ha magasabb a termék ára a vámokkal, akkor a kereslet csökken, a
kínálat is torzul, a kínálat is kisebb lesz----- a magasabb vám miatt nem jönnek az importtermékek, ez piacvédelem a kereslet és a kínálat torzulása amit a magas vám okoz, rontja a jóléti hozadékait, aminek a vásárlók az elszenvedői azok az országok, akik védővámokat vezettek be: Brazília, függ az amerikai befektetőktől és termékektől, a hazai ipar védelme érdekében magas vámokat vezetett be szabadkereskedelem: ha nincsenek vámok és egyéb további intézkedéseket, minél többet termel, annál többet tud értékesíteni, ha nincsenek vámok, és tudják a termékeket exportálni, akkor nagyobb a kibocsátás ha innováció is van, minél többet akarunk termelni, annál többet kell innoválni--- termelékenység politikai érv: akik be vannak integrálva a szabad kereskedelembe, azok kevésbé háborúznak, akik kereskednek egymással egy nagy ország esetében a vám vagy kvóta csökkenti az import világpiaci árát (csökken a kereslet) így cserearány javuláshoz vezet ha import kvótát vezetünk be, akkor az a védővámos vagy protekcionista országok árait növeli meg, ha a nagy gazdaságok vámokat vezetnek be, akkor a külföldi exportőrök nem tudják eladni a termékeiket az importtermékek árai lemennek, mert a vámokkal való védekezés csökkenti a keresletet, sokkal kevesebb importterméket vásárolnak az exporttámogatással olcsóbb lesz az exportálandó termék, az olcsóbb termékből többet kell exportálni, hogy ugyanannyi importterméket meg tudjon vásárolni cserearány: export és importtermék aránya, az exporttermék, a hányados növekszik gyorsan az a jó - alacsonya termelékenység, munkanélküliség, ezeket a problémákat orvosolni kell, korlátozza az importtermékek árát, a hagyományos feldolgozó iparból a munkaerőt átirányítja az üzleti szolgáltatásokhoz
Melyek a legszenzitívebb iparágak?
- a munkaigényes ágazatok: textilipar és mezőgazdaság - más a funkciója, USA 2%-át adja csupán a foglalkoztatottaknak, míg más fejlődő országokban akár 50%-át - kevés munkaerőt alkalmaz az USA-ban pl., nagy támogatást kapnak, és védik az amcsi piacot - EU a túltermelés ellen védekezik, agrártámogatások, bizonyos földeknek a termelésből való kivonását támogatja, és bizonyos termékek termelését támogatja - rontják a kis mezőgazdasági országok lehetőségeit - textilipar: ruházati cikkek: 2005: Multilaterális Textilrost Egyezmény - Kínai- amerikai kereskedelmi háborúban az acélipar a szenzitív - a legnagyobb veszteség: fogyasztók, drágábbak az amerikai ruházati termékek
Nemzetközi kereskedelempolitikai megállapodások:
1920-30-as évek: nagy gazdasági világválság, strukturális problémák, nem a szabadpiac az oka----- túltermelést és a munkanélküliséget kellett kezelni, strukturális problémák, import termékeket nem eresztik be 1850-es évek dollár és Amerika központú világ: az amerikai áruknak könnyű volt a szabadkereskedelem, a pozíciója lehetővé tette a hatalmas exportdömpinget a vh-k után Európába GATT- General Agreement : WTO megállapodásai 3 módon befolyásolják a külkereskedelmet: 1. a vámok csökkentése a multilaterális megállapodások révén 2. binding: megmaradnak a meglévő vámok, de kötelezettséget vállalnak, hogy a vámszinteket nem emelik, a vámokat nem szüntetik meg, de nincs emelés 3. a nem vámjellegű korlátozások megszüntetése: a kvótákat és az exporttámogatásokat vámokká konvertálják
1947 GATT--- WTO, 1995-ben alapították
a GATT az árukereskedelemre fókuszál, még a WTO-ban megjelenik a szolgáltatókereskedelem is DSU: dispute settlement undersatnding: formális eljárás, amiben a kereskedelmi vitában érintett országok---- kereskedelmi viták rendezésére szolgáló bizottsági eljárás aki nem fogadja el a WTO bizottság intézkedéseit, akkor egy másik országot felszólíthat, hogy növelje vámjait büntetési tételként, nem hatóság, vámokat nem vethet ki, de a vitában szereplő másik országot felhatalmazhatja 1994: Urugay forduló: Már a GATT időszakában elkezdődött, textil és ruhaipari egyezmény, amit a WTO tagok mindegyike kötelezően megállapodott a korlátozások eltörlésében 2001: Dohai forduló, Katar: az agrár és a textiliparra is koncentráltak a textiliparban több a hozadék a fejlődő országom esetében, a szabadkereskedelem előnyeit leginkább a fejlett országok tudják élvezni ennek az okai: a méret, a volumen, a pozíciója és a súlyuk a világkereskedelemben USA EU ha támogatja az élelmiszerexportot, akkor olcsóbb dömpingáron lenyomja a mezőgazdasági termékek árán, de az ottani termelőknek rossz, mert kiszorítják őket az olcsó importtermékeket
preferenciális kereskedelmi megállapodások, amik különböző
országcsoportok között megállapodás arról, hogy hogyan csökkentik egymással szemben a vámszinteket, csak a tárgyaló féllel szemben jelent kötelezettséget, lehet bi- vagy multilaterális, de a TO tagoknak van egy zsinórmértéke, WTO tagság feltétele: az hogy minden tagállam azt a vámszintet vezeti be, ami a legkisebb, amit a legkisebb vámszintű partner is alkalmaz, legkisebb vámtételhez konvergáljanak
preferenciális megállapodások: szabadkereskedelmi övezet, NAFTA pl, egyedi
vámtételeket alkalmaz a NAFTA, de a külső országokkal szemben elétrő lehet a kereskedelmi politikája és a vámtételei vámunió: EU is ilyen, nem csak az Unióban résztvevő országok szavazzák ezt meg, megszűnnek a vámhatárok, nincsenek vámok, a vámunió pedig 1986- ban a Single European Act, a 4 szabad áramlás, a vámunió kezdete: tőke, munkaerő, szolgáltatások és áruk áramlása, de aki a vámunió tagja, akkor a külső országokkal szemebn sem lehete egyedi vámpolitikája, a vámunió szabja meg a harmadik országgal a kereskedelmi-politikai tételeket a monetráis unió 1999: euró bevezetése létrejötte ---- a atgok a külsőkkel szemben egyedi kereskedelmi politikát folytathatnak
kereskedelem-teremtés: a következménye a megállapodásnak, amikor a
magas költségű hazai termelést alacsony költségű import váltja fel, jó a fogyasztóknak, de a hazai termelőknek rossz, a kereskedelem- terelés: a kereskedelmi megállapodáson kívüli országból származó olcsó importot partnerországból származó drága import váltja fel--- fogyasztóknak jóléti veszteségeket okoz s-kínálat d-kereslet