozdulással
d) különböző izokvantokra való elmozdulással
90
16. Legyen a termelési függvény általánosan q = ALα K β , ahol K a felhasznált tőke, L a
felhasznált munka mennyiségét jelenti. Az A egy termelékenyégi paraméter, valamint α , β > 0
paraméterek. Amennyiben
a) α + β > 0 , akkor a fenti termelési függvény csökkenő mérethozadékú
b) α + β = 0 , akkor a fenti termelési függvény állandó mérethozadékú
c) α + β < 0 , akkor a fenti termelési függvény növekvő mérethozadékú
17. Ha egy két termelési tényezős technológia állandó mérethozadékú, akkor

a) a kibocsátás állandó a különböző inputkombinációk esetén.
b) a határtermék függvények állandóak.
c) ha az egyik inputot a t-szeresére növeljük (t>1), akkor a kibocsátás is a t-szeresére
növekedik.
d) ha mindkét inputot a t-szeresére növeljük (t>1), akkor a kibocsátás is a t-szeresére
növekedik.
18. Az egyenlőköltség (isocosts) egyenes

a) azoknak az inputoknak költségét adja meg, amelyek egy adott izokvant mentén való
termeléshez szükségesek.
b) azoknak az inputoknak a költségét adja meg, amely egy adott sugár mentén való
termeléshez szükségesek.
c) olyan inputkombinációkat tartalmaz, amelyek ugyanannyi pénzért vásárolhatók meg.
d) olyan outputkombinációkat tartalmaz, amelyek adott költség mellett előállíthatók.
19. Két inputtényezőt, tőkét és munkát feltételezve, az isocosts egyenes az origótól távolodva az
eredeti egyenessel párhuzamosan fog eltolódni, ha ...
a) az inputokra fordított teljes költség ceteris paribus nő.
b) a termelés szintje csökken.
c) mind a tőke, mind a munka ára nő.
d) csak az egyik input ára csökken.
20. Ha a munkát jelöljük a vízszintes, a tőkét pedig a függőleges tengelyen, akkor a munkabér
emelkedése ceteris paribus hogyan hat az isocosts egyenesre?
a) A függőleges tengelymetszet értéke megnő.
b) Meredekebbé teszi (a meredekség abszolút értékét tekintve).
c) Párhuzamosan befelé tolja el.
d) Párhuzamosan kifelé tolja el.
21. A vállalati méretnövelés - görbe azon pontok mértani helye, amelyek ...
a) az összes lehetséges inputkombinációt képviselik az inputok változtathatósága és
változatlan összköltség mellett.
b) a legkisebb költségű inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken,
változatlan inputárak mellett.
c) a legkisebb költségű inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken, az
egyik tényező árának változása mellett.
d) a maximálisan előállítható termékmennyiséget jelölik, az egyik input rögzített nagysága
mellett
91
22. A technikai helyettesítés határaránya ( MRSQ ) olyan ráta, mely megmutatja, hogy az egyik
inputot hogyan lehet helyettesíteni egy másikkal, mialatt a(z) …………. változatlan marad.
a) output
b) teljes költség
c) határtermék
d) átlagtermék
23. Amennyiben a termelő egy izokvant valamely pontjáról ugyanannak az izokvantnak egy
másik pontjára kerül, akkor biztosan ...
a) változatlan marad a kibocsátás szintje.
b) nem változik meg a felhasznált inputok egymáshoz viszonyított aránya.
c) eltérő lesz az inputok határterméke.
d) megváltozik a technikai helyettesítés határaránya.
24. A vállalat számára az optimális tényezőarányt (tényező felhasználást) kifejező egyenlete

az alábbi ( mpa az a input határterméke és ha az a input ára; mpb az b input határterméke és
hb a b input ára):
mpa ha
a) =
mpb hb
mpa mpb
b) =
ha hb
c) Az a) és a b) válasz is helyes.
92
Költségek. Költségfüggvények
1. A változó költség
a) csak rövid távon értelmezhető.
b) alacsony kibocsátás mellett a költség a mennyiség növelésével együtt növekszik, de egyre
kisebb mértékben;
c) magas kibocsátás mellett azonban a költség a mennyiség növelésével egyre nagyobb
mértékben növekszik;
2. A fix költség
a) olyan költség, amelyet akkor is meg kell fizetni, ha a kibocsátás nagysága 0.
b) elsüllyed költséget is jelent.
c) Csak a rövid távú döntésekben játszanak szerepet.
3. Az alábbiak közül melyik a teljes költség számításának helyes módja?

a) Megszorozzuk a határköltséget a mennyiséggel.
b) Összeadjuk az összes megtermelt termék határköltségét, és hozzáadjuk a fix költséget.
c) Összeadjuk a határ- és átlagos változóköltséget, és elosztjuk a mennyiséggel.
d) A mennyiséget elosztjuk az átlagköltséggel.
4. A határköltség
a) teljes költség növekménye, ha kicsit nő a kibocsátás
b) a teljes költség függvény termelés szerinti differenciálhányadosa
c) a változó költség növekménye, ha a kibocsátás egy egységnyivel nő
d) Mindhárom előző válasz helyes
5. A rövid távú határköltség mind a teljes költség, mind a változó költség változását mutatja,
mert
a) a fix költség változása nulla
b) az összköltség rövid távon egyenlő a változó költséggel
c) az összköltség része a változó költség
d) nem igaz a feladat állítása
6. Az átlagköltség (AC)
a) az összköltség egy termékre jutó része.
C
b) AC =
q
c) akkor minimális, amikor egyenlő a határköltséggel.
d) Mindegyik fenti válasz helyes.
7. Tekintse az alábbi két állítást:

I. Az átlagköltség megegyezik az origóból a teljes - költség görbe pontjaiba húzott egyenesek
meredekségével.
II. A határköltség megegyezik a változóköltség görbe érintőjének meredekségével.
a) Mindkét állítás igaz.
b) Az I-es állítás igaz, a II-es hamis.
c) A II-es állítás igaz, az I-es hamis.
d) Mindkét állítás hamis.
93
8. Tegyük fel, hogy az MC-görbe az AC-görbe alól indul, majd egy adott pontban már
nagyobb nála. Az alábbiak közül melyik tulajdonság érvényes biztosan az AC-görbére?
a) Az AC-nek van növekvő szakasza, majd később egy csökkenő is.
b) Az AC-nek van csökkenő szakasza, majd később egy növekvő is.
c) Az AC folyamatosan csökken.
d) Az AC mindig, minden körülmények között csökken.
9. Egy adott ( x, y ) nyílt (azaz a végpontokat nem tartalmazó) termelési tartományban a

vállalat átlagos változóköltsége csökkenő. Ekkor a határköltsége ebben a tartományban
a) mindenhol kisebb az átlagos változóköltségnél
b) lehet egyenlő az átlagos változóköltséggel
c) lehet nagyobb is és kisebb is az átlagos változóköltségnél
d) lehet nagyobb az átlagos változóköltségnél.
10. A rövid távú átlagos változó költség és a határköltség függvények kapcsolatáról

elmondható, hogy
a) a határköltség az átlagos változó költséget a minimumában metszi.
b) nulla termelés mellett (pontosabban a nulla termelést határértékként tekintve) mindkét
görbe értéke megegyezik.
11. A termelés azon tartományában, ahol az output növelésével a határköltség csökken

a) az összköltség gyorsuló ütemben nő.
b) az összköltség állandó ütemben nő.
c) az átlagköltség magasabb mint a határköltség.
12. Egy rövid távú termelési eljárásban a vizsgált intervallumban a kibocsátás növelésekor a
határköltség növekvő, az átlagköltség pedig csökkenő. Eszerint az adott tartományban a
határköltség függvény bizonyosan ...
a) az átlagos változó költség alatt helyezkedik el.
b) az átlagos változó költség és az átlagköltség között helyezkedik el.
c) az átlagköltség alatt helyezkedik el.
d) az átlagos állandó költség alatt helyezkedik el.
13. A következő görbék közül melyik nem lehet U-alakú?

a) AC
b) AVC
c) MC
d) AFC
14. Az output növelésével biztosan nem növekszik………értéke.

a) az átlagköltség
b) az átlagos változó költség
c) átlagos állandó költség
d) a határköltség
94
15. Tekintsük az alábbi két állítást:
I. Az AC-görbe és az AVC-görbe ugyanannál a termelési szintnél érik el a minimumukat.
II. Az AVC - görbe és az MC-görbe ugyanannál a termelési szintnél érik el a minimumukat.
16. Az alábbi állítások közül melyik igaz a költséggörbék esetében?

a) Az AVC-görbe az MC-görbe minimumpontján megy keresztül.
b) Az MC-görbe az AC-görbe minimumpontján megy keresztül, mégpedig az AVC-görbe
minimumpontjától balra.
c) Az MC-görbe az AVC-görbe minimumpontján megy keresztül, mégpedig az AC-görbe
minimumpontjától jobbra.
17. Egy vállalat AFC-görbéje és AC-görbéje egyaránt felfelé tolódnak, miközben az MC- és
az AVC-görbék változatlanok maradnak. Az alábbi események közül melyik okozhatta ezt a
változást?
a) A kormány egyösszegű adóval sújtotta a vállalatot.
b) A vállalatnak növelnie kellett az időszakos munkásai órabérét.
c) Egyik esemény sem.
d) Mind a két esemény.
18. A vállalatok költséggörbéiről szóló alábbi állítások közül melyik HAMIS?

a) Ha az AC minimális, akkor MC = AC.
b) Ha az MC minimális, akkor AC = MC.
c) Ha AC > MC, akkor az AC a termelés növelésével csökken.
d) Ha AC a termelés növelésével nő, akkor az MC nagyobb, mint az AC.
19. Rövid távon igaz az alábbi összefüggés:

ΔC mpi
a) MC = = , ahol mpi az i -edik input határterméke és hi az i -edik input ára.
Δq hi
ΔC
b) MC = = mpi ⋅ hi , ahol mpi az i -edik input határterméke és hi az i -edik input ára.
Δq
ΔC h
c) MC = = i , ahol mpi az i -edik input határterméke és hi az i -edik input ára.
Δq mpi
d) Egyik sem igaz.

VC api
a) AVC = = , ahol api az i -edik input átlagterméke és hi az i -edik input ára.
q hi
VC
b) AVC = = api ⋅ hi , ahol api az i -edik input átlagterméke és hi az i -edik input ára.
q
VC hi
c) AVC = = , api az i -edik input átlagterméke és hi az i -edik input ára.
q api
d) Egyik sem igaz.
95
C F VC
a) AC = = +
q q q
b) AC = AFC + AVC
c) Mindkét fenti összefüggés igaz.
d) Egyik összesfüggés sem igaz.
22. Melyik hamis az alábbi állítások közül?

a) A hosszú távú átlagköltség görbe a minimumpontjaikban érinti a rövidtávú átlagköltség
görbéket.
b) A rövidtávú határköltség görbének és a hosszú távú határköltség görbének mindig van
legalább egy közös pontja.
c) Állandó skálahozadék esetén a hosszú távú átlag- és határköltség görbék egybeesnek.
d) A hosszú távú és rövid távú határköltség azonos annál a termelési nagyságnál, ahol a rövid
távú átlagköltség görbe érinti a hosszú távú átlagköltség görbét.
23. Folytonos üzemméret esetén a hosszú távú átlagköltség görbe az egyes üzemméretekhez
tartozó rövid távú átlagköltség görbék
a) minimumpontjainak összessége.
b) alsó burkolója alatt helyezkedik el.
c) alsó burkolója.
d) Egyik állítás sem igaz.
24. Ha egy vállalat hosszú távú termelési függvénye növekvő mérethozadékú részén termel,
akkor
a) a hosszú távú átlagköltség növekvő.
b) a rövid távú átlagköltség csökkenő.
c) a rövid távú átlagköltség alacsonyabb, mint a hosszú távú átlagköltség.
d) a hosszú távú átlagköltség csökkenő.
e) a hosszú távú átlagköltség kisebb, mint a hosszú távú határköltség.
25. A hosszú távú átlagköltség görbe (LRAC) a rövid távú átlagköltség görbe (SRAC) érintési
pontjában csökkenő. Ekkor
a) a hosszú távú határköltség (LRMC) csökkenő.
b) a rövid távú határköltség görbe (SRMC) és a hosszú távú átlagköltség görbe (LRAC) az
érintési ponttól balra metszi egymást.
c) SRAC < SRMC.
d) a rövid távú átlagköltség (SRAC) az érintési ponttól jobbra veszi fel a minimális értékét.
26. Annál a termelési szintnél, ahol a hosszú távú teljes költség megegyezik a rövid távú teljes
költséggel:
a) a hosszú távú átlagköltség csökkenő.
b) a hosszú távú határköltség megegyezik a rövid távú határköltséggel.
c) a hosszú távú határköltség kisebb, mint a rövid távú határköltség.
d) a hosszú távú átlagköltség és a hosszú távú teljes költség egyenlők.
96
27. Egy vállalat termelési függvénye q( L, K ) = LK alakú. Az alábbi állítások közül melyik
igaz hosszú távon?
a) Bármely q termelési szint mellett AC(q) = MC(q) .
b) Bármely q termelési szint mellett AC(q) > MC(q) .
c) Bármely q termelési szint mellett AC(q) < MC(q) .
d) Az AC(q) különböző q termelési szintek mellett lehet kisebb, nagyobb és ugyanakkora is,
mint az MC (q) .
28. Egy vállalat termelési függvénye q( L, K ) = L1/4 K 1/4 alakú. Az alábbi állítások közül
melyik igaz hosszú távon?
d) Az AC(q) különböző q termelési szintek mellett lehet kisebb, nagyobb és ugyanakkora
is, mint az MC (q) .
29. Egy vállalat termelési függvénye q( L, K ) = LK 2 alakú. Az alábbi állítások közül melyik
igaz hosszú távon?
d) Az AC(q) különböző q termelési szintek mellett lehet kisebb, nagyobb és ugyanakkora is,
mint az MC (q) .
97
Számítási és geometriai feladatok
1. feladat. Az alábbi ábra egy gyár rövid-távú termelési függvényét ábrázolja. Egyetlen
változó inputtényező a munka (L). Az i pontnál van a rövid-távú termelési függvény inflexiós
pontja, az origóból kiinduló egyenesnél érinti a görbét. Az m az a pont, ahol a termelési görbe
visszahajlik.
Termelés (q)
q(L)
i e m Létszám (L)
A munka határ- és átlagterméke

mpL
apL
Létszám (L)
1. Rajzolja meg a munka határtermék és átlagtermék görbéjét!
2. feladat. Az általunk vizsgált vállalat rövid távú (parciális) termelési függvényének

egyenlete: q( L) = 140 L + 4 L2 − L3 , ahol q = a termelés mennyisége, L = a felhasznált munka
mennyisége, mpL = a munka határterméke, apL = a munka átlagterméke.
Megnevezés L q mpL apL

Határtermék maximumában
Átlagtermék maximumában
Termelés maximumában
1. Számítsa ki a fenti táblázat hiányzó adatait a termelési függvény alapján!
98
3. feladat. Határtermék, technikai helyettesítési arány és mérethozadék:
ϕ ( L, K ) mp L = q L' mpK = qK' mpL Mérethozadék

MRSQ =
mpK
2L2 K
1 1
10L3 K 2
2L2 K 2
LK
Töltse ki a táblázatot!
4. feladat. Adottak az alábbi hosszú távú termelési függvények (a jelölések a szokásosak, q a

termelés mennyisége, K a felhasznált tőke, L a felhasznált munka mennyiségét jelöli):
a) q( L, K ) = L3 K 2 b) q( L, K ) = LK c) q( L, K ) = L2 K 1/3
1. Jellemezze mindegyik fenti termelési függvényt mérethozadék (vagy skálahozadék)

szempontjából!
2. Írja fel mindegyik fenti termelési függvény esetén a q = 200 kibocsátási szinthez tartozó
izokvant (egyenlőtermék - görbe) egyenletét!
3. Határozza meg mindegyik fenti termelési függvény esetén a technikai helyettesítés
határarányát!
4. Határozza meg mindegyik fenti termelési függvény esetén a rövid távú (parciális) termelési
függvény egyenletét, ha rövid távon a tőketényező rögzített és nagysága K = 10 !
5. Határozza meg mindegyik fenti termelési függvény esetén a munka határtermék ( mpL ) és
a munka átlagtermék ( apL ) függvények egyenletét, feltéve, hogy rövid távon a
tőketényező rögzített és nagysága K = 10 !
5. feladat. Egy vállalat termelési eljárása a q( L, K ) = L2 K 3 függvénnyel jellemezhető. A tőke

egységára 150 Ft, a munka egységára pedig 100 Ft. A vállalat összköltsége 2000 Ft.
1. Határozza meg a vállalat optimális inputfelhasználását!
2. Határozza meg a maximális kibocsátását az adott feltételek mellett!
6. feladat. Egy vállalat termelési eljárása a q ( L, K ) = LK függvénnyel jellemezhető. A

tőke egységára 100 Ft, a munka egységára pedig 150 Ft. A vállalat összköltsége 3000 Ft.
7. feladat. Egy vállalat termelési eljárása a q( L, K ) = L2 ⋅ K függvénnyel jellemezhető. A

tőke egységára 200 Ft, a munka egységára pedig 300 Ft. A vállalat összköltsége 6000 Ft.
99
1. feladat. Négy vállalkozó szellemű fiatal elhatározza, hogy korábbi munkahelyüket feladva
egy betéti társságot alapítanak, amelynek keretében játék- és ajándéktárgyak kiskereskedelmi
értékesítésével kívánnak foglalkozni a helyi bevásárlóközpontban.
Számításaik szerint első évi árbevételük akár 1,72 millió Ft is lehet. Az üzlethelység
bérlése havi 13 ezer Ft, amit az év elején egy összegben kell a bevásárlóközpont
tulajdonosának kifizetni. Ahhoz, hogy a boltot a vásárlóknak megnyithassák be kell
szerezniük a berendezési tárgyakat, amely még kedvezményesen is 66 ezer Ft-ba kerül, s egy
tehergépkocsit, melynek beszerzésére 88 ezer Ft-ot kívánnak fordítani. Forgótőkeként
összesen, együtt 120 ezer Ft-ot kell befektetniük. A gördülékeny üzletvitelhez
elengedhetetlen, hogy mind a négyen otthagyják korábbi állásukat, ahol fejenként 7000 Ft-ot
kaptak havonként, sőt legalább még két alkalmazottat is fel kell venniük, akiknek a havi bére
9 illetve 11 ezer Ft.
A vállalkozás érdekében eladhatják a fejenként 55-55 ezer Ft névértékű 20 %-os fix
kamatozású kötvényeiket. Az esetlegesen hiányzó pénzösszeget 25 %-os kamatteher mellett,
banki kölcsönként sikerül megszerezniük. A villanyért, a vízért, a gázért, a telefonért éves
szinten 130 ezer Ft-ot fizetnek ki várhatóan, az előzetes kalkulációk alapján. Előreláthatólag
javításra, karbantartásra 25 ezret, reklámra 15 ezer Ft-ot szükséges fordítaniuk. A különféle
tárgyi eszközök értékcsökkenésének elszámolása lineárisan történik, elszámolási idejük,
egységesen 11 év.
1. Segítsen a négy fiatal vállalkozónak a várható költségek és profit kiszámításában!
Határozza meg éves szinten az alábbi mutatók nagyságát:
a) összes explicit költség
b) elszámolható implicit költség (amortizáció)
c) el nem számolható implicit költség (normálprofit)
d) összes implicit költség
e) számviteli költség
f) gazdasági költség
g) számviteli profit
h) gazdasági profit
2. Érdemes beindítani a vállalkozását? Válaszát indokolja!
2. feladat. Egy tervezett vállalkozással kapcsolatban a következő adatokat ismerjük:

A vállalkozás kizárólag egy típusú termék előállítását tervezi. A terméket terveik szerint
1.200 Ft/db áron értékesítenék. Ha a vállalkozó számításai bejönnek, az év egésze során
10.000 darabot fog értékesíteni.
A vállalkozó a tevékenységet a tervek szerint egy bérelt épületben végzi, ennek bérleti díja
várhatóan 100.000 Ft/hónap. Minden egyes termékhez felhasznál 280 Ft értékű anyagot. 5
alkalmazottat foglalkoztatna, mindegyikőjük havi bérköltsége 70.000 Ft lenne. A rezsi havi
nagysága átlagosan 90.000 Ft-ra várható. A termeléshez 5.000.000 Ft értékű gépet szeretne
vásárolni – hitelből, amelynek éves kamata 12%-os -, amely tervei szerint 10 évig fog
működni.
Jelenlegi munkahelyén a vállalkozó havi 85.000 Ft-ot keres. A vállalkozás forgótőke-
szükségletének fedezésére a vállalkozó bakszámlájáról kivenne 800.000 Ft-ot, amely eddig,
mint lekötött betét éves szinten 10% hozamot biztosított.
1. Határozza meg éves szinten az alábbi mutatók nagyságát:
a) összes explicit költség
b) elszámolható implicit költség (amortizáció)
100
c) el nem számolható implicit költség (normálprofit)
d) összes implicit költség
e) számviteli költség
f) gazdasági költség
g) számviteli profit
h) gazdasági profit
2. Érdemes beindítani a vállalkozását? Válaszát indokolja!
3. feladat. Egy termelő vállalat könyvviteli nyilvántartásából ismert (adatok ezer Ft-ban),
hogy a gazdasági profit – 10000, a normál profit 60000, az amortizáció 10000 és az árbevétel
150000 ezer Ft.
Számítsa ki, mennyi a(z):
1. explicit költségek összege,
2. implicit költségek összege,
3. számviteli profitja,
4. összes gazdasági költsége!
hogy a számviteli profit 4200, az el nem számolható implicit költség 2500, az összes explicit
költség 2700 és a vállalkozás teljes gazdasági költsége 7500.
Számítsa ki, mennyi a vállalat:
1. gazdasági profitja,
2. számviteli költsége, amortizációja,
3. teljes bevétele és
4. az összes implicit költsége!
hogy a számviteli profit 3000, az el nem számolható implicit költség 3000, az összes explicit
költség 5000 és a vállalkozás teljes gazdasági költsége 10000.
Számítsa ki, mennyi a vállalat:
1. gazdasági profitja,
2. számviteli költsége, amortizációja,
3. teljes bevétele és
4. az összes implicit költsége!
6. feladat. A következő táblázat adatai egy vállalat termelésére vonatkoznak:
q F VC C MC AC AFC AVC
0 60
1 30
2 115
3 25
4 41,25
5 155
6 70
1. Töltse ki a táblázat hiányzó értékeit!
101
7. feladat. A C (q) = 6q 2 − 16q + 24 egyenlet segítségével egy tökéletesen versenyző vállalat
bizonyos termelési szint mellett kialakult teljes költségét tudjuk jellemezni.
1. Határozza meg a vállalat határköltség függvényének egyenletét!
2. Határozza meg a vállalat átlagköltség függvényének egyenletét!
3. Határozza meg a vállalat átlagos változó költség függvényének egyenletét!
4. Határozza meg a vállalat átlagos fix költség függvényének egyenletét!
5. Milyen nagyságú kibocsátási szint mellett lesz a vállalat átlagköltsége minimális?
6. Milyen nagyságú kibocsátási szint mellett lesz a vállalat átlagos változó költsége
minimális?
8. feladat. A C (q) = q3 − 6q 2 + 3q + 100 egyenlet segítségével egy tökéletesen versenyző

vállalat bizonyos termelési szint mellett kialakult teljes költségét tudjuk jellemezni.
5. Milyen nagyságú kibocsátási szint mellett lesz a vállalat átlagköltsége minimális?
6. Milyen nagyságú kibocsátási szint mellett lesz a vállalat átlagos változó költsége
minimális?
9. feladat. Legyen egy vállalat technológiáját leíró termelési függvény egyenlete

q( L, K ) = 2 L0,5 K 0,5 , ahol K a felhasznált gépi berendezések számát, L pedig a felhasznált
munka mennyiségét jelenti. Egységnyi berendezés ára 10 pénzegység, egységnyi munka ára
pedig 4 pénzegység. A vállalatnak 16 egység tőke áll rendelkezésére és nincs módjában
beruházással bővíteni.
1. Határozza meg a vállalat rövid távú költségfüggvényének egyenletét!
q( L, K ) = LK 2 , ahol K a felhasznált gépi berendezések számát, L pedig a felhasznált munka
mennyiségét jelenti. Egységnyi berendezés ára 15 pénzegység, egységnyi munka ára pedig 5
pénzegység. A vállalatnak 36 egység tőke áll rendelkezésére és nincs módjában beruházással
bővíteni.
q( L, K ) = L2 K 1/2 , ahol K a felhasznált gépi berendezések számát, L pedig a felhasznált munka
mennyiségét jelenti. Egységnyi berendezés ára 15 pénzegység, egységnyi munka ára pedig 15
pénzegység. A vállalatnak 1 egység tőke áll rendelkezésére és nincs módjában beruházással
bővíteni.
102
12. feladat. Egy vállalat termelési eljárása a q ( L, K ) = LK 2 függvénnyel jellemezhető. A tőke

egységára 100 Ft, a munka egységára pedig 250 Ft.
1. Adja meg a vállalati méretnövelési - görbe egyenletét!
2. Mi lesz hosszú távon az optimális inputkombináció nagysága, ha a vállalat által tervezett
kibocsátási szint nagysága q = 100 ?
3. Mekkora lesz a minimális összköltség nagysága?
13. feladat. Egy vállalat termelési eljárása a q( L, K ) = 10 LK függvénnyel jellemezhető. A

tőke egységára 2000 Ft, a munka egységára pedig 600 Ft.
1 1
14. feladat. A vállalat termelési függvénye: q ( L, K ) = 4L4 K 2 függvénnyel jellemezhető. A
tőke egységára 2 Ft, a munka egységára pedig 5 Ft.
15. feladat. A következő ábra egy termelés változó költségeihez tartozó maximális termelési
értékeket mutatja. (Addig a pontig, amíg a növekvő költségekhez növekvő termelés tartozik,
addig a görbe megegyezik a változó költség görbével. Ezért jelöltük VC - vel.)
VC
VC M
E
I
q
i e m
103
1. Hol van az átlagos változó költség függvény minimuma?
2. Hol van a határköltség függvény minimuma?
3. Hol metszi egymást az átlagos változó költség függvény és a határköltség függvény?
4. Amennyiben a termelés rögzített inputárak mellett történik, és a munka az egyetlen változó
input, akkor hol kezdődik a munka negatív hozadéki szakasza?
input, akkor hol van a munka átlagtermékének a maximuma?
input, akkor hol van a munka határtermékének a maximuma?
104
Megoldások
Tesztkérdések
1. d)
2. a)
3. b)
4. c)
5. a)
6. a) q
Definíció szerint apL = .
L
7. d) Δq
Definíció szerint mpL = = q 'L
ΔL
8. b) Lásd az 1. számítási és geometriai feladat megoldását.
9. d) Lásd az 1. számítási és geometriai feladat megoldását.
10. b) Lásd az 1. számítási és geometriai feladat megoldását.
11. a) Lásd az 1. számítási és geometriai feladat megoldását.
12. c) Lásd az 1. számítási és geometriai feladat megoldását.
13. a) Lásd az 1. számítási és geometriai feladat megoldását.
14. c)
15. a)
16. b) A termelési függvény kitevőinek összegéből megállapítható a mérethozadék típusa:
α + β > 0 , akkor növekvő
α + β = 0 , akkor állandó
α + β < 0 , akkor csökkenő
17. d)
18. c) Általánosan az egyenlőköltség egyenes egyenlete:
C pL C
C = K ⋅ pK + L ⋅ pL → K = − L , ahol a függőleges tengelymetszet,
pK PK pK
p
− L pedig a meredekség.
PK
19. a)
20. b)
21. b) mpa ha
A vállalati méretnövelés - görbe mentén teljesül, hogy = , ahol mpa az a
mpb hb
input határterméke és ha az a input ára; mpb az b input határterméke és hb a b input
ára.
22. a)
23. a)
24. c)
105
1. d)
2. a)
3. d) Folytonos esetben a határköltség-görbe alatti terület a változóköltség nagysága,
amelyhez hozzáadva az állandó költséget kapjuk az összköltséget.
4. d) ΔC ΔVC
MC = = = Cq'
Δq Δq
5. a)
6. d)
7. a)
8. b)
9. a)
10. c)
11. a)
12. b)
13. d) F
AFC = egy hiperbola-ág, monoton csökkenő a mennyiség növekedésével.
q
14. c)
15. d) ACmin → AC = MC,illetve AVCmin → AVC = MC
16. a)
17. a) Nagyobb lesz az állandó költség, így az AFC és az AC is felfele tolódik, de a VC
és az AVC helyzete nem változik.
18. b)
19. a)
20. a)
21. c)
22. b)
23. c)
24. d)
25. d)
26. b)
27. a) Állandó mérethozadékú termelési függvény esetén a hosszú távú AC (q) = MC (q) .
A két görbe egybeesik és a termelés tengelyével párhuzamos egyenes.
28. c) Csökkenő mérethozadékú termelési függvény esetén a hosszú távú
AC(q) < MC(q) , azaz az átlagköltség növekvő, és az AC lentebb van, mint MC.
29. b) Növekvő mérethozadékú termelési függvény esetén a hosszú távú
AC(q) > MC(q) , azaz az átlagköltség csökkenő, és az AC fentebb van, mint MC.
106
1. feladat.
A helyesen megrajzolt ábra:
Termelés (q)
q(L)
i e m Létszám (L)
A munka határ- és átlagterméke

mpL
apL
apL
Létszám (L)
mpL
2. feladat.
Első lépésben határozzuk meg a hiányzó függvényeket:
Munka határterméke: mpL = qL' = 140 + 8 L − 3L2
q ( L)
Munka átlagterméke: ApL = = 140 + 4 L − L2
L
Magyarázat a táblázat kitöltéséhez:

a) A határtermék maximuma ott van, ahol mpL ' = 0 és mpL '' < 0 → 8 − 6L = 0 → L = 1,3 (a
másodrendű feltétel is teljesül). Ekkor egyszerű behelyettesítéssel kapjuk a többi értéket:
q = 140 ⋅1,3 + 4 ⋅1,32 − 1,33 = 186, 6
mpL = 140 + 8 ⋅1,3 − 3 ⋅1,32 = 145,3
apL = 140 + 4 ⋅1,3 − 1,32 = 143,5
107
b) Az átlagtermék függvény maximuma ott van, ahol apL = mpL , vagy ezzel ekvivalens, hogy
apL' = 0 és apL '' < 0 → 4 − 2 L = 0 → L = 2 (a másodrendű feltétel is teljesül). Ekkor egyszerű
behelyettesítéssel kapjuk a többi értéket:
q = 140 ⋅ 2 + 4 ⋅ 22 − 23 = 288
mpL = 140 + 8 ⋅ 2 − 3 ⋅ 22 = 144
apL = 140 + 4 ⋅ 2 − 22 = 144
c) A termelés maximuma ott van, ahol mpL = 0 , vagy ezzel ekvivalens, hogy
q = 0 és q < 0 → 140 + 8L − 3L = 0 ⇔ 8 − 6 L = 0 → L = 8,3 (a másodrendű feltétel is
'
L
''
L
2
teljesül). Ekkor egyszerű behelyettesítéssel kapjuk a többi értéket:

q = 140 ⋅ 8,3 + 4 ⋅ 8,32 − 8,33 = 865,8
mpL = 140 + 8 ⋅ 8,3 − 3 ⋅ 8,32 = 0
apL = 140 + 4 ⋅ 8,3 − 8,32 = 104,3
A fentiek alapján a helyesen kitöltött táblázat:
Megnevezés L q mpL apL

Határtermék maximumában 1,3 186,6 145,3 143,5
Átlagtermék maximumában 2 288 144 144
Termelés maximumában 8,3 865,8 0 104,3
3. feladat.
A helyesen kitöltött táblázat:
ϕ ( L, K ) mp L = q L' mpK = qK' mpL Mérethozadék

MRSQ =
mpK
2L2 K 4LK 2L2 2K növekvő
L
1 1
10 − 23 12 1
−
1
2K csökkenő
10L K
3 2
L ⋅K 5L ⋅ K
3 2
3 3L
2L2 K 2 4LK 2 4L2 K K állandó
L
LK 1 − 12 12 1 12 − 12 K állandó
L ⋅K L ⋅K
2 2 L
ALa K b A ⋅ aLa −1 ⋅ K b A ⋅ b ⋅ La ⋅ K b −1 aK a + b > 1 növekvő
bL a + b = 1 állandó
a + b < 1 csökkenő
108
4. feladat.
Az egyes kérdésekre adott válaszokat az alábbi táblázatban foglaltuk össze:
ϕ ( L, K ) = L3 ⋅ K 2 , ahol a = 3; b = 2 1
L ⋅ K , ahol a = ; b =
1 1 1
1 1
L3 ⋅ K 3 ,ahol a = ; b =
2 2 3 3
Mérethozadék a + b > 1 növekvő a + b = 1 állandó a + b < 1 csökkenő

Izokvant- 200 200 2 1 1
egyenlete, ha 200 = L3 ⋅ K 2 → K = 200 = L ⋅ K → K = 200 = L3 ⋅ K 3 = 3 L ⋅ K

L3 L
q = 200 2003
→K =
L
mpL 3K K K
MRSQ =
mpK 2L L L
Parciális q = 100 L3 q = 10 L
1 1
termelési q = 10 L
3 3
függvény
egyenlete, ha
K = 10
Munka mpL = 300 L2 5 101/3 − 23
határtermék mpL = mpL = L
10 L 3
függvényének
egyenlete, ha
K = 10
Munka 10 10
apL = 100 L2 apL = apL = 3
átlagtermék L L2
függvényének
egyenlete, ha
K = 10
5. feladat.
1. Az optimális inputkombináció nagyságát adott összköltség mellett az izokvant-görbe és az
isocost egyenes érintési pontja határozza meg. A megoldáshoz két egyenlet szükséges,
egyrészt az isocost egyenes egyenlete: C = K ⋅ pK + L ⋅ pL , másrészt pedig az érintési
p
pontot megadó MRSQ = L optimum feltétel. Behelyettesítve a példa adatait (felhasználva,
PK
hogy a termelési technológiát az ún. Cobb-Douglas féle termelési függvény írja le, ahol
aK
q = ALa K b → MRSQ = ):
bL
I. 2000 = 150 K + 100 L
2 K 100
II. = →K =L
3L 150
Megoldása: 2000 = 100 ⋅ L + 150 L → L = 8 = K .
2. Adott összköltség és az optimális inputkombináció mellett elérhető kibocsátás nagysága

q = 82 ⋅ 83 = 32768 .
109
6. feladat.
p
PK
aK
bL
I. 3000 = 100 K + 150 L
K 150
II. = → 100 K = 150 L
L 100
150 ⋅10
Megoldása: 3000 = 150 L + 150 L → L = 10 és K = = 15 .
100

q = 10 ⋅15 ≈ 12, 2 .
7. feladat.
p
PK
aK
bL
I. 6000 = 200 K + 300 L
2 K 300
II. = → 400 K = 300 L
L 200
400 ⋅10
Megoldása: 6000 = 200 K + 400 K → K = 10 és L = = 13,3 .
300

q = 13,32 ⋅10 ≈ 1768,9 .
110
1. feladat.
1. A kérdéses költség-és profitfajták meghatározása:
a) Összes explicit költség:
Azok a költségek, melyek a vizsgált időszakban (általában egy év) a vállalkozással
kapcsolatban felmerültek és valamilyen számviteli bizonylaton (pl.: számla, blokk,
átutalási megbízás) megjelentek.
A konkrét példában (adatok ezer Ft-ban):
bérleti díj 13*12 = 156
bérköltség (9+11)*12 = 240
rezsi 130
hitel kamat* 52,5
karbantartás 25
reklám költség 15
Összes explicit költség = 618,5 ezer Ft
Az induláshoz szükséges tőke = bérleti díj + berendezési tárgyak (tárgyi eszközök) +

forgótőke (készletek + pénzeszközök) = 156 + 66 + 88 + 120 = 430 ezer Ft.
Rendelkezésére álló tőke (kötvények) = 4*55 = 220 ezer Ft. Szükséges bankhitel = 430 –
220 = 210 ezer Ft, melynek kamata 210*0,25 = 52,5 ezer Ft szintén explicit költség.
b) Az elszámolható implicit költségek azok a költségek, melyek számviteli bizonylaton

ugyan nem jelentek meg, de a számviteli törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a
vállalkozás ezeket költségként elszámolja. Ilyen költség az amortizációs költség
A példában az amortizációs költség = (66+88)/11 = 14 ezer Ft.
c) Az el nem számolható implicit költség nem más, mint feláldozott haszon, vagy
normálprofit. Tehát az a legnagyobb haszon, melyről a vállalkozónak le kell mondania
azért, mert a pénzét az adott vállalkozásba fektette.
A példában ilyen jellegű költség:
a korábbi munkabér, amiről lemondanak = 4*7*12 = 336 ezer Ft.
Kötvények feláldozott kamata = (4*55) * 0,2 = 44 ezer.
Összesen = 336 + 22 = 380 ezer Ft.
d) Összes implicit költség a vizsgált időszakban a vállalkozással kapcsolatban felmerült, de

számviteli bizonylaton meg nem jelenő költségek. A példában tehát az összes implicit
költség = Elszámolható implicit költségek + El nem számolható implicit költségek = 14 +
380 = 394 ezer Ft
e) A számviteli költség a vizsgált időszakban számvitelileg elszámolható összes költség.

Számviteli költség = explicit költség + elszámolható implicit költség (amortizáció) =
618,5 + 14 = 632,5 ezer Ft.
f) A gazdasági költség magában foglalja az összes explicit és az összes implicit költséget,

azaz 618,5 + 394 = 1012,5 ezer Ft, vagy másképpen a számviteli költség és a normálprofit
összege, tehát 632,5 + 380 = 1012,5 ezer Ft.
g) Számviteli profit = tejes árbevétel – számviteli költség = 1720 – 632,5 = 1087,5 ezer Ft.
111
h) Gazdasági profit = teljes árbevétel – teljes gazdasági költség = 1720 – 1012,5 = 732 ezer
Ft, vagy másképpen kiszámolva számviteli profit és a normálprofit különbsége = 1087,5 –
380 = 707,5 ezer Ft.
2. Döntés: érdemes beindítani a vállalkozást, mert annak pozitív a gazdasági profitja, azaz a
számviteli profit nagyobb, mint a normál profit.
2. feladat.
1. A kérdéses költség-és profitfajták meghatározása:
a) Explicit költségek közé a tényleges kiadást jelentő költségeket soroljuk. Ezek: az
anyagvásárlás, a bérleti díj, a foglalkoztatottak fizetése, a rezsi, valamint a hitelkamat. Így
az explicit költségek nagysága = 2.800.000 + 1.200.000 + 4.200.000 + 1.080.000 +
600.000 = 9.880.000 Ft
b) Implicit költségek közé soroljuk az amortizációt, valamint a feláldozott hasznokat

(normálprofit).
Elveszett kamatbevétel: 80.000
Jelenlegi fizetés feladása: 1.020.000
Összesen: 1.100.000 Ft
c) Amortizáció (a beszerzésre kerülő gép értékének tizede): 500.000 Ft
d) Összes implicit költség = 1.100.000 + 500.000= 1.600.000 Ft
e) Számviteli költség = Explicit költség+ Amortizáció= 9.880.000 + 500.000 = 10.380.000 Ft
f) Gazdasági költség = 10.380.000 + 1.100.000= 11.480.000 Ft, vagy Összes explicit költség
+ Összes implicit költség = 9.880.000 + 1.600.000 = 11.480.000 Ft,
g) Számviteli profit = Összes bevétel – Számviteli költség= 12.000.000 – 10.380.000 =

1.620.000 Ft, ahol az összes bevétel = 10.000 * 1.200 = 12.000.000 Ft
h) Gazdasági profit = TR-TC= 12.000.000 – 11.480.000 = 520.000 Ft.
2. Döntés: érdemes beindítani a vállalkozást, mert annak pozitív a gazdasági profitja, azaz a
számviteli profit nagyobb, mint a normál profit.
3. feladat.
Adatok ezer Ft-ban.
1. Explicit költség = 160 000 – 70 000 = 90 000
2. Implicit költség = 60 000 + 10 000 = 70 000
3. Számviteli profit = -10 000 + 60 000 = 50 000
4. Összes gazdasági költség = 150 000 + 10 000 = 160 000
4. feladat.
Adatok ezer Ft-ban.
1. Gazdasági profit = 4200 – 2500 = 1700
2. Számviteli költség = 2700 + 2300 = 5000 és amortizáció = 4800 – 2500 = 2300
3. Teljes bevétel = 1700 + 7500 = 9200
4. Összes implicit költség = 7500 – 2700 = 4800
112
5. feladat.
Adatok ezer Ft-ban.
1. Gazdasági profit = 3000 – 3000 = 0
2. Számviteli költség = 5000 + 2000 = 7000 és amortizáció = 5000 – 3000 = 2000
3. Teljes bevétel = 10 000
4. Összes implicit költség = 10 000 – 5000 = 5000
6. feladat.
q F VC C MC AC AFC AVC
0 60 0 60 - - - -
1 60 30 90 30 90 60 30
2 60 55 115 25 57,5 30 27,5
3 60 75 135 20 45 20 25
4 60 105 165 30 41,25 15 26,25
5 60 155 215 50 43 12 31
6 60 225 285 70 47,5 10 37,5
A táblázat kitöltése során felhasznált összefüggések:

q = 0 → C (0) = FC
C (q) = F + VC (q )
ΔC (q ) ΔVC (q )
MC (q ) = = (diszkrét eset!), illetve MC ( q) = C ( q) 'q = VC (q) 'q (folytonos eset!)
Δq Δq
C (q )
AC (q ) = = AFC (q ) + AVC (q )
q
F
AFC (q ) =
q
VC (q)
AVC (q ) =
q
7. feladat.
A felhasznált összefüggéseket lásd a 6. feladat megoldásánál.
1. MC (q) = 12q − 16 .
24
2. AC (q) = 6q − 16 + .
q
3. AVC (q) = 6q − 16 .
24
4. AFC (q) = .
q
24
5. ACmin → AC = MC , azaz 6q − 16 + = 12q − 16 → q = 2 .
q
6. AVCmin → AVC = MC , azaz 6q − 16 = 12q − 16 → q = 0 .
113
8. feladat.
A felhasznált összefüggéseket lásd az 5. feladat megoldásánál.
1. MC (q) = 3q 2 − 12q + 3 .
100
2. AC (q) = q 2 − 6q + 3 + .
q
3. AVC (q) = q 2 − 6q + 3.
100
4. AFC (q) = .
q
100
5. ACmin → AC = MC , azaz q 2 − 6q + 3 + = 3q 2 − 12q + 3 → q = 50 ≈ 7,1.
q
6. AVCmin → AVC = MC , azaz q − 6q + 3 = 3q 2 − 12q + 3 → q = 0 .
2
9. feladat.
1. F = K ⋅ pK = 16 ⋅10 = 160 és VC (q) = L(q) ⋅ pL = 10L , a termelési függvényből L -t
q2
kifejezve (mert a költségfüggvényekben a kibocsátás a független változó) kapjuk L = ,
64
q2
ezt visszahelyettesítve a változó költség függvénybe VC (q) = 4 ⋅ = 16q 2 . Végül pedig
64
C ( y) = 160 + 16q .
2
2. MC (q) = 32q .
160 16q 2 160

3. AC (q) = + = + 16
{q.
q q {q AVC
AFC
4. AVC (q) = 16q
160
5. AFC (q) =
q
10. feladat.
1. F = K ⋅ pK = 36 ⋅15 = 540 és VC (q) = L(q) ⋅ pL = 15L , a termelési függvényből L -t
kifejezve (mert a költségfüggvényekben a kibocsátás a független változó) kapjuk
q q
L= 2 = , ezt visszahelyettesítve a változó költség függvénybe
K 1296
q
VC (q) = 5 ⋅ = 259, 2q . Végül pedig C (q) = 540 + 259, 2q .
1296
2. MC (q) = 259, 2 .
540 259, 2q 540

3. AC (q) = + = + 259,
{ 2.
q q {q AVC
AFC
114
4. AVC (q) = 259, 2 .
540
5. AFC (q) =
q
11. feladat.
1. F = K ⋅ pK = 15 ⋅1 = 15 és VC (q) = L(q) ⋅ pL = 15L , a termelési függvényből L -t kifejezve
(mert a költségfüggvényekben a kibocsátás a független változó) kapjuk L = q , ezt
visszahelyettesítve a változó költség függvénybe VC (q) = 15 q . Végül pedig
C ( y) = 15 + 15 q .
7,5
2. MC (q) = .
q
15 15 q 15 15
3. AC (q ) = + = + .
q q {q q
{
AFC AVC
15
4. AVC (q) = .
q
15
5. AFC (q) = .
q
12. feladat.
1. A vállalati méretnövelés - görbe azon pontok mértani helye, amelyek a legkisebb költségű
inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken, változatlan inputárak
mpL p
mellett. A méretnövelés - görbe mentén teljesül, hogy MRSQ = = L . A példa adatai
mpK pK
alapján (felhasználva, hogy a termelési technológiát Cobb-Douglas típusú termelési
aK K 250
függvény írja le, ahol q = ALa K b → MRSQ = ): = → K = 5L .
bL 2 L 100
2. A q = 3200 kibocsátáshoz tartozó minimális ráfordítást az optimális tényezőkombinációval

állítjuk elő, adott termelési tényezőárak mellett. Az optimális tényezőkombináció Cobb-
Douglas technológia esetén az izokvant és isocost érintési pontja. Két ismeretlen
megoldásához két egyenlet:
K 250
• érintési pont: = → K = 5L
2 L 100
• izokvant egyenlete: 3200 = L2 K
Megoldás: 3200 = L ⋅ (5L)2 → L = 5; K = 25 .
3. Az adott kibocsátást minimális ráfordítással az optimális tényezőkombinációval termeli
meg a vállalat, mivel ismerjük összetételét, ki tudjuk számítani, hogy adott tényezőárak
esetén mekkora összköltséget jelent. C = 5 ⋅100 + 5 ⋅ 250 = 1750 .
115
13. feladat.
1. A vállalati méretnövelés - görbe azon pontok mértani helye, amelyek a legkisebb
költségű inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken, változatlan
mpL p
inputárak mellett. A méretnövelés - görbe mentén teljesül, hogy MRSQ = = L.A
mpK pK
példa adatai alapján (felhasználva, hogy a termelési technológiát Cobb-Douglas típusú
aK K 600
termelési függvény írja le, ahol q = ALa K b → MRSQ = ): = → K = 3L
bL L 2000
2. A q = 150 kibocsátáshoz tartozó minimális ráfordítást az optimális tényezőkombinációval

állítjuk elő, adott termelési tényezőárak mellett. Az optimális tényezőkombináció Cobb-
Douglas technológia esetén az izokvant és isocost érintési pontja. Két ismeretlen
megoldásához két egyenlet:
K 600
• érintési pont: = → K = 3L
L 2000
• izokvant egyenlete: 1600 = KL
Megoldás: 150 = 10 L ⋅ 3L → L = 25; K = 9 .

esetén mekkora összköltséget jelent. C = 2000 ⋅ 9 + 600 ⋅ 25 = 33000 .
14. feladat.
1. A vállalati méretnövelés - görbe azon pontok mértani helye, amelyek a legkisebb
költségű inputkombinációkat képviselik különböző termelési szinteken, változatlan
mpL p
inputárak mellett. A méretnövelés - görbe mentén teljesül, hogy MRSQ = = L.A
mpK pK
példa adatai alapján (felhasználva, hogy a termelési technológiát Cobb-Douglas típusú
aK 0, 25K 5
termelési függvény írja le , ahol q = ALa K b → MRSQ = ): = → K = 7,5L .
bL 0,5L 2
2. A q = 100 kibocsátáshoz tartozó minimális ráfordítást az optimális

tényezőkombinációval állítjuk elő, adott termelési tényezőárak mellett. Az optimális
tényezőkombináció Cobb-Douglas technológia esetén az izokvant és isocost érintési
pontja. Két ismeretlen megoldásához két egyenlet:
0, 25K 5
• érintési pont: = → K = 7,5L
0,5L 2
1 1
• izokvant egyenlete: 100 = L4 K 2
1 1
Megoldás: 100 = 4 ( L ) 4 ⋅ (7,5L) 2 ⇒ L = 19; K = 142,5 .

esetén mekkora összköltséget jelent. C = 2 ⋅142,5 + 5 ⋅19 = 380.
116
15. feladat.
q=e q=i q=e q=m q=e q=i

( AVC = MC ) pL pL
AVC = MC =
apL mpL
117
4. fejezet.
Tökéletesen versenyző vállalat és iparági egyensúly
1. A termelő tevékenység túlnyomórészét vállalatok végzik. Miért?

2. Értelmezze a társasági formát és jellemezze típusait!
3. Jellemezze a tökéletesen versenyző piacot! Mit ért árelfogadó magatartáson?
4. Vezesse le és ábrázolja egy árelfogadó vállalat összbevételi, átlagbevételi és határbevételi
függvényét!
5. Vezesse le a profitmaximalizálás feltételeit tökéletesen versenyző vállalat esetén!
6. Értelmezze és ábrázolja az üzembezárási döntést tökéletesen versenyző vállalat esetén!
Határozza meg a vállalat rövidtávú kínálati függvényét!
7. Elemezze és ábrázolja geometriai eszközökkel az árelfogadó vállalat rövidtávú
magatartását!
8. Elemezze és ábrázolja geometriai eszközökkel az árelfogadó vállalat hosszú távú
magatartását!
9. Határozza meg az iparág kínálati függvényét! Vezesse le és ábrázolja geometriai
eszközökkel az iparági kínálati függvényt ráfordításárak hatásával!
10. Mit ért a kínálat rugalmasságán? Hogyan hathat a ráfordításárak változása az iparági
kínálat rugalmasságára?
11. Milyen „külső hatás” befolyásolhatja az iparági kínálatot?
12. Mi a pénzügyi külső hatás és hogyan hat az iparági kínálatra?
13. Mi a technológiai külső hatás és hogyan hat az iparági kínálatra?
14. A hosszú távú iparági kínálat miért rugalmasabb, mint a rövidtávú kínálat?
15. Fogalmazza meg az önkéntes kereskedelemből származó előnyöket, a fogyasztói és
termelői többlet lényegét!
16. A csereügyletek megadóztatása hogyan hat a fogyasztói és termelői többlet nagyságára?
17. A kínálati kvóták alkalmazása hogyan hat a fogyasztói és termelői többlet nagyságára?
18. Az árplafon alkalmazása hogyan hat a fogyasztói és termelői többlet nagyságára?
19. A kereskedelmet gátló tényezők hogyan érintik az erőforrásoknak a piaci mechanizmus
által megvalósított allokációját?
118
Tesztkérdések
1. A tökéletes versenyben melyik állítás nem igaz?

a) A piac végtelenül nagy egy szereplőhöz képest.
b) A szereplők árelfogadóak.
c) Szabad a belépés a piacra.
d) Mindhárom fenti válasz igaz.
2. Amennyiben egy vállalat számára a piaci ár külső adottság, (azaz a vállalat árelfogadó,
kompetitív szereplő), akkor ....
a) az átlagbevétel megegyezik a határbevétellel.
b) a határbevétel egyenlő az árral.
c) a teljes árbevétel a termelés egy egységgel való növelésekor mindig ugyanannyival nő.
d) Mindegyik válasz helyes.
3. Az árelfogadó piaci magatartás azt jelenti, hogy ...

a) az eladási ár a termelők számára adottság.
b) a termelés átlagköltsége adottság.
c) a kérdéses áron eladható mennyiség minden termelő számára adottság.
d) a vevő elfogadja a rezervációs áránál nem nagyobb eladási árajánlatot.
4. Egy tökéletesen versenyző vállalat teljes bevétele bármilyen pozitív termelés esetén
a) a teljes profit és a teljes költség különbsége.
b) az ár és a mennyiség szorzata.
c) a határbevétel és a mennyiség szorzata.
d) A b) és c) válasz is helyes.
5. Egy tökéletesen versenyző vállalat határbevétele bármely termelési nagyság esetén:

a) nagyobb, mint a piaci ár
b) kisebb, mint a piaci ár
c) megegyezik a piaci árral
d) nagyobb és kisebb is lehet, mint a piaci ár
6. Egy tökéletesen versenyző vállalat

a) egyedi keresleti görbéje a határbevételi görbe felett helyezkedik el
b) egyedi keresleti görbéje negatív hajlású is lehet
c) határbevételi görbéje megegyezik átlagbevételi görbéjével
d) határbevételi görbéjének legfeljebb egy közös pontja lehet határköltség görbéjével
7. Egy tökéletesen versenyző vállalat ott termeli a maximális profitot, ahol

a) a határbevétel és határköltség különbsége a legnagyobb.
b) a teljes bevétel és a teljes költség különbsége a legnagyobb.
c) mivel a határbevétel állandó, ezért az AC minimumában.
8. Egy kompetitív iparágban működő vállalat egyedi keresletének saját árrugalmassága…

a) egységnyi
b) végtelenül rugalmas
c) a forgalom növekedésével előbb csökken, majd nő.
d) A forgalom növekedésével előbb nő, majd csökken.
119
9. Egy tökéletesen versenyző vállalat számára a profitmaximum elsőrendű feltétele, hogy
a) MC = p.
b) MR = MC
c) Csak az első válasz helyes.
d) Mindkét fenti válasz helyes.
10. Egy tökéletesen versenyző vállalat számára a profitmaximum másodrendű feltétele, hogy
a) π q'' < 0
b) MR < MC
dMC
c) >0
dq
11. Egy kompetitív vállalat rövid távú profitmaximumában - pozitív nagyságú termelés esetén -
nem biztos, hogy
a) az ár legalább akkora, mint az átlagos változó költség.
b) a teljes bevétel legalább akkora, mint a teljes költség.
c) a határköltség egyenlő az árral.
d) a határköltség legalább akkora, mint az átlagos változó költség.
12. Egy kompetitív vállalatot biztosan be kell zárni, ha a határbevétel = határköltség teljesülése
mellett ...
a) az átlagbevétel kisebb az átlag költségnél.
b) az átlagbevétel kisebb az átlagos változó költségnél.
c) az átlagos változó költség kisebb az átlagbevételnél.
d) az átlagköltség kisebb az átlagbevételnél.
13. Egy kompetitív vállalat q* termelésekor veszteséget minimalizál. Eszerint ...

a) │FC│ < │π (q*)│
b) AFC(q*) < P(q*) < AVC(q*)
c) AVC(q*) < MR(q*) < AC(q*)
d) Mindegyik válasz helyes.
14. Egy tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon olyan pontban termel, ahol az ár az
átlagköltség-görbe alatt van.
a) Nincs ilyen eset.
b) Ilyenkor a vállalat csak normálprofitot realizál, gazdaságit nem.
c) Ekkor a vállalat veszteséges, de még mindig megéri termelni.
d) Gazdasági profitot is realizálhat.
15. Egy piacon tökéletes verseny feltételei között az ár 100 pénzegység. Egy, az adott piacon
működő profitmaximalizáló vállalat veszteséges, de rövid távon a veszteség ellenére sem
hagyja abba a termelést. Ebből arra következtethetünk, hogy a vállalat ...
a) átlagos költsége kisebb, mint 100 pénzegység,
b) átlagos fixköltsége kisebb, mint 100 pénzegység,
c) átlagos határköltsége kisebb, mint 100 pénzegység,
d) átlagos változó költsége kisebb, mint 100 pénzegység.
120
16. Amennyiben rövid távon az eladási ár az átlagos változó költség minimuma és az
átlagköltség minimuma között van, a tökéletesen versenyző vállalat azért nem hagyja abba a
termelést, mert
a) bevételei még így is fedezik ráfordításait
b) a teljes normálprofitot megkapja
c) ha nem is térül meg fix költségeinek egésze, de legalább annak egy részét visszakapja
d) ha nem is térül meg változó költségeinek egésze, de legalább annak egy részét visszakapja
17. Ha egy tökéletesen versenyző vállalat, amely korábban q > 0 mennyiséget termelt, fix
költsége ceteris paribus megnő, ...
a) akkor rövid távon profitmaximalizáló outputja csökken.
b) akkor rövid távon a profitja csökken.
c) akkor rövid távon üzembezárásra kényszerülhet.
d) akkor rövid távon a munka iránti kereslete csökken.
18. A tökéletesen versenyző vállalat rövid távon

a) realizálhat pozitív gazdasági profitot
b) lehet veszteséges
c) gazdasági profitja zéró
d) Az előző állítások mindegyike igaz
19. Hosszú távon egy vállalatnak akkor érdemes folytatnia a termelést, ha teljesül(nek) az
alábbi feltétel(ek):
a) összes bevétel ≥ változó költség
b) piaci ár ≥ átlagos változó költség
c) piaci ár ≥ átlagköltség
d) Az a) és a c) válsz is helyes.
20. A tökéletesen versenyző vállalat hosszú távon

a) realizálhat pozitív gazdasági profitot
b) lehet veszteséges
c) gazdasági profitja nulla
d) Az előző állítások mindegyike igaz
21. A tökéletesen versenyző vállalat rövid távú kínálati függvénye megegyezik

a) a határköltség-függvénnyel, az átlagköltség minimuma fölötti ár esetén
b) a határköltség-függvénnyel, az átlagos változóköltség minimuma fölötti ár esetén
c) az átlagköltség-függvénnyel, az átlagköltség minimuma fölötti ár esetén
d) az átlagköltség-függvénnyel, az átlagos változóköltség minimuma fölötti ár esetén
22. Az iparági (piaci) rövid távú kínálati függvény rövid távon

a) az egyéni kínálati-függvények horizontális összegződése.
b) csak az átlagköltség függvény minimuma feletti ár esetén van értelmezve.
c) az összes vásárló egyéni keresleti görbéinek horizontális összege.
d) csakis az iparági kereslettől függ.
121
23. Az iparági (piaci) rövid távú kínálati függvény rövid távon
a) kiegészül az inputárak hatásaival, azaz az ágazati kibocsátás növekedése miatta a
határköltség görbék emelkednek .
b) az inputárak hatása csökkenti a termékár változását követő kínálati hatás nagyságát.
c) Csak az a) válasz a helyes.
24. A kínálat árrugalmassága definíció szerint

a) megmutatja, hogy ha a jövedelem 1%-kal változik, akkor hány százalékkal változik a
kérdéses jószág kínált mennyisége.
b) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág ára 1%-kal változik, akkor hány százalékkal
változik a kérdéses jószág kínált mennyisége.
c) megmutatja, hogy ha a kérdéses jószág kínált mennyisége 1%-kal változik, akkor hány
25. Az iparági (piaci) rövid távú kínálat …, mint az egyes vállalatok rövid távú kínálata.
a) rugalmasabb
b) ugyanolyan rugalmas
c) kevésbé rugalmasabb
d) egységnyivel rugalmasabb
26. Versenyzői piacon a rövid távú iparági (piac) kínálati görbe megváltozik, ha
a) minden vállalat változó költsége megnő.
b) minden vállalat fix költsége megnő.
c) megnő az iparág terméke iráni kereslet.
d) Az a) és b) válasz is helyes.
27. A tökéletesen versenyző vállalat hosszú távú kínálati függvénye megegyezik

a) a hosszú távú határköltség-függvénnyel, az átlagos változóköltség minimuma fölötti ár esetén
b) a hosszú távú határköltség-függvénnyel, a hosszú távú átlagköltség minimuma fölötti ár
esetén
c) hosszú távú átlagköltség-függvénnyel, a hosszú távú átlagköltség minimuma fölötti ár esetén
d) a hosszú távú átlagköltség-függvénnyel, az átlagos változóköltség minimuma fölötti ár esetén
28. Melyik állítás helyes?

a) A rövid távú piaci kínálati görbe általában rugalmasabb a hosszú távú piaci kínálati
görbénél.
b) A hosszú távú piaci kínálati görbe általában rugalmasabb a rövid távú kínálati görbénél.
c) A hosszú távú kínálati görbe és a rövid távú kínálati görbe általában azonos
rugalmasságúak.
d) Egyik előző állítás sem helyes.
29. Versenyzői piacon a hosszú távú iparági (piac) kínálati görbe megváltozik, ha
b) minden vállalat (kvázi)fix költsége megnő.
c) megnő az iparág terméke iráni kereslet.
d) Az a) és b) válasz is helyes.
122
30. Hosszú távú versenyzői egyensúlyban fennáll, hogy
a) az ár egyenlő a hosszú távú határköltséggel.
b) az ár egyenlő a hosszú távú átlagköltség minimumával.
c) mindkét fenti válasz helyes.
d) egyik válasz sem helyes.
31. Egy tökéletesen versenyző iparágban hosszú távú egyensúlyban minden egyes vállalat
a) elérhet negatív gazdasági profitot
b) gazdasági profitja nulla
c) elérhet pozitív gazdasági profitot
32. Tegyük fel, hogy egy versenyzői piacon jelenlevő, klasszikus U-alakú átlagköltség-
görbékkel rendelkező cégek nyereségesen termelnek. Amennyiben a piacra szabad belépés
van, mi fog történni az egyes vállaltok egyensúlyi termelésével hosszú távon?
a) csökken
b) nő
d) Ennyi információ alapján nem lehet pontosan eldönteni
33. Melyik az a kulcsfeltétel, amelyik U-alakú átlagköltség-görbék mellett azt eredményezi,

hogy hosszú távú egyensúlyban a cégek profitja nulla, vagy nagyon közel ahhoz?
a) nagy számú cég jelenléte a piacon
b) kellően nagy kereslet
c) nincsenek be- és kilépési korlátok
d) a cégek azonos technológiával rendelkeznek
34. Versenyzői piacon hosszú távú egyensúlyban az iparág által kínált mennyiség
megváltozik, ha
b) megnő az iparág terméke iráni kereslet.
c) Az a) és b) válasz is helyes.
123
1. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalatról az alábbiakat ismerjük:
Termelés Teljes költség Határköltség Átlagköltség Átlagos változó

mennyisége (ezer Ft) (ezer Ft/db) (ezer Ft/db) költség
(ezer db) (ezer Ft/db)
0 100
1 120
2 150
3 190
4 240
5 300
1. Mekkora az optimális termelés, ha a piaci ár 55 Ft/db? Rövidtávon érdemes-e a

vállalatnak termelnie az adott ár mellett?
2. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat termelési függvénye: q ( L, K ) = 2 LK . Munka

egységára 360 Ft, a tőke egységára 200 Ft. A felhasznált tőke nagysága fix: K = 9 .
1. Milyen mérethozadékú a termelési függvény?
2. Vezesse le az iparág egy vállalata teljes költségfüggvényének ( C ) az egyenletét!
3. Számítsa ki az iparág egy vállalatának optimális kínálata és profitja nagyságát, ha a piaci
ár 600 Ft!
4. Határozza meg azt az ártartomány, ahol a vállalat veszteség esetén is termel rövidtávon!
5. Határozza meg a tökéletesen versenyző vállalat rövid távú kínálati függvényének az
egyenletét!
3. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat termelési függvénye: q ( L, K ) = 10 LK .

Egységnyi munka ára 100 Ft egységnyi tőkéjé 400 Ft. A rövid távon a felhasznált tőke
mennyisége fix: K = 4 !
1. Vezesse le az iparág egy vállalata teljes költségfüggvényének (C) az egyenletét!
3. Számítsa ki az iparág egy vállalatának optimális kínálata és profitja nagyságát, ha a piaci
ár 80 Ft/db! Érdemes-e rövidtávon termelnie?
5. Határozza meg a tökéletesen versenyző vállalat rövid távú kínálati függvényének az
egyenletét!
4. feladat. A tökéletes verseny egy iparágának piacán a következő keresleti- és kínálati

függvényeket figyelhetjük meg:
Q D ( p ) = 300 − 5 p
Q S ( p ) = 35 p − 700
Az iparágban egyforma vállalatok működnek, teljesen azonos költségfüggvényekkel. Egy

q2
tetszőleges vállalat teljes-költség függvénye: C (q ) = + 20q + 12,5
2
1. Határozza meg az iparág egy vállalatának optimális kibocsátását!
124
2. Számítsa ki egy vállalat profitjának nagyságát! Jellemezze az iparág helyzetét! (Hosszú
távon vajon lesznek e új belépők erre a piacra?)
3. Hány vállalat termel az iparágban az adott feltételek között?
4. Milyen ártartományban termel a vállalat rövidtávon veszteség realizálása esetén is?
5. Határozza meg a fogyasztói- és a termelői többlet nagyságát!
5. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon 100 egységnyi fix költséggel termeli
termékét. Változó költségei a VC (q) = 100q 2 függvény szerint alakulnak. A termék piaci ára
800 Ft/db.
1. Határozza meg a vállalat termelésének nagyságát!
2. Számítsa ki a vállalat profitjának nagyságát!
3. Adja meg a termelői többlet nagyságát!
6. feladat. Egy tökéletesen versenyző iparágban működő vállalatokat teljesen azonos

költségviszonyok jellemzik. Egy vállalat átlagos fix költsége a profitmaximum feltételének
megfelelő kibocsátási szint mellett 5, változó- költség függvénye: VC (q) = 5q 2 + 100q . A
piaci keresleti függvény: Q D = 100 − 0, 2 p .
1. Határozza meg 140 Ft /db piaci ár esetén az iparág egy vállalatának kibocsátását! Számítsa
ki egy vállalat profitjának nagyságát!
2. Hány vállalat termel az iparágban az adott feltételek között?
3. Milyen ártartományban termel a vállalat rövidtávon veszteség realizálása esetén is?
Válaszát számításokkal támassza alá!
4. Írja fel az iparági kínálati függvény egyenletét!
7. feladat. Adott egy tökéletesen versenyző vállalat átlag-változó költségfüggvénye:

AVC(q) = 5q + 15, a fix költsége 5. A tökéletesen versenyző piac keresleti függvénye:
Q D ( p) = 300 − 5 p .
1. Határozza meg az iparági kínálati függvény egyenletét, ha tudjuk, hogy 100 azonos
költségfüggvénnyel rendelkező vállalat van az iparágban!
2. Számítsa ki az iparág egy vállalata optimális termelésének és profitjának nagyságát!
3. Határozza meg azt az ártartományt, ahol a vállalat veszteség esetén is termel, rövidtávon!
4. Számítsa ki piaci egyensúly esetén a fogyasztói- és a termelői többlet nagyságát!
5. Számítsa ki a piaci keresleti függvény árrugalmasságát az egyensúlyi árnál! A kapott
eredmény alapján jellemezze a keresletet!
8. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat átlagos változó költség függvénye:

AVC (q) = 5q + 60 . Az iparágban működő 125 vállalat költségfüggvényei azonosak. A vállalat
fix költsége 80. A piaci keresleti függvény: Q D ( p) = 1700 − 5 p .
1. Határozza meg a piaci kínálati függvényt!
2. Számítsa ki egy vállalat optimális outputját és profitjának nagyságát!
3. Határozza meg azt az ártartományt, ahol veszteség realizálása esetén is termel a vállalat
rövidtávon!
4. Határozza meg piaci egyensúly esetén a fogyasztói- és a termelői többlet nagyságát!
125
9. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat átlagköltség függvénye:
200
AC (q) = 2q + 40 + . Az iparágban 80 egyforma vállalat működik, teljesen azonos
q
költségfüggvényekkel. A piaci keresleti függvény: Q D ( p) = 1300 − p .
1. Határozza meg a piaci kínálati függvényt!
2. Számítsa ki egy vállalat optimális outputját és profitjának nagyságát!
3. Határozza meg azt az ártartományt, ahol veszteség realizálása esetén is termel a vállalat
rövidtávon!
4. Határozza meg piaci egyensúly esetén a fogyasztói- és a termelői többlet nagyságát!
10. feladat. Legyen egy cég teljes költségfüggvénye C (q ) = 0,5q 2 + 200 . A termék piaci
keresleti függvénye: Q D = 480 − 4 p .
1. Mennyi profitot realizál a vállalat, ha tökéletesen versenyző piacon ad el azon ár mellett,
amely árnál a piaci kereslet árrugalmassága éppen –0,2?
2. A piacon az előző pontbeli ár és profit mellett a résztvevő vállaltok mindegyike a kiinduló
költségfüggvényt valósítja meg. Hány vállalat található ekkor a piacon?
3. Mekkora lesz az előző pontban leírt helyzetben a fogyasztói többlet nagysága?
11. feladat. Egy versenyzői piacon minden vállalat a következő rövid távú
költségfüggvénnyel rendelkezik: C (q ) = q 2 + 8q + 36 . Tegyük fel, hogy 10 vállalat van a
piacon és az iparági kereslet megadó egyenlet: Q D ( p) = 360 − 5 p .
1. Rövid távú egyensúlyban mi lesz a kialakuló piaci ár és mekkora lesz egy vállalat
kínálata?
2. Tegyük fel, hogy a fent megadott költségfüggvény a vállalatok hosszú távú
költségfüggvénye. A piaci kereslet megnő, most Q D ( p) = 460 − 5 p . A keresletnövekedés
után kialakuló hosszú távú egyensúlyban
a) mi lesz a kialakuló piaci ár?
b) mekkora lesz egy vállalat kínálata?
költségfüggvénnyel rendelkezik: C (q ) = q 2 + 4q + 16 . Tegyük fel, hogy kezdetben 6 vállalat
van a piacon és az iparági kereslet: Q D ( p) = 84 − p összefüggés fejezi ki.
1. Rövid távú egyensúlyban mi lesz a kialakuló piaci ár és mekkora lesz egy vállalat
kínálata?
2. Tegyük fel, hogy a fent megadott költségfüggvény a vállalatok hosszú távú
költségfüggvénye. A vállalatok kezdeti száma megnő 8-ra. A vállalatszám
megnövekedése után kialakuló hosszú távú egyensúlyban
a) mi lesz a kialakuló piaci ár?
b) mekkora lesz egy vállalat kínálata?
költségfüggvénnyel rendelkezik: C (q ) = q 2 + 2q + 64 . Tegyük fel, hogy 2 vállalat van a
piacon és az iparág terméke iránti kereslet a Q D ( p) = 48 − p függvény adja meg.
1. Rövid távú egyensúlyban mi lesz a kialakuló piaci ár?
2. Rövid távú egyensúlyban mekkora lesz egy vállalat kínálata?
3. Tegyük fel, hogy a feladatban megadott költségfüggvény a vállalatok hosszú távú
költségfüggvénye. Mostantól a vállalatoknak minden eladott termék után 2 pénzegységnyi
126
adót kell fizetniük. Az adó bevezetése után kialakuló hosszú távú egyensúlyban mi lesz a
kialakuló fogyasztói ár?
4. Az adó bevezetése után kialakuló hosszú távú egyensúlyban mekkora lesz egy vállalat
kínálata?
14. feladat. Egy versenyzői piacon minden vállalat a következő hosszú távú
költségfüggvénnyel rendelkezik: C (q ) = q 2 + 12q + 4 . Az iparág terméke iránti kereslet
Q D ( p) = 66 − p függvény adja meg.
1. Hosszú távú egyensúlyban mi lesz a kialakuló piaci ár?
2. Hosszú távú egyensúlyban mekkora lesz egy vállalat kínálata?
3. Tegyük fel, hogy a feladatban megadott költségfüggvény a vállalatok rövid távú
költségfüggvénye. A vállalatok fix költsége megnő 16-ra. Ha 4 vállalat van a piacon, a fix
költségnövekedés után kialakuló rövid távú egyensúlyban mi lesz a kialakuló piaci ár?
4. A fix költség növekedése után kialakuló rövid távú egyensúlyban (még mindig 4 vállalat
mellett) mekkora lesz egy vállalat kínálata?
15. feladat. Egy termék keresleti függvénye Q D ( p ) = 160 − 0,5 p és kínálati függvénye
Q S ( p ) = 2 p − 200 alakú.
1. Mennyi a fogyasztói- és a termelői többlet nagysága egyensúly esetén?
2. Tételezzük fel, hogy a termék minden egysége után a termelőknek 10 euró adót kell fizetni.
Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget a megváltozott feltételek mellett!
3. Hogyan és mennyivel változott meg az adóztatás következtében a fogyasztók- és a
termelők többlete?
4. Számítsa ki az adóztatás társadalmi költségét: a holtteher-veszteség nagyságát!
5. Mekkora a kormányzat adóbevétele?
16. feladat. Egy termék piacán az alábbi az (inverz) keresleti görbe egyenlete: P = 100 − Q és
az (inverz) kínálati görbe P = Q + 10 egyenlettel adható meg.
1. Mennyi a fogyasztói- és a termelői többlet nagysága egyensúly esetén?
2. Tételezzük fel, hogy a termék minden egysége után a fogyasztóknak 10%-os adót kell
fizetni. Határozza meg a piaci egyensúlyi árat és mennyiséget a megváltozott feltételek
mellett!
3. Hogyan és mennyivel változott meg az adóztatás következtében a fogyasztók- és a
termelők többlete?
4. Számítsa ki az adóztatás társadalmi költségét: a holtteher-veszteség nagyságát!
5. Mekkora a kormányzat adóbevétele?
127
17. feladat. Az alábbi ábra két termék piacát ábrázolja.
1. A két piacon melyik oldal(ak) határozzák meg az egyensúlyi mennyiséget és az árat?

2. A kormány a termelőket mennyiségi adóval sújtja, melyet minden termék egysége után
fizetni kell. Mutassa be az alábbi ábrán a mennyiségi adóztatás hatását és válaszolja meg a
kérdést, ki viseli az adóztatás terheit!
18. feladat. Az alábbi ábra egy termék piacát ábrázolja.
1. A vevőknek minden egység után mennyiségi adót kell fizetni. Ábrázolja az adóztatás
hatását a piacra és mutassa be annak társadalmi költségét!
128
Megoldások
Tesztkérdések
1. d) Tökéletes versenyző piac modell legfontosabb jellemzőit foglalja össze. Sok

termelő azt jelenti, hogy egy termelő a piaci kínálat töredékét adják, ezért a piaci
ár számukra külső adottság, melyet a piaci keresleti és kínálat alakít ki. Fontos
feltételezés, hogy a vállalatok számára az adott piacra való belépésnek nincsenek
korlátjai, így az iparág pozitív gazdasági profitja vonzza az új vállalatokat a piacra,
illetve negatív gazdasági profitja távozásra készteti a vállalatok egy részét.
2. d) Tökéletes verseny esetén a vállalat árelfogadó, a piaci ár számára külső adottság,
tehát bármennyi terméket is termel, azaz kínál a piacon, azt a piaci kereslet és
kínálat által kialakított áron teheti meg. Természetesen próbálkozhat a piac által
meghatározott árnál magasabb árral, akkor a termékei iránti kereslet nulla lesz,
illetve alacsonyabb árral, akkor a piaci keresleti függvényen mozdul el lefelé.
Összegezve, a tökéletesen versenyző vállalat összbevétele egyenlő az ár és a kínált
mennyiség szorzatával, mivel az ár konstans, ezért az egységnyi kínálatra jutó
bevételváltozás egyenlő a piaci árral.
R p⋅q
MR(q ) = Rq' = ( p ⋅ q )q = p ⇔ AR = =
'
= p.
q q
3. a) Lásd az 1. tesztkérdést!
4. b) Tökéletesen versenyző vállalat árelfogadó, tehát az ár számára külső adottság,
tehát konstans, így a bevétele egyenlő az ár és kínált termék mennyiségének
szorzatával. A bevételváltozás nagyságát adja meg a határbevétel és a
ΔR
mennyiségváltozás szorzata: MR ( q ) = → ΔR = Δq ⋅ MR ( q ) .
Δq
5. c) Lásd a 2. tesztkérdést!
7. b) Minden vállalat célja a maximális gazdasági profit elérése a termelés mikro
ökonómiájában. A gazdasági profit egyenlő a vállalat adott kínálatához tartozó
bevétel és költség különbségével: π = R − C .
8. b) Vállalat egyedi kereslete megadja, hogy a vállalat adott kínálatához milyen
keresleti ár tartozik. Mivel a tökéletesen versenyző vállalat árelfogadó, így
bármely kínálatához ugyanaz a keresleti ár tartozik, tehát a vállalat egyedi keresleti
görbéje végtelenül rugalmas.
9. d) Profitmaximum szükséges, de nem elégséges feltétele, hogy a határbevétel egyenlő

a határköltséggel, árelfogadó magatartás esetén teljesül az p=MR, így a feltétel
adott esetben ár egyenlő a határköltséggel.
129
10. d)
11. b)
12. c) A versenyző vállalatnak rövidtávon nem érdemes termelni, ha a piaci ár

alacsonyabb, mint a termelés átlag-változó költsége. Nulla termelés esetén a
vállalat vesztesége egyenlő a fix költséggel. A vállalat vesztesége p<AVC esetén
nagyobb, mint a fix költsége, hiszen változó költségeinek egy része sem térül meg,
tehát a vállalat racionális magatartása, hogy nem termel, veszteséget minimalizál.
15. a) Lásd a 11. tesztkérdést!
17. b) Az üzembezárási és fedezeti pont közt a versenyző vállalat rövidtávon termel, de
veszteséget minimalizál, a fedezeti pontban gazdasági profitja nulla, a fedezeti
pont fölött pozitív gazdasági profitot realizál.
18. d) Profitmaximumhoz tartozó optimális termelés helye: p = MC , a fix költség ceteris
paribus emelkedése nem módosítja az optimális kibocsátás és így a bevétel
nagyságát, a fix költség növekedése csak a profit nagyságát csökkentheti.
19. c) Tökéletes verseny modell feltételeiből következik, hogy hosszú távon a vállalatok
gazdasági profitja nem lehet negatív, negatív gazdasági profit esetén a vállalatok
egy része elhagyja az iparágat, az iparág kínálata csökken, a piaci ár emelkedik,
130
tehát a piaci mechanizmus az áron keresztül eltünteti a negatív-de a pozitív-
gazdasági profitot is.
21. b) Lásd a 18. tesztkérdést!
22. a)
23. d) Növekvő árak esetén az iparág kínálata növekedni fog, de a növekvő termelés
változó inputjának a keresletét növeli, így annak árát is emeli, hatására az egyéni
határköltség görbék fölfelé elmozdulnak, melynek eredményeképp a piaci kínálati
görbe is fölfelé mozdul el, így magasabb árhoz tartozó iparági kínálat nagyságát az
új kínálati görbe határozza meg, ezáltal csökkentve a termékár változását követő
kínálati hatást.
24. b)
26. a) Az iparági rövid távú kínálati függvény az egyéni kínálati függvények horizontális
összegződése. Az egyéni rövid távú kínálati függvény az MC üzembezárási pont
fölötti része. A tesztkérdésben felsorolt változások közül „az MC üzembezárási
pont fölötti” részét csak a változó költségek minden vállalatnál tapasztalható
növekedése eredményezi. Fontos, hogy minden vállalatnál nő a változóköltség!
28. b) Következik egyrészt abból, hogy hosszú távon minden input változhat, másrészt az
iparágba történő szabad be-és kilépés lehetőségéből.
29. d)
34. c) Lásd a 23. és a 27. tesztkérdést!
131
1. feladat.
1. A táblázat kitöltéséhez tudni kell, hogy:
ΔC C (q) VC ( q )
MC ( q ) = ; AC ( q ) = ; AVC ( q ) =
Δq q q
Termelés Teljes költség Határköltség Átlagköltség Átlagos változó

mennyisége (ezer Ft) (ezer Ft/db) (ezer Ft/db) költség
(ezer db) (ezer Ft/db)
0 100 - - -
1 120 25 120 20
2 150 35 75 25
3 190 45 63,3 30
4 240 55 60 36,7
5 300 - 60 40
Határköltség kiszámítása:
q=1db MC (q = 1) =
(120 − 100) + (150 − 120) = 50 = 25
2 2
q=2db MC (q = 2) =
(150 − 120) + (190 − 150) = 70 = 35
2 2
q=3db MC (q = 3) =
(190 − 150) + (240 − 190) = 90 = 45
2 2
q=4db MC (q = 4) =
(240 − 190) + (300 − 240) 110
= = 55
2 2
Átlagköltség kiszámítása:
120
q=1db AC (q = 1) = = 120
1
150
q=2db AC (q = 2) = = 75
2
190
q=3db AC (q = 3) = ≈ 63,3
3
240
q=4db AC (q = 4) = = 60
4
300
q=5db AC (q = 5) = = 60
5
Átlag-változó költség kiszámítása:

120 − 100
q=1db AVC (q = 1) = = 20
1
150 − 100
q=2db AVC (q = 2) = = 25
2
132
190 − 100
q=3db AVC (q = 3) = = 30
3
240 − 100
q=4db AVC (q = 4) = ≈ 36,7
4
300 − 100
q=5db AVC (q = 5) = = 40
5
A profitmaximalizáló termelés megoldása: p = MC → 55 = MC → q = 4 ezer db
Érdemes-e rövidtávon termelni a tökéletesen versenyző vállalatnak, azt az optimális

termeléshez tartozó gazdasági profit nagysága dönti el! Megoldása:
( ) ( )
π ( q ∗) = R q ∗ − C q ∗
π ( q = 4000 ) = 55 ⋅ 4000 − 240000 = 220000 − 240000 = −20000 Ft
A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon p = 55 Ft/db egységár mellett 20 ezer
forint vesztesége van, de nem zár be, mivel veszteséget minimalizál. A vállalat fix
költségének nagysága, C (q = 0) = FC , tehát 100 000 forint, ha bezárna, vesztesége a
fix költség nagysága lenne, ha termel, ebből 80 ezer forint megtérül és csak 20 ezer
forint nem térül meg. A vállalat az üzembezárási és fedezeti pont között termel, azaz
az ehhez tartozó ártartomány AVC ( q ) < p < AC ( q ) , azaz 36,7 < 55 < 60 .
2. feladat.
1. A termelési függvény állandó mérethozadékú.
2. Az árelfogadó vállalat rövidtávú költségfüggvénye a termelési függvényből vezethető le.

Rövid időtávról van szó, tehát a termelés költsége két részből tevődik össze: a fix
költségből, amely a rövidtávon fix input költsége, és a változóköltségből, amely a
termeléshez szükséges változó input mennyiségétől, és annak árától függ. A felhasznált
változó input mennyiségét a termelési függvény határozza meg: C (q ) = VC (q ) + 
FC .

L (q )⋅ pL K ⋅ pK
FC = 9 ⋅ 200 = 1800
q2
q ( K = 9, L ) = 2 9 ⋅ L = 6 L → L =
36
q2
VC ( q ) = ⋅ 360 = 10q 2
36
C ( q ) = 10q 2 + 1800
3. A tökéletesen versenyző vállalat optimális termelése: p = MC . Határköltség-függvény

egyenlete: MC(q ) = Cq' ⇒ MC(q ) = 20q . Tökéletesen versenyző vállalat optimális
termelése: 600 = 20q ⇒ q = 30 . Tökéletesen versenyző vállalat gazdasági
( )
profitja: π ( q = 30) = 600 ⋅ 30 − 10 ⋅ 302 + 1800 = 18000 − 10800 = 7200 .
A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon termel, veszteség esetén is, ha érvényesül:
AVCmin < p < ACmin . Határköltség-függvény az origóból induló pozitív meredekségű
egyenes, tehát az üzembezárási pont: q = 0; p = 0 . Fedezeti pontban p = MC = ACmin .
133
C (q)
MC = AC ← AC =
q
10q 2 + 1800
20q = ⇒ q ≈ 13, 4 ↔ p = MC = 20 ⋅13, 4 ≈ 268
q
0 < p < 268
4. Tökéletesen versenyző vállalat rövidtávú kínálati függvénye a határköltség-függvény

üzembezárási pont fölötti szakasza:
MC ( q ) = 20q → p = MC → p = 20q
p
q= ← feltétel: p > 0
20
3. feladat.
1. A termelési függvény állandó mérethozadékú.
2. A vállalat rövid távú költségfüggvénye a termelési függvényből vezethető le. Rövid

időtávról van szó, tehát a termelés költsége két részből tevődik össze: a fix költségből,
amely a rövidtávon fix input költsége, és a változóköltségből, amely a termeléshez
szükséges változó input mennyiségétől, és annak árától függ. A felhasznált változó input
mennyiségét a termelési függvény határozza meg: C (q ) = VC (q ) + 
FC .

L (q )⋅ pL K ⋅ pK
FC = 4 ⋅ 400 = 1600
q2
q ( K = 4, L ) = 10 4 ⋅ L = 20 L → L =
400
q2 q2
VC ( q ) = ⋅100 =
400 4
q2
C (q) = + 1800
4

q
egyenlete: MC (q ) = Cq' ⇒ MC (q ) = . Tökéletesen versenyző vállalat optimális
2
q
termelése: 80 = ⇒ q = 160 . Tökéletesen versenyző vállalat gazdasági
2
⎛ 1602 ⎞
profitja: π ( q = 160 ) = 80 ⋅160 − ⎜ + 1600 ⎟ = 12800 − 8000 = 4800 .
⎝ 4 ⎠
A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon termel, veszteség esetén is, ha
érvényesül: AVCmin < p < ACmin . Határköltség-függvény az origóból induló pozitív
meredekségű egyenes, tehát az üzembezárási pont: q = 0; p = 0 . Fedezeti pontban
p = MC = ACmin .
134
C (q)
MC = AC ← AC =
q
q2
+ 1600
q 4 80
= → q = 80 ← p = MC = = 40
2 q 2
0 < p < 40
4. Tökéletesen versenyző vállalat rövidtávú kínálati függvénye a határköltség-függvény

üzembezárási pont fölötti szakasza:
q q
MC ( q ) = → p = MC → p =
2 2
q = 2 p ← feltétel: p > 0
4. feladat.
1. Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p = MC . Árelfogadó vállalat
számára a piaci ár külső adottság, a piaci kereslet és kínálat határozza meg:
Q D ( p ) = Q S ( p ). Piaci egyensúlyi ár: 300 − 5 p = 35 p − 700 → p = 25 . Határköltség-
függvény: MC(q ) = Cq' → MC(q ) = q + 20 . A versenyző vállalat optimális kibocsátásának
nagysága egyenlő p = MC , azaz 25 = q + 20 → q = 5 .
2. Az optimális kibocsátáshoz tartozó profit nagysága:

⎛52
⎞
π ( q = 5) = 25 ⋅ 5 − ⎜ + 20 ⋅ 5 + 12,5 ⎟ = 125 − 125 = 0 , minden vállalat a fedezeti pontban
⎝2 ⎠
termel, az iparág hosszú távon egyensúlyban van, nem lesznek új belépők a piacra.
3. Az iparágban működő vállalatok számának meghatározása, kiszámítjuk az iparági

kínálatot 25 egységnyi ár mellett, és a kapott eredményt elosztjuk egy vállalat áltat termelt
175
mennyiséggel, azaz 5-el: Q S ( p = 25) = 35 ⋅ 25 − 700 = 175 → = 35 vállalat .
5
4. A tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon termel, veszteség esetén is, ha érvényesül:

AVCmin < p < ACmin . Határköltség-függvény a függőleges tengelyt p = 20 -ban metszi,
amely közös pontja az AVC görbével, tehát az üzembezárási pont p = 20 . Fedezeti pont a
p = MC = ACmin , ahol a vállalat gazdasági profitja nulla. A fedezeti ponthoz tartozó ár 25.
Tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon termel veszteség esetén is 20 < p < 25
ártartományban.
5. Fogyasztói többlet:
(60 − 25) ⋅ 175 = 3062,5 . Termelői többlet: (25 − 20 ) ⋅ 175 = 437,5 .
2 2
135
5. feladat.
egyenlete: MC(q ) = VCq' ⇒ MC(q ) = 200q . Tökéletesen versenyző vállalat optimális
termelésének nagysága: 800 = 200q → q = 4 .
2. Tökéletesen versenyző vállalat gazdasági profitja:

π ( q = 4) = 800 ⋅ 4 − (100 ⋅ 4 + 100) = 3200 − 1700 = 1500 .
2
800 ⋅ 4
3. Termelői többlet nagysága: = 1600 .
2
6. feladat.
1. Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p = MC . Határköltség-függvény
egyenletét megkapjuk, ha a változóköltség-függvényt q -szerint deriváljuk:
MC(q) = 10q + 100. Árelfogadó vállalat optimális kibocsátásának
nagysága: 140 = 10q + 100 → q = 4 .
Az optimális kibocsátáshoz tartozó gazdasági profit nagysága egyenlő:
( )
π ( q = 4) = 140 ⋅ 4 − 5 ⋅ 42 + 100 ⋅ 4 + 4 ⋅ 5 = 560 − 500 = 60 .
72
2. Az iparágban termelő vállalatok száma: Q D ( p = 140 ) = 100 − 0, 2 ⋅140 = 72 → = 18 .
4

amely közös pontja az AVC görbével, tehát az üzembezárási pont p = 100 . Fedezeti pont
a p = MC = ACmin .
c( q)
MC = AC ← AC =
q
5q 2 + 100q + 5
10q + 100 = → q = 2 → p = MC = 10 ⋅ 2 + 100 = 120
q
100 < p < 120
4. Az iparági függvény a vállalatok egyéni kínálati függvényük horizontális összege. Egy

vállalat egyéni kínálati függvénye:
p − 100
p = 10q + 100 → q = ← feltétel: p > 100 .
10
Az iparági kínálati függvény egyenlete:
p − 100
Q S ( p ) = 18 = 1,8 p − 180 ← feltétel: p > 100 .
10
136
7. feladat.
VC ( q ) = AVC ⋅ q → VC ( q ) = ( 5q + 15 ) ⋅ q = 5q 2 + 15q
MC ( q ) = VCq' = 10q + 15
p − 15
p = 10q + 15 ↔ q = ← feltétel: p > 15
10
⎛ p − 15 ⎞
100 ⋅ q = Q S ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅100= 10 p − 150 ← feltétel: p > 15
⎝ 10 ⎠

Q D ( p ) = Q S ( p ). Piaci egyensúlyi ár: 300 − 5 p = 10 p − 150 → p = 30 . Az árelfogadó
vállalat optimális kibocsátásának nagysága: 30 = 10q + 15 → q = 1,5 . Az optimális
kibocsátáshoz tartozó profit nagysága:
( )
π ( q = 1,5) = 30 ⋅1,5 − 10 ⋅1,52 + 15 ⋅1,5 + 5 = 45 − 38,75 = 6, 25 .
Minden vállalat a fedezeti pont fölött termel, az iparágba hosszú távon lesznek új belépők,
mivel a gazdasági profit pozitív, melynek következtében az iparági kínálat nő, és
változatlan piaci keresletet feltételezve a piaci ár csökkenni fog, amely eltünteti a pozitív
gazdasági profitot hosszú távon.

AVCmin < p < ACmin . Határköltség-függvény a függőleges tengelyt p = 15 -ben metszi,
amely közös pontja az AVC görbével, tehát az üzembezárási pont, p = 15 . Fedezeti pont a
p = MC = ACmin , ahol a vállalat gazdasági profitja nulla.
C (q)
MC = AC ← AC =
q
5q 2 + 15q + 5
10q + 15 = → q = 1 → p = MC = 10 ⋅1 + 15 = 25
q
ártartományban.
(60 − 30 ) ⋅ 150 = 2250 . Termelői többlet: (30 − 15) ⋅150 = 11250 .
2 2
30
5. A piaci keresleti függvény árrugalmassága:η p ,Q = −5 ⋅ = −1 , a termék közönséges
150
árhatású, mivel az ár 1%-os csökkenése következtében a termék kereslete 1%-kal
emelkedik, valamint egységnyi rugalmasságú, az árváltozás következtében az összbevétel
változása nulla.
137
8. feladat.
VC ( q ) = AVC ⋅ q → VC ( q ) = ( 5q + 60 ) ⋅ q = 5q 2 + 60q
MC ( q ) = VCq' = 10q + 60
p − 60
p = 10q + 15 → q = ← feltétel: p > 60
10
⎛ p − 60 ⎞
125 ⋅ q = Q S ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅100= 12,5 p − 750 ← feltétel: p > 60
⎝ 10 ⎠
2. Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p = MC Árelfogadó vállalat

Q D ( p ) = Q S ( p ). Piaci egyensúlyi ár: 1700 − 5 p = 12,5 p − 750 → p = 140 . Az árelfogadó
vállalat optimális kibocsátása: 140 = 10q + 60 → q = 8 . Az optimális kibocsátáshoz tartozó
( )
profit nagysága: π ( q = 8) = 140 ⋅ 8 − 5 ⋅ 82 + 60 ⋅ 8 + 80 = 1120 − 880 = 240 .

C (q )
MC = AC ← AC =
q
5q 2 + 60q + 80
10q + 60 = → q = 4 → p = MC = 10 ⋅ 4 + 60 = 100
q
Tökéletesen versenyző vállalat rövidtávon termel veszteség esetén is a 60 < p < 100
ártartományban.
(60 − 30 ) ⋅ 150 = 2250 . Termelői többlet: (30 − 15) ⋅150 = 11250 .
2 2
138
9. feladat.
⎛ 200 ⎞
C ( q ) = AC ⋅ q → C ( q ) = ⎜ 2q + 40 + ⎟ ⋅ q = 2q + 40q + 200
2
⎝ q ⎠
MC ( q ) = Cq' = 4q + 40
p − 40
p = 4q + 40 → q = ← feltétel: p > 40
4
⎛ p − 40 ⎞
80 ⋅ q = Q S ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅ 80= 20 p − 800 ← feltétel: p > 40
⎝ 4 ⎠

Q D ( p ) = Q S ( p ). Piaci egyensúlyi ár: 1300 − p = 20 p − 800 → p = 100 . Az árelfogadó
vállalat optimális kibocsátása: 100 = 4q + 40 → q = 15 . Az optimális kibocsátáshoz tartozó
( )
profit nagysága: π ( q = 15) = 100 ⋅15 − 4 ⋅152 + 40 ⋅15 + 200 = 1500 − 1250 = 250 .

AVCmin < p < ACmin . Határköltség-függvény a függőleges tengelyt p = 40 -ben metszi,
C (q)
MC = AC ← AC =
q
2q 2 + 40q + 200
4q + 40 = → q = 10 → p = MC = 4 ⋅10 + 40 = 80
q
ártartományban.
(1300 − 100) ⋅1200 = 720.000 ,
2
Termelői többlet:
(40 − 100) ⋅1200 = 36.000
2
10. feladat.
1. A keresletrugalmasság és a piaci keresleti függvény ismeretében a rugalmasság képletét
p
alkalmazva kiszámítható a piaci ár. Aktuális piaci ár: −0, 2 = −4 ⋅ → p = 20 .
480 − 4 p
Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p = MC . Határköltség-
függvény: MC ( q ) = Cq' = q . Az árelfogadó vállalat optimális kibocsátás
139
nagysága: p = MC ⇒ 20 = q . Az optimális kibocsátáshoz tartozó profit
( )
nagysága: π ( q = 20) = 20 ⋅ 20 − 0,5 ⋅ 202 + 200 = 400 − 400 = 0 , minden vállalat a fedezeti
pontban termel.
400
2. Az iparágban lévő vállalatok száma: Q D ( p = 20 ) = 480 − 4 ⋅ 20 = 400 → = 20 .
20
3. A fogyasztói többlet nagysága:

(120 − 20 ) ⋅ 400 = 20.000 .
2
11. feladat.
MC ( q ) = Cq' = 2q + 8
p −8
p = 2q + 8 ⇒ q = ← feltétel: p > 8
2
⎛ p −8 ⎞
10 ⋅ q = Q S ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅10= 5 p − 40 ← feltétel: p > 8
⎝ 2 ⎠
Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p = MC . Árelfogadó vállalat
Q D ( p ) = Q S ( p ).
Piaci egyensúlyi ár: 360 − 5 p = 5 p − 40 → p = 40 .
40 − 8
Az árelfogadó vállalat optimális kibocsátásának nagysága: q( p = 40 ) = = 16 .
2
2. Piaci egyensúlyi ár: 460 − 5 p = 5 p − 40 → p = 50 .

50 − 8
Az árelfogadó vállalat optimális kibocsátásának nagysága: q( p = 50 ) = = 21.
2
12. feladat.
MC ( q ) = Cq' = 2q + 4
p−4
p = 2q + 4 → q = ← feltétel: p > 4
2
⎛ p−4⎞
6 ⋅ q = QS ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅ 6= 3 p − 12 ← feltétel: p > 4
⎝ 2 ⎠
Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p=MC. Árelfogadó vállalat számára
a piaci ár külső adottság, a piaci kereslet és kínálat határozza meg: Q D ( p ) = Q S ( p ). Piaci
egyensúlyi ár: 84 − p = 3 p − 12 → p = 24 .
24 − 4
Az árelfogadó vállalat optimális kibocsátásának nagysága: q( p = 24 ) = = 10 .
2
140
MC ( q ) = Cq' = 2q + 4
p−4
p = 2q + 4 → q = ← feltétel: p > 4
2
⎛ p−4⎞
8 ⋅ q = QS ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅ 8= 4 p − 16 ← feltétel: p > 4
⎝ 2 ⎠
Tökéletesen versenyző vállalat optimális kibocsátása: p = MC . Árelfogadó vállalat
Q D ( p ) = Q S ( p ).
Piaci egyensúlyi ár: 84 − p = 4 p − 16 → p = 20 .
20 − 4
Az árelfogadó vállalat optimális kibocsátása: q( p = 20 ) = = 8.
2
13. feladat.
MC ( q ) = Cq' = 2q + 2
p−2
p = 2q + 2 → q = ← feltétel: p > 2
2
⎛ p−2⎞
2 ⋅ q = QS ( p ) = ⎜ ⎟ ⋅ 2= p − 2 ← feltétel: p > 2
⎝ 2 ⎠
Q D ( p ) = Q S ( p ). Piaci egyensúlyi ár: 48 − p = p − 2 → p = 25 . Az árelfogadó vállalat
25 − 2
optimális kibocsátása: q( p = 25) = = 11,5 .
2
3. Piaci egyensúlyi ár: 48 − p = p − 2 → p = 25 . Nettó ár: p − = p − 2 − 2 = p − 4 .
Piaci egyensúlyi ár: p + = 48 − p = p − 4 .
1 44 2 4 43
p = 26
4. Az adó bevezetése után egy vállalat kínálata: Nettó

24 − 2
ár: p − = p − 2 − 2 = 26 − 4 = 24 → q( p = 24 ) = = 11.
2
14. feladat.
1. Hosszú távú egyensúlyban az egyensúlyi ár egyenlő a fedezeti ponthoz tartozó árral:
MC ( q ) = Cq' = 2q + 12
C (q )
MC = AC ← AC =
q
q 2 + 12q + 4
2q + 12 = → q = 2 → p = MC = 2 ⋅ 2 + 12 = 16
q
141
2. Hosszú távú egyensúlyban az árelfogadó vállalat kínálata: q = 2 .
3. Az iparági függvény a vállalatok egyéni kínálati függvényük horizontális összege.
C ∗ ( q ) = q 2 + 12q + 16
MC ( q ) = C ∗'q = 2q + 12
p − 12
p = 2q + 12 → q =
2
p − 12
4 ⋅ q = QS = ⋅ 4 = 2 p − 24
2
66 − p = 2 p − 24 → p = 30
30 − 12
4. Árelfogadó vállalat rövidtávú kínálata: q = =9
2
15. feladat.
1. Piaci egyensúlyi ár nagysága: 160 − 0,5 p = 2 p − 200 → p = 144 .
Fogyasztói többlet nagysága:

(320 − 144) ⋅ 88 = 7.744 .
2
Termelői többlet nagysága:
(144 − 100) ⋅ 88
= 1930 .
2
2. A piaci egyensúlyi ár a termék minden egységére kivetett 10 euró adót követően:

160 − 0,5 p = 2 p − 220 → p = 152 . A piaci egyesúlyi árhoz tartozó mennyiség adózás
esetén: Q D ( p = 152) = 160 − 0,5 ⋅ 152 = 84 .
3. Fogyasztói többlet csökken: (152 − 144 ) ⋅ 84 +

(152 − 144) ⋅ (88 − 84) = 688 .
2
Termelői többlet csökken: (144 − 142 ) ⋅ 84 +
(144 − 142 ) ⋅ (88 − 84 ) = 172 .
2
4. Az adózás társadalmi költségét mérő holtteher-veszteség nagysága:

(152 − 144) ⋅ (88 − 84 ) + (144 − 142) ⋅ (88 − 84 ) = 16 + 4 = 20 .
2 2
5. A kormány adóbevétele:
84 ⋅ 10 = 840 → megoszlása
 ⇓
 
fogyasztók : (152 − 144) ⋅ 84 = 672 .
termelőe : (144 − 142) ⋅ 84 = 168
16. feladat.
1. Piaci egyensúlyi mennyiség: 100 − Q = Q + 10 → Q = 45 .
Piaci egyensúlyi ár nagysága: p = 100 − 45 = 55 .
142
Fogyasztói többlet nagysága piaci egyensúly esetén:
(100 − 55) ⋅ 45 = 10.125 .
2
Termelői többlet nagysága piaci egyensúly esetén:
(55 − 10 ) ⋅ 45 = 10.125 .
2
2. 10%-os fogyasztói értékadó a bruttó árat 1,1-szeresére növeli, tehát 1,1 p = 100 − Q ,
Q
átrendezve p = 100 − .
1,1
100 − Q
A piaci egyensúlyi mennyiség: = Q + 10 → Q ≈ 42, 4 .
1,1
A piaci egyensúly esetén a bruttó ár: p + = 100 − 42,4 ≈ 57,6 .
A piaci egyensúly esetén a nettó ár: p − = 42,4 + 10 ≈ 52,4 .
3. Fogyasztói többlet csökken: (57,6 − 55) ⋅ 42,4 +

(57,6 − 55) ⋅ (45 − 42,4) = 113,62 .
2
Termelői többlet csökken: (55 − 52,4) ⋅ 42,4 +
(55 − 52,4) ⋅ (45 − 42,4) = 113,62 .
2
4. Az adóztatás társadalmi költségét mérő holtteher-veszteség nagysága:

(57,6 − 55) ⋅ (45 − 42,4) + (55 − 52,4) ⋅ (45 − 42,4) = 6,76 .
2 2
5. A kormány bevétele = (57,6 − 52, 4) ⋅ 42, 4 = 220, 48.
17. feladat.
A tökéletlen rugalmatlan kínálat esetén az egyensúlyi árat a keresleti oldal, az egyensúlyi
mennyiséget a kínálati oldal határozza meg. A tökéletesen rugalmas kínálat esetén az
egyensúlyi árat a kínálati oldal, az egyensúlyi mennyiséget a keresleti oldal határozza meg.
143
18. feladat.
A keresleti görbe az adó mértékével párhuzamosan eltolódik lefelé, a piaci egyensúlyi ár a
bruttó ár, melyet a fogyasztók fizetnek meg, a piaci egyensúlyi mennyiség csökken Q1 -re. A
fogyasztói többletből a „C” terület, a termelői többletből a „D” terület nem termelődik meg, a
kettő összeg az adózás társadalmi költsége.
144
5. fejezet.
Monopólium, monopolisztikus verseny, oligopólium
1. Hasonlítsa össze a tökéletes és nem tökéletes versenyt! Milyen okokkal magyarázható a

nem tökéletes verseny léte? Milyen piaci szerkezetek léteznek?
2. Ismertesse a „tiszta” monopólium ismérveit! Mit értünk a monopólium ármeghatározó
magatartásán? Fogalmazza meg a természetes monopólium lényegét!
3. Mutassa be a monopolisztikusan versenyző piacot!
4. Vezesse le és ábrázolja lineáris piaci keresleti függvényt feltételezve a monopólium
keresleti, összbevételi és határbevételi függvényét! A monopólium a keresleti függvény
mely szakaszán hajlandó tevékenykedni? Jellemezze a monopólium határbevétele és ára
viszonyát!
5. Vezesse le és ábrázolja a profitmaximum feltételeit monopólium esetén!
6. Mutassa be a monopólium rövidtávú magatartását! Ábrázoljon! Bizonyítsa be, hogy a
monopóliumnak nem adható meg inverz kínálati függvénye!
7. Elemezze és ábrázolja a monopólium rövidtávú magatartását, feltételezve a versenyzői
szegéllyel létezését!
8. Hasonlítsa össze tökéletesen versenyző iparágat a monopóliummal jóléti hatás
szempontjából, azonos keresleti és költségviszonyokat feltételezve! Határozza meg a
monopólium okozta hatékonyságvesztés társadalmi költségét!
9. Ismertesse a monopol árképzés lehetséges típusait!
10. Mit értünk kartellen?
11. Mit értünk Nash-egyensúlyon?
12. Fejtse ki az oligopóliumok stratégia kiválasztás lehetőségeit!
13. Vezesse le a duopóliumok mennyiségi döntését a Cuornot modellben azonos terméket
feltételezve!
14. Vázolja fel árverseny esetén a Nash-egyensúly Bertrand féle megoldását!
15. Mutassa be a mennyiségi vezérlés stratégiáját a Stackelberg-modellben!
145
Tesztkérdések
Monopólium
1. Monopólium teljes bevételi függvénye a kínálat növelése következtében

a) egyenletesen nő
b) egyre kisebb mértékben nő, s csökkenhet is
c) állandó
d) egyik előző válasz sem helyes.
2. Monopólium határbevételi függvénye

a) csökken
b) nő
c) állandó
d) nőhet is, csökkenhet is
3. A monopólium profitmaximalizáló pontjában:

a) az ár egyenlő a határköltséggel
b) az ár egyenlő a határtermékkel
c) a határbevétel egyenlő a határköltséggel
d) a határbevétel egyenlő az átlagköltséggel
4. Normál jószág esetén a tiszta monopólium határbevétele azért kisebb az árnál minden
pozitív termelési szint esetén, mert
a) a tökéletesen versenyző vállalaté is kisebb lenne
b) a monopólium holtteher veszteséggel termel
c) a tiszta monopólium nem alkalmaz másodfokú árdiszkriminációt
d) a keresleti görbe negatív meredekségű
5. A monopólium profitmaximalizáló pontjában:

⎛ 1⎞
a) MC = p ⎜1 + ⎟
⎝ η⎠
⎛ 1⎞
b) MC = p ⎜1 − ⎟
⎜ η⎟
⎝ ⎠
c) Az a) és a b) válasz is helyes.
6. A tiszta monopólium soha nem fog termelni abban a termelési pontban, ahol
a) a keresleti görbe árrugalmatlan
b) a keresleti görbe árrugalmas
c) a határköltsége pozitív
d) a határköltsége növekvő
7. Ha egy monopólium kereslete árrugalmas, akkor határbevétele

a) zéró
b) ugyanannyi, mint a piaci ár
c) egységnyi
d) pozitív
146
8. Ha egy monopólium optimális termelési mennyiségénél MC = 35 , akkor biztos, hogy ezen
output nagyságánál a(z)….
a) MR < 35
b) p = 35
c) AVC > 35
d) p > 35 ez a jó
9. Ha egy monopólium inverz keresleti görbéje p(Q) = a − bQ , akkor a profitmaximumhoz

tartozó outputja ( Q ) biztos, hogy …………….. található.
a
a) Q >
2b
a
b) 0 < Q <
2b
a
c) Q =
2b
a
d) Q <
2b
10. Ha egy monopólium keresleti görbéje Q D ( p) = 1000 − 10 p , akkor a profitmaximumhoz

tartozó outputja ( Q ) biztos, hogy …………….. található.
a) 0 < Q < 250
b) Q > 250
c) Q = 250
d) 0 < Q < 500
11. Azonos lineáris piaci kereslet és azonos vízszintes határköltség függvény mellett működő
tökéletesen versenyző iparág és monopólium esetében
a) a monopólium termelése nagyobb.
b) a tökéletesen versenyző ár kisebb.
c) a tökéletesen versenyző ár biztosan nulla.
12. Azonos lineáris piaci kereslet és azonos vízszintes határköltség függvény mellett működő
tökéletesen versenyző iparág és monopólium esetében
a) a monopolista termelés nagyobb.
b) a monopolista termelés kisebb.
c) a tökéletesen versenyző ár biztosan ugyanakkora, mint a monopolista ár.
13. A monopolista rövidtávon sem termel, ha

a) határbevétele kisebb a piaci árnál
b) piaci ár kisebb az átlagköltségnél
c) a piaci ár nem fedezi az átlagköltséget
d) a piaci ár kisebb az átlagos változóköltségnél
147
14. Hosszú távon a tiszta monopólium
a) termelési pontjában határbevétele megegyezik a határköltségével
b) lehet nyereséges
c) nem termel feltétlen az átlagköltsége minimumában
d) mindhárom előző állítással jellemezhető
15. Egy monopolvállalatra évi 1500 egységnyi mennyiségi adót vet ki a kormányzat. Mi lesz
a hatása?
a) az AVC görbe eltolódik lefele
b) az optimális termelés nem változik, a profit csökken
c) az MC görbe felfele tolódik
d) a keresleti függvény lefele tolódik
16. Azonos költségfüggvények esetén, hosszú távon a monopolizált piacon a kompetitív

piachoz képest………
a) kisebb a fogyasztói többlet és kisebb a realizált gazdasági profit
b) kisebb a fogyasztói többlet és nagyobb a realizált gazdasági profit
c) nagyobb a fogyasztói többlet és nagyobb a realizált gazdasági profit
d) egyik válasz sem helyes
17. A természetes monopóliumon azt értjük, hogy

a) a természeti előfeltételek monopolizálódtak
b) az állam bizonyos területen monopolhelyzetet élvez
c) valamely vállalat a teljes piaci keresletet kisebb átlagköltséggel képes kielégíteni, mintha
ugyanezt a termékmennyiséget két vagy több vállalat állítana elő
d) Mindegyik állítás helyes.
18. Egy állami szabályozástól mentes természetes monopólium

a) költségelőnnyel rendelkezik
b) feltétlenül káros jelenség a gazdaságban
c) profit maximalizáló outputjában az ár mindig nagyobb, mint a határköltség
d) Az a) és c) is helyes
19. A monopóliumnak (inverz) kínálati függvénye

a) a határköltség görbének a határbevételi görbe fölé eső szakasza
b) a keresleti görbe rugalmas szakasza
c) a határköltség görbe üzemszüneti pont feletti része
d) nem adható meg
20. A monopóliumnak azért nincs kínálati függvénye, mert

a) a monopólium profitmaximumát nem a „teljes bevétel mínusz teljes költség” maximuma
jelenti
b) a monopólium rövidtávon is csak akkor termel, ha sikerül teljes költségét fedeznie
c) előfordulhat, hogy a profitmaximalizáló monopólium ugyanazon eladási ár mellett a
keresleti feltételek változásától függően más mennyiségű készterméket kínál
d) a feladat állítása helytelen, a monopóliumnak van kínálati függvénye
148
21. A sikeres árdiszkrimináció elengedhetetlen feltétele, hogy a monopolista
a) növelje általa a forgalmát.
b) meg tudjon különböztetni fogyasztói csoportokat.
c) kizárja az információáramlást.
d) csökkentse általa a költségét.
22. Piacszegmentálás esetén a rugalmasabb keresletű vevőcsoportnak a monopólium … árat

alakít ki.
a) alacsonyabb
b) magasabb
c) ugyanolyan
d) az előzőek bármelyike előfordulhat.
23. Mennyiségi árdiszkriminációnak minősül, ha a monopólium

a) a „kettőt fizet, hármat kap” akcióban adja el a termékét
b) a különböző fizetési hajlandóságú piacokon eltérő árat érvényesít
c) minden vevőnek különböző áron adja el ugyanazt a terméket
d) mindegyik válasz helyes
24. Tökéletes árdiszkrimináció esetén a(z)

a) holtteher-veszteség nulla
b) fogyasztói többlet nulla
c) monopólium kibocsátása Pareto-hatékony
d) előzőek mindegyike helyes.
25. Mennyiségi döntésen alapuló kartell esetében

a) minél több vállalat vesz részt benne, annál nagyobb lesz az összes profit.
b) annyi lesz az összes megtermelt mennyiség, mint azonos feltételek mellett működő
monopólium esetében.
c) egy vállalat termelése egyenlő egy azonos feltételek mellett működő Cournot-duopolista
termelésével.
d) kisebb lesz az összes profit, mint a monopolista profit.
26. A kartell labilitásának (a kartellszerződés felrúgásának) az az oka, hogy

a) a csaló vállalat a termelés növelésével a többiek változatlan tevékenysége mellett növelheti
profitját
b) a vállalatok együttes profitja nem maximális
c) a kartell holtteher-vesztesége megegyezik a monopólium holtteher-veszteségével
d) bármely előző állítás okként játszhat szerepet.
27. A monopólium versenyzői szegéllyel modellben a nagyvállalat egyedi keresleti görbéje

a) az iparági keresleti görbe.
b) az iparági keresleti görbe és a versenyzői szegély kínálati görbéjének horizontális összege.
c) az iparági keresleti görbe és a versenyzői szegély kínálati görbéjének horizontális
különbsége.
149
28. A monopólium versenyzői szegéllyel modellben az optimális termelési pontban
a) az ár egyenlő a versenyzői szegély határköltségével.
b) az ár hosszú távon egyenlő a versenyzői szegély átlagköltségével.
c) az ár egyenlő a versenyzői szegély bármely vállalatának határbevételével.
150
Monopolisztikus verseny és oligopólium
1. Normál jószág esetén a tiszta monopólium és a monopolisztikusan versenyző iparág

egyetlen vállalatának közös jellemzője, hogy
a) mindkettő negatív meredekségű egyedei keresleti görbével szembesül
b) mindkettő realizálhat hosszú távon is gazdasági profitot
c) egyik sem termelhet hosszú távon átlagköltsége minimumában
d) mindegyik fenti állítás helyes.
2. A monopolisztikusan és a tökéletesen versenyző iparág közös jellemzője:

a) egyik esetben sem érvényesülnek belépési korlátok
b) hosszú távon mindkettő vállalatai az átlagköltség minimumában termelnek
c) mindkettő vállalatainak profitmaximalizáló termelési pontjában az ár egyenlő a
határköltséggel
d) a megtermelt jószágok (szolgáltatások) nem tökéletes helyettesítői egymásnak
3. A monopolisztikusan versenyző iparág egyetlen vállalatának jellemzője

a) mindig az átlagköltségének minimumában termel
b) hosszú távon nem realizálhat gazdasági profitot
c) ha termel, akkor az ár egyenlő a határköltségével
d) az ár hosszú távon soha nem egyenlő az átlagköltségével
4. A Cournot-oligopólium modellben a szereplők

a) ismerik a piaci keresleti függvényt
b) feltételezik, hogy a másik vállalat output szintje nem változik
c) egyidejű döntéseket hoznak
d) Mindhárom állítás igaz
5. A Cournot-oligopólium modell egyensúlyában

a) a vezető vállalat outputja nagyobb, mint a másiké.
b) a vezető vállalat kisebb nagyobb, mint a másiké.
c) a két vállalat reakciógörbéje érinti egymást.
d) nagyobb az ár, mint a Stackelberg-duopólium egyensúlyában.
6. A Cournot duopólium vonatkozásában a következő állítás hamis

a) a duopolistákban nem tudatosul a kölcsönös függőség
b) mindkét duopolista úgy gondolja, hogy a másik nem változtatja a megtermelt mennyiséget
az ő tevékenységének a hatására
c) az egyik duopolistában tudatosul a kölcsönös függőség, a másikban nem
d) az egyensúlyi termelés stabil
7. A Stackelberg-duopólium esetében
a) van követő és vezető vállalat
b) egyidejű döntések születnek
c) a vezető vállalat ismeri a másik reakció függvényét
d) Mindhárom állítás igaz
151
8. A Stackelberg-duopóliumban
a) a követő vállalat meghatározza a piaci mennyiséget
b) a követő vállalat a Cournot feltevés szerint működik
c) a követő vállalat ármeghatározó
d) a követő vállalat a Bertrand modell szerint viselkedik
9. Egy Stackelberg-duopólium egyensúlyában

a) a követő vállalat annyit termel, amennyire a vezérlő vállalat számít
b) a követő a vezérlő adott termelése mellett a profitját maximalizáló mennyiséget termeli
c) Az a) is és b) is igaz
d) sem a) sem b) nem igaz
10. Azonos iparági keresleti viszonyok és azonos konstans átlagköltség esetén

a) a Bertrand duopólium és a Cournot duopólium termelése azonos
b) a Bertrand duopólium együttes profitja nagyobb a Cournot duopólium együttes profitjánál
c) A Bertrand duopólium holtteher-vesztesége nagyobb, mint a Cournot duopóliumé.
d) több fenti válasz is helyes
11. Azonos lineáris iparági keresleti görbe és azonos konstans átlagköltség esetén az egyes
piacformák termelésének mennyiségére a következő reláció igaz
a) tökéletes verseny > Bertrand duopólium > kartell
b) Bertrand duopólium > Cournot duopólium > kartell
c) kartell > tökéletes verseny > monopólium
d) tökéletes verseny > Cournot duopólium = kartell
12. Azonos lineáris iparági keresleti görbe és azonos konstans átlagköltség esetén egy
Cournot-duopolista termelése a Stackelberg-duopólium vezető vállalatának termeléséhez
képest
a) nagyobb.
b) kisebb.
c) ugyanakkora.
d) Mindhárom fenti helyzet előfordulhat.
13. Azonos lineáris iparági keresleti görbe és azonos konstans átlagköltség esetén egy
Cournot-duopolista termelése a Stackelberg-duopólium követő vállalatának termeléséhez
képest
a) nagyobb.
b) kisebb.
c) ugyanakkora.
d) Mindhárom fenti helyzet előfordulhat.
14. Ha egy termék piacán több vállalat tevékenykedik, és az azok teljesen összejátszanak,
akkor
a) az összejátszás nélküli helyzethez képest nem csökken együttes profitjuk.
b) az összejátszás nélküli helyzethez képest nem termelnek alacsonyabb áron.
c) az összejátszás nélküli helyzethez képest nem növelik a termelésüket.
d) Mindhárom fenti állítás igaz.
152
15. A Bertrand-modellben a szereplők a(z) … ismerik.
a) termelési szintet
b) árat
c) piaci termékmennyiséget
d) piaci kínálatot
16. A Bertrand modellben

a) az eladandó mennyiség a piacon határozódik meg.
b) a szereplők ismerik a másik vállalat által képzett piaci árat.
c) Mindkettő igaz.
d) Egyik sem igaz.
17. Abban az esetben, ha egy duopólium által előállított termékek különböznek, akkor a
különbözőség ( s ) index értékeitől függően a reakciófüggvények
a) pozitív meredekségűek.
b) negatív meredekségűek.
c) Mindkét fenti helyzet előfordulhat.
d) Hibás a feladat állítása, s nem befolyásolja a reakciófüggvények meredekségét.
18. Azonos lineáris keresleti görbe és ugyanolyan konstans átlagköltség esetén az N

szereplős Cournot-oligopólium ágazati összkibocsátása
a) annál nagyobb, minél több az oligopolisták száma.
b) annál kisebb, minél több az oligopolisták száma.
c) nem függ az oligopolisták számától.
d) több, mint a tökéletesen versenyző piacon.
153
Monopólium
1. feladat. Egy monopolista vállalat inverz keresleti függvénye p (Q ) = 2000 –1,5Q . Rövid
távon a termék előállításának fix költsége 5000, változó költsége: VC (Q) = 20Q 2 − 150Q
függvénnyel írható le.
1. Számítsa ki a profitmaximumot biztosító kibocsátási szinten a kibocsátás, a piaci ár és a
gazdasági profit nagyságát!
2. Milyen kibocsátási szint és ár mellett lesz a monopólium összbevétele maximális?
3. Számítsa ki és jellemezze a kereslet árrugalmasságát a profitmaximalizáló piaci ár mellett!
2. feladat. Egy monopolista vállalat piaci keresleti függvénye Q D ( p) = 20 − p ,

költségfüggvénye pedig C (Q) = 5 + 2Q + 0,5Q3 .
3. feladat. Egy monopolista vállalat inverz piaci keresleti függvénye p (Q ) = 12 – 0, 4Q ,

költségfüggvénye pedig C (Q) = 0,6Q 2 + 4Q + 5 .
4. feladat. Egy tiszta monopóliumról a következő összefüggések ismertek: határbevételi

függvénye MR(Q) = 500 − 2Q , átlagos változó- költség függvénye AVC (Q) = Q + 100 , fix
költsége FC = 10000 .
1. Számítsa ki a vállalat által meghatározott termelésének nagyságát, piaci árát és profitjának
nagyságát!
5. feladat. Mekkora lesz egy tiszta monopólium határköltségre vetített haszonkulcsa, ha a

piaci keresleti görbe árrugalmassága az optimális termelési pontban -4? És a Lerner-index?
6. feladat. Egy profitmaximalizáló tiszta monopólium olyan keresleti függvény mellett

tevékenykedik, amelynek saját-árrugalmassága minden pontban -4. A profitmaximalizáló ár
20. Mekkora a határköltség az optimális termelési pontban? Mekkora a Lerner-index?
7. feladat. Egy tiszta monopólium keresleti görbéje Q D ( p) = 150 − p . Mekkora konstans c

határköltség esetén lesz a kereslet árrugalmassága a profitmaximalizáló ár mellett -1,55.
Mekkora a Lerner-index ebben az estben?
8. feladat. A monopólium a maximális profitot biztosító termékmennyiséget kínálja. A

határbevétele, MR= 9, kereslet árrugalmassága –1/4. Mennyi a piaci ár? Mekkora a Lerner-
index?
154
9. feladat. Egy monopolista a következő inverz keresleti függvénnyel
szembesül: p(Q) = 12 − Q , a költséggörbéje pedig: C (Q) = Q 2 + 10 .
1. Mekkora lesz a profitmaximalizáló kibocsátás nagysága?
2. Tegyük fel, hogy a kormány a monopolista megadóztatását határozza el, aminek alapján az
eladott termékek minden egyes egysége után az állam számára 2 dollár adót
kell fizetnie. Mekkora lesz a kibocsátása az adóztatás esetén?
3. Tegyük fel, hogy a kormány 10 dolláros egyösszegű adót vet ki a monopolista profitjára.
Mekkora lesz a kibocsátása ebben az esetben?
100
10. feladat. Egy monopolizált piacon a keresleti függvény Q D ( p) = . A monopólium
p2
költségfüggvénye: C (Q) = 2Q + 10
1. Mekkora lesz a monopólium profitmaximalizáló outputjának nagysága?
2. Mekkora az ehhez tartozó piaci ár nagysága?
11. feladat. Egy monopólium a következő keresleti görbével szembesül: Q D ( p) = 500 − 5 p .

Az iparágban a termelés darabköltsége 60 egységnyi.
1. Mennyi lesz a profitmaximalizáló termelés és ár a tiszta monopólium esetében?
2. Határozza meg tökéletes verseny estén az iparági egyensúlyi kínálatot és piaci árat!
3. Mekkora a monopólium profitja?
4. Mekkora a monopólium által okozott jóléti veszteség (holtteher – veszteség)?
5. Monopolista termelés esetén mennyivel csökken a fogyasztói többlet? A fogyasztói
többletből mennyi alakul át a monopólium termelői többletévé?
12. feladat. Egy monopólium a következő keresleti görbével szembesül: Q D ( p) = 40 − 0,5 p .

Az iparágban a termelés darabköltsége 20 egységnyi.
4. Mekkora a monopólium által okozott holtteher - veszteség?
13. feladat. Egy iparág inverz keresleti görbéje p(Q) = 150 − 2Q . A terméknek egy termelője
van. Az iparág összköltség költségfüggvénye: C (Q) = Q 2 + 100 .
6. Határozza meg a monopólium termelői többletének nagyságát!
155
14. feladat. Egy iparág keresleti görbéje Q D ( p) = 100 − 0,5 p . Az iparág termelési tejes
költségfüggvénye: C (Q) = 1,5Q2 + 10Q + 1000 .
6. Határozza meg a monopólium termelői többletének nagyságát!
15. feladat. Egy tiszta monopólium két piacon értékesíti termékeit. A piaci keresleti
függvények az alábbiak:
Az első piac keresleti függvénye: Q1D ( p1 ) = 100 − p1
A második piac keresleti függvénye: Q 2D ( p2 ) = 100 − 2 p2
Tételezzük fel, hogy a monopólium határköltsége állandó, egységenként 20.
1. Ha piacszegmentálást hajt végre, akkor milyen árakat alakítson ki az egyes piacokon, hogy
profitja maximális legyen?
2. Ha nem alkalmaz piacszegmentálást, akkor milyen árat állapítson meg?
3. Számítsa ki mindkét esetben a monopólium összes bevételét!
16. feladat. Egy monopólium számára két szegmentált piac inverz keresleti függvénye a
következő:
Az első piac keresleti függvénye: Q1 = 150 − p1
A második piac keresleti függvénye: Q2 = 150 − 2 p2
A monopólium teljes költségfüggvénye: C (Q) = 0,5Q2 + 10Q + 1000
1. Amennyiben a monopólium piacszegmentálást hajt végre, akkor mennyi terméket fog
piacra vinni?
2. Az össztermelésből mennyi fog az első, illetve a második piacon értékesíteni?
3. Milyen árat határoz meg piaconként? Mekkora profitra tesz szert a vállalat?
4. Mekkora lenne a monopólium gazdasági profitja piacszegmentálás nélkül?
17. feladat. Egy tiszta monopólium két elkülönülő piacon értékesíti termékeit. A piaci
keresleti függvények az alábbiak:
Az első piac keresleti függvénye: Q1D ( p1 ) = 50 − 2p1
A második piac keresleti függvénye: Q2D ( p2 ) = 40 − p2
Q2
A monopólium teljes költségfüggvénye: C (Q) = + 100
2
1. Amennyiben a monopólium piacszegmentálást hajt végre, akkor mennyi terméket fog
piacra vinni?
2. Az össztermelésből mennyi fog az első, illetve a második piacon értékesíteni?
3. Milyen árat határoz meg piaconként? Mekkora profitra tesz szert a vállalat?
4. Mekkora lenne a monopólium gazdasági profitja piacszegmentálás nélkül?
156
18. feladat. A következő ábrán egy piac keresleti görbéjét és az iparág határköltség görbéjét
látjuk:
1. Mutassa be a tökéletesen versenyző iparág termelésének és piaci árának nagyságát!

2. Mutassa be a tiszta monopólium termelésének és piaci árának nagyságát!
3. Mutassa be a monopólium profitjának nagyságát!
4. Mutassa be a fogyasztói többlet változásának nagyságát!
5. Mutassa be a monopólium által okozott jóléti veszteséget
19. feladat. A következő ábrán egy piac keresleti görbéjét és az iparág határköltség görbéjét
látjuk:
1. Mutassa be a tökéletesen versenyző iparág termelésének és piaci árának nagyságát!

2. Mutassa be a tiszta monopólium termelésének és piaci árának nagyságát!
3. Mutassa be a fogyasztói többlet változásának nagyságát!
4. Mutassa be a monopólium által okozott jóléti veszteséget!
157
20. feladat. Az alábbi ábrán egy monopólium termékének lineáris keresleti görbéje ( D ) és az
ehhez tartozó határbevételi görbéje ( MR ) látható. Tudjuk, hogy a monopólium határköltség
görbéje ( MC ) előbb negatív, majd pozitív meredekségű.
MR
D
Q
1. Rajzolja be az ábrába a monopólium lehetséges határköltség ( MC ), átlagos változó

költség ( AVC ) és átlagköltség ( AC ) görbéjét azzal a feltevéssel, hogy a monopólium
veszteséges, de rövid távon még termel!
2. Mutassa be a fenti ábrán a tiszta monopólium optimális termelésének nagyságát és piaci
árát, valamint a veszteség nagyságát!
158
1. feladat. Az általunk vizsgált iparágban két vállalat működik. Ismertek az alábbi

összefüggések:
• A piaci keresleti függvény egyenlete: Q D ( p) = 600 − 0,5 p .
• A vállaltokat teljesen azonos költségviszonyok jellemzik.
• Az átlagköltség konstans, AC1 = AC2 = 30 .
• A fix költség nagysága 0.
1. Mekkora lesz a két vállalat külön-külön vett termelése és az egyes vállalatok által realizált
profit nagysága, ha az első vállalat termelési mennyiségének meghatározásakor úgy véli,
hogy a második vállalat továbbra is annyit fog termelni, mint eddig. A második vállalat
hasonló feltételezésekkel él az első vállalat vonatkozásában.
profit nagysága, ha az első vállalat termelésének meghatározásakor figyelembe veszi, hogy
az ő (mármint az első vállalat) termelésének módosításakor a második vállalat is
megváltoztatja termelési mennyiségét. A második vállalat úgy gondolja, hogy az első
vállalat továbbra is annyit fog termelni, mint eddig.
3. Mekkora lesz egy – egy vállalat kibocsátása, az iparági kínálat és az egyes vállalatok által
realizált profit, ha a két cég összejátszik és kartellt hoznak létre?

összefüggések:
• A piaci inverz keresleti függvény: p = 1800 − 3Q
• Az első cég költségfüggvénye: C (q1 ) = 90q1 + 10700
• A második cég költségfüggvénye: C (q2 ) = 60q2 + 10500

összefüggések:
• A piaci inverz keresleti függvény: p = 100 − Q
• Az első cég költségfüggvénye: C (q1 ) = 32q1 + q12 + 105
• A második cég költségfüggvénye: C (q2 ) = 70q2 + 2q22 + 10
159
4. feladat. Egy piacon, ahol a keresleti görbe p = 250 − Q alakú, két olyan vállalat termel,
amelyek átlagköltsége azonos AC1 = AC2 = 80 .
1. Határozza meg a Bertrand-egyensúlyt és a vállalatok profitját!
5. feladat. Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q D ( p) = 1200 − p alakú, két olyan vállalat
termel, amelyek költségfüggvénye C (qi ) = 10qi .
1. Határozza meg a Bertrand-egyensúlyt és a vállalatok profitját!
6. feladat. Egy piacon, ahol a keresleti görbe Q D ( p) = 100 − p alakú, két olyan vállalat
termel, amelyek költségfüggvényei C (q1 ) = 10 + q1 és C (q2 ) = 15 + 2q2
1. Határozza meg a Bertrand-egyensúlyt (vállalatonkénti kibocsátás, összes kibocsátás, piaci
ár)!
7. feladat. Egy monoplisztikusan versenyző vállalat profitmaximuma a q = 45 termelésnél

van. A vállalat átlagköltsége ennél a termelési értéknél éppen minimális, értéke 15.
1. Milyen időtávra vonatkozik a fenti állítás? Válaszát indokolja!
2. Mekkora a határbevétel a profitmaximalizáló kibocsátás mellett? Válaszát indokolja!
3. Van-e gazdasági profitja a vállalatnak? Válaszát indokolja!
4. Hosszú távon milyen változások várhatók ebben az iparágban? Válaszát indokolja!
8. feladat. Egy nemdifferenciált termék piacán a keresletet a Q D ( p) = 1000 − 1000 p

függvény írja le. Egy iparágban működő vállalat költségfüggvénye C (q) = 6, 4 + 0, 68q , ahol
6,4 a belépés költsége, a többi pedig termeléstől függő költség. Minden vállalat Cournot-
vélekedéssel rendelkezik. Az iparágban szabad a ki- és belépés.
1. Hány vállalat lesz a piacon? Mekkora lesz egy vállalat termelése és a piaci ár?
2. Tekintsünk egy másik, szintén nemdifferenciált terméket előállító iparágat, ahol a kereslet
megegyezik a korábbival, azonban a belépés költsége 1,6. Hány vállalat lesz ezen a
piacon? Mekkora lesz egy vállalat termelése és a piaci ár?
3. Mi lesz ebben az iparágban a társadalmi optimum? Lehetséges-e, hogy ebben a helyzetben
egyetlen vállalat működik?
4. Mi lesz a piaci egyensúly, ha csak egy vállalat működik az iparágban?
160
9. feladat. Az alábbi ábra egy piac keresleti görbéjét és az iparágban működő két vállalat
határköltség görbéjét mutatja.
1. Mutassa meg, hogy kartell esetén a két vállalat külön-külön mennyit fog termelni!
10. feladat. Az alábbi ábra egy piac keresleti görbéjét és az iparág határköltség (átlagköltség)
görbéjét mutatja:
1. Mutassa be a tökéletesen versenyző piac termelési mennyiségét!

2. Mutassa be a monopólium termelési mennyiségét!
3. Mutassa be a Cournot-duopólium termelési mennyiségét!
4. Mutassa be a Stackelberg-duopólium termelési mennyiségét!
161
Megoldások
Tesztkérdések
Monopólium
1. b) A monopólium teljes bevételi függvénye: R = Q ⋅ p(Q) , ahol p(Q) az inverz piaci

keresleti függvény, amely negatív meredekségű. Így az output növelésével egy
bizonyos szintig növekszik, eléri a maximumát, majd pedig csökken az
összbevétel.
2. a) A határbevétel MR = RQ' , amely az összbevételi függvény egy tetszőleges
pontjához húzott érintő meredeksége, mely a keresleti függvény negatív
meredeksége következtében szintén monoton csökkenő.
3. c) Ez a monopólium profitmaximumának elsőrendű feltétele.
4. d)
5. c)
6. a) A tiszta monopólium soha nem fog termelni abban a termelési pontban, ahol a
keresleti görbe árrugalmatlan, mert ebben a helyzetben az ár csökkenése
önmagában kisebb arányú keresletnövekedést idéz elő, azaz a teljes árbevétel is
csökken.
7. d) Egy negatív lejtésű keresleti görbe mentén a kereslet árrugalmassága abszolút
értékben a nullától végtelenig nő. Árcsökkenés esetén a teljes bevétel rugalmas
kereslet esetén növekszik, azaz a határbevétel pozitív lesz.
8. d) Egy monopólium optimális termelési mennyiségénél a határbevétel mindig kisebb,
mint a piaci ár, mert a keresleti görbe negatív lejtésű.
9. b) A monopólium mindig a keresleti görbe árrugalmas szakaszán maximalizálja a
gazdasági profitját. Ennek a tartománya lineáris inverz keresleti függvényt
a
feltételezve a 0 < Q < intervallum.
2b
10. d) Megadjuk az inverz keresleti függvény egyenletét, azaz
Q ( p) = 1000 − 10 p → p = 100 − 0,1 p .
D
A kérdéses intervallum:
100
0<Q< → 0 < Q < 500
2 ⋅ 0,1
11. b) A monopólium kevesebb mennyiséget, de magasabb áron ad el, mint a tökéletesen
versenyző iparág azonos költség- és keresleti viszonyokat feltételezve.
12. b) A monopólium kevesebb mennyiséget, de magasabb áron ad el, mint a tökéletesen
versenyző iparág azonos költség- és keresleti viszonyokat feltételezve.
13. d) Ez a profitmaximalizálás harmadik feltétele, ugyanis, ha a profitmaximalizáló
piaci ár kisebb az átlagos változóköltségnél, akkor a bevétlek csak a változó
költségek egy részét fedezik, valamint a fix költségek egésze veszteség. A vállalat
eredménye rosszabb, mintha nem termelne, amikor is a gazdasági profit = -FC.
14. d) Hosszú távon a monopólium profitja sem lehet negatív (zérus vagy pozitív
nagyság viszont lehet).
15. c) Mennyiségi adó kivetése következtében a határköltség görbe felfele toldódik, az
optimális termelése csökken, az ár az adó mennyiségénél kisebb, vagy annál
nagyobb mértékben is emelheti. (Ez a keresleti függvény típusától függ!)
162
16. b) Monopolizált piacon, tökéletes versenyhez képest a fogyasztói többlet egy része
elvész – átalakul a monopólium termelői többletévé (profitjává), ill. egy másik
része az ún. holtther-veszteség formájában jelenik meg.
17. c)
18. d)
19. d) A monopóliumnak (inverz) kínálati függvénye azért nem adható meg, mert a
keresleti feltételek változásától függően ugyanazon eladási ár mellett más
mennyiségű készterméket kínál.
21. b) A sikeres árdiszkrimináció elengedhetetlen feltétele, hogy a monopolista meg
tudjon különböztetni fogyasztói csoportokat a kereslet rugalmassága alapján,
valamint, kizárja az egyes csoportok közötti cserét a kérdéses termék tekintetében.
22. a) Piacszegmentálás esetén a rugalmasabb keresletű vevőcsoportnak a monopólium
alacsonyabb árat alakít ki, míg a rugalmatlanabb keresletű vevőcsoportnak
magasabb árat szab.
23. a) A mennyiségi árdiszkrimináció lényege, hogy a vállalat ugyanazon áru egy
egységéért más és más árat határoz meg a vásárolt mennyisségtől függően.
24. d) A tökéletes árdiszkrimináció eredménye, hogy a vállalat termékének minden egyes
egységét külön értékesíti, azon a legmagasabb áron, amennyit még hajlandóak a
vevők érte megfizetni.
25. b)
26. a)
27. c) Definíció szerint.
28. d)
163
1. a) Monopolisztikus verseny esetén a piacon, illetve az adott iparágban viszonylag

sok vállalat termel (úgy mint a versenyzői iparágban), differenciált termékeket
kínálnak, a vállalatok ármeghatározó pozícióban vannak (akár csak a
monopólium), és nincsenek belépési korlátok (úgy mint a versenyzői iparágban).
4. d) A Cournot-modell abból a feltételezésből indul ki, hogy az első vállalat termelési
mennyiségének meghatározásakor úgy véli, hogy a második vállalat továbbra is
annyit fog termelni, mint eddig. A második vállalat hasonló feltételezésekkel él az
első vállalat vonatkozásában. Ez az ún. szimultán mennyiségi döntés.
5. d) Konstans határköltség ( MC = c ) és negatív lejtésű inverz keresleti függvényt
( p = a − bQ ) feltételezve bizonyítható, hogy
2(a − c) 3(a − c)
pCournot = a − >a− = pStackelberg .
3 4
7. d) A Stackelberg-duopólium esetén az első vállalat termelésének meghatározásakor
figyelembe veszi, hogy az ő (mármint az első vállalat) termelésének
módosításakor a második vállalat is megváltoztatja termelési mennyiségét. A
második vállalat úgy gondolja, hogy az első vállalat továbbra is annyit fog
termelni, mint eddig. Azaz az információ aszimmetrikus.
10. b)
11. b) Konstans határköltség ( MC = c ) és negatív lejtésű inverz keresleti függvényt
a−c 2(a − c) a −c
Qversenyzői = > QCournot = > Qkartell =
b 2b 2b
12. b) Konstans határköltség ( MC = c ) és negatív lejtésű inverz keresleti függvényt
(a − c) (a − c)
q1Cournot = < = q1Stackelberg
3b 2
13. a) Konstans határköltség ( MC = c ) és negatív lejtésű inverz keresleti függvényt
(a − c) (a − c )
q1Cournot = > = q2Stackelberg
3b 4
14. d) Ez az összejátszás tényéből adódik.
15. b) A Bertrand modellben az eladandó mennyiség a piacon határozódik meg, valamint
a szereplők ismerik a másik vállalat által képzett piaci árat.
17. c)
18. a) Konstans határköltség ( MC = c ) és negatív lejtésű inverz keresleti függvényt
( p = a − bQ ) feltételezve bizonyítható, hogy az N szereplős Cournot-
N a−c
oligopólium ágazati összkibocsátása Q = , mely N növekedésével
N +1 b
egyre nagyobb értéket vesz fel.
164
Monopólium
1. feladat.
1. Monopólium esetén a profitmaximum elsőrendű feltétele: MR = MC .
A határköltség-függvény: MC = VCQ' = 40Q − 150 .
Az inverz keresleti függvényből meghatározható a határbevételi függvény (melynek
meredeksége pontosan kétszerese az inverz keresleti függvény meredekségének):
MR = 2000 − 3Q .
Optimumban tehát MR = MC , azaz 2000 − 3Q = 40Q − 150 , amiből Q = 50 . A piaci árat
az inverz keresleti görbe egyenlete adja meg: p = 2000 − 1,5 ⋅ 50 = 1925 .
Gazdasági profit: π = R − C , ahol a bevétel R = pQ = 1925 ⋅ 50 = 96250 , az összköltség
C = F + VC = 5000 + 20 ⋅ 502 − 150 ⋅ 50 = 47500 , végül pedig a gazdasági profit
π = 96250 − 47500 = 48750 .
2. Az összbevétel annál a kibocsátási szintén lesz maximális, ahol

MR = 0 → 0 = 2000 − 3Q → Q = 666,7 és a piaci ár p = 2000 − 1,5 ⋅ 666,7 ≈ 1000 .
p
3. A kereslet rugalmassága a profitmaximum mellett: ηQ , p = Qp' ⋅ . Ehhez azonban
Q( p )
először az inverz keresleti görbe egyenletét át kell rendezni, azaz
2 2 1295
p ( Q ) = 2000 –1,5Q → Q D = 1333,3 − p . Behelyettesítve ηQ , p = − ⋅ = −17, 2 , azaz
3 3 50
rugalmas a kereslet.
2. feladat.
A határköltség-függvény: MC(Q) = CQ' = 2 + 1,5Q 2 .
p = 20 − Q → MR = 20 − 2Q .
Optimumban tehát MR = MC , azaz 20 − 2Q = 2 + 1,5Q2 , amiből Q = 2,9 A piaci árat az
inverz keresleti görbe egyenletéből kell megadni: p = 20 − 2,9 = 17,1.
Gazdasági profit: π = R − C , ahol a bevétel R = pQ = 17,1⋅ 2,9 = 49,6 , az összköltség
C = 5 + 2 ⋅ 2,9 + 0,5 ⋅ 2,93 = 23 és végül a gazdasági profit π = 49,9 − 23 = 23,9 .

MR = 0 → 0 = 20 − 2Q → Q = 10 és a piaci ár p = 20 − 10 = 10 .
p
3. A kereslet rugalmassága a profitmaximum mellett: ηQ , p = Qp' ⋅ . Behelyettesítve
Q( p )
17,1
ηQ, p = −1⋅ = −5,9 , azaz rugalmas a kereslet.
2,9
165
3. feladat.
Határköltség: MC = CQ' = 1, 2Q + 4 .
MR = 12 − 0,8Q .
Optimumban tehát MR = MC , azaz 12 − 0,8Q = 1, 2Q + 4 , amiből Q = 4 A piaci árat az
inverz keresleti görbe egyenletéből kell megadni: p = 12 − 0, 4 ⋅ 4 = 10, 4 .
Gazdasági profit: π = R − C , ahol a bevétel R = pQ = 10, 4 ⋅ 4 = 41, 6 , az összköltség
C = 0,6 ⋅ 42 + 4 ⋅ 4 + 5 = 30,6, végül pedig a gazdasági profit π = 41,6 − 30,6 = 11 .

MR = 0 → 0 = 12 − 0,8Q → Q = 15 és a piaci ár p = 12 − 0, 4 ⋅15 = 6 .
p
Q( p )
p (Q ) = 12 – 0, 4Q → Q D = 30 − 2,5 p .
10, 4
Behelyettesítve ηQ , p = −2,5 ⋅ = −6,5, azaz rugalmas a kereslet.
4
4. feladat.
Az átlagos-változó költségfüggvényből megadható a változó- és végül a határköltség-
függvény egyenlete: VC (Q) = AVC ⋅ Q = (Q + 100) ⋅ Q = Q 2 + 100Q , valamint
MC (Q) = VC (Q) ' = 2Q + 100 . Optimumban: 500 − 2Q = 2Q + 100 → Q = 100 .
A határbevételi összefüggés alapján megadjuk az inverz keresleti függvény egyenletét és a

piaci ár nagyságát: MR(Q) = 500 − Q → p = 500 − Q → P = 500 − 100 = 400 .
A gazdasági profit: π = R − C , ahol a bevétel R(Q) = pQ = 10 ⋅ 400 = 40.000 és az összes

költség C = F + VC = 10000 + 1002 + 100 ⋅100 = 30000 , valamint a gazdasági profit
π = 40.000 − 30.000 = 10.000 .
p
Q( p )
400
p(Q) = 500 − Q → Q( p) = 500 − p . Behelyettesítve ηQ, p = −1 ⋅ − 4 , azaz rugalmas a
100
kereslet.
166
5. feladat.
⎛ 1⎞
A monopólium profitmaximalizálási feltétele így is felírható: MC = p ⎜1 − ⎟ , ahol az
⎜ η⎟
⎝ ⎠
⎛ 1⎞ MC
⎜⎜1 − ⎟⎟ szorzót haszonkulcsnak nevezzük és p = .
⎝ η ⎠ ⎛ 1 ⎞
⎜⎜ 1 − ⎟⎟
⎝ η ⎠
p − MC 1 1
A Lerner-index (az optimális termelési pontban mérve) = =− = a piaci erő,
p η η
vagy a monopolerő, vagy a piaci hatalom mérőszáma. Abszolút értékben, minél nagyobb a
keresleti görbe negatív előjelű rugalmassága, azaz minél rugalmasabb a keresleti görbe, annál
kisebb a vállalat piaci hatalma. És fordítva.
⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞ 1 1
Haszonkulcs = ⎜1 − ⎟⎟ = ⎜⎜1 − ⎟⎟ = 0,75 és a Lerner-index = = = 0, 25
⎜ η −4 ⎠ η −4
⎝ ⎠ ⎝
6. feladat.
⎛ 1 ⎞ ⎛ 1 ⎞
Felhasználjuk, hogy MC = p ⎜1 − ⎟⎟ = 20 ⎜⎜1 − ⎟ = 15 és a Lerner-index
⎜ η −4 ⎟⎠
⎝ ⎠ ⎝
1 1
= = = 0, 25 .
η −4
7. feladat.
150 + c
A monopólium optimum feltételéből az adódik, hogy p= . Ezt visszaírva a
2
p−c 1 150 + c 1
= összefüggésbe, adódik, hogy c = − → c = 148,8 . A Lerner-index
p ε 2 1,55
1 1
= = = 0,6 .
η −1,55
8. feladat.
MC
Felhasználjuk, hogy p= és hogy Optimumban MR = MC . Ekkor
⎛ 1 ⎞
⎜⎜ 1 − ⎟⎟
⎝ η ⎠
9
p= → p = 3 és
⎛ 1 ⎞
⎜⎜ 1 − ⎟⎟
⎝ −1/ 4 ⎠
167
9. feladat.
1. Monopólium esetén a profitmaximum feltétele: MR = MC .
Határköltség: MC = CQ' = 2Q
MR = 12 − 2Q . Optimumban tehát MR = MC , azaz 12 − 2Q = 2Q , amiből Q = 3 A piaci
árat az inverz keresleti görbe egyenletéből kell megadni: p = 12 − 3 = 9 .
2. Ebben a helyzetben a monopólium összköltségfüggvénye: C (Q) = Q 2 + 10 + 2Q alakban

írható fel, mert az eladott termékek minden egyes egysége után az állam számára 2 dollár
adót kell fizetnie. Ekkor a határköltsége MC = CQ' = 2Q + 2 . Optimumban továbbra is
MR = MC , azaz 12 − 2Q = 2Q + 2 , amiből Q = 2,5 .
3. Ebben a helyzetben a monopólium összköltségfüggvénye: C (Q) = Q2 + 20 alakban írható

fel, mert a kormány 10 dolláros egyösszegű adót vet ki a monopolista profitjára (ennyivel
lesz nagyobb a fix költség nagysága). Ekkor a határköltsége továbbra is MC = CQ' = 2Q .
Optimumban 12 − 2Q = 2Q , amiből Q = 3 , de a magasabb fix költség miatt a profitja
kisebb lesz.
10. feladat.
1. Monopólium esetén a profitmaximum feltétele: MR = MC .
Határköltség: MC = VCQ' = 2
100 100
Határbevétel: Q D ( p ) = 2
→ p= , és mivel most az inverz keresleti függvény
p Q
100 50
nem lineáris MR = RQ' , ahol R = ⋅ Q = 100Q → MR = .
Q 100Q
50
Optimumban: = 2 → Q = 6, 25
100Q
100 100
2. A piaci ár: p = = =4
Q 6, 25
11. feladat.
1
Inverz keresleti függvény: p = 100 − Q . Konstans átlagköltség esetén a határköltség is
5
konstans, azaz AC = MC = 60 .
1. Monopólium termelése és piaci ára:

2
MR = MC → 100 − Q = 60 → Q = 100
5
1
p = 100 − ⋅100 = 80
5
168
1
2. A versenyző iparág termelése és piaci ára: p = MC → 100 − Q = 60 → Q = 200, p = 60
5
3. A monopólium profitja: π = R − C = 100 ⋅ 80 − 100 ⋅ 60 = 2000
4. A monopólium által okozott jóléti veszteség (holtteher-veszteség) nagysága:

(80 − 60) ⋅ (200 − 100)
= 1000 .
2
5. A fogyasztói többlet csökkenésének nagysága = a monopólium által okozott jóléti

veszteség (holtteher-veszteség) + termelői többlet = 1000 + 2000 = 3000 . A monopólium
termelői többlete = 2000 (konstans határköltség esetén ez pontosan a monopólium
profitjával egyezik meg).
12. feladat.
Inverz keresleti függvény: p = 80 − 2Q . Konstans átlagköltség esetén a határköltség is
konstans, azaz AC = MC = 20 .

MR = MC → 80 − 4Q = 20 → Q = 15
p = 80 − 2 ⋅15 = 50
2. A versenyző iparág termelése és piaci ára: p = MC → 80 − 2Q = 20 → Q = 30, p = 20
3. A monopólium profitja: π = R − C = 50 ⋅15 − 15 ⋅ 20 = 450

(30 − 15) ⋅ (50 − 20)
= 225 .
2
5. A fogyasztói többlet csökkenésének nagysága = a monopólium által okozott jóléti

veszteség (holtteher-veszteség) + termelői többlet = 225 + 450 = 675 . A monopólium
termelői többlete = 450 (konstans határköltség esetén ez pontosan a monopólium
profitjával egyezik meg).
13. feladat.
Inverz keresleti függvény: p = 150 − 2Q . A határköltség: MC = CQ' = 2Q
MR = MC → 150 − 4Q = 2Q → Q = 25
p = 150 − 2 ⋅ 25 = 100
2. A versenyző iparág termelése és piaci ára:

p = MC → 150 − 2Q = 2Q → Q = 37,5, p = 2 ⋅ 37,5 = 75
3. A monopólium profitja: π = R − C = 25 ⋅100 − (252 + 100) = 1775 .
169
(100 − 75) ⋅ (37,5 − 25) (75 − 50) ⋅ (37,5 − 25)
+ = 156, 25 + 156, 25 = 312,5.
2 2
5. A fogyasztói többlet csökkenésének nagysága =

(100 − 75) ⋅ (37,5 − 25)
(100 − 75) ⋅ 25 + = 625 + 156, 25 = 781, 25 . A fogyasztói többletből
2
625 egység alakul át a monopólium termelői többletévé.
6. A monopólium termelői többlete = (100 − 50) ⋅ 25 = 1250 .
14. feladat.
Inverz keresleti függvény: p = 200 − 2Q . A határköltség: MC = CQ' = 3Q + 10
MR = MC → 200 − 4Q = 3Q + 10 → Q = 27,1
p = 200 − 2 ⋅ 27,1 = 145,8
2. A versenyző iparág termelése és piaci ára:

p = MC → 200 − 2Q = 3Q + 10 → Q = 38, p = 3 ⋅ 38 + 10 = 124
3. A monopólium profitja:
π = R − C = 145,8 ⋅ 27,1 − (1,5 ⋅ 27,12 + 10 ⋅ 27,1 + 1000) = 1578,565.

(145,8 − 124) ⋅ (38 − 27,1) (124 − 91,3) ⋅ (38 − 27,1)
+ = 118,8 + 178, 2 = 297 .
2 2
5. A fogyasztói többlet csökkenésének nagysága =

(145,8 − 124) ⋅ (38 − 27,1)
(145,8 − 124) ⋅ 27,1 + = 590,8 + 188,8 = 779, 6 . A fogyasztói
2
többletből 590,8 egység alakul át a monopólium termelői többletévé.
6. A monopólium termelői többlete =

[(145,8 − 10) + (145,8 − 91,3)] ⋅ 27,1 = 2578,6 .
2
15. feladat.
1. Piacszegmentáció esetén a kérdéses mutatók:
Első piacon: MR1 = MC MC = 20 Második piacon: MR2 = MC

p1 = 100 − Q1 → MR1 = 100 − 2Q1 Optimális termelés p2 = 50 − 0,5Q2 → MR2 = 50 − Q2
100 − 2Q1 = 20 → Q1 = 40 50 − Q2 = 20 → Q2 = 30
p1 = 100 − 40 = 60 Piaci ár p2 = 50 − 0,5 ⋅ 30 = 35
R1 = 40 ⋅ 60 = 2400 Teljes bevétel R2 = 35 ⋅ 30 = 1050
A két cég bevétele együtt: R = R1 + R2 = 2400 + 1050 = 3450 .
170
2. Piacszegmentáció nélküli helyzetben a kérdéses mutatók:
MR = MC
Piaci keresleti Q = Q1 + Q2 → Q D = 100 − p + 100 − 2 p
D
függvény
Q D = 200 − 3 p
Optimális termelés 200 1 200 2
p= − Q → MR = − Q
3 3 3 3
200 2
− Q = 20 → Q = 70
3 3
Piaci ár 200 1
p= − ⋅ 70 = 43,3
3 3
Teljes bevétel R = 70 ⋅ 43,3 = 3031
16. feladat.
1. Piacszegmentáció nélküli helyzetben a kérdéses mutatók:
MR = MC
Piaci keresleti Q = Q1 + Q2 → Q D = 150 − p + 150 − 2 p
D
függvény
Q D = 300 − 3 p
Optimális termelés 1 2
p = 100 − Q → MR =100 − Q
3 3
2
100 − Q = Q + 10 → Q = 54
3
Piaci ár 1
p = 100 − ⋅ 54 = 82
3
Gazdasági profit π = 82 ⋅ 54 − (0,5 ⋅ 542 + 10 ⋅ 54 + 1000) = 1430
2. Piacszegmentáció esetén a kérdéses mutatók:
Első piacon: MR1 = MC MC = Q + 10 = 64 Második piacon: MR2 = MC

p1 = 150 − Q1 → MR1 = 150 − 2Q1 Optimális termelés p2 = 75 − 0,5Q2 → MR2 = 75 − Q2
150 − 2Q1 = 64 → Q1 = 43 75 − Q2 = 64 → Q2 = 11
p1 = 150 − 43 = 107 Piaci ár p2 = 75 − 0,5 ⋅11 = 69,5
R1 = 36, 25 ⋅113,75 = 4123, 4 Összes bevétel R2 = 11⋅ 69,5 = 764,5
Összes költség (a két cégre C = 0,5 ⋅ 542 + 10 ⋅ 54 + 1000 = 2998
együtt)
Gazdasági profit (a két cégre π = 4123, 4 + 764,5 − 2998 = 1889,9
együtt)
171
17. feladat.
Piacszegmentáció nélküli helyzetben a kérdéses mutatók:
MR = MC
Piaci keresleti Q = Q1 + Q2 → Q D = 50 − 2 p + 40 − p
D
függvény
Q D = 90 − 3 p
Optimális termelés 1 2
p = 30 − Q → MR = 30 − Q
3 3
2
30 − Q = Q → Q = 18
3
Piaci ár 1
p = 30 − ⋅18 = 24
3
Gazdasági profit ⎛ 182 ⎞
π = 18 ⋅ 24 − ⎜ + 100 ⎟ = 170
⎝ 2 ⎠
Piacszegmentáció esetén a kérdéses mutatók:
Első piacon: MR1 = MC MC = Q = 18 Második piacon: MR2 = MC

p1 = 25 − 0,5Q1 → MR1 = 25 − Q1 Optimális termelés p2 = 40 − Q2 → MR2 = 40 − 2Q2
25 − Q1 = 18 → Q1 = 7 40 − 2Q2 = 18 → Q2 = 11
p1 = 25 − 0,5 ⋅ 7 = 21,5 Piaci ár p2 = 40 − 11 = 29
R1 = 7 ⋅ 21,5 = 150,5 Összes bevétel R2 = 11⋅ 29 = 319
Összes költség (a két cégre 182
együtt) C= + 100 = 262

2
Gazdasági profit (a két cégre π = 150,5 + 319 − 262 = 207,5
együtt)
172
18. feladat.
19. feladat.
173
20. feladat.
174
1. feladat.
Az inverz keresleti függvény egyenlete:
Q D ( p) = 600 − 0,5 p → p = 1200 − 2Q, ahol Q = q1 + q2 . És mivel az átlagköltség állandó, a
határköltség is az: AC1 = AC2 = 30 → MC1 = MC2 = 30 .
1. Cournot-duopólium:
Az első vállalat termelési mennyiségének meghatározásakor úgy véli, hogy a második
vállalat továbbra is annyit fog termelni, mint eddig. A második vállalat hasonló
feltételezésekkel él az első vállalat vonatkozásában. Ennek alapján:
Az első vállalat reakciógörbéje ( RC1 ):

MR1 = MC1
MR1 = 1200 − 4q1 − 2q2
1200 − 4q1 − 2q2 = 30 → q1 = 292,5 − 0,5q2
A második vállalat reakciógörbéje ( RC2 ):

MR2 = MC2
MR1 = 1200 − 2q1 − 4q2
1200 − 2q1 − 4q2 = 30 → q2 = 292,5 − 0,5q1
Egyensúlyban a két reakciógörbe metszi egymást, azaz a reakciógörbékből álló

egyenletrendszer kell megoldani:
q1 = 292,5 − 0,5q2
q2 = 292,5 − 0,5q1
Ennek a megoldása: q1 = 199; q2 = 193
Iparági kibocsátás: Q = q1 + q2 = 199 + 193 = 392

Piaci ár: p = 1200 − 2 ⋅ 392 = 416
A vállalatonkénti gazdasági profitok:

π1 = 416 ⋅199 − 30 ⋅199 = 76814
π 2 = 416 ⋅193 − 30 ⋅193 = 74498
2. Stackelberg-duopólium:
Az első vállalat termelésének meghatározásakor figyelembe veszi, hogy az ő (mármint az
első vállalat) termelésének módosításakor a második vállalat is megváltoztatja termelési
mennyiségét. A második vállalat úgy gondolja, hogy az első vállalat továbbra is annyit fog
termelni, mint eddig. Ennek alapján a vezető vállalat: 1. cég; és a követő vállalat: 2. cég. A
megoldás menete, hogy az 1. cég lép először, aki ismeri a 2. cég reakciófüggvényét, tehát
figyelembe veszi annak választását.
175
Az első vállalat döntése (a reziduális keresleti görbe alapján):
MR1 = MC1 , ahol
p = 1200 − 2(q1 + q2 ) → p = 1200 − 2( q1 + 292,5 − 0,5q1 ) = 615 − q1
1 44 2 4 43
RC2
MR1 = 615 − 2q1

615 − 2q1 = 30 → q1 = 292,5; q2 = 146, 25
Iparági kibocsátás: Q = q1 + q2 = 292,5 + 146, 25 = 438,75

Piaci ár: p = 1200 − 2 ⋅ 438,75 = 322,5

π1 = 292,5 ⋅ 322,5 − 30 ⋅ 292,5 = 85556, 25
π 2 = 146, 25 ⋅ 322,5 − 30 ⋅146, 25 = 42778,125
3. Összejátszás esetén a két vállalat monopóliumként lép fel és egyenlő arányban osztoznak a
monopolista profiton. Együttes profitmaximum az MR = MC pontban található, azaz
1200 − 4Q = 30 → Q = 292,5 és p = 1200 − 2 ⋅ 292,5 = 615 . Termelések és profitok külön-
külön: q1 = q2 = 146, 25 és π1 = π 2 = 146, 25 ⋅ 615 − 30 ⋅146, 25 = 85556, 25 .
2. feladat.
Az inverz keresleti függvény egyenlete: p = 1800 − 3Q, ahol Q = q1 + q2 .
Határköltség függvények: MC1 = Cq' 1 = 90 és MC2 = Cq' 2 = 60 .

MR1 = MC1
MR1 = 1800 − 6q1 − 3q2
1800 − 6q1 − 3q2 = 90 → q1 = 285 − 0,5q2

MR2 = MC2
MR1 = 1800 − 3q1 − 6q2
1800 − 3q1 − 6q2 = 60 → q2 = 290 − 0,5q1

q1 = 285 − 0,5q2
q2 = 290 − 0,5q1
Ennek a megoldása: q1 = 186,7; q2 = 196,7
176
Iparági kibocsátás: Q = q1 + q2 = 186,7 + 196,7 = 383, 4
Piaci ár: p = 1800 − 3 ⋅ 383, 4 = 649,8

π1 = 187, 7 ⋅ 649,8 − (90 ⋅187, 7 + 10700) = 94374,5
π 2 = 196, 7 ⋅ 649,8 − (60 ⋅196, 7 + 10500) = 105513, 7

MR1 = MC1 , ahol
p = 1800 − 3(q1 + q2 ) → p = 1800 − 3(q1 + 290 − 0,5q1 ) = 930 − 1,5q1
1 42 43
RC2
MR1 = 930 − 3q1

930 − 3q1 = 90 → q1 = 280; q2 = 150
Iparági kibocsátás: Q = q1 + q2 = 280 + 150 = 430

Piaci ár: p = 1800 − 3 ⋅ 430 = 510

π1 = 280 ⋅ 510 − (90 ⋅ 280 + 10700) = 106900
π 2 = 150 ⋅ 510 − (60 ⋅150 + 10500) = 57000
3. feladat.
Az inverz keresleti függvény egyenlete: p = 100 − Q, ahol Q = q1 + q2 .
Határköltség függvények: MC1 = Cq' 1 = 32 + 2q1 és MC2 = Cq' 2 = 70 + 4q2 .

MR1 = MC1
MR1 = 100 − 2q1 − q2
100 − 2q1 − q2 = 32 + 2q1 → q1 = 17 − 0, 25q2
177
MR2 = MC2
MR1 = 100 − q1 − 2q2
100 − q1 − 2q2 = 70 + 4q2 → q2 = 5 − 0, 2q1

q1 = 17 − 0, 25q2
q2 = 5 − 0, 2q1
Ennek a megoldása: q1 = 16,6; q2 = 1,7
Iparági kibocsátás: Q = q1 + q2 = 16,6 + 1,7 = 18,3

Piaci ár: p = 100 − 18,3 = 81,7

π1 = 16,6 ⋅ 81,7 − (32 ⋅16,6 + 16,62 + 105) = 444,5
π 2 = 1,7 ⋅ 81,7 − (70 ⋅1,7 + 2 ⋅1,7 2 + 10) = 4,1

MR1 = MC1 , ahol
p = 100 − ( q1 + q2 ) → p = 100 − ( q1 + 5 − 0, 2q1 ) = 95 − 0,8q1
14 2 43
RC2
MR1 = 95 − 1, 6q1
95 − 1, 6q1 = 32 + 2q1 → q1 = 17,5; q2 = 1,5
Iparági kibocsátás: Q = q1 + q2 = 17,5 + 1,5 = 19

Piaci ár: p = 100 − 19 = 81

π1 = 17,5 ⋅ 81 − (32 ⋅17,5 + 17,52 + 105) = 446, 25
π 2 = 1,5 ⋅ 81 − (70 ⋅1,5 + 2 ⋅1,52 + 10) = 2
178
4. feladat.
A Bertrand-modellben az a vállalat, amelyik a versenytársánál alacsonyabb árat szab, a teljes
piacot megszerzi. A modell egyensúlyi megoldása a versenyzői egyensúly, azaz
p1 = p2 = MC , illetve teljesül, hogy p1 = MC1 és p2 = MC2 .
1. Bertrand egyensúlyban, konstans átlagköltség (és így határköltség!) mellett:
p1 = p2 = MC = 80 , így a kibocsátás egyenlően oszlik meg a két cég között, azaz
250 − Q = 80 → Q = 170 és q1 = q2 = 85 .
2. Ebben a helyzetben π1 = π 2 = 0
5. feladat.
1. Bertrand egyensúlyban, konstans határköltség mellett MCi = Cq' i = 10 ):
(ahol
p1 = p2 = MC = 10 , így a kibocsátás egyenlően oszlik meg a két cég között, azaz
1200 − Q = 10 → Q = 1190 és q1 = q2 = 595 .
2. Ebben a helyzetben π1 = π 2 = 0
6. feladat.
Az inverz keresleti függvény egyenlete: p = 100 − Q, ahol Q = q1 + q2 . Ekkor a megoldandó
egyenletrendszer:
100 − q1 − q2 = 10 + q1
100 − q1 − q2 = 15 + 2q2
Ennek a megoldása q1 = 37; q2 = 16; az iparági termelés és ár Q = 53; p = 47 .
7. feladat.
1. Rövid távra, mert hosszú távon a monoplisztikusan versenyző vállalat nem termel az
átlagköltsége minimumában.
2. MR(45) = 15 , mert az átlagköltség akkor minimális, amikor egyenlő a határköltséggel, és

mivel éppen a termelési pont, így a határköltség megegyezik a határbevétellel.
3. Van gazdasági profitja, mert a negatív lejtésű keresleti görbéhez tartozó ár (pozitív
termelési szint esetén) nagyobb, mint a határbevétel.
4. Hosszú távon várhatóan lesznek új belépők az iparágba, mert pozitív a gazdasági profit.
179
8. feladat.
1. Legyen a vállalatok száma n . A profitmaximum feltétele: MR(q) = MC , azaz
320
(1 − 0, 001qn) − 0, 001q = 0, 68 → q = .
n +1
Egy vállalat az iparágban marad, vagy oda belép, ha profitja ezzel nem negatív. Amíg
pozitív profit elérésére van lehetőség, további vállalatok is belépnek, ezért az egyensúlyban
a nulla profit feltétel teljesül
64
p = AC (q) , azaz (1 − 0,001qn) = + 0,68
q
A két feltétel együttes teljesülése mellett kialakuló egyensúly:
n = 3; q = 80; Q = 3 ⋅ 80 = 240; p = 0,76 . Egyensúlyban 3 vállalat van a piacon, és az ár
meghaladja a határköltséget.
2. Mivel a profitmaximum helye nem függ a fix költségtől, ezért ebben az iparágban is
ugyanaz a profitmaximum feltétele. A nulla profit feltétel:
1, 6
p = AC (q) , azaz (1 − 0, 001qn) = + 0, 68
q
A két feltétel együttes teljesülése mellett kialakuló egyensúly:
n = 7; q = 40; Q = 7 ⋅ 40 = 280; p = 0, 72 . Egyensúlyban 7 vállalat van a piacon, és az ár itt is
meghaladja a határköltséget.
3. A társadalmi optimumban határköltség-ár alakul ki: p = MC , azaz

1 − 0, 001Q = 0, 68 → Q = 320; p = 0, 68 . Ha ezt egyetlen vállalat termeli meg, akkor
profitja: π = −1,6 .
4. Amennyiben nincs lehetőség piacszegmentálásra, egyetlen vállalat sem lesz hajlandó ilyen
feltételek mellett termelni, kivéve, ha az állam kompenzálja a veszteségét.
5. A monopólium profitmaximumának feltétele: MR(Q) = MC , azaz

1 − 0,002Q = 0,68 → Q = 160; p = 0,84 .
180
9. feladat.
10. feladat.
181
6. fejezet.
Termelési tényezők piaca és jövedelemeloszlás
1. Ismertesse a termelési tényezőket! Melyek az elsődleges és másodlagos termelési

tényezők? Mit értünk a termelési tényezők származékos keresletén?
2. Vezesse le az optimális tényező felhasználás feltételét rövid időtávra! Definiálja a
határtermék bevétel és tényező határköltség kategóriákat!
3. Értelmezze az optimális tényező felhasználás feltételét output és input piacán egyaránt
kompetitív vállaltra rövid időtáv feltételezésével! Definiálja a határtermék érték
kategóriát! Határozza meg és ábrázolja egy árelfogadó vállalat termelési tényező keresleti
függvényét rövid időtávra!
4. Értelmezze az optimális tényező felhasználás feltételét output és input piacán egyaránt
kompetitív vállaltra hosszú időtáv feltételezésével! Határozza meg és ábrázolja egy
árelfogadó vállalat termelési tényező keresleti függvényét hosszú időtávra!
5. Vezesse le és ábrázolja egy versenyző ágazat termelési tényező keresleti függvényét
rövid időtávra!
6. Vezesse le és ábrázolja az erőforrás-tulajdonosok optimális döntését! Miért „visszahajló”
az egyéni munka kínálati görbe?
7. Fejtse ki a jövedelem „funkcionális”elosztását!
182
Tesztkérdések
Termelési tényezők kereslete
1. Ha az általunk vizsgált vállalat a termékpiacon árelfogadó (nincs monopolereje), akkor az

általa érzékelt termékkeresleti görbe … lesz
a) függőleges
b) vízszintes
2. Ha az általunk vizsgált vállalat a tényezőpiacon árelfogadó (nincs monopolereje), akkor az

általa érzékelt tényezőkínálati görbe … lesz
a) függőleges
b) vízszintes
3. Ha egy vállalat inputjának piaca tökéletes versenypiac, akkor a tényező-határköltség

a) a tényező növekvő felhasználásával csökken.
b) a vállalat inputkeresletének növekvő függvénye.
c) egyenlő az input árával.
d) a vállalat inputkeresletének csökkenő függvénye
4. Ha egy vállalat inputjának piaca tökéletes versenypiac, akkor az átlagos tényezőköltség

a) a tényező növekvő felhasználásával csökken.
b) a vállalat inputkeresletének növekvő függvénye.
c) egyenlő az input árával.
d) a vállalat inputkeresletének csökkenő függvénye
5. Egy inputtényező határtermék-értéke a(z)…

a) a határbevétel és az output piaci árának szorzata
b) a határtermék és az input piaci árának szorzata
c) a határtermék és az output piaci árának szorzata
d) a határbevétel és az input piaci árának szorzata
6. Egy inputtényező határtermék-bevétele a(z)…

a) a határbevétel és az output piaci árának szorzata
b) a határtermék és az input piaci árának szorzata
c) a határtermék és a határbevétel szorzata
d) a határbevétel és az input piaci árának szorzata
7. Ha az általunk vizsgált vállalat, mind a termék- és mind a tényezőpiacon árelfogadó, akkor

egy ilyen vállalat esetében igaz az alábbi összefüggés
a) vmpa > mrpa
b) vmpa = mrpa
c) vmpa < mrpa
d) Egyik fenti összefüggés sem igaz.
183
az optimális tényező-felhasználás kritériuma, rövid távon
a) vmpa = ha
b) vmpa = afca

az egy termelési tényező iránti keresleti görbéje rövid távon megegyezik a … görbe ….
szakaszával.
a) mfca , növekvő
b) afca , csökkenő
c) vmpa , növekvő
d) vmpa , csökkenő
10. Ha az általunk vizsgált vállalat, mind a termékpiacon monopolhelyzetben van és a

tényezőpiacon árelfogadó, akkor az optimális tényező-felhasználás kritériuma, rövid távon
a) vmpa = ha
b) mrpa = ha
11. Ha az általunk vizsgált vállalat, mind a termékpiacon monopolhelyzetben van és a

tényezőpiacon árelfogadó, akkor az egy termelési tényező iránti keresleti görbéje rövid távon
megegyezik a … görbe …. szakaszával.
a) mfca , növekvő
b) afca , csökkenő
c) mrpa , növekvő
d) mrpa , csökkenő
12. Ha az általunk vizsgált vállalat, mind a termék- és mind a tényezőpiacon árelfogadó,

akkor az optimális tényező-felhasználás kritériuma, hosszú távon
a) mrpa < ha és mrpb = hb
b) mrpa = ha és mrpb > hb
c) mrpa = ha és mrpb = hb
13. Amennyiben egy árelfogadó vállalat két termelési tényezőt használ fel, és ez a két tényező
tökéletesen helyettesítő, akkor az egyik input határtermékének növekedése esetén
a) a másik input tényező-határtermék érték görbéje változatlan marad
b) a másik input tényező-határtermék érték görbéje balra tolódik
c) a másik input tényező-határtermék érték görbéje jobbra tolódik
d) a másik input tényező-határtermék érték görbéje tolódhat balra, jobbra, vagy változatlan is
maradhat
184
14. Amennyiben egy árelfogadó vállalat két termelési tényezőt használ fel, és ez a két tényező
tökéletesen kiegészítő, akkor az egyik input határtermékének csökkenése esetén
a) a másik input tényező-határtermék érték görbéje változatlan marad
b) a másik input tényező-határtermék érték görbéje balra tolódik
c) a másik input tényező-határtermék érték görbéje jobbra tolódik
d) a másik input tényező-határtermék érték görbéje tolódhat balra, jobbra, vagy változatlan is
maradhat
15. Egy termelési tényező piaci (ágazati) keresleti görbéje

a) az egyes vállalatok egyéni keresleteinek horizontális összege
b) az egyes vállalatok egyéni keresleteinek horizontális összege, de a termékhatás miatt a
ráfordítás iráni ágazati kereslet görbéje meredekebb lesz, mint a vállalati keresleti görbék
egyszerű horizontális összege
c) az egyes vállalatok egyéni keresleteinek horizontális összege, de a belépési-kilépési hatás
miatt a ráfordítás iráni ágazati kereslet görbéje laposabb lesz, mint a vállalati keresleti
görbék egyszerű horizontális összege
d) Mindegyik fenti válasz igaz.
16. Az output piacán egy vállalat kompetitív, de a termelési tényezők piacán monopszónia,
akkor az optimális erőforrás felhasználásakor igaz, hogy
a) pi < mfci = mrpi < vmpi
b) pi = mfci < mrpi = vmpi
c) pi > mfci = mrpi > vmpi
d) pi < mfci = mrpi = vmpi
17. A monopszónia inputtényező határköltség görbéje

a) vízszintes az inputpiaci ár mellett
b) az inputból egy pótlólagos egység megvásárlása miatt bekövetkező költségnövekményt
mutatja
c) két részből tevődik össze, az inputtényező pótlólagos egységéért fizetett bérleti díjból és az
inputból egy pótlólagos egység megvásárlása miatt bekövetkező költségnövekményből
18. Ha a vállalat inputjának piacán monopszonista, akkor az optimumban a tényező-

határköltsége bizonyosan
a) kisebb, mint az inputár.
b) kisebb, mint a határtermék-érték.
c) nagyobb, mint a határtermék-érték
d) nagyobb, mint az inputár.
19. Monopszónia esetén biztosan nem értelmezhető

a) az inputkeresleti függvény
b) a kínálati függvény
c) a holtteher-veszteség
d) Egyik kategória sem.
185
20. Egy olyan munkaerőpiacon, amelyet egy monopszonista vállalat ural, minimálbér
bevezetése után
a) elképzelhető, hogy növekszik a foglalkoztatás szintje
b) elképzelhető, hogy csökken a foglalkoztatás szintje
c) elképzelhető, hogy nem változik a foglalkoztatás szintje
d) Mindhárom fenti eset elképzelhető.
186
Termelési tényezők kínálata és tényezőpiaci egyensúly
1. A fogyasztónak az alábbi alternatívák között kell a megfelelő arányokat meghatároznia

hasznosság maximalizálása érdekében:
a) munkaidő és szabadidő
b) szabadidő és fogyasztás
c) munkaidő, szabadidő és fogyasztás
d) munkaidő és fogyasztás
2. A költségvetési egyenes (életminőség egyenes) helyzete függ

a) a fogyasztás értékétől és a munkajövedelemtől
b) a nem munkából eredő jövedelemtől és a fogyasztás árától
c) a nominálbértől és a munka mennyiségétől
d) Az a), b), c) is helyes.
3. A fogyasztó az indulókészletből elmozdulhat

a) a több fogyasztás és kevesebb szabadidő irányába
b) a több fogyasztás és több szabadidő irányába
c) a kevesebb fogyasztás és több munka irányába
d) a több szabadidő és több munka irányába
4. Az egyéni munkakínálatot befolyásolhatja a(z)

a) túlóra mennyisége/lehetősége
b) béremelés
c) adó
d) Az a), b) és c) is helyes.
5. A szabadidő és a napi jövedelem terében a költségvetési egyenes meredekségét

meghatározza
a) a fogyasztási javak árszínvonala
b) az órabér
c) a munkakínálat rugalmassága
d) Mindhárom fenti tényező.
6. A szabadidő árának növekedése biztosan

a) csökkenti a szabadidő „fogyasztását”
b) növeli a szabadidő „fogyasztását”
c) változatlanul hagyja a szabadidő „fogyasztását”
d) bármelyik eset előfordulhat
7. Tegyük fel, hogy egy munkavállaló nem munkajellegű jövedelme megnő, miközben
órabére változatlan. A szabadidőt normál jószágnak tekintve ekkor bizonyosan nem változik
meg
a) a költségvetési egyenes tengelymetszete,
b) a költségvetési egyenes meredeksége.
c) a napi munkaidő mennyisége.
d) az egyéni munkakínálati görbe.
187
8. Tegyük fel, hogy egy munkavállaló nem munkajellegű jövedelme csökken, miközben
órabére nő, akkor a szabadidő és a napi jövedelem terében az új költségvetési egyenes
a) az eredetivel párhuzamosan felfelé tolódik,
b) az eredetinél minden pontja fentebb lesz, és meredeksége változik,
c) meredeksége nő, és metszheti is az eredeti költségvetési egyenest,
d) meredeksége csökken és minden pontja az eredetinél lentebb lesz.
9. Az egyéni munkakínálati görbe

a) mindenhol pozitív meredekségű
b) mindenhol negatív meredekségű
c) általában az alacsonyabb jövedelemtartományban pozitív, a magasabb
jövedelemtartományban negatív meredekségű
d) általában az alacsonyabb jövedelemtartományban negatív, a magasabb
jövedelemtartományban pozitív meredekségű
10. Az egyéni munkakínálati görbe azért hajlik vissza egy idő után, mert
a) az aggregált munkakínálati görbe is visszahajlik
b) a fogyasztás egy bizonyos jövedelemszint felett preferáltabb lesz a szabadidőnél
c) a szabadidő egy bizonyos jövedelemszint felett preferáltabb lesz a fogyasztás növelésénél
d) a munkára fordított idő a szabadidő növelésével együtt növekszik
11. A termelési tényezők keresletét befolyásoló tényezők

a) preferenciák
b) demográfia
c) Mindkét fenti tényező
d) Egyik fenti tényező sem
12. A termelési tényezők kínálatát befolyásoló tényezők

a) technológia
b) a végső termékek iránti kereslet
c) Mindkét fenti tényező
d) Egyik fenti tényező sem
13. Bármely két A és B eszköz esetén igaz az alábbi állítás

a) Ha az A hozama nagyobb, mint a B hozama, akkor az erőforrás-tulajdonosok A -ból
vásárolni és B -ből eladni szeretnének.
b) Egyensúlyban a két eszköz hozama biztosan egyenlő.
c) Egyensúlyban a két eszköz hozama biztosan a kamatlábbal egyenlő.
d) Mindegyik állítás igaz.
14. Ha egy termelési tényező kínálata minden ártartományban tökéletesen árrugalmatlan,

akkor
a) a bérleti díjban tiszta gazdasági járadék realizálódik.
b) az adott termelési tényező árát kizárólag a termelési tényező kereslete határozza meg.
c) a tényezőtulajdonos bármilyen áron hajlandó bérbe adni az adott termelési tényezőt.
d) Mindegyik állítás igaz.
188
15. Ha egy termelési tényező kínálata minden ártartományban tökéletesen árrugalmas, akkor a
tényezőtulajdonos jövedelme
a) gazdasági járadék + transzfer jövedelem
b) megegyezik a tényező felhasználásának opportunity cost-jával
c) tényező-többletet is tartalmaz
d) kisebb is lehet, mint a tényező felhasználásának opportunity cost-ja
189
1. feladat. Egy mind az input és output piacon tökéletesen versenyző vállalat termeléséről a
következő információk állnak rendelkezésünkre:
L q apL mpL vmpL

0 0
1 30
2 70
3 120
4 180
5 220
6 250
7 270
8 280
1. Töltse ki a táblázat hiányzó adatait, amennyiben a termék ára 100 Ft/db!

2. Hány munkást alkalmaz a profitmaximalizáló vállalat, ha a munka ára 4000 Ft?
3. Határozza meg a vállalat által realizált profit nagyságát, ha a vállalat fix költsége 1000 Ft.
2. feladat. A következő táblázat egy tökéletesen versenyző vállalat különböző

munkafelhasználásához tartozó egy főre eső termékmennyiségét tartalmazza:
Munka ( L ) Munka átlagterméke ( apL )

0 0
2 50
3 53
4 56
5 56
6 55
7 52,9
1. A munka függvényében határozza meg vmpL függvényt, amennyiben a termék ára 100
Ft/db!
2. Hány munkást alkalmaz a vállalat, ha munka ára 6050 Ft/fő?
3. Tételezzük fel, hogy a munka ára 6200 Ft/fő lesz, akkor hogyan változik a vállalat
munkafelhasználása?
1 1
3. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat a q( L, K ) = 4 L K termelési függvénnyel
2 3
jellemezhető technológiával állítja elő az outputot, a rövid távon felhasznált tőke mennyisége
1, egységára pedig 800 Ft. A vállalat termékeit a tökéletesen versenyző termékpiacon 200 Ft-
os piaci áron értékesíti és a felhasznált munkaerőnek 100 Ft-os bért fizet.
1. Mekkora a vállalat által optimálisan felhasznált munkaerő mennyisége?
2. Mekkora a vállalat optimális kibocsátása?
3. Mekkora a vállalat gazdasági profitja?
4. Írja fel a vállalat munkaerő iránti egyedi keresleti függvényének egyenletét!
190
1 2
4. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat a q( L, K ) = 4 L2 K 3 termelési függvénnyel
16, egységára pedig 30 Ft. A vállalat termékeit a tökéletesen versenyző termékpiacon 50 Ft-os
piaci áron értékesíti és a felhasznált munkaerőnek 20 Ft-os bért fizet.
1 3
5. feladat. Egy tökéletesen versenyző vállalat a q( L, K ) = L K termelési függvénnyel
2 4
16, egységára pedig 3 Ft. A vállalat termékeit a tökéletesen versenyző termékpiacon 4 Ft-os
piaci áron értékesíti és a felhasznált munkaerőnek 2 Ft-os bért fizet.
6. feladat. Egy vállalat mind az output és mind az input piacon tökéletesen versenyző.
Ismertek az alábbi összefüggések:
• az output piac keresleti- és kínálati függvénye: Q D = 150 − 6 p és Q S = −21 + 3 p
• az input piac keresleti- és kínálati függvénye: LD = 100 − 5 pL és LS = 9 + 8 pL
Az iparág egy vállalatának határtermék függvénye: mpL = 6 − 0, 4 L , ahol L a vállalat által
felhasznált munka mennyisége.
1. Mi lesz a vállalat munka iránti egyéni keresleti függvényének egyenlete?
2. Mennyi munkát fog a vállalat felhasználni?
7. feladat. Egy vállalat mind az output, mind az input piacon tökéletes versenyben van.
• Az output piaci keresleti és kínálati függvény: Q D = 1000 − 2 p és Q S = 100 + 4 p
• Az input piaci keresleti és kínálati függvény: LD ( pL ) = 2000 − 2 pL és LS ( pL ) = −400 + 4 pL
A vállalat termelési függvénye: q( L) = 8 L
1. Írja fel a vállalat egyéni munkakeresleti függvényének egyenletét!
2. Mennyi munkát alkalmaz a vállalat, és mennyi lesz az optimális termelés nagysága?
8. feladat. Egy iparág keresleti függvénye: Q D = 2500 − 0,5 p . A piacon egyetlen eladó van.
A termék előállítsa egyetlen változó inputot, munkát igényel. A munkapiacot a tökéletes
verseny jellemezi. A munkapiaci keresletet az LD ( pL ) = 5000 − 2 pL , a kínálatot a
LS ( pL ) = 10 pL − 1000 függvény írja le. A vállalat termelési függvénye: q( L) = 5 L .
1. Írja fel a vállalat munkakeresleti függvényének egyenletét!
2. Határozza meg a munkabér nagyságát!
3. Mennyi a profitmaximalizáló vállalat optimális munkafelhasználása?
4. Mekkora a vállalat output piacon kialakuló ára és kínálata?
191
9. feladat. Egy iparág terméke iránti keresletet a Q D = 1040 − 0,5 p függvény írja le és a
piacon egyetlen eladó van. A termék előállítása egyetlen változó inputot, munkát igényel. A
munkapiaci keresletet az LD ( pL ) = 1400 − 5 pL és a kínálatot az LS ( pL ) = 25 pL − 100
függvény írja le, ahol pL az órabér, L a munkaórák száma (óra/nap). A munkapiac
tökéletesen versenyző. A vállalat termelési függvénye: q ( L) = L .
1. Határozza meg a monopolista vállalat munkakeresleti függvényét!
2. Mekkora lesz a monopolista vállalat által fizetett órabér?
3. Mennyi lesz a vállalat optimális munkafelhasználása?
10. feladat. Tételezzük fel, hogy az általunk vizsgált vállalat a termékpiacon

monopolhelyzetben van, s terméke iránti keresletet a Q D ( p) = 150 − 2 p függvény írja le.
Ismert, hogy a vállalat a termelési tényező piacon, legyen az a munkapiac, monopszóniaként
lép fel, ahol a munkakínálati függvény: LS ( pL ) = 0, 25 pL − 50 . A vállalat termelési
függvénye: q( L) = 3L .
1. Mennyi lesz a vállalat optimális munkafelhasználása?
11. feladat. Az alábbi ábra egy egyváltozós input ( L ) vonatkozásában egy tökéletesen
versenyző vállalat inputkeresletét ábrázolja w1 és w2 inputár mellett. A rajz tartalmazza az
induló és a végső helyzethez tartozó inputkeresleti görbét is ( mrp1-t és mrp2 -t).
1. Mi lehet az oka annak, hogy w2 áron nem L , hanem L2 mennyiséget vásárol a vállalat az
inputból?
192
12. feladat. A következő ábrákon a munkapiac keresleti és kínálati görbéit, illetve egy, a
munkát egyetlen inputként alkalmazó vállalat határtermék érték és átlagtermék érték
függvényét ábrázoltuk:
1. Határozza meg az output és input piacon egyaránt tökéletesen versenyző vállalat

profitmaximalizáló inputfelhasználását!
2. Jelölje be a megfelelő ábrába a vállalat által realizált profitot jelképező területet!
3. Bizonyítsa be, hogy ez a terület pontosan megegyezik a gazdasági profittal!
4. Rajzolja be a megfelelő ábrába egy olyan új piaci munkakínálati függvényt, amely mellett
a vállalat munka iránti kereslete nulla lesz!
13. feladat. Egy vállalat egyetlen változó inputja a munka. Az alábbi ábrákon bejelöltük a
vállalat optimális termelési mennyiségét és az ehhez tartozó optimális munkafelhasználást a
megfelelő görbék segítségével.
1. Nevezze meg az ábrákon látható görbéket, és állapítsa meg milyen szerkezetű lehet az
output, illetve az inputpiac, amelyben a szóban forgó vállalat tevékenykedik!
2. Tegyük fel, hogy a munkabér ceteris paribus megnőtt. Mutassa meg az ábrákon (ha
szükséges további görbék berajzolásával) hogyan reagál az adott vállalat a munkabér
megnövekedésére rövid távon!
3. Tegyük fel, hogy az output piaci ár ceteris paribus megnőtt (az eredeti inputár mellett).
Mutassa meg az ábrákon (ha szükséges további görbék berajzolásával) hogyan reagál az
adott vállalat az output árának megnövekedésére rövid távon!
193
1. feladat. Egy haszonmaximalizáló fogyasztó szüleitől heti 10000 forint zsebpénzt kap. A
kiadásai fedezéséhez ez nem elegendő, így munka után nézett. Kiszámolta, hogy a heti
rendszeres elfoglaltsága mellett 50 óra szabad ideje marad. Maximálisan ezt az időt tölthetné
munkával, hogy heti zsebpénzét kiegészítse. Munkát talál egy gyorsétteremben, ahol 500
forintos órabért fizetnek részére. A fogyasztásra és a szabadidőre vonatkozó hasznossági
függvénye U (C , R) = CR , ahol C a fogyasztásra költött forintok száma, az R a választott
szabadidő órában.
1. Írja fel a fogyasztó fogyasztásra és a szabadidejére vonatkozó költségvetési egyenletet!
2. Ha a fogyasztó maximalizálta hasznosságát az előbbi költségvetési korlát mellett, mennyi
fogyasztási kiadást fog választani?
3. Határozza meg, hogy a rendszeres elfoglaltsága mellett szabad 50 órájából mennyit fordít
szabadidőre és munkaidőre!
4. Tegyük fel, hogy a fogyasztó munkahelyet vált, mivel ugyanazért a munkáért 800 forintos
órabért kap az előző munkahelyével szemben található gyorsétteremben. Határozza meg,
hogy a rendszeres elfoglaltsága mellett szabad 50 órájából mennyit fordít a megváltozott
órabér mellett szabadidőre és munkaidőre!
2. feladat. Az általunk vizsgált fogyasztó 1000 forintot keres óráként egy szupermarketben,
mint a biztonsági szolgálat embere. A fizikai létszükségletének kielégítése után heti 80 órája
marad szabadidőre és munkaidőre. A szabadidőre és munkaidőre vonatkozó hasznossági
függvénye U (C , R) = CR , ahol C a fogyasztásra költött forintok száma, az R a választott
szabadidő órában.
1. Írja fel a fogyasztásra és a szabadidejére vonatkozó költségvetési egyenletet!
2. Határozza meg, hogy a fogyasztó a rendszeres elfoglaltsága mellett szabad 80 órájából
mennyit fordít szabadidőre és munkaidőre!
3. Az adó törvény módosítása kedvezőtlenül érinti fogyasztónk helyzetét, mivel jövedelme
után 20% lineáris adót kell fizetnie. Írja fel a fogyasztásra és a szabadidejére vonatkozó új
költségvetési egyenletét!
mennyit fordít szabadidőre és munkaidőre az új költségvetési korlát mellett!
5. A fogyasztó jövedelmi helyzetét javítja, hogy szüleitől heti 8000 forinttámogatást kap. Írja
fel a fogyasztásra és a szabadidejére vonatkozó új költségvetési egyenletét!
mennyit fordít szabadidőre és munkaidőre az új költségvetési korlát mellett!
194
Megoldások
Tesztkérdések
1. d) Egy output piacon tökéletesen versenyző vállalat vízszintes, azaz végtelen

rugalmas egyedi keresleti görbével rendelkezik, mivel számára a piaci ár külső
adottság (exogén változó), nem tudja befolyásolni.
2. d) Egy input piacon tökéletesen versenyző vállalat vízszintes, azaz végtelen rugalmas
egyedi tényezőkínálati görbével rendelkezik, mivel számára a termelési tényező
ára külső adottság (exogén változó), nem képes befolyásolni.
3. c) Ha egy vállalat inputjának piaca tökéletes versenypiac, akkor a tényező-
határköltség egyenlő az input árával, azaz mfca = ha , hiszen a vállalt árelfogadó,
az input ára exogén. (A kialakult piaci áron tetszőleges mennyiségű inputot tud
vásárolni, így bármely pótlólagosan alkalmazott inputmennyiség ára azonos, s az
inputköltséget a termelési tényező árával növeli.)
4. c) Ha egy vállalat inputjának piaca tökéletes versenypiac, akkor az átlagos
a ⋅ ha
tényezőköltség egyenlő az input árával, azaz = afca = ha , hiszen a vállalt
a
árelfogadó, az input ára exogén.
5. c) Definíció szerint: vmpa = mpa ⋅ p .
6. c) Definíció szerint: mrpa = mpa ⋅ MR .
7. b) Definíció szerint: vmpa = mrpa , hiszen árelfogadó vállalt esetén p = MR .
8. c) Definíció szerint rövid távon, kompetitív piacok mellett: afca = ha = vmpa .
9. d) Ha az általunk vizsgált vállalat, mind a termék- és mind a tényezőpiacon
árelfogadó, akkor az egy termelési tényező iránti keresleti görbéje rövid távon
megegyezik a vmpa = mpa ⋅ p görbe csökkenő szakaszával, ahol az mpi függvény
monoton csökkenő (a csökkenő hozadék elve miatt).
10. b) Definíció szerint, rövid távon versenyző input, de monopolista output piacon az
optimális inputfelhasználás kritériuma: mrpa = ha .
11. d) Ha az általunk vizsgált vállalat, mind a termékpiacon monopolhelyzetben van és a
tényezőpiacon árelfogadó, akkor az egy termelési tényező iránti keresleti görbéje
rövid távon megegyezik az mrpa = mpa ⋅ MR görbe csökkenő szakaszával, ahol az
mpa és az MR függvények monoton csökkenők.
12. c) Definíció szerint, hosszú távon az optimális inputfelhasználás kritériuma:
mrpa = ha és mrpb = hb .
13. b)
14. b)
16. d) Az output piacán egy vállalat kompetitív, de a termelési tényezők piacán
monopszónia, akkor az optimális erőforrás felhasználásakor igaz, hogy
pi < mfci = mrpi = vmpi .
17. c) ΔC
Monopszónia esetén: mfca = ha + .
Δa
195
18. d) Lásd a 16. tesztkérdést!
19. a) Monopszónia esetén biztosan nem értelmezhető az inputkeresleti függvény, mert
nincs egyértelmű kapcsolat az input ára és a keresett mennyiség között.
20. b) Egy olyan munkaerőpiacon, amelyet egy monopszonista vállalat ural, minimálbér
bevezetése után elképzelhető a kérdéses helyezet, mert a minimálbér bevezetése
munkanélküliséghez, az egyensúlyinál kisebb foglalkoztatási szinthez is vezethet,
ha az a bér magasabb, mint a versenyzői egyensúlyi munkabérszint.
196
1. c) Az életminőség függvényét maximalizáló fogyasztónak döntenie kell arról, hogy

milyen arányban válasszon a fogyasztási cikkek és a szabadidő (tejes idő –
munkaidő) között, feltéve, hogy számára mindkét jószág hasznos.
2. d) Az életminőség ráfordítási egyenes a fogyasztás értékétől és a munkajövedelemtől,
a nem munkából eredő jövedelemtől és a fogyasztás árától, valamint a
nominálbértől és a munka mennyiségétől függ.
3. a) A fogyasztó az indulókészletből elmozdulhat a több fogyasztás és kevesebb
szabadidő irányába, vagy a kevesebb fogyasztás és a több szabadidő irányába.
5. b) Az órabér egyben alternatív költség is, a feláldozott szabadidőé. A szabadidő
árának növekedése csökkentheti, növelheti és változatlanul is hagyhatja a
szabadidő „fogyasztását”. A szabadidő kínálata minden ártartományban
tökéletesen rugalmas.
6. d) Lásd az 5. tesztkérdést.
7. b) Az életminőség ráfordítási egyenes meredekségét az órabér határozza meg. A nem
munkajellegű jövedelem növekedése (csökkenése) párhuzamosan felfele (lefele)
tolja az egyenest.
8. d) Lásd a 7. tesztkérdést.
9. c) Az alacsonyabb jövedelemtartományban a helyettesítési hatás erősebb, mint a
jövedelmi hatás, s ezért a munkavállaló nagyobb munkakínálattal, azaz
csökkentett szabadidővel reagál a munkabér növekedésére.
10. c) Az egyéni munkakínálati görbe azért hajlik vissza egy idő után, mert a fogyasztó a
megnövekedett vásárlóerejét inkább a szabadidő megvásárlására fordítja, azaz
jövedelmi hatás ebben a jövedelemtartományban erősebb, mint a helyettesítési
hatás. Ettől a ponttól hajlik vissza az egyéni munkakínálati függvény.
11. d) A felsoroltak a termelési tényezők kínálatát befolyásoló tényezők, azaz
preferenciák és a demográfia.
12. d) A felsoroltak termelési tényezők keresletét befolyásoló tényezők, azaz a
technológia és a végtermékek iráni kereslet.
13. d)
14. d)
15. b) Ha egy termelési tényező kínálata minden ártartományban tökéletesen árrugalmas,
akkor a tényezőtulajdonos jövedelme megegyezik a tényező felhasználásának
opportunity cost-jával. Például Az órabér egyben alternatív költség is, a feláldozott
szabadidőé.
197
1. feladat.
L q q mpL vmpL = mpL ⋅ p

apL =
L
0 0 - - -
1 30 30 35 3500
2 70 35 45 4500
3 120 40 55 5500
4 180 45 50 5000
5 220 44 35 3500
6 250 41,2 25 2500
7 270 38,6 15 1500
8 280 34 - -
A határtermék kiszámításánál, már a határhaszon-elemzésnél is alkalmazott közelítő

módszert alkalmazzuk, azaz az adott termelési mennyiséghez tartozó határtermék a
,,legutolsó’’ és a ,,következő’’ termelt mennyiséghez tartozó határtermék számtani átlaga.
Például:
(30 − 0) + (70 − 30) 70
q=1 mpL (q = 1) = = = 35
2 2
(70 − 30) + (120 − 70) 90

q=2 mpL (q = 2) = = = 45
2 2
(120 − 70) + (180 − 120) 110

q=3 mpL (q = 3) = = = 55
2 2
És így tovább a többi termelési mennyiség esetén is.
2. Optimális inputfelhasználás feltétele profitmaximum esetén: vmpL = pL , ezért, a fenti

táblázat alapján a vállalat 5 főt alkalmaz, és 220 db terméket gyárt. Vegyük észre, hogy az
optimum kritérium két esetben is teljesül, először L = 1 , majd L = 5 -nél is. Az első
munkamennyiség azért nem optimális, mert ott nem teljesül a profitmaximum
másodrendű feltétele, mely szerint a vmp L görbe csökkenő. Ha a vállalat csupán L = 1
mennyiséget használna fel, akkor lemondana arról a profitról, amelyet abban a
tartományban szerezhetne meg, ahol vmp L > pL .
3. A vállalat profitja: π = R − C = 100 ⋅ 220 − (5 ⋅ 4000 + 1000) = 1000
198
2. feladat.
1. A vmpL függvény meghatározása:
Munka Munka Termelés Munka Munka határtermék

(L) átlagterméke ( q = apL ⋅ L ) határterméke értéke
q ( mpL )* ( vmpL = mpL ⋅ p )
apL =
L
0 0 0 - -
2 50 100 79,5 7950
3 53 159 62 6200
4 56 224 60,5 6050
5 56 280 53 5300
6 55 330 45,15 4515
7 52,9 370,3 - -
*A határtermék kiszámításánál, az előző példában is alkalmazott közelítő módszert

alkalmazzuk, azaz az adott termelési mennyiséghez tartozó határtermék a ,,legutolsó’’ és a
,,következő’’ termelt mennyiséghez tartozó határtermék számtani átlaga. Itt csak a
végeredményeket közöljük. Hasznos gyakorlatként, ellenőrzésképpen természetesen a
számítások elvégezhetők!)
2. Optimális inputfelhasználás feltétele profitmaximum esetén: vmpL = pL , ezért, a fenti

táblázat alapján a vállalat 4 főt alkalmaz, és 224 db terméket gyárt. Tegyük fel azt is, hogy
teljesül a profitmaximum másodrendű feltétele, mely szerint a vmp L görbe csökkenő.
3. Ha a munka ára 6200 Ft-ra nő, akkor továbbra is az optimális inputfelhasználás feltétele
profitmaximum esetén: vmpL = pL , ezért, a fenti táblázat alapján a vállalat 3 főt alkalmaz,
és 159 db terméket gyárt.
3. feladat.
1. Egy mind az input- és mind az output piacon tökéletesen versenyző vállalat optimális
inputfelhasználásának elsőrendű feltétele, feltéve hogy rövid távon kizárólag csak munkát
használ fel: vmpL = pL , ahol vmpL = mpL ⋅ p, ahol mpL = qL' .
400
Behelyettesítve a példa adatait: 100 = 4 ⋅ 0,5L−0,5 ⋅ 200 → L = → L = 16 .
100
1 1
2. A vállalat optimális kibocsátása: q( L, K ) = 4 ⋅ (16) 2 (1) 3 = 16 .
3. A vállalat gazdasági profitja: π = p ⋅ q − K ⋅ pK − L ⋅ pL = 200 ⋅16 − 16 ⋅100 − 1⋅ 800 = 800 .
4. A vállalat munka iránti egyéni keresleti függvénye a felhasznált munkaerő mennyiségét a

munka árának függvényében fejezi ki. Ez a munka határtermék-érték függvényének
csökkenő szakaszával egyenlő, azaz
4002
pL = 4 ⋅ 0,5L−0,5 ⋅ 200 → Ld = 2 .
pL
199
4. feladat.
2
−0,5 635
Behelyettesítve a példa adatait: 20 = 4 ⋅ 0,5L (16) ⋅ 50 → L =
3
→ L = 1008,0625 .
20
1 2
2. A vállalat optimális kibocsátása: q( L, K ) = 4 ⋅ (1008, 0625) 2 (16) 3 = 806, 4 .
3. A vállalat gazdasági profitja:

π = p ⋅ q − K ⋅ pK − L ⋅ pL = 50 ⋅ 806, 4 − 16 ⋅ 30 − 1008,0625 ⋅ 20 = 19678,75 .

2
6352
pL = 4 ⋅ 0,5L−0,5 (16) 3 ⋅ 50 → Ld = 2 .
pL
5. feladat.
3
−0,5 16
Behelyettesítve a példa adatait: 2 = 0,5L (16) ⋅ 4 → L =
4
→ L = 64 .
2
1 3
2. A vállalat optimális kibocsátása: q( L, K ) = (64) 2 (16) 4 = 64 .
3. A vállalat gazdasági profitja:

π = p ⋅ q − K ⋅ pK − L ⋅ pL = 4 ⋅ 64 − 16 ⋅ 3 − 64 ⋅ 2 = 80 .

3
162
pL = 0,5L−0,5 (16) 4 ⋅ 4 → Ld = 2 .
pL
6. feladat.
1. Az output piaci egyensúly meghatározza p -t: Q D = Q S → 150 − 6 p = −21 + 3 p → p = 19
Az input piaci egyensúly meghatározza pL -t: LD = LS → 100 − 5 pL = 9 + 8 pL → pL = 7
A vállalat munka iránti egyéni keresleti függvénye a felhasznált munkaerő mennyiségét a

csökkenő szakaszával egyenlő, azaz pL = (6 − 0, 4 L) ⋅19 → Ld = 15 − 0,1 pL .
200
Behelyettesítve a példa adatait:
7 = (6 − 0, 4 L) ⋅19 → L = 14,1, vagy az egyéni munkakeresleti függvényből:
Ld = 15 − 0,1⋅ 7 = 14,3 .
7. feladat.
1. Az output piaci egyensúly meghatározza p -t:
Q D = Q S → 1000 − 2 p = 100 + 4 p → p = 150
Az input piaci egyensúly meghatározza pL -t:
LD = LS → 2000 − 2 pL = −400 + 4 pL → pL = 400
⎛ 4 ⎞ 360000
csökkenő szakaszával egyenlő, azaz pL = ⎜ ⎟ ⋅150 → L = p 2 .
d
⎝ L⎠ L
⎛ 4 ⎞
400 = ⎜ ⎟ ⋅150 → L = 2, 25 , vagy az egyéni munkakeresleti függvényből:
⎝ L⎠
360000
Ld = = 2, 25 . Az optimális termelés nagysága: q = 8 2, 25 = 12
pL2
8. feladat.
1. Egy olyan vállalat, amely az input piacon tökéletesen versenyző és az output piacon
tökéletesen versenyző, az optimális inputfelhasználásának elsőrendű feltétele, feltéve hogy
rövid távon kizárólag csak munkát használ fel: mrpL = pL , ahol
mrpL = mpL ⋅ MR, ahol mpL = qL' . A vállalat munka iránti egyéni keresleti függvénye a
felhasznált munkaerő mennyiségét a munka árának függvényében fejezi ki. Ez a munka
határtermék-bevételi függvényének csökkenő szakaszával egyenlő. A megoldáshoz
szükséges egyenletek:
2,5
mpL = qL' =
L
Q = 2500 − 0,5 p → p = 5000 − 2Q → MR = 5000 − 4Q
D
Behelyettesítve a fenti összefüggéseket az optimális inputfelhasználást megadó egyenletbe:

2,5 2,5 125002
pL = (5000 − 4Q) → pL = (5000 − 4(5 L )) . Ebből L =
d
.
L L ( pL + 50) 2
2. A munkabér nagysága a tökéletesen versenyző munkapiacon:

LD = LS → 5000 − 2 pL = 10 pL − 1000 → pL = 500
201
3. Az optimális munkafelhasználást a legegyszerűbben a vállalat munka iránti egyéni
keresleti függvényéből számolhatjuk ki:
125002
L= = 516,5
(500 + 50)2
4. A vállalat output piacon kialakuló ára és kínálata:

q = 5 516,5 = 113, 6
p = 5000 − 2 ⋅113,6 = 4772,8
9. feladat.
1. Egy olyan vállalat, amely az input piacon tökéletesen versenyző és az output piacon
tökéletesen versenyző, az optimális inputfelhasználásának elsőrendű feltétele, feltéve hogy
rövid távon kizárólag csak munkát használ fel: mrpL = pL , ahol
mrpL = mpL ⋅ MR, ahol mpL = qL' .
munka árának függvényében fejezi ki. Ez a munka határtermék-bevételi függvényének
csökkenő szakaszával egyenlő. A megoldáshoz szükséges egyenletek:
1
mpL = qL' = és Q D = 1040 − 0,5 p → p = 2080 − 2Q → MR = 2080 − 4Q
2 L
Behelyettesítve a fenti összefüggéseket az optimális inputfelhasználást megadó egyenletbe:
1 1 10402
pL = (2080 − 4Q) → pL = (2080 − 4( L )) . Ebből Ld = .
2 L 2 L ( pL + 2) 2
2. A munkabér nagysága a tökéletesen versenyző munkapiacon:

LD = LS → 1400 − 5 pL = 25 pL − 1000 → pL = 80
3. Az optimális munkafelhasználást a legegyszerűbben a vállalat munka iránti egyéni

keresleti függvényéből számolhatjuk ki:
10402
L= = 160,9
(80 + 2)2
4. A vállalat output piacon kialakuló ára és kínálata:

q = 160,9 = 12, 7
p = 2080 − 2 ⋅12,7 = 2054,6
10. feladat.
1. A munkabér csökkenése rövid távon növeli a munka felhasználását (L’), a feltétel
értelmében azonban a megnövekedett munkamennyiség csökkenti a tőke határtermékét (az
mpK görbe balra lefele tolódik). Változatlan tőkebérleti díj mellett ezért csökkeni fog a
felhasznált tőke mennyisége, a munka határterméke nő, azaz az mrpL görbe jobbra, felfele
toldódik, így az optimális munkafelhasználás L1 lesz.
202
11. feladat.
1. A monopszonista vállalat optimális inputfelhasználása abban a pontban van, ahol az
mrpL = mpL ⋅ MR = mfcL . A megoldáshoz szükséges egyenletek:
mpL = qL' = 3
Q D ( p) = 150 − 2 p → p = 75 − 0,5Q → MR = 75 − Q
Mivel a kínálati görbe, azaz az átlagos tényezőköltség lineáris, a tényező-határköltség

görbe szintén lineáris és meredeksége pontosan kétszerese a kínálati görbe
meredekségének. Ehhez azonban a kínálati görbe inverzét kell meghatározni:
LS ( pL ) = 0, 25 pL − 50 → pL = 200 − 4 L , amiből mfcL = 200 − 8L .
Behelyettesítve a fenti összefüggéseket az optimális inputfelhasználást megadó
egyenletbe:
3 ⋅ (75 − Q) = 200 − 8L . Q -t kihelyettesítve adódik, hogy 3 ⋅ (75 − 3L) = 200 − 8L . Ebből
L = 25 .
2. A vállalat kínálata és az outputpiacon kialakuló ára:

q( L) = 3 ⋅ 25 = 75
p = 75 − 0,5 ⋅ 75 = 37,5
12. feladat.
Az 1. 2. és 4. feladatok megoldását az alábbi ábra mutatja:
⎛q⎞
3. C = VC; AC = AVC; π = (apL ⋅ p − pL ) L = ⎜ ⎟ p ⋅ L − pL ⋅ L = ( p − Ac)q
⎝L⎠
203
13. feladat.
1. Tökéletesen versenyző.
A 2. és 3. feladatok megoldását az alábbi ábra mutatja:
204
1. feladat.
1. C + 500 R = 10000 + 500 ⋅ 50 → C + 500 R = 35000
2. Optimális választás a közömbösségi görbe és a költségvetési érintési

R 1 R 1 C C
pontja: MRS = = → = →R= → C + 500 ⋅ = 35000 → C = 17500
C w C 500 500 500
1 35000
3. R = ⋅ = 35 óra/hét; munkaidő = 50 − 35 = 15 óra/hét
2 500
4. C + 500 R = 10000 + 800 ⋅ 50 → C + 500 R = 50000 és

1 50000
R= ⋅ = 31, 25; munkaidő = 50 − 31, 25 = 18, 75 óra/hét
2 800
2. feladat.
1. Költségvetési egyenes: C + 1000 R = 0 + 1000 ⋅ 80 → C + 1000 R = 80000
1 80000
2. Optimális választás: R = ⋅ = 40 óra/hét; munkaidő = 80 − 40 = 40 óra/hét
2 1000
3. Új költségvetési egyenes: C + 800 R = 0 + 800 ⋅ 80 → C + 800 R = 64000
1 64000
4. Optimális választás R = ⋅ = 40 óra/ hét; munkaidő = 80 − 40 = 40 óra/hét
2 800
5. Új költségvetési egyenes: C + 800 R = 8000 + 800 ⋅ 80 → C + 800 R = 72000
1 72000
6. Optimális választás: R = ⋅ = 45 óra/ hét; munkaidő = 80 − 45 = 35 óra/hét
2 800
205
7. fejezet.
Intertemporális választások, bizonytalanság
1. Mit értünk a pénz időértékén? Sorolja fel az időtényezőn alapuló kamat komponenseit!
Értelmezze a nominál- és reálkamat lényegét!
2. Adja meg a jelenérték és jövőérték definícióját és kiszámításának képletét! Hogyan
határozható meg a következő speciális jövőbeli pénzáramlások jelenértéke, mint az
örökjáradék, a növekvő örökjáradék és annuitás?
3. Fogalmazza meg a megtakarítás lényegét! Mi a befektetés és beruházás kategóriák
lényege?
4. Vezesse le és ábrázolja a fogyasztó optimális választását az intertemporális tiszta csere
modelljében!
5. Vezesse le és ábrázolja az intertemporális egyensúlyt a termelő beruházás lehetőségével!
6. Határozza meg a kockázat lényegét! Jellemezze a befektetői magatartást kockázatviselés
szempontjából!
7. Vezesse le és értelmezze a jelenérték szabályt a pénzügyi eszközök vagy a beruházási
tervek közötti választásban! Melyek a jelenérték szabály erősségei és gyengeségei?
8. Vezesse le és értelmezze a belső megtérülési ráta (ROR) szabályát a pénzügyi eszközök
vagy a beruházási tervek közötti választásban! Melyek a ROR erősségei és gyengeségei?
206
Tesztkérdések
Intertemporális választások
1. A kamat
a) a pénz használati díja
b) a várakozás díja
c) a kockázat díja
d) Mindegyik igaz
2. A reálkamatláb definíció szerint

Δc p
a) 1 + r1 ≡ − 1 ≡ 1
Δc0 p0
Δc0 p1
b) 1 + r1 ≡ − ≡
Δc1 p0
Δc p
c) 1 + r1 ≡ − 1 ≡ 0 ez a jó
Δc0 p1
d) Mindegyik fenti összefüggés helyes.
3. A reálkamatláb definíció szerint megközelítőleg a

a) nominális kamatláb + várt inflációs ráta
b) nominális kamatláb * inflációs ráta
c) nominális kamatláb – várt inflációs ráta
d) nominális kamatláb / inflációs ráta
4. Egy jövőbeni pénzösszeg jelenértéke annál nagyobb, minél

a) nagyobb a kamatláb és minél később kapom meg az összeget
b) nagyobb a kamatláb és minél hamarabb kapom meg az összeget
c) kisebb a kamatláb és minél hamarabb kapom meg ezt az összeget
d) kisebb a kamatláb és minél később kapom meg az összeget
5. 10%-os kamatláb mellett annak a vagyontárgynak a legnagyobb a jelenértéke, amelyik

a) két év múlva hoz 121 000 Ft jövedelmet
b) három év múlva hoz 140 000 Ft jövedelmet
c) egy év múlva hoz 108 000 Ft jövedelmet
d) egy év múlva hoz 110 000 Ft jövedelmet
6. Az intertemporális költségvetési egyenes egyenlete

a) W0 = p0c0 + p1c1
c
b) W0 = c0 + 1
1 + r1
c) Mind a két egyenlet helyes.
d) Egyik fenti egyenlet sem helyes.
207
7. Az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége
a) független a jószágok árának arányaitól
b) a fogyasztó adott évi jövedelmei befolyásolják
c) a piaci kamatláb nagysága befolyásolja
d) Mindhárom válasz igaz
8. Ha a piaci kamatláb nagysága 15%, akkor az intertemporális költségvetési egyenes

meredeksége
a) 0,15
b) 1,15
c) -1,15
d) 1,15
9. Az intertemporális költségvetési egyenes önmagával párhuzamosan tolódik el, ha minden

más változatlansága mellett
a) a fogyasztó megtakarításai révén növeli a jövőbeni fogyasztását.
b) a fogyasztó hitelfelvétel révén növeli jelenbeli fogyasztását.
c) megváltozik a kamatláb.
d) megváltozik a fogyasztó induló jövedelme.
10. A racionális fogyasztó optimális választása ott van, ahol

a) az intertemporális költségvetési korlát általában metszi az intertemporális hasznossági
függvény szintvonalaiként adódó legmagasabb szintű közömbösségi görbét.
b) az intertemporális költségvetési korlát általában érinti az intertemporális hasznossági
függvény szintvonalaiként adódó legmagasabb szintű közömbösségi görbét.
c) MRSc0 ,c1 ≡ 1 + r1
11. A fogyasztó kölcsönnyújtó pozícióban van abban az esetben (indulókészlete c0 és mai

fogyasztása c0 egység), ha fennáll az alábbi egyenlőség (vagy egyenlőtlenség)
a) c0 = c0
b) c0 > c0 ez a jó
c) c0 < c0
d) Egyik sem áll fenn.
12. A fogyasztó kölcsönfelvevő pozícióban van (indulókészlete c0 és mai fogyasztása

c0 egység), abban az esetben, ha fennáll az alábbi egyenlőség (vagy egyenlőtlenség)
a) c0 = c0
b) c0 > c0
c) c0 < c0 ez a jó
d) Egyik sem áll fenn.
208
I. A kölcsönfelvétel egyéni kereslete a kamatláb monoton csökkenő függvénye.
II. A kölcsönnyújtás piaci kínálata a kamatláb monoton növekvő függvénye.
e) Mindkét állítás igaz.
f) Az I-es állítás igaz, a II-es hamis.
g) A II-es állítás igaz, az I-es hamis.
h) Mindkét állítás hamis.

I. A kölcsönfelvétel piaci kereslete a kamatláb monoton növekvő függvénye.
II. A kölcsönnyújtás egyéni kínálata a kamatláb monoton növekvő függvénye.

I. Fogyasztási adó kivetését a fogyasztó úgy érzékeli, mint árnövekedést.
II. Jövedelemadó kivetését a fogyasztó úgy érzékeli, mint jövedelemelvonás.
16. A fogyasztó jövedelmére kivetett adó visszafogja a megtakarítás nagyságát, mert

a) a jövedelmi hatás növeli, a helyettesítési hatás csökkenti a jelenlegi fogyasztást.
b) a jövedelmi hatás csökkenti, a helyettesítési hatás növeli a jelenlegi fogyasztást.
c) a jövedelmi hatás növeli a jelenlegi fogyasztást, de a helyettesítési hatás nem léphet fel.
17. Tekintse az alábbi, jelenérték-szabállyal kapcsolatos két állítást:

I. Amennyiben egyetlen projekt megvalósítása a cél és a projekt jelenértéke pozitív, a
projektet el kell fogadni, illetve ha negatív, akkor el kell utasítani.
II. Amennyiben több, azonos hasznos időtartamú projekt megvalósítása a cél, akkor a
legnagyobb jelenértékű projektet kell elfogadni, feltéve, ha ez a jelenérték pozitív. Ha nincs
pozitív jelenértékű projekt, akkor egyiket sem.
18. A belső megtérülési ráta (ROR) az a kamatláb, amely mellett

a) a projekt jelenértéke nulla.
b) a projekt jelenértéke nagyobb, mint a tőkebefektetés összege.
c) a beruházás összege egyenlő a beruházás várható nettó hozamainak jelenértékének
összegével
d) Az a) és c) válasz is helyes
209
19. Ha egy beruházás jelenértéke nagyobb, mint nulla, akkor a
a) belső megtérülési ráta < piaci kamatláb
b) belső megtérülési ráta > piaci kamatláb
c) belső megtérülési ráta = piaci kamatláb
20. Független projektek és két időszak esetén egymással ekvivalens az alábbi egyenlőtlenség
a) V0 > 0 ⇔ ρ > r
b) V0 < 0 ⇔ ρ > r
c) V0 < 0 ⇔ ρ < r
d) Az a) és c) válasz is helyes
210
Bizonytalanság
1. Bizonytalan döntési környezetben egy racionális fogyasztó két esemény közül mindig azt
választja, amely(nek)
a) legnagyobb a várható nyeresége
b) legnagyobb a várható hasznossága
c) biztonságosabb
d) nincs kockázata
2. A várható hasznosságon definíció szerint … értjük.

a) a lehetséges végeredményekhez rendelt hasznossági értékek átlagát
b) a lehetséges végeredményekhez rendelt hasznossági értékek valószínűségükkel súlyozott
átlagát
c) a lehetséges végeredményekhez rendelt hasznossági értékek összegét
d) a lehetséges végeredményekhez rendelt hasznossági értékek súlyozatlan átlagát
3. Egy kockázatkerülő fogyasztó esetén

a) a várható hasznossági függvény konvex (növekvő meredekségű).
b) a jövedelem határhaszna csökkenő.
c) a várható hasznossági függvény konkáv (csökkenő meredekségű).
4. Egy kockázatkedvelő fogyasztó esetén

a) a várható hasznossági függvény konkáv (csökkenő meredekségű).
b) a jövedelem határhaszna növekvő.
c) a várható hasznossági függvény konvex (növekvő meredekségű).
5. Egy kockázattal szemben semleges fogyasztó esetén

a) a várható hasznossági függvény konvex (növekvő meredekségű).
b) a jövedelem határhaszna állandó.
c) a várható hasznossági függvény lineáris egyenes.
6. Tegyük fel, hogy a fogyasztó hasznossági függvénye u (c) = c , ahol c az összes

jövedelme. Tegyük fel azt is, hogy bizonytalan helyzetekben várható hasznossági
függvényét maximalizálja. Melyik állítás igaz?
a) Ez a fogyasztó kockázatkerülő.
b) Ez a fogyasztó kockázatkedvelő.
c) Ez a fogyasztó kockázatsemleges.
7. Tegyük fel, hogy a fogyasztó hasznossági függvénye u(c) = c 2 , ahol c az összes

211
8. Tegyük fel, hogy a fogyasztó hasznossági függvénye u (c) = 3c, ahol c az összes

I. A kockázatkedvelő fogyasztó esetében egy játék várható értékének haszna nagyobb, mint
a játék várható haszna.
II. A kockázatkerülő fogyasztó esetében egy játék várható értékének haszna kisebb, mint a
játék várható haszna

I. A kockázatsemleges fogyasztó esetében egy játék várható értékének haszna ugyanakkora,
mint a játék várható haszna.
II. A kockázatkerülő fogyasztó esetében egy játék várható értékének haszna nagyobb, mint a
játék várható haszna
11. Biztos egyenértékes

a) azaz összeg, amely ugyanazt a hasznosságváltozást eredményezi biztosan, mint amit a
kockázatos lehetőség ígér várhatóan.
b) lehet pozitív és negatív is.
c) vagyonváltozás számszerű kifejezése.
d) Mindegyik fenti állítás igaz.
12. Kockázati prémium

a) a biztos és a bizonytalan jövedelem (vagy hozam) különbsége
b) a bizonytalan és a biztos jövedelem (vagy hozam) különbsége
c) a kockázatvállalás pénzben kifejezett haszna
d) Több válasz is helyes.
13. Egy fogadást (vagy biztosítási szerződés) akkor nevezünk méltányosnak, ha

a) a belőle származó nettó nyereség várható értéke nagyobb, mint nulla
b) a belőle származó nettó nyereség várható értéke kisebb, mint nulla
c) a belőle származó nettó nyereség várható értéke pontosan nulla
d) Mindegyik állítás lehet igaz, a feltételektől függően.
212
1. feladat. Oldja meg a pénz időértékével kapcsolatosan az alábbi feladatokat!

1. Mennyi pénzt fog érni 12%-os átlaghozam mellett, 3 év múlva az a bankbetét, amely most
150 000 Ft?
2. Mennyi pénzt fog érni 11%-os átlaghozam mellett, 5 év múlva az a bankbetét, amely most
250 500 Ft?
3. Mekkora lesz a jelenértéke az alternatív befektetési lehetőségek 10%-os átlaghozama
mellett a 6 év múlva esedékes 123 694 Ft-nak?
mellett jövőre 32 600 Ft, két év múlva 65 000 Ft, három év múlva 63 200 Ft hozamot
biztosít?
mellett annak a befektetési lehetőségnek, amely meghatározatlan ideig évi 743 560 Ft
hozamot biztosít?
2. feladat. Tegyük fel, hogy egy termék forgalmazójaként Ön úgy dönt, hogy üzletláncának
egyik boltját értékesíti. Hirdetésére négy ajánlat érkezett. Ezek jellemzői:
• Első ajánlat: a vevő most fizet 20 millió forintot, majd három át évente 5 millió forintot.
• Második ajánlat: a vevő a szerződés aláírásakor fizet 25 millió forintot, majd egy év múlva
4 millió forintot, két év múlva pedig 3 millió forintot.
• Harmadik ajánlat: a vevő 8 millió forintot fizet szerződéskötéskor, majd végtelen lejárattal
minden évben 4 milliót. (az első összeget az első év végén fizeti)
• Negyedik ajánlat: a vevő a szerződés megkötésekor 8 millió forintot, majd végtelen
lejárattal minden évben 4 millió forintot (az első összeget az első év végén fizeti), mely
minden év elején 1% - kal nő.
1. Számítsa ki, hogy melyik ajánlat a legkedvezőbb Ön számára, ha a gazdaságban kialakult
kamatláb nagysága 15%!
3. feladat. Legyünk egy vetélkedő győztesei. A következő nyeremények közül választhatunk:

• Most kapunk 100 ezer Ft-ot
• 180 ezer Ft-ot kapunk 5 év múlva
• 11,4 ezer Ft-ot kapunk örökkön örökké (az első összeget az első év végén törlesztik)
• Az első évben 6,5 ezer Ft-ot kapunk, mely minden év elején 5 %-kal nő. (örökkön örökké
kapjuk)
• 19 ezer Ft-ot kapunk 10 éven keresztül
1. Melyik a legértékesebb nyeremény, ha a piaci kamatláb nagysága: 10%?
4. feladat. Egy berendezés beruházási költsége 22 millió Ft. Két évig működik, s a
berendezés működtetésének tulajdonítható többletnyereség az első évben 15,6 millió Ft, a
második évben 16,9 millió Ft. A piaci kamatláb nagysága 25 %.
1. Számítsa ki a beruházás jelenértékét!
2. Számítsa ki a beruházás belső megtérülési rátáját!
3. Gazdaságos- e a beruházás? Álláspontját a jelenérték-szabály és a belső megtérülési ráta
alapján is indokolja!
213
5. feladat. Egy berendezés beruházási költsége 10 millió Ft. Két évig működik, s a
berendezés működtetésének tulajdonítható többletnyereség az első évben 5 millió Ft, a
második évben 8,4 millió Ft. A piaci kamatláb nagysága 25 %.
1. Számítsa ki a beruházás jelenértékét!
2. Számítsa ki a beruházás belső megtérülési rátáját!
3. Gazdaságos- e a beruházás? Álláspontját a jelenérték-szabály és a belső megtérülési ráta
alapján is indokolja!
6. feladat. János bácsi telket szeretne vásárolni, amelyet kertészkedéssel hasznosítana. A

kínált telek számításai szerint igen hosszú ideig évi 500 ezer Ft árbevételt hozna, igaz, évente
300 ezer Ft költsége is felmerülne. A telket 500 ezer Ft-ért kínálják.
1. Érdemes-e megvennie, ha a piaci kamatláb évi 30%?
2. Milyen piaci kamatláb fölött nem érdemes már megvennie a telket ezért az árért?
7. feladat. Egy kis gazdaságban technikailag kétféle beruházásra van lehetőség. Ezek főbb
adatai:
„A” beruházás: „B” beruházás:

Beruházási költség (ezer Ft) 2800 2000
Üzemelési idő (év) 4 3
Hozamok (ezer Ft) 1. év 800 1000
2. év 960 1000
3. év 1040 1000
4. év 900 -
1. A jelenérték-szabály felhasználásával döntse el, hogy melyik beruházást valósítsák meg a
gazdaságban, ha a piaci kamatláb nagysága 15 %.
8. feladat. Egy beruházás adatai a következők:
Év Beruházás költsége (M Ft) Teljes bevétel (M Ft)

0 3 -
1 1,2 1,5
2 1,35 2,5
3 1,1 3,0
4 1,25 2,5
1. Hányadik évtől kezdve térül meg a beruházás, ha a piaci kamatláb 4 %?
9. feladat. Egy fogyasztó jelen és jövőbeni fogyasztására vonatkozó közömbösségi terét

vizsgáljuk. A fogyasztó jelenbeli jövedelme 500 ezer Ft, a jövőbeni jövedelme pedig 550 ezer
Ft. A piaci kamatláb nagysága 10%. A fogyasztó hasznossági függvénye: U (c0 , c1 ) = c0 c12
alakú.
1. Írja fel az intertemporális költségvetési egyenes egyenletét!
2. Számítsa ki a fogyasztó optimális választását! Jellemezze a fogyasztó helyzetét!
3. Írja fel az intertemporális költségvetési egyenes egyenletét abban az esetben, ha a piaci
kamatláb ceteris paribus 30 %-ra nő.
4. Számítsa ki a fogyasztó új optimális választását! Jellemezze a fogyasztó helyzetét!
214
10. feladat. Egy fogyasztó jelen és jövőbeni fogyasztására vonatkozó közömbösségi terét
vizsgáljuk. A fogyasztó jelenbeli jövedelme 200 ezer Ft, a jövőbeni jövedelme pedig 450 ezer
Ft. A piaci kamatláb nagysága 10%. A fogyasztó hasznossági függvénye: U (c0 , c1 ) = c02c13
alakú.
1. Írja fel az intertemporális költségvetési egyenes egyenletét!
2. Számítsa ki a fogyasztó optimális választását! Jellemezze a fogyasztó helyzetét!
3. Írja fel az intertemporális költségvetési egyenes egyenletét abban az esetben, ha a piaci
kamatláb ceteris paribus 5 %-ra csökken.
4. Számítsa ki a fogyasztó új optimális választását! Jellemezze a fogyasztó helyzetét!
11. feladat. Az alábbi ábrán egy fogyasztó jelen és jövőbeni fogyasztására vonatkozó
közömbösségi terét vizsgáljuk.
1. Mutassa be az ábrán egy kölcsönfelvevő pozícióban lévő fogyasztó optimális választását,

valamint a felvett hitel nagyságát!
2. Mutassa be az ábrán, hogyan változik az intertemporális költségvetési korlát és a fogyasztó
optimális választása, abban a helyzetben, ha a kamatláb ceteris paribus növekszik. Változik
a fogyasztó pozíciója?
215
12. feladat. Az alábbi ábrán egy fogyasztó jelen és jövőbeni fogyasztására vonatkozó
közömbösségi terét vizsgáljuk.
1. Mutassa be az ábrán egy kölcsönnyújtó pozícióban lévő fogyasztó optimális választását,

valamint a nyújtott hitel nagyságát!
2. Mutassa be az ábrán, hogyan változik az intertemporális költségvetési korlát és a fogyasztó
optimális választása, abban a helyzetben, ha a kamatláb ceteris paribus csökken. Változik a
fogyasztó pozíciója?
216
Bizonytalanság
1. feladat. Egy általunk vizsgált fogyasztónak a következő hasznossági függvényeit

figyelhetjük meg a vagyon méretétől függően:
c2
• ha a vagyona kisebb, mint 9000 euró, akkor, U =
1000
• ha a vagyona 9000 euró és 10000 euró között van, akkor U = 19c − 90000
• és ha 10000 euró feletti vagyonnal rendelkezik, akkor U (c) = 1000 c
1. Állapítsuk meg, hogy mikor hogyan viszonyul a kockázathoz az általunk vizsgált
fogyasztó, ha
a) kaphat biztosan 5000 eurót, illetve játékkal szerezhet 50% eséllyel 2500 eurót vagy 7500
eurót,
b) kaphat biztosan 9500 eurót, illetve játékkal szerezhet 50% eséllyel 9200 eurót vagy 9800
eurót,
c) kaphat biztosan 15000 eurót, illetve játékkal szerezhet 50% eséllyel 12500 eurót vagy
17500 eurót?
2. feladat. Ám az általunk vizsgált fogyasztó nem csupán játékkal tud pénzt szerezni, hanem
néha dolgozik is. Két lehetőség közül választhat:
• elvállal egy biztosan 6900 eurót érő megbízatást vagy
• egy olyan küldetésbe kezd bele, amely 20% eséllyel 3500 eurót jövedelmez, de az is
előfordulhat 80% eséllyel 8400 eurót kap.
1. Melyiket választja, ha tudjuk, hogy a jövedelemre vonatkozó hasznossági
függvénye U = lg( I ) alakú, ahol I -vel a jövedelmet jelöltük?
2. Hasonló körülmények között (ha marad a hasznossági függvény és a bizonytalan
álláslehetőség összegei), mekkora összegért lenne hajlandó a stabil állást választani?
3. feladat. Egy általunk vizsgált fogyasztó szeret kijárni focimeccsekre és ott néha
fogadásokat is köt a meccs végeredményére. A bróker kedvenc csapatának 25%-os győzelmi
esélyt saccol, és 15-szeres pénzt fizet érte, ha nyer. A fogyasztó havonta 1750 eurót hajlandó
maximálisan ilyen célra költeni, és az erre vonatkozó hasznossági függvénye: U (c) = c .
1. Mekkora összeget fog feltenni a csapatára?
4. feladat. Vegyünk egy másik fogyasztót, aki szintén szeret fogadásokat kötni a meccseken,
bár ő inkább preferálja a baseball-t, mert szerinte ez kicsit kevésbé fájdalmas, mint az
amerikai foci. Az ő kedvenc baseball csapatának esélyeit 10%-ra helyezik, de ha nyernek,
akkor is csak 3,5-szeresét kapja vissza a tétnek.
1. Ha 5000 eurója van, fog-e fogadást kötni az U (c) = 3 c hasznossági függvény mellett?
2. Minimálisan milyen szorzó (hányszoros pénz) mellett lenne hajlandó szóba állni a
brókerével?
3. Az eredeti állapothoz képest a csapat milyen nyerési esélyei mellett lenne hajlandó
fogadást kötni?
217
Megoldások
Tesztkérdések
1. d) A kamat az a pénzbeli többlethozam, amely elérése érdekében a megtakarításokat

kínálják a tőkepiacon. Lényegében a jelenbeli fogyasztásról való lemondás
ellenértéke.
2. c) A kamatláb a kölcsöntőke kamata egy éves futamidőre számítva, százalékos
formában kifejezve. Reálkamatláb esetén a kölcsöntőkét és annak hozamát
tényleges jószágféleségben fejezzük ki, pl. egy fogyasztói kosárra vonatkoztatjuk.
3. a) A nominális kamatláb a reálkamatláb és a várt inflációs ráta összege, ha kicsi az
inflációs ráta.
4. c) A jelenérték képletéből ez logikusan következik (mind az idő, mind a kamatláb a
nevezőben szerepel, azaz egy összeg jelenértéke ezekkel a tényezőkkel fordítottan
zt
arányos): V0 = .
(1 + r )t
5. b) 140000
Itt a legnagyobb a megadott összeg jelenértéke ( = 1051841).
1,13
6. c) Az intertemporális költségvetési egyenes egyenlete szerint a fogyasztó
indulóvagyonának értéke pontosan az egyes periódusokban elért fogyasztások
jelenértékének összegével egyezik meg.
7. c) Az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége: −(1 + r ) .
8. c) Az intertemporális költségvetési egyenes meredeksége:
−(1 + r ) = −(1 + 0,15) = −1,15 .
9. d) Az induló jövedelem (vagyon) változása az egyenes meredekségét nem
befolyásolja.
10. d) Definíció szerint az optimumban teljesülnie kell, hogy MRSc0 ,c1 ≡ 1 + r1 (ez az
érintőpontban mindig teljesül).
11. b) A fogyasztó kölcsönnyújtó pozícióban van abban az esetben, ha az adott
periódusban a rendelkezésre álló jövedelménél kevesebbet fordít fogyasztásra,
azaz megtakarító.
12. c) A fogyasztó kölcsönfelvevő pozícióban van abban az esetben, ha az adott
periódusban a rendelkezésre álló jövedelménél többet fordít fogyasztásra.
13. a) A kölcsönfelvétel egyéni- és piaci kereslete a kamatláb monoton csökkenő
függvénye. A kölcsönnyújtás egyéni- és piaci kínálata a kamatláb monoton
növekvő függvénye.
14. c) Lásd a 13. tesztkérdést.
15. a) Definíció szerint.
16. b) Definíció szerint.
17. a) Definíció szerint.
18. d) z z2 zT
Definíció szerint: ROR → V0 = 0 , ahol V0 = z0 + 1 + + ... + .
1 + r (1 + r ) 2
(1 + r )T
218
19. b) Akkor érdemes megvalósítani a beruházást, ha az a várható hozamokból megtérül
( V0 > 0 ), illetve a hasonló kockázatú befektetések évi hozamával szemben a
beruházás évi nagyobb hozamot hoz.
20. d) Akkor érdemes megvalósítani a beruházást, ha az a várható hozamokból megtérül
( V0 > 0 ), illetve a hasonló kockázatú befektetések évi hozamával szemben a
beruházás évi nagyobb hozamot hoz.
219
Bizonytalanság
1. b) Bizonytalan döntési környezetben egy racionális fogyasztó két esemény közül

mindig azt választja, amelynek legnagyobb a várható hasznossága.
2. b) A várható hasznosság definíció szerint:
E (U ) = π 1 ⋅U (c1 ) + (1 − π 2 ) ⋅U (c2 ), ahol π 1 + π 2 = 1
3. d) Egy kockázatkerülő fogyasztó esetén a jövedelem határhaszna csökkenő és a
várható hasznossági függvény konkáv (csökkenő meredekségű). Ez annyit
jelent, hogy számára, hogy egy játék várható értékének nagyobb, mint a játék
várható haszna.
4. d) Egy kockázatkedvelő fogyasztó esetén a jövedelem határhaszna növekvő és a
várható hasznossági függvény konvex (növekvő meredekségű). Ez annyit jelent,
hogy számára, hogy egy játék várható értékének kisebb, mint a játék várható
haszna.
5. d) Egy kockázattal szemben semleges fogyasztó esetén a jövedelem határhaszna
állandó és a várható hasznossági függvény lineáris (állandó meredekségű). Ez
annyit jelent, hogy számára, hogy egy játék várható értékének ugyanakkora, mint
a játék várható haszna.
6. a) Lásd a 3. tesztkérdést.
7. b) Lásd a 4. tesztkérdést.
8. c) Lásd az 5. tesztkérdést.
9. d) Lásd a 3. és a 4. tesztkérdést.
10. a) Lásd a 4. és az 5. tesztkérdést.
13. c) Definíció szerint.
220
1. feladat.
1. Ekkor egy mai összeg jövőbeli értékét kell meghatározni, azaz
Ft = V0 ⋅ (1 + r ) = 150000 ⋅ (1 + 0,12) = 210739, 2 Ft.
t 3
2. Ekkor egy mai összeg jövőbeli értékét kell meghatározni, azaz

Ft = V0 ⋅ (1 + r ) = 250500 ⋅ (1 + 0,11) = 422107,1 Ft.
t 5
3. Ekkor egy jövőbeli összeg jelenértékét kell meghatározni, azaz

Ft 123694
V0 = = = 47689, 4 Ft.
(1 + r ) (1 + 0,1)10
t
4. Ekkor egy jövőbeli összeg jelenértékét kell meghatározni, azaz

Ft 32600 65000 63200
V0 = = + + = 119052, 2 Ft.
(1 + r ) (1 + 0,15) (1 + 0,15) (1 + 0,15)3
t 2
Ft 743560
5. V0 = = = 7435600 Ft.
r 0,1
2. feladat.
1. Az egyes ajánlatok különböző évre vonatkozó hozamait, pénzáramait nem adhatjuk össze,
azokat közös időpontra kell átszámítani. Célszerű az egyes pénzáramlások jelenértékeinek
a kiszámítása, majd a legnagyobb jelenértékű ajánlat lesz az, amelyet el kell fogadni.
Első ajánlat:
5 5 5 5 ⎛ 1 ⎞
V0 = 20 + + + = 20 + ⎜1 − 3 ⎟
= 31, 4 M Ft
1 + 0,15 (1 + 0,15 ) (1 + 0,15 )
2 3
0,15 ⎝ (1 + 0,15) ⎠
4 3
Második ajánlat: V0 = 25 + + = 30, 7 M Ft
1 + 0,15 (1 + 0,15 )2
4
Harmadik ajánlat: V0 = 8 + = 34, 7 M Ft
0,15
4
Negyedik ajánlat: V0 = 8 + = 36,6 MFt (Ez az ún. növekvő örökjáradék este,
0,15 − 0,01
ahol a nevezőben a kamatlábból kivonjuk a növekmény százalékos nagyságát.)
A negyedik ajánlatot fogadjuk el.
221
3. feladat.
1. Az egyes ajánlatok különböző évre vonatkozó hozamait, pénzáramait nem adhatjuk össze,
azokat közös időpontra kell átszámítani. Célszerű az egyes pénzáramlások jelenértékeinek
a kiszámítása, majd a legnagyobb jelenértékű nyeremény lesz az, amelyet el kell fogadni.
A jelenértékek rendre:
• V0 = 100 ezer Ft
180
• V0 = = 111,8 ezer Ft
(1 + 0,1)5
11, 4
• V0 = = 114 ezer Ft
0,1
6,5
• V0 = = 130 ezer Ft
0,1 − 0,05
19 ⎛ 1 ⎞
• V0 = ⎜1 − 10 ⎟
= 116, 7
0,1 ⎝ (1 + 0,1) ⎠
A negyedik nyeremény a legértékesebb, így azt választjuk!
4. feladat.
1. A beruházás jelenértéke:
z z2 15, 6 16,9
V0 = z0 + 1 + = −22 + + ≈ 1,3 millió Ft
1 + r (1 + r ) 2
(1 + 0, 25) (1 + 0, 25) 2
15, 6 16,9
2. ROR → V0 = 0 → 0 = −22 + +
1 + ROR (1 + ROR )2
Vezessük be, hogy 1 + ROR = x , ekkor
15, 6 16,9
0 = −3 + + 2 → 0 = −3x 2 + 15, 6 x + 16,9 . A két gyök közül a pozitívnak van
x x
közgazdasági értelme, x = 1,3, azaz 1 + ROR = 1,3 → ROR = 30%
3. Természetesen minkét szabály szerint érdemes megvalósítani a beruházást, mivel a várható

hozamokból megtérül ( V0 > 0 ), sőt a hasonló kockázatú befektetések évi 25%-os
hozamával szemben a beruházás évi 30%-os hozamot hoz ( ρ > r ).
5. feladat.
1. A beruházás jelenértéke:
z z2 5 8, 4
V0 = z0 + 1 + = −10 + + ≈ −0, 6 millió Ft
1 + r (1 + r ) 2
(1 + 0, 25) (1 + 0, 25) 2
5 8, 4
2. ROR → V0 = 0 → 0 = −10 + +
1 + ROR (1 + ROR )2
Vezessük be, hogy 1 + ROR = x , ekkor
222
5 8, 4
0 = −10 + + 2 → 0 = −10 x 2 + 5 x + 8, 4 . A két gyök közül a pozitívnak van
x x
közgazdasági értelme, x = 1, 2 , azaz 1 + ROR = 1, 2 → ROR = 20%
3. Természetesen minkét szabály szerint azt adódik, hogy nem érdemes megvalósítani a
beruházást, mivel a várható hozamokból nem térül meg ( V0 < 0 ), sőt a hasonló kockázatú
befektetések évi 25%-os hozamával szemben a beruházás évi 20%-os hozamot hoz
( ρ < r ).
6. feladat.
1. A hozam nagysága 500 – 300 = 200 ezer Ft. Jelenértéke, figyelembe véve, azt a tényt,
z 200
hogy igen hosszú ideig használja majd jelenértéke: V0 = z0 + → V0 = −500 + = 166,7
r 0,3
2. Az a piaci kamatláb, amely fölött nem érdemes már megvennie a telket a belső megtérülési
ráta feletti kamatláb, melyet a következőképpen számolhatunk ki:
z 200
V0 = 0 → z0 + → 0 = −500 + → ROR = 40% , azaz ha r > 40 akkor nem éri
ROR ROR
megvásárolni a telket.
7. feladat.
z1 z2 zT
1. A jelenérték-szabály alapján: V0 = z0 + + + ... +
1 + r (1 + r ) 2
(1 + r )
T

,,A’’ esetben:
800 960 1040 900
V0 = −2800 + + + + = −180,1 ezer Ft
1 + 0,15 (1 + 0,15 ) (1 + 0,15 ) (1 + 0,15 )4
2 3
,,B’’ esetben:
1000 1000 1000 1000 ⎛ 1 ⎞
V0 = −2000 + + + = −2000 + ⎜1 − 3 ⎟
= 286, 7
1 + 0,15 (1 + 0,15 ) (1 + 0,15 )
2 3
0,15 ⎝ (1 + 0,15) ⎠
A két projekt közül, mivel a ,,B’’ változatot kell elfogadni, mert ennek a jelenértéke pozitív.
8. feladat.
A beruházás attól az évtől kezdve térül meg, ahol V0 > 0 . Kamatláb r = 0,1.
Év Beruházás költsége Teljes bevétel Hozam Jelenérték

(M Ft) (M Ft) (M Ft) ( V0 )
0. 3 - -3 -3
1. 1,2 1,5 1,5 – 1,2 = 0,3 0,3
−3 + = −2,7
1,04
2. 1,35 2,5 2,5 – 1,35 = 0,3 1,15
1,15 −3 + + = −1,6
1,04 1,042
223
3. 1,1 3,0 3 – 1,1 = 1,9 0,3 1,15 1,9
−3 + + + =
1, 04 1, 04 1, 043
2
= +0,3
4. 1,25 2,5 2,5 – 1,25 =
1,25
A jelenérték a 3. évtől kezdve válik pozitívvá, tehát ettől az évtől kezdve térül meg a
beruházás.
9. feladat.
1. Az intertemporális költségvetési egyenes azt fejezi ki, hogy az indulóvagyon jelenértéke
c
pontosan egyenlő kell hogy legyen a fogyasztás jelenértékével, azaz W0 = c0 + 1 , ahol
1+ r
az indulóvagyon jelenértéke W0 = p0c0 + p1c1 . Behelyettesítve a példa adatait:
550 c c
500 + = c0 + 1 → 1000 = c0 + 1 .
1 + 0,1 1 + 0,1 1,1
2. Az optimális választás pontja (Cobb-Douglas-féle hasznossági függvény esetén)

általánosan és a példa adatival:
a W0 1
c0 = = ⋅1000 = 333,3
a+b 1 3
b W0 2 1000
c1 = = ⋅ = 733,3
a+b 1 3 1
1+ r 1 + 0,1
Megállapítható, hogy a fogyasztó a 0. periódusban megtakarít, azaz kölcsönnyújtó, mert

c0 < c0 .
550 c c
3. Ha a kamatláb nagysága 30% lesz, akkor 500 + = c0 + 1 → 923,1 = c0 + 1
1 + 0,3 1 + 0,3 1,3

a W0 1
c0 = = ⋅ 923,1 = 307, 7
a+b 1 3
b W0 2 923,1
c1 = = ⋅ = 800
a+b 1 3 1
1+ r 1 + 0,3
Megállapítható, hogy a fogyasztó a 0. periódusban továbbra is kölcsönt nyújt (megtakarít),

mert c0 < c0 .
224
10. feladat.
1. Az intertemporális költségvetési egyenes azt fejezi ki, hogy az indulóvagyon jelenértéke
c
pontosan egyenlő kell hogy legyen a fogyasztás jelenértékével, azaz W0 = c0 + 1 , ahol
1+ r
az indulóvagyon jelenértéke W0 = p0c0 + p1c1 . Behelyettesítve a példa adatait:
450 c c
200 + = c0 + 1 → 609,1 = c0 + 1 .
1 + 0,1 1 + 0,1 1,1
a W0 2
c0 = = ⋅ 609,1 = 243, 6
a+b 1 5
b W0 3 609,1
c1 = = ⋅ = 446, 7
a+b 1 5 1
1+ r 1 + 0,1
Megállapítható, hogy a fogyasztó a 0. periódusban kölcsönfelvevő, mert c0 < c0 .
3. Ha a kamatláb nagysága 30% lesz, akkor

450 c1 c
200 + = c0 + → 628,6 = c0 + 1
1 + 0,05 1 + 0,05 1,05

a W0 2
c0 = = ⋅ 628, 6 = 251, 4
a+b 1 5
b W0 3 628, 6
c1 = = ⋅ = 396
a+b 1 5 1
1+ r 1 + 0, 05
Megállapítható, hogy a fogyasztó a 0. periódusban továbbra is kölcsönfelvevő, mert

c0 < c0 .
225
11. feladat.
1. Az alábbi ábrán egy hitelfelvevő fogyasztó optimális választása látható, ahol a felvett hitel
nagysága pontosan a c0 − c0 szakasz hosszával egyezik meg.
2. A kamatláb növekedését követően az optimális választás pontját ismét berajzolva látható,

hogy a fogyasztó pozíciója nem változott meg, azaz továbbra is hitelfelvevő.
12. feladat.
1. Az alábbi ábrán egy hitelnyújtó, azaz megtakarító fogyasztó optimális választása látható,
ahol a nyújtott hitel nagysága pontosan a c0 − c0 szakasz hosszával egyezik meg.
2. A kamatláb csökkenését követően az optimális választás pontját ismét berajzolva látható,

hogy a fogyasztó pozíciója nem változott meg, azaz továbbra is hitelnyújtó (megtakarító).
226
Bizonytalanság
1. feladat.
1. A fogyasztó kockázathoz való viszonya:
a) Kockázatkedvelő:
25002 75002 50002
U = 0,5 ⋅ + 0,5 ⋅ = 31250 > U = = 25000
1000 1000 1000
b) Kockázatsemleges:
U = 0,5 ⋅ (19 ⋅ 9200 − 90000) + 0,5 ⋅ (19 ⋅ 9800 − 90000) = 90500
U = 19 ⋅ 9500 − 90000 = 90500
c) Kockázatkerülő:
U = 0,5 ⋅ (1000 ⋅ 12500 ) + 0,5 ⋅ (1000 ⋅ 17500 ) = 0,5 < U = 1000 ⋅ 15000 = 122474,5
2. feladat.
1. A bizonytalan állást választja, mert U = 0,2 ⋅ lg 3500 + 0,8 ⋅ lg 8400 = 3,85 > U(6900) = 3,84
2. A stabil állást választja 3,85 = lg( I ) → I = 103,85 = 7050,77 euró összeg mellett.
3. feladat.
1. A fogadás összegének meghatározása:
Fogadás összege: Legyen x , ha nyer, ekkor a fogyasztás ci = 1750 + 15 ⋅ x , ha veszít
cn =1750 − x , átrendezve x = 1750 − cn , melyet első egyenletbe visszahelyettesítve:
ci + 15 ⋅ cn = 28000 , ami felfogható költségvetési egyenesként.
A Neuman-Morgenstern-féle hasznossági függvény: U = 0,25 ⋅ ci + 0,75 ⋅ cn
0, 25 cn
MRS = ⋅
0,75 ci
0,25 cn 1
⋅ =
0,75 ci 15
1
cn = ci
25
1
Visszahelyettesítve: ci + 15 ⋅ ⋅ ci = 28000
25
Megoldva: ci = 17500; cn = 700
A fogadás összege: x = 1750 − 700 = 1050 eurót tesz fel a csapatra.
4. feladat.
1. A fogadás összegének meghatározása, hasonlóan történik, mint az előző feladatban:
Fogadás összege legyen x , ha nyer, ekkor a fogyasztás: ci = 15000 + 3,5 ⋅ x , ha veszít
c n = 15000 − x , átrendezve: x = 15000 − cn , melyet az első egyenletbe visszahelyettesítve
ci + 3,5 ⋅ c n = 67500 , ami felfogható költségvetési egyenesként.
A Neuman-Morgenstern-féle hasznossági függvény: U = 0,1 ⋅ 3 ci + 0,9 ⋅ 3 c n
227
2
0,1 ⎛ cn ⎞ 3
MRS = ⋅⎜ ⎟
0,9 ⎝ ci ⎠
2
0,1 ⎛ cn ⎞ 3
1
⋅⎜ ⎟ =
0,9 ⎝ ci ⎠ 3,5
3
⎛ 9 ⎞2
c n = ⎜ ⎟ ci
⎝ 3,5 ⎠
3
⎛ 9 ⎞2
Visszahelyettesítve: ci + 3,5 ⋅ ⎜ ⎟ ⋅ ci = 67500
⎝ 3,5 ⎠
Megoldva: ci = 4373,998; cn = 18036
A fogadás összege: x = 15000 − 18036 = −3036 eurót tenne fel a csapatra, ami körülbelül
azt jelenti, hogy neki kéne fizetni, hogy fogadjon, tehát nem fogad.
2. A feladat szempontjából akkor lenne hajlandó fogadni, ha x > 0 . Paraméteresen felírva a

feladatot az előzőek alapján, a költségvetési egyenes: ci + s ⋅ c n = (s + 1) ⋅ 15000 , ahol s a
szorzó.
2 3
0,1 ⎛ cn ⎞ 3 1 cn ⎛ 9 ⎞ 2
A hasznossági függvény maradt az előző, ezért ⋅ ⎜ ⎟ = → = ⎜ ⎟ , ahol
0,9 ⎝ ci ⎠ s ci ⎝ s ⎠
3
⎛ 9 ⎞2
⎜ ⎟ < 1 kifejezésnek kell teljesülnie, mert minél kisebb a vesztés alternatív költsége,
⎝s⎠
annál valószínűbb, hogy fogadunk. Az egyenlet megoldásával s > 9 .
3. Szintén paraméteresen kell megoldani a feladatot, de most a hasznossági függvény

változik:
U = π ⋅ 3 ci + (1 − π ) ⋅ 3 c n .
2 3 3
π ⎛c ⎞ 1
3
c ⎛ 1− π ⎞2 ⎛ 1− π ⎞2
MRS = ⋅⎜ n ⎟ = → n =⎜ , ahol az előző alapján ⎜ 3,5 ⋅ π ⎟ < 1 . Az
1 − π ⎝ ci ⎠ 3,5 ci ⎝ 3,5 ⋅ π ⎟⎠ ⎝ ⎠
2
egyenlet rendezésével: π = . Ha ekkora esélye van a csapatnak a győzelemre, akkor fog
9
fogadni.
228
8. fejezet.
Általános egyensúly, külső gazdasági hatások, közjavak
1. Mit nevezünk a fogyasztás Edgeworth-dobozának? Elemezze és ábrázolja egy

kétfogyasztós, kéttermékes „tiszta” cseregazdaság Pareto-hatékony készletelosztását a
csere Edgeworth-dobozának segítségével! Értelmezze a nem Pareto-hatékony elosztását a
készletnek! Mi a gazdaság magja? Értelmezze a készlet Pareto-hatékony elosztását! Mi a
szerződési görbe?
2. Milyen kapcsolat van a fogyasztás szerződési görbéje, és a haszonlehetőségek határgörbe
közt?
3. Vezesse le és ábrázolja a teljes és tranzakciós egyéni keresleti és kínálati görbéket „tiszta”
csere esetén! Mi a teljes és tranzakciós egyéni kereslet és kínálat? Határozza meg az
aggregált tranzakciós keresleti és kínálati görbéket, majd segítségükkel a piaci egyensúlyt!
4. Fogalmazza meg a termelési lehetőségek görbe (transzformációs görbe) lényegét és
ábrázolja! Határozza meg a transzformációs határarányt (MRT)! Mutassa be és írja fel a
termelés és fogyasztás egyensúlyát csere lehetősége nélkül!
5. Mutassa be és írja fel a termelés és a fogyasztás egyensúlyát a csere lehetőségével! A
termelés és fogyasztás optimumának szétválása mit fejez ki? Mit értünk szakosodáson?
Fejtse ki a szakosodásból származó előnyöket!
6. Melyek a tranzakciós költségek? Az arányos és egyösszegű transzakciós költségek hogyan
hatnak a kereskedelemre és a szakosodásra? A pénz hogyan csökkentheti a kereskedés
transzferköltségeit?
7. Mi a „láthatatlan” kéz tétele? Mit nevezünk piaci elégedetlenségnek? Milyen jelenségek
vezethetnek a piaci kudarchoz?
8. Ismertesse az externália lényegét és típusait! Mutassa be a közvetlen és közvetett
externália hatását az erőforrások piaci allokációjára! Definiálja a társadalmi határhaszon
és határköltség kategóriákat! Mit értünk az externáliák internalizálásán?
9. Fejtse ki Coase tételét!
10. Fejtse ki a közös erőforrások (közlegelők) korlátlan hozzáférés következményeit!
11. Mi jellemzi a tiszta közjavakat, illetve a tiszta magánjavakat? Hogyan származtatható az
első, illetve a második jószágtípus esetében a piaci keresleti görbe? Hogyan valósítható
meg a közjavak hatékony termelése és fogyasztása? Ismertesse a potyautas problémát!
12. Milyen esetekben nincsenek a tulajdonjogok tökéletesen definiálva? Mit értünk kizárási
versenyen? Mi a járadékvadászat? Fejtse ki, hogy ha tulajdonjogok tökéletlenül vannak
meghatározva a kizárási verseny, illetve a járadékvadásza hogyan vezethet további
hatékonyságvesztéshez!
229
Tesztkérdések
1. A csere Edgeworth - négyszögének minden pontja .................... jelöl.

a) igazságos készletallokációt
b) kezdeti készletallokációt
c) végső készletallokációt
d) megvalósítható készletallokációt
2. Egy gazdaság rendelkezésére álló javak mennyisége meghatározza

a) az induló készletallokációt
b) a csere Edgeworth - négyszögének a méretét
c) a gazdaság magját
d) a termelés lehetőségének a méretét.
3. Pareto hatékony allokációnak hívjuk:

a) mikor az összes érintett szereplő helyzete egyidejűleg nem javítható
b) a cseréből származó összes nyereséget kiaknáztuk
c) nincs több kölcsönösen előnyös cserelehetőség
d) az előzőek mindegyike helyes
4. A termelési lehetőségek határa görbéjén

a) Pareto-hatékony pontok helyezkednek el
b) valamely termék termelése növelhető anélkül, hogy egy másik termékből kevesebbet
kellene termelni
c) a vállalatok profitmaximumot érnek el
d) a vállalatok kapacitása kihasználatlan
5. Egy kétszemélyes gazdaságban nem Pareto hatékony elosztásban vagyunk. Ekkor egy
tetszőleges elmozdulással a kezdeti készletallokáció által kijelölt gazdasági magon belül
a) csak egyikük kerülhet jobb helyzetbe, míg a másik helyzete feltétlenül rosszabbodik
b) senki nem kerülhet jobb helyzetbe
c) mindketten jobb helyzetbe kerülhetnek
6. Robinson és Péntek hal - kókusz cseregazdaságában Robinson helyettesítési határrátáját,

miközben a hal mennyisége a nevezőben van MRSCR, Péntekét MRSCP jelölve, azon
pontokat, amelyekre fennáll MRSCHR ,K = MRSCHP , K .............................nevezhetjük.
a) szerződési görbének
b) Pareto - hatékony pontoknak
c) lehetséges végső allokációnak
d) az előzőek mindegyike helyes.
7. A külső gazdasági hatás

a) egy nem szándékolt szolgáltatás nyújtása
b) amely nem képezi magándöntés tárgyát
c) nincs benne az árban
230
8. Az externáliák fajtái lehetnek
a) fogyasztói
b) termelői
c) pozitív és negatív
9. Külső gazdasági hatások létezése mellett az erőforrások optimális elosztása versenyző piac
esetén ott van, ahol
a) MC=MR
b) MC=p
c) MSC=p
d) SMC=SMB
10. A tevékenység társadalmi határköltsége (SMC)

a) egységnyi kibocsátás változásra jutó összköltségváltozás, bárkinél is realizálódjon az.
b) és magán határköltsége közti különbség az externália nagysága
c) és magán határköltség mindig azonos fogalmak
d) az a) és b) válasz helyes
11. Pozitív externália hiányában negatív termelői externália esetében az iparági egyensúlyi
kibocsátás …, mint a társadalmilag optimális.
a) nagyobb
b) kisebb
c) ugyanannyi
d) az előzőek bármelyike előfordulhat.
12. Pozitív externália esetén egyidejű negatív externália hiányában a társadalmilag optimális
termelési mennyiség a piac által meghatározott mennyiséghez képest
a) több
b) kevesebb
c) ugyanannyi
d) több és kevesebb is lehet
13. Pozitív externália esetén, az externália forrása piacán

a) a társadalmilag optimális output kisebb a tényleges outputnál
b) a társadalmilag optimális output egyenlő a tényleges outputtal
c) a társadalmilag optimális output nagyobb a tényleges outputnál
d) az a), b), c) eset közül bármelyik előfordulhat
14. A Coase-tétel
a) az externáliák adók útján történő internalizálásával foglalkozik
b) az externáliák törvényekkel történő internalizálásával foglalkozik
c) az erőforrások optimális allokálásával foglalkozik, egyértelműen érvényesíthető
tulajdonjogok, zérus transzakciós költségek és kevés érintett szereplő esetén
d) az előző mindhárom területtel foglalkozik.
231
15. A tiszta magánjavak esetében a fogyasztás során
a) lehet rivalizálás
b) lehet kizárás
c) mindkettő előfordulhat
d) egyik sem fordulhat elő
16. Közjavak esetében fogyasztásuknál nem jellemző a(z)

a) kizárás
b) rivalizálás
c) potyautas jelenség
d) Az a) és b) válasz is helyes
17. Közjavak a(z)

a) Tisza híd
b) Balatoni szabad strand
c) Világítótorony
d) Az előzőek mindegyike.
18. Az externáliák internalizálásának módszere (i)

a) Pigou-féle adózás
b) szubvenció
c) zöldkártya
d) az előzőek mindegyike
232
Külső gazdasági hatások
1. feladat. Egy cukrászüzem és egy orvosi rendelő egymás mellett helyezkedik el. A cukrász
egy zajos gépet használ, ami az orvost meglehetősen zavarja a munkája közben. A cukrásznak
az, hogy használhatja a gépet 40 dollár nyereséget okoz, a gépet semmilyen más eszközzel
nem tudja helyettesíteni. A gép nélkül pedig nem tud sütiket készíteni. Az orvosnak 60 dollár
hasznot okoz az, ha a cukrász nem használja a gépet (mivel ekkor nincs nagy zaj és rezgés).
Két esetünk van: (1.) amikor az orvosnak joga van a csendhez, és (2.) amikor a cukrásznak
joga van kedve szerint használni a zajos gépét.
1. Állapítsuk meg a nettó hasznukat, külön-külön, és együttesen is!
2. A cukrásznak lehetősége van egy 20$-ba kerülő szerkezettel a zajt megszüntetni. Ha ezt a
szerkezetet megvásárolja, akkor a nyeresége 20$-ra csökken. Állapítsuk meg a nettó
hasznukat, külön-külön, és együttesen is!
3. Most a problémát a doktor is meg tudja oldani, méghozzá, úgy, hogy átköltözik egy másik
rendelőbe, oda ahova már nem hallatszik a zaj. Az átköltözés költsége 18$. Állapítsuk
meg a nettó hasznukat, külön-külön, és együttesen is!
4. A doktornak 40$ hasznot eredményezne, ha a cukrász zajmentes lenne. A cukrász 60$
nyereségre tenne szert, ha használhatja a gépet. A cukrásznak lehetősége van 20$-ért
zajcsökkentő szerkezetet venni. A kettejük megállapodásának már van költsége is. A
szerződés megkötése 25 $-ba kerül. Állapítsuk meg a nettó hasznukat, külön-külön, és
együttesen is!
5. A doktor haszna 40$ ha zajmentesség van, a cukrász haszna 60$, ha használhatja a gépet.
Nincs lehetőség a zajcsökkentő szerkezet megvásárolására, viszont a doktor 18$-ért
átköltözhet egy másik rendelőbe. A szerződéskötés díja itt is 25 $. Állapítsuk meg a nettó
hasznukat, külön-külön, és együttesen is!
2. feladat. Egy hatalmas földterület közelében, ahova házakat szeretne építeni a tulajdonos,
egy repülőtér fekszik. Természetesen a repülőtér okozta zaj csökkenti az építendő házak
értékét. Minél több repülő repül, annál kevesebb lesz a tulajdonos profitja. Legyen x a
naponta elrepülő repülők száma, y pedig a tulaj által felépítendő házak száma. Ekkor a
repülőtér profitja: π ( x) = 48 x − x 2 , az építtetőé pedig π ( y) = 60 y − y 2 − xy . Nézzük meg a
következő lehetséges megoldásokat a problémára.
1. A repülőtér teljesen függetlenül megállapítja saját profitmaximalizáló tevékenységi
szintjét, a tulaj pedig ezt ismerve maximálja saját profitját. Hány repülő fog szállni, és
hány ház fog épülni? Mennyi lesz a profit külön-külön és összesen?
2. Tegyük fel, hogy a helyi önkormányzat az okozott negatív externália miatt betiltja a
repülőtér tevékenységét. Hány házat építtet ekkor a tulaj és mekkora lesz a profitja?
3. Tegyük fel, olyan törvény lép életbe, amely felelőssé teszi a repülőteret az általa okozott
kárért. Mi lesz ebben az esetben a két profitfüggvény? Hány házat építtet a tulaj, hány
repülő fog felszállni? Mennyi lesz a profit egyenként és összesen?
4. Tegyük fel, hogy egy cég kezébe kerül a repülőtér és a földterület. A cég természetesen
összprofitját maximálja. Hány gép repül ekkor és hány ház fog épülni? Mennyi lesz a
profit?
233
3. feladat. Tegyük fel, hogy egy méhészet és egy almáskert egymás mellett helyezkedik el, és
mindkettő versenyző vállalat. Legyen az almatermelés mennyisége A , a termelt mézé pedig
M . A két vállalat költségfüggvénye és a termékek árai:
M2 A2
CM = CA = − M pM = 2; pA = 3
100 100
1. Ha a vállalatok egymástól függetlenül működnek, akkor a termelt egyensúly?
2. Tegyük fel, hogy a méhészeti vállalat és az almatermelő vállalat egyesül. Mekkora lesz az
új vállalat profitmaximalizáló méz, és almamennyisége?
3. Mekkora a társadalmilag hatékony méztermelés?
4. Ha a vállalatok külön maradnának, mennyivel kellene támogatni a méztermelést, hogy a
kínálata hatékony legyen?
4. feladat. Az egyik kaliforniai kisvárosban a lakók nem tesznek mást, csak kocsikáznak a
városban. Az 1001 lakos mindegyike hasonló, mindenki szeret vezetni, és mindenki
panaszkodik a mások által okozott dugóra, zajra és légszennyezésre. A tipikus lakos
6t
hasznossági függvénye U ( m, v, t ) = m + 16v − v 2 − , ahol m a naponta elfogyasztott
1000
BigMacek száma, v a naponta vezetéssel töltött órák száma, t pedig a többi lakos által
vezetéssel eltöltött órák száma. A Big Mac ára 1 dollár, minden lakosnak 40 dolláros napi
jövedelme van. Az egyszerűség kedvéért tegyük fel, hogy a vezetésnek nincs költsége.
1. Mennyi az egyénileg optimális vezetéssel töltött idő, ha mindenki azt gondolja, hogy a
saját választása nem befolyásolja a többiek választását? Mi lesz ebben az esetben az
egyéni hasznosság, ha mindenki így gondolkodik?
2. Tegyük fel, hogy törvénnyel akarják szabályozni a vezetéssel töltött órák számát. Mennyit
engedélyezzenek, ha a cél az egyének hasznának maximalizálása?
3. Ugyanez elérhető a vezetés megadóztatásával. Mekkora adót kellene kivetni egy órányi
vezetésre?
3q 2
5. feladat. Egy vállalat költségfüggvénye C (q ) = , terméke ára p = 1. A vállalat terméke
2
q2
pozitívan befolyásolja a szomszédos vállalat profitját, az extrahaszon értéke: .
2
1. Mennyit termel a vállalat, és mennyi lenne a társadalmilag hatékony termelés?
2. Milyen támogatást kell nyújtani a vállalatnak, hogy a társadalmi optimumot termelje?
234
Közjavak
1. feladat. Bob és Bobek két közgazdászhallgató, akik egy évre egy albérletbe költöztek. A
bolhapiacon felfedeztek egy 25 éves díványt, ami amellett, hogy igen kényelmes és hasznos
még jól is mutatna a nappaliban. Bob hasznossági függvénye: U (S , M1 ) = (1 + S ) M1 és
Bobeké U ( S , M 2 ) = (1 + 2S ) M 2 , ahol M mindig az egyénileg elkölthető pénz, S = 1 , ha
megveszik a díványt, S = 0 ha nem. Bobnak W dollárja van, Bobeknak V dollárja.
1. Mi lesz a két jó barát rezervációs ára a díványra nézve?
2. Ha Bobnak 100$-ja van, Bobeknak 75$-ja, akkor mekkora az a maximális ár, amely
mellett a dívány megvásárlása még Pareto-hatékony lenne?
2. feladat. Lajos és Móric közösen bérelnek egy lakást. Jövedelmük egy részét
magánjószágokra ( X ) költik, a másikat pedig a rezsire ( G ). Hasznosságfüggvényeik rendre a
következők: U L = 2 X L + G illetve, U M = X M G . Jövedelmük összesen 8000 dollár évente.
1. Mi a közjószág Pareto hatékony mennyisége?
2. Ha X M = X L = 2000 , Pareto hatékony-e a közjószág?
3. Lehetséges-e az, hogy Móric több mint 2000 dollárt költ magánjószágra, Lajos
kevesebbet, és a közjószág mennyisége Pareto hatékony? Hát fordítva?
3. feladat. Rózsa és Sándor közös céget, egy betyárcsárdát üzemeltetnek. Rózsa főz, Sándor a
pincér. Csak akkor van bevételük, ha mind a ketten dolgoznak., méghozzá ugyanannyit. A
csárda éves profitja 72 H , ahol H az együtt ledolgozott órák száma. Rózsa hasznossági
függvénye U R = xR − 0, 02 H 2 , Sándoré U S = xS − 0, 01H 2 , ahol xR és xS a megfelelő
személymagánjavakra fordított pénze.
1. Hány órát tartanak nyitva, ha egyénileg optimalizálnak, és nem tudják egymást
rákényszeríteni több munkára?
2. Hány órát lenne érdemes nyitva tartaniuk, ha közösen döntenek?
3. Mennyit dolgozna Rózsa, ha az összes profit őt illetné meg, és rá tudja kényszeríteni
Sándort, hogy 40000 Ft fix bérért annyit dolgozzon, amennyit ő (Rózsa) szeretne?
4. feladat. Egy 1000 lakosú városban korcsolyapályát ( G ) építettnek, aminek négyzetmétere

10$-ba kerül, illetve korcsolyázás közben forralt bort ( x ) isznak, ami poharanként 1$.
100
Minden lakosnak 1000$ jövedelme van, a hasznossági függvényük pedig U = xi − .
G
1. Mekkora a korcsolyapálya Pareto-hatékony mennyisége?
2. Mekkora pályát építettnek, ha szavazással döntik el, hogy mekkora legyen? A költségeket
egyenlő mértékben osztják el!
3. Ha az állam támogatja a sportot és kifizeti a jégpálya költségének a felét, akkor mekkora
pályát építenek (és ha szavazással döntenek a méretről)?
4. Elősegíti ez a támogatás a gazdaság hatékonyságát?
235
Megoldások
Tesztkérdések
1. d) A fogyasztás Edgeworth-doboza a két fogyasztó közömbösségi térképét
tartalmazza egymással szembefordítva, a négyszög méretét a rendelkezésre álló
javak mennyisége határozza meg. Így a négyszög méretét a rendelkezésre álló
javak mennyisége határozza meg, tehát annak minden pontja egy lehetséges
készletallokáció.
2. b) Lásd az 1. tesztkérdést!
3. d) Pareto-hatékony készletallokációról beszélünk, ha a felek a javak re-allokációja
révén az egyik fogyasztó csak úgy javíthat a helyzetén, hogy a másik fogyasztó
helyzete feltétlenül rosszabbodni fog.
4. a) A termelési lehetőségek határa a termelés szerződési görbének kihelyezése output
térbe. A szerződési görbe a rendelkezésre álló termelési tényezők Pareto-hatékony
felhasználásával előállított javak mennyiségét köti össze.
5. c) A javak nem Pareto-hatékony allokációja esetén a fogyasztók a kezdeti
készletallokáció által kijelölt gazdasági magon belül a javak re-allokációja révén
elmozdulnak, az egyik fél úgy javíthat a helyzetén, hogy a másik fél helyzete nem
rosszabbodik, sőt egyidejűleg javulhat is.
6. d) A fogyasztás Edgeworth-dobozán belül a szerződés görbe a javak Pareto-hatékony
elosztását tartalmazza, ahol a csere egyensúlyban van. A Pareto-hatékony végső
allokáció a közömbösségi görbék érintési pontjai, ahol teljesül a megadott
összefüggés.
7. d) Külső gazdasági hatások lényegi ismérvei.
8. d)
9. d) Külső gazdasági hatások létezésénél a tevékenység magán és társadalmi
határköltsége és határhaszna az externália mértékével eltérnek egymástól, tehát az
erőforrások elosztása társadalmi szempontból optimális, ha a tevékenység
SMC=SMB.
14. c)
15. c) Javakat csoportosíthatjuk a szerint, hogy fogyasztásukban érvényesül-e a
rivalizálás és/vagy a kizárás elve. Tiszta magánjavak esetén mindkettő érvényesül
(kenyér, tej, mozijegy stb.), a tiszta közjavaknál egyik sem, ilyen a biztonság, a
vegyes javaknál részben, mint a helyi közjavak, a túlzsúfolásra hajlamos közjavak,
illetve olyan magánjavak, melyeknek erős extern hatása van, mint pl: erdő, tudás
stb.
18. d) A külső gazdasági hatással az a gond, hogy külső, a megoldás belsővé kell tenni,
mely folyamatot nevezzük az externáliák internalizálásának.
236
Külső gazdasági hatások
1. feladat.
1. Nettó haszon megállapítása:
nettó haszon
Kimenet Doktor Cukrász Összes
az orvosnak joga
van a csendhez a cukrászda bezár 60 0 60
a doktor fizet a
a cukrásznak joga cukrásznak, P összeget
van használni a azért hogy bezárjon
gépet (40$<P<60$) 60 – P P 60
• Ha az orvosnak joga van a csendhez, a cukrász abba fogja hagyni a termelést, mivel
különben kárpótolnia kellene az orvost, így neki veszteséges lenne az üzlet (40 – 60 =
-20).
• Ha a cukrásznak joga van használni a gépet az orvos fog neki fizetni azért, hogy zárja
be az üzletét, minimum 40 $-t fizet, hiszen így a cukrászt éppen kárpótolja, de
maximum 60$-t hajlandó fizetni, mert ha többet fizetne, akkor már ő is veszteséges
lenne
2. A cukrásznak lehetősége van egy 20$-ba kerülő szerkezettel a zajt megszüntetni. Ha ezt a
szerkezetet megvásárolja, akkor a nyeresége 20$-ra csökken
nettó haszon
a cukrász beszerzi a
az orvosnak joga szerkezetet saját
van a csendhez költségén 60 20 80
a doktor fizet a
cukrásznak P összeget,
a cukrásznak joga hogy megvegye a
van használni a szerkezetet
gépet (20$<P<60$) 60-P 20+P 80
237
3. Most a problémát a doktor is meg tudja oldani, méghozzá, úgy, hogy átköltözik egy másik
rendelőbe, oda ahova már nem hallatszik a zaj. Az átköltözés költsége 18$.
nettó haszon
a cukrász fizet a
az orvosnak doktornak P összeget,
joga van a hogy átköltözzön
csendhez (18<P<20) 42+P 40-P 82
a cukrásznak
joga van
használni a a doktor átköltözik a
gépet saját pénzén 42 40 82
Az 1. esetben a cukrász azért fog maximálisan 20$-t fizetni, mert különben jobban megérné
neki megvenni a zajcsökkentő berendezést.
4. A doktornak 40$ hasznot eredményezne, ha a cukrász zajmentes lenne. A cukrász 60$

nyereségre tenne szert, ha használhatja a gépet. A cukrásznak lehetősége van 20$-ért
zajcsökkentő szerkezetet venni. A kettejük megállapodásának már van költsége is. A
szerződés megkötése 25 $-ba kerül.
nettó haszon
az orvosnak a cukrász beszerzi a
joga van a szerkezetet a saját
csendhez költségén 40 40 80
a cukrásznak
joga van a cukrász nem veszi
használni a meg a szerkezetet, a
gépet doktor bezárja a rendelőt 0 60 60
A 2. esetben a doktornak nincs elég pénze a 20$-t megfizetni a szerkezetért, és még a

szerződési költséget (25$) is kifizetni. Ebben az esetben negatív lenne a profitja.
238
5. A doktor haszna 40$ ha zajmentesség van, a cukrász haszna 60$, ha használhatja a gépet.
Nincs lehetőség a zajcsökkentő szerkezet megvásárolására, viszont a doktor 18$-ért
átköltözhet egy másik rendelőbe. A szerződéskötés díja itt is 25 $.
nettó haszon
a cukrász tovább
az orvosnak üzemel, és 40$
joga van a kártérítést fizet a
csendhez doktornak 40 20 80
a cukrásznak
joga van
használni a a doktor átköltözik a
gépet saját pénzén 22 60 82
Az 1. esetben a cukrásznak kellene kifizetnie a doktor átköltözési költségét (18$) és a

szerződéskötés díját is (25$). Ez 43 $ lenne. Így a cukrászda jobban jár, ha teljesen kárpótolja
a doktort (40$), és nyugodtan üzemel tovább.
2. feladat.
1. Nincs lehetőség semmiféle megállapodásra. A két cég egymástól függetlenül
maximalizálja profitját:
• A repülőtér profitmaximuma:
π '( x) = 0 → 48 − 2 x = 0 → x = 0, amiből π ( x) = 48 ⋅ 24 − 242 = 576
• Az építtető profitmaximuma:
60 − x
π '( y) = 0 → 60 − 2 y − x = 0 → y = = 18, amiből π ( y ) = 60 ⋅18 − 182 − 24 ⋅18 = 324
2
• Együttes profitjuk: π ( x) + π ( y) = 576 + 324 = 900
2. A repülőtér nem működik, tehát x = 0 és ekkor π ( x) = 0 . Az építtető

profitmaximumában: π '( y) = 0 → 60 − 2 y − x = 0 , azaz 60 − 2 y − 0 = 0 → y = 30 és
60 ⋅ 30 − 302 − 0 ⋅ 30 = 900 π ( y ) = 900 . Az együttes profit: π ( x) + π ( y) = 0 + 900 = 900 .
3. A repülőtér állja a teljes okozott kárt, tehát profitfüggvényéből le kell vonni xy -t:
π ( x) = 48x − x 2 − xy . Az ingatlancég profitfüggvényéhez hozzáadjuk az xy -t:
π ( y) = 60 y − y 2 − xy + xy = 60 y − y 2 .
Profitmaximalizálás:
48 − y 48 − 30
π '( x) = 0 → 48 − 2 x − y = 0 → x = = =9
2 2
π '( y) = 0 → 60 − 2 y = 0 → y = 30
Profitok és az együttes profit meghatározása:

π ( x) = 48 ⋅ 9 − 92 − 9 ⋅ 30 = 81 és π ( y) = 60 ⋅ 30 − 302 = 900 .
Az együttes profit: π ( x) + π ( y) = 81 + 900 = 981.
Az összprofit megnőtt mind a teljesen szabályozatlan, mind pedig túlszabályozott
helyzethez képest.
239
4. Adjuk össze a két profitfüggvényt és maximalizáljuk x és y szerint:
Π = 48 x − x 2 + 60 y − y 2 − xy → max
x, y
Π = 0 → 48 − 2 x − y = 0
'
x
Π 'y = 0 → 60 − 2 y − x = 0
Megoldva: x = 12; y = 24; Π = 1008 , amely nagyobb, mint bármelyik előző esetben az
externáliát a közös tulajdon tökéletesen internalizálta.
3. feladat.
1. Felhasználjuk, hogy versenyzői egyensúlyban mindkét vállalat profitmaximalizáló
termelése abban a pontban van, ahol p = MC .
2M
Méztermelés esetén: 2 = → M = 100
100
2A
Almatermelés esetén: 3 = → A = 150
100
2. Abban az esetben, ha a két vállalat egyesül, akkor az együttes profitjukat maximalizálják,

⎛ M2 ⎞ ⎛ A2 ⎞
azaz Π = ⎜ 2M − +
⎟ ⎜ 3 A − − M ⎟ → max .
⎝ 100 ⎠ ⎝ 100 ⎠ M ,A
A maximalizálási feladat elsőrendű feltételei:

2M 2A
0 = 2− − 1 → M = 50 és 0 = 3 − → A = 150
100 100
3. A társadalmilag hatékony méztermelés meghatározásához adjuk hozzá a méztermelés

profit függvényéhez az almatermelő vállalat hasznát is, így mint azt az előző pontban
láttuk M = 50 adódik.
4. Legyen a támogatás nagysága S. Ekkor a méztermelés támogatása:

2
M
π M = 2M − + SM → max . Abban az esetben, ha M = 50 , akkor S = 1 .
100
4. feladat.
1. Mivel a vezetés nem kerül semmibe, a fogyasztó egész vagyonát BigMacre költi, azaz
6t
m = 40 , v = 8 ( 16v − v 2 maximuma, mivel a -t adottságnak veszik), végül
1000
behelyettesítéssel U = 56 .
2. Ebben a helyzetben összhasznosságot kell maximalizálni ahol a t = 1000v -t

6 ⋅ (1000v)
behelyettesítve a hasznosságfüggvénybe: U ( m, v, t ) = 40 + 16v − v 2 − → max ,
1000 v
6000
azaz 16 − 2v − = 0 amiből adódik, hogy v = 5 és behelyettesítéssel U = 65 .
1000
( t = 5000 ).
3. A Pigou-adó nagysága, amely egyenlő kell, hogy legyen a határkárral: T = 6 .
240
5. feladat.
6q 1
1. Egy vállalat profitmaximalizáló termelése: p = MC pontban van, azaz 1 = →q= . A
2 3
társadalmilag hatékony termelés kiszámításához adjuk a hozzá a profitfüggvényhez a
3q 2 q 2 6q 2q
másik vállalat hasznát is: π = 1q − + → max . Megoldva: 0 = 1 − + → q = 0,5 .
2 2 q 2 2
2. Általánosan felírva a problémát: π = (1 + S )q − C (q) → max . Behelyettesítve

q
3q 2
q = 0,5 π = (1 + S )q − → max és q = 0,5 esetén elvégezve a maximalizálást: S = 0,5
2 q
adódik.
241
Közjavak
1. feladat.
1. Összehasonlítjuk U (1, M ) -t és U (0, M ) -t.
W
Ez Bob esetében: 2(W − p) = W → p =
2
V
Bobek esetében: 2(V − p) = 2V → p =
3
100 75
2. Ebben az esetben Bob rezervációs ára = 50 dollár, Bobeké = 25 dollár. Ha a
2 3
dívány 50+25=75 dollárba kerül, akkor még megvehetik.
2. feladat.
1. MRSL=½, MRSM=XM/G, a közjószág határköltsége 1 (mind a magánjószágot, mind a
közjószágot pénzben mérjük), tehát ½+XM/G=1.
2. ½ +2000/4000=1, ez igaz, tehát Pareto hatékony.
3. Lehetséges, bármilyen XM, G megoldás, ha XM/G = ½ .
3. feladat.
1. 36H − 0,02 H 2 → max, H = 900 , illetve 36 H − 0,01H 2 → max, H = 1800 . Tehát nem
tudnak megegyezni, Rózsának nem érdemes 900-nál többet dolgozni, π = 64800
W (UR,US ) = 36 H − 0, 02 H 2 + 36 H − 0, 01H 2 = 72 H − 0, 02 H 2 → max

2.
H = 1200, π = 86400
3. 72 H − 40000 − 0,02 H 2 → max . Ennek a megoldása:

H = 1800
π = 72 ⋅1800 − 40000 = 89600
4. feladat.
100
1. 1000 ⋅ 2 = 10 → G = 100
G
G 100
2. U i = 1000 − − → max , amiből G = 100
100 G
G 100
3. pG = 5 , U i = 1000 − − → max , amiből G = 141, 4
200 G
4. Nem, mert nem kerültünk közelebb a hatékony mérethez
242

Közgazdaságtan 1. (Mikro) Példatár

Uploaded by

Document Information

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Közgazdaságtan 1. (Mikro) Példatár

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Szolnoki Főiskola

Detkiné Viola Erzsébet – Fazekas Tamás

Kiadó: Szolnoki Főiskola, 2012.

Minden jog fenntartva. E kiadvány bármely részének sokszorosítása, adatainak bármilyen

A példatárat Hirshleifer, J. – Glazer, A. – Hirshleifer, D.: Mikroökonómia, Árelmélet és

Olyan példatár- és feladatgyűjtemény, amely kifejezetten ehhez a könyvhöz íródott volna, a

Példatárunkkal pontosan ebbe az irányba kívánunk lépéseket tenni. A fentieken túlmenően

Reméljük, hogy munkánkkal hozzá tudunk járulni a mikroökonómia tudományának

1. Értelmezze a közgazdaságtan központi alapelveit!

1. A „szűk” értelmezett közgazdaságtan központi alapelvei:

2. Homo oeconomicus jellemzői közé nem tartozik a

3. A piaci interakciók közös alapvető jellemzői

4. Adam Smith „láthatatlan kéznek” nevezi

5. A közgazdászok közötti véleményeltérés a tudományos fejlődés eredményeként a

6. A gazdasági döntések szereplői

7. Komparatív statika alapelve azt jelenti, hogy

19. Az utóbbi években a személyszállítás reál árszínvonala növekedett, miközben a fogyasztás

20. Az alábbi tényezők közül melyik növelheti a hús keresletét?

27. Ha az összmennyiség növekvő, a megfelelő határmennyiség

28. Ahol az átlagmennyiség csökken, a határmennyiségnek az átlagmennyiség … lesz.

1. Számítsa ki az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nagyságát!

1. Számítsa ki az egyensúlyi ár és az egyensúlyi mennyiség nagyságát!

Mennyiség Ár Bevétel Határbevétel Határbevétel

2. Határozza meg az összbevételi és határbevételi függvényeket!

11. feladat. Egy napilapban jelent meg a következő hír:

1. Ábrázolja Marshall-kereszt segítségével (számadatok nélkül) az idézetben leírtak hatását a

1. Jelölje az ábrán a kiinduló állapotnak megfelelő egyensúlyi ár- és mennyiség nagyságát!

1. Jelölje az ábrán a kenyér egyensúlyi árát- és mennyiségét!

1. d) A „szűk” közgazdaságtani szemlélet feltételezi a gazdaság szereplőjéről, hogy

28. a) Az átlagmennyiség csökkenését az okozza, hogy a pótlólagos egységnyi

• A piaci kínálati görbe Q S = 2 p − 100 meredeksége megmutatja, hogy az ár egységnyi

b) Abban az esetben, ha p = 190

• Pizza-sütők termelékenysége növekszik: a piaci kínálati függvény balra tolódik, azaz

• Lakosság jövedelme növekszik: a piaci keresleti függvény felfele tolódik, azaz az

4. Új egyensúlyban: Q D ' = 80 − 2 p esetén Q D ' = Q S → 80 − 2 p = 40,azaz p = 20 és Q = 40

2. Ha hiány (túlkereslet) alakul ki, akkor

2. Ha többlet (túlkínálat) alakul ki, akkor Q S > Q D → Q S − Q D = 45000 . Ehhez az inverz

b) Árminimum: p = 10 . Ekkor a kereslet: Q = 50 − 2 ⋅10 = 30 és a kínálat: Q = 8 ⋅10 − 10 = 70 .

b) Árminimum: p = 40 . Ekkor a kereslet: Q D = 100 − 2 ⋅ 40 = 20 és a kínálat:

3. A fogyasztók számának csökkenése miatt a piaci keresleti függvény módosult,

Mennyiség Ár Bevétel Határbevétel Határbevétel

A határbevételi függvényt a bevételi függvény Q szerinti első deriváltja, tehát:

(240 − 210) + (250 − 240) 40

(250 − 240) + (240 − 250) 0

1. Az átlagbevételi függvény a bevételi függvénynek a Q szerinti hányadosa:

2. Bevételi függvény egyenlő a piaci ár és mennyiség szorzatával:

A határbevételi függvényt a bevételi függvény Q szerinti első deriváltja, tehát:

4. Az átlagbevételi függvény a bevételi függvénynek a Q szerinti hányadosa:

Ebben a helyzetben csökken a fagylalt piaci kínálata, a kedvezőtlen időjárási körülmények

Ha a kenyeret vásárló lakosság jövedelme csökken, akkor ez visszafogja a kenyér iránti

1. Értelmezze a fogyasztó optimális választását!

1. A hasznosság kardinális megközelítése szerint

2. Melyik állítások igazak az alábbiak közül?

3. A kardinális hasznosság elmélet értelmében egy termék fogyasztását növelve az összhaszon

4. A hasznosság ordinális megközelítése szerint

7. Ha egy fogyasztó preferencia rendezésében két különböző jószágkombináció

8. Az azonos hasznossági szintet képviselő jószágkombinációkat jelölő pontok halmazát ..

9. A preferenciák tranzitivitása azt eredményezi, hogy

11. A fogyasztó a közömbösségi térképén az egyik közömbösségi görbéről a másikra haladva

14. Az U ( x, y ) = xy hasznossági függvény esetén mely reláció(k) nem igaz?

15. Két jószág esetében a helyettesítési határarány ( MRS )

16. Egy közömbösségi görbe meredekségének abszolút értéke megegyezik ...

17. A helyettesítési határarány ( MRS ) abszolút értéke megmutatja, hogy

18. Egy hasznossági függvény pozitív monoton transzformációja