A MANIERIZMUS, A BAROKK ÉS A

ROKOKÓ – a XVI–XVIII. század európai művészete

 Manierizmus. (ol. maniera ‘modor, stílus’) a XVI. sz. vége, XVII.
sz. eleje, az érett reneszánsz stílust felváltó irányzat
 a reneszánsz harmóniaeszményétől eltérő, mozgalmasabb stílusjegyek
 Barokk (fr. baroque ‘bizarr’; port. barocco ‘szabálytalan’) a
XVII–XVIII. század Itáliából elterjedő stíluskorszaka
 stílusjegyek: mozgalmas, szenvedélyes, patetikus, pompázatos
díszítőmotívumokat alkalmaz; akadémikus művészi tökéletesség
 allegorizmus és naturalizmus
 reformáció és katolikus ellenreformáció kora, vallási világképe meghatározó
 Rokokó (fr. rocaille ‘kagylódísz’) XVIII. sz., Franciao.-ból terjedt
el
 könnyed, dekoratív, burjánzóan gazdag díszmotívumok; pátosz mellőzése,
szeszélyesség, aszimmetria
 festészetben, iparművészeti tárgyakon: erotikus témák
 az arisztokrata és nagypolgári körök ízlésvilága
Reneszánsz és barokk
homlokzatképzés

L. B. Alberti: Sta Maria Novella. Maderno: Sta Susanna, Róma,

Firenze, 1456-70. 1597-1603
Reneszánsz harmónia és barokk „mozgalmasság”

Perugino: Keresztre feszítés. 1469.

Rubens: Keresztre feszítés. 1610.

Róma, Szent Péter templom. Bramante, Michelangelo, Maderno (1607–1612)
A St. Péter templom
alaprajza, térformálása

Bramante: a római Szt. Péter Róma, Szent Péter templom és tér alaprajza
templom tervezett alaprajza a XVII. sz. közepén
Bernini: A Szent Péter tér (XVII. sz. közepe)
Bernini: A Szent Péter templom tere (XVII. sz. közepe)
Bernini: Bronz-baldachin. 1624-1633 Bernini: Szent Péter trónusa
 Barokk szobrászat

Bernini: Szent Teréz extázisa. Salamanca,

Róma, Sta Maria della Vittoria. 1642-52 San Esteban főoltára XVII. sz. vége.
Katolikus barokk templomépítészet

Borromini: San Carlo alle Quattro Fontane, Róma, XVII. sz. közepe.
A rokokó stílus (XVII –XVII. sz.)

Wies, a templom főhajója és oltára

 Barokk palotaépítészet

Fiscer von Erlach: Schwarzenberg palota, Bécs. 1695 –1715

Barokk városképek Magyarországról
 A manierizmus
Ol. manirea: ‘stílus, modorosság’
A XVI. sz. végi festészet új elemei:
dinamikusabb, átlós, komponálás
Túlzott kontraposztó, lendületes, csavarodó
testtartásban ábrázolt alakok (figura
serpentina)

Tintoretto: A Tejút születése. 1570.

Elszakadás a reneszánsz
kiegyensúlyozott kompozícióitól.
Mozgalmasság, szenvedélyesség

Tintoretto: Krisztus a Pokol tornácán.

Manierista festészet – és az akadémikus
mozgalmasság; virtuozitás; klasszikus harmóniától való
barokk
eltérés

Carracci: Bacchus diadalmenete. Róma, Farnese palota. 1606.

A római barokk kibontakozása
Caravaggio

Caravaggio: Emmausi vacsora. 1598

Caravaggio: Dávid. 1606.
Caravaggio: Hitetlen Tamás
 A barokk freskó
 Illuzionisztikus
(‘látványcenrikus’)
festészet
 Álarchitektonikus tér
 Barokk akadémizmus:
technikai virtuozitás
 Immaterialitás
(‘anyagtalanság’: a
lebegésben ábrázolt testek
ellentmondanak a fizikai
törvényeknek)

Pozzo: Loyolai Szt. Ignác megdicsőülése

Róma, Szt. Ignác templom, 1691.
A katolikus barokk festészet

Pietro da Cortona: Az isteni gondviselés diadala. Róma. 1639.

El Greco (Domenico Theotocopouli)

Orgaz gróf temetés, Madrid, Prado, 1586. Jézus megkeresztelése

Diego Velázquez

Velázquez: Margit infánsnő portréja. Az udvarhölgyek. 1656.

A németalföldi katolikus barokk – Pieter Paul Rubens

Rubens: Kettős önarckép. 1609. Rubens: A három grácia

„Képvita” a XVI –XVII. századi európai
vallásháborúk korában

Az antwerpeni képrombolás. 1566. Metszet

A reformáció és az ellenreformáció egyházművészete
„Szem és fül
vitája”

Salamanca, San Péchy Mihály: Református

Esteban főoltára XVII. sz. vége. templom, Debrecen (1805 –1821)
Református egyházművészet – képtilalom

Miskolc, az Avasi református

Debrecen, református templom templom belső tere
A holland barokk – Rembrandt Harmensz Van
Rijn

Rembrandt: Éjjeli őrjárat. 1642.

Barokk portréfestészet – Rembrandt

Maria Trip portréja Öreg férfi portréja

Keresztény ikonográfia a protestáns
barokkban

Rembrandt: A szent család Rembrandt: Krisztus Emmausban. 1648.

Rembrandt

Rembrandt: Önarckép. 1659. A Tékozló fiú hazatérése. Táblakép 1668 k.

Vermeer: A szakácsnő. 1660
 Barokk tájképfestészet

Jacob van Ruysdael: A wijki szélmalom. 1647 k. Amszterdam, Rijksmuseum.

A francia barokk – Nicolas Poussin

Poussin: „Et in Arcadia ego” . 1639.

 Francia rokokó festészet (XVIII. sz.)
A barokk pátoszát, szenvedélyességét könnyed témák váltják fel.
Oldottabb „festőibb” ecsetkezelés.

Antoine Watteau: Indulás Cythere szigetére 1717. J. H. Fragonard: A hinta. 1767.