9. Ismertesse Platón, Az állam c.

művének három hasonlatát és összefüggésüket részint Platón

demokrácia-kritikájával, részint az idea-tannal. Magyarázza Platón állítását, miszerint „Vagy a
filozófusoknak kell királyokká válniuk, vagy a királyoknak filozófusokká”.

Platón 3 munkákában foglalkozik kifejezetten politikával, annak elméleti hátterével,

viszonyrendszerével.
- Az Állam
- Az Államférfi
- A törvények

 gondolkodásában a politikai filozófia és az etika szorosan összefügg  arról gondolkodni, hogy mi

az állam célja, melyek a fő értékei elválaszthatalan kérdések voltak antik gondolkodásban
 műveinek alapjául szolgált az akkor fennálló görög politikai modell, de megalkotta az ideális,
eszmei állam mintáját is  annak létrehozását, társadalmi rendjét, kategorizálását,
szabályszerűségeit
 olyan tökéletes államot írt le, amely csak az ideák szintjén létezhet (utópia) – idealista politikai
filozófia
 hiába tekintett létező állam berendezkedéskre mintaként a megalkotott állam csak eszme
 szerinte a megfelelő államforma az arisztokrácia  ellenséges a demokráciával szemben, az általa
vázolt arisztokrácia fő vonása, hogy azok kerülnek uralkodó pozícióba, akik olyan erényekkel
rendelkeznek, amelyek őket a vezető helyzetbe segíti
 szembekerül az igazságosság problémájával és ezt etikai, politikai megközelítésből akarja feloldani
 összekapcsolja az egyéni és közösségi szempontokat; kinek mit jelent az igazságosság?
(egyénnek, közösségnek)
 emberi lélek 3 része (gondolkodói; indulatos, vágyakozó) – lélekrészek és erények kapcsolódása
ideális állam is felfogható lélekként  3 részre tagolható – rétegek sajátos erényekkel
rendelkeznek (bölcsesség, mértékletesség, bátorság)
 ha az erények harmóniában vannak az igazságosságot feltételez  ideális állam akkor lesz
igazságos, ha olyan társadalmi rétegeket különböztetünk meg, amelyek megfeleltethető egy-egy
lélekrésznek és rendelkeznek a maguk erényével
 állam 3 társadalmi rétege: vezetők, katonák és őrök, termelők rendje
vezetők: filozófusok – gondolkodó lélekrész, erényük a bölcsesség, feladatuk az állam vezetése
katonák: indulatos lélekrész, erényük a bátorság, feladatuk az állam védelme
termelők: földművesek, kézművesek, kerekedők – vágyakozó lélekrész. erényük a mértékletesség,
feladatuk az állam szükségleteinek kielégítése
Platón filozófiájának leghíresebb metafizikai tanítása az idea elmélet
ideák és érzéki létezők elválasztása révén lehetséges a vélekedés és tudás megkülönböztetése  tudás
a létezőre vonatkozik; nem tudás a nem létezőre; vélekedés a lét és nem-lét közötti tárgyakra
az Államban megjelenő 3 hasonlat összefügg; alapja, hogy a világ megismerésre vár, ehhez kell a
megismerő ember, és ez ismeret forrása

 fénymetafora/naphasonlat
- kiindulópontja: jó megismerésének szükségessége
- megismerés szükségessége: ahhoz, hogy bármit jónak tartsunk, meg kell győződnünk, hog
valóban jó-e az a dolog
- minden dologról felmerülhet a kérdés, hogy az adott dolgot mi teszi jó dologgá  jó
dolgokban közös, hogy jók  ez teszi őket jóvá
- meg kell ismerni a lényegi és létező jót egyaránt
- ami fontos az a megismerés, ami még fontosabb a jó megismerése
- látás kiemelkedő szerepe a megismerésben  látás feltétele annak, hogy a látó és a látnivaló
között kapcsolat jöjjön létre
- fényre van szükség a látáshoz  fény köti össze a látás érzékét a látás képességével
- fény elsődleges forrása: a nap
- ez az előbb felvázolt viszony ráhúzható az értelem és a megismerhető dolgok kapcsolatára 
miképpen a nap viszonyul a látható dolgokhoz és a látáshoz, úgy kapcsolódik össze a értelem
forrása és az értelmi megismerés: a megismerésre váló dolgok a legfőbb jó fényében válnak az
értelem számára megismert dolgokká

 platóni vonal hasonlat

- Platón kimondatja Szókratésszel, hogy a világon kétféle dolog van, látható és értelemmel
felfogható
- alapvető különbség van a látható világ és az ésszel felfogható világ között
látható: fizika objektumok (növények, mesterségesen létrehozott objektumok, állatok)
képek (árnyképek, tükörképek, műalkotások)
ésszel felfogható: alacsonyabb rendű ideák (matematikai műveletek, geometriai objektumok)
magasabb rendű ideák (igazságosság, szépség, különböző, hasonló)
- látható világ elemei: örök/állandó lét  megismerhetőek
ésszel felfogható: változékonyak  vélekedés, találgatása
- ami jó az felfogható és megismerhető az értelemmel rendelkezők számára; ugyanúgy, ahogy a
látható dolgok, a nap és a látók közötti kapcsolat felépül
 barlang hasonlat

- A barlang hasonlat Platón talán leghíresebb metaforája. A vonal hasonlathoz hasonlóan a Jó

ideájának természetét, illetve a létszintek közötti összefüggéseket (1: látható világ; 2:ésszel
felfogható világ) kívánja megvilágítani.
- sötétségből kijutó ember képe  látás révén megismerhető világ hasonló, mint amit a
börtönben/barlangban megtapasztalható, a tűz fény a nap fényéhez hasonló. A kijutás, a
felmenetel és a fent lévő dolgok észlelése, megtapasztalása megfelel a léleknek a gondolat
világába való felemelkedésével  kialakul a jó ideája a megismerhető dolgok által