Vállalatgazdaságtan 2

1.Sorolja fel Kornai négy koordinációs mechanizmusát! Mutassa be alapvető jellemzőiket és hasonlítsa
össze őket páronként!
Koordinációsmechanizmusok: a társadalmi tevékenységek cseréjének végrehajtását irányító alapelvek és
szabályok összessége
1. Piaci mechanizmus:
- Egyenrangú szereplők
- Kölcsönös előnyszerzés
- Önkéntes
- Szabályok betartása
- Pénzügyi alapon épülő kapcsolatok
- Tevékenységek, termékek jövedelme nő (fizetőképes kereslethez képest a kínálat szűkös)
- Jövedelmezőség csökken (túlkínálat keletkezik)
2. Etikai koordináció:
- Egyenrangú szereplők
- Önszántukból-kölcsönös/viszonosság
- Pénz nem szereplő
3. Bürokratikus mechanizmus:
- Egyenrangú szereplők
- Kölcsönös előnyszerzés
- Kapcsolatszabályozók
- Lehetnek monetarizált kapcsolatok
- Enyhe hierarchia
4. Agresszív koordináció:
- Nem egyenrangú szereplők
- Lehet pénz
 Bármely társadalomban az említett koordinációs mechanizmusok valamilyen keveréke jelenik meg, de
többnyire azonosítható egy domináns koordináció
 piaci és/vagy bürokratikus mechanizmus =modern társadalmak meghatározó és stabil szabályozójának
etika és az agresszív mechanizmus is megjelenik időlegesen és helyenként  gyorsan „átmennek”
valamelyikbe a másik két mechanizmus közül vagy kiegészítők lehetnek

2.Kialakulhat-e koordinációs vákuum, olyan helyzet, amikor egyik koordinációs mechanizmus sem
működik?
Koordinációs vákuum nincs: amikor a másik három közül egyik sem működik valami miatt, megjelenik az
agresszív koordináció

3.Miért van szükség a piac mellett egyéb koordinációs formák egyidejű jelenlétére?

4.Nevezze meg és mutassa be a piaci tranzakciós kapcsolatok és az egyetlen szervezetbe történő

összeolvadás közötti átmeneti formákat! és 6.Mutassa be a vállalatközi kapcsolatok fő típusait!

Tranzakciós költségek: a tevékenységcsere végrehajtásához szükséges kapcsolatok megteremtésének és

fenntartásának költségei.

PIAC SZERVEZET

Egyszeri piaci Kooperáció Stratégiai Közös Összeolvadás,

kapcsolat szövetség vállalkozás, felvásárlás
vállalat
kooperációs kapcsolatok:
 szereplők hosszabb távra, több tranzakcióra vonatkozó szerződéseket kötnek (ilyen például egy éves
szállítási keretszerződés, amelynek értelmében a szállító meghatározott ütemezésben elégíti ki a
vevő igényeit, aki meghatározott menetrend szerint fizeti a meghatározott árat
stratégiai szövetség:
 szereplők nagyléptékű, a résztvevők számára stratégiai jelentőségű tevékenységekre nézve
kötnek hosszabb távú megállapodást (ez lehet közös fejlesztés, adott piacon összehangolt
fellépés stb)
közös vállalat:
 tulajdonosi jogok is a szerződés tárgyát képezik (például elosztóhálózat működtetése közös
vállalkozásban
új szervezetben való összeolvadáshoz:
 szereplők teljes szervezeti integrálása
 a fogyasztó ebből csak az igénykielégítés színvonalát érzékelipiaci ár(minőség, gyorsaság stb)
 A gazdasági szereplők (akik elvben lehetnek személyek és szervezetek egyaránt) közötti
kapcsolatrendszer tekintetében ugyanis az egyedi kapcsolatokra épülő piaci tranzakciós kapcsolatok
és az egy szervezetben való összeolvadás között átmenetek is léteznek.

5.A tranzakciós költségelmélet képviselői milyen magyarázatot adnak a vállalatok létrejöttére?

- Tevékenységcsere a piacon és szervezeten belül
- Tranzakciós költség határozza meg a vállalat határát (mi szervezeten belül/kívül)
- Optimum: piaci és szervezeti koordináció és tranzakciós költségek egyensúlyban

7.Egy konkrét példán keresztül mutassa be, hogy mit jelent az a szemléletmód, hogy a vállalatok nem
valamely terméket vagy szolgáltatást akarnak a fogyasztónak eladni, hanem megoldást kínálnak a
fogyasztó valamely problémájára!
- Egy vásárló otthonát akarja kellemesebbé tenni
- Ennek eszköze egy szép kép megvásárlása, aminek felakasztásához (hogy ténylegesen teljesíteni tudja
vágyát) kell egy szög
- Ez előzi meg például a szögre vonatkozó kereslet megjelenését

8.Mi a globalizáció fő hajtóereje?

- A tőke minél nagyobb megtérülésére vonatkozó törekvés (egyformán hatékony részegységek, maximális
mozgékonyság, kevés akadály)

9.Mi vezetett a globalizáció felerősödéséhez, napjainkban tapasztalható intenzitásának

kialakulásához?
- A gyors és alapvető változásokat hozó technikai fejlődés
1. Információs technológia
Dolgokról és folyamatokról való tudás megszerzésének időbeli korlátait bontotta le
2. Logisztika
Az emberek és az anyagi eszközök térbeli elkülönüléséből adódó következményeket, költségeket
csökkentette drasztikusan

10.Mutassa be a gazdaság globalizációjának öt fő megjelenési formáját!

1. Globális tőkegazdálkodás:
- Korlátlan tőke mozgékonyság (a termelő tőke megtérülésével)
- Új pénzügyi termékek és nemzetközi pénzpiacok (működési feltételek egyszerűsödése)
2. Emberek és anyagi eszközök nemzetközi forgalma:
- Technikai, informatikai és menedzselési hatékonyság növelése (lehetetlen helyzetek a közlekedésnél)
3. Könnyű hozzáférés - nemzetközi piacok:
- Piacbővülés (skálahozadék, mértékegység előnyök)
4. Gazdaság átalakulása:
- Szervezeti és működési
- Kapcsolatok gyorsasága, sűrűsége, mélysége
5. Kulturális következmények:
- Értékrend, szokások, gondolkodásmód átalakulása
11.Melyek a globális koordináció fő elemei és intézményei?

12.Ismertesse a globális koordináció kettősségét!

- Szavazatmaximalizáló politikusok (politikai racionalitásra épülő szabályok a világgazdaságban, bürokratikus
koordináció)
- Profitorientált üzletemberek (gazdasági racionalitáson alapuló logika érvényesítése, piaci koordináció)

13.Mit jelentenek az alábbi betűszavak: IGO, INGO? Miként kapcsolódnak a globális gazdaság
koordinációjához?
1. IGO = Inter-governmental Organization
- Kormányközi szervezet (formális vagy informális)
- Országonként 40-50
2. INGO = International Non-Governmental Organizations
- Kb. 30 ezer
- Egyre növekvő befolyás

14.Mi jellemzi a multinacionális vállalatok és a nemzetállamok kapcsolatát?

1. 1980-2000: terjeszkedés támogatása
- Liberalizáció
- Dereguláció
- Privatizációs folyamatok
- Piaci koordináció kiszélesedése
- Gazdasági racionalitás térhódítása
2. 2007- : ellentmondások kiéleződése
- Az állam a helyi társadalom képviselője lesz (óvatosság)

15.Milyen szempontok alapján határozható meg a releváns piac?

Releváns piac: Azon részpiacok összessége, amelyek egy adott vállalat igénykielégítési törekvései
szempontjából reálisan szóba jöhetnek
- Szempontok:
1. Piaci határvonalak
- Önkényes (földrajzi határ)
- Egymással könnyen helyettesíthető
- Termékek = egy piac (hasonló felhasználási cél, árak, minőség; hasonló technológiai és költségviszonyok)
2. Árupiacok jövedelmezőségi viszonyai
3. Piac többi szereplőjével elfogadtatás
- Követelményeknek megfelelés, érintettek szempontjainak mérlegelése (vállalati stratégia)

16.Jellemezze a hatékony piac működését! Konkrét példákat is hozzon rá!

- Hatékony piac: nyereségnövelésre törekvő egyének és szervezetek tevékenységének hatására a
befektetett tőkék megtérülési rátái gyorsan kiegyenlítődnek (pl.: tőzsde)
17.Miért hatékony piac a tőzsde?
Tőzsdei árfolyamok: szabad mozgás kereslet-kínálat szerint
- Információ: gyors áramlás, mindenkinek hozzáférhető
- Nagyszámú eladó és vevő (likviditás)
- Hosszú táv: nehéz a tartós, rendszeres profit

18.Hasonlítsa össze a szívásos és nyomásos piac jellemzőit! Hozzon rájuk egy-egy példát!
1. Szívásos piac: (eladói)
- A kereslet meghaladja a kínálatot, hiánypiac, túlkereslet uralkodik (tervgazdaság)
Jellemzői:
- Eladók válogatnak a vevők közt (erőfölény)
- Költség emelkedése a vevő vállán
- Lassú termékújítás
- Hosszú szállítási idők
- Rendelések visszautasítása
2. Nyomásos piac: (vevői)
- A kínálat meghaladja a keresletet, vevői piac, túlkínálat uralkodik (piacgazdaság)
- Jellemzők:
- Eladói erőfeszítések (vevő őt válassza)
- Reklámok
- Tökéletes kiszolgálás (jó minőség, pontosság, árengedmény, kedvezmény)

19.Milyen tényezők vezethetnek eladói, illetve vevői piacok kialakulásához?

20.Sorolja fel a piaci struktúra legfontosabb jellemzőit!

Piaci szereplők száma és piaci részesedésük megoszlása
- Piaci koncentráció foka
- Vertikális integráció
- Termékdifferenciálás mértéke
- Belépési korlátok

21.Mutassa be a különböző piacszerkezetek versenyre gyakorolt hatását!

1. Tökéletes verseny  Piac általános normái, nincs befolyás
2. Oligopol- és monopol kereslet  Erős verseny a vevők kegyeiért
3. Korlátozott, oligopol kínálat  Eladók megegyezése, formális vagy informális versenykorlátozó
megállapodások
4. Kétoldalú oligopólium (szimmetrikus helyzet)  Piacmegosztás és versenykorlátozás
5. Korlátozott keresleti monopólium  Vevő előnyös helyzetben (versenyeztet, párhuzamos beszerzés)
6. Monopol kínálat (korlátozott kínálati monopólium)  Erőfölény - kis számú vevő korlátoz és
szerveződései
7. Kétoldalú monopólium  Megegyezés (kooperációs partneri viszony)
22.Hogyan befolyásolja a piacszerkezet a vállalatok magatartását?

23.Sorolja fel a földrajzi kiterjedés alapján meghatározott piactípusokat és jellemezze őket!

1. Helyi piacok
 Kisvállalkozások (alapvető), új vállalatok (első lépcsőfok)
 Érintettek: helyi közösségek (legfontosabb), állami szerep (sajátos)
 Pl.: személyi szolgáltatások, munkaerőpiac
2. Körzeti/regionális piacok
 Nemzeti gazdaságpolitika (gazdaságfejlesztési koncepciók alapvetők)
 Körzetek kialakulása (spontán, szerves módon, állami szándék alapján)
 Fejlett infrastruktúrájú országok (helyi piacot kiüti)
 Nagy területi országok (nemzeti piacok sajátosságai)
3. Nemzeti piacok
 Piac és állam gazdaságszabályozó szerepe (markáns találkozás)
  Izolált: állami intézkedések-exportösztönzés (protekcionizmus)
 Pénzpiac
4. nemzetközi (regionális) piacok
 Gazdasági integráció formái terjednek (nő a jelentőség)
 Nemzeti piacok funkciói átkerülhettek erre
 Politikai és közgazdasági viták középpontjában
(működés, szabályozás)
5. Világpiacok
 Globalizáció következményei
 Termelésszervezés (árupiac, tőkepiac, menedzserpiac, információpiac)
 Távközlés fejlődése
 Gyors ütemű, közvetett hatás

24.Milyen akadályai lehetnek a piacra lépésnek? Sorolja fel a piacra lépés korlátait!
1. Állami szabályozás, jogi korlátok:
- Egészségügyi előírások-tőkekorlát növelése
- Technológiai követelménye
- Szabadalmaztatási eljárás szabályozása
- Hozzáférések korlátozása
- Kedvezményes hitelek és állami támogatások
- Vámok és kedvezmények a külföldiekért/ellen
2. Méretgazdaságosság:
- Vállalatméret (jogilag körülhatárolt egység gazdaságilag kifejezett nagysága)
- Üzemméret (műszaki paraméterekkel való leírás)
- Megtakarítások mértéke
- Nagy piaci részesedéskiszorítás, vagy piactágítás
- Hatékony méretnagyság, kapacitáskihasználás
3. Termékdifferenciálás
- Fogyasztók elhódítása
- Jelentős kezdeti költség, tetemes befektetések
4. Tőkeszükséglet
- Jelentős tőkét kell lekötni - versenyképesség (veszteségek, marketing, munkabér, készlet)
- Tőkekorlát-ágazat tőkeigényessége + pénzügyi intézmények fejlettsége + pénz és tőkepiacok működési
mechanizmusa
5. Partnerváltás költsége
- Másik értékesítési vagy beszerzési csatornára történő átállás
- Betanítás
- Új alapanyag
6. Kereskedelmi csatornákhoz való hozzáférés
- Beszerzési és értékesítési csatornák szigorú ellenőrzési nehézségei
- Kereskedők meggyőzése (nehéz saját bolt, bolthálózat, nagyker tevékenység, integrálódás
- Monopol (egész beszállítót leköti)
7. Egyéb korlátok
- Licenccel védett technológiák,
- Termékjellemzők
- Kedvező földrajzi elhelyezkedés(alapanyag)
- Tapasztalat
- Költségelőny
- Reakciók (ellenséges, nem ellenséges)

25.Milyen módon korlátozhatja az állam egy adott piacra történő belépést? Soroljon fel legalább öt
tényezőt!
26.Az üzemméret és a piaci részesedés fogalma segítségével magyarázza el, hogy a méretgazdaságosság
miként jelent belépési korlátot!
- Hogy a belépés erős vagy gyenge versenyt vált-e ki, az a belépő vállalat piaci részesedésétől is függ
- Jelentős piaci részesedés (nagy versenyt vált ki)
- Költség- és árharc
- Túltermelés
- Kapacitás kihasználatlansága
- Hosszú távon valaki tönkremegy

27.Miként nehezíti meg a termékdifferenciálás a vállalatok számára a piacra lépést?

28.Milyen tényezőktől függ, hogy egy vállalatnak egy adott piacra történő belépés során a
tőkeszükséglet korlátozó tényezőt fog-e jelenteni, vagy sem?

29.Milyen tényezők korlátozhatják az elosztási csatornákhoz való hozzáférést?

30.Milyen tényezők nehezíthetik meg a vállalat számára egy piacról történő kilépést?
- Csak meghatározott igények kielégítése (gépek, berendezések)
- Emberi erőforrások konvertálhatóságának hiánya (speciális ismeretek, nehéz átképzés vagy csere)
- Fejletlen vagy stagnáló tőkepiac (nehéz tőkemozgások)

31.Mutassa be a verseny hármas funkcióját!

1. Jóléti funkció:
- Egyének - saját szempontok szerinti választás (legnagyobb anyagi jólét)
2. Allokációs funkció:
- Termelők befolyásolása (kényszerítése)
- Erőforrások jó befektetése
- Fogyasztói igények kielégítése
3. Hatékonysági funkció:
- Küzdelem a fogyasztók pénzéért
- Termékek előállítása a lehető legnagyobb hatékonysággal

32.Mutassa be a vállalati együttműködések lehetséges előnyeit és hátrányait!

1. Pozitív gazdaságszervező lépések:
- Alap: várakozás
- Feladat: piacbővítés
- Rendszer hatékonyság fokozása
- Vállalati koordináció - fejlesztések, költségekben egyezség, közös marketingakciók
2. A verseny tisztaságát fenyegető lépések:
- Korlátozás egymás rovására-tisztességtelen előny
- Horizontális megállapodások - termelők korlátozzák versenyt (ármegállapodás, piacfelosztás, infó csere,
várakozások egyeztetése, csoportos bojkott)
- Vertikális irányúak: viszont vásárlás kikötése, viszonteladó számára árak előírása

33.Mutassa be a kartell fogalmát és ismertesse különböző formáit!

- Kartell: több vállalat tevékenységének a gazdasági verseny akadályozását, korlátozását vagy torzítását
célzó összehangolása
1. Horizontális:
- Ármegállapodás, piacfelosztás, infó csere, várakozások egyeztetése, csoportos bojkott
- Cél: fogyasztóval szemben előny
2. Vertikális:
- Viszont vásárlás kikötése,
- Árak előírása a viszonteladó számára

34.Büntetendő-e a vállalat erőfölénye?

- Az erőfölény önmagában nem büntetendő, csak ha a monopolista azt mások rovására kihasználja

35.Ismertesse a vállalati hálózatok fő jellemvonásait!

1. Vállalati hálózatok:
- Egy fogyasztói igény kielégítésére szolgál (szorosabb kapcsolatok mint piaci tranzakciók, de nem egymásra
utalt, mint a szervezeti hierarchiában)
2. Jellemzők:
- kölcsönös függőség
- relációspecifikus befektetés (adott kapcsolattal érhető el a megtérülés)
- hatalmi viszonyok (ki tudja rákényszeríteni az akaratát a másikra, kinek lesz nagyobb befektetése)
- Bizalom (nincs tökéletes szerződés/ellenőrzés)
- Képességbizalom: képes teljesíteni
- Jó szándék-bizalom: külső problémák esetén jó szándékú magatartás
3. Szerepük:
- Tulajdonosi szerkezet megbontása nélkül munkamegosztás bővítése
- Piaci és szervezeti koordináció közti megoldás
- Stratégiai szövetségek, klaszterek
36.Ismertesse a klaszterek jellemzőit!
- Klaszter: a horizontális együttműködés típusa. Adott földrajzi régió, azonos/összekapcsolódó profilú,
magas versenyképességű vállalatainak és intézményeinek hálózata (Szilícium-völgy, Hollywood)
- Célja: a versenyelőny teremtés (tudás, kapcsolatok, motiváció koncentrálódik)

37.Mutassa be a piaci koordináció előnyeit és korlátait!

1. Előnyei:
- Társadalomdinamizálás: verseny, állandó innováció, ösztönzés, alkalmazkodás a társadalmi igények
változásaihoz
- Gazdasági létszférák nagyfokú önállósága és hatékony koordinációja: közvetítő a pénz
- Konzisztens szabályozási alapelvek-döntési szabadság, tisztességes verseny, egyenrangú szereplők
2. Hátrányai:
- Egyedül nem állja meg a helyét: méltányossági, igazságossági kérdések nem jó kezelése

38.Mi az állam öt alapvető funkciója a Világbank szerint?

1. A jogi keretek meghatározása
2. A gazdaságpolitika alakítása
3. Alapvető szolgáltatások és infrastruktúra létesítése
4. A hátrányos helyzetűek védelme
5. A környezet védelme

39.Melyek az állam gazdasági szerepvállalásának jellemző tendenciái napjainkban?

1. Szervesül az állami és nem állami szféra kapcsolata
- Áruvilág visszaszorulása,
- Alternatív társadalomszervezési elvek és a civil szféra előtérben
- Vállalkozási szféra nem gazdasági problémái (bürokratikus, piaci és etikai koordináció átható ereje)
2. Globalizáció
- Gyors gazdasági integráció
- Multinacionális üzleti élet
- Piaci és állami elemek alkalmazásának színesítése

40.Mutassa be az állam szerepét befolyásoló (növelő és csökkentő) tényezőket!

1. Csökkentő folyamatok:
- Piaci koordináció történelmi térhódítása (privatizációs, deregulációs, decentralizációs folyamatok)
- Áthelyeződés piaci alapra
- Globalizáció - globális gazdaság feltételeit szolgáló intézmények (környezetvédelem, információáramlás,
nemzetközi gazdasági együttműködés)
- EU határozatai, felülírásai (versenyszabályozás, minőségi előírások)
- Technikai fejlődés, informatikai forradalom (célszerűtlen, lehetetlen állami eszközök)
2. Növelő folyamatok:
- Globalizáció (érdekvédelmi feladat)
- Nem piaci elemek növekedése (létszférák közti kapcsolatteremtés)
- Humán tényezők előtérben (állami szükségesség)
- Társadalmi jólét növekedése (reál infrastruktúra iránti növekvő igények, beruházások)
- Globális gazdaság (védelemkeresés)

41.Mutassa be a gazdasági mechanizmus és a gazdaságpolitika közötti különbséget!

1. Gazdasági mechanizmus: a gazdasági szereplők kapcsolatainak, a gazdasági folyamatoknak jogi
intézmény kerete, hosszú távú
2. Gazdaságpolitika: az államnak a gazdaság jogi intézményi rendszerét alakító, illetve a gazdasági
folyamatokat közvetlenül befolyásoló tevékenysége, rövid távú
3. Különbség:
- Gazdasági mechanizmus: hosszú távú, a szabályozás kereteit adja, hogyan szólhat bele a gazdaságba?
- Gazdaságpolitika: rövid távú, konkrét lépéseket ír le, hogyan szól bele az állam a gazdaságba?

42.Mutassa be a gazdaságpolitika eszköztárának fő csoportjait!

1. Monetáris politika
- Központi elem: jegybanki alapkamat (infláció, valutaárfolyam, tőkemozgások)
- Jövedelemelosztás szabályozása
2. Fiskális politika
- Közösségi kiadások fedezése, állami költségvetés megteremtése és végrehajtása
- Célja a makroökonómiai stabilitás
3. Humán és reál infrastruktúra biztosítása
- Erőforrások és ezek felhasználási feltételeinek meghatározása
- Erőforrások elosztásának szabályozása

43.Káros-e a lobbizás?
- Nem feltétlenül
- Lehetőség egyoldalú előnyszerzésre
- Kedvező hatással is lehet a gazdaságra
- Kétoldalúan előnyös is lehet

44.Mutassa be az állam vállalatszabályozó szerepének fő területeit!

1. Vállalatszabályozás:
- Közvetlenül a vállalatműködését szabályozzák
- Eszköz: adók, támogatások, előírások, jogszabályi feltételek
2. Vállalatközi kapcsolatok szabályozása
- Szereplők közti kapcsolatok szabályozása (vállalatok és külső érintettjeik kapcsolata)
- Eszköz: versenyszabályozás, fizetési feltételek rögzítése, helyi közigazgatási, környezetvédelmi előírások
3. Vállalaton belüli viszonyok szabályozás
- Szabályok a belső érintettekről
- Eszköz: tulajdonviszonyi előírások, fúziós
szabályok, foglalkoztatási jogszabályok

45.Milyen közvetlen szabályozási formákkal és miért szól bele az állam a vállalatok működésébe?

46.Mutassa be az állam–vállalat kapcsolat különböző formáit! Az állam milyen szerepekben jelenhet

meg, mint a vállalati működés érintettje?
1. Fejlesztés támogatója:
- gazdaságfejlesztő tevékenység
- kedvező, ösztönző környezet (közvetlen támogatás)
2. Partner:
- Résztulajdonos (ellenséges felvásárlás)
- Fejlesztési prioritás elősegítése
- PPP (Public-Private Partnership): közfeladatok megoldása a magánszférával együtt (magánszféra-
fejlesztési forrás, beruházás, állami-keresleti oldal biztosítása, stabil megtérülési feltételek)
3. Fogyasztó:
- Alapvető fontosságú piac
- Jelentős állami megrendelés
4. Versenytárs:
- Állami vállalatok, piaci szereplők (fogyasztói igény kielégítése)

47.Mutassa be az állami vállalatok alapításának lehetséges céljait! Mi indokolhatja állami vállalat

alapítását?
- Kormányzati törekvések támogatása szabályozott keretek közt
- Bizonyos közjavak mérsékelt árú előállítása vagy externáliák hatékony kezelése
- Példamutatás, társadalmi légkör teremtése
- Versenytárs teremtése a monopóliumok letörésére

48.Mutassa be, hogy az állami vállalatok milyen jellemzőikben különböznek a magánvállalatoktól!

1. Tulajdonos:
- Állami-nem konkrét személy, vagy testület, hanem különböző állami intézmények
2. Sikerkritérium:
- Nemcsak pénzügyi (profit), árképzési szabályok
3. Erőteljesebb dolgozói részvétel:
- Érdekszövetségek, tanácsok
4. Széles politikai nyilvánosság:
- Nyílt éves beszámolók, sajtó által értékelt működés

49.Mutassa be a helyi közösségek és a vállalatok kapcsolatrendszerét!

1. Alap:
- Helyi társadalom sajátos problémája (részben a makrogazdaság helyi vetületei)
- Helyi gazdaságpolitika (hatékony helyi szervezetek, helyi vállalatok eredményességétől függés)
2. Helyi közösségek feladatai:
- Gazdasági biztonság (munkahely és vállalat biztonsága, alapvető szükségletek kielégítése)

- Helyi demokrácia (érintettek figyelembevétele)

- Kulturális örökség és természeti környezet megőrzése
3. Helyi önkormányzatok:
- Nagy autonómia a nemzeti fejlődés motorja
4. Sokféle kapcsolat, támogató vállalat:
- Előnyös helyzetben a közigazgatás: egyenlőtlenség és munkanélküliség megszüntetése

50.Milyen érdekei fűződnek a vállalatnak a helyi közösségekkel való kapcsolattartáshoz?

- Fejlesztések összhangba hozása a helyi lakosság akaratával (segítség)

51.Hogyan változott az önkéntes állampolgári szerveződések szerepe?

- Folyamatosan növekvő a szerepe (civil társadalom erősödése, nem gazdasági értékek szerepének
növekedése, emberközpontú vállalatvezetési filozófia)
- Funkciók átvétele az államtól, állampolgártól

52.A vállalatok milyen módon hatnak a természeti környezetre?

1. Üzleti szféra tevékenysége és döntései
- Környezeti változások és helyzetjavításhoz szükséges eszközök
- Negatív hatások (externália-később derül ki)
2. Beavatkozás a környezetbe:
- Erőforrások kivétele a természetből
- Kibocsátások juttatása a természetbe
- Strukturális beavatkozások a természet egységeibe

53.Fontos-e az állami szabályozás a természeti környezet megóvása érdekében? Válaszát indokolja!

Igen, mert ez is egy módja a szennyezés féken tartásának. Ennek köszönhetően közvetlen hatósági
beavatkozás megy végbe (a környezet megóvása központi utasításra történik)

54.Milyen eszközökkel lehet befolyásolni a vállalatok természeti környezetre gyakorolt hatását?

1. Piaci internalizálás:
- Egy korábban ár nélküli termékre piac lép működésbe. Így az internalizálás hatósági beavatkozás nélkül
megy végbe.
2. Közvetlen hatósági beavatkozás:
- Környezet megóvása központi utasításra.
- Korábban csak a közvetlen módszerek voltak jellemzőek, hosszú távon várhatóan a hatósági felügyelettel
folyó piaci akciók lesznek a meghatározóak

55.Mi a jelentősége az externáliák internalizálásának?

56.Hogyan viszonyul az alternatív közgazdaságtan a hagyományos közgazdaságtanhoz? Ismertesse az

alternatív közgazdaságtan két fő alapelvét!
1. Alternatív közgazdaságtan: azon törekvések elvi alátámasztása, amelyek az átfogó ökológiai katasztrófa
elkerülésére a gazdálkodás teljes rendszerét (ökoszisztémák, szervezetek, emberek) figyelembe vevő,
emberléptékű és konstruktív (azaz változtatásra és cselekvésre orientált) megközelítést sürget.
- A környezet megóvásához társadalmilag felelős, emberléptékű szervezetekre, vállalatokra van szükség.
(Környezet segítése, emberközpontúság)
- Moralitás - a vállalat a természeti környezetet nem csak eszköznek tekinti (a döntések emberekre és a
környezetre gyakorolt hatásainak figyelembe vétele)
- Pl: USA - a környezet védelmét a vállalati stratégia részévé teszik
2. Viszony:
- Hagyományos közgazdaság néhány pontjának elvetése
- Gazdasági rendszerek radikális átalakítása (totális társadalmi és ökológiai katasztrófa elkerülése)
- Externáliák internalizálásának ismert módszerei nem jók, (nem biztosít stabil ökoszisztémát, társadalmi
jólétet, rendet) társadalmilag felelős, emberléptékű szervezeteket, vállalatokat kell létrehozni
3. Alapelvek:
- Ökologizáció: szervezetek természetbe való beágyazódása
- Humanizáció: szervezetek az embert szolgálják, segítik fejlődését

57.Mutassa be az érintettelmélet és a felelősvállalat koncepció kapcsolatát!

1. CSR (Corporate Social Responsibility, vállalati társadalmi felelősség)
- A vállalat önkéntes elköteleződése - tevékenykedés stratégiájában és tényleges működése során a
közösségi jólét fenntartható növekedése érdekében
2. Érintett elmélet:
- Társadalmi küldetés teljesítése: társadalmi jólét általános növelése, érintettek harmonizációja
- Törekvés a kiegyensúlyozottságra (külső érintettek fontosak)
- Morális célok pozitív hatással a nyereségességre fejlett társadalmi tudattal rendelkező közösségben
3. Kapcsolat:
- Mindkettő során a társadalmi jólét növelése a cél

58.Mutassa be a vállalati felelősségvállalás négy szintjét Carrol alapján!

1. Első szint:
- Gazdasági felelősség - racionálisan működő gazdasági egység legyen, érintettek érdekeinek mérlegelése,
nyereségnövelő tevékenységek (túlélés)
2. Második szint:
- Jogkövető magatartás (társadalom előír; kötelező; kikényszeríthető)
3. Harmadik szint:
- Etikus magatartás (társadalmi normáknak való megfelelés) helyes cselekvések
- Alkalmazottak tisztességes körülmények közötti tartása, emberi jogok betartása
4. Negyedik szint:
- Önkéntes társadalomtámogatás: társadalmi nyereség, társadalmilag hasznos befektetések
- Vállalati közösség, környezet és társadalom életminőségét javító tevékenységek

59.Melyek az üzleti világ fejlődésének fő tendenciái? Egyet részletesen fejtsen ki!

- Tendenciák:
1. Szolgáltatásgazdaság:
- Versenyző cégek termékei (legfejlettebb technológia, legjobb teljesítmény)
- Versengés a termékekhez kötődő szolgáltatásokért
2. E-gazdaság:
- Informatika megkönnyíti a piacra történő belépést/kilépést
- Gyors adaptáció
- Versenyhez közeli állapotok gyors elérése az elektronikus piactereken
- Széles hálózatépítés lehetősége
3. Hálózati gazdaság:
- Verseny és együttműködés új kombinációi
4. Tudás alapú gazdaság
5. Felelős gazdaság:
- Gazdasági növekedés célrendszere nem ellentétes a természet és az ember hosszú távú érdekeivel
(megfelelő egyensúly)

60.Az informatika fejlődése hogyan hatott a vállalatok működésére?

61Jellemezze a tudásalapú gazdaságot
Az erőforrás maga a tudás
- Gyors technikai fejlődés, átfogó társadalmi változások (emberi ismeret, tudás fontos
kezdeteinél vagyunk)
- Gazdasági tevékenységi ágak átrendezése (szerkezet, jelentőség, kapcsolat)
- Tudásmenedzsment (vállalati szféra)