JOGALKOTÁS, JOGFORRÁSOK

2023. szeptember 27.

 MIÉRT ALKOTMÁNYOS
KÉRDÉS?

általánosan kötelező
magatartásszabályt csak az
alkotmány által meghatározott
jogszabály írhat elő
“Az Alkotmányban felsoroltakon kívüli
jogforrás nem létezhet, ezekhez a
[jogalkotásról szóló törvény] sem hozzá nem
adhat, sem el nem vehet, mert mindkét
esetben Alkotmányba ütközne. A
jogszabályok kötelező erejének jogi forrása
az Alkotmány.”
121/2009. (XII. 17.) AB határozat
ALKOTMÁNY kötelező és kikényszeríthető
jogi norma
– alkotmánybíráskodás

amellyel más jogszabály nem

lehet ellentétes
– jogforrási hierarchia

meghatározza a jogalkotókat
és jogszabályokat
 R) cikk
(1) Az Alaptörvény Magyarország
jogrendszerének alapja.
ALAPTÖRVÉNY
(2) Az Alaptörvény és a jogszabályok
mindenkire kötelezőek.
 Jogszabály

T) cikk (1) Általánosan kötelező magatartási

ALAPTÖRVÉNY
A J O G S Z A B Á LYO K R Ó L
szabályt az Alaptörvény és az Alaptörvényben megjelölt,
jogalkotó hatáskörrel rendelkező szerv által megalkotott, a
hivatalos lapban kihirdetett jogszabály állapíthat meg. ...
(2) Jogszabály a törvény, a kormányrendelet, a
miniszterelnöki rendelet, a miniszteri rendelet, a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendelete, az önálló szabályozó
szerv vezetőjének rendelete és az önkormányzati rendelet.
...

Szervezetszabályozó
normatív aktus

Pszeudonorma
 parlament: teljes és
általános törvényhozó
hatalom
– korlátok

kizárólagos
TÖRVÉNY törvényhozási
tárgykörök
– garanciákkal övezett eljárás

minősített többségű
törvényalkotás
 1. cikk
(2) Az Országgyűlés
b) törvényeket alkot;

ALAPTÖRVÉNY T) cikk
A TÖRVÉNYRŐL
(4) A sarkalatos törvény olyan törvény,
amelynek elfogadásához és
módosításához a jelen lévő országgyűlési
képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.
 REN D ELET

gyorsabb, rugalmasabb, több

• eredeti
• végrehajtási

• végrehajtó hatalom
• helyi önkormányzatok
• szabályozó hatóságok
 ALAPTÖRVÉNY A RENDELETEKRŐL
KORMÁNYRENDELET
15. cikk
(3) Feladatkörében eljárva a Kormány
törvényben nem szabályozott
tárgykörben, illetve törvényben kapott
felhatalmazás alapján rendeletet alkot.
(4) A Kormány rendelete törvénnyel nem
lehet ellentétes.
KORMÁNY TAGJÁNAK RENDELETE
18. cikk
(3) A Kormány tagja törvényben vagy
kormányrendeletben kapott
felhatalmazás alapján, feladatkörében
eljárva, önállóan vagy más miniszter
egyetértésével rendeletet alkot, amely
törvénnyel, kormányrendelettel és a Magyar
Nemzeti Bank elnökének rendeletével nem
lehet ellentétes.
 ALAPTÖRVÉNY A RENDELETEKRŐL
MNB ELNÖKÉNEK RENDELETE
41. cikk
(5) A Magyar Nemzeti Bank elnöke
törvényben kapott felhatalmazás alapján,
sarkalatos törvényben meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki, amely
törvénnyel nem lehet ellentétes. ...
ÖNÁLLÓ SZABÁLYOZÓ SZERV
VEZETŐJÉNEK RENDELETE
23. cikk
(4) Az önálló szabályozó szerv vezetője
törvényben kapott felhatalmazás alapján,
sarkalatos törvényben meghatározott
feladatkörében rendeletet ad ki, amely
törvénnyel, kormányrendelettel,
miniszterelnöki rendelettel, miniszteri
rendelettel és a Magyar Nemzeti Bank
elnökének rendeletével nem lehet
ellentétes. ...
ALAPTÖRVÉNY A RENDELETEKRŐL

HELYI ÖNKORMÁNYZAT
RENDELETE
32. cikk
(1) A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése körében törvény
keretei között
a) rendeletet alkot;
(2) Feladatkörében eljárva a helyi önkormányzat törvény által nem
szabályozott helyi társadalmi viszonyok rendezésére, illetve
törvényben kapott felhatalmazás alapján önkormányzati rendeletet
alkot.
(3) Az önkormányzati rendelet más jogszabállyal nem lehet ellentétes.
 BÍRÓI JOG

megszilárdult bírói
gyakorlat

jogegységi határozat
- korlátozott
precedensrendszer
alkotmánybírósági
határozat
 INTEGRÁLT JOGFORRÁSI
RENDSZER

• Nemzetközi jog

Q) cikk
(2) Magyarország nemzetközi jogi
kötelezettségeinek teljesítése érdekében
biztosítja a nemzetközi jog és a magyar jog
összhangját.
(3) Magyarország elfogadja a nemzetközi jog
általánosan elismert szabályait. A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban
történő kihirdetésükkel válnak a magyar
jogrendszer részévé.
 INTEGRÁLT JOGFORRÁSI
RENDSZER

• Európai uniós jog

E) cikk
(2) Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele
érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító
szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek
teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő
egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az
Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja. Az e
bekezdés szerinti hatáskörgyakorlásnak összhangban kell állnia az
Alaptörvényben foglalt alapvető jogokkal és szabadságokkal,
továbbá nem korlátozhatja Magyarország területi egységére,
népességére, államformájára és állami berendezkedésére
vonatkozó elidegeníthetetlen rendelkezési jogát.
(3) Az Európai Unió joga - a (2) bekezdés keretei között -
megállapíthat általánosan kötelező magatartási szabályt.
JOGSZABÁLYOK KOLLÍZIÓJA, JOGFORRÁSI
HIERARCHIA
 JO G FO R R Á SI H IER A R C H IA

• Alaptörvény
• Törvény
• Kormányrendelet / MNB elnökének
rendelete
• Kormány tagjának rendelete
• Önálló szabályozó szerv vezetőjének
rendelete
• Önkormányzati rendelet
 M AG YA R J O G – N E M Z E T K Ö Z I
JOG – UNIÓS JOG
KO LLÍ Z I Ó J A

Nemzetközi jog
Alkotmánybíróság: nemzetközi
szerződésbe ütközés vizsgálata

Uniós jog
Elsőbbség elve
– uniós jog és tagállami
alkotmányok
Jogforrási hierarchia
sérelme

Érvénytelenség

Alkotmányellenesség

Azonos szintű
jogszabályok
ellentmondása

Jogbiztonság
Jogértelmezés
sérelme