Csokonai és a felvilágosodás

Készítette: Kacsándi Anna

Osztály: 12/D
A felvilágosodás:
A felvilágosodás Angliából és Franciaországból indult ki.
Két felfogási fajta volt a racionalizmus és a empirizmus,
racionalizmusból indult ki a klasszicizmus ami az ókori formákra tért vissza.
Empirizmusból a szentimentalizmus alakult ki ahol az érzelmek a magány és a
halál nagyobb szerepet kapott.
A korszak legnagyobb gondolkodói Rousseau és Voltaire volt
Rousseau kimondta hogy a magántulajdon rossz és vissza kell menni a
természetbe.
Voltaire kimondta hogy a babona és a bigott vallás rossz.
Csokonai Vitéz Mihály:
Csokonai 1773-1805-ig élt és rengeteg emlék őrzi a nevét mint például a
Debreceni Csokonai Színház.
Cimbalomnak is nevezik ugyanis több stílusban is írt mint például a rokokó a
klasszicizmus a szentimentalizmus és a népies stílusban alkotott a stílus
keverést stílusszintézisnek nevezzük
A Debreceni református kollégiumban tanított ahonnan felmondott ugyanis
megakarták büntetni amiért nem tudott elszámolni a megfelelő összeggel a
kollégium számára mert megnézte a Martinovics féle kivégzést.
1805-ben tüdőgyulladásban Debrecenben elhunyt.
Csokonai művei:
Konstantinápoly: Ebben a művében Voltairenek a gondolatai jelennek meg és
egy nagyon erős egyház kritikát alkot meg benne.
Stílusa rokokó ugyanis részletes leírás és kicsinyítőképzőket is használ benne.
Estve:
Legnagyobb felvilágosult költeménye
Címe témamegjelölő ugyanis az estének írja és este az ember magányos.
Szerkezetét 3 részre oszthatjuk:
1:Természetleírás van benne vagyis piktúrával nyit.
2: Középső részben Rousseau gondolatai jelennek meg
3:Megint piktura tehát a szerkezete keretes
Stílus:
 Klasszicista: Szabályos szerkezet és a tanító szándék.
 Szentimentalista: Magány este és a enyészet
 Rokokó kicsinyítő képzők és a virág motívum miatt.
 Népies: Régies szavak
Rímképlete: Páros rímek
Sorok váltakozó hosszúságúak tehát a költő lelkiállapota zaklatott.