 2.

WiDuT: Célok és eszközök

Ahogy a bevezető részben is említésre került, nem volt véletlen, hogy a tartományok
közigazgatásának korszerűsítéséhez szükséges dokumentációs és transfer (?)
(Dokumentations- und Tranferstelle) iroda felállításának ötlete termékeny talajt talált egy
1995 végén a Német Közigazgatási Tudományok Egyetemén tartott képviselő testületi ülésen,
ahol az összes tartomány és a szövetségi kormány is képviseltette magát. Az ötlet épp olyan
egyszerű volt, mint meggyőző: átfogó tapasztalatcsere révén létrejöhet az együttműködés; a
kialakult elképzelések, jelentések és szakértői vélemények különböző államigazgatási szervek
közötti cseréjéve idő- és költséghatékonyan lehetne dolgozni, elkerülve a tevékenységi
párhuzamosságokat. Összefoglalva az ötlet alapja tehát az adminisztráció modernizációs
folyamatának hatékonyabbá és eredményesebbé tétele volt.
A Speyeri Közigazgatási Tudományok Egyetemének a közigazgatáshoz kapcsolódó kutatása
nyomán vetődött fel az ötlet, amit a Rajna-vidék-Pfalzhoz tartozó állami kancellária is
támogatott. A WiDuT létrehozását 1996 elején egy sajtótájékoztató keretén belül jelentették
be, a munka 1996. november 1-jén kezdődhetett el.
A WiDuT elnevezés a kezdeményezés (eredeti nyelvű) kulcskifejezéseinek kezdőbetűiből
ered:
Ismeretek kiterjesztése új módszerekre, eszközökre és megvalósítási stratégiákra
Információfeldolgozás és információszolgáltatás az állami közigazgatás számára
Konkrét modernizációs projektek támogatása az egyes szövetségi államokban
Ismeretek cseréje az állami szintű közigazgatás, valamint a meglévő elméleti tudás gyakorlati
alkalmazása

Ezen célok és a széleskörű tapasztalatcsere ötletének megvalósítása érdekében különféle

eszközök állnak rendelkezésre:
 A modernizációs folyamatok dokumentálása (egyes országok közigazgatási
modernizációról szóló koncepcióinak áttekintése; adatbázis létrehozása a
közigazgatási modernizáció projektjeiről és anyagairól)
 Szakmai találkozók szervezése az adminisztráció korszerűsítésével kapcsolatos
kiválasztott témákról
 Különböző modernizációt elősegítő projektek támogatása

Ezeken a közvetlen gyakorlati célokon kívül a projektnek van egy alkalmazásorientált

tudományos célja is. Különböző kérdések merülnek fel a modernizációs folyamatok
sikertényezőivel kapcsolatban. A kérdések a következők: Milyen tényezőktől függ az
átalakítási folyamat sikeressége? Melyek azok a tényezők, amelyek akadályozzák a
végrehajtást? Milyen szervezeti forma és viselkedésminta teszi lehetővé a sikeres
innovációmenedzsmentet? Meg kell vizsgálni, hogy lehet-e olyan szabályokat és mintákat
találni, amelyek az eredményes átalakítást – a zavaró tényezők megjelenése esetén
valószínűbbé teszik.
Mivel ez a kutatási terület érzékeny politikai dimenziókat érint, így még az információ gyűjtés
is nehéz feladat. Azok az informális beszélgetések, amelyekben a sikerről és annak a
feltételeiről van szó, gyakran több információt szolgáltatnak, mint az erről szóló hivatalos
bejelentések. Emellett a résztvevők megfigyelése is hasznosnak bizonyult.
Ebben a jelentésben az utóbbiakra vonatkozó gondolatok el lettek választva a tartományokban
zajló modernizációs folyamatok ismertetésétől és feltevéséként fogalmazódnak meg a jelentés
végén.
Mivel azon a véleményen vagyunk, hogy a közigazgatási reform mozgalom sikerességét
nagyrészt ezek a taktikai és stratégiai dimenziók határozzák meg, szeretnénk Önöktől,
olvasóktól, észrevételeket, javaslatokat, kritikákat, példákat, ellenpéldákat kapni ezekkel a
hipotézisekkel kapcsolatban.
Erre a célra létrehoztunk egyfórumot az interneten, de ezen kívül postai úton is kapcsolatba
léphetnek velünk.

3. A modernizációs folyamat dokumentálása.

Az államigazgatás reform folyamatainak dokumentálása jelenti az egyes államigazgatások

modernizációs eljárásainak átfogó megközelítését és koncepcióinak (filozófiájának)
bemutatását, valamint ide tartoznak az egyes modernizációs projektek vázlatai. Azonban a
korszerűsítési procedúrák összehasonlító értékelése legalábbis egyelőre – nem célja.

3.1 Elképzelések az állami modernizáció szervezeti formáiról

A megújulási folyamat elgondolásai és szervezési formái a következő kritériumokon

alapulnak:
 A reformfolyamat kiváltója
 A reform alapfilozófiája és célkitűzései
 A reform jellege és hatálya
 A folyamat megszervezése és irányítása
 Szakértők bevonása
 Foglalkoztatottak közreműködése a reformokban
 Jelentések (a modernizációs folyamat áttekintése)

Az állami közigazgatás megújulási folyamatainak első elemzését szinopszis formájában

megírta Friedrich-Ebert-Stiftung (Bürsch 1996) a következő címmel: „A német állami
közigazgatás modernizációja – A közigazgatási reform helyzete a 16 tartományban” Már az
első WiDuT workshopon, 1966 decemberében nyilvánvalóvá vált, hogy az adatok frissítése és
újraértékelése célszerű. Ezért a tartományok WiDuT-kapcsolattartóit felszólították, hogy
nézzék át az adott tartomány adatait. Legutóbb 1998 áprilisában tették meg ezt, az itt közölt
adatok bemutatják az egyes tartományok elképzeléseit a végrehajtás módjárólA következő
összefoglaló a fenti kritériumok alapján, tartományokra lebontva összegzi az adatokat.

3.1.1 Szinopszis: Elképzelés és szervezés

1.táblázat: Baden-Wrüttemberg: Elképzelés és szervezés

Tartomány Baden-Wrüttemberg
A  Szisztematikus közigazgatási reform 1988 óta
reformfolyamat  Koalíciós megegyezés
kiváltó oka  Regionális kormányzat: az adminisztratív reformra összpontosít
 Szisztematikus vizsgálat
 Az államigazgatás és a helyi hatóságok további javaslatai
A reform  Költségcsökkentés és Baden-Wrüttemberg üzleti életben
alapfilozófiája és betöltött szerepének megerősítése
elképzelései  Korszerűsített és hatékony ügyintézés, ami elősegíti az állam, a
társadalom és a gazdaság problémáinak leküzdését
 Közigazgatás modernizálása, mint állandó feladat
 Modellprojektek tesztelése; érvényességük ellenőrzése a
hatóságok által
 Az operatív felelősség decentralizálása
 Minden éríntett fél intenzív részvétele és elkötelezettsége a
reformcélok mellett
 Magasabb fokú elfogadás nagyobb ügyfélorientáción keresztül,
költségtudatosság, motiváció és vezetői irányítás
 Fokozott hatékonyság az információs és kommunikációs
technológia felhasználásával
A reform jellege  A koalíciós megállapodásban összefoglalt reformprojektek
és hatálya végrehajtása
 Munkaprogram „Közigazgatási reform 1966-2001” 76
projekttel
 Decentralizált költségvetési felelősség, költségvetés kezelés,
vezetői információs rendszer és ellenőrzés
 Személyzeti állomány menedzsmentjének és a
minőségirányításnak továbbfejlesztése
 Folyamatok gyorsítása, elfogadáskezelés
 Kötelező reformtámogatás az információs és kommunikációs
technológiákon keresztül
 Az államrendszer elképzelés frissítése az új információs modell
figyelembevételéve
 Online szolgáltatások felajánlása országos hálózat kiépítésével a
nagyobb ügyfélorientáció érdekében
A folyamat  Közigazgatási reformbizottság, élén a belügyminiszter: Dr.
 megszervezése és Thomas Schäuble
irányítása  Reformbizottságok ajánlásai a reformprojektekről és azok
végrehajtásáról
 Hivatal: A Belügyminisztérium közigazgatási reformjának
személyzeti irodája; igazgató: Peter Seyfried

Szakértők  Önkormányzatok helyileg képviseltetik magukat az igazgatási

részvétele reformbizottságokban
 Szükség szerint külső szakértők bevonása
 Kivételes esetben a felelős ügykör szakértői véleményt adhat ki

Foglalkoztatotta  A személyzeti állomány és a szakmai szövetségek tájékoztatása

k szerepe a és bevonása az igazgatási reformbizottság elnökhelyettese által
reformokban  Az személyzeti képviselők közreműködése az irányító
biztoságok munkájában
 Minden érintett bevonása
Jelentések  A közigazgatási reform iroda időközi jelentése a tartományi
parlament tájékoztatásáról, 1999. március

2.táblázat: Bajoroszág: Elképzelés és szervezés

Tartomány Bajorország
A reformfolyamat  Stoiber miniszterelnöksége alatt a bajor állam kormánya 1993-
kiváltó oka ban létrehozta az ADMINISZTRÁCIÓS REFORM PROJEKT
CSOPORTOT. (vezetője eredetileg Beckstein belügyminiszter,
később Erwin Huber, az államkancellária vezetője, majd Prof.
Dr. Kurt Falthauser miniszter.)
 Reformcsoportok tartományi parlamenti szinten léteznek
(például a CSU hatékonyan működő, koszerűsített
államigazgatásért felelős munkacsoportja („Schlanker Staat”)
Engelbert Kupka vezetésével)
A reform  Az alapfilozófia egy dinamikusan működő államigazgatás
alapfilozófiája és létrehozása. A hatékonyabb, gazdaságosabb és
elképzelései költségtudatosabb ügyintézés kialakítása hosszútávú folyamat.
Az államnak egyre inkább a polgároknak és az üzleti élet
támogatójává kell válnia.
 Kiindulópontok:
Gyorsan hajtja végre a feladatai az állam?
Szükségesek-e részletes leírások?
Az eljárások és folyamatok hatékonyabban megszervezendőek?
Van rendelkezésre álló összefoglaló az irodákról, hatóságokról?
 Az adminisztrációs reform minden ágazatot érint:
Feladatok felülvizsgálata (cél: állami feladatok csökkentése, pl.
több, mint 1000 javaslat a kormányzati feladatok
csökkentésére)

Szervezeti reform (cél: hatékonyság és eredményesség,

intézkedések pl: Minisztériumok elemzése, koncentrálás az
alapfeladatokra)
 Jogi túlszabályozottság csökkentése (cél: eljárások
egyszerűsítése és felgyorsítása, intézkedések: költségvetési
jogszabályok, közigazgatási reformról szóló törvények
egyszerűsítése)

Közigazgatási jog reformja (cél: a teljesítmény és a

rugalmasság elvének megerősítése, pl: ideiglenes vezetői
hivatal, teljesítménybónuszok)

belső reform: (cél: motiváció és innováció, példák az

intézkedésekre: célkitűzés (küldetési nyilatkozat?),
továbbképzési rendszer, innovációs központ, munkavállalók
közötti felmérések)

A reform jellege  Minden szint és terület, valamint az összes hatóság érintett

és hatálya (ideértve: minisztériumok, kormányok, speciális- és
szakügynökségek)
 A minisztériumoknak vissza kell térniük az eredti szerepükre,
és nagyobb felelősséget és jogkört kell biztosítaniuk az
alárendelt hatóságoknak. Ha lehetőség van rá a minisztériumok,
és állami kancellária létszámát 2000-ig 10%-kal csökkenteni
kell.
 A kormányoknak emellett 10%-os létszámcsökkentés javasolt,
a feladatokat felül kell vizsgálni, és a kormány központi
szerepét meg kell erősíteni. A költségvetés 20%-a menthető a
feladatok csökkentésével és az adminisztratív eljárások
egyszerűsítésével.
 A közigazgatási hivatalok megerősítése (pl. egészségügyi és
állatorvosi hivatalok integrálás) A következő lépésben
csökkennek az egészégügyi igazgatás feladatai, illetve
felülvizsgálják a közigazgatási hivatalok feladatkörét.
 Más hatóságok és speciális ügynökségek átalakítása már
folyamatban van, vagy felülvizsgálat alatt állnak.
(Vidékfejlesztési Igazgatóságok, Erdészeti Igazgatóságok,
Munkaügyi Felügyelőségek, Kompenzációs Igazgatóság,
Mezőgazdasági Igazgatóságok.)
 Átfogó dereguláció, pl. a 2. építési törvény módosítása, amely
1998.1.1-én lépett hatályba (bővíteni a korábbi engedélyezési
eljárást és egyszerűsíteni azt)
 Közigazgatási jog reformja (személyzet motivációjának
növelése, rugalmasság)
 Belső reform (lásd a 26-os számú táblázatot: „Innováció a
személyzeti állomány menedzsmentjében”)
 A szervezti reform része olyan modern irányítási- és
kontrollrendszerek vizsgálata, mint a költség- és
teljesítményelszámolás, kontroll, decentralizált költségvetési
elszámoltathatóság stb.)
 A folyamat  ADMINISZTRÁCIÓS REFORM PROJEKT CSOPORT
megszervezése és (Politikai vezetés: Állami kancellária vezetője; különböző
irányítása ügykörök független képviselői, akiket a minisztérium vezetője
rendel ki, és csak neki felelősek)
Szakértők  Eddig külső tanácsadók végeztek felméréseket: egyetemi
részvétele klinikákon, a pénzügyi adminisztráció területén, oktatás
szervezésben, vidékfejlesztési igazgatásnál, felmérési
adminisztrációs területen.
 Jelenlegi és jövőbeli megfigyelések különböző külső szakértők
bevonásával történnek különböző minisztériumoknál, a
regionális pénzügyi igazgatóságoknál és adóhivataloknál, a
mezőgazdasági és erdészeti kutatóintézeteknél, illetve
felülvizsgálat zajlik a rendőrségnél az oktatásban és a vízügyi
igazgatóságnál is. Az alapvető cél a függetlenség és a
feladatkörök ellenőrzése, szervezeti vizsgálat, a személyzeti
állomány csökkentése és a hatékonyság növelése.
 A külső tanácsadók szakértelmének nagy jelentősége van a
bajorországi adminisztratív reform szempontjából, mivel a
közigazgatás másterületeiről származó külső ismereteket és
információkat felhasználva, lehetőség nyílik más országok
rendszereinek a megismerésére és így az együttműködés
gyümölcsözővé válhat.
Foglalkoztatottak  Az ülések során a hatóságok, egyesületek, a személyzeti tanács
szerepe a tagjai és a szakszervezetek képviselői konzultálnak.
reformokban  Az alkalmazottak részt vesznek a projektekben. A projektek
előkészítése és végrehajtása során folyamatosan egyeztetenek a
személyzeti tanáccsal.
Jelentések  A Bizottság 1994. január 25-i „A közszolgálat jövője” jelentése
 Dokumentáció: „Adminisztratív reform Bajoroszágban”
(hamarosan az interneten)
 Riport a közszolgálat megújulásáról) (kiegészítés az állami
újsághoz

3.táblázat: Berlin: Elképzelés és szervezés

Tartomány Berlin
A reformfolyamat  Vizsgálóbizottságok működése 1984 óta
kiváltó oka  1989: a város két felének újraegyesítése, a város korábbi keleti
részén is alkotmányos igazgatás kialakítása, strukturális válság
(ipari munkahelyek számának csökkenése, adóbevételek esése,
a szövetségi támogatás csökkenése vagy megszűnése) Pénzügyi
hiány; túl magas a foglalkoztatottak száma az állami
szektorban.
A reform  A közigazgatási tevékenység erőteljesebb orientációja: a
alapfilozófiája és hatékonyság, eredményesség, piacorientáció és verseny
elképzelései
 gazdasági kategóriái; a kormányzati intézkedések címzettjeinek
igényei (polgárok, vállalkozások)
 A motiváció és a munkahelyi elégedettség, a munkavállalók
teljesítményének növelése, a versenyképes szolgáltatók
számára átfogó képesítéssel kombinálva.
A reform jellege  1994.05.10. Az új irányítási és ellenőrzési modell elképzelésein
és hatálya alapuló „Új Berlini közigazgatás irányítás” reformprojekt
elindítása:
- Decentralizált struktúrán alapuló rendszer létrehozása
műszaki- és erőforrások felügyeletének összevonásával(?)
- célmegállapodások révén történő ellenőrzés
- ?
- Költség- és teljesítményelszámolás bevezetése
- kiadásorientált költségvetés tervezés
- jelentés, ellenőrzés
- alkalmazottak átfogó képesítése
- reformintézkedések bevezetése a kerületi közigazgatásban
és a választott szenátusi közigazgatásban
- 1996.06.11-e óta: „A közigazgatási reform kiterjesztése az
állam teljes igazgatására”

 A berlini közszféra korszerűsítésére irányuló további

intézkedések:
- A képviselőház létszámának csökkentése 200-ról 150-re a
13. jogalkotási időszakban, és további csökkentés 150-ről
130-ra a 14. törvényhozási időszakban
- A szenátus létszámának csökkentése 16-ról 11-re a 1996-os
13. törvényhozási időszak elején, és további csökkentés 11-
ről 9-re a 14. periódusban (1999. ősz)
- A járási adminisztrátorok számának csökkentése 1966-ban
7-ről 5-re a 23 körzeti adminisztrációban ( a kerületi
adminisztrációban 6 főre kell emelni a dolgozók számát,
mivel a járásban csökkentik a létszámot)
- Körzetek száménak csökkentése 23-ról 12-re 2001.01-től
- Teljes idős munkahelyek csökkentése Berlin egyesülése
után (1992-től) 206 700-ról 142 00-re 2001-ben ( az 1998-
as létszámtervvel mintegy 38 ezer, 2,6 milliárd német
márkának megfelelő munkahely már megszűnt, további 14
ezer munkahelyet más, főleg állami ügynökségekhez
helyeztek át, a csökkentési célok figyelembevétele nélkül.)
- A Berlin által elvégzendő feladatok áttekintése és a
közfeladatok teljesítésének átszervezése
-
A folyamat - Irányítóbizottság, amelynek elnöke a hivatalban lévő
megszervezése és polgármester; Tagok: a szenátus és a kerületi közigazgatás
irányítása vezetői, a képviselőház képviselői, a személyzeti tanács
elnöke, a reformfolyamatot támogató szakszervezetek,
szakmai szövetségek és tanácsadó cégek képviselői, ide
tartozik a regionális számvevőszék is
- Operatív projektmenedzsment-ellenőrzés, mely a Szenátus
 Bel- és Pénzügyminisztériumának képviselőiből, az Állami
Kancellária, a körzetek és speciális szenátusi igazgatások,
valamint a reformfolyamatot támogató tanácsadó cégek
képviselőiből áll.
- A körzeti és szenátusi közigazgatásban a végrehajtási
tisztviselők felelősek a reform lépéseinek végrehajtásáért
Szakértők Fontos, hogy a reformelemek minél előbb beépüljenek a
részvétele közigazgatásba; 1997 eleje óta redukálták a kiadásokat,1998 végére a
szenátus belügyi és pénzügyi bizottságai által finanszírozott tanácsadói
szolgáltatások megszűntek.
Foglalkoztatottak - megállapodás az adminisztratív reformról Berlin tartomány
szerepe a és a fő személyzeti képviselet, a szakszervezetek és a
reformokban szakmai szövetségek között (szabályozza a
szerződésképességet, az alkalmazottak minősítését,
valamint az alkalmazottak és a munkavállalók
képviselőinek részvételét a reformfolyamatokban)
- alkalmazottak kiterjedt/átfogó képesítése
- reformintézkedések végrehajtása a munkavállalók aktív
részvételével (pl ?)
Jelentések - A közigazgatási reformirodánál, szenátus
belügyminisztériumának VR 1, Klosterstraße 47, 10179
Berlin