A jogforrás fogalma

121/2009. (XII. 17.) AB határozat

A jogforrás fogalma egyrészt magát a jogszabályt jelenti, másrészt a jogalkotó hatáskört és
annak gyakorlását, a jogalkotási eljárását, a jogalkotó tényt. A jogforrások szabályozása
kizárólag az Alkotmány feladata; az Alkotmány éppen attól a jogrendszer alapja [...], hogy a
jogszabályok kötelező erejét és fajtáit maga határozza meg. Az Alkotmányban felsoroltakon
kívüli jogforrás nem létezhet, ezekhez a [jogalkotásról szóló törvény, vagyis a Jat.] sem hozzá
nem adhat, sem el nem vehet, mert mindkét esetben Alkotmányba ütközne. A
jogszabályokkötelező erejének jogi forrása az Alkotmány [...]

Belső jogi kollízió

21/2017. (IX. 11.) AB határozat (kivonat)
Az Alkotmánybíróság rámutat arra, hogy az Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdése a
normahierarchia részeként írja elő azt, hogy a Kormány rendelete törvénnyel nem lehet
ellentétes. Az Alaptörvény juttatja kifejezésre a hierarchikus rendet, a jogszabályok
egymáshoz és az Alaptörvényhez való viszonyát. Az előbb hivatkozott bekezdés kifejezetten
azt biztosítja, hogy az Országgyűlés által megalkotott törvény tartalmát a Kormány rendeleti
formát öltő döntése ne ronthassa le. [...]
A Kormány [...] felhatalmazás alapján alkotta meg a [rendeletet]. Úgy [a társadalombiztosítási
nyugellátásról szóló törvény] 64. § (2) bekezdés második mondata, mint [a
társadalombiztosítási nyugellátásról szóló törvény végrehajtásáról szóló kormányrendelet] 93.
§ (1) bekezdése részben az ellátás megállapításának tartalmi szabályait, részben a szabályok
alkalmazásának idődimenzióját határozza meg. E két rendelkezés között azonban az
Alaptörvény 15. cikk (4) bekezdésének sérelmére vezető ellentét áll fenn, emiatt az
Alkotmánybíróság [...] megsemmisítette a [kormányrendelet] 93. § (1) bekezdését.

35/1991. (VI. 20.) AB határozat (kivonat)

A jogállamiság elvéből nem következik, hogy az azonos szintű jogszabályok közötti
normakollizió kizárt. Törvényi rendelkezések összeütközése miatt az alkotmányellenesség
pusztán [a jogállamiság követelménye] alapján tehát nem állapítható meg akkor sem, ha ez a
kollízió nemkívánatos és a törvényhozónak ennek elkerülésére kell törekednie. [...] A
jogállamiság alkotmányos deklarálása azonban tartalmi kérdésekben tovább utal az egyes
nevesített alkotmányos elvekre és jogokra.
Alkotmányellenesség megállapítására ezért törvényi rendelkezések kollíziója miatt csak akkor
kerülhet sor, ha ezen alkotmányos elvek vagy jogok valamelyike megsérül annak folytán,
hogy a szabályozás ellentmondása jogszabály-értelmezéssel nem oldható fel és ez anyagi
alkotmányellenességhez vezet, vagy ha a normaszövegek értelmezhetetlensége valamely
konkrét alapjogi sérelmet okoz. Ennek hiányában azonban az azonos szintű normaszövegek
lehetséges értelmezési nehézsége, illetőleg az értelmezéstől függő ellentétes összeütközése
önmagában nem jelent alkotmányellenességet.
3155/2018. (V. 11.) AB határozat (kivonat)
[M]egállapítható, hogy a régi Pp. lex generalis szabályaihoz képest a Ctv. lex specialis
rendelkezéseket tartalmaz, így a közöttük esetlegesen felmerülő kollízió a lex specialis
derogat legi generali jogértelmezési elv alkalmazásával feloldható. [...]

Pszeudonormák
60/1992. (XI. 17.) AB határozat (kivonat)
A Jat. [az első jogalkotási törvény - szerk.] elfogadásának egyik jelentős eredménye [...]
abban áll, hogy - az Alkotmányban szabályozott jogalkotó hatáskörök védelmében - élesen
elválasztja a jogszabályokat az állami irányítás egyéb jogi eszközeitől, és annak
biztosítékaként, hogy az állami irányítás egyéb jogi eszközei ne vehessék át a jogalkotás
funkcióját, garanciális szabályokat állapít meg kibocsátásukra. [...] Az Alkotmánybíróság elvi
éllel mutat rá arra, hogy az indítvánnyal támadott és hasonló minisztériumi, egyéb központi
állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó leiratok, körlevelek,
iránymutatások, útmutatók, állásfoglalások és egyéb informális jogértelmezések, amelyek
nem a Jat. garanciális szabályainak betartásával kerülnek kibocsátásra, sértik a [...]
jogállamiság alkotmányos követelményét. Jogbizonytalanságot teremtenek, kiszámít-
hatatlanná teszik a jogalanyok, a jogalkalmazó szervek magatartását. Bár a bennük foglalt
jogértelmezésnek, jogalkalmazási szempontnak semmiféle jogi ereje, kötelező tartalma nincs,
miután az államigazgatás központi szervei bocsátják ki, alkalmasak arra, hogy a címzetteket
megtévesszék, s a címzettek kötelező előírásként kövessék azokat. Mindezekre tekintettel az
Alkotmánybíróság megállapította, hogy a Jat. garanciális szabályainak mellőzésével hozott
minisztériumi és egyéb központi állami szervektől származó, jogi iránymutatást tartalmazó
leiratok, körlevelek, útmutatók, iránymutatások állásfoglalások és egyéb informális
jogértelmezések kiadása sérti az Alkotmány 2. § (1) bekezdését, így az ezekkel való irányítás
gyakorlata alkotmányellenes.

Az érvényesség kritériumai
32/1993. (V. 28.) AB határozat (kivonat)
Ameddig [...] egy elfogadott normát nem hirdetnek ki, az nem is minősül jogszabálynak. [...]
A [ki- hirdetés] elmaradása kétségtelenül jogsértést valósít meg, amely azonban a kihirdetésre
kötelezett tisztségviselők felelősségét alapozza meg, de nem teszi az elfogadott jogszabályt
valódi normává.
Érvénytelen normák
14/1992. (III. 3.) AB határozat (kivonat)
[H]a a jogszabályelőkészítő szervek a jogalkotásról szóló törvény szabályalkotási
követelményeit nem tartják be, ez a kötelességszegés önmagában nem elégséges ok az adott
jogszabályok alkotmányellenességének megállapítására. A jogszabályok előkészítésére
vonatkozó törvényi előírások megsértése csupán a jogalkotó államigazgatási, esetleg politikai
felelősségét alapozhatja meg. A jogalkotási törvény rendelkezéseinek figyelmen kívül
hagyása csak akkor eredményezheti jogszabály alkotmányellenességének megállapítását, ha
az adott jogszabály egyben az alkotmány valamely rendelkezésébe ütközik.

164/2011. (XII. 20.) AB határozat (kivonat)

A [...] zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtási lehetőségének a koherenciazavarra
korlátozása a törvényhozási eljárás ésszerűsége szempontjából azért is jelentős szabály, mert
enélkül - illetve figyelmen kívül hagyása esetén a törvényhozási eljárás legvégső szakaszában
is sor kerülhet a törvényjavaslat koncepcionális, átfogó módosítására, amely gyakorlat a
törvényhozási eljárás ezt megelőző szakaszainak részét képező, a megfontolt és minőségi
törvényalkotást szolgáló biztosítékainak kiüresedését eredményezheti. [...]
Mindezek alapján az Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a Házszabálynak a zárószavazás
előtti módosító javaslatok benyújtására vonatkozó rendelkezése a demokratikus
hatalomgyakorlás és a köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciájának
minősül, ezért megsértése olyan súlyos eljárási szabálytalanságnak tekintendő, amely a
törvény részének vagy egészének közjogi érvénytelenségét idézi elő. [...]
Az Alkotmánybíróság álláspontja szerint a törvényjavaslat részletes vitájának lezárását
követően a törvényjavaslat alapvető jelentőségű szabályozási kérdését érintő koncepcionális
változást eredményező módosító javaslat benyújtása és elfogadása túllép a Házszabály [...]
koherenciazavar esetén zárószavazás előtti módosító javaslat benyújtását lehetővé tevő
szabályának keretein, amely az [Alkotmányra visszavezethető, a demokratikus
hatalomgyakorlás és köz érdekében végzendő képviselői tevékenység garanciáját képező
eljárási szabály.

11/1992. (III. 5.) AB határozat

A jogállamiság és jogbiztonság elvéből fakadnak az eljárási garanciák. Ezek alapvető
jelentőségűek az egyes jogintézmények működésének kiszámíthatósága szempontjából. Csak
a formalizált eljárás szabályainak követésével keletkezhet érvényes jogszabály [...].
A jogbiztonság és jogállamiságból levezethető követelmények

9/1992. (I. 30.) AB határozat

A jogállamiság elvét az alaptörvény további rendelkezései részletezik, e szabályok
ugyanakkor nem töltik ki teljes egészeben [a függetlenség, a demokrácia és a jogállamiság]
tartalmát, ezért a jogállam fogalom értelmezése az Alkotmánybíróság egyik fontos feladata. A
jogállamiság alap- értékét kitöltő elveket az Alkotmánybíróság egy-egy konkrét ügy kapcsán,
fokozatosan fejti ki. Noha azAlkotmánybíróság a jogszabályok alkotmányossági
felülvizsgálata során a vizsgált rendelkezésnek elsősorban az Alkotmány valamely konkrét
rendelkezésével való összhangját vizsgálja, ez nem jelenti azt, hogy az általános
rendelkezéseket formális deklarációnak tekinti, s az alapelveknek pusztán kisegítő,
másodlagos szerepet szánna.

11/1992. (III. 5.) AB határozat

A jogállamiság elve [...] önálló alkotmányjogi norma, aminek sérelme önmagában is
megalapozza valamely jogszabály alkotmányellenességét. Az Alkotmánybíróság
gyakorlatában a jogbiztonság szorosan a jogállamiság alkotmányjogi elvéhez kapcsolódik.

26/1992. (IV. 30.) AB határozat (kivonat)

A jogállamiság elvéből levezethető jogbiztonság követelménye megköveteli, hogy a
jogszabály szövege értelmes és világos, a jogalkalmazás során felismerhető normatartalmat
hordozzon. A normavilágosság sérelme miatt alkotmányellenesség akkor állapítható meg, ha
a szabályozás a jogalkalmazó számára értelmezhetetlen, vagy eltérő értelmezésre ad módot és
ennek következtében a norma hatását tekintve kiszámíthatatlan, előre nem látható helyzetet
teremt a címzettek számára. továbbá szubjektív, önkényes jogalkalmazást teremt.

1160/B/1992. AB határozat (kivonat)

Ha egy jogszabály tényállása túl részletező, túl szűk, túlságosan eseti, az megköti a
jogalkalmazót és megakadályozza, megnehezíti, hogy a jogszabály az életviszonyok
szabályozásában betöltse szerepét. Ha pedig egy jogszabály törvényi tényállása túl elvont, túl
általános, akkor a jogszabály rendelkezése a jogalkalmazó belátása szerint kiterjeszthető vagy
leszűkíthető. Az ilyen szabály lehetőséget ad a szubjektív jogalkalmazói döntésre, a
különböző jogalkalmazók eltérő gyakorlatára, a jogegység hiányára. Ez csorbítja a
jogbiztonságot. A jogszabálynak ezért az életviszonyok tipikus vonásait kell figyelembe
vennie. [...]
A visszamenőleges hatály tilalma
34/1991. (VI. 15.) AB határozat (kivonat)
A [...] jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvének maradéktalan
érvényesülése érdekében elengedhetetlen, hogy a jogszabályok kihirdetése összhangban
legyen [azzal az] [...] alkotmányos jellegű előírással, amely szerint a jogszabály a kihirdetését
megelőző időre nem állapíthat meg kötelezettséget és nem nyilváníthat valamely magatartást
jogellenessé". [...] Az ilyen eljárás azzal a következménnyel járna, hogy a jogalkalmazó
szervek, valamint az érintett polgárok és jogi személyek nem tudhatják, hogy valamely
döntésük és magatartásuk utólag nem minősül-e jogellenesnek. [...]

57/1994. (XI. 17.) AB határozat (kivonat)

Valamely jogszabály nem csupán akkor minősülhet az említett tilalomba ütközőnek, ha a
jogszabályt a jogalkotó visszamenőlegesen léptette hatályba, hanem akkor is, ha a
hatálybaléptetés nem visszamenőlegesen történt ugyan, de a jogszabály rendelkezéseit - erre
irányuló kifejezett rendelkezés szerint - a jogszabály hatálybalépése előtt létrejött
jogviszonyokra is alkalmazni kell.

Kellő felkészülési idő

28/1992. (IV. 30.) AB határozat (kivonat)

A demokratikus jogállam azonban sok egyéb mellett abban is különbözik a diktatúrától, hogy
nem él vissza azzal a lehetőséggel, amelyet a jog megismerésének általános érvényű
követelménye és az erre alapított felelősségre vonás az állam számára nyújt, hanem kellő
törvényi garanciákkal meg- teremti annak a reális lehetőségét, hogy a jogalanyok valóban
megismerhessék a reájuk irányadó jogszabályi rendelkezéseket, s módjukban álljon
magatartásukat azokhoz igazítani. Ilyen garancia [...] amelynek értelmében a jogszabály
hatálybalépésének időpontját úgy kell meghatározni, hogy kellő idő maradjon a jogszabály
alkalmazására való felkészülésre. Az Alkotmánybíróság nyomatékosan hangsúlyozza: ha a
jogalkotásról szóló törvény nem tartalmazná az idézett szabályt, az akkor is levezethető lenne
[a jogbiztonság követelményéből]. E törvényi rendelkezés az alábbi rész- kötelezettségeket
hárítja a jogalkotó szervekre: a jogszabály hatálybalépésének időpontját úgy kell
meghatározni, hogy kellő idő maradjon a) a jogszabály szövegének megszerzésére [...] és
áttanulmányozására [...]; b) a jogalkalmazó szervek számára a jogszabály alkalmazására való
felkészüléshez [...]; c) a jogszabállyal érintett személyek és szervek számára annak
eldöntéséhez, hogy miként alkalmazkodjanak a jogszabály rendelkezéseihez (például a
környezetvédelmi kibocsátási értékek szigorítása esetén: egyes termékek gyártásának
megszüntetése útján, korszerű technikai eszközök beszerzése útján, az alkalmazott
technológia megváltozásával vagy nagyobb hatásfogú tisztítóberendezés létesítésével) az
önkéntes jogkövetés személyi és tárgyi feltételeiről való gondoskodáshoz.
Szervezett jogok védelme
11/1991. (III. 29.) AB határozat (kivonat)
[A]z Alkotmánybíróság megállapítja, hogy a szerzett jogok megvonása sérti a
jogállamisághoz szervesen kapcsolódó jogbiztonság elvét. [...]

43/1995. (VI. 30.) AB határozat (kivonat)

A szerzett jogok [és várományok] védelme a jogállamban szabályként érvényesül, de nem
abszolút érvényű, kivételt nem tűrő szabály. A kivételek elbírálása azonban csak esetenként
lehetséges. Azt, hogy a kivételes beavatkozás feltételei fennállnak-e, végső fórumként az
Alkotmánybíróságnak kell eldöntenie. [...] A [szerzett jogokat és a] várományokat nem lehet
sem alkotmányosan megfelelő indok nélkül, sem pedig egyik napról a másikra lényegesen
megváltoztatni. Az átmenet nélküli változáshoz különös indok szükséges. [...] A várományok
annál nagyobb védelmet élveznek, minél közelebb állnak a beteljesedéshez", vagyis [szerzett
joggá válásukhoz].

Törvény

7/1994. (II. 18.) AB határozat

Az alapjog [...] nem minden vonatkozásban törvényhozási tárgy. Nem mindenfajta
összefüggés az alapjogokkal követeli meg a törvényi szintű szabályozást. Valamely alapjog
tartalmának meghatározása és lényeges garanciáinak megállapítása csakis törvényben
történhet. Törvény kell továbbá az alapjog közvetlen és jelentős korlátozásához is. Közvetett
és távoli összefüggések esetében elegendő a rendeleti szint is. Ha nem így lenne, mindent
törvényben kellene szabályozni."

Minősített többség kérdése

1/1999. (II. 24.) AB határozat

..[A] törvény elfogadásához megkívánt minősített többség nem egyszerűen a törvényalkotási
eljárás formai előírása, hanem olyan alkotmányos garancia, amelynek lényeges tartalma az
országgyűlési képviselők közötti széleskörű egyetértés. A minősített többség követelménye
nemcsak az adott alkotmányi rendelkezés közvetlen végrehajtásaként kiadott törvény
megalkotására vonatkozik, ha- nem e törvény módosítására (rendelkezéseinek
megváltoztatására, kiegészítésére) és hatályon kívül helyezésére is. Az Alkotmány
rendelkezése alapján minősített többséggel elfogadott törvényt egy- szerű többséggel
elfogadott törvénnyel nem lehet módosítani vagy hatályon kívül helyezni."
A kúria jogfejlesztő tevékenységéből eredő jogforrások
42/2005. (XI. 14.) AB határozat (kivonat)
A [...] jogegységi határozat a bíróságokra kötelező. Az Alkotmány által biztosított kötelező
erő azt is jelenti, hogy amennyiben az Alkotmánybíróság a vizsgált jogi szabály hatályosuló,
egységesen érvényesülő tartalmát (az élő jogot") kívánja feltárni, nem hagyhatja figyelmen
kívül az adott jogszabályi rendelkezés (rendelkezések) jogalkalmazói gyakorlat számára
egységes értelmezését, a jogegységi határozat tartalmát. Az adott jogszabály (jogszabályi
rendelkezés) élő tartalma: a jogegységi határozat. Így [a valamely jogszabály alkotmányossági
vizsgálatára irányuló] eljárás során, ha a jogszabályi rendelkezéshez jogegységi határozat
tapad, szükségképpen a vizsgálat tárgyává válik a jogegységi határozat [még akkor is, ha az
Alkotmánybíróság az alkotmányellenesség jogkövetkezményeit a vizsgált jogszabályra nézve
vonja le]. A normakontroll ugyanis elvégezhetetlen a jogszabály tartalmi elemzése nélkül. [...]
Az Alkotmánybíróság megítélése szerint [a] jogegységi határozat - a Legfelsőbb Bíróság [a
Kúria elődje] önálló jogszabály-értelmezése folytán (amelyre a joggyakorlat egységesítése
érdekében alkotmányos felhatalmazása van) - adott esetben az alapul fekvő jogszabály
tartalmát bővítetheti, szűkítetheti, vagy éppen az értelmezéssel joghézagot tölthet ki. Ezért a
jogegységi határozat jogszabálytani besorolása nélkül is - az esetről-esetre történő
alkotmányossági vizsgálat eredményeként - dönthető el, hogy a jogegységi határozat önálló
jogszabályi tartalommal eloldódott-e az értelmezett jogszabálytól, vagy sem. [...] [Az
Alkotmánybíróság] az Abtv.-ben is nevesített utólagos norma- kontroll hatáskörében vizsgálja
felül a jogegységi határozat alkotmányosságát.

Az alkotmánybíróság határozata
3/2017. (II. 25.) AB határozat (kivonat)
,,Az Alkotmánybíróság [feladata, hogy] érvényt szerezzen az Alaptörvény
normahierarchiában be- töltött legfőbb szerepének. Ezt az alkotmányos rendben betöltött
kiemelkedő szerepet bontja ki az Abtv., mint sarkalatos törvény 39. § (1) bekezdése, amely az
alkotmánybírósági határozat minden- kire nézve kötelező erejét állapítja meg. Ezt vonná
kétségbe az, ha az alkotmánybírósági határozatot akár a jogalkotó, akár [...] a jogalkalmazó

4/2019. (III. 7.) AB határozat (kivonat)

Az Alkotmánybíróság teljes ülése jogszabály Alaptörvénnyel való összhangjának utólagos
vizsgálata tárgyában [...] meghozta a következő határozatot:
1. A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 66/A. § (1)
bekezdésének, valamint a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 38/A. § (1)
bekezdésének alkalmazásakor az Alaptörvény P) cikk (1) bekezdéséből és XXI. cikk (1)
bekezdéséből fakadó alkotmányos követelmény, hogy a környezetvédelmi és
természetvédelmi hatósági hatáskör címzettje döntéshozatala során a környezetvédelmi,
illetve természetvédelmi szempontokat ne rendelje egyéb szempontok alá.

2. Az Alkotmánybíróság - hivatalból eljárva - megállapítja: az Alaptörvény P) cikk (1)

bekezdéséből és XXI. cikk (1) bekezdéséből fakadó mulasztással előidézett alaptörvény-
ellenesség áll fenn, mivel a hatályos törvényi szabályozás nem írja elő, hogy az eljáró
közigazgatási hatóságnak kifejezett megállapítást kell tennie határozata rendelkező részében
az ügy környezet-és természet- védelemre gyakorolt hatásáról.
Az Alkotmánybíróság felhívja az Országgyűlést, hogy jogalkotói feladatának 2019. június 30-
ig tegyen eleget.