You are on page 1of 3

Érvek a szabadkereskedelem mellett:

 ha magasabb a termék ára a vámokkal, akkor a kereslet csökken, a


kínálat is torzul, a kínálat is kisebb lesz----- a magasabb vám miatt
nem jönnek az importtermékek, ez piacvédelem
 a kereslet és a kínálat torzulása amit a magas vám okoz, rontja a jóléti
hozadékait, aminek a vásárlók az elszenvedői
 azok az országok, akik védővámokat vezettek be: Brazília, függ az
amerikai befektetőktől és termékektől, a hazai ipar védelme érdekében
magas vámokat vezetett be
 szabadkereskedelem: ha nincsenek vámok és egyéb további
intézkedéseket, minél többet termel, annál többet tud értékesíteni, ha
nincsenek vámok, és tudják a termékeket exportálni, akkor nagyobb a
kibocsátás ha innováció is van, minél többet akarunk termelni, annál
többet kell innoválni--- termelékenység
 politikai érv: akik be vannak integrálva a szabad kereskedelembe, azok
kevésbé háborúznak, akik kereskednek egymással
 egy nagy ország esetében a vám vagy kvóta csökkenti az import
világpiaci árát (csökken a kereslet) így cserearány javuláshoz vezet
 ha import kvótát vezetünk be, akkor az a védővámos vagy
protekcionista országok árait növeli meg, ha a nagy gazdaságok
vámokat vezetnek be, akkor a külföldi exportőrök nem tudják eladni a
termékeiket
 az importtermékek árai lemennek, mert a vámokkal való védekezés
csökkenti a keresletet, sokkal kevesebb importterméket vásárolnak
 az exporttámogatással olcsóbb lesz az exportálandó termék, az olcsóbb
termékből többet kell exportálni, hogy ugyanannyi importterméket
meg tudjon vásárolni
 cserearány: export és importtermék aránya, az exporttermék, a
hányados növekszik gyorsan az a jó
- alacsonya termelékenység, munkanélküliség, ezeket a problémákat
orvosolni kell, korlátozza az importtermékek árát, a hagyományos
feldolgozó iparból a munkaerőt átirányítja az üzleti szolgáltatásokhoz

Melyek a legszenzitívebb iparágak?


- a munkaigényes ágazatok: textilipar és mezőgazdaság
- más a funkciója, USA 2%-át adja csupán a foglalkoztatottaknak, míg
más fejlődő országokban akár 50%-át
- kevés munkaerőt alkalmaz az USA-ban pl., nagy támogatást kapnak,
és védik az amcsi piacot
- EU a túltermelés ellen védekezik, agrártámogatások, bizonyos
földeknek a termelésből való kivonását támogatja, és bizonyos
termékek termelését támogatja
- rontják a kis mezőgazdasági országok lehetőségeit
- textilipar: ruházati cikkek: 2005: Multilaterális Textilrost Egyezmény
- Kínai- amerikai kereskedelmi háborúban az acélipar a szenzitív
- a legnagyobb veszteség: fogyasztók, drágábbak az amerikai ruházati
termékek

Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások:


 1920-30-as évek: nagy gazdasági világválság, strukturális problémák,
nem a szabadpiac az oka----- túltermelést és a munkanélküliséget
kellett kezelni, strukturális problémák, import termékeket nem
eresztik be
 1850-es évek dollár és Amerika központú világ: az amerikai áruknak
könnyű volt a szabadkereskedelem, a pozíciója lehetővé tette a
hatalmas exportdömpinget a vh-k után Európába
 GATT- General Agreement :
WTO megállapodásai 3 módon befolyásolják a külkereskedelmet:
1. a vámok csökkentése a multilaterális megállapodások révén
2. binding: megmaradnak a meglévő vámok, de kötelezettséget vállalnak,
hogy a vámszinteket nem emelik, a vámokat nem szüntetik meg, de nincs
emelés
3. a nem vámjellegű korlátozások megszüntetése: a kvótákat és az
exporttámogatásokat vámokká konvertálják

 1947 GATT--- WTO, 1995-ben alapították


 a GATT az árukereskedelemre fókuszál, még a WTO-ban megjelenik a
szolgáltatókereskedelem is
 DSU: dispute settlement undersatnding: formális eljárás, amiben a
kereskedelmi vitában érintett országok---- kereskedelmi viták
rendezésére szolgáló bizottsági eljárás
 aki nem fogadja el a WTO bizottság intézkedéseit, akkor egy másik
országot felszólíthat, hogy növelje vámjait büntetési tételként, nem
hatóság, vámokat nem vethet ki, de a vitában szereplő másik országot
felhatalmazhatja
 1994: Urugay forduló: Már a GATT időszakában elkezdődött, textil és
ruhaipari egyezmény, amit a WTO tagok mindegyike kötelezően
megállapodott a korlátozások eltörlésében
 2001: Dohai forduló, Katar: az agrár és a textiliparra is koncentráltak
a textiliparban több a hozadék a fejlődő országom esetében, a
szabadkereskedelem előnyeit leginkább a fejlett országok tudják élvezni
ennek az okai:
 a méret, a volumen, a pozíciója és a súlyuk a világkereskedelemben
 USA EU ha támogatja az élelmiszerexportot, akkor olcsóbb
dömpingáron lenyomja a mezőgazdasági termékek árán, de az ottani
termelőknek rossz, mert kiszorítják őket az olcsó importtermékeket

preferenciális kereskedelmi megállapodások, amik különböző


országcsoportok között megállapodás arról, hogy hogyan csökkentik
egymással szemben a vámszinteket, csak a tárgyaló féllel szemben jelent
kötelezettséget, lehet bi- vagy multilaterális, de a TO tagoknak van egy
zsinórmértéke,
WTO tagság feltétele: az hogy minden tagállam azt a vámszintet vezeti be,
ami a legkisebb, amit a legkisebb vámszintű partner is alkalmaz, legkisebb
vámtételhez konvergáljanak

preferenciális megállapodások: szabadkereskedelmi övezet, NAFTA pl, egyedi


vámtételeket alkalmaz a NAFTA, de a külső országokkal szemben elétrő lehet
a kereskedelmi politikája és a vámtételei
vámunió: EU is ilyen, nem csak az Unióban résztvevő országok szavazzák ezt
meg, megszűnnek a vámhatárok, nincsenek vámok, a vámunió pedig 1986-
ban a Single European Act, a 4 szabad áramlás, a vámunió kezdete: tőke,
munkaerő, szolgáltatások és áruk áramlása, de aki a vámunió tagja, akkor a
külső országokkal szemebn sem lehete egyedi vámpolitikája, a vámunió
szabja meg a harmadik országgal a kereskedelmi-politikai tételeket
a monetráis unió 1999: euró bevezetése létrejötte ---- a atgok a külsőkkel
szemben egyedi kereskedelmi politikát folytathatnak

kereskedelem-teremtés: a következménye a megállapodásnak, amikor a


magas költségű hazai termelést alacsony költségű import váltja fel, jó a
fogyasztóknak, de a hazai termelőknek rossz,
a kereskedelem- terelés: a kereskedelmi megállapodáson kívüli országból
származó olcsó importot partnerországból származó drága import váltja
fel--- fogyasztóknak jóléti veszteségeket okoz
s-kínálat d-kereslet

You might also like