A barokk kor világképe és világirodalma

Elnevezése eredetileg gúnynévként született a portugál barroco – igazgyöngy szóból. Van olyan
értelmezés amely szerint a latin verruca – szemölcs, vagy a görög baros – súlyosság, boség szóból
született.
A XIV – XVI.században a kereskedelembol meggazdagodott olasz polgárság saját stilust és
eszmerendszert alakitott ki. Ez a társadalmi réteg azonban Európa legnagyobb részén még nem volt
eléggé eros ahhoz, hogy a középkori társadalom szerkezetét alakitsa. Csupán a fejlodés élén álló
Németalföldön erosödött meg olyannyira hogy gyozelemre vitte a spanyolok ellen folytatott
szabadságharcot. Németalföld északi tartományaiból megalakult Európa elso polgári köztársasága:
Hollandia. A többi országban ez nem igy volt.. Kialakult az abszolutizmus, melynek mintaállama a
XVII.századi Franciaország volt. A “napkirálynak”, XIV.Lajosnak hires mondása “Az állam én
vagyok” az abszolutizmus jelmondata is lehetne.
A középkorban megerosödött egyház hatalmát megingatta a reformáció. A barokk idején
megkezdodött a katolikus restauráció, ezt nevezzük ellenreformációnak. Ez a folyamat a katolikus
vallás megújulását is eredményezte. A protestáns prédikátorokkal szemben elméleti sikon az
1540-ben alakult Jézus Társasága, a jezsuita rend vette fel a harcot. Alapitója LOYOLA IGNÁC
spanyol nemes. A Tridenti zsinaton akarták az egyház vezetoi közelebb hozni egymáshoz a katolikus
és a protestáns egyházat. Megegyezés nem született, megtörtént az egyházszakadás. Ebben a
korban rengeteg háború dúlt, mint a harmincéves háború, magyarországról a törökök kiszoritása,
Spanyol örökösödési háború stb.

A kor filozófiája
Ebben a korban kezd kibontakozni az újor filozófiája. Kialakulását a formálódó polgári társadalom és
a természettudományok fejlodése segitette elo. Két fo irányzata :
1. empirizmus – Francois Bacon, John Locke
2. racionalizmus - René Descartes, Spinoza, Leibniz
FRANCIS BACON – „A tudás hatalom” . Megfogalmazta az empirista filozófia alapeszméit. Szerinte
a tudomány egyedüli megbizható kiindulópontja a tapasztalat – empiria , és annak módszeres
feldolgozása Az Új organon c. muvében kifejti, hogy csak az indukció érheto el, hogy az emberi tudás
és hatalom ugyanaz legyen.
JOHN LOCKE – Bacon kezdeményezéseit fejleszti tovább. Szerinte születésünkkor elménk „tiszat
lap” – tabula rasa , melyet életünk folyamán a tapasztalat tölt meg tartalommal. A tapasztalat pedig
ideákból áll. Locke rendszerét ezért szenzualizmusnak nevezzük.
RENÉ DESCARTES – „Gondolkodom tehát vagyok” / Cogito ergo sum/ . Az általa képviselt
racionalizmus szerint a biztos megismerés csak az ész – ráció segitségével érheto el. Az Értekezés a
módszerrol c. muvében megfogalmazott legfontosabb módszertani alapelv szerint csak az elmém
számára világos és határozott állitást fogadhatom el igaznak. Ez a módszer szkepszisre- kételkedésre
késztet.
BRAUCH SPINOZA – A racionalista filozófia fo vonalát Descartes után o képviseli. Szerinte a
megismerés kiindulópontjává az ún. racionális intuició útján szerzett eszméket teszi. A panteista
filozófusok közé soroljuk.
GOTTFRIED W. LEIBNIZ – A berlini Tudományos Akadémia megalapitásának kezdeményezoje.
Filozófiai rendszere már a német felvilágosodás kezdetét jelzi. O a lét alapját a monászokban, azaz a
szellemi természetu alapegységekben látja.
A barokk stílus kialakulása és jellemzoi
A XVI.század derekától változás tapasztalható: a reneszánsz gondolatvilág , eszmeiség tovább él
ugyan, a formai elemek harmóniája, nyugalma viszont megbomlik. Ezzel kezdodik meg az áthajlás a
barokkba. A reneszánsz és a barokk egyes jegyeit ötvözo átmeneti stílust manierizmusnak nevezzük.
A barokk stílus sajátosságai a mérték elvesztésébol fakadnak. A barokk stílus Spanyolországban,
Portugáliában és Itáliában született. Kialakulásának kezdeményezoi az ellenreformáció harcosai, a
jezsuiták. Az arisztokrácia is átveszi a barokk ízlést, kultúrát, ezáltal a stílus udvari, foúri muészetté
alakul. Az ellenreformáció a protestáns híveket szertte volna vissztéríteni a katolicizmushoz,
meggyozésük muvészi eszköze volt a barokk. Ezért az érzelmekre öszpontosítottak.

A BAROKK MUVÉSZET
A barokk a reneszánsz muvészet sok jellemzo jegyét megorizte és felhasználta. A barokk nagyobb
tömegeket, közösségeket kívánt mozgósítani, célja a propaganda, a meggyozés volt. A reneszánsz
nagyságra való törekvése megmaradt, de nyugalmát és mértéktartását a lndületesség és
mozgalmasság váltotta fel. Megszaporodnak a ferde és görbe vonalak, hajlított felületek.
Építészet és képzomuvészet
A barokk építészet legjellemzobb alkotásai a templomok és paloták. A templomok nagy tömegek
befogadására készültek, hatalmas egybefüggo teremként.
A festmények kompotíciója kuszának, zavarosnak tunik. A körvonalak szeszélyesen kavarognak, az
ábrázolt alakok néha szinte kivehetetlen kapcsolatban vannak egymással.
A szobrok kicsavart testtartása, az omló, összegyrt ruharedok is a nyugtalan mozgalmasság érzetét
keltik. Az idealizálás és az eltúlzott naturalizmus, a látvány és a látomás, a valóság és a vágy, a fény
és az árnyék kontrasztja egyránt jellemzik a képzomuvészetet. Ez a kettosség a barokk egyik
alapveto jegye, ebbol ered nygfokú feszültsége. Az antik motívumok továbbra is népszeruek, de itt
már díszito jelleguvé válnak. A brokk muvészet legtisztábban Itáliában bontakozik ki.
Megindul a képkereskedelem, a mualkotás áruvá válik. A barokk építészet stílusteremto alkotásának
általában a VIGNOLA által tervezett római jezsuita templomot, az Il Gesút tartják. A templom bal
kereszthajójában van az alapító Loyolai Szent Igmác sírja, fölötte díszes barokk oltár.
A XVII.századi barokk építészet legnagyobb alakja GIOVANNI L. BERNINI és FRANCESCO
BORROMINI volt. Bernini munkája a vatikáni Szent Péter tér, a pápai bazilika elotere. O készítette a
bazilika híres bronzbaldachinját is. Borromini leghíresebb alkotása a rómaiak által San Carlinónak
becézett templom. A homlokzat hullámzását a homorú és domború felületek váltakozása adja.
Borromini templomaihoz hasonlító a torinói Carignano-palota, melyet GUARINO GUARINI tervezett.
Érdekes alkotása a barokknak NICOLA SALVI Trevi-kútja Rómában, ami valójában egy
épülethomlokzat része. A víz, a szobrok színpadias hatást váltanak ki, a barokk jellemzoje. A
pompázatos spanyol barokk építészet szép példája a Santiago de Compostella-i Szent
Jakab-székesegyház egyik homlokzata, amely túldíszítettsége ellenére is légies hatást kelt / a
homlokzatot FERNANDO de CASAS Y NOVÓA alakította ki/.
A barokk szobrászat legnagyobb alakja GIAVANNI L. BERNINI. Elso jelentos alkotása a Dávid c.
szobra. Tökéletesen megjeleníti a barokk egyik fo ideálját : a harci szellemet. A legnagyobb
csodálatot a Szent Teréz látomása c. alkotása váltotta ki – az angyal nyílvesszojével átszúrja az
apáca szívét mire ot az Isten iránti imádat érzése járja át. Fájdalom és gyönyör tükrözodik az arcán --
.
A barokk festészet kiemelkedo mesterei Caravaggio, Velazquez, Rubens és Rembrandt. Az olasz
CARAVAGGIO megújította a festészetet: témaválasztás, életszeruség, fény árnyék kontrasztja stb.
Legjelentosebb alkotásai : Szent Máté és az angyal valamint a Szent Péter keresztre feszítése és a
Sírbatétel. A Spanyol DIEGO VELAZQUEZ életképeket, vallási, mitológia témájú festményeket
festett. A X. Ince pápa arcképe hihetetlenül élethu. IV.Fülöp udvari festové tette meg, jelentos
alkotása Bréda átadása. Talán a leghíresebb festménye az Udvarhölgyek. A kép témája a királyi párt
festo muvész mutermébe bverontó Margarita infánsno és kísérete. PETER P. RUBENS, a flamand
festo megrendelésre készíti az Európai uralkodók portréit. Legsikerültebb alkotásai : Leukipposz
lányinak elrablása, A három grácia, Önarcképe elso feleségével. REMBRANDT VAN RIJN a holland
festészet kiemelkedo alakja. Bibliai és mitológiai témákat fest meg. Noalakjainak gyakori modellje
felesége. Festoiskolája páratlanul sikeres, rengeteg megrendelést kap. Egyik leghíresebb képe az
Éjjeli orjárat. Sajátosan alkalmazta a fény-árnyék ellentétét. Utolsó nagy festményei közé tartoznak A
tékozló fiú és a Betsabé Dávid király levelével c. muvei.
A barokk zene - A barokk zene elso nagy alakja CLAUDIO MONTEVERDI. Létrejön az opera, a
hangszeres kísérettel eloadott új zenei mufaj. Ennek elso nagy képviseloje az olasz, ANTONIO
VIVALDI. Európai híru hegedumuvész, bámulatos termékenységu szerzo. A versenymu mufajának
egyik megteremtoje. Leghíresebb alkotása a Négy évszak.
JOHANN SEBASTIAN BACH- minden idok legjobb orgonistája. A barokk zene az o fúgáiban éri el
csúcspontját. Nagy muvésze a kantátáknak- zenekarral kísért, lírai szöveguszólóének és kardalok
váltakozása.
GEORG FRIEDRICH HANDEL- Operái, zenekari muvei mellett oratóriumait kell kiemelnünk- világi
v.egyházi témájú operaszeru mu, cselekményét csak éneklik.

A BAROKK KOR VILÁGIRODALMA

A barokk eposz
A barokk eposzirodalom sokat merített a reneszánsz korában született hoskölteményeibol. Ezek
egyik kiemelkedo alkotása az olasz LUDOVICO ARIOSTO Orjöngo Lóránd c. muve, amely az európai
irodalom leghosszabb költeménye- 40 000sor. A XVI. század eposzíróinak egyik fo célja az volt, hogy
nemzeti eposzt hozzanak létre. A barokk eposzirodalom kiemelkedo alkotása született meg a
portugál LOUíS DE CAMOES tollából. Az Os Lusíadas / Lusus leszármazottainak, vagyis a
luzitánoknak viselt dolgai/, a nép nagy fiáról, Vasco de Gamáról szól, aki Afrikát körülhajózva jutott
el Indiába.
TARQAUATO TASSO
Nagy muvének megírása után az elmebetegség tünetei jelentkeznek nála. Kolostorba, majd
orültekházába zárják. Mielott VIII.Kelemen pápa kezdeményezésére a „költok fejedelmévé”
koronázzák, Rómában meghal. Eposzelméletét az Értekezések a költészet muvészetérol,
különösképpen a hoskölteményrol c. tanulmányában foglalta össze. Javasolja, hogy az eposzkölto a
félig közeli történelembol válassza muve tárgyát. Mivel a történelemnek valamely vallás teremt
hátteret, az alkotó az igaz hit, kereszténység témájából merítsen témát. Tasso szerint az eposznak
tanító célzattal kell íródnia. Tasso muve a A megszabadított Jeruzsálem –Gerusalemme liberata – a
kereszténység eposza. Tárgyaa a szentföld visszahódításáért indított elso keresztes hadjárat, mely
Boullion Gottfried vezetésével Jeruzsálem elfoglalását tuzte ki célul.
A keresztesek harcai váltakozó sikerrel folynak. A Jeruzsálem eros várát ostromló sereg a fontos
ütközetekben azért kerül hátrányba, mert hosei valamiért távol maradnak a csatától. Rinaldót
Armida, a szépséges varázslóno szerlmével tartja fogva csodálatos kertjében. Csak akkor tér vissza a
sereghez amikor két lovag pajzsa tükrében szembesíti ot elpuhult, érzékiségbe süllyedt énjével. A
másik hos, Tankréd pedig gyönyöro pogány kedvese, Clorinda keresésével tölti az idejét. Végül
viszont a keresztes sereg gyoztesen vonul be Jeruzsálembe.
Az Aminta c. alkotása a népszeru pásztorregény mufajának klasszikus darabja.
JOHN MILTON
Mérhetetlenül komoly és méltóságteljes egyéniség, korának egyik legmuveltebb embere. Oliver
Cromwell titkára az angol forradalom idején. Utána betegen és vakon diktálja lányinak hatalmas
vallásos eposzát, az Elveszett paradicsomot.
A Sátán és társai lázadásuk után kitaszíttatnak a Paradicsomból, és az Alvilág végtelen sivatagjain
térnek magukhoz. Bosszúból az emberi nem megrontása mellett döntenek. A Sátán közeledését a
Paradicsom felé az égiek észreveszik. Figyelmeztetésük ellenére azonban az elso emberpár bunbe
esik, ezért az Úr kiuzi oket a Paradicsomból. Az eposz fohose valójában Ádám, legérdekesebb jelleme
viszont az Úristennel világméretu küzdelemben álló Sátán. Az o alakjába vitt bele saját magából
legtöbbet Milton. Örök stílust teremtett: a szenvedéseket töretlen goggel vállaló, megalázottan is az
egész világ ellen lázadó ember típusa születik meg vele az irodalomban. A szereplok egyébként úgy
beszélnek, gondolkdnak, cselekedenek mintha a XVII.század angliájában élnének.
Az eposz végkicsengése komor: az emberi nem bukásának, kiszolgáltatottságának tragikuma teszi
azzá. Hoskölteménye folytatásának, a Visszanyert Paradicsomnak a megváltás a központi gondolata.

A spanyol barokk dráma

A barokk stílus spanyol földön lelt igazán otthonra. Az Angliától elszenvedett 1588-as tengeri
vereségtol kezdve egyre sokasodnak a hanyatlás jelei, ekkor válig a spanyol kultúra
világszinvonalúvá. A spanyol uralkodók nem foglalkoztak a feudális társadalom és gazdaság
modernizálásával. Ezért a spanyoloknál uralkodó marad a késobbiekben is a barokk, nem fejlodik a
klasszicizmus. A spanyol barokk vezeto mufaja a dráma. A spanyol barokk dráma többet orzött meg a
középkorból. Alapveto jellemvonásai a vallásosság és az uralkodó iránti feltétlen huség. Az újkor
elején rengeteg színház muködik Madridban és minden valamirevaló településen. A korabeli spanyol
drámairodalomból L.de VEGÁn és CALDERÓNON kívül egyetlen alkotót emelünk ki: TIRSO DE
MOLINA A sevillai szédelgo és a kovendég c. kituno darabjában megetermti Don Juan alakját.
LOPE de VEGA
A hagyomány szerint közel 2000 drámát alkotott, ezek közül több mint 500 fennmaradt. A spanyol
barokk dráma három felvonásának cselekménye három nap alatt bontakozik ki: az elso napon
elkezdodik a konfliktus, második napon a drámai feszültség eléri csúcspontját, a harmadik napon
következik be az ellentét feloldása. Lope de Vega drámáinak alapja az érdekes, rengeteg szereplot
felvonultató, fordulatokban és meglepetésekben gazdag cselekmény. Muvei cselekményének
alapveto konfliktusa a szerelem és a becsület ellentétébol bontakozik ki. Ennek egyik
legjellegzetesebb példája a Sevilla csillaga c. muve.
A legtragikusabb spanyol „comedia” lovagi hose, Don Sancho királyi parancsot végrehajtva öli meg
szerelme, Esrella /o Sevilla csillaga/ bátyját, Busto Taberót. Közben nyilvánvaló, hogy az uralkodó
szégyenének takargatása motiválja , tehát valójában visszaél a hatalmával (szerelmes Estrellába,
amikor szobájába akar lopózni a lány bátyja rajtakapja). A lovag még a halálbüntetéstol fenyegetve
sem árulja el, hogy uralkodója utasítását teljesítette. A darab végén maga a király kényszerül arra,
hogy kimondja : o adta ki a parancsot. A szerelmesek viszont a király engedélye és érzelmeik
ellenére sem lesznek egymáséi, ezt a gyilkosság által kettejük között kialakult viszony lehetetlenné
teszi. A sevillai nemesség szinte a kirélyt is megszégyeníto módon ragaszkodik a törvényhez és a
becsülethez. Közben azt vallja, hogy „ a királynak senki sem parancsol, a koronát az egek ura adja.”
Lope de Vega egyik legnépszerubb darabja A kertész kutyája c. vígjáték. Arról szól, hogy a spanyol
nemes becsületéhez elengedhetetlenül hozzátartozik rangjának, társadalmi pozíciójának tiszteletben
tartása is. Egy rangon aluli szerelem ennek megsértését jelenti.
Diana grófno saját titkárába, Teodoróban szeret bele. Érzelmeit mindig a fétlkenység lobbantja csak
fel. A darab végén Teodoro talpraesett szolgája egy gróf elveszettnek hitt fiaként állítja be gazdáját,
és bár Diana is értesül a csalásról, a lényeg az, hogy a társadalom nemesként fogadja el Teodorót,
így a házasságnak nincs akadálya.
CALDERÓN
A spanyol dráma Pedro Calderón de la Barca kezében válik igazán barokk mufajjá. Calderón gazdag
nyelvezetu, hatalmas szókincsu, bravúros verselo. O teszi a drámát az udvari kultúra részévé, királyi
szórakozássá. Érzékeli kora valóságának áttekinthetetlenségét, ezért darabjainak hátterében
homályba süllyed a társadalom képe. Elotérbe kerül nála az egyén, érdeklodése a lélek mélységei
felé fordul. Ez a szemléletmód fogalmazódik meg fo muvében : Az élet álom .

\n\n Stiahnuté z www.antiskola.sk>