Piacgazdaság

Közgazdasági alapfogalmak
• Termékek= áruk : A szükségletek kielégítésére szolgálójavak (anyagi és
nem anyagi)
• Szolgáltatások: Olyan tevékenység, amit egy vállalkozás értékesít,
aminek az eredménye fontos (megfoghatatlan, értékkel bír)
• Erőforrások=termelési tényezők, ami kell a termékek és szolgáltatások
előállításához
Erőforrások fajtái
• Munkaerő
• Természeti erőforrások
• Tőkejavak
• Vállalkozó
• Információ
Gazdaság legfontosabb szereplői
1. Fogyasztó > szükségletet képviseli> gazdaság mozgatója
2. Termelő > a szükségletet elégíti ki > javakat termel
3. Állam> komplex intézményrendszer > biztosítja a társadalmi
újratermelés folyamatosságát (gazdasági és gazdaságon kívüli
eszközökkel

1.-2. egymásrautalt!!!
Szükséglet < > szűkösség

• Nincs annyi erőforrás, amennyi a szükséglet kielégítéséhez kellene

• Ez általános probléma a gazdaságban
• Haszonáldozat: Döntést kell hoznunk, valamiről le kell mondanunk
(pl. pizzát veszek 1000 forintért, ezzel együtt lemondtam az u.ennyibe
kerülő mozijegyről> a mozijegy a haszonáldozat)
Döntésben segít, ha mérlegeljük az előnyöket(haszon-profit)
hátrányokat(veszteség)
Gazdasági rendszerek
Közgazdaság 3 alapkérdése
• Mit?
• Hogyan?
• Kinek?> Milyen elosztási rendszer dominál?
Gazdasági rendszerek típusai
1. Tervgazdaság – tervutasításos gazdaság : állami tulajdonban a
termelési tényezők, központi hatalom akarata érvényesül az
elosztásban (tervek)
2. Piacgazdaság: erőforrások magánkézben, elosztás szabad döntés a
termelő és a fogyasztó között
3. Vegyes gazdaság: piacgazdaság, de az állam is szerepet vállal. Állami
szerep: döntéshozó, szabályozó, tulajdonos>>ilyen a mi gazdaságunk
Verseny
• A piacgazdaság fontos mozgatórugója
• Kereslet – kínálat oldalon egyaránt jelen van
Piacgazdaság alappillérei
• Termelési tényezők magántulajdonban
• Döntések és vállalkozás szabadsága érvényesül
• Valóságos piac működik
• Verseny
• Állami beavatkozás korlátozott
Állam szerepe a piacgazdaságban
• Vevő és eladó is lehet
Eladó: állami vállalatok (TV,MÁV)
Vevő: fogyasztási cikkek piacán vásárol (papír, benzin)
• Jövedelmek újraelosztása
Adók, járulékok ----be (pl ÁFA, TB, SZJA)> TERMELŐTŐL,
FOGYASZTÓTÓL
Juttatások a háztartásoknak -----ki ( nyugdíj, munkanélküli járulék,
GYES,segélyek); támogatások vállalatoknak (pl.
ártámogatás)>>>>ÁLLAMI TRANSZFER
Külföld szerepe a piacgazdaságban
• Import-export
áru, szolgáltatás
Jövedelem
Munkaerő
Tőke
Piac
• Vevő-eladó találkozási helye
Külföld szerepe a piacgazdaságban
• Import-export
áru, szolgáltatás
Jövedelem
Munkaerő
Tőke
Kereslet törvénye
• Alacsony áron többet veszel
Teremék ára
• Piaci kereslet-kínálat határozza meg.
• Magas ár mellett túlkínálat > ez csökkenti az árat, hogy a termék
eladható legyen
• Alacsony ár mellett túlkereslet> növeli az árat
Mitől változik meg a kereslet?
• Emberek ízlése változik
• Fogyasztók jövedelmi helyzete
• Helyettesítő termék árának változása
• Kiegészítő termék árának változása
Mitől változik meg a kínálat?
• Költségek változása
• Más profitszerzési lehetőség ( ha van jobban jövedelmező, azt gyártja)
Piacgazdasági rendszer kiépülése
Magyarországon
• Államszocialista rendszer- Kádár-korszak: gulyás-kommunizmus/legvidámabb
barak/puhadiktatúra/fridzsiderszocializmus – relatív gazdasági jólét
fenntartása >> hitelfelvétel (külső forrással)
• Rendszer lazítására tett lépések: Új gazdasági mechanizmus 1968 > nem járt
sikerrel(politikai változás nem kísérte a gazdasági változást> visszarendeződés
politikai okból)
• 1973> országeladósodása> hatalmas kölcsönök (korszerűtlen,rossz
hatékonyságú termelés, lakossági fogyasztás , „jólét” fenntartása..)
• 1980 Lengyel politikai válság>>>hitelmoratórium a szocialista országokra
(Nyugat!) A külkereskedelmi kedvezményeket is befagyasztották.
Tőkekivonási folyamat vette kezdetét.
Piacgazdasági rendszer kiépülése
Magyarországon
• Magyar gazdasági válság jegyei 1980-as évek végén:
1. Torz gazdasági szerkezet (hiányzó szolgáltatási szektor, uralkodó nagyüzem)
2. Egyensúlytalanság a gazdasági területeken
3. Tőkehiány
4. Korszerűtlen, kiépítetlen, szűk kapacítású infrastruktúra
5. Bújtatott munkanélküliség („kapun belüli” munkanélküliek száma többszázezer)
6. ”második gazdaság” bevételeit/jövedelmét nem lehetett tőkésíteni> fogyasztás
7. Külső adósságállomány hatalmas
8. Vészesen lecsökkenő deviza- és valutatartalék
9. Keleti piacok összeomlása
10. Gyors infláció
11. Jóléti intézményrendszerek terhei
Piacgazdasági rendszer kiépülése
Magyarországon
• A társadalmi-gazdasági viszonyok átalakítása megkezdődött a ‚80-as évek végén.
• A piacgazdálkodásra átállás nagyon nehezen ment, mert nem voltak tartalékaink,
nagyon mély volt a válság>> a lakosság terhei tovább nőttek, gazdasági
teljesítmény csökkent, fogyasztás visszaesett> nem lett „gazdasági csoda”
• 1980-as évek végén fontos modern gazdasági törvények születtek: 1988-tól
korszerű adórendszer (SZJA, ÁFA), külföldi befektetések szabaddá váltak,
gmk/vgmk működésének engedélyezése, kétszintű bankrendszer,
tőzsdetörvény/értékpapírtörvény >> piacgazdaságra áttérés jogi háttere
• Magángazdaságban tapasztalatot lehet szerezni
• 1989 október 23 – hatályba lépett az új Alkotmányunk>> cél szociális
piacgazdaság megteremtése
Gazdasági rendszerváltás főbb feladatai
• Modern adórendszer kiépítése
• Vállalkozások szabadságának biztosítása
• Demokratikus intézményrendszer kiépítése
• Privatizáció (állami tulajdon magánosítása)
• Gazdasági szerkezet korszerűsítése
• Tőkehiány megszüntetése
• Modern pénzintézeti rendszer
Modern pénz
• Belső érték nélküli – nincs aranyfedezete> önmagában értéktelen>
segíti a gazdaság szereplőinek eligazodását a gazdasági életben
• Pénzteremtés – bankrendszeren keresztül > hitelpénz a modern pénz
• MNB magyar állam jegybankja hozza forgalomba.
• Pénz teremtésének módjai: hitel, külföldi deviza vétele
• Számlapénz> készpénz (konvertálható)
• Készpénzkímélő fizetési technikák előtérbe kerülnek
Pénz funkciói
• Csereeszköz
• Elszámolási egység > árak
• Fizetési eszköz
• Értékőrző > vagyon
• Nemzetközi pénz (pl. euró, dollár, angol font) > fenti funkcióit
nemzetközi forgalomban is betölti
Infláció
• Tartós árszínvonal-emelkedés
• Általános áremelkedés > egységnyi pénz értéktelenedését jelzi
• Defláció – infláció ellentettje
• Áremelkedés azt jelenti hogy van kereslet a gazdaságban> egy
tartományban ez jó, gazdasági növekedést serkentő hatású
• Ha mindennek nő az ára, akkor nem lehet tudni miért nő> piacgazdaság
legfontosabb jelzőrendszerét elveszti
• KSH (Központi Statisztikai Hivatal) közli az árszínvonal alakulását >
fogyasztói árindex alakulása (CPI) >Termékkosár tükrözi a magyar lakosság
fogyasztását
Infláció fajtái
• Alacsony (mérsékelt/kúszó)10% alatti: évente csak néhány %-al nő. A
gazdaság stabilitását nem veszélyezteti>>>ma MO.-nak ilyen: 0.5-8%
• Magas(vágtató,rohanó) 10% felett: árak gyorsan változnak, hirtelen
drágulás. Gazdaság stabilitása meginog. Tartós befektetések (pl.
ingatlan).Beruházási kedv csökken
• Hiperinfláció: Pénz teljesen elértéktelenedik> árucsere
Infláció – ki jár jól?
• A kölcsönt ad B-nek
• 1 millió egységnyi pénzt ad, 5%-os kamatra
• Ha az infláció 20%-os > A rosszul jár
• Az infláció olcsóbbá teszi a hiteltartozást
• Jegybanki alapkamat alacsonyan tartása> olcsó hitel politika >
élénkítse monetáris eszközökkel az MNB gazdasági növekedést
>>>inflációs politika
Infláció nyertesei lehetnek
• Hitelfelvevők – olcsóbb pénzt kell visszafizetni
• Árakat emelni tudó vállalkozó
• Bérüket emeltetni tudó alkalmazottak
Infláció vesztesei
• Hitelnyújtók
• Vagyonukat készpénzben tárolók
• Fix jövedelemmel rendelkezők
Devizapiac
• Valuta –országok kp fizetőeszközét a nemzetközi forgalomban
• Konvertibilitás – átválthatóság
• Deviza – számlapénz > külföldi valutára történő követelés
• Árfolyam – milyen arányban cserélhetők ki egymásra?
Euró
• 2002. január 1.- készpénz
• Euró-övezet
• Csatlakozás kritériumai/ Maastrichti kritériumok:
Költségvetési fegyelem: államháztartás hiánya max.3% a GDP-hez visz.
Alacsony államadósság: max.60%-os lehet a GDP-hez visz.
Árstabilitás: infláció 1,5%-al lehet magasab az EU 3 legalacsonyabb inflációjú
országánál
Kamatkonvergencia: hosszú távú kamatszint az előző pontban jelzett 3
országnál max. 2%-al lehet magasabb
Árfolyam-stabilitás (nemzeti valuta)
• Euróbevezetése lendületet ad a gazdaság növekedésének
• Olcsóbbá teszi a vállalkozások finanszírozását
• Idegenforgalmi előnyöket jelent

• Szkeptikusok: nemzetállamok önállóságukat féltik

Megtakarító-forrásigénylő-közvetítő a
pénzügyi piacon
• Megtakarító: nem költi el az összes jövedelmét
• Forrásigénylő: szüksége van pénzre
• Közvetítő: pénzügyi intézmények
Állami szerepvállalás
• A piac által elosztott jövedelmek egy részét az állam elvonja
- adók, illetékek, járulékok,vámok, bírságok…
• Újraelosztásra kerül ( társadalmi-gazdasági hatékonysák,
igazságosság):
- segélyek, vásárlás, beruházás támogatása, szolgáltatás ( oktatás,
egészségügy)
- Transzfer= állami segélyek, juttatások
Tőkepiaci termékek
1. Értékpapír – jövőbeni fizetésre ígéret
- Hitelpapír = kötvény: az értékpapír vásárlója kölcsön adja a pénzét
államkötvény> állam bocsájtja ki
Vállalti kötvény > vállalat bocsájtja ki
- Futamidő szerint lehet csoportosítani a hitelpapírokat:
Rövid lejáratú – 1 évnél rövidebb
Hosszú lejáratú – 1 évnél hosszabb
- Kamat : a kölcsön ára
Fix kamatozású hitelpapír
Változó kamatozású hitelpapír
Nem kamatozó hitelpapír (névérték alatt lehet megvásárolni, rövid lejáratú)
Tőkepiaci termékek - értékpapírok
- Részvény
• Tulajdonosi viszonyt megtestesítő értékpapír
- A részvény vásárlója tulajdonossá válik > részvény mértékéig
Vagyonhányadhoz való jog
Osztalékjog (évente)
Szavazati jog
• Részvénynek nincs lejárati ideje
• El lehet adni
Tőkepiaci termékek - állampapírok
• Szufficit – bevételi többlet
• Deficit – kiadási többlet
Államháztartási Hiány !
1997 óta a MNB nem nyújthat hitelt az államnak, nem vehet magyar
állampapírt > bank stabilitása, függetlensége megőrződik
Kötvények –állampapírok:
1. Kincstárjegy (1 évnél rövidebb vagy egyéves futamidő)
2. Államkötvény (1 évnél hosszabb lejárati idő)
Tőzsde
• Másodlagos értékpapírpiac
• Koncentrált piac- térben, időben kereslet-kínálat egy helyen
• Átlátható piac- nyilvános a tőzsdei kereskedés> gyors
információáramlás
• Szabályozott piac- biztonságos keretek között van az
értékpapírkereskedelem
Pénzügyi közvetítőrendszer
1. Banki pénzügyi közvetítők: kereskedelmi bankok, takarékpénztárak,
jelzálogbank…
2. Nem banki pénzügyi közvetítők:
A, intézményi befektetők: befektetési alapok, nyugdíjpénztárak,
biztosítók
B, Egyéb: pénzügyi vállalkozások: lízingcégek, befektetési vállalkozások
Banki pénzügyi közvetítők
• Kétszintű bankrendszer 1987 óta
• MNB a vállalatok és lakosság számára kereskedelmi banki
tevékenységet nem folytathat
• Lásd>> másik diasor
Jelenlegi állami nyugdíjrendszerünk
• Öngondoskodás fontos formája
• Nyugdíjbiztosítási rendszer feladata: fizetés egy részének levonása,
összegyűjtése > nyugdíj (időskori megélhetés)
• Nyugdíjpénztár: nyugdíj célú tőke felhalmozása
• Magyar nyugdíjrendszer 2 elemből áll:
1. Társadalombiztosítás
2. Önkéntes nyugdíjpénztárak
Magyar állami nyugdíjrendszer
• Felosztó- kirovó elven működő társadalombiztosítási rendszer
• Jellemzői
Folyó kiadás folyó bevételből fedezve
Folyó kiadáshoz igazítja a folyó bevételt
Személyek között újraelosztást végez
Nyugdíj összege függ a havi átlagkeresettől+ szolgálati idő hosszától
A társadalombiztosítási hozzájárulás mértékét törvény írja elő>
munkahely vonja le
Önkéntes nyugdíjpénztár
• Saját döntés
• Több önkéntes nyugdíjpénztár tagja is lehetsz
• 10 év tagság után lehet döntést hozni a megtakarításról
Biztosító
• Intézményi befektető
• Jövőbeni váratlan eseményre lehet előre felkészülni
• Közös kockázatviselés
• Káresemény> biztosítótársaság kárpótlást fizet
• Biztosítások csoportjai:
1. élet- és balesetbiztosítás
2. VAGYONBIZTOSÍTÁS
lízingcég
• Nem banki közvetítő
• Lízingbe adó megvásárolja az eszközt, amit a lízingbe vevő használ
lízingdíj fejében.
• A szerződés végén a lízingbevevő tulajdonába kerülhet az eszköz >
pénzügyi lízing
• Operatív lízing> nem kerül a tulajdonába
Faktorház
• Nem banki közvetítő
• Faktorálás: a követelés megvásárlásával pénzkölcsönzés
Brókercég
• Nem banki közvetítő
• Befektetési vállalkozástőzsdei kereskedésnél > számlát kell nyitni egy
brókercégnél> brókercég kezeli vesz-elad
• Brókercég jutalékot kap