A barokk zene

Az olasz barokk opera

 A firenzei Camerata
• 1573-1580
• Giovanni di Bardi gróf házában
• Tagjai: Giulio Caccini, Pietro Strozzi, Ottavio Rinuccini,
Vicenzo Galilei, Jacopo Peri
• Giorlamo Mei – az antik tragédiákat énekelték
• „…nekem az olyan muzsikához kell szegődnöm, amelyet
Platón meg más filozófusok annyira magasztaltak, s
amelyről kimondták, hogy a muzsikában első a beszéd,
második a ritmus,harmadik a hang, nem pedig
megfordítva.” Giulio Caccini
 Az opera születése
 hangszerrel kísért szólóének – monódia
(a dallam a szöveg ritmusát követi, a
hangszer(ek) a szöveg mondanivalóját támasztják
alá)
 Giacopo Peri:
Dafné – 1600. okt. 6.
Euridice – 1600 (szöveg: Rinuccini) – IV.Henrik és
Medici Maria esküvőjére
 Giulio Caccini:
Euridice - 1602
• recitativo secco (énekbeszéd)
 Drama per musica – az opera elődje

Az olasz barokk opera fejlődésének útja:

 Firenze
 Velence
 Róma
 Nápoly
Claudio Monteverdi
(1567-1643)
 - - Cremonában született
 - mestere: Marc-Antonio
Ingegneri Ingegneri
 - első művét 15 évesen
 írta
 - 1587- I. madrigálkötet
 - 1590 – II. madrigálkötet
 (Tasso versei)
 - 1590-ben elhagyja Cremonát
Cremonát

 ----
Mantova
 1590- től Vicenzo Gonzaga herceg szolgálatában
 viola-játékos, az udvar zenei életének vezetője
(csak 1603-tól zenemester)
 1595 megnősül
 1595 török elleni hadjárat Magyarországon
(Esztergom, Visegrad)
 1599- Lotharingia, Flandria
 III. (7 kiadás), IV., V. madrigálkötet
 1607. Orfeo
 1608. Arianna
 1612-ben elhagyja Mantovát
 Madrigálok
 Hatások:
- Cremona: Palestrina stílusának ismerete
- utazások: Magyarország, Flandria,
Lotharingia
- a mantovai zenei légkör (Marenzio,
Gastoldi, Vecchi, de Werth (az udvari zenekar
vezetője), da Viadana (a dóm karnagya),
 új harmóniavilág, szenvedélyesség, merészség
 Artusi kanonok támadása (1600): A modern zene
tökéletlenségéről
 3 év múlva Artusi újabb támadása – válasz: IV.
majd V. madrigálkötet
 Shcerzi Musicali - Giulio Cezare válasza Artusinak:
„A beszéd legyen ura a zenének és ne szolgálója”
„Az alap, amire a modern zeneszerző épít, az
igazság”
 concertáló stílus, megszűnik az a capella jelleg,
cembalo, gitár v. más hangszer kíséri
 Operái
 Accademia degl’Invaghiti (1562, Cezaro
Gonzaga) kérésére operát ír
 Orfeo – 1607. II. 24.
- „Favola in musica” (Mese zenében
elbeszélve)
- nagy előadói apparátus (szólisták, kórus,
tánckar, 40 tagú zenekar)
 A hangszereket nemcsak elő- és
közjátékokban, hanem drámai helyzetek és
jellemek kíséreteként is használja
 A kórus a görög drámákban betöltött
szerepéhez hasonló feladatot kap
 A deklamáló szólamok drámailag és
zeneileg élő dallamok
 A recitativo áriaszerűvé válik
 Megjelenik a háromrészes ária
 Visszaidézett zenei témák – keret
 Az opera hőse ember
 Az opera szereplői
• Orfeus
• Euridice
• Silvia

• Charon
• Pluto
• Prosperina

• Apollo
Velence
 1613-tól a velencei Szent Márk székesegyház karnagya
 A mantovai udvar kérésére továbbra is komponál
 1624- Tancred és Clorinda párviadala (Tasso: A
megszabadított Jeruzsálem)
 1637 – az első nyilvános operaház, San Cassiano – a
század végéig 16 színházban 350 operabemutató
 Monteverdi a legkeresettebb zeneszerző, több operát
ír, de csak kettő maradt fenn:
- Odüsszeusz hazatérése
- Poppea megkoronázása (1642)
 Poppea megkoronázása
 Szövegkönyv: Busenello
(Tacitus)
 Nem mitológiai téma
 Szereplők:
Drusila Seneca
Otho Octavia
Poppea Nero
Arnalta
 Az élet szépítés nélküli ábrázolása
 Nero szólamát kasztrált tenor énekli
(szoprán)
 Arnalta szerepe tenor szólam
 Az énekesek legnehezebb feladata a le
nem jegyzett díszítések éneklése
 A több szálon futó cselekmény
folyamatosan éberen tartja a közönség
figyelmét
A római opera
• VIII. Orbán pápa idején (1623-1644)
• Barberini család – művészetpártolók, a zenedráma
pártfogói
• Előadások a Barberini palota színháztermében
• Legtermékenyebb librettista Rospigliosi bíboros
(későbbi IX. Kelemen pápa)
• Moralizáló jellegű vígopera ( pl. Aki szenved,
reméljen)
• Könnyed behízelgő dallamok
• A Barberini színház – fejlett színpadtechnika (mozgó
díszletek, jégeső, vihar és csatagépek, levegőben
lovaglás technikája, stb.)
• X. Ince pápa idején száműzik Rómából az
operát
• A római zenészek Velencében, Párizsban
találnak új állást
Luigi Rossi (1597-1653)
 Nápolyban tanul
 Antonio Barberini hívja Rómába
 VIII. Orbán pápa szolgálatába áll
 1646 – Mazarin bíboros Párizsba hívja –
 1647 Orfeo
A nápolyi opera
Alessandro Scarlatti
(1660-1725)
 Két város: Róma és Nápoly
 Rómában tanult
 Carissimi tanítványa
oratórium (Jephta)
 Krisztina királynő szolgálatában
(madrigálok, közel kétszáz szólókantáta)
 Santa Maria Maggiore egyik zenei
vezetője (zsoltárok, motetták,
orgonaművek, misék)
 115 opera (jelentős újítások)
 Nápoly: - udvari karmester
- nápolyi konzervatórium igazgatója
 Első színpadi műve vígopera (Rómában)
 A nápolyi opera jellemzői:
- követi a velencei ízlést – a velencei operaszövegek
sémái (szerelem, intrika, bonyodalmak)
- kiszorul belőle a népies buffa-elem
- csak a fennkölt, komoly elem maradhat
- komoly opera – OPERA SERIA (stilizált tragédia)
- énekiskolák (kasztrált énekesek)
- énekesi virtuozitás (primo uomo, prima donna)
 A. Scarlatti újításai
 Drámai együttesek (először: kvartettnél
nagyobb együttesek – szeptett)
 Az ária és recitativo mellett zenekarral kísért
recitativo: recitativo accompagnato
 Kihasználja a zenekar ábrázoló erejét
 Zenekara színes, ismeri a concertáló stílust
 A zenekar az opera elején kapja a legnagyobb
szerepet: nyitány - szimfónia (gyors- lassú-
gyors) – a szimfónia máig élő előfutára
A francia opera a XVII. században
Jean Baptiste Lully
(1632 1687)
 1632 Firenze – Giovanni Battista di Lulli
 14 évesen apródként kerül Párizsba
 Neves orgonistáktól (Gigault, Métru,
Roberday) tanul zeneszerzést
 Kiváló hegedűs – bekerül az udvari
zenekarba
 1652- től zenekarvezető és egy 16 tagú
vonószenekart is megalapít (XIV. Lajosnak
három zenekara volt)
 1661 – állampolgárságot kap, megnősül és
a királyi zenekar intendánsa lesz
 táncdalokat, udvari dalokat és
balett- komédiákat komponál
 Ismeri az olasz operát, de úgy véli, ez francia
nyelven nem megvalósítható
 1671-ben felépül a zenés színház – alapítója:
Perrin (nyitóelőadás: Pomon c.pásztorjáték)
 1672-ben Lully megszerzi a színházat és új
társulatot alapít (régi balettjeiből összeállított
pásztorjátékot mutat be)
 1673- első zenés tragédia: Cadmus et Hermione
 egyedül alakítja ki a francia nagyopera sítlusát
 Legismertebb művei: Alcestis, Theseus
 Racine színházában figyelte és lekottázta a
színészek hanglejtését (deklamáló stílus)
A francia opera előzménye:
- az udvari balett (tánc és kórus)
- a pásztorjáték (áriák, látványos felvonulások,
táncok sorozata)
A francia nagyopera sajátosságai:
- a pásztorjáték elégikus hangulatát őrzi
- száműzi a népies, vaskos és vígjátéki elemeket
- nincsenek végletek (tragikus szenvedély vagy durva
komédia)
Lully újításai:
 egy-egy népi tánc stilizált változata (menüettek,
gavottok, bourrée-k – ellensúlyozzák a
recitativókat)
 táncok középső részeiben kiemeli három fúvós
szólamát (a menüett tételek trióinak
előzménye)
 nyitányai: „ouvertur”-ök – lassú –gyors – lassú
 kiváló logikai építmények, de hiányoznak a szép
dallamok és a drámai mélység (Romain Roland)
Az angol barokk opera
Henry Purcell
(1659-1695)
Munkássága:
 Londonhoz és a Westminster apátsághoz
kapcsolódik
 19 évesen udvari hegedűs és zeneszerző
 művei: dalok, duettek, kantáták, hangszeres
kamaraművek, egyházi művek
 az Anthem (angol nyelvű motetta hangszeres
kísérettel) mestere
 Legismertebb színpadi művei:
- Dido és Aeneas
- Arthur király
- Tündérkirálynő
Dido és Aeneas
 bemutató:1689
 szövegkönyv: Nahum Tate – Vergilius Aeneis c.
művének IV. könyve alapján
 előadói apparátus: két hegedűszólam, brácsa és
csembaló
 áriát ,duettet,kórust, zenekari nyitányt, pantomimikus
táncot, madrigál-együttest és drámai jelenetet fog
össze egységes műalkotássá
 eccho-hatás
 különlegesen szép dallamok
 Ismétlődő basszus fölött szabad variációk
(passacaglia)
A német színpad nélküli zenedráma
Heinrich Schütz
(1585-1672)
• 1585- Köstritz
• A Kassel-i őrgróf fiúkórusában énekel
• Marburgi egyetem – jogi tanulmányok
• 1609 – Velence, Giovanni Gabrieli tanítványa
- Olasz madrigálok
- velencei ízlés
- de: könnyed helyett szövevényes formázás
- drámaiság (drámai ellentételezés)
- sötétebb tónus
1612- visszatér hazájába
1613 – tól haláláig a szász választófejedelem
szolgálatában (Drezda)
• 1619 - Dávid zsoltárai – német nyelven
- német nyelvű recitatív ének + énekes és hangszeres csoportokat szembe
állító velencei stílus
- négy csoport versengésére építkezik:
1. alt és tenor énekes + fuvola és fagott
2. szoprán és tenor + lant
3. hegedű, szoprán + három térdhegedű
4. kórus
 néha 21 szólam is megszólal egyszerre

• 1623 - Feltámadás
- az egyre divatosabb passió műfaj keretébe tartozik
• 1627 - Dafné - az első német opera (Rinuccini szövege alapján) – zenéje elveszett, a
német szövegkönyv dramatizálta az eredeti elbeszélő stílusú szövegkönyvet
• 1628 felesége halála – visszatér Velencébe
• Monteverditől tanul, de az operaszínpadot még
nem ismerhette meg – az egyházzenét
tanulmányozza
• Velencében 1629: Symphoniae Sacrae (egyházi
koncertek)I. kötet (még két kötet: II.1647, III.
1650)
- barokk concerto zene: ének- szólótól szextettig,
hangszerszólamok szolisztikus igénnyel
Aud. 70. zsoltár
• Hasonló művek kis együttesekre: Kis vallásos
koncertek (1636)
• A háború miatt kétszer szabadságot kér és
Koppenhágába utazik (1633, 1637) a királyi
udvarba, - jelentős zenei élet (Dowland)
• 30 éves háború idején megrendelést kap
• (1636): Musicalische Exequien (szólisták, 6
és 8 szólamú kórus,orgona)
- 3 tétel: 1. Kyrie, Glorie
2. Búcsúztató motetta
3. Osztott kórus
• A háború után visszatér Drezdába, ekkor írja a
Symphoniae Sacrae III. kötetét és 27 német nyelvű
motettát
Aud. Damaszkuszi látomás („Saul, Saul mit üldözöl
engem? Nehéz neked az ösztön ellen rugódoznod.”
• 1657- nyugalomba vonul, de töretlenül alkot:
1664 Karácsonyi oratórium
1666 Máté passió – a mű végén élete
egyetlen korál kompozíciója – szellemi végrendelet
(81 éves)
1671 Német Magnificat
• Az egyetlen német szerző, aki 150 év alatt
a korált mellőzve építi fel életművét
• Hídszerepet tölt be korok, valamint az
olasz és német zenei ízlés között
• „Vele lép be a németség a muzsika
történetébe” (Kroó György)
 A XVII. század hangszeres zenéje
Előzmények:
1. A hangszerkészítés felvirágzása – Cremona
2. A zenekar kialakulása a XVI. század végén
3. A motetta hangszeres formája – ricercare
4. Az angol virginálzene vívmányainak elterjedése a
kontinensen (Jan Pieterszoon Schveelinck,1562-
1621): variálás – ezen az úton fejlődik tovább a
ricercare
 Ricercare

• hangszeres darab
• kánonszerű tételek sorozata
• egymást utánzó szólamokból áll
• imitációs tételek sorozata jön létre
Sweelinck újítása: mindegyik tétel azonos téma, DE:
- a többi szólam jellegzetes külön témával társul ehhez a
minden szakaszban megismétlődő témához
- új szakasz, új társtéma
- az eredeti téma minden szakaszon végigvonul
 variálás: az eredeti téma az egymást követő szakaszokban, más
társtémával, más változatban áll a szakaszok középpontjában
 a fúga kialakulásának kezdete
Aud. Schweelinck: O Petre, tot u bidden stelt
 • Monteverdi kortársa
Girolamo Frescobaldi
• A Szent Péter székesegyház orgonistája
(1583-1643) Ricercare:
• ugyanaz a téma a ricercare mindegyik
szakaszában, DE:
• az alaptémát is mindig variálta – mindig
új ritmusban szólal meg
Stílusa:
• kromatika
• gazdag díszítés
• sűrű és hirtelen tempóváltoztatás
• éles kontrasztok
• virtuozitás
Aud: Orgonafantázia
 Az orgonavariáció
• A variáció szelleme a hangszeres, (főképp orgona) korál
feldolgozásokban jelentkezik – a fúgához vezető polifon
szerkesztés
• 60-as évek – orgonakorál-variáció fő típusai:
1. A korál a felső szólamban jelenik meg erősen díszítve -
George Böhm
2. A több szakaszos ricercare-t tekinti alapnak: a korálsorokat
elválasztja, és mint külön témákból kis fúga-szakaszokat sző
Johann ChristophPachelbel
3. Fantáziaszerű - az előjáték a koráltól független dallam –
variációk a korál dallamára, amely soronként más-más
szólamban jelenik meg
Dietrich Buxtehude
Aud: Buxtehude: d –moll toccata
 A francia clavecinisták
• A barokk kor jellegzetes hangszere a virginal,
amelyet a franciák clavecin-nek neveznek
• XV. Lajos kora – rokokóba hajló barokk
• Louis Couperin – kikísérletezi a hangszer által
megkövetelt játéktechnikát, a díszítéseket
(a hangszeren nem lehet dinamikai árnyalatokat
játszani, ezért hangsúlyokat sem)
Legjelentősebbek: Jean Philippe Rameau, Jean-
Marie Leclaire és Francois Couperin
 • A francia királyi udvar orgonistája
Francois Couperin • Az udvar biztonságot kereső,
(1688-1733)
finomkodó gáláns pompájának
légköre
• Couperin zenéje elegáns,
választékos
• Megteremti a clavecin játék
sajátos stílusát
• Egyházi (Saint Gervais templom
orgonistája) és kamaraművek
mellett rövid karakterdarabok
• 8-10 karakterdarab egy
ordre (sorozat)- 240 mű, 27 ordre
• Ordre-jaiban felvonultatja kora jellemképeit: öreg és
ifjú gavallér, udvarhölgy, pásztorlány, szobalány, apáca,
aratók, Diána istennő, Provence-i matróz, az álarcosbál
különös figurái, vándorzenészek stb.
• Saját bevallása szerint embereket és tárgyakat akart
ábrázolni
• A zene nyelvén kora krónikása
• Az aratók
• téma – új kép (couplet) – téma – új kép – (…):
• R – c1 – R - c2- R – c3 – R
• R – azonos hangnem, C – más-más, de közeli hangnem
• ABACADA (…)A KISRONDO v. Couperin-rondo
• Aud. Mónika nővér
 A szonáta
• A XVI. században a szonáta elnevezés mindössze
a zene hangszeres jellegére utal: „canzone da
sonar” (játszani való chanson, G. Gabrieli)
• XVII. sz. közepe: több összetartó tételes
hangszeres mű
- azonos hangnem (egy lassú tételben közeli
hangnembe való váltás)
- különböző metrumú (lassú, gyors tételek
váltakozása)
• két típus: sonata da chiesa, sonata da camera
 • Életművének legfontosabb
Arcangelo Corelli
műfaja a szonáta
(1653-1713)
• Öt sorozatban adta ki szonátáit
(op. 1-5), minden op. 12
szonátát tartalmaz
• Op. 1-4 triószonáták: két
dallamhangszer és continuo (a
continuot egy mély és egy
akkordikus hangszer játssza –
4hangszer)
• Op. 5 hegedűszonáták continuo
kísérettel
• szonátái négy-öt tételesek
• lassú tétellel indít, gyorssal zár
• a lassú tétel végén félzárlat (domináns
akkord)
• a tételek két nem egyenlő részből állnak,
mindkettőt meg kell ismételni
• első rész: alaphangnem – dominánson zár
• második rész: más hangnemek (pl.
szubdomináns) visszavezet az alaphangnembe
 barokk szonátaforma
• Stílusa:
- lassú tétel: éneklő jelleg, dallamosság
- egyik gyors tétel imitációs szerkesztésű
- technikai újítás: kettős fogások
- a leírt hangok a szólam vázlata – az
előadó feladata a díszítések, futamok,
átmenő hangok rögtönzése
 Concerto grosso
• Concerto – XVII. sz. elején előadási típus:
különböző hangszínek, hangerő szembeállítása
(Viadana, G. Gabrieli)
• A szembeállított csoportok egyike szólisztikussá
válik (Lully, velencei nyitányok)
• A vonószenekarokra alkalmazott elv 1677 –
Giovanni Battista Bononcini
• tutti vs. Concertino
• concerto grosso (4-6 tétel)
Aud.
Corelli: e-moll concerto grosso
 Concerto
• Torelli – két hegedűszólam a concertinóba
• Concerti musicali sorozatban ezen a helyen
szólót ír elő :
 szólóhangszer + zenekar = versenymű
Giuseppe Torelli
(1658-1709)
Tomaso Albinoni
• a tutti szakaszokat két-
(1671-1751) három hosszabb
szólószakasszal váltogatja
• még nem a szóló hegedű
egyéni dallamára, inkább a
hangszeres virtuozitására
koncentrál
• A velencei sinfonia
mintájára három tételes
Antonio Vivaldi
• Velence
(1687 – 1741) • Apja a Szent Márk
székesegyház hegedűse
• Apja, majd Lagranzi (Szt.
Márk sze. karmestere)
tanítja
• pap lesz de asztmája miatt
felmentik a misézés
kötelezettsége alól
• A velencei
leánykonzervatórium tanára
• 35 évesen művészkörútra indul mint
operaszerző és hegedűművész
• 1718-1722: kizárólag operák Vicenza,
Velence Róma, Mantova, Verona, Firenze
számára írt operákat
• külföld: Bécs, Németország, Franciaország
• Rendkívül termékeny zeneszerző: „Saját
kijelentése szerint gyorsabban írt meg egy
versenyművet, semmint a kopista
lemásolja” (De Brosses)
Művei: (kb)
• 40 opera
• 40 egyházi mű (oratórium, motetta,
kantáta, Stabat mater, egyházi versenymű
• sinfoniák
• triók
• szerenáták
• Eclogák
• Kb. 400 versenymű
• Új hangszínek, új hangzások, új kifejezésmódok iránti
vágy: hegedűszonáta, gordonkaszonáta,
fuvolaszonáta, oboaszonáta, hegedű-gordonkaszonáta
• Versenyművek: szólóhegedűre, 2,3, 4 hegedűre,
gordonkára, fuvolára, oboára, kürtre, fagottra,
mandolinra
Aud: Concerto két hegedűre, a-moll (op.3, Nr. 6), II. tétel
• Címek: „A szeszély”, „A harmóniai találékonyság
erőpróbája”, „A négy évszak”, „A hűséges pásztor”,
„Tengeri vihar”, „Vadászat”, „Mulatság”, „A gyanú” ,
„Éjszaka” stb.
Aud: A négy évszak (op. 8) A tavasz, A tél
Johann Sebastian Bach
(1685-1750)
Bach család: XVI. - XIX. századig:
- kb. 80 muzsikus
- 14 zeneszerző
• J. S. Bach: Eisenach, 1685.
• Apja: Johann Ambrosius Bach – városi zenész
• Tíz éves korában árván maradt – bátyja, Johann Cristoph
neveli
• 1708 – Weimar (első állása) – hegedűs: koncermester,
kamarazenész és orgonista
• Arnstadt – orgonista , - Lübeck: találkozás Buxtehudeval
• Mühlhausen: tanácsválasztásra - első nyomtatásban
megjelent műve: Gott ist mein König
• 1717 – 1723: Köthen – Lipót herceg udvari zenekarát vezette
• 1721 – második házassága: Anna Magdalena
Wilken (szoprán)
• Zeneszerzés: termékeny időszak
- Clavierbüchlein für Anna Magdalena Bach
- Brandenburgi versenyek (1721)
- versenyművek, alkalmi kantáták, szvitek,
szonáták
- Das Wohltemperierte Klavier
• 1723. Lipcse, Tamás templom
• A Tamás templom és iskola kántori és
zeneigazgatói állása
• A Collegium Musicum hangszeres együttes
vezetője (Telemann alapította), világi zene
• Minden vasárnapra új kantáta
- 1723: karácsonyra - Magnificat
- 1724: húsvétra - János passió
- 1724: karácsonyra – Sanctus
- 1727: húsvétra – Máté passió
- 1729-től világi kantáták: Parasztkantáta,
Kávékantáta
• 1747: II. Frigyes porosz király meghívása -
újdonság: fortepiano
• 1742-1749:
-A fúga művészete
- h-moll mise
• életében első sorban nem mint zeneszerzőt,
hanem mint virtuóz csembaló- és orgonajátékost
tisztelték
• Az operán kívül szinte minden műfajban alkotott
• A zongorajátékban először ő használta a
hüvelykujjat
• Művei: - kb. 250 kantáta, ebből 200 egyházi
- Máté passió
- János passió
- h-moll mise
- A fúga művészete
- Brandenburgi versenyek
- Das Wohltemperierte Klavier (minden dúr és moll
hangnemben egy-egy prelúdium és fúga)
- Goldberg variációk
- Magnificat
- orgonaművek, versenyművek, szvitek, invenciók
(didaktikus művek)
- Musikalisches Opher (Zenei áldozat) – Nagy Frigyes
témájára 13 darabból álló sorozat
• Mint zeneszerzőt, csak a XIX században
kezdi megismerni a közönség
(Mendelssohn)
• 1950.- Wolfgang Schmieder – Bach
műveinek jegyzéke: Bach Werke
Verzeichnis, BWV
• A jegyzék 1087 művet tartalmaz, műfajok
szerinti csoportosításban
 J. S. Bach vokálimfonikus művei
1. Oratóriumok: Húsvéti oratórium
Mennybemeneteli oratórium
Karácsonyi oratórium (6
kantátából álló sorozat)
2. Kantáták: egyházi (kb. 200)
világi (17) – Vadászkantáta (Weimar)
- Kávékantáta
- Parasztkantáta
3. Passiók: feltehetően 5 passió, DE:
- a Lukács passió valószínű ismeretlen szerző
műve, mely Bach másolatában maradt fenn
- a Márk passió elveszett
- egy nyom nélkül elveszett
- János passió (1723)
- Máté passió (1729)
4. Mise: - h-moll mise (a kantátától az
különbözteti meg, hogy hiányzik belőle a
recitativo és a korál)
 Máté Passió
- a passiójáték már a középkorban is szokás volt, de a
reformáció után vált népszerűvé – Luther egyháza a
vallásos hitet emberközelbe akarta hozni –
passió+zene ezt a célt szolgálta
- Bach passióinak előzménye Schütz
- A Máté passió alapjai:
a. a Biblia szövege- „testo” (elbeszélő, eveangélista),
- megidézett szereplők: Jézus,
Júdás, Péter, Pilátus
- megszemélyesítő kórustételek:
un. Turbák: nép, tanítványok
b. A mindenkori kommentár – Picaneder
költeményeit használta fel
c. Protestáns korál
Zenei eszközök:
- A recitativókat egyszerű continuo kíséri
(orgona+basszushangszerek)
- Jézust a vonószenekar tartott akkordjai
- Áriák: általában da Capo szerkezetűek + az
énekhang mellé egyenrangú
hangszerszólamok – concertáló szólamokon
szól az ária (pl. Bűnbánat és vezeklés – alt ária)
- A kórustételek:
- a Biblia szövegére épülő kórusjelenetek
(turbák)rövidek, frappánsak
- legrövidebb, legfrappánsabb: Barrabást!
(egyetlen akkord a szöveg ritmusában)
- evangélista: D-dúr (Sie schprechen!)
- orgona: D dúr
- disz alapú szűkítet szeptimakkord
- Kettőskórus: zenei-eszmei felelgetés
1. a passiótörténet kortársa
2. a mai hívők reflexiói (a Bibliában nem
létező szövegek)
Georg Friedrich Händel
1685 - 1759
• Halle
• joghallgató, de nem akart apja kívánsága
szerint jogász lenni
• 1703: 18 évesen- Hamburg – a német opera
akkori központja (itt 4 operát ír)
• 1706 Itália – megismerkedik Alessandro és
Domenico Scarlattival
- Velence – 1709 – Agrippina című
operájának bemutatója – a szakma és a
közönség ünnepli
• 1710 – Halle majd London - Rinaldo című opera
bemutatója
• 1711 – Hannover – udvari karmester
• 1712 – London – Utrechti Te Deum - végleg itt
marad (1726-tól angol állampolgár)
• 1720-1740: a londoni olasz operaház irányítója
• Sikerül elnyernie a királyi udvar pártfogását (‘30-
as évek)
• Vetélytársak gyűrűjében alkot
• Termékeny időszak: - bibliai és mitológiai témájú
oratóriumok: Sándor ünnepe, Saul, Izrael
Egyiptomban, Messiás, Sámson, Júdás
Makkabeus, Jefta
• Az angol kórushagyományok és Purcell hatása
•

• Händel háza Londonban

• Az 1750-es években szemműtét, de
megvakul, tovább is koncertezik
• Operái (40) – az olasz opera seria kereteit
tartják meg (Rinaldo, Julius Caesar,
Rodelinda, Xerxes)
• Oratóriumai: - drámai szellem
- a drámaiság eszköze a
monumentális kórus
- nem egyházi kompozíciók,
hanem színpad nélküli zenedrámák
 A Messiás
• Bemutató: Dublin, 1741
• Szövegét maga állította össze az Ó és Új testamentum
szövegeiből (Jézus születése, élete, tanítása,
szenvedése, halála, feltámadása)
• Elmélkedés a megváltásról, az üdvösségről
• 52 tételből, három nagyobb egységből áll, nincs testo
I. a Messiás várása
II. Passiótörténet (20-29. tételek)
37.sz. kórus: Halleluja – D-dúr
III. Jób könyvét idézi: „Tudom, hogy az én Megváltóm
él”
Ámen-fúga – D-dúr
 Hangszeres művei
• Az olasz hagyományokat őrzik
• Concerto grosso: op.6 (12)
• Szvitek
• Szonáták
• Trió hegedűre, fuvolára, fuvolára, continuóval
• Zongoraművek
• Orgonakoncertek (20 versenymű, melyeket hárfán is
játszottak, - Vivaldi hatása, de: tömörebb, súlyosabb,
pátosz, az előadó rögtönző képességének tág teret enged
Átmenet a barokkból a klasszicizmusba

• A XVIII, század közepén stílusváltás

• 1750 – konvencionális korszakhatár, de: még él
a régi, de már bontakozik ki az új stílus
- közvetlenség
- egyszerűség
- világos építkezés
- szimmetrikus formák
• Az új stílus fokozatosan hódít teret
Giovanni Battista • Nápolyi zeneszerző, előremutató, új
Pergolesi hang
(1710-1736) • A dél-olasz zene behízelgő
dallamossága
• Első sorban operaszerző
opera seria
opera buffa
• A vígopera a rögtönzött vásári
komédiák (comedia dell’arte)
hagyományait követi, vagy a „komoly”
operákat parodizálja
• Eleinte nem önálló műfaj, csak közjáték
• Egy este 2 opera: 3 felvonás opera
seria, 2 felvonás opera buffa (a
szünetekben)
Művei:
• Opera seria: L’Olimpiade
Il prigioniero superbo
(A büszke rab)
Adriano in Siria
• Opera buffa: Salusita
La serva padrona
Lo frate’nnamorato
Livetta e Tracollo
• Egyházi művei: Missa Romana (1735)
Stabat Mater (1736)