ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS-JOGÁLLÁS

Az Alkotmánybíróság tagjainak jogállására vonatkozó alkotmányos követelményekre

figyelemmel elemezze az Alkotmánybíróságról szóló 2011. évi CLI. törvény (Abtv.)
alábbi fiktív módosítását

6. § (4) Az Alkotmánybíróságnak nem lehet tagja az, aki a megválasztása napját

megelőző egy négy éven belül a Kormány tagja, valamely párt vezető tisztségviselője
volt, politikai és szakmai felsővezetői tisztséget töltött be.
7. § (1) Az Alkotmánybíróság 5-5 tagjára a köztársasági elnök, a Kúria elnöke, illetve az
Országos Bírói Tanács az Országgyűlésben képviselettel rendelkező pártok
képviselőcsoportjai által jelölt legalább 9 és legfeljebb 15 képviselőből álló jelölő
bizottság tesz javaslatot. [...]

1. Abtv. 6. § (4) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítással az alkotmánybíró megválasztási
feltételei közt a politikai függetlenséget biztosító 4 éves lehűlési idő egy évre csökkenne és a
párt vezető tisztségviselői kör kikerülne még ebből a rövid várakozási időből is.

2. Az Abtv. 6. § (4) bekezdése módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az alkotmánybíró személyes függetlensége körében a politikai
függetlenség szerepére és jelentőségére, hivatkozva az alaptörvényi rendelkezést, kiemeli,
hogy mi a rendeltetése e körben a 4 év idejű lehűlési időszaknak, mint az
összeférhetetlenségen túli (extra) garanciának a politikai függetlenség kapcsán.
Egyértelműen állást foglal abban a tekintetben, hogy mindezt hogyan érinti a módosítás, az
időtartam negyedére csökkentése, illetve a korábbi nyílt pártpolitikai szerepvállalásra
vonatkozó elem kivétele.

3. Az Abtv. 7. § (1) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítással immár nem az országgyűlés
(ideiglenes)
bizottsága, hanem 1/3-1/3 arányban az államfő, a Kúria és az OBH elnöke tenne javaslatot az
alkotmánybírák személyére.

4. van kapcsolva. Az Abtv. 7. § (1) bekezdése módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az alkotmánybíró független jogállása kapcsán a megbízatás elnyerése, a
legitimáció, a jelölés és a választás szerepére és jelentőségére, utal a jelenlegi
egycsatornás jelölési- választási rendszerre (csak az OGY), kiemeli, hogy a jelölés eleme
változna meg, egyértelműen állást foglal, hogy a köztársasági elnök, a Kúria elnök és az
OBT, mint független szereplők bevonása a jelölésbe, milyen konkrét hatással járna.

5. Koherencia
 ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS-JOGÁLLÁS

X. alkotmánybíró három évvel ezelőtti megválasztása óta egyetlen olyan

határozattervezetet sem támogatott, melynek az előadó bírója az AB elnöke volt, pikírt
különvéleményei rendkívül bosszantják az AB elnökét. Egy parázs hangulatú vitát
követően az AB elnöke azt hangsúlyozza a testületnek, hogy az AB megítélésének árt ez a
súlyosan tiszteletlen tevékenység, X. ezzel méltatlanná vált a feladatára. A testület
megosztottságát látva az AB elnök másnap maga menti fel X.-et az alkotmánybírói
tisztségéből.

Értékelje az Alkotmánybíróság tagjainak jogállására vonatkozó alkotmányos követelmények és

garanciális törvényi szabályok szempontjából a történéseket!

1. Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát

X. alkotmánybíró nem támogatja az AB elnöke által jegyzett határozattervezeteket, azokhoz
pikírt különvéleményeket csatol, az AB elnöke szerint mindez súlyos tiszteletlen magatartás
árt a testület megítélésének, méltatlanná vált a feladatára.

2. A második esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: A testület megosztottságát látva az AB
elnök maga menti fel X.-et az alkotmánybírói tisztségéből (méltatlanságra hivatkozva).

3. Az első esemény elemzése

Felhívja a figyelmet az alkotmánybíró független jogállása kapcsán arra, hogy az
alkotmánybíró csak a törvénynek és az alkotmánynak van alárendelve, nem utasítható, nem
elmozdítható, tisztsége csak kivételesen szűk körben szüntethető meg, illetve tevékenysége
gyakorlása, véleménynyilvánítása körében szabadságot élvez. Rámutat, hogy az Abtv.
vonatkozó rendelkezései értelmében felmentésnek nem lehet helye, egyértelműen állást foglal
abban a VB véleményére is utalással, hogy a méltatlanság miatti kizárás esetköre nem
merülhet fel azért, hogy mikor nyújt be különvéleményt vagy azt milyen stílusban fogalmazza
meg, mindez a garanciális előírásokat sérti.

4. A második esemény elemzése

Felhívja a figyelmet az AB törvény hivatkozásával, hogy méltatlanság megállapítása esetén az

érintett alkotmánybírót csak az Alkotmánybíróság teljes ülése zárhatja ki az Alkotmánybíróság
tagjai közül. Kiemeli, hogy alapvető garanciális elem, hogy a kizárásról (ahogyan a
felmentésről is), a jogi felelősség megállapításáról az AB elnöke nem határozhat (utalhat arra
is, hogy erre az Abtv. sem hatalmazza fel), hanem az AB teljes ülése. Rámutat az
alkotmánybíró személyes függetlensége kapcsán az elmozdíthatatlanság alkotmányos
funkciójára, ennek kapcsán, hogy nemcsak a kizárás tartalmi feltételei, hanem az eljárás és a
kezdeményezés is garanciális jelentőséggel bírnak, az AB elnöke és az alkotmánybíró közt
nincsen hierarchikus kapcsolat.

5. Koherencia
 ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS – HATÁSKÖR-GYAKORLÁS

Az Országgyűlés módosítja az illetéktörvényt, amely nyomán a bírósági eljárások

illetékeinek összege a háromszorosára emelkedik. A törvény kihirdetését követően a
korábban nyilvános kritikát megfogalmazó OBH elnök az Alkotmánybíróságtól kéri a
módosítás megsemmisítését, mivel az sérti a bírósághoz fordulás jogát. Az OBH elnöke
szerint nem szabad megvárni a törvény gyakorlati alkalmazását, ezért úgy dönt, hogy az
indítványát még a módosítás hatályba lépése előtt benyújtja.

Értékelje teljeskörűen az Alkotmánybíróság hatáskör-gyakorlása, alkotmányvédelmi funkciója

szempontjából a történéseket, és térjen ki arra, hogy az AB érdemben
vizsgálhatná-e az indítványt!

1. Az első esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: Az OBH elnöke a bírósághoz fordulás
jogának sérelmét állítva az Alkotmánybíróságtól kéri az illetéktörvény módosításának
felülvizsgálatát.

2. A második esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: Az OBH elnöke az indítványát még a
törvénymódosítás hatályba lépése előtt benyújtja, mert szerinte nem szabad megvárni a
törvény gyakorlati alkalmazását.

3. Az első esemény elemzése

Felhívja a figyelmet arra, hogy absztrakt utólagos normakontroll eljárás kezdeményezéséről
van szó, amelyre az OBH elnöke az Alaptörvény alapján nem jogosult, így indítványozói
jogkör hiányában a kezdeményezés eleve nem vizsgálható érdemben. Rámutat arra, hogy
további akadály, hogy az illetéktörvény az Alaptörvény hatásköri korlátozási szabálya miatt
utólagos normakontroll indítvány esetében csak kivételes esetkörökben vizsgálható felül, a
bírósághoz fordulás jogát ez nem tartalmazza, vagyis emiatt sem vizsgálható. Ennek kapcsán
utal az
alkotmányvédelem vonatkozásában a teljeskörű alkotmánybíráskodás elvének sérelmére is.

4. A második esemény elemzése

Felhívja a figyelmet arra, hogy az Alaptörvény és az Abtv. nyomán az utólagos absztrakt

normakontroll eljárás kezdeményezése szempontjából nem a hatályba lépés, hanem a
kihirdetés a követelmény, a kihirdetést követően, de még a hatályba lépés megelőzően
lehetséges az
indítvány benyújtása. Rámutat, hogy ennek lehet egyértelműen az az alkotmányos célja, hogy
a jogszabály hatályba lépést megelőzze, ennek jegyében pedig még a hatályba lépés
felfüggesztésének kezdeményezésére is van törvényi lehetőség.

5. Koherencia
 ALKOTMÁNYBÍRÁSKODÁS – HATÁSKÖR-GYAKORLÁS

Értékelje az alkotmányvédelemre és az Alkotmánybíróság normakontroll-

tevékenységéhez kapcsolódó alkotmányos követelményekre tekintettel az alábbi fiktív
alaptörvény-módosítást!

24. cikk (2) Az Alkotmánybíróság […]

b) bírói kezdeményezésre soron kívül, de legkésőbb kilencven napon belül felülvizsgálja az

egyedi ügyben alkalmazandó jogszabálynak az Alaptörvénnyel való összhangját;
e) a Kormány, az országgyűlési képviselők egynegyede, a Kúria elnöke, az OBH elnöke, a
legfőbb ügyész vagy az alapvető jogok biztosa kezdeményezésére felülvizsgálja a
jogszabályoknak az Alaptörvénnyel való összhangját; […]

1. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az alaptörvény- módosítással kikerülne az AB
hatásköri
katalógusából a bíró által indítható konkrét utólagos normakontroll benyújtásának lehetősége.

2. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés b) pontja módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet a hatalommegosztás elve és a bírói függetlenség nyomán a bíró által
indítható konkrét utólagos normakontroll eljárás alkotmányos szerepére, funkciójára, a bíró
döntési helyzetére egy alkotmánysértő norma alkalmazása kapcsán.
A válasz világos állásfoglalást tartalmaz arra nézve, hogy a hatáskör és indítvány benyújtás
megszűnése milyen hatással járna az alkotmánybírósági alkotmányvédelem helyzetére a
fennmaradó hatáskörök, így különösen az alkotmányjogi panasz szempontjából (csak jogerős
döntést követően)..

3. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pont módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az alaptörvény- módosítással oly módon változna az
AB utólagos absztrakt normakontroll indítványozási
jogköre, hogy bekerülne az OBH elnöke, kikerülne a Kúria elnöke.

4. Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés e) pont módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az absztrakt utólagos normakontroll hatáskör szerepére, jelentőségére az
alkotmánybírósági alkotmányvédelemben, illetve ennek nyomán vizsgálja a kiegészítést, hogy
a Kúria elnökének kikerülése, illetve az OBH elnökének bekerülése milyen hatással járna,
milyen alkotmányos funkciók azonosíthatóak az indítvány benyújtásának lehetősége mögött,
állást foglal, hogy ez bármilyen módon kompenzálná-e a másik módosítást.

4. Koherencia
 IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Értékelje az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos garanciákra tekintettel a

bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLXI. törvény (Bszi.)
következő fiktív módosításait!

76. § (1) Az OBH elnöke általános központi igazgatási feladatkörében [...]

g) felfüggesztheti a 2012. január 1-e előtt hozott jogegységi

határozatok bírósági alkalmazását,[...]

76. § (5) Az OBH elnöke a személyzeti kérdésekkel kapcsolatos feladatkörében [...]

g) dönt a bíró alsóbb szintű bírói fórumra való áthelyezéséről, amennyiben a bíró közéleti
véleménynyilvánítása a bíróság tekintélyét súlyosan vagy visszatérő jelleggel sérti,

1. A Bszi. 76. § (1) bekezdése kiegészítésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a Bszi, módosításával az OBH elnöknének
lehetősége nyílna arra, hogy felfüggessze a 2012. január 1-e előtti jogegységi határozatának
bírósági alkalmazását.

2. kapcsolva. A Bszi. 76. § (1) bekezdése kiegészítésének elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény és AB gyakorlat nyomán az OBH elnök a bíróságok
központi igazgatásával kapcsolatos jogkörének gyakorlására, annak tartalmára, illetve a Kúria
által hozott jogegységi döntés funkciójára, szerepére.
Egyértelműen állást foglal abban, hogy mindezekkel a fontos alkotmányos szempontokkal és
követelményekkel összeegyeztethető-e a jogegységi döntések alkalmazásának felfüggesztése,
mindez hogyan hatna a Kúria feladatellátására, az ítélkezés egységességének biztosítására.

3. A Bszi. 76. § (5) bekezdés g) pontja módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a Bszi. módosításával megváltozna a bírák
áthelyezésével kapcsolatos OBH elnöki hatáskör, eszerint csak alsóbb fórumra való
áthelyezésre van lehetőség “tekintélyrombolás” esetén.

4. A Bszi. 76. § (5) bekezdés g) pontja módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény és AB gyakorlat nyomán az OBH elnök a bíróságok
központi igazgatásával kapcsolatos jogkörének gyakorlására, annak tartalmára, a személyi
kérdések körére és ezen belül a bírák áthelyezésének lehetőségére.
Rámutat, hogy a bíró áthelyezésével kapcsolatos döntések garanciális szabályaira az ítélkező
bíró függetlensége szempontjából az AB gyakorlat nyomán, ezekhez mérten elemzi, hogy
aggályos-e a bíró ilyen okból való áthelyezése, állást foglal abban, hogy mindez nem válik-e
szankcióvá a bíró esetében az áthelyezés egyes feltételei kapcsán, annak lehetősége magában
hordozza-e a függetlenség sérelmét.
5. Koherencia

IGAZSÁGSZOLGÁLTATÁS

Értékelje az igazságszolgáltatásra vonatkozó alkotmányos garanciákra tekintettel a

bírák jogállásról szóló CLXII. törvény (Bjt.) következő fiktív módosítását!
39. § (1) A bírák nem lehetnek tagjai pártnak, és politikai tevékenységet nem folytathatnak.
Az OBH elnöke indokolt esetben engedélyezheti a bíró számára a politikai szerepvállalást,
ha az a bíróság érdekét nem sérti.
24. § (4) A határozatlan időre kinevezett bíró szakmai tevékenységét három évente az OBH
elnöke írásban értékeli, az értékelés kivonatolt szövegét pedig az OBH hivatalos honlapján
nyilvánosan közzéteszi.

1. A Bjt. 39. § (1) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a Bjt. módosítással a politikai tevékenység
általános tilalma kivétellel egészülne ki, politikai szerepvállalásra a bíróság érdekének
figyelembe vételével adható OBH elnöki engedély.

2. A Bjt. 39. § (1) bekezdése módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény és AB gyakorlat nyomán a bírói függetlenség tartalmára,
szerepére és funkciójára a bíró személyes függetlensége, ezen belül a politikai
függetlenségének
tekintetében. Rámutat az Alaptörvény és AB gyakorlat nyomán az OBH elnök a bíróságok
központi igazgatásával kapcsolatos jogkörének gyakorlására, annak korlátaira. Mindezekre
figyelemmel elemez és egyértelműen állást foglal abban, hogy egy ilyen külön engedély
megadása a “bíróság érdekének” nehezebben megragadható fogalma nyomán annak
lehetősége önkényes-e, illetve magában hordozza-e a bíró politikai függetlenségének sérelmét.

3. . A Bjt. 24. §-a kiegészítésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a Bjt. módosítással a határozatlan időre kinevezett bíró
esetében annak szakmai tevékenységéről az OBH elnöke háromévente nyilvánosan közzétett
írásbeli értékelést készítene.

4. A Bjt. 24. §-a kiegészítésének elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény és AB gyakorlat nyomán az OBH elnök a bíróságok
központi igazgatásával kapcsolatos jogkörének gyakorlására, annak tartalmára, a
személyi kérdések körére, amelynek része a bírói jogállással kapcsolatos egyes döntések
meghozatala, döntések előkészítése. Rámutat az OBH elnöke e jogköre tekintetében a
korlátokra, így az ítélkező bíró függetlenségének tiszteletben tartására, a bírói
tevékenységének szakmai minősítésének kérdésére.
Mindezekre figyelemmel elemez és egyértelműen állást foglal abban, hogy a rendszeres
szakmai értékelés nyilvánosságra hozatala magában hordozza-e a függetlenség sérelmét.
5. Koherencia

A TÖBBSÉGI HATALOM TOVÁBBI KORLÁTAI

Értékelje hatalommegosztás elvének a többségi hatalom korlátozásával összefüggő, az

intézményi jogállást és hatáskör-gyakorlást érintő alkotmányos követelményeire
tekintettel az alapvető jogok biztosáról szóló 2011. évi CXI. törvény (Ajbt.) azon fiktív
módosítását, amely hatályon kívül helyezné az Ajbt. 5. § (2) bekezdését és az Ajbt. 28. §
(2) bekezdésének első mondatát!
5. § (2) Az Országgyűlés az alapvető jogok biztosát azok közül a kiemelkedő tudású elméleti
vagy legalább tízévi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg, akik
harmincötödik életévüket betöltötték, és az alapvető jogokat érintő eljárások lefolytatásában,
felügyeletében vagy tudományos elméletében jelentős tapasztalatokkal rendelkeznek.
28. § (2) Az alapvető jogok biztosának a jelentése nyilvános. [...]

1. Az Ajbt. 5. § (2) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az Ajbt. módosítással kikerülne a törvényből az
alapvető jogok biztosának megválasztási feltételei közül a szakmai kvalitást, tapasztalatot
előíró kritérium (így csak a jogászi végzettség lenne feltétel az általános jellegű előírások
mellett).

2. Az Ajbt. 5. § (2) bekezdés módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény rendelkezései, illetve az AB gyakorlat nyomán az
alapvető jogok biztosa, mint ombudsman jogállására és funkciójára, az alapjogvédelmi
feladatok széleskörű ellátásra, ennek nyomán értékeli, hogy milyen hatása lenne a biztosi
tisztségre vonatkozó szakmai feltételek és jogvédelmi tapasztalat feltételének
megszüntetésének, egyértelműen állást foglal, hogy mindez hogyan érintené az ombudsmani
alapjogvédelmet.

3. Az Ajbt. 28. § (2) bekezdés módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az Ajbt. módosításával az alapvető jogok biztosa által
kiadott vizsgálati jelentés nem lenne (automatikusan) nyilvános, ezzel mindenki számára
megismerhető.

4. Az Ajbt. 28. § (2) bekezdés módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény rendelkezései, illetve az AB gyakorlat nyomán az
alapvető jogok biztosa, mint ombudsman funkciójára és hatásköreinek gyakorlására, a
hatalommegosztás elvével való összefüggéseire, az alapjogok védelmével összefüggésben a
jelentések nyilvánosságának szerepére és jelentőségére. Mindezekre figyelemmel elemez és
egyértelműen állást foglal abban, hogy a nyilvánosság megszüntetése - kötelező erejű döntés
hiányában - mennyiben üresítené ki az ombudsmani alapjogvédelem biztosítását, mindez
hogyan érintené a többségi hatalom alkotmányos kontrollját az alapvető jogok biztosa
részéről.

5. Koherencia
 A TÖBBSÉGI HATALOM TOVÁBBI KORLÁTAI

Értékelje hatalommegosztás elvének a többségi hatalom korlátozásával összefüggő, az

intézményi jogállást és hatáskör-gyakorlást érintő alkotmányos követelményeire
tekintettel az Állami Számvevőszékről szóló 2011. évi LXVI. törvény (ÁSZ tv.) alábbi
fiktív módosítását!
3. § (3) Törvényben meghatározott feladatkörében az Állami Számvevőszék
a) köteles ellenőrzést lefolytatni a Kormány Országgyűlés döntése alapján,
b) ellenőrzést végezhet a Kormány felkérésére.
9. § (1) Az Országgyűlés elnöke a képviselők köréből nyolctagú jelölőbizottságot hoz létre,
amely javaslatot tesz azokra a személyekre, akik az Állami Számvevőszék elnökévé
választhatók.

1. Az ÁSZ tv. 3. § (3) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az ÁSZ tv. módosítása nyomán csak a Kormány
felkérésére folytathatna ellenőrzést az Állami Számvevőszék, ilyen esetben viszont kötelező
lenne azt lefolytatnia.

2. Az ÁSZ tv. 3. § (3) bekezdése módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény rendelkezései, illetve az AB gyakorlat nyomán a
közpénzügyi területen az ÁSZ funkciójára, hatásköreinek gyakorlására, az Országgyűlésnek
való felelősségére, független jogállására, mindezeknek a hatalommegosztás elvével való
összefüggéseire, számvevőszéki ellenőrzések lefolytatásának szerepére és jelentőségére.
Mindezekre figyelemmel elemez és egyértelműen állást foglal abban, hogy a Kormány
döntése a kötelező ellenőrzés lefolytatása hogyan érinti az alkotmányos feladatok ellátását.

3. Az ÁSZ tv. 9. § (1) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az ÁSZ tv. módosítása nyomán változna a jelölés
szabálya, azaz az ÁSZ elnökének személyére ezentúl nem a parlamenti jelölőbizottság, hanem
az OGY elnöke tenne javaslatot.

4. Az ÁSZ tv. 9. § (1) bekezdése módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény rendelkezései, illetve az AB gyakorlat nyomán a
közpénzügyi területen az ÁSZ funkciójára, Országgyűlésnek való felelősségére, független
jogállására, mindezeknek a hatalommegosztás elvével való összefüggéseire. Rámutat az ÁSZ
elnök szerepére, legitimációjára, jelölés jelentőségére és hogy azt az Alaptörvény nem
tartalmazza. Mindezekre figyelemmel elemez és egyértelműen állást foglal abban, hogy
jelentene-e változást alkotmányos garanciák szintjén az, hogy nem bizottság, hanem a
házelnök jelölne.

5. Koherencia

KORMÁNYZATI RENDSZEREK

Határozza meg az eredeti szöveg alapján, hogy mely kormányformáról van szó és
miért, majd elemezze részletesen e kormányforma sajátosságaira tekintettel az
alábbiak szerinti fiktív alkotmánymódosítást!

63. cikk A Szövetségi Kancellárt a Szövetségi Elnök javaslatára a Szövetségi Gyűlés vita
nélkül választja. [...] A megválasztott személyt a Szövetségi Elnök nevezi ki.
64. cikk (1) A Bundestag a Szövetségi Kancellárral szemben bizalmatlanságát fejezi ki,
amennyiben tagjainak többsége új Szövetségi kancellárt választ és egyben kéri a
Szövetségi Elnököt, hogy mentse fel a tisztségéből a hivatalban lévő Szövetségi
Kancellárt.

1. A kormányforma meghatározása és jellemzői

Azonosítja a parlamentáris kormányformát legalább egy meghatározó eleme alapján, így
különösen a parlamentnek politikailag felelős kormányra vagy bizalom megvonásának
lehetőségére utalva.

2. A 63. cikk bekezdése és a 67. cikk módosítása, hatályon kívül helyezése kapcsán a tartalom
Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítás nyomán a Szövetségi Kancellárt nem a
parlament választja, hanem a köztársasági elnök nevezi ki. Említi azt is, hogy a Szövetségi
Kancellár esetében alkalmazható konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményét
megszüntetnék teljes egészében.

3. A 63. cikk módosításának elemzése a kormányformára tekintettel

Felhívja a figyelmet a parlamenti (Szövetségi Gyűlés) általi választás helyett a végrehajtó
hatalomtól független, különálló államfő (Szövetségi Elnök) kinevezési jogára. Rámutat, hogy
a végrehajtó hatalom, annak vezetője és a parlament többségének bizalma a parlamentáris
kormányforma kulcseleme. Ennek fontos része a legitimáció a parlament részéről. Elemzi
ezek hatását: szembemegy a parlamentáris kormányforma fő sajátosságaival.

4. A 67. cikk hatályon kívül helyezésének elemzése a kormányformára tekintettel

Felhívja a figyelmet a konstruktív bizalmatlansági indítvány intézményének eltörlése kapcsán
a
végrehajtó hatalom stabilitásának kérdésére, annak meghatározó elemeire. Rámutat a
kancellárral és a kormányával szembeni politikai felelősség, bizalom érvényesítésének
akadályaira. Elemzi ezek hatását, a kormány és a kancellár megbízatásának megszűnése ezen
módjának hiányát, szembemegy a kormányforma sajátosságaival.

5. Koherencia
 KORMÁNYZATI RENDSZEREK

Határozza meg az eredeti szöveg alapján, hogy mely kormányformáról van szó és
miért, majd elemezze részletesen e kormányforma sajátosságaira tekintettel az
alábbiak
szerinti fiktív alkotmánymódosítást!
6. cikk A Köztársasági elnököt általános választójog alapján, a Nemzetgyűlés képviselői
többségének szavazatával közvetlenül, öt évre választják.
8. cikk A Köztársasági Elnök nevezi ki a Miniszterelnököt. A Köztársasági Elnök tisztségéből
felmenti a Miniszterelnököt, amennyiben az benyújtja a Kormány lemondását. A
Köztársasági
Elnök a Miniszterelnök javaslatára kinevezi és felmenti a Kormány többi tagját.
9. cikk A Köztársasági elnök a Minisztertanács elnöke.

1. A kormányforma meghatározása és jellemzői

Azonosítja a félprezidenciális kormányformát legalább egy meghatározó eleme alapján, így
különösen a köztársasági elnöknek politikailag felelős kormányra, miniszterelnökre, az
államfő közvetlen választására utalva.

2. A 6. cikk és a 8. cikk módosítása, hatályon kívül helyezése kapcsán a tartalom

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a köztársasági elnök közvetlen választása helyett
parlamenti legitimáció, többségi döntéssel történne.
Említi, hogy megszűnnének ezzel a köztársasági elnök kormányalakítással kapcsolatos
hatáskörei, kormány államfő előtti felelőssége, kinevezés és felmentés módja.

3. A 6. cikk módosításának elemzése a kormányformára tekintettel

Felhívja a figyelmet a köztársasági elnök választópolgároktól eredő legitimációjának
fontosságára és arra, hogy ehelyett immár egy parlamenti választás lenne, vagyis a politikai
bizalom megadása a parlament részéről történne, ami alkalmas lehet a politikai felelősség
megalapozására. Elemzi, hogy ez idegen e kormányformától.

4. A 8. cikk hatályon kívül helyezésének elemzése a kormányformára tekintettel

Felhívja a figyelmet arra, hogy a köztársasági elnök vezetője a végrehajtó hatalomnak,
ugyanakkor léteznie kell külön miniszterelnöki pozíciónak. Kiemeli, hogy az államfő
kinevezési és felmentési jogokat gyakorol a miniszterelnök, illetve a Kormány további tagjai
felett. Elemzi a módosítás hatásait: így lényegében nem lenne az államfőnek (is) felelős
Kormány, a
miniszterelnök megbízatása nem az államfő bizalmától függ, amelyek mind szembemennek a
félprezidenciális kormányforma alapvető sajátosságaival.
5. Koherencia

AZ ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

Az Országgyűlés funkciójára és működésének garanciáira tekintettel elemezze az

Alaptörvény alábbi fiktív módosítását!

3. cikk (2) Az Országgyűlés – a miniszterelnök javaslatára – kimondhatja feloszlását.

(2a) A feloszlás kimondásához az országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges.

1. Az At. 3. cikk (2) bekezdés módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítás következtében a feloszlás kimondására
vonatkozó szabály változna, továbbra is az Országgyűlés saját döntése a megbízatásának
megszüntetése, de ennek szükséges előfeltétele immár a miniszterelnöki kezdeményezés.

2. Az At. 3. cikk (2) bekezdés módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet a feloszlás (önfeloszlatás) intézményére, funkciójára, kiemeli, hogy ez
tisztán politikai szabad, belső döntés. Kiemeli a parlamentnek felelős kormány fontosságát.
Elemzi a módosítás hatásait: a miniszterelnöki javaslattételhez kötését, mint korlátozást, utal a
kormányzati krízisek külső beavatkozás nélküli lezárásának korlátozására, illetve a Kormány
blokkolásának lehetőségére.

3. Az At. 3. cikk új (2a) bekezdésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítás következtében a feloszlás eddig
döntéshozatali főszabálya, az egyszerű többség támogatása helyett (összes) kétharmados
támogatás kell a feloszlás kimondásához.

4. Az At. 3. cikk új (2a) bekezdésének elemzése

Felhívja a figyelmet a feloszlás (önfeloszlatás) intézményére és funkciójára, kiemeli, hogy ez
tisztán politikai szabad, belső döntés lehet.
Elemzi a módosítás hatásait: a minősített többséghez kötés diszfunkcionalitását, vizsgálja,
hogy mindennek lehet-e bármilyen releváns alkotmányos indoka.

5.Koherencia
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA

Értékelje az országgyűlési képviselői jogállására vonatkozó alkotmányos

követelmények szempontjából az Alaptörvény alábbi fiktív módosítását:

3. cikk (3) Az országgyűlési képviselő megbízatása megszűnik […]

f) ha egy éven keresztül legalább négyszer nem szólalt fel vesz részt az Országgyűlés ülésén
munkájában.
(4) Az országgyűlési képviselő megválasztásához szükséges feltételek hiányának
megállapításáról, az összeférhetetlenség kimondásáról, valamint annak megállapításáról,
hogy az országgyűlési képviselő egy éven keresztül nem vett részt az Országgyűlés
munkájában, az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával határoz. A 4. cikk (3) bekezdés f) pontjában foglaltak megállapításáról az
Országgyűlés elnöke határoz.

1. Az At. 4. cikk (3) bekezdés f) pontja módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítás az OGY képviselő megbízatása egyik
megszűnési jogcímét alakítja át. Olyan módon, hogy a feladatellátás egyéves mulasztása
kapcsán szigorít, a részvétel elmaradását konkretizálja meghatározott időközön belüli adott
számú felszólalásra.

2. Az At. 4. cikk (3) bekezdés f) pontja módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet a szabad és egyenlő képviselői mandátum elvére és annak tartalmára az
Alaptörvényre és alkotmánybírósági határozatra való hivatkozással, rámutat a megszűnési
jogcímekkel való összefüggésére, létező és legitim esetkör, ha nem vesz részt a parlamenti
munkában önhibájából.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy a részvétel és a felszólalás
összekapcsolható-e ilyen módon alkotmányosan. Össze is veheti a jelenlegi szabályozással,
amely szerint az
számít, hogy nem vesz részt szavazáson.

3. kapcsolva. Az At. 4. cikk (4) bekezdés kiegészítésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy OGY képviselői megbízatás megszűnése tekintetében
a módosítás nyomán az országgyűlési minősített (jelenlévő kétharmados) többségű döntése
változna, a megváltozott tartalmú kötelezettség nemteljesítésének megítélése házelnöki
hatáskörbe kerülne.
4. kapcsolva. Az At. 4. cikk (4) bekezdés kiegészítésének elemzése
Felhívja a figyelmet a szabad és egyenlő képviselői mandátum elvére és annak tartalmára az
Alaptörvényre és alkotmánybírósági határozatra való hivatkozással, összekapcsolja mindezt a
képviselői mandátum megszűnésével kapcsolatos döntésekkel, annak garanciális elemeivel.
Kiemeli az Országgyűlés minősített többségű döntésének jelentőségét, az ellenzék védelmével
kapcsolatos összefüggéseit.
Egyértelműen érvel amellett, hogy a kormánypárti házelnök pozíciója, illetve az
egyszemélyes döntése miért aggályos.

5. Koherencia
 AZ ORSZÁGGYŰLÉSI KÉPVISELŐ JOGÁLLÁSA

Értékelje az országgyűlési képviselői jogállására vonatkozó alkotmányos követelmények

szempontjából az Országgyűlésről szóló 2012. évi XXXVI. törvény alábbi fiktív
módosítását:

73. § (1) A képviselő bíróság vagy hatóság előtt – megválasztása napjától képviselői
megbízatásának ideje alatt és azt követően – nem vonható felelősségre leadott szavazata,
továbbá az képviselői megbízatásának gyakorlása során a képviselői megbízatásával
összefüggésben általa közölt tény vagy vélemény miatt. […]
74. § (3) A mentelmi jog felfüggesztéséről az Országgyűlés Mentelmi, összeférhetetlenségi,
fegyelmi és mandátumvizsgáló bizottsága többségi szavazással dönt.

1. Az OGY tv. 73. § (1) bekezdés módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a képviselő mentelmi joga felelőtlenségi alakzatát
érintő módosításról van szó, a módosítás nyomán pedig a védelemnek az OGY képviselő
esetében nemcsak a megbízatását érintő, hanem bármely más általa tett véleménykifejezésre
való kitágítására kerülne sor.

2. Az OGY tv. 73. § (1) bekezdés módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet a szabad és egyenlő képviselői mandátum elvére és annak tartalmára az
Alaptörvényre és alkotmánybírósági határozatra való hivatkozással. Kiemeli a mentelmi jog
szerepét és funkcióját, a felelőtlenségi alakzat szerepét ebben a rendszerben.
Utal arra, hogy mindez hogyan kapcsolódik a képviselői tevékenységhez. Egyértelműen állást
foglal és érvel amellett, hogy ez a szélesebb védelem (kiterjesztés) megengedhető-e
alkotmányosan, illetve megmaradhat-e általa a mentelmi jog funkciója.

3. Az OGY tv. 77. § (3) bekezdés kiegészítésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítás a mentelmi jog felfüggesztéséről való
döntési jogkört alakítaná át, méghozzá oly módon, hogy a plénum helyett a bizottság többségi
döntését írná elő.

4. Az OGY tv. 77. § (3) bekezdés kiegészítésének elemzése

Felhívja a figyelmet a mentelmi jog felfüggesztésére, mint döntésre és összekapcsolja a
mentelmi jog funkciójával, hivatkozva a kapcsolódó AB gyakorlatra. Egyértelműen állást
foglal és érvel amellett, hogy a kétharmados plenáris döntés helyett mentelmi bizottság
paritásos állandó bizottság többségi döntéshozatala mennyiben lenne összeegyeztethető
mindezekkel, lerontaná-e a meglévő eljárási garanciákat.

5. Koherencia
 A KORMÁNY

Értékelje a Kormány jogállása és felelőssége szempontjából az Országgyűlésről szóló

2012. évi XXXVI. törvény alábbi fiktív módosítását!

42. § (7) Ha az Országgyűlés az interpellációra adott válaszát elutasította, akkor a miniszter

köteles 15 napon belül lemondani az interpellációra adott választ a feladatkörrel
rendelkező állandó bizottságnak kell kiadni, [...]

(7a) A (7) bekezdésben foglalt kötelezettség elmulasztása esetén a miniszterelnöknek

kezdeményeznie kell a miniszter felmentését a köztársasági elnöknél.

1. Az OGY tv. 42. § (7) bekezdés módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a módosítás interpellációra adott miniszteri válasz
elutasításának jogkövetkezményét érinti, a bizottsági vizsgálat helyett lemondási
kötelezettséget írna elő a miniszternek.

2. kapcsolva. Az OGY tv. 42. § (7) bekezdés módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az Alaptörvény nyomán is a miniszterelnök és a Kormány politikai
felelősségére az Országgyűlés előtt, illetve a miniszter felelősségére a miniszterelnök felé.
Az AB gyakorlat hivatkozásával kiemeli a kancellári modell rendszerét.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy a felelősségi rendszer átalakítása, a
miniszter közvetlen felelősségének megteremtése, lemondási kötelezettség és döntési
autonómia milyen hatást gyakorolna, összeegyeztethető-e az alkotmányos szabályokkal és a
működési elvvel.

3. kapcsolva. Az OGY tv. 42. § (7a) bekezdés kiegészítésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az interpellációra adott válasz elutasítása kapcsán
előírt
lemondási kötelezettség elmulasztásának jogkövetkezményét rögzítené a módosítás, a
kötelező felmentési kezdeményezés előírására kerülne sor a miniszterelnök számára.

4. kapcsolva. Az OGY tv. 42. § (7a) bekezdés kiegészítésének elemzése

Felhívja a figyelmet itt is a miniszterelnök szerepére és felelősségére a parlamentáris
kormányforma és a kancellári modell rendszerében, hivatkozza az AB gyakorlatot. Kiemeli a
kormányalakítási és átalakítási szabadság jelentőségét és azt, hogy a politikai felelősség a
miniszterelnök felé érvényesíthető.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy a felmentési kötelezettség, az ellenőrzési
helyetti felelősségre vonási eszköz milyen módon hat a miniszterelnök alkotmányos
pozíciójára, a rendszer belső működései elveire.

5. Koherencia
 A KORMÁNY

A Kormány a megszorításokra hivatkozással módosítaná a köztársasági elnök

javadalmazására vonatkozó törvényi szabályokat, hosszú vita után a miniszterelnök
kezdeményezi, hogy a másnapi szavazás egyben bizalmi szavazás legyen. E szavazáson a
módosítást 110 képviselő támogatja, 70 képviselő ellenzi, tartózkodás nem volt.
Értékelje, elemezze a Kormány stabilitására, felelősségére vonatkozó alkotmányos
szabályok, elvek szempontjából a történéseket!

1. Az első esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: a miniszterelnök a köztársasági elnök
javadalmazására vonatkozó törvény módosítását bizalmi szavazással kapcsolja össze, amelyet
már másnap meg is tartanak.

2. A második esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: a köztársasági elnök javadalmazására
vonatkozó törvény módosítását a jelenlévő 180 képviselő közül 110 képviselő támogatta.

3. Az első esemény elemzése

Felhívja a figyelmet és hivatkozza az előterjesztéshez kötött bizalmi szavazás alkotmányi
szabályait, kiemeli, hogy azt a miniszterelnök kezdeményezte, vizsgálja az eljárás elemeit, így
a lehűlési időszakra vonatkozó garancia érvényesülését, mint stabilitási elemet, a megfontolt
döntéshozatal biztosítását. Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy a 3 napon belüli
szavazásnak milyen közjogi következményei vannak.

4. A második esemény elemzése

Felhívja a figyelmet és hivatkozza az előterjesztéshez kötött bizalmi szavazás alkotmányi
szabályait, kiemeli, hogy azt egy sarkalatos törvény módosításához kötötte, amely a
jelenlévő képviselők kétharmadának támogatását igényli. Megállapítja, hogy e
szavazataránnyal a módosítást az OGY nem fogadta el, így pedig a bizalmatlanságot fejezte ki
és Kormány megbízatása megszűnt, a politikai felelősség érvényesült.

5. Koherencia
 AZ ÁLLAMFŐ

A miniszterelnök a Magyar Érdemrendre terjeszti elő a kétes nemzetközi

kapcsolatokkal büszkélkedő unokatestvérét, a köztársasági elnök azonban a jelölt
előélete miatt megtagadja ennek teljesítését. A miniszterelnök javaslatára másnap a
Kormány kezdeményezi, hogy az Alkotmánybíróság azonnal vonja felelősségre az
Alaptörvényt megsértő államfőt. Értékelje, elemezze az államfő alkotmányos
funkciójára és hatásköreinek jellegére vonatkozó alkotmányos szabályok, elvek
szempontjából a történéseket!

1. Az első esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: a miniszterelnök kitüntetés-
adományozásra tesz előterjesztést, amelyet a köztársasági elnök tartalmi okból megtagad.

2. A második esemény
Azonosítja az elemzendő alkotmányjogi problémát: a Kormány a köztársasági elnök
alaptörvénysértésének, felelősségének megállapítását kezdeményezi az Alkotmánybíróságnál.

3. Az első esemény elemzése

Ez a kritérium egy tanulási eredményhez van kapcsolva. Az első esemény elemzése Felhívja a
figyelmet és hivatkozza a köztársasági elnök jogállására és a demokratikus őrködő funkciójára
vonatkozó alaptörvényi rendelkezéseket és a kapcsolódó AB gyakorlatot, mint alkotmányos
mércét. Utal az Alaptörvényben a kitüntetés- adományozás teljesítésének megtagadására
vonatkozó feltételekre, az Alaptörvény értékrendjének sérelmére.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy a fenti tények alapján a döntés
indokoltsága, alkotmányossága hogyan ítélhető meg.

4. . A második esemény elemzése

Felhívja a figyelmet és hivatkozza köztársasági elnök sérthetetlenségére, korlátozott jogi
felelősségére, közjogi felelősségének érvényesítésére, a megfosztásra vonatkozó alaptörvényi
rendelkezéseket és a kapcsolódó AB gyakorlatot, mint alkotmányos mércét. Megállapítja,
hogy a megfosztást a Kormány kezdeményezte, nem pedig az OGY képviselők egyötöde.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy a Kormány kezdeményezése eljárási-
tartalmi szempontból hogyan ítélhető meg, mi a mostani szabálynak a jelentősége
alkotmányosan.

5. Koherencia
 AZ ÁLLAMFŐ

Értékelje az államfő alkotmányos jogállására tekintettel az Alaptörvény alábbiak

szerinti fiktív módosítását!

14. cikk (1) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatása esetén az akadályoztatás

megszűnéséig vagy a köztársasági elnök megbízatásának megszűnése esetén az új
köztársasági elnök hivatalba lépéséig a köztársasági elnök feladat- és hatásköreit az
Országgyűlés elnöke gyakorolja, de törvényt az Országgyűlésnek megfontolásra, az
Alkotmánybíróságnak vizsgálatra nem küldhet meg, az Országgyűlést nem oszlathatja fel.

(2) A köztársasági elnök átmeneti akadályoztatásának tényét a köztársasági elnök, a Kormány

vagy bármely országgyűlési képviselő kezdeményezésére az Országgyűlés elnöke állapítja
meg.

1. Az Alaptörvény 14. cikk (1) bekezdése kiegészítésének tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy módosítás nyomán a helyettesítő, átmeneti
köztársasági elnök hatáskörgyakorlási szabadságát korlátoznák, kiemelt feladatokat nem
láthat el, a vétójog és feloszlatás tilalma.

2. Az Alaptörvény 14. cikk (1) bekezdése kiegészítésének elemzése

Felhívja a figyelmet a köztársasági elnök jogállására, a folyamatos feladatellátás
biztosításának jelentőségére, összekapcsolja ezt a KE őrködő, kríziseken továbblendítő
funkciója ellátásával, hivatkozza az alaptörvényi szabályokat és a kapcsolódó AB gyakorlatot.
Utal arra, hogy egy
átmeneti, rövid időszakról van szó, az akadályoztatás megszűnéséig, az új elnök hivatalba
lépéséig, itt nem ügyvezetés, hanem helyettesítés van. Egyértelműen állást foglal és érvel
amellett, hogy ezek az új korlátok indokolhatóak-e alkotmányosan, vizsgálja, hogy milyen
következményekkel jár a módosítás, lehetnek-e problémák a folyamatosságban a
törvényalkotást érintő hatáskörök esetében.

3. kapcsolva. Az Alaptörvény 14. cikk (2) bekezdése módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy az átmeneti akadályoztatás megállapításáról az
Országgyűlés többsége helyett a házelnök egyedül dönt, sőt, már kezdeményezni sem kell a
döntést.

4. Az Alaptörvény 14. cikk (2) bekezdése módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet az alkotmánybírósági gyakorlat nyomán a köztársasági elnök szerepére
és
legitimációjára, összekapcsolja azzal, hogy kiemelt jelentőségű döntésről van szó, ennek
kapcsán valamennyi a KE jogállását, felelősségét érintő döntés parlamenti többségi döntés.
Utal arra az összefonódási problémára, hogy maga az “érdekelt” (kormánypárti) helyettes
házelnök lenne jogosult az akadályozásról dönteni.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy az egyszemélyes döntés hogyan ítélhető
meg alkotmányosan, továbbá értékeli azt, hogy eljárási szempontból nincsen korlát, nincsen
előterjesztés, autonóm módon vizsgálhatja a feltételeket.
ORSZÁGGYŰLÉS MŰKÖDÉSE

Az Országgyűlés funkciójára és működésének garanciáira tekintettel elemezze az

Alaptörvény alábbi fiktív módosítását!
3. cikk (3) A köztársasági elnök a választások egyidejű kitűzésével feloszlathatja az
Országgyűlést, ha […]
c) az Országgyűlés − ugyanazon Országgyűlés megbízatásának idején − tizenkét hónapon
belül legalább négy esetben megvonja a bizalmat a Kormánytól
(4) Az Országgyűlés feloszlatása előtt a köztársasági elnök köteles kikérni a
miniszterelnöknek, az Országgyűlés elnökének és az országgyűlési képviselőcsoportok
vezetőinek véleményét. Amennyiben a feloszlatást minden megkérdezett egyhangúan
elutasítja, akkor arra nem kerülhet sor.

1. Az At. 3. cikk (3) bekezdés új c) pontjának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy új elemmel egészíti ki azokat a kormányzati
válsághelyzeteket, amikor feloszlatható az OGY, jelzi, hogy az új esetkör a bizalom
ismétlődő, meghatározott számú és intervallumon belüli megvonásának esetét tartalmazza.

2. Az At. 3. cikk (3) bekezdés új c) pontjának elemzése

Felhívja a figyelmet a feloszlatás jelentőségére és funkciójára, jelzi, hogy az OGY
működésének idő előtti, külső szereplő általi megszüntetéséről van szó, utal a kellő
megalapozottság követelményére, súlyos, a kormányzást alapvetően érintő válsághelyzetekre
és a kormányzóképesség helyreállítására. Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy az
új esetkör felállítása mindezek nyomán alkotmányosan indokolt lehet-e.

3. . Az At. 3. cikk (4) bekezdés módosításának tartalma

Rámutat helyzetelemzésként arra, hogy a feloszlatást megelőző véleménykikérési
kötelezettség kiegészítéséről van szó, új elemként a véleményezők egyhangú ellenzése esetén
nem lehetséges a feloszlatás.

4. Az At. 3. cikk (4) bekezdés módosításának elemzése

Felhívja a figyelmet a feloszlatás jelentőségére és funkciójára, jelzi, hogy mi a véleménykérés
szerepe és jelentősége, mint eljárási garancia. Foglalkozik a feloszlatási helyzet
megalapozottsága és a nyilvánossága kérdésével és a véleményadásra felhatalmazottak
körével.
Egyértelműen állást foglal és érvel amellett, hogy az együttes blokkolási lehetőség
alkotmányosan indokolható-e és mi lesz hatása a feloszlatásra.

5. Koherencia