AJ2 Kérdésbank All

Alkotmányjog 2.
tesztfeladatok 2021/22/2
2022. május 20-i vizsga
1. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg az alábbi, a kormányzati rendszerek alapfogalmaira vonatkozó
állítások közül az igaz állításokat!
Az európai államok többsége unitárius államszerkezetű.
Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a parlamentáris berendezkedés biztosítja a

leghatékonyabban a hatalommegosztás elvének érvényesülését.
Az államforma azt mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami

funkciókat gyakorló szervek egymáshoz képest milyen viszonyrendszerben
működnek.
A két, leginkább elterjedt kormányforma a monarchia és a köztársaság.
1. kérdés
1 / 1 pont
Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a prezidenciális berendezkedés biztosítja a

Az Alaptörvény nem rögzíti explicit módon, azaz szövegszerűen, hogy Magyarország

unitárius állam.
A leginkább elterjedt államforma a prezidenciális, félprezidenciális és parlamentáris.
Az unitárius államszerkezet lényege, hogy az állami hatalom gyakorlása szintenként

nem tagolt, a központi állami szervek és a nekik alárendelt területi szervek látják el
az ország egész területén az állami funkciókat.
1. kérdés
1 / 1 pont
A kormányforma mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami

működnek.
1
Az európai államok többsége nem föderális berendezkedésű.
Az egyes kormányformák különböző előnyökkel és hátrányokkal bírnak, nincs egy

egyetlen, általánosan elfogadott kormányforma.
A leginkább elterjedt kormányforma a prezidenciális, félprezidenciális és

parlamentáris.
1. kérdés
1 / 1 pont
állítások közül a hamis állításokat!
Az európai államok többsége föderális berendezkedésű.


működnek.
1. kérdés
1 / 1 pont

működnek.
Magyarország unitárius állam.

unitárius állam.
Föderális államokban a klasszikus állami funkciókat szövetségi és tagállami szinten

gyakorolják.
2
2. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg az alábbi, a parlamentáris berendezkedésre vonatkozó állítások
közül az igaz állításokat!
Parlamentáris rendszerekben általános követelmény, hogy csak az lehet a kormány

tagja, aki a parlament tagja is.
Arányos választási rendszer alkalmazása mellett gyakoribb a koalíciós kényszer

kialakulása.
A kormány nem közvetlenül kapja a felhatalmazását a választópolgároktól, hanem a

parlamenten keresztül.
A kormány nem felelős a parlamentnek.
2. kérdés
1 / 1 pont
A kormány működéséhez folyamatosan szükség van a parlamenti többség

támogatására.
A kormány megbízatásának megszűnésével a parlament megbízatása is megszűnik.
A westminsteri modellben a kormány pozíciója stabilabb, a parlament felé fennálló

felelőssége kevésbé erős.
A kormányalakításban meghatározó szerep jut az államfőnek.
2. kérdés
1 / 1 pont
közül az hamis állításokat!

A kormány működéséhez nincs folyamatosan szükség a parlamenti többség

támogatására.
3
Az államfő a végrehajtó hatalom feje, tehát nem tartozik politikai felelősséggel a
parlament felé.
2. kérdés
1 / 1 pont
A kormány felelős a parlamentnek.
A végrehajtó hatalom feje közvetlenül kapja a felhatalmazást a választópolgároktól.
Többségi választási rendszer mellett gyakoribb a koalíciós kényszer kialakulása.
Parlamentáris rendszerekben nem feltétlenül követelmény, hogy csak az lehet a

kormány tagja, aki a parlament tagja is.
3. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg az Országgyűlés ülésezésére vonatkozó alábbi állítások közül
azokat, amelyek igazak!
Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönthet zárt ülés

tartásáról.
Az ülés elnapolását követően az országgyűlési képviselők egyötödének kérelmére az

ülést nyolc napon belüli időpontra újra össze kell hívni.
Ha az ülésteremben nincs jelen legalább a képviselők egyötöde, az Országgyűlés

nem folytathatja az ülését.
A házelnök dönthet az ülés elnapolásáról.
3. kérdés
1 / 1 pont
azokat, amelyek hamisak!

4
A miniszterelnök dönthet az ülés elnapolásáról.
Az Alaptörvény módosítása kizárólag zárt ülés keretében tárgyalható.
Rendkívüli ülés összehívására a Kormány egyetértésével van lehetőség.
3. kérdés
1 / 1 pont



tartásáról.
3. kérdés
1 / 1 pont


A köztársasági elnök dönthet az ülés elnapolásáról.
4. kérdés
2 / 2 pont
Melyik a kakukktojás? Válaszát indokolja!
 Megszűnés kimondása határozatban

 Tagok számának 5 vagy 3 fő alá csökkenése
5
 Párt megszűnése
 Az Állami Számvevőszék kifogása a gazdálkodással szemben
Megoldás:
A 4. eset nem a képviselőcsoport megszűnésének egyik esete.
4. kérdés
2 / 2 pont
 a képviselőcsoport vezetője mentelmi jogának felfüggesztése
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
 a képviselőcsoport bejelentésének parlament általi visszautasítása
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
 a képviselőcsoport vezetőjének kizárása
Megoldás:
5. kérdés
1 / 1 pont
Állítsa időrendi sorrendbe a mentelmi joggal kapcsolatos alábbi mozzanatokat!
Az Országgyűlés úgy dönt, hogy nem függeszti fel a mentelmi jogot
6
3
A mentelmi ügyekért felelős bizottság állásfoglalása a mentelmi jog

felfüggesztésének ügyében
2
A jelölt jogerős nyilvántartásba vétele az országgyűlési képviselők választásán

1
A sérthetetlenség által biztosított általános védelem vége

4
A büntetőeljárás lefolytathatósága
5
5. kérdés
1 / 1 pont
A büntetőeljárás lefolytatása
4

3

5
Tettenérés esetén büntetőeljárási kényszerintézkedés alkalmazása a

képviselővel szemben
1
Az arra jogosult szerv kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését

2
5. kérdés
1 / 1 pont
1

3

5
Az Országgyűlés döntése a mentelmi jog felfüggesztéséről
7
4

2
5. kérdés
1 / 1 pont
A felelősségmentesség által biztosított általános védelem vége
5

4
A képviselőjelölt jogerős nyilvántartásba vétele a választási eljárásban

1

3
A mentelmi jog megsértésének bejelentése a házelnök felé

2
5. kérdés
1 / 1 pont
5

4

1

3

2
6. kérdés
1 / 1 pont
Mely, a miniszterelnök jogállásához kapcsolódó állítások igazak az alábbiak
közül a magyar kormányzati rendszerben?
8
A miniszterelnöki tisztséget egy személy akárhány cikluson keresztül betöltheti.
A miniszterelnök személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
A miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha az Országgyűlés kimondja az

összeférhetetlenségét.
A miniszterelnököt az Országgyűlés nyílt szavazással választja meg.
6. kérdés
1 / 1 pont
A miniszterelnököt az Országgyűlés titkos szavazással választja meg.
A miniszterelnököt semmilyen esetben nem illeti meg mentelmi jog.

érdemtelenségét.
A miniszterelnököt helyetteseit maga jelöli ki a miniszterek közül.
6. kérdés
1 / 1 pont
A miniszterelnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok kizárják, hogy

megbízatása alatt egy vállalat vezérigazgatója legyen.
A miniszterelnök nem lehet egyúttal parlamenti képviselő is.
A miniszterelnök más hatalmi ághoz tartozó tevékenységére összeférhetetlenségi

szabályok vonatkoznak.
6. kérdés
1 / 1 pont
Mely, a miniszterelnök jogállásához kapcsolódó állítások hamisak az alábbiak
9
A miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha a köztársasági elnök felmenti a
tisztségéből.

6. kérdés
1 / 1 pont

tisztségéből.
A miniszterelnököt minden esetben mentelmi jog illeti meg.

A miniszterelnöki tisztség betöltésének kizárólagos feltétele a büntetlen előélet,

valamint az országgyűlési képviselők választásán való választhatóság.
6. kérdés
1 / 1 pont
A miniszterelnöki tisztség betöltésének feltétele a büntetlen előélet mellett a felsőfokú

végzettség is.

érdemtelenségét.
7. kérdés
10
1 / 1 pont
Jelölje, hogy mely állítások igazak a Kormánnyal összefüggésben!
Tárca nélküli miniszter az Országgyűlés által meghatározott feladatkör ellátására

nevezhető ki.
A miniszterelnök lemondásával a miniszterek megbízatása is megszűnik.
A Kormány stratégiai fontosságú ügyekben kabinetet hozhat létre miniszterekből és

más kijelölt személyekből.
A miniszterelnököt az Országgyűlés a képviselők több mint felének szavazatával

választja meg.
7. kérdés
1 / 1 pont
Az egyes miniszterek feladatkörét az Országgyűlés által elfogadott ún.

statútumtörvény határozza meg.
A miniszterelnököt az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
A tárca nélküli miniszter munkaszerve a kabinet.
A miniszter felmentésével a Kormány megbízatása is megszűnik.
7. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje, hogy mely állítások hamisak a Kormánnyal összefüggésben!
A miniszterelnök-helyetteseket az Országgyűlés a képviselők több mint felének

szavazatával választja meg.
A miniszterelnök több miniszterelnök-helyettest is kijelölhet.
A miniszterelnöki és miniszteri tisztség betöltésére vonatkozó követelmények

azonosak.
7. kérdés
11
1 / 1 pont

azonosak.
A minisztereket az Országgyűlés a köztársasági elnök javaslatára választja meg.
A minisztert a köztársasági elnök döntéseinek ellenjegyzésében nem helyettesítheti

az államtitkár.
7. kérdés
1 / 1 pont

A miniszterelnöknek kötelező tárca nélküli minisztert is kijelölnie.
7. kérdés
1 / 1 pont

választja meg.

8. kérdés
1 / 1 pont
12
Milyen kifejezést írnak le az alábbi definíciók?
a, A kormány döntéshozatali mechanizmusát szabályozó normatív határozat
általános megnevezése: a Kormány ügyre
b, A Kormány vagy valamely kabinet napirendjére kerülő kérdések előzetes
megvitatására szolgáló szakmai egyeztető fórum: Közigazgatási Áll
a. Helyes válasz:
ügyrend / a Kormány ügyrendje / Kormányügyrend
b. Helyes válasz:
Közigazgatási Államtitkári Értekezlet
8. kérdés
1 / 1 pont
a, Egyes miniszterek feladatkörét meghatározó kormányrendelet általános
megnevezése: statútumrendelet
b, A kormány döntéshozatali mechanizmusát szabályozó normatív határozat
a. Helyes válasz:
statútumrendelet/statútum
b. Helyes válasz:
8. kérdés
1 / 1 pont
b, Egyetlen más miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására hivatott,
minisztériumot nem vezető miniszter megnevezése: tárca nélküli minis
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
tárca nélküli miniszter
8. kérdés
1 / 1 pont
13
a, A kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, illetve
nemzetbiztonsági ügyekben a Kormány által létrehozott testület, amelynek
javaslattevő, véleményező, tanácsadó funkciója van, tényleges döntési joggal
azonban nem rendelkezik: kabinet
b, A Kormány által normatív határozatban miniszter vagy kormányzati főhivatal
hatáskörébe nem utalt feladat ellátására kinevezett személy: kormánybiztos
a. Helyes válasz:
kabinet
b. Helyes válasz:
kormánybiztos
8. kérdés
1 / 1 pont
a, Miniszter által normatív utasításban kiemelt fontosságú feladat ellátására
kinevezett személy: miniszteri biztos
b, A Kormány hatáskörébe tartozó jelentős, több miniszter feladatkörét
érintőfeladatok összehangolt megoldásának irányítására kormányhatározatban
létrehozott testület: kormánybizottság
a. Helyes válasz:
miniszteri biztos
b. Helyes válasz:
kormánybizottság
9. kérdés
1 / 1 pont
Válassza ki az alábbi állítások közül az igazakat!
A közvetlenül választott köztársasági elnök legitimációja gyengébb
Parlamentáris monarchiában az uralkodó tölti be az államfő szerepét
Az ellenjegyzéshez kötött hatáskörök célja a felelősség megosztása az ellenjegyző

miniszter és a köztársasági elnök között
Magyarországon a köztársasági elnök közvetett módon kerül megválasztásra
9. kérdés
1 / 1 pont
14
Magyarországon a köztársasági elnök nem közvetlen módon kerül megválasztásra
Az ellenjegyzéshez kötött hatáskörök célja a felelősségnek az ellenjegyző miniszterre

telepítése
9. kérdés
1 / 1 pont
Parlamentáris monarchiában az uralkodó tölti be a kormányfő szerepét
Magyarországon a köztársasági elnök közvetlen módon kerül megválasztásra

telepítése
9. kérdés
1 / 1 pont
A köztársasági elnök közvetlen választása összefér a vele szemben megfogalmazott

semlegesség követelményével
10. kérdés
1 / 1 pont
Az alábbiak közül melyek az alaptörvényi feltételei annak, hogy valaki a
köztársasági elnök legyen?
15
40. betöltött életév
Doktori cím
Az országgyűlési képviselők 1/5-nek ajánlása
Magyar állampolgárság
10. kérdés
1 / 1 pont
Passzív választójog
Büntetlen előélet
10. kérdés
1 / 1 pont
10. kérdés
1 / 1 pont
16
Doktori cím
11. kérdés
1 / 1 pont
Válassza ki a hamis állításokat az alábbiak közül!
A köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterek személyére.
A köztársasági elnök az igazságügyért felelős miniszter ellenjegyzésével nevezi ki a

bírákat.
A köztársasági elnök feloszlathatja az Országgyűlést, ha az az Alaptörvényben

meghatározott határnapig nem fogadja el a költségvetést.
A köztársasági elnök tesz javaslatot a miniszterelnök személyére.
11. kérdés
1 / 1 pont

Alaptörvényben meghatározott időben nem választja meg a miniszterelnököt.
A köztársasági elnök tesz javaslatot a költségvetésre.
11. kérdés
1 / 1 pont
A köztársasági elnök dönthet úgy, hogy annak ellenére nem él az alkotmányossági

vétójával, hogy a törvényt alkotmányellenesnek találja.
Lehetséges olyan eset, hogy a köztársasági elnök mindkét típusú vétójával él.
17
A köztársasági elnök csak az alkotmányos funkcióival összefüggő tárgykörökben
nyújthat be törvényjavaslatot.
12. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg az alábbiak közül, mely hatáskörök kötöttek ellenjegyzéshez és
melyekhez nem szükséges ellenjegyzés!
Miniszterek kinevezése
ellenjegyzés
Választások kitűzése
nem kell ellenjegyzés
Országgyűlés feloszlatása
Kitüntetések adományozása
ellenjegyzés
12. kérdés
1 / 1 pont
Tábornokok kinevezése
ellenjegyzés
ellenjegyzés
Nagykövetek megbízása
ellenjegyzés
12. kérdés
1 / 1 pont
18
Bírák kinevezése
Magyarország képviselete
Kegyelmezés
ellenjegyzés
ellenjegyzés
13. kérdés
1 / 1 pont
Válassza ki az igaz állításokat az alábbiak közül!
Az alkotmánybíróság kizárólag normakontrollt végez.
Az alkotmánybíróságok tevékenysége az alkotmányvédelmet foglalja magában,

azonban alapjogvédelmi tevékenységet nem végeznek.
Az alkotmánybíróságok határozatai rendszerint felülírhatóak a törvényhozó hatalom

által.
Az alkotmányos demokráciákban az alkotmánybíráskodás az alkotmány

érvényesülésének, kikényszeríthetőségének a legfőbb biztosítéka.
13. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybíráskodást végző fórumok az alkotmány autentikus értelmezőinek

minősülnek.
Az alkotmánybíráskodás fogalmi eleme a norma érthetősége.
Egy alkotmányos demokráciában kizárólag az alkotmánybíráskodást végző állami

szerv lát el alapjogvédelmi funkciót.
19
Az alkotmánybíráskodás a hatalommegosztáshoz kapcsolódik.
13. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybíráskodás fogalmi eleme a normabíráskodás.
Az alkotmánybíráskodás nem kapcsolódik a hatalommegosztáshoz.

13. kérdés
1 / 1 pont

minősülnek.

14. kérdés
1 / 1 pont
Mely állítások igazak a centralizált alkotmánybírósági modellre vonatkozóan?
Ennek keretében a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára jellemzően

absztrakt módon kerül sor.
Minden igazságszolgáltatási tevékenységet végző bírói fórum végez

alkotmánybíráskodási tevékenységet.
Ez a modell az Amerikai Egyesült Államokban alakult ki.
20
Az alkotmánybíráskodás keretében meghozott döntések mindenkire kötelezőek.
14. kérdés
1 / 1 pont
Mely állítások hamisak a centralizált alkotmánybírósági modellre vonatkozóan?


14. kérdés
1 / 1 pont


Ez a modell Ausztriában alakult ki.
Az alkotmánybíráskodás keretében meghozott döntések csak az érdekelt felekre

kötelezőek.
15. kérdés
1 / 1 pont
Mely állítások igazak az alkotmánybírák jogállásához kapcsolódóan a magyar
szabályozás alapján?
Az alkotmánybíróval szemben csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulását

követően lehet büntetőeljárást indítani.
A hivatalban lévő alkotmánybíró tisztségének fennállása alatt nem lehet felsőoktatási

intézmény oktatója.
21
Amennyiben az alkotmánybíró a tisztségére méltatlanná válik, úgy kizárás útján
megszüntethető a megbízatása.
Az alkotmánybíró felmentéséről csak az Alkotmánybíróság teljes ülése határozhat.
15. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybíróval szemben csak az Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulását



15. kérdés
1 / 1 pont
Mely állítások hamisak az alkotmánybírák jogállásához kapcsolódóan a magyar



15. kérdés
1 / 1 pont
22


16. kérdés
1 / 1 pont
Kik lehetnek az alábbi alkotmánybírósági hatáskörök indítványozói?
1. nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: mindkettő

2. konkrét utólagos normakontroll: bíró
3. Alaptörvény-módosítás eljárási szempontú, utólagos vizsgálata: Kúria elnöke
/bíró; Kúria elnöke; mindkettő; egyik sem/
16. kérdés
1 / 1 pont
1. Alaptörvény-módosítás eljárási szempontú, utólagos vizsgálata: egyik sem

3. nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: bíró
/bíró; köztársasági elnök; mindkettő; egyik sem/
16. kérdés
1 / 1 pont
1. Alaptörvény-módosítás eljárási szempontú, utólagos vizsgálata: mindkettő

2. konkrét utólagos normakontroll: egyik sem
/Kúria elnöke; országgyűlési képviselők egynegyede; mindkettő; egyik sem/
16. kérdés
1 / 1 pont
23
1. nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: alapvető jogok biztosa
2. Alaptörvény-módosítás eljárási szempontú, utólagos vizsgálata: alapvető jogok
biztosa
/alapvető jogok biztosa; köztársasági elnök; mindkettő; egyik sem/
17. kérdés
1 / 1 pont
Melyek hamisak az alábbi, az Alkotmánybíróság által alkalmazható
jogkövetkezményekkel kapcsolatos megállapítások közül?
Attól függetlenül kihirdethető a törvény, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja a

vizsgált törvényi rendelkezés vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét.
Az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésbe ütközés miatt nem semmisíthet meg

jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság határozatai nyilvánosak.
A jogszabály megsemmisítése nem eredményezi automatikusan az az alapján hozott

ítéletek megsemmisítését.
17. kérdés
1 / 1 pont
Az Alkotmánybíróság bírói kezdeményezés vagy alkotmányjogi panasz alapján

semmisít meg egyedi ügyben alkalmazott jogszabályt, a megsemmisített jogszabály
az Alkotmánybíróság eljárására okot adó ügyben nem alkalmazható.
Az Alkotmánybíróság maga jogosult jogszabályt alkotni, ha kifejezett jogszabályi

felhatalmazásból származó jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály
megalkotására.
Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a

jogalkotó általi mulasztással előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja
meg, akkor maga jogosult pótolni a mulasztást.
Jogalkotói feladat elmulasztásának minősül, ha a jogi szabályozás Alaptörvényből

levezethető lényeges tartalma hiányos.
17. kérdés
24
1 / 1 pont
Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a tartalmuk alapján alaptörvényellenes

alaptörvény-módosításokat.
Az Alkotmánybíróság dönthet úgy, hogy a jogszabályt csak részletesen semmisíti

meg.
Az Alkotmánybíróság indokolt esetben az Alkotmánybíróságról szóló törvényben nem

szereplő jogkövetkezményeket is alkalmazhat.
A nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása nem minősül

jogalkotói feladat elmulasztásának.
17. kérdés
1 / 1 pont
Konkrét utólagos normakontrollt követően az Alkotmánybíróság előírhatja az

alkotmányellenes jogszabály alkalmazásának tilalmát.
Az Alkotmánybíróság soha nem alkalmazhat ex tunc hatályú megsemmisítést.
Absztrakt utólagos normakontroll keretében az Alkotmánybíróság nem semmisítheti

meg a törvények sarkalatos rendelkezéseit.
Az alkotmányos követelmény az alkotmánybírósági határozat rendelkező részében

rögzített elvi értelmezés.
18. kérdés
2 / 2 pont
Mi a kakukktojás az alábbi, a bíráskodásra vonatkozó alkotmányos
követelmények közül? Válaszát indokolja!
1. Határozatlan időre történő kinevezés

2. A működésre vonatkozó adatok nyilvánossága
3. A tárgyalás nyilvánossága
4. Az ítélet nyilvánossága
Megoldás:
Az 1. a kakukktojás, mivel a másik három a bíróságok felelősségéhez kapcsolódik,
míg az 1. a bíróságok függetlenségének hangsúlyos eleme.
25
18. kérdés
2 / 2 pont
1. A bíró elmozdíthatatlansága
Megoldás:
18. kérdés
2 / 2 pont
2. Elkülönült szervezetrendszer
Megoldás:
A 2. a kakukktojás, mivel a másik három a bíróságok felelősségéhez kapcsolódik,
míg a 2. a bíróságok függetlenségének hangsúlyos eleme.
18. kérdés
2 / 2 pont
3. Az ítélkező bíró utasíthatatlansága
Megoldás:
19. kérdés
1 / 1 pont
26
Az alábbi mondatok az igazságszolgáltatással kapcsolatos alkotmányos
jelentőségű elvekre vonatkoznak. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő
elvvel!
1. Az igazságszolgáltatás szervezeti biztosítéka a(z) _____ társasbíráskodás ______,

melynek értelmében a bíróságok főszabályként tanácsban járnak el.
2. A bírósági eljárás legalapvetőbb követelményét képező garanciarendszer a(z)
______ tisztességes eljár ________.
1. Helyes válasz:
társasbíráskodás
2. Helyes válasz:
tisztességes eljárás, tisztességes eljárás követelménye
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!
1. A(z) ______ tisztességes eljár ________nemcsak azAlaptörvényben, hanem a

legfontosabb nemzetközi emberi jogi egyezményekben is megjelenik.
2. A törvény előtti egyenlőségből következik a(z) ______ ítélkezés egysége ________,
amelynek értelmében kerülni kell, hogy hasonló ügyekben különböző ítéletek
szülessenek.
1. Helyes válasz:
tisztességes eljárás követelménye, tisztességes eljáráshoz való jog
2. Helyes válasz:
ítélkezés egységességének elve
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!

szülessenek.
2. Az igazságszolgáltatás demokratikusságát hivatott elősegíteni a(z) ______
laikusok részvéte
________ elve, mely az angolszász jogrendszerben az esküdtek, a
kontinentálisban az ülnökök képében jelenik meg.
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
27
laikusok részvétele/laikusok részvételének
20. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg, hogy mely alkotmányos szerv(ek)re igaz az állítás!
1. legerősebb fegyvere a nyilvánosság:
alapvető jogok biztosa
2. a szerv vezetőjét vagy a személyt az Országgyűlés tizenkét évre választja meg:

Állami Számvevőszék
3. az Országgyűlés és a Kormány is kezdeményezheti az eljárását:

1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
1. nem hoz kötelező döntést a vitás jogi kérdésben:
2. elsődleges feladata az uniós jog érvényesülésének biztosítása:

egyik sem
3. az ellenőrzés az állami pénzeszközök felett rendelkező állami szervek és más

szervezetek tevékenységét érinti:
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
egyik sem
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
1. elsősorban a jogsérelmet szenvedett polgárok bejelentése nyomán vizsgálódhat:
2. tevékenységét a törvényhozó szerv megbízásából látja el:
28
mindkettő
3. törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból végzi vizsgálatait:

1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
mindkettő
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
1. kizárólag jogi úton nem kikényszeríthető jelentéseket és ajánlásokat fogalmazhat
meg:
2. vizsgálhatja állami finanszírozásban részesült pártok gazdálkodását:

3. az Országgyűlés tevékenységét vizsgálja:

egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
egyik sem
20. kérdés
1 / 1 pont
1. skandináv gyökerű intézmény:
2. az Országgyűlés szakosított ellenőrző szerve:

mindkettő
3. a személyt vagy a szerv vezetőjét az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési

képviselők kétharmadának támogatásával választja meg:
egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
mindkettő
3. Helyes válasz:
29
egyik sem
21. kérdés
1 / 1 pont
Állítsa sorrendbe a költségvetési törvény tárgyalásának folyamatához
kapcsolódó, alábbi lépéseket, kezdve a legkorábbival!
zárószavazás a költségvetési törvényjavaslatról
4
a Kormány előkészíti a költségvetési törvényjavaslatot

1
a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának megadása

3
a költségvetési törvény kihirdetése

5
a költségvetési törvényjavaslat benyújtása

2
21. kérdés
1 / 1 pont
3

4
a Költségvetési Tanács közreműködése a költségvetésről szóló törvényjavaslat

előkészítésében
1
a zárszámadási törvényjavaslat benyújtása

5

2
21. kérdés
1 / 1 pont
4
30
3

1

5

2
22. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg, hogy az alábbi helyi önkormányzatra vonatkozó állítások közül
mely(ek) igaz(ak)!
A helyi önkormányzat nem rendelkezik gazdasági és pénzügyi autonómiával.
Az Országgyűlés látja el a helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet.
A helyi önkormányzat saját hatáskörében meghatározza szervezeti és működési

rendjét.
A Kormány egyetértése szükséges ahhoz, hogy a helyi önkormányzat rendeletet

bocsáthasson ki.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) igaz(ak)!
A helyi önkormányzat kizárólag törvény felhatalmazása alapján alkot rendeletet.
A helyi önkormányzati képviselők a polgármester általi kinevezéssel nyerik el

tisztségüket.
A helyi önkormányzat törvény keretei között meghatározza saját költségvetését.
A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet az Alkotmánybíróság látja

el.
22. kérdés
1 / 1 pont
31
mely(ek) hamis(ak)!
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése keretében is kizárólag származékos

jogalkotási hatáskörrel rendelkezik.
A helyi önkormányzat hivatalát a jegyző vezeti.
A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet a fővárosi és megyei

kormányhivatalok gyakorolják.
A helyi önkormányzat költségvetése keretében gazdálkodási autonómiával

rendelkezik.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!
A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet a bíróságok látják el.
A helyi önkormányzat törvény keretei között dönthet a helyi adók fajtájáról.
A helyi önkormányzat számára a törvény nem állapíthat meg kötelező feladatot.
A helyi önkormányzat hivatalát a kormánymegbízott vezeti.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!
A helyi önkormányzat kizárólag az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján

alkothat rendeletet.
A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet az Alkotmánybíróság

gyakorolja.
A helyi önkormányzati képviselőket a polgármester nevezi ki öt évre.
32
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!

bocsáthasson ki.

rendjét.
23. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje, hogy az alábbiak közül melyek tekinthetők az összehasonlító
alkotmányjogi módszer alkalmazásához kapcsolódó követelményeknek!
az összehasonlító alkotmányjog művelése csak a történeti módszer alkalmazásával

lehet célravezető
jogviták eldöntése során az összehasonlítás a döntések megalapozásában, az

érvelésben játszhat szerepet
a kevés jogrendszerre kiterjedő összehasonlításoknak nincs létjogosultsága
a társadalmi és politikai kontextus figyelembevétele egyáltalán nem szükséges a

sikeres összehasonlításhoz
23. kérdés
1 / 1 pont
jogviták eldöntése során az összehasonlítás semmilyen tekintetben nem

alkalmazható
az összehasonlító alkotmányjog művelése csak a normatív módszer alkalmazásával

lehet célravezető
33
a rendkívül nagy számú jogrendszerre kiterjedő összehasonlításoknak nincs
létjogosultsága
a társadalmi és politikai kontextus figyelembevétele hozzájárul a sikeres

összehasonlításhoz
23. kérdés
1 / 1 pont
a jogviták eldöntése során az összehasonlító módszer csak kiegészítő szerepet

kaphat
az összehasonlító alkotmányjogi kutatások csak akkor lehetnek eredményesek, ha

minden jogrendszerre kiterjednek
az összehasonlítás diszfunkcionális lehet, ha az összehasonlítást végző nem veszi

figyelembe a szabályozási környezetet
a különböző államnyelvet alkalmazó jogrendszerek nem hasonlíthatók össze
23. kérdés
1 / 1 pont
a jogi kérdések, jogviták nem dönthetők el pusztán az összehasonlító módszer

alkalmazásával
egy összehasonlításon alapuló vizsgálatba csak korlátozott számban vonhatók be

jogrendszerek
csak azonos államnyelvet alkalmazó jogrendszerek hasonlíthatók össze
az összehasonlítás során nem hagyható figyelmen kívül a kormányzati és politikai

rendszer kontextusa
23. kérdés
1 / 1 pont
34
az összehasonlítás eredményességéhez nem szükséges átlátni a vizsgált

alkotmányos rendszerek egészét
az összehasonlító alkotmányjog művelése csak a különbségekre összpontosító

módszer alkalmazásával lehet célravezető
az összehasonlító alkotmányjogi kutatások egész alkotmányos rendszerekre és egy-

egy jogintézményre is irányulhatnak
23. kérdés
1 / 1 pont
egész jogrendszerek összehasonlítása mellett az összehasonlítás egy-egy

jogintézményt is vizsgálhat
az összehasonlító alkotmányjog művelése komplex tudományos megközelítést

igényel
csak azonos jogrendszerekbe tartozó államok hasonlíthatók össze
a kormányzati rendszerek különbözőségei nem befolyásolják az összehasonlítás

eredményét
23. kérdés
1 / 1 pont
az összehasonlító alkotmányjog művelése csak a funkcionális módszer

alkalmazásával lehet célravezető

egy jogintézményekre is irányulhatnak
bizonyos jogviták eldönthetők kizárólag az összehasonlító módszer alkalmazásával
az összehasonlítás nem hagyhatja figyelmen kívül egy jogintézmény társadalmi és

politikai környezetét
35
2022. június 3-i vizsga
1. kérdés
2 / 2 pont
 Hatalommegosztás elvének tiszteletben tartása.
 Kizárólag a parlamentnek felelős a kormány.
 Nem közvetlenül választott a végrehajtó hatalom feje.
 Korlátozott államfői hatalom.
Megoldás:
36
Hatalommegosztás elvének tiszteletben tartása, mert az nem speciálisan a
parlamentáris kormányforma jellemzője.
1. kérdés
2 / 2 pont
 Korlátozott államhatalom.
Megoldás:
Korlátozott államhatalom, mert az nem speciálisan a parlamentáris kormányforma
jellemzője.
1. kérdés
2 / 2 pont
 A közhatalomgyakorlás centruma a parlament.
 Alkotmányos keretek tiszteletben tartása.
Megoldás:
Alkotmányos keretek tiszteletben tartása, mert az nem speciálisan a parlamentáris
kormányforma jellemzője.
2. kérdés
1 / 1 pont
Melyik alkotmányos elv érvényesülését szolgálják az alábbi jogintézmények?
a, A törvényjavaslatok tárgyalásánál minden képviselőcsoportnak, és a független
képviselőknek is felszólalási lehetőséget kell biztosítani.
érdemi parlamenti vita
b, Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása és

megszűnik.
a parlamenti működés ciklikussága
c, A képviselő a megbízatásának ideje alatt nem viselhet bírói tisztséget is.

szabad képviselői mandátum
a. Helyes válasz:
érdemi parlamenti vita
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
37
2. kérdés
1 / 1 pont
a, Az országgyűlési képviselők megbízatása az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
b, A törvénytervezetet és minden módosító javaslatot, kapcsolódó egyéb

dokumentumot a parlament.hu-ra fel kell tölteni.
nyilvános parlamenti vita

a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
2. kérdés
1 / 1 pont
a, Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével a tárgysorozat főszabály
szerint “törlődik”.

dokumentumot a parlament.hu-ra fel kell tölteni.

a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
2. kérdés
1 / 1 pont
a, Az Országgyűlés ülésein a sajtó képviselői főszabály szerint jelen lehetnek.
38
b, Az Országgyűlés megbízatásának megszűnésével a Kormány megbízatása és
megszűnik.

a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
3. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg, hogy mely parlamenti döntéshez milyen többség szükséges!
a, Döntés vizsgálóbizottság felállításáról.
a jelenlévő képviselők többsége
b, Sarkalatos rendelkezés elfogadása.

a jelenlévő képviselők kétharmada
c, Döntés az interpellációs válasz elfogadásáról.

a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
3. kérdés
1 / 1 pont
a, A képviselői mentelmi jog felfüggesztése.
b, Döntés vizsgálóbizottság felállításáról.

c, A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása.

a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
39
3. kérdés
1 / 1 pont
a, A képviselői mentelmi jog felfüggesztése.
b, Döntés a Házbizottságban (a szavazati joggal rendelkezőkre vonatkozóan).

egyhangú döntés
c, A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása.

a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
egyhangú döntés
c. Helyes válasz:
4. kérdés
1 / 1 pont
Állítsa sorrendbe a törvényalkotási eljárás egyes lépéseit!
A köztársasági elnök döntése arról, hogy az elfogadott törvényt kihirdetés előtt
megküldi az Alkotmánybíróságnak
5
Részletes vita
1
A törvényalkotási bizottság eljárása

2
Döntés az összegző módosító javaslat elfogadásáról

3
Zárószavazás elhalasztása
4
4. kérdés
1 / 1 pont
Döntés a zárószavazás elhalasztásáról
4
A köztársasági elnök döntése arról, hogy a törvényjavaslatot megfontolásra

visszaküldi az Országgyűlésnek
5
Tárgysorozatba-vételi eljárás
40
1
Képviselői módosító javaslatok benyújtása

2

3
4. kérdés
1 / 1 pont
5
Zárószavazás
4

1

2
3
5. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg a parlamenti ellenőrzésre vonatkozó alábbi állítások közül azokat,
amelyek IGAZAK!
A kérdésre írásban is megadható a válasz.
Ha az Országgyűlés az interpellációra adott választ nem fogadja el, azt egy bizottság
fogja megvitatni.
Azonnali kérdés esetén a választ a kérdező, majd a válaszoló viszonválasza követi.
Előfordulhat, hogy az interpelláció következtében megszűnik a Kormány tagjának

megbízatása.
5. kérdés
1 / 1 pont
amelyek HAMISAK!
41
Az azonnali kérdés a plénum előtti, négyelemű ellenőrzési forma.
Azonnali kérdést bármely országgyűlési képviselő, valamint a Kormány tagja nyújthat

be.
A kérdés után állhat parlamenti döntés.
Interpellálni a miniszterelnököt, az Országgyűlés elnökét és a köztársasági elnököt

lehet.
6. kérdés
1 / 1 pont
Jelölje meg a miniszterre vonatkozó HAMIS állításokat!
A miniszterek nem rendelkeznek önálló feladat- és felelősségi körrel.
Jogszabályt kizárólag származékos jogalkotó hatáskörben alkothat.
Tevékenységéért az Országgyűlésnek és a miniszterelnöknek is felelős.
Törvényjavaslatot terjeszthet elő.
6. kérdés
1 / 1 pont
Megbízatásának megszűnése a Kormány egészének megbízatását megszünteti.
Politikai vezető.
Tevékenységéért csak az Országgyűlésnek felelős.
Alaptörvény-módosításra irányuló javaslatot terjeszthet elő.
6. kérdés
1 / 1 pont
42
Megbízatása a miniszterelnök általi kinevezéssel keletkezik.
Jogszabályt eredeti jogalkotó hatáskörben is alkothat.
A miniszter szakmai vezető.
Lemondásával az egész Kormány megbízatása megszűnik.
7. kérdés
1 / 1 pont
Az alábbi állítások közül melyek azok, amelyek az Alaptörvény szerinti bizalmi
szavazásra igazak, de a bizalmatlansági indítványra nem?
A bizalom megvonása esetén a köztársasági elnök új személyt jelöl

miniszterelnöknek.
A miniszterelnök indítványozhatja.
A döntéshez minden esetben az országgyűlési képviselők több mint a felének

szavazata szükséges.
Jogkövetkezménye lehet a Kormány megbízatásának megszűnése.
7. kérdés
1 / 1 pont
Az alábbi állítások közül melyek azok, amelyek egyaránt igazak az Alaptörvény
szerinti bizalmatlansági indítványra és a bizalmi szavazásra is?
A bizalom megvonásához az Országgyűlés több mint felének igenlő szavazata

szükséges.
Lehetséges jogkövetkezménye a Kormány megbízatásának megszűnése.
A miniszterek is jogosultak indítványozni a miniszterelnökkel szemben.
8. kérdés
1 / 1 pont
Mi a miniszter kinevezéséhez vezető események lehetséges sorrendje?
43
Miniszterelnöki javaslat
1
Parlamenti bizottsági meghallgatás

2
A kinevezés megtagadása
3
Új miniszterelnöki javaslat
4
Kinevezés
5
8. kérdés
1 / 1 pont
Mi az államtitkár kinevezéséhez vezető események lehetséges sorrendje?
Miniszteri vélemény
1
2
Kinevezés
3
Eskütétel a köztársasági elnök előtt

5
Ellenjegyzés
4
8. kérdés
1 / 1 pont
Mi az államtitkár felmentéséhez vezető események lehetséges sorrendje?
Összeférhetetlenségi ok merül fel az államtitkárral szemben
1
3
Köztársasági elnöki döntés

4
A határidő eredménytelen eltelte

2
Ellenjegyzés
5
9. kérdés
44
1 / 1 pont

semlegesség követelményével.
A közvetlenül választott köztársasági elnök legitimációja gyengébb.
Magyarországon a köztársasági elnök nem közvetlen módon kerül megválasztásra.
Parlamentáris monarchiában az uralkodó tölti be az államfő szerepét.
9. kérdés
1 / 1 pont
A köztársasági elnök közvetlen választása nem fér össze a vele szemben

megfogalmazott semlegesség követelményével.
Parlamentáris monarchiában az uralkodó tölti be a kormányfő szerepét.
9. kérdés
1 / 1 pont
Magyarországon a köztársasági elnök közvetlen módon kerül megválasztásra.
Parlamentáris monarchiában az uralkodó tölti be az kormányfő szerepét.

10. kérdés
1 / 1 pont
Egészítse ki az alábbi mondatokat a megfelelő, köztársasági elnök hatásköreire
vonatkozó fogalommal!
45
1. A(z) _____ bírák kinevezése ______ nem kötött ellenjegyzéshez, ami a bírói
függetlenség egyik garanciájának tekinthető.
2. A Magyarország ______ képviseletére ________ vonatkozó hatáskör célja a
nemzet egységének képviselete a nemzetközi színtéren.
1. Helyes válasz:
bírák kinevezése
2. Helyes válasz:
képviseletére
10. kérdés
1 / 1 pont
1. A(z) _____ erős legitimáció ______ követelménye azt diktálja, hogy a köztársasági
elnöki tisztség betöltését széles társadalmi támogatottsághoz kössék.
2. A(z) ______ újraválaszthatósá ________ korlátozása az hatalomkoncentráció
kialakításának elkerülését szolgálja.
1. Helyes válasz:
erős legitimáció
2. Helyes válasz:
újraválaszthatóság
10. kérdés
1 / 1 pont
1. A(z) _____ ellenjegyzéshez ______ kötött hatáskörök célja a felelősségnek az

ellenjegyző miniszterre való telepítése.
2. A(z) ______ alkotmányossági ________ funkciója az alkotmányos rend védelme az
alkotmányellenes törvények kiszűrésén keresztül.
1. Helyes válasz:
ellenjegyzéshez
2. Helyes válasz:
alkotmányossági vétó
11. kérdés
1 / 1 pont
A köztársasági elnök megbízatása megszűnésének mely eseteire utalnak az
alábbi állítások?
1. A köztársasági elnök lemond a magyar állampolgárságáról. Az Országgyűlés
ebben az esetben megállapítja a _____ megválasztáshoz ______ hiányát.
46
2. A köztársasági elnök ellopja a koronát a parlamentből. Az Alkotmánybíróság a
szándékos bűncselekmény súlyára és jellegére tekintettel dönt a köztársasági
elnök ______ tisztségétől való ________.
1. Helyes válasz:
megválasztáshoz szükséges feltételek
2. Helyes válasz:
tisztségétől való megfosztásáról
11. kérdés
1 / 1 pont
elnök _____ tisztségétől való ______.
2. A köztársasági elnök taxizás közben balesetet szenved és kómába esik, melyből
a 100. napon sem ébredt még fel. Az Országgyűlés szavaz annak
megállapításáról, hogy a köztársasági elnök ______ 90 napon túl nem ________.
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
90 napon túl nem tudja ellátni a feladatait
12. kérdés
1 / 1 pont
ellenjegyzés
ellenjegyzés
12. kérdés
1 / 1 pont
47
ellenjegyzés
ellenjegyzés
13. kérdés
1 / 1 pont
Alkotmányértelmezést az alkotmánybíráskodást végző szerven kívüli fórumok is

végeznek.
A hatásköri bíráskodás nem sorolható a tág értelemben vett

alkotmánybíráskodáshoz.
Alkotmánybíráskodás keretében egyedi bírói döntések kontrollja is elvégezhető.
Az alkotmánybíráskodás mint normabíráskodás fogalmi eleme az egyenlőség.
13. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybíráskodás mint normabíráskodás fogalmi eleme a teljeskörűség.

végeznek.
Alkotmánybíráskodás keretében egyedi bírói döntések kontrollja nem végezhető el.
48
13. kérdés
1 / 1 pont


végeznek.
14. kérdés
1 / 1 pont
Nem választható alkotmánybíróvá, aki a választást megelőző négy éven belül bírói
vagy ügyészi tisztséget töltött be.
A hivatalban lévő alkotmánybírák vonatkozásában újraválasztási tilalom érvényesül.
Az alkotmánybírák választása többcsatornás rendszerben zajlik.
Az alkotmánybírák személyére a köztársasági elnök tesz javaslatot.
14. kérdés
1 / 1 pont
49
15. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybírósági tagság összeegyeztethetetlen minden más állami politikai

tisztséggel.
Az alkotmánybírót mentelmi jog illeti meg.
Az alkotmánybíró megfosztási eljárását a köztársasági elnök kezdeményezi, és az

ügyben az országgyűlés dönt minősített többséggel.
Nem választható alkotmánybíróvá, aki betöltötte a hatvanötödik életévét.
15. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybíró lemondásának érvényességéhez az Alkotmánybíróság teljes

ülésének elfogadó nyilatkozata szükséges.
Az alkotmánybírák mentelmi jogának felfüggesztéséről az Országgyűlés nem

dönthet.
A hivatalban lévő alkotmánybíró tisztségének fennállása alatt nem lehet helyi

önkormányzati képviselő.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatának eredményeként nem szűnhet meg

az alkotmánybíró megbízatása abban az esetben, ha nem tesz eleget
vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségének.
15. kérdés
1 / 1 pont
50
Az alkotmánybírák szavazati jogának felfüggesztéséről az Országgyűlés dönthet.


ülésének elfogadó nyilatkozata kötelező.
Az Alkotmánybíróság teljes ülése határozatának eredményeként szűnhet meg az

alkotmánybíró megbízatása abban az esetben, ha nem tesz eleget
16. kérdés
1 / 1 pont
Mely alkotmánybírósági hatáskörök indítványozása lehetséges az alábbi
esetekben?
1. Az alapvető jogok biztosa a hozzá forduló állampolgári panaszok vizsgálata után
úgy dönt, hogy megalapozottak az új szerzői jogi törvénnyel kapcsolatos
alkotmányossági kifogások:
absztrakt utólagos normakontroll
2. A bíró azt észleli, hogy az általa tárgyalt, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-
ellenes kormányrendeletet kell alkalmaznia:
konkrét utólagos normakontroll
3. A köztársasági elnök sorozatos jogsértő magatartása miatt megindul vele

szemben a jogi felelősségét vizsgáló eljárás:
egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
egyik sem
16. kérdés
1 / 1 pont
esetekben?
1. A Kúria elnöke szerint a múlt héten elfogadott, kihirdetett vízügyi törvény
alkotmányellenes:
51
2. A Kormány úgy gondolja, hogy az egyik jogszabály nemzetközi szerződésbe

ütközik:
egyik sem
ellenes törvényt kell alkalmaznia:
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
egyik sem
3. Helyes válasz:
16. kérdés
1 / 1 pont
esetekben?
ellenes miniszteri rendeletet kell alkalmaznia:
2. A Országgyűlés népszavazást elrendelő határozatának felülvizsgálata:

egyik sem
3. A köztársasági elnök úgy véli, hogy az aláírásra elé került gyülekezési törvény
számos rendelkezése a szólásszabadságot sérti:
előzetes normakontroll
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
egyik sem
3. Helyes válasz:
előzetes normakontroll
17. kérdés
1 / 1 pont

/Kúria elnöke; bíró; mindkettő; egyik sem/
52
17. kérdés
1 / 1 pont
/köztársasági elnök; bíró; mindkettő; egyik sem/
18. kérdés
1 / 1 pont
Melyek az igazak az alábbi, a bíráskodással kapcsolatos állítások közül?
A bíróságok az igazságszolgáltatáson kívüli tevékenységet is ellátnak.
A polgári ügyekben való bíráskodás során a bíróság magánfelek vitás ügyeit dönti
el.
Magyarországon alkotmánybíráskodási tevékenységet elsősorban a Kúria végez.
Az igazságszolgáltatási monopólium azt eredményezi, hogy semmilyen módon nincs

lehetőség közvetítő- vagy választottbírósági eljárások igénybevételére.
18. kérdés
1 / 1 pont
A polgári, büntető és a közigazgatási eljárás során is lehetősége van a feleknek az

iratbetekintési jog gyakorlására.
A felek közös megegyezése alapján jogvitáikat közvetítő eljárásban vagy

választottbírósági eljárás útján is érvényesíthetik.
A bíróságok a közigazgatási döntéseket nem semmisítik meg.
A közigazgatási jogvitáknál az állam a saját szervei által hozott döntésekkel szemben

kínál jogorvoslatot.
18. kérdés
1 / 1 pont
Melyek az hamisak az alábbi, a bíráskodással kapcsolatos állítások közül?
53
A közigazgatási jogvitáknál az állam a saját szervei által hozott döntésekkel szemben
kínál jogorvoslatot.

Büntetőügyekben elsődlegesen magánszemélyek állnak egymással szemben az

eljárás során.
19. kérdés
1 / 1 pont
Az alábbi állítások a bíróságok függetlenségének egyes aspektusaira
vonatkoznak. Párosítsa össze az állításokat a megfelelő aspektussal!
1. Szakmai kontroll a bíró felett csak a jogorvoslati eljárás keretében gyakorolható
ítélkező bíró függetlensége
2. A bírói szervezetrendszer vezetését bírói tapasztalattal és szakmai képességgel rendelkező

személy tölti be:
szervezeti függetlenség
3. A bírósági tárgyalások kevés kivételtől eltekintve nyilvánosak, mind a széles körű

nyilvánosság, mind a média részére.
egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
egyik sem
19. kérdés
1 / 1 pont
1. A bírói szervezetrendszer vezetését bírói tapasztalattal és szakmai képességgel
rendelkező személy tölti be.
2. Szigorú hivatali, szakmai, politikai és gazdasági összeférhetetlenségi szabályok a

biztosítékai.
személyi függetlenség
3. A bírák (vagy bírói tanács tagjai, amennyiben a döntésben több bíró vesz részt)
csak a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alávetve.
54
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
19. kérdés
1 / 1 pont
1. A bírák (vagy bírói tanács tagjai, amennyiben a döntésben több bíró vesz részt)
csak a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alávetve.

biztosítékai.
3. A bírósági tárgyalások kevés kivételtől eltekintve nyilvánosak, mind a széles körű

nyilvánosság, mind a média részére.
egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
egyik sem
20. kérdés
1 / 1 pont
Válassza ki az igaz állításokat az alábbiak közül a magyar igazságszolgáltatási
rendszerre vonatkozó hatályos szabályozás alapján!
Az ügyész a közvádló, ezen kívül más, a törvényesség védelmével összefüggő

feladatai is vannak.
Az ügyészségi szervezetrendszer négyszintű.
Az Országos Bírósági Hivatal elnöke ellenőrzi az Országos Bírói Tanácsot.
A magasabb szintű bíróság utasíthatja az alacsonyabb szintű bíróságot.
55
20. kérdés
1 / 1 pont
Válassza ki a hamis állításokat az alábbiak közül a magyar igazságszolgáltatási
Az alacsonyabb szintű bíróság kötve van a magasabb szintű bíróságok korábbi

döntéseihez.
Az ügyész a közvádló, ezen kívül más feladatokat nem lát el.
A bírósági szervezetrendszer négyszintű.
Kúria elnöke ellenőrzi az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
21. kérdés
2 / 2 pont
Jelölje meg, hogy az alapvető jogok biztosa hatásköreire tekintettel az alábbi
szervek közül melyik a kakukktojás! Indokolja válaszát!
 Eötvös Loránd Tudományegyetem
 szociális otthon
 Országgyűlés
 Budapest Főváros Önkormányzata
Megoldás:
Az Országgyűlés a kakukktojás, mert a felsoroltak közül egyedül annak
tevékenységét nem vizsgálhatja az ombudsman.
21. kérdés
2 / 2 pont
 Alkotmánybíróság
 Győr Megyei Jogú Város Önkormányzata
 Kék Duna Idősek Otthona
 Megyei kormányhivatal
Megoldás:
Az Alkotmánybíróság tevékenységét nem vizsgálhatja az ombudsman, míg a többiét
igen.
21. kérdés
2 / 2 pont
56
 Szakgimnázium
 Fővárosi Törvényszék
 Debrecen Megyei Jogú Város Önkormányzata
 Egri Járási Hivatal Gyámügyi Osztály
Megoldás:
Az Fővárosi Törvényszék tevékenységét nem vizsgálhatja az ombudsman, míg a
többiét igen.
22. kérdés
1 / 1 pont
Döntse el az alábbi állításokról, hogy melyek hamisak!
A Magyar Nemzeti Bank elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők

kétharmadának támogatásával választja.
A költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyekért felelős miniszter terjeszti

elő az Országgyűlésnek.
A Költségvetési Tanácsot elegendő a törvényjavalat benyújtása után bevonni a

költségvetési törvény előkészítésébe.
A Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
23. kérdés
1 / 1 pont
Mely, az összehasonlító alkotmányjoghoz kapcsolódó fogalmakra utalnak az
alábbi meghatározások?
1. Az Alkotmánybíróság gyakorlatában kimunkált koncepció, mely szerint a
jogszabálynak nemcsak pusztán a szövegét, hanem a gyakorlati érvényesülését,
alkalmazását is vizsgálni kell: élő jog
2. Valamely állam alkotmányának szövegéből és az azon alapuló gyakorlatból
kialakuló, az alkotmányos hagyományokat magában foglaló bizonytalan tartalmú
fogalom: alkotmányos iden
1. Helyes válasz:
élő jog
2. Helyes válasz:
alkotmányos identitás
57
23. kérdés
1 / 1 pont
2. Azt a jelenséget írja le, hogy az alkotmányszöveg normativitásának állandósága
mellett az alkotmány változó társadalmi kontextusa is befolyásolja az
alkotmányértelmezést: élő alkotmány
1. Helyes válasz:
élő jog
2. Helyes válasz:
élő alkotmány
58
Alkotmányjog 2. tesztfeladatok 2021/22/2
1. kérdés
1 / 1 pont


működnek.
1. kérdés
1 / 1 pont


unitárius állam.

1. kérdés
1 / 1 pont
1
működnek.


parlamentáris.
1. kérdés
1 / 1 pont


működnek.
1. kérdés
1 / 1 pont

működnek.

unitárius állam.
2
gyakorolják.
2. kérdés
1 / 1 pont


kialakulása.

2. kérdés
1 / 1 pont

támogatására.

2. kérdés
1 / 1 pont
3

támogatására.

parlament felé.
2. kérdés
1 / 1 pont

3. kérdés
1 / 1 pont

tartásáról.


3. kérdés
1 / 1 pont
4
3. kérdés
1 / 1 pont



tartásáról.
3. kérdés
1 / 1 pont


4. kérdés
2 / 2 pont
5

Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
6
5. kérdés
1 / 1 pont
3

2

1

4
5
5. kérdés
1 / 1 pont
4

3

5

1

2
5. kérdés
1 / 1 pont
1

3
7
5

4

2
5. kérdés
1 / 1 pont
5

4

1

3

2
5. kérdés
1 / 1 pont
5

4

1

3

2
6. kérdés
8
1 / 1 pont

6. kérdés
1 / 1 pont

érdemtelenségét.
6. kérdés
1 / 1 pont


9
6. kérdés
1 / 1 pont

tisztségéből.

6. kérdés
1 / 1 pont

tisztségéből.


6. kérdés
1 / 1 pont

végzettség is.
10
érdemtelenségét.
7. kérdés
1 / 1 pont

nevezhető ki.


választja meg.
7. kérdés
1 / 1 pont

7. kérdés
1 / 1 pont

11
azonosak.
7. kérdés
1 / 1 pont

azonosak.

az államtitkár.
7. kérdés
1 / 1 pont

7. kérdés
1 / 1 pont

választja meg.

12
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
13
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
kabinet
b. Helyes válasz:
kormánybiztos
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
miniszteri biztos
b. Helyes válasz:
kormánybizottság
9. kérdés
1 / 1 pont

14
9. kérdés
1 / 1 pont

telepítése
9. kérdés
1 / 1 pont

telepítése
9. kérdés
1 / 1 pont

10. kérdés
1 / 1 pont
15
Doktori cím
10. kérdés
1 / 1 pont
10. kérdés
1 / 1 pont
10. kérdés
1 / 1 pont
16
Doktori cím
11. kérdés
1 / 1 pont

bírákat.

11. kérdés
1 / 1 pont

11. kérdés
1 / 1 pont

17

12. kérdés
1 / 1 pont
ellenjegyzés
ellenjegyzés
12. kérdés
1 / 1 pont
ellenjegyzés
ellenjegyzés
ellenjegyzés
18
12. kérdés
1 / 1 pont
Bírák kinevezése
Kegyelmezés
ellenjegyzés
ellenjegyzés
13. kérdés
1 / 1 pont


által.

13. kérdés
1 / 1 pont

minősülnek.
19
13. kérdés
1 / 1 pont

13. kérdés
1 / 1 pont

minősülnek.

14. kérdés
1 / 1 pont


20
14. kérdés
1 / 1 pont


14. kérdés
1 / 1 pont



kötelezőek.
15. kérdés
1 / 1 pont

21

15. kérdés
1 / 1 pont



15. kérdés
1 / 1 pont



15. kérdés
1 / 1 pont
22



16. kérdés
1 / 1 pont

16. kérdés
1 / 1 pont

16. kérdés
1 / 1 pont

16. kérdés
23
1 / 1 pont

biztosa
17. kérdés
1 / 1 pont


jogszabályt.

17. kérdés
1 / 1 pont


megalkotására.


24
17. kérdés
1 / 1 pont


meg.


17. kérdés
1 / 1 pont



18. kérdés
2 / 2 pont

25
Megoldás:
18. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
18. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
18. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
26
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!

1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!

szülessenek.
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!

szülessenek.
laikusok részvéte
27
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
1. legerősebb fegyvere a nyilvánosság: ["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
["", "", "", ""] Állami Számvevőszék
3. az Országgyűlés és a Kormány is kezdeményezheti az eljárását: ["", "", "", ""]
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
1. nem hoz kötelező döntést a vitás jogi kérdésben: ["", "", "", ""]
2. elsődleges feladata az uniós jog érvényesülésének biztosítása: ["", "", "", ""]
egyik sem

szervezetek tevékenységét érinti: ["", "", "", ""] Állami Számvevőszék
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
egyik sem
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
28
["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
2. tevékenységét a törvényhozó szerv megbízásából látja el: ["", "", "", ""]
mindkettő

1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
mindkettő
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont

meg: ["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
2. vizsgálhatja állami finanszírozásban részesült pártok gazdálkodását: ["", "", "", ""]
3. az Országgyűlés tevékenységét vizsgálja: ["", "", "", ""]

egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
egyik sem
20. kérdés
1 / 1 pont
1. skandináv gyökerű intézmény: ["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
2. az Országgyűlés szakosított ellenőrző szerve: ["", "", "", ""]
mindkettő

képviselők kétharmadának támogatásával választja meg: ["", "", "", ""]
egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
29
mindkettő
3. Helyes válasz:
egyik sem
21. kérdés
1 / 1 pont
4

1

3

5

2
21. kérdés
1 / 1 pont
3

4

1

5

2
21. kérdés
1 / 1 pont
30
4

3

1

5

2
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) igaz(ak)!

rendjét.

bocsáthasson ki.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) igaz(ak)!

tisztségüket.

el.
31
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!



rendelkezik.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!


gyakorolja.

32
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!

bocsáthasson ki.

rendjét.
23. kérdés
1 / 1 pont

lehet célravezető


23. kérdés
1 / 1 pont

alkalmazható

lehet célravezető
33
létjogosultsága

23. kérdés
1 / 1 pont

kaphat


23. kérdés
1 / 1 pont

alkalmazásával

jogrendszerek

rendszer kontextusa
23. kérdés
1 / 1 pont
34



23. kérdés
1 / 1 pont


igényel

eredményét
23. kérdés
1 / 1 pont



35
1. Kérdés
Jelölje meg az alábbi, a kormányzati rendszerek alapfogalmaira vonatkozó állítások közül az igaz állításokat!
Az Alaptörvény nem rögzíti explicit módon, azaz szövegszerűen, hogy Magyarország unitárius állam.
Az unitárius államszerkezet lényege, hogy az állami hatalom gyakorlása szintenként nem tagolt, a központi
állami szervek és a nekik alárendelt területi szervek látják el az ország egész területén az állami funkciókat.
A kormányforma mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami funkciókat gyakorló szervek
egymáshoz képest milyen viszonyrendszerben működnek.
Az egyes kormányformák különböző előnyökkel és hátrányokkal bírnak, nincs egy egyetlen, általánosan
elfogadott kormányforma.
A leginkább elterjedt kormányforma a prezidenciális, félprezidenciális és parlamentáris.
1. Kérdés
Jelölje meg az alábbi, a kormányzati rendszerek alapfogalmaira vonatkozó állítások közül
a hamis állításokat!
Az államforma azt mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami funkciókat gyakorló szervek
Az államforma azt mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami funkciókat gyakorló szervek
2. Kérdés
Jelölje meg az alábbi, a parlamentáris berendezkedésre vonatkozó állítások közül az igaz állításokat!
Arányos választási rendszer alkalmazása mellett gyakoribb a koalíciós kényszer kialakulása.
A kormány nem közvetlenül kapja a felhatalmazását a választópolgároktól, hanem a parlamenten keresztül.
A kormány működéséhez folyamatosan szükség van a parlamenti többség támogatására.
2. Kérdés
Jelölje meg az alábbi, a parlamentáris berendezkedésre vonatkozó állítások közül a hamis állításokat!
Parlamentáris rendszerekben általános követelmény, hogy csak az lehet a kormány tagja, aki a parlament tagja
is.
A kormány működéséhez nincs folyamatosan szükség a parlamenti többség támogatására.
Az államfő a végrehajtó hatalom feje, tehát nem tartozik politikai felelősséggel a parlament felé.
3. Kérdés
Jelölje meg az Országgyűlés ülésezésére vonatkozó alábbi állítások közül azokat, amelyek igazak!
Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönthet zárt ülés tartásáról.
Az ülés elnapolását követően az országgyűlési képviselők egyötödének kérelmére az ülést nyolc napon belüli
időpontra újra össze kell hívni.
3. Kérdés
Jelölje meg az Országgyűlés ülésezésére vonatkozó alábbi állítások közül azokat, amelyek hamisak!
Ha az ülésteremben nincs jelen legalább a képviselők egyötöde, az Országgyűlés nem folytathatja az ülését.
4. Kérdés
• Megszűnés kimondása határozatban

• Tagok számának 5 vagy 3 fő alá csökkenése
• Párt megszűnése
• Az Állami Számvevőszék kifogása a gazdálkodással szemben
Megoldás: A 4. eset nem a képviselőcsoport megszűnésének egyik esete.

• a képviselőcsoport vezetője mentelmi jogának felfüggesztése

• a képviselőcsoport bejelentésének parlament általi visszautasítása
5. Kérdés
1. A jelölt jogerős nyilvántartásba vétele az országgyűlési képviselők választásán.

2. A mentelmi ügyekért felelős bizottság állásfoglalása a mentelmi jog felfüggesztésének ügyében.
3. Az Országgyűlés úgy dönt, hogy nem függeszti fel a mentelmi jogot.
4. A sérthetetlenség által biztosított általános védelem vége.
5. A büntetőeljárás lefolytathatósága.
1. Tettenérés esetén büntetőeljárási kényszerintézkedés alkalmazása a képviselővel szemben.

2. Az arra jogosult szerv kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését.
4. A büntetőeljárás lefolytatása.
1. A jelölt jogerős nyilvántartásba vétele az országgyűlési képviselők választásán.

2. Az arra jogosult szerv kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését.
4. Az Országgyűlés döntése a mentelmi jog felfüggesztéséről.
1. A képviselőjelölt jogerős nyilvántartásba vétele a választási eljárásban.

2. A mentelmi jog megsértésének bejelentése a házelnök felé.
4. Az Országgyűlés döntése a mentelmi jog felfüggesztéséről.
5. A felelősségmentesség által biztosított általános védelem vége.
1. A képviselőjelölt jogerős nyilvántartásba vétele a választási eljárásban

2. A mentelmi jog megsértésének bejelentése a házelnök felé
3. A mentelmi ügyekért felelős bizottság állásfoglalása a mentelmi jog felfüggesztésének ügyében
4. A sérthetetlenség által biztosított általános védelem vége
5. A felelősségmentesség által biztosított általános védelem vége
6. Kérdés
Mely, a miniszterelnök jogállásához kapcsolódó állítások igazak az alábbiak közül a magyar kormányzati
rendszerben?
A miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha az Országgyűlés kimondja az összeférhetetlenségét.
A miniszterelnökre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok kizárják, hogy megbízatása alatt egy vállalat
vezérigazgatója legyen.
A miniszterelnök más hatalmi ághoz tartozó tevékenységére összeférhetetlenségi szabályok vonatkoznak.
6. Kérdés
Mely, a miniszterelnök jogállásához kapcsolódó állítások hamisak az alábbiak közül a magyar kormányzati
rendszerben?
A miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha a köztársasági elnök felmenti a tisztségéből.
A miniszterelnöki tisztség betöltésének feltétele a büntetlen előélet mellett a felsőfokú végzettség is.
A miniszterelnök megbízatása megszűnik, ha az Országgyűlés kimondja az érdemtelenségét.
7. Kérdés
A Kormány stratégiai fontosságú ügyekben kabinetet hozhat létre miniszterekből és más kijelölt személyekből.
A miniszterelnököt az Országgyűlés a képviselők több mint felének szavazatával választja meg.
7. Kérdés
A miniszterelnök-helyetteseket az Országgyűlés a képviselők több mint felének szavazatával választja meg.
Az egyes miniszterek feladatkörét az Országgyűlés által elfogadott ún. statútumtörvény határozza meg.

8. Kérdés
Ügyrend: A kormány döntéshozatali mechanizmusát szabályozó normatív határozat általános megnevezése.
Közigazgatási Államtitkári Értekezlet: A Kormány vagy valamely kabinet napirendjére kerülő kérdések
előzetes megvitatására szolgáló szakmai egyeztető fórum.
Statútum: Egyes miniszterek feladatkörét meghatározó kormányrendelet általános megnevezése.
Kormánybizottság: A Kormány hatáskörébe tartozó jelentős, több miniszter feladatkörét érintőfeladatok

összehangolt megoldásának irányítására kormányhatározatban létrehozott testület
Tárca nélküli miniszter: Egyetlen más miniszter feladatkörébe sem tartozó feladat ellátására hivatott,
minisztériumot nem vezető miniszter megnevezése
Kabinet: A kiemelt fontosságú társadalompolitikai, gazdaságpolitikai, illetve nemzetbiztonsági ügyekben a

Kormány által létrehozott testület, amelynek javaslattevő, véleményező, tanácsadó funkciója van, tényleges
döntési joggal azonban nem rendelkezik.
Kormánybiztos: A Kormány által normatív határozatban miniszter vagy kormányzati főhivatal hatáskörébe
nem utalt feladat ellátására kinevezett személy.
Miniszeri biztos: Miniszter által normatív utasításban kiemelt fontosságú feladat ellátására kinevezett személy
9. Kérdés

Az ellenjegyzéshez kötött hatáskörök célja a felelősségnek az ellenjegyző miniszterre telepítése.
A köztársasági elnök közvetlen választása összefér a vele szemben megfogalmazott semlegesség
követelményével.
10. Kérdés
Az alábbiak közül melyek az alaptörvényi feltételei annak, hogy valaki a köztársasági elnök legyen?

11. Kérdés

A köztársasági elnök az igazságügyért felelős miniszter ellenjegyzésével nevezi ki a bírákat.
A köztársasági elnök dönthet úgy, hogy annak ellenére nem él az alkotmányossági vétójával, hogy a törvényt
alkotmányellenesnek találja.
A köztársasági elnök csak az alkotmányos funkcióival összefüggő tárgykörökben nyújthat be törvényjavaslatot.
12. Kérdés
Jelölje meg az alábbiak közül, mely hatáskörök kötöttek ellenjegyzéshez és melyekhez nem szükséges
ellenjegyzés!
Miniszterek kinevezése Ellenjegyzés

Kitüntetések adományozása Ellenjegyzés
Tábornokok kinevezése Ellenjegyzés
Nagykövetek megbízása Ellenjegyzés
Kegyelmezés Ellenjegyzés
Választások kitűzése Nem kell ellenjegyzés

Országgyűlés feloszlatása Nem kell ellenjegyzés
Bírák kinevezése Nem kell ellenjegyzés
Magyarország képviselete Nem kell ellenjegyzés
13. Kérdés
Az alkotmányos demokráciákban az alkotmánybíráskodás az alkotmány érvényesülésének,

kikényszeríthetőségének a legfőbb biztosítéka.
Az alkotmánybíráskodást végző fórumok az alkotmány autentikus értelmezőinek minősülnek.
13. Kérdés
Válassza ki az hamis állításokat az alábbiak közül!

Egy alkotmányos demokráciában kizárólag az alkotmánybíráskodást végző állami szerv lát el alapjogvédelmi
funkciót.
14. Kérdés
Ennek keretében a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára jellemzően absztrakt módon kerül sor.
14. Kérdés
Minden igazságszolgáltatási tevékenységet végző bírói fórum végez alkotmánybíráskodási tevékenységet.

Az alkotmánybíráskodás keretében meghozott döntések csak az érdekelt felekre kötelezőek.
15. Kérdés
Mely állítások igazak az alkotmánybírák jogállásához kapcsolódóan a magyar szabályozás alapján?
Amennyiben az alkotmánybíró a tisztségére méltatlanná válik, úgy kizárás útján megszüntethető a megbízatása.
Az alkotmánybíróval szemben csak az Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulását követően lehet büntetőeljárást
indítani.
Amennyiben az alkotmánybíró a tisztségére méltatlanná válik, úgy kizárás útján megszüntethető a megbízatása.
15. Kérdés
Mely állítások hamisak az alkotmánybírák jogállásához kapcsolódóan a magyar szabályozás alapján?
Az alkotmánybíróval szemben csak a köztársasági elnök előzetes hozzájárulását követően lehet büntetőeljárást
indítani.
A hivatalban lévő alkotmánybíró tisztségének fennállása alatt nem lehet felsőoktatási intézmény oktatója.
A hivatalban lévő alkotmánybíró tisztségének fennállása alatt nem lehet felsőoktatási intézmény oktatója.
16. kérdés




2. Alaptörvény-módosítás eljárási szempontú, utólagos vizsgálata: alapvető jogok biztosa
17. Kérdés
Melyek hamisak az alábbi, az Alkotmánybíróság által alkalmazható jogkövetkezményekkel kapcsolatos
megállapítások közül?
Attól függetlenül kihirdethető a törvény, hogy az Alkotmánybíróság megállapítja a vizsgált törvényi rendelkezés
vagy rendelkezések alaptörvény-ellenességét.
Az Alkotmánybíróság nemzetközi szerződésbe ütközés miatt nem semmisíthet meg jogszabályt.
Az Alkotmánybíróság maga jogosult jogszabályt alkotni, ha kifejezett jogszabályi felhatalmazásból származó

jogalkotói feladat ellenére nem került sor a jogszabály megalkotására.
Ha az Alkotmánybíróság hatáskörei gyakorlása során folytatott eljárásában a jogalkotó általi mulasztással

előidézett alaptörvény-ellenesség fennállását állapítja meg, akkor maga jogosult pótolni a mulasztást.
Az Alkotmánybíróság megsemmisítheti a tartalmuk alapján alaptörvényellenes alaptörvény-módosításokat.
Az Alkotmánybíróság indokolt esetben az Alkotmánybíróságról szóló törvényben nem szereplő

jogkövetkezményeket is alkalmazhat.
A nemzetközi szerződésből származó jogalkotói feladat elmulasztása nem minősül jogalkotói feladat
elmulasztásának.
Absztrakt utólagos normakontroll keretében az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg a törvények sarkalatos
rendelkezéseit.
18. Kérdés
Mi a kakukktojás az alábbi, a bíráskodásra vonatkozó alkotmányos követelmények közül? Válaszát
indokolja!

Megoldás: Az 1. a kakukktojás, mivel a másik három a bíróságok felelősségéhez kapcsolódik, míg az 1. a
bíróságok függetlenségének hangsúlyos eleme.
Megoldás: Az 1. a kakukktojás, mivel a másik három a bíróságok felelősségéhez kapcsolódik, míg az 1. a
Megoldás: A 2. a kakukktojás, mivel a másik három a bíróságok felelősségéhez kapcsolódik, míg a 2. a
Megoldás: A 3. a kakukktojás, mivel a másik három a bíróságok felelősségéhez kapcsolódik, míg a 3. a
19. Kérdés
Az alábbi mondatok az igazságszolgáltatással kapcsolatos alkotmányos jelentőségű elvekre vonatkoznak.
Egészítse ki a mondatokat a megfelelő elvvel!
1. Az igazságszolgáltatás szervezeti biztosítéka a(z) TÁRSASBÍRÁSKODÁS melynek értelmében a bíróságok

főszabályként tanácsban járnak el.
2. A bírósági eljárás legalapvetőbb követelményét képező garanciarendszer a(z) TISZTESSÉGES ELJÁRÁS.
1. A(z) TISZTESSÉGES ELJÁRÁS nemcsak az Alaptörvényben, hanem a legfontosabb nemzetközi emberi

jogi egyezményekben is megjelenik.
2. A törvény előtti egyenlőségből következik a(z) ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK ELVE, amelynek értelmében
kerülni kell, hogy hasonló ügyekben különböző ítéletek szülessenek.
1. A törvény előtti egyenlőségből következik a(z) ÍTÉLKEZÉS EGYSÉGÉNEK ELVE, amelynek értelmében
kerülni kell, hogy hasonló ügyekben különböző ítéletek szülessenek.
2. Az igazságszolgáltatás demokratikusságát hivatott elősegíteni a(z) LAIKUSOK RÉSZVÉTELE elve, mely
az angolszász jogrendszerben az esküdtek, a kontinentálisban az ülnökök képében jelenik meg.
20. kérdés
1. legerősebb fegyvere a nyilvánosság: Alapvető jogok biztosa

2. a szerv vezetőjét vagy a személyt az Országgyűlés tizenkét évre választja meg: Állami számvevőszék
3. az Országgyűlés és a Kormány is kezdeményezheti az eljárását: Állami számvevőszék
1. nem hoz kötelező döntést a vitás jogi kérdésben: Alapvető jogok biztosa
2. elsődleges feladata az uniós jog érvényesülésének biztosítása: Egyik sem
3. az ellenőrzés az állami pénzeszközök felett rendelkező állami szervek és más szervezetek tevékenységét
érinti: Állami számvevőszék
1. elsősorban a jogsérelmet szenvedett polgárok bejelentése nyomán vizsgálódhat: Alapvető jogok biztosa
2. tevékenységét a törvényhozó szerv megbízásából látja el: Mindkettő
3. törvényességi, célszerűségi és eredményességi szempontból végzi vizsgálatait: Állami számvevőszék
1. kizárólag jogi úton nem kikényszeríthető jelentéseket és ajánlásokat fogalmazhat meg: Alapvető jogok
biztosa
2. vizsgálhatja állami finanszírozásban részesült pártok gazdálkodását: Állami szmvevőszék
3. az Országgyűlés tevékenységét vizsgálja: Egyik sem
1. skandináv gyökerű intézmény: Alapvető jogok biztosa

2. az Országgyűlés szakosított ellenőrző szerve: Mindkettő
3. a személyt vagy a szerv vezetőjét az Országgyűlés a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
támogatásával választja meg: Egyik sem
21. kérdés
Állítsa sorrendbe a költségvetési törvény tárgyalásának folyamatához kapcsolódó, alábbi lépéseket, kezdve a
legkorábbival!
1. A Kormány előkészíti a költségvetési törvényjavaslatot

2. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása
3. A Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának megadása
4. Zárószavazás a költségvetési törvényjavaslatról
5. A költségvetési törvény kihirdetése
1. A Költségvetési Tanács közreműködése a költségvetésről szóló törvényjavaslat előkészítésében

4. A költségvetési törvény kihirdetése
5. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása
1. A Költségvetési Tanács közreműködése a költségvetésről szóló törvényjavaslat előkészítésében

4. Zárószavazás a költségvetési törvényjavaslatról
5. A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása
22. Kérdés
Jelölje meg, hogy az alábbi helyi önkormányzatra vonatkozó állítások közül mely(ek) igaz(ak)!
A helyi önkormányzat saját hatáskörében meghatározza szervezeti és működési rendjét.
22. Kérdés
Jelölje meg, hogy az alábbi helyi önkormányzatra vonatkozó állítások közül mely(ek) hamisak!
A helyi önkormányzat a helyi közügyek intézése keretében is kizárólag származékos jogalkotási hatáskörrel
rendelkezik.
A helyi önkormányzat kizárólag az Országgyűléstől kapott felhatalmazás alapján alkothat rendeletet.
A helyi önkormányzatok feletti törvényességi felügyeletet az Alkotmánybíróság gyakorolja.
A Kormány egyetértése szükséges ahhoz, hogy a helyi önkormányzat rendeletet bocsáthasson ki.
23. Kérdés
Jelölje, hogy az alábbiak közül melyek tekinthetők az összehasonlító alkotmányjogi módszer alkalmazásához
kapcsolódó követelményeknek!
Jogviták eldöntése során az összehasonlítás a döntések megalapozásában, az érvelésben játszhat szerepet.
A társadalmi és politikai kontextus figyelembevétele hozzájárul a sikeres összehasonlításhoza.
Jogviták eldöntése során az összehasonlító módszer csak kiegészítő szerepet kaphat.
Az összehasonlítás diszfunkcionális lehet, ha az összehasonlítást végző nem veszi figyelembe a szabályozási

környezetet.
A jogi kérdések, jogviták nem dönthetők el pusztán az összehasonlító módszer alkalmazásával.
Az összehasonlítás során nem hagyható figyelmen kívül a kormányzati és politikai rendszer kontextusa.
Az összehasonlító alkotmányjogi kutatások egész alkotmányos rendszerekre és egy-egy jogintézményre is

irányulhatnak.
Egész jogrendszerek összehasonlítása mellett az összehasonlítás egy-egy jogintézményt is vizsgálhat.
Az összehasonlító alkotmányjog művelése komplex tudományos megközelítést igényel.
Az összehasonlító alkotmányjogi kutatások egész alkotmányos rendszerekre és egy-egy jogintézményekre is

irányulhatnak.
Az összehasonlítás nem hagyhatja figyelmen kívül egy jogintézmény társadalmi és politikai környezetét.
Alkotmányjog 2. tesztek nappali C 2021/22/2.

Egy alkotmányos demokráciában kizárólag az alkotmánybíráskodást végző állami szerv lát el
alapjogvédelmi funkciót.

Egy alkotmányos demokráciában kizárólag az alkotmánybíráskodást végző állami szerv lát el
alapjogvédelmi funkciót.
Mely állítások igazak a decentralizált alkotmánybírósági modellre vonatkozóan?
Az alkotmánybíráskodással összefüggésben meghozott döntések általános érvényűek.

Ennek keretében a bíró az adott ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát vizsgálja.
Az alkotmánybíráskodási tevékenységet nem kizárólag egy bírói fórum végzi.
Ez a modell Németországban alakult ki.
Mely állítások igazak a decentralizált alkotmánybírósági modellre vonatkozóan?
Az alkotmánybíráskodási tevékenységet kizárólag egy bírói fórum végzi.

Ez a modell Németországban alakult ki.
Ennek keretében a bíró az adott ügyben alkalmazandó jogszabály alkotmányosságát vizsgálja.
Az alkotmánybíráskodással összefüggésben meghozott döntések kizárólag az adott ügyre
vonatkoznak.


Az alkotmánybírákat jelölő bizottság paritásos bizottság.
Nem választható alkotmánybíróvá, aki a választást megelőző négy éven belül bírói vagy
ügyészi tisztséget töltött be.

Az alkotmánybíró méltatlanságáról az országgyűlés dönt az összes képviselő kétharmadának

szavazatával.
1
Nem lehet alkotmánybíró, aki a megválasztást megelőzően bármikor kormányzati vagy
politikai felsővezetői tisztséget töltött be.
Az alkotmánybírák megbízatási ideje 12 év.
Az alkotmánybírákat mentelmi jog illeti meg.

Az alkotmánybíróval szemben csak az Alkotmánybíróság előzetes hozzájárulását követően

lehet büntetőeljárást indítani.
1. absztrakt utólagos normakontroll: országgyűlési képviselők egynegyede

2. absztrakt alkotmányértelmezés: egyik sem
3. előzetes normakontroll: egyik sem
/miniszterelnök; országgyűlési képviselők egynegyede; mindkettő; egyik sem/
1. absztrakt utólagos normakontroll: országgyűlési képviselők egynegyede

2. előzetes normakontroll: köztársasági elnök
3. absztrakt alkotmányértelmezés: köztársasági elnök
/köztársasági elnök; országgyűlési képviselők egynegyede; mindkettő; egyik sem/
Mely alkotmánybírósági hatáskörök indítványozása lehetséges az alábbi esetekben?
1. Az alapvető jogok biztosa egy hozzá forduló állampolgár panasza nyomán észleli, hogy a
hatályos közoktatásról szóló törvény egy diszkriminatív rendelkezést tartalmaz: absztrakt
utólagos alkotmányértelmezés
2. A köztársasági elnök egy hozzá érkező kegyelmi kérvény alapján észleli, hogy nem
egyértelműek az Alaptörvényből következő mércék a kegyelmi jogköre gyakorlására
vonatkozóan: absztrakt alkotmányértelmezés
3. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a Kúria által kiadott, a bírósági végrehajtásról szóló
törvény egyes rendelkezéseinek értelmezéséről szóló jogegységi határozat alaptörvény-
ellenes: egyik sem
/absztrakt alkotmányértelmezés; konkrét utólagos alkotmányértelmezés; absztrakt utólagos

alkotmányértelmezés; egyik sem/
2
1. Az alapvető jogok biztosa egy panasz nyomán megindult vizsgálatával összefüggésben az

Alaptörvény oktatáshoz való jogra vonatkozó rendelkezéseinek értelmezését kéri: absztrakt
utólagos alkotmányértelmezés
2. Az Alkotmánybíróság tagja szándékos jogsértést követ el: egyik sem
/absztrakt alkotmányértelmezés; konkrét utólagos alkotmányértelmezés; absztrakt utólagos

alkotmányértelmezés; egyik sem/
Mely alkotmánybírósági hatáskörökre vonatkoznak az alábbi megállapítások?
1. E hatáskör keretében lehetséges az állami szervek között a feladatkörük gyakorlásával

összefüggésben felmerült viták rendezése: hatásköri összeütközés feloldása / hatásköri
bíráskodás
2. E hatáskör keretében lehetséges a már elfogadott, de ki nem hirdetett törvények
alkotmányosságának a vizsgálata: előzetes normakontroll
1. E hatáskör keretében lehetséges biztosítani belső jog összhangját a vállalt nemzetközi jogi
kötelezettségekkel: előzetes normakontroll
2. E hatáskör keretében lehetséges az Alaptörvény jelentéstartalmának feltárása egy konkrét
alkotmányjogi problémával összefüggésben: absztrakt alkotmányértelmezés
Melyek igazak az alábbi, az Alkotmánybíróság által alkalmazható

Előzetes normakontroll keretében az Alkotmánybíróság nem semmisíthet meg törvényi

rendelkezéseket.
Az Alkotmánybíróság kivételesen jövőbeli hatállyal is megsemmisíthet jogszabályi
rendelkezéseket.
Jogalkotói mulasztás esetében az Alkotmánybíróság megállapíthatja a vizsgált jogszabály
alkotmányos tartalmát
Az Alkotmánybíróság jogszabályt megsemmisítő határozatát az Országgyűlés saját
határozatával hatályon kívül helyezheti.
A közigazgatási jogvitáknál az állam a saját szervei által hozott döntésekkel szemben kínál
jogorvoslatot.
A bíróságok a közigazgatási döntéseket nem semmisítik meg.
A felek közös megegyezése alapján jogvitáikat közvetítő eljárásban vagy választottbírósági
eljárás útján is érvényesíthetik.
3
Mi a kakukktojás az alábbi, a bíráskodásra vonatkozó alkotmányos követelmények

közül? Válaszát indokolja!
1. Határozott időre történő kinevezés

1. Határozott időre történő kinevezés, mert az az alkotmánybírákra vonatkozik, míg a többi

követelmény a bíróságok függetlenségének személyi és szervezeti garanciáira.
Az alábbi mondatok az igazságszolgáltatással kapcsolatos alkotmányos jelentőségű

elvekre vonatkoznak. Egészítse ki a mondatokat a megfelelő elvvel!
1. A bírósági eljárás legalapvetőbb követelményét képező garanciarendszer a(z) tisztességes

eljárás garanciarendszere.
2. A törvény előtti egyenlőségből következik a(z) ítélkezés egységességének elve, amelynek
értelmében kerülni kell, hogy hasonló ügyekben különböző ítéletek szülessenek.
Mi a kakukktojás az alábbi, az igazságszolgáltatásra vonatkozó követelmények közül?

Válaszát indokolja!
1. laikusok részvételének elve

2. társasbíráskodás elve
3. ítélkezés egységességének elve
4. védelemhez való jog
4. védelemhez való jog, mert az a tisztességes eljárás garanciarendszerének eleme, míg a

többi egyéb, a bíróságokra és eljárásukra vonatkozó alkotmányos követelményt takar.
Mi a kakukktojás az alábbi, az igazságszolgáltatásra vonatkozó követelmények közül?

Válaszát indokolja!
1. bírósághoz fordulás joga

2. fegyverek egyenlőségének elve
3. társasbíráskodás elve
4. pártatlan bírósághoz való jog
3. társasbíráskodás elve, mert egyedül az nem a tisztességes eljárás garanciáinak része, hanem
egyéb, a bíróságokra és eljárásukra vonatkozó alkotmányos követelményt takar
4
1. kezdeményezheti az Alkotmánybíróság eljárását: alapvető jogok biztosa

2. az ellenőrzése az állami pénzeszközök felett rendelkező állami szervek és más szervezetek
tevékenységét érinti: Állami Számvevőszék
3. a köztársasági elnök tevékenységét is vizsgálja: egyik sem
/Állami Számvevőszék; alapvető jogok biztosa; mindkettő; egyik sem/
1. skandináv gyökerű intézmény: alapvető jogok biztosa

2. az Országgyűlés szakosított ellenőrzési szerve: mindkettő
3. a személyt vagy a szerv vezetőjét a parlament a jelenlévő országgyűlési képviselők
kétharmadának támogatásával választja meg: egyik sem
/Állami Számvevőszék; alapvető jogok biztosa; mindkettő; egyik sem/
Az alapvető jogok biztosának megbízatása összeegyeztethetetlen minden más állami

megbízatással.
Az alapvető jogok biztosát az országgyűlési képviselővel azonos mentelmi jog illeti meg.
Az Állami Számvevőszék elnöke egyben a Költségvetési Tanács tagja is.
Az Állami Számvevőszék elnökét a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazatával választják meg.
a Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét

a Költségvetési Tanácsot elegendő a törvényjavalat benyújtása után bevonni a költségvetési
törvény előkészítésébe
a Magyar Nemzeti Bank elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők kétharmadának
támogatásával választja
a költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyekért felelős miniszter terjeszti elő az
Országgyűlésnek
az Országgyűlés nem fogadhat el olyan költségvetést, amelynek eredményeként az

államadósság meghaladná a teljes hazai össztermék felét
a költségvetés elfogadásához a jelen lévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata
szükséges
ha az Országgyűlés meghatározott ideig nem fogadja el az éves költségvetést, a köztársasági
elnök feloszlathatja az Országgyűlést
a zárszámadásról szóló törvényjavaslatot kizárólag a Kormány terjesztheti elő
5
1. vezetőjét a köztársasági elnök nevezi ki: mindkettő

2. gondoskodik a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletéről: Magyar Nemzeti Bank
3. az államadósságra vonatkozó alaptörvényi előírások teljesülésének vizsgálata:
Költségvetési Tanács
/Magyar Nemzeti Bank; Költségvetési Tanács; mindkettő; egyik sem/
Jelölje meg, hogy az alábbi helyi önkormányzatra vonatkozó állítások közül mely(ek)
hamis(ak)!
A helyi önkormányzat saját hatáskörében meghatározza szervezeti és működési rendjét.

A Kormány egyetértése szükséges ahhoz, hogy a helyi önkormányzat rendeletet bocsáthasson
ki.
Jelölje, hogy az alábbiak közül melyek tekinthetők az összehasonlító alkotmányjogi

módszer alkalmazásához kapcsolódó követelményeknek!
az összehasonlító alkotmányjogi kutatások egész alkotmányos rendszerekre és egy-egy

jogintézményre is irányulhatnak
az összehasonlítás nem hagyhatja teljesen figyelmen kívül egy jogintézmény társadalmi és
az összehasonlító alkotmányjog művelése csak a funkcionális módszer alkalmazásával lehet
célravezető
A hatásköri bíráskodás nem sorolható a tág értelemben vett alkotmánybíráskodáshoz.

Alkotmányértelmezést az alkotmánybíráskodást végző szerven kívüli fórumok is végeznek.
Alkotmánybíráskodás keretében egyedi bírói döntések kontrollja nem végezhető el.
Az alkotmánybíráskodás mint normabíráskodás fogalmi eleme a teljeskörűség.
Minden igazságszolgáltatási tevékenységet végző bírói fórum végez alkotmánybíráskodási

tevékenységet.
Ennek keretében a jogszabályok alkotmányosságának vizsgálatára jellemzően absztrakt
módon kerül sor.
6

Az Alkotmánybíróság elnökét az alkotmánybírák választják maguk közül.

Az alkotmánybírák jelöléséhez kapcsolódóan csak egy felső életkori határt rögzít a törvény.
Az alkotmánybírákat jelölő bizottság nem paritásos bizottság.
Az alkotmánybírákat minősített többséggel választják meg.

Az alkotmánybíró lemondásának érvényességéhez az Alkotmánybíróság teljes ülésének

elfogadó nyilatkozata kötelező.
Az alkotmánybírák szavazati jogának felfüggesztéséről az Országgyűlés nem dönthet.
alkotmánybíró megbízatása abban az esetben, ha nem tesz eleget vagyonnyilatkozat-tételi
kötelezettségének.
A hivatalban lévő alkotmánybíró tisztségének fennállása alatt is lehet helyi önkormányzati
képviselő.
1. nemzetközi szerződésbe ütközés vizsgálata: egyik sem

2. Alaptörvény-módosítás eljárási szempontú felülvizsgálata: köztársasági elnök

alkotmányellenes: absztrakt utólagos normakontroll
2. A Kormány úgy gondolja, hogy az egyik jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközik:
egyik sem
3. A bíró azt észleli, hogy az általa tárgyalt, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes
törvényt kell alkalmaznia: konkrét utólagos normakontroll
/konkrét utólagos normakontroll; előzetes normakontroll; absztrakt utólagos normakontroll;

egyik sem/
1. A legfőbb ügyész álláspontja szerint a fél év múlva hatályba lépő, a Magyar Közlönyben
megjelent új büntetőeljárásról szóló törvény alkotmányellenes: egyik sem
7
2. A bíró azt észleli, hogy az általa tárgyalt, folyamatban lévő ügyben alaptörvény-ellenes
jogszabályi rendelkezést kell alkalmaznia: konkrét utólagos normakontroll
3. A köztársasági elnök úgy véli, hogy az aláírásra elé került vadászati törvény számos
rendelkezése alkotmányellenes: előzetes normakontroll
/absztrakt utólagos normakontroll; előzetes normakontroll; konkrét utólagos normakontroll;

egyik sem/
1. E hatáskör keretében lehetséges a Kúria elnökének indítványa alapján felülvizsgálni egy

már elfogadott, kihirdetett törvényt: absztrakt utólagos normakontroll
2. E hatáskör keretében lehetséges biztosítani belső jog összhangját a vállalt nemzetközi jogi
kötelezettségekkel: konkrét utólagos normakontroll
1. E hatáskör gyakorlásához kapcsolódóan kerülhet sor folyamatban lévő bírósági eljárások

felfüggesztésére: konkrét utólagos normakontroll
2. E hatáskör keretében az Alkotmánybíróság konkrét alkotmányjogi problémával
összefüggésben értelmezi az Alaptörvényt, ha az értelmezés közvetlenül levezethető az
Alaptörvényből: absztrakt alkotmányértelmezés


Absztrakt utólagos normakontroll keretében az Alkotmánybíróság nem semmisítheti meg a
törvények sarkalatos rendelkezéseit.
Az alkotmányos követelmény az alkotmánybírósági határozat rendelkező részében rögzített
elvi értelmezés.
Az alábbi állítások a bíróságok függetlenségének egyes aspektusaira vonatkoznak.

Párosítsa össze az állításokat a megfelelő aspektussal!
1. Megfelelő anyagi források, költségvetés biztosítása a garanciája, mely nem módosítható

úgy, hogy az a működést ellehetetlenítse. – szervezeti függetlenség
2. Szakmai kontroll a bíró felett csak a jogorvoslati eljárás keretében gyakorolható. – ítélkező
bíró függetlensége
3. A bírói kinevezésnek objektív feltételeken alapulva, független hatalmi ágtól kell érkeznie. –
/ítélkező bíró függetlensége; szervezeti függetlenség; személyi függetlenség; egyik sem/
8
Válassza ki a hamis állításokat az alábbiak közül a magyar bírósági rendszerre

vonatkozó hatályos szabályozás alapján!
Ügyek meghatározott csoportjának elbírálására különbíróságok nem hozhatók létre.

Az Alaptörvény konkrétan meghatározza a bírósági szinteket.
Egy szinten egyszerre egy bíróság működhet.
A hazai bírósági szervezetrendszer csúcsán a Kúria áll.

Az ügyészség hierarchikusan épül fel.

A Kúria elnöke utasíthatja az alacsonyabb fokú bíróságok bíráit.
A tanácsvezető bíró utasíthatja az ülnököt.
Az alacsonyabb szintű bíróság dönthet a magasabb szintű bíróság más ügyben hozott ítéletétől
eltérő módon.
Párosítsa a megfelelő szervvel a feladatköröket!
1. A bírói döntések alkotmányossági kontrollját végzi – egyik sem

2. A bíróságok igazgatásának központi feladatait látja el - Országos Bírósági Hivatal
3. Az önigazgatási elemet jeleníti meg a központi igazgatási feladatokat ellátó szerv
elnökének felügyeletével - Országos Bírói Tanács
/Kúria; Országos Bírói Tanács; Országos Bírósági Hivatal; egyik sem/
Jelölje meg, hogy az alapvető jogok biztosa hatásköreire tekintettel az alábbi szervek közül
melyik a kakukktojás! Indokolja válaszát!
megyei kormányhivatal
köztársasági elnök
városi rendőrkapitányság
minisztérium fenntartásában lévő gyermekotthon
A köztársasági elnök, mert az ő tevékenységét az alapvető jogok biztosa nem vizsgálhatja,

míg a többi esetben gyakorolhatja az alapvető jogokkal kapcsolatban tudomására jutott
visszásságok kivizsgálására vagy kivizsgáltatására vonatkozó feladatkörét.
Állítsa sorrendbe a költségvetési törvény tárgyalásának folyamatához kapcsolódó,

alábbi lépéseket, kezdve a legkorábbival!
a Költségvetési Tanács előzetes hozzájárulásának megadása: 2

költségvetési törvény kihirdetése: 5
előkészítésében: 1
9
zárszámadási törvényjavaslat benyújtása: 4
a költségvetési törvényjavaslat benyújtása: 3
Nevezze meg, hogy a többségi hatalom korlátái közé tartozó alkotmányos intézmények
közül melyikre utalnak az alábbi állítások!
1. Háromtagú testület, amely a központi költségvetésről szóló törvényjavaslat

megalapozottságát vizsgálja: Költségvetési Tanács
2. Ellenőrző szerv, amely a közpénzek felhasználását vizsgálja, elnökét az országgyűlési
képviselők kétharmada választja meg: Állami Számvevőszék
Jelölje meg, hogy az alábbiak közül melyik a helyi önkormányzatok autonómiájának

garanciája!
helyi népszavazás az önkormányzat feladat- és hatáskörét érintő helyi közügy kérdésében

rendeletalkotás felhatalmazás nélkül, helyi közügyben
a helyi adók mértékének meghatározása
a törvényességi felügyeleti jogosítványok gyakorlása
Mely, az összehasonlító alkotmányjoghoz kapcsolódó fogalmakra utalnak az alábbi

meghatározások?
1. leírja az állami szervek, a társadalom, a civil szféra és a politikai közösség tagjainak

viszonyulását az alkotmányossághoz, a közöttük kialakuló interakciókat az alkotmányos
alapelvekkel összefüggésben: alkotmányos kultúra
2. az alapjog-korlátozás alkotmányosságának vizsgálatára szolgáló, a bírói gyakorlatban
széleskörűen elterjedt módszer: arányossági teszt
10
Alkotmányjog 2. tesztfeladatok 2021/22/2
1. kérdés
1 / 1 pont


működnek.
1. kérdés
1 / 1 pont


unitárius állam.

1. kérdés
1 / 1 pont

működnek.
1


parlamentáris.
1. kérdés
1 / 1 pont


működnek.
1. kérdés
1 / 1 pont

működnek.

unitárius állam.

gyakorolják.
2
2. kérdés
1 / 1 pont


kialakulása.

2. kérdés
1 / 1 pont

támogatására.

2. kérdés
1 / 1 pont


támogatására.
3
parlament felé.
2. kérdés
1 / 1 pont

3. kérdés
1 / 1 pont

tartásáról.


3. kérdés
1 / 1 pont

4
3. kérdés
1 / 1 pont



tartásáról.
3. kérdés
1 / 1 pont


4. kérdés
2 / 2 pont

5
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
4. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
5. kérdés
1 / 1 pont
6
3

2

1

4
5
5. kérdés
1 / 1 pont
4

3

5

1

2
5. kérdés
1 / 1 pont
1

3

5
7
4

2
5. kérdés
1 / 1 pont
5

4

1

3

2
5. kérdés
1 / 1 pont
5

4

1

3

2
6. kérdés
1 / 1 pont
8

6. kérdés
1 / 1 pont

érdemtelenségét.
6. kérdés
1 / 1 pont


6. kérdés
1 / 1 pont
9
tisztségéből.

6. kérdés
1 / 1 pont

tisztségéből.


6. kérdés
1 / 1 pont

végzettség is.

érdemtelenségét.
7. kérdés
10
1 / 1 pont

nevezhető ki.


választja meg.
7. kérdés
1 / 1 pont

7. kérdés
1 / 1 pont


azonosak.
7. kérdés
11
1 / 1 pont

azonosak.

az államtitkár.
7. kérdés
1 / 1 pont

7. kérdés
1 / 1 pont

választja meg.

8. kérdés
1 / 1 pont
12
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
8. kérdés
1 / 1 pont
13
a. Helyes válasz:
kabinet
b. Helyes válasz:
kormánybiztos
8. kérdés
1 / 1 pont
a. Helyes válasz:
miniszteri biztos
b. Helyes válasz:
kormánybizottság
9. kérdés
1 / 1 pont

9. kérdés
1 / 1 pont
14

telepítése
9. kérdés
1 / 1 pont

telepítése
9. kérdés
1 / 1 pont

10. kérdés
1 / 1 pont
15
Doktori cím
10. kérdés
1 / 1 pont
10. kérdés
1 / 1 pont
10. kérdés
1 / 1 pont
16
Doktori cím
11. kérdés
1 / 1 pont

bírákat.

11. kérdés
1 / 1 pont

11. kérdés
1 / 1 pont

17
12. kérdés
1 / 1 pont
ellenjegyzés
ellenjegyzés
12. kérdés
1 / 1 pont
ellenjegyzés
ellenjegyzés
ellenjegyzés
12. kérdés
1 / 1 pont
18
Bírák kinevezése
Kegyelmezés
ellenjegyzés
ellenjegyzés
13. kérdés
1 / 1 pont


által.

13. kérdés
1 / 1 pont

minősülnek.

19
13. kérdés
1 / 1 pont

13. kérdés
1 / 1 pont

minősülnek.

14. kérdés
1 / 1 pont


20
14. kérdés
1 / 1 pont


14. kérdés
1 / 1 pont



kötelezőek.
15. kérdés
1 / 1 pont


21
15. kérdés
1 / 1 pont



15. kérdés
1 / 1 pont



15. kérdés
1 / 1 pont
22


16. kérdés
1 / 1 pont

16. kérdés
1 / 1 pont

16. kérdés
1 / 1 pont

16. kérdés
1 / 1 pont
23
biztosa
17. kérdés
1 / 1 pont


jogszabályt.

17. kérdés
1 / 1 pont


megalkotására.


17. kérdés
24
1 / 1 pont


meg.


17. kérdés
1 / 1 pont



18. kérdés
2 / 2 pont

Megoldás:
25
18. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
18. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
18. kérdés
2 / 2 pont
Megoldás:
19. kérdés
1 / 1 pont
26
elvvel!

1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!

szülessenek.
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
19. kérdés
1 / 1 pont
elvvel!

szülessenek.
laikusok részvéte
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
27
20. kérdés
1 / 1 pont
1. legerősebb fegyvere a nyilvánosság: ["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
3. az Országgyűlés és a Kormány is kezdeményezheti az eljárását: ["", "", "", ""]
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
1. nem hoz kötelező döntést a vitás jogi kérdésben: ["", "", "", ""]
2. elsődleges feladata az uniós jog érvényesülésének biztosítása: ["", "", "", ""]
egyik sem

szervezetek tevékenységét érinti: ["", "", "", ""] Állami Számvevőszék
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
egyik sem
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont

["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
2. tevékenységét a törvényhozó szerv megbízásából látja el: ["", "", "", ""]
mindkettő
28
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
mindkettő
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont

meg: ["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
2. vizsgálhatja állami finanszírozásban részesült pártok gazdálkodását: ["", "", "", ""]
3. az Országgyűlés tevékenységét vizsgálja: ["", "", "", ""]

egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
egyik sem
20. kérdés
1 / 1 pont
1. skandináv gyökerű intézmény: ["", "", "", ""] alapvető jogok biztosa
2. az Országgyűlés szakosított ellenőrző szerve: ["", "", "", ""]
mindkettő

képviselők kétharmadának támogatásával választja meg: ["", "", "", ""]
egyik sem
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
mindkettő
3. Helyes válasz:
egyik sem
29
21. kérdés
1 / 1 pont
4

1

3

5

2
21. kérdés
1 / 1 pont
3

4

1

5

2
21. kérdés
1 / 1 pont
4

3
30
1

5

2
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) igaz(ak)!

rendjét.

bocsáthasson ki.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) igaz(ak)!

tisztségüket.

el.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!
31


rendelkezik.
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!
22. kérdés
1 / 1 pont
mely(ek) hamis(ak)!


gyakorolja.
22. kérdés
1 / 1 pont
32
mely(ek) hamis(ak)!

bocsáthasson ki.

rendjét.
23. kérdés
1 / 1 pont

lehet célravezető


23. kérdés
1 / 1 pont

alkalmazható

lehet célravezető

létjogosultsága
33
23. kérdés
1 / 1 pont

kaphat


23. kérdés
1 / 1 pont

alkalmazásával

jogrendszerek

rendszer kontextusa
23. kérdés
1 / 1 pont

34


23. kérdés
1 / 1 pont


igényel

eredményét
23. kérdés
1 / 1 pont



35
2022. június 3-i vizsga
1. kérdés
2 / 2 pont
 Hatalommegosztás elvének tiszteletben tartása.
Megoldás:
Hatalommegosztás elvének tiszteletben tartása, mert az nem speciálisan a
parlamentáris kormányforma jellemzője.
2. kérdés
36
1 / 1 pont
a, Az országgyűlési képviselők megbízatása az új Országgyűlés alakuló üléséig tart.
– a parlamenti működés ciklikussága
dokumentumot a parlament.hu-ra fel kell tölteni. – nyilvános parlamenti vita
c, A képviselő a megbízatásának ideje alatt nem viselhet bírói tisztséget is. – szabad
képviselői mandátum
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
3. kérdés
1 / 1 pont
a, A képviselői mentelmi jog felfüggesztése. – a jelenlévő képviselők kétharmada
b, Döntés vizsgálóbizottság felállításáról. – a jelenlévő képviselők többsége
c, A központi költségvetésről szóló törvény elfogadása. – a jelenlévő képviselők
többsége
/a jelenlévő képviselők többsége; a jelenlévő képviselők kétharmada; egyhangú

döntés; egyik sem/
a. Helyes válasz:
b. Helyes válasz:
c. Helyes válasz:
4. kérdés
1 / 1 pont
5
Részletes vita
1

2
37
3
4
5. kérdés
1 / 1 pont
amelyek HAMISAK!
Az azonnali kérdés a plénum előtti, négyelemű ellenőrzési forma.
Azonnali kérdést bármely országgyűlési képviselő, valamint a Kormány tagja nyújthat

be.
A kérdés után állhat parlamenti döntés.
Interpellálni a miniszterelnököt, az Országgyűlés elnökét és a köztársasági elnököt

lehet.
6. kérdés
1 / 1 pont
A miniszterek nem rendelkeznek önálló feladat- és felelősségi körrel.
Jogszabályt kizárólag származékos jogalkotó hatáskörben alkothat.
Tevékenységéért az Országgyűlésnek és a miniszterelnöknek is felelős.
Törvényjavaslatot terjeszthet elő.
7. kérdés
1 / 1 pont
Az alábbi állítások közül melyek azok, amelyek az Alaptörvény szerinti bizalmi
szavazásra igazak, de a bizalmatlansági indítványra nem?
A bizalom megvonása esetén a köztársasági elnök új személyt jelöl

miniszterelnöknek.
38
A döntéshez minden esetben az országgyűlési képviselők több mint a felének
szavazata szükséges.
Jogkövetkezménye lehet a Kormány megbízatásának megszűnése.
8. kérdés
1 / 1 pont
Mi az államtitkár kinevezéséhez vezető események lehetséges sorrendje?
Miniszteri vélemény
1
2
Kinevezés
3
Eskütétel a köztársasági elnök előtt

5
Ellenjegyzés
4
9. kérdés
1 / 1 pont

10. kérdés
1 / 1 pont
1. A(z) _____ bírák kinevezése ______ nem kötött ellenjegyzéshez, ami a bírói
függetlenség egyik garanciájának tekinthető.
2. A Magyarország ______ képviseletére ________ vonatkozó hatáskör célja a
nemzet egységének képviselete a nemzetközi színtéren.
39
1. Helyes válasz:
bírák kinevezése
2. Helyes válasz:
képviseletére
11. kérdés
1 / 1 pont
1. A köztársasági elnök lemond a magyar állampolgárságáról. Az Országgyűlés

ebben az esetben megállapítja a _____ megválasztáshoz ______ hiányát.
elnök ______ tisztségétől való ________.
1. Helyes válasz:
megválasztáshoz szükséges feltételek
2. Helyes válasz:
12. kérdés
1 / 1 pont
ellenjegyzés
ellenjegyzés
13. kérdés
1 / 1 pont

végeznek.
40
14. kérdés
1 / 1 pont
15. kérdés
1 / 1 pont
Az alkotmánybírák szavazati jogának felfüggesztéséről az Országgyűlés dönthet.


ülésének elfogadó nyilatkozata kötelező.

alkotmánybíró megbízatása abban az esetben, ha nem tesz eleget
16. kérdés
1 / 1 pont
41
esetekben?
alkotmányellenes: absztrakt utólagos normakontroll
2. A Kormány úgy gondolja, hogy az egyik jogszabály nemzetközi szerződésbe
ütközik: egyik sem
ellenes törvényt kell alkalmaznia: konkrét utólagos normakontroll
/absztrakt utólagos normakontroll; konkrét utólagos normakontroll; mindkettő; egyik

sem/
17. kérdés
1 / 1 pont

/Kúria elnöke; bíró; mindkettő; egyik sem/
18. kérdés
1 / 1 pont
A bíróságok az igazságszolgáltatáson kívüli tevékenységet is ellátnak.
A polgári ügyekben való bíráskodás során a bíróság magánfelek vitás ügyeit dönti
el.
Az igazságszolgáltatási monopólium azt eredményezi, hogy semmilyen módon nincs

lehetőség közvetítő- vagy választottbírósági eljárások igénybevételére.
19. kérdés
1 / 1 pont
1. A bírói szervezetrendszer vezetését bírói tapasztalattal és szakmai képességgel
rendelkező személy tölti be. – szervezeti függetlenség
42
biztosítékai. – személyi függetlenség
3. A bírák (vagy bírói tanács tagjai, amennyiben a döntésben több bíró vesz
részt) csak a törvényeknek és a lelkiismeretüknek vannak alávetve. – ítélkező bíró
függetlensége
1. Helyes válasz:
2. Helyes válasz:
3. Helyes válasz:
20. kérdés
1 / 1 pont
Az alacsonyabb szintű bíróság kötve van a magasabb szintű bíróságok korábbi

döntéseihez.
Az ügyész a közvádló, ezen kívül más feladatokat nem lát el.
A bírósági szervezetrendszer négyszintű.
Kúria elnöke ellenőrzi az Országos Bírósági Hivatal elnökét.
21. kérdés
2 / 2 pont
 Eötvös Loránd Tudományegyetem
 szociális otthon
 Országgyűlés
 Budapest Főváros Önkormányzata
Megoldás:
Az Országgyűlés a kakukktojás, mert a felsoroltak közül egyedül annak
tevékenységét nem vizsgálhatja az ombudsman.
22. kérdés
1 / 1 pont
43
A Magyar Nemzeti Bank elnökét az Országgyűlés az országgyűlési képviselők
kétharmadának támogatásával választja.
A költségvetésről szóló törvényjavaslatot a pénzügyekért felelős miniszter terjeszti

elő az Országgyűlésnek.
A Költségvetési Tanácsot elegendő a törvényjavalat benyújtása után bevonni a

költségvetési törvény előkészítésébe.
A Magyar Nemzeti Bank látja el a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletét.
23. kérdés
1 / 1 pont
2. Valamely állam alkotmányának szövegéből és az azon alapuló gyakorlatból
kialakuló, az alkotmányos hagyományokat magában foglaló bizonytalan tartalmú
fogalom: alkotmányos iden
1. Helyes válasz:
élő jog
2. Helyes válasz:
alkotmányos identitás
44

AJ2 Kérdésbank All

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

AJ2 Kérdésbank All

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

Alkotmányjog 2.

2022. május 20-i vizsga

Az európai államok többsége unitárius államszerkezetű.

Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a parlamentáris berendezkedés biztosítja a

Az államforma azt mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami

A két, leginkább elterjedt kormányforma a monarchia és a köztársaság.

Ma már általánosan elfogadott tény, hogy a prezidenciális berendezkedés biztosítja a

Az Alaptörvény nem rögzíti explicit módon, azaz szövegszerűen, hogy Magyarország

A leginkább elterjedt államforma a prezidenciális, félprezidenciális és parlamentáris.

Az unitárius államszerkezet lényege, hogy az állami hatalom gyakorlása szintenként

A kormányforma mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami

Az egyes kormányformák különböző előnyökkel és hátrányokkal bírnak, nincs egy

A leginkább elterjedt kormányforma a prezidenciális, félprezidenciális és

Az európai államok többsége föderális berendezkedésű.

Az egyes kormányformák különböző előnyökkel és hátrányokkal bírnak, nincs egy

Az államforma azt mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami

A két, leginkább elterjedt kormányforma a monarchia és a köztársaság.

Az államforma azt mutatja meg, hogy az államhatalmat és a legfontosabb állami

Magyarország unitárius állam.

Az Alaptörvény nem rögzíti explicit módon, azaz szövegszerűen, hogy Magyarország

Föderális államokban a klasszikus állami funkciókat szövetségi és tagállami szinten

Parlamentáris rendszerekben általános követelmény, hogy csak az lehet a kormány

Arányos választási rendszer alkalmazása mellett gyakoribb a koalíciós kényszer

A kormány nem közvetlenül kapja a felhatalmazását a választópolgároktól, hanem a

A kormány nem felelős a parlamentnek.

A kormány működéséhez folyamatosan szükség van a parlamenti többség

A kormány megbízatásának megszűnésével a parlament megbízatása is megszűnik.

A westminsteri modellben a kormány pozíciója stabilabb, a parlament felé fennálló

A kormányalakításban meghatározó szerep jut az államfőnek.

A kormány nem felelős a parlamentnek.

Parlamentáris rendszerekben általános követelmény, hogy csak az lehet a kormány

A kormány működéséhez nincs folyamatosan szükség a parlamenti többség

A kormány felelős a parlamentnek.

A végrehajtó hatalom feje közvetlenül kapja a felhatalmazást a választópolgároktól.

Többségi választási rendszer mellett gyakoribb a koalíciós kényszer kialakulása.

Parlamentáris rendszerekben nem feltétlenül követelmény, hogy csak az lehet a

Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönthet zárt ülés

Az ülés elnapolását követően az országgyűlési képviselők egyötödének kérelmére az

Ha az ülésteremben nincs jelen legalább a képviselők egyötöde, az Országgyűlés

A házelnök dönthet az ülés elnapolásáról.

Az ülés elnapolását követően az országgyűlési képviselők egyötödének kérelmére az

Az Alaptörvény módosítása kizárólag zárt ülés keretében tárgyalható.

Rendkívüli ülés összehívására a Kormány egyetértésével van lehetőség.

Az ülés elnapolását követően az országgyűlési képviselők egyötödének kérelmére az

Ha az ülésteremben nincs jelen legalább a képviselők egyötöde, az Országgyűlés

A miniszterelnök dönthet az ülés elnapolásáról.

Az Országgyűlés a képviselők kétharmadának szavazatával dönthet zárt ülés

Az ülés elnapolását követően az országgyűlési képviselők egyötödének kérelmére az

Ha az ülésteremben nincs jelen legalább a képviselők egyötöde, az Országgyűlés

Rendkívüli ülés összehívására a Kormány egyetértésével van lehetőség.

A köztársasági elnök dönthet az ülés elnapolásáról.

 Megszűnés kimondása határozatban

A mentelmi ügyekért felelős bizottság állásfoglalása a mentelmi jog

A jelölt jogerős nyilvántartásba vétele az országgyűlési képviselők választásán

A sérthetetlenség által biztosított általános védelem vége

A mentelmi ügyekért felelős bizottság állásfoglalása a mentelmi jog

A sérthetetlenség által biztosított általános védelem vége

Tettenérés esetén büntetőeljárási kényszerintézkedés alkalmazása a

Az arra jogosult szerv kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését

A mentelmi ügyekért felelős bizottság állásfoglalása a mentelmi jog

A sérthetetlenség által biztosított általános védelem vége

Az Országgyűlés döntése a mentelmi jog felfüggesztéséről

Az arra jogosult szerv kezdeményezi a mentelmi jog felfüggesztését