2.

Jogforrások
2.1. Az integrált jogforrási rendszer – Nemzetközi jog, európai uniós jog és a
magyar jog rendszere

2.1.1. A jogrendszer rétegei

- a rétegződés kialakulásának oka: globalizáció, az univerzális emberi jogok széles körű
elfogadása => közös szabályozás az államok nemzetközi közössége által (szabadság, biztonság,
jogérvényesülés érdekében)
- jogrendszerünk rétegei:
(1) a magyar alkotmányos intézmények által alkotott, ill. keletkeztetett jog (magyar jog)
(2) az uniós intézmények által alkotott jog
(3) a nemzetközi jog
=> (2) és (3) érvényességéhez és érvényesüléséhez a magyar alkotmányos intézményrendszer
közrehatása szükséges

2.1.2. A nemzetközi és a magyar jog kapcsolata

=> nemzetközi jog: az államok közötti megállapodás útján (nagyrészt szerződéses alapon) létrejött,
azok magatartására vonatkozó normarendszer

• nemzetközi jogi kötelezettség: a nemzetközi jog és a magyar jog összhangjának biztosítása

- (Alaptörv. Q) cikk (2) bek.)
- (Alaptörv.: Q) cikk (1) bek. Magyarország a béke és a biztonság megteremtése és megőrzése,
valamint az emberiség fenntartható fejlődése érdekében együttműködésre törekszik a világ
valamennyi népével és országával.)
• a gyakorlatban:
- az állam elfogadja, az alkotmányba átveszi a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait
(általános jogelvek, nemzetközi szokásjog, ius cogens normák)
- a nemzetközi jog más forrásainak (főként nemzetközi szerződések) integrálása a
jogrendszerbe: jogszabályban (törvény v. kormányrendelet) történő kihirdetéssel
(Alapt. Q) cikk (3) bek. Magyarország elfogadja a nemzetközi jog általánosan elismert szabályait. A
nemzetközi jog más forrásai jogszabályban történő kihirdetésükkel válnak a magyar jogrendszer
részévé.)
• időbeli hatálybalépése: 1989-es demokratikus rendszerváltáshoz köthető teljes alkotmányrevízió

2.1.3. Dualista rendszer

53/1993. (X. 13.) AB határozat a nemzetközi jog és a magyar jog kapcsolatáról
- alapjai:
- a nemzetközi szerződések integrálása a magyar jogba (a megfelelő jogforrási szinten történő
kihirdetéssel)
- a nemzetközi jog általános normái közvetlenül érvényesülnek, az állam alkotmányos
intézményei kikényszerítik
- az általános normák érvényesülésének módjai:
- magyarországi érvényesség: alkotmány általi elismerés
- államközi érvényesség: az alkotmánytól függetlenül érvényesek => a nemzetközi jog az
alkotmány felett áll, köti az államot
- a nemzetközi szerződésekhez való csatlakozás szabályai:
 - a szerződéskötésre felhatalmazó szerv feladat- és hatáskörébe tartozik a szerződés
szabályozási tárgyköre => a felhat. szerv: a parlament v. a Kormány
- a felhatalmazó szervnek megfelelő (parlamenti v. rendeleti) szintű kihirdetés

2.1.4. A nemzetközi jog és a magyar jog kollíziója (összeütközése)

A) A jogszabály nemzetközi szerződésbe ütközésének vizsgálata:

- az Alkotmánybíróság képviselőinek egynegyede által,
- (1) az alapvető jogok biztosa, (2) a Kormány, (3) a Kúria elnöke, (4) a legfőbb ügyész
indítványára, vagy az előttük folyamatban lévő ügy esetében (5) a bíró kezdeményezésére
- összeütközés megállapításának esetén: az AB megsemmisítheti a normát, a nemzetközi jogi
kötelezettség nem szűnik meg

B) A nemzetközi szerződés Alaptörvénybe ütközésének vizsgálata:

- előzetes normakontroll eljárásban,
- a köztársasági elnök kezdeményezésére

2.1.5. Az uniós jog és a magyar jog kapcsolata

A) Az Európai Unió jogrendszere

- kötelezőnek elismerése a csatlakozás feltétele (Magyarország: 2004) => jogharmonizáció
követelménye (= a magyar jog összeegyeztetése az európai uniós joggal)
- a szabályozásokat uniós intézményei útján gyakorolja
- az EU alapító és módosító szerződései (elsősorban: 2009. dec. 1., Lisszaboni Szerződés)
alapján létrehozott és működtetett intézmények
- tagállamoktól független döntéshozó szervek
- tagállamok általi felhatalmazás
- kiterjedt tárgykör:
- kezdetben: belső piac szabályozása (=> gazdasági együttműködés), négy alapszabadságra von.
szabályozások
- jelenleg: az élet minden területére vonatkozó szabályozások (=> jogállamiság és a pluralitáson
alapuló egyenlőség előtérbe helyezése) => komplex együttműködés

B) A bírói hatalom gyakorlása

- tagállami bíróságok:
- az Unió bíróságainak részei
- peres és nemperes ügyekben az uniós jog és a belső jog együttes alkalmazása
- az Európai Unió Bírósága:
- tagállami bíró: uniós joggal kapcsolatos, alkalmazási és értelmezési kérdés => az ügy
felfüggesztése => előzetes döntéshozatali eljárás (EUB)

C) Új nemzetközi szerződés
= általánosan kötelező magatartási szabály
- megállapítása az EU jogkörébe tartozik (hatáskörébe tartozó kérdésekben)
- alapja az állami szuverenitásból következő egyes jogkörök gyakorlásának átengedése
- hatályának (állami) elismeréséhez szükséges: az országgyűlési képviselők kétharmadának
szavazata
2.1.6. Az Unió elsődleges és másodlagos jogforrásai
(=> az uniós jogszabályokat nem feltétlenül szükséges átültetni a magyar jogrendszerbe; enélkül is
kikényszeríthetőek az uniós jogforrások alapján)

A) Az elsődleges jogforrások
= az Unió alapító és módosító szerződései, a csatlakozási szerződések és az Alapjogi Charta
- az Alapjogi Charta rendelkezései:
- emberi jogi szabályzások
- az Unió intézményei által kikényszeríthető alapvető jogok => uniós relevanciával bíró
ügyekben az Unió és a tagállamok szerveinek (különösen a bíróságoknak) érvényesíteniük kell

B) A másodlagos jogforrások
= az elsődleges jog keretei között létrehozott szabályok rendszere (rendeletek, irányelvek,
határozatok)
- rendeletek:
- közvetlenül hatályosak és alkalmazandóak
- mindenki (tagállami alkotmányos intézmények és magánszemélyek) számára kötelező és
kikényszerítendő magatartási normák
- irányelvek:
- nem minden esetben közvetlenül alkalmazandóak => a tagállami jogrendszerbe átültető norma
(törvény v. rendelet) meghozatala szükséges (tagállami jogalkotó által)
- ha kellően konkrét és nincs szükség átültetésre => rendeletként funkcionál
- határozatok:
- közvetlenül alkalmazandóak
- konkrét személyekre kötelező vagy jogosító normák

2.1.7. Elsődlegesség elve

Európai Unió Bírósága: az uniós, a nemzetközi és a tagállami jog viszonyára vonatkozó szabályok
meghatározása => közvetlen hatály, közvetlen alkalmazhatóság és az elsődlegesség elve

A) A közvetlen hatály elve

= az uniós jog jogok és kötelezettségek közvetlen forrása lehet (alanyai közvetlenül hivatkozhatnak
rá tagállami bíróságok előtt is)

B) A közvetlen alkalmazhatóság elve

= a norma nem kíván külön végrehajtási szabályt

C) Az elsődlegesség elve
= a tagállami jog és az uniós jog ellentmondásai, összeütközése esetén az uniós jognak van
elsőbbsége
- tagállami alkotmányos intézményekre és magánszemélyekre is vonatkozik
- tagállami bíróságok: jogvita elbírálása során uniós joggal konform (uniós jog szerinti) értelmezés
- az érvényesülés kikényszerítésének módjai:
- jogharmonizáció (csatlakozási feltétel)
- tagállamokkal szemben uniós eljárások, pl. a kötelezettségszegési eljárás
2.1.8. A jogforrások hierarchiája, az egységes jogrendszer

Az uniós jog és a tagállami alkotmány kapcsolata

- az állami szuverenitás elvén alapul => az uniós jognak a tagállami alkotmányok keretei között
kell érvényesülnie
- szuverén jogrendek => konfliktusok feloldásához együttműködés szükséges

A kontinentális jogrendszerek
=> az európai jogrendszerek többsége, köztük a magyar is
- az alkotmány: a jogforrások között tiszta hierarchiát állít fel, érvényességi köreiket garantálja
- jogalkotásra, jogalkotás rendjére vonatkozó garanciarendszer => önkényesség és
ellenőrizetlenség elkerülése
- az eljárás és a jogforrás típusának meghatározása
- az alacsonyabb szintű jogszabály tartalmi megfeleltetése a magasabb szintű jogszabálynak
=> ellentmondásmentesség => jogbiztonság érvényre jutása
- a bírói jogot korlátozza a tételes jog
- a jogalkalmazás során keletkezett döntések, kikristályosodott elvi döntések nem válhatnak
olyan döntések alapjává, amelyek az írott joggal ellentétesek (contra legem)

2.2. A jogforrás

2.2.1. A jogforrás fogalma

A) Tárgyi értelemben
= az a norma, amely kötelező magatartási szabályt tartalmaz

B) Alanyi értelemben
= a jogalkotó, aki a normát alkotja

C) Tartalmi értelemben
- tág értelemben: az összes olyan általános és egyedi norma, amelyből egyéni vagy szervezeti
magatartási szabály, cselekvési vagy tartózkodási kötelezettség következik => alkotmány,
jogszabályok (törvények és rendeletek), közjogi szervezetszabályozó eszközök,
alkotmánybírósági határozat, a Kúria jogegységi határozata, a bíróság által alkotott egyéb
jogforrások, szokásjog, nemzetközi és uniós jogi normák
- szűk értelemben: az általános kötelező erővel bíró jogszabályok => törvények, rendeletek
- a jogszabályok hierarchiája a tág értelemben vett egységes és koherens jogforrási rendszerből
vezethető le

Az egyes jogforrások:

2.2.2. Az alkotmány
- alkotmányos rendszerekben: a jogrendszer alapja => kijelöli az összes többi norma érvényességi
körét
- alkotmányozó hatalom jogköre (népszuverenitásból fakadó felhatalmazással)
- magatartási szabályok meghatározása: (1) az állam és az egyén, (2) a személyek egymás
közötti viszonyában
 - a jogalkotás szabályozása: (1) alkotmányos legitimációval rendelkező intézmény kijelölése és
(2) a garanciákkal övezett eljárás meghatározása
- nem jogszabály, de jogforrás

2.2.3. A törvény
- legmagasabb szintű jogszabály
- általánosan kötelező magatartási norma
- megalkotása: parlamentáris alkotmányos demokráciákban a legfőbb népképviseleti szerv, a
parlament által
- szabályozási tárgykör: szinte bármely jogviszonyt szabályozni lehet (a népképviseleti szerv
belátásától függ)

2.2.4. A rendelet
- alacsonyabb szintű jogszabály
- általánosan kötelező jelleg
- végrehajtási jellegű norma => specifikálja a magatartási szabályokat
- hatáskör-korlátozás: az alkotmány és a törvény keretei

2.2.5. Közjogi szervezetszabályozó eszközök

= normatív utasítás, normatív határozat
- alanya: az adott szervezet

2.2.6. Bírói jogforrások

a kontinentális jogrendszerekben:
- az egyedi bírói döntés:
- az igényérvényesítő felek viszonylatában kötelező erővel bírnak, de
- nem önálló jogforrás, hanem a jogszabály egyedi ügyre konkretizálása
- (a bírósági szervezetrendszer élén álló) Kúria tevékenységei:
(1) az ítélkező tevékenység összehangolása céljából is közzétett döntések
(2) jogegységi eljárásban született határozatok
(3) kollégiumi vélemények
=> jogforrások (magyar jogi viszonylatban) => korlátozott precedensrendszer

2.2.7. Alkotmánybírósági határozatok

- mindenkire kötelező (erga omnes) hatály => jogforrásnak minősül
- érvényesítésük:
- minden állami szerv által,
- a jogalkotás és a jogalkalmazás során
- kikényszerítésük: állami garanciák (pl. alkotmányjogi panasz intézménye) által
- tárgykör: az alkotmány rendelkezései => hozzájárulnak az alkotmány jogrendszerben történő
érvényesüléséhez

2.2.8. Szokásjog
- jogforrásként főleg az angolszász jogrendszerekben ismert
- Magyarországon: a legtöbb szokásjogi norma a parlamenti jogból ered (pl. a köztársasági elnök
nem él az Alaptörvény által biztosított törvénykezdeményezési jogával)
 2.3. A jogalkotás rendje, a jogforrási rendszer

2.3.1. A jogalkotás rendje

Vonatkozó szabályok forrásai:

- alkotmány: a jogszabályok megalkotására vonatkozó hatásköri és eljárási szabályokat
tartalmazza => demokratikus legitimáció biztosítása
- Jat. (2010. évi CXXX. törvény a jogalkotásról): az alkotmány vonatkozó rendelkezéseit
pontosítja; tartalmazza a jogszabályok megalkotásának, módosításának, érvényességének és
hatályának legfontosabb szabályait
- Házszabály [10/2014 (II. 24.) OGY határozat egyes házszabályi rendelkezésekről] és az
Országgyűlésről szóló törvény (2012. évi XXXVI. törvény az Országgyűlésről): a parlament
működésének szabályozása, további szabályok megfogalmazása

2.3.2. A jogszabályok hierarchiája

Jelentősége
- a jogrendszer egységessége, ellentmondásosság elkerülése => a jogállamiságból fakadó
jogbiztonság követelményeinek teljesülése
- a jogszabályok [Alaptörvény T) cikkében felsoroltak] hierarchiáját a kontinentális
jogrendszerekben az alkotmány rögzíti

A hierarchia
(1) törvény
- megalkotja: az Országgyűlés (mint legfőbb népképviseleti szerv)
- tárgykörei: (1) bármely, az Országgyűlés által szükségesnek tartott, valamint (2) az Alaptörvény
által előírt kérdések (kizárólagos törvényhozási tárgykörök)
(2) kormányrendelet és a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete
- a kormányrendelet tárgykörei: bármely, törvény által még nem szabályozott tárgykör, kivéve a
kizárólagos törvényhozási tárgyköröket
- a MNB elnöki rendeletének tárgykörei: feladat- és hatáskörébe tartozó szabályozási kérdés
(3) a Kormány tagjainak (miniszterelnök és miniszterek) rendelete
(4) önálló szabályozási szerv elnökének rendelete (Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság és a
Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal)
(5) önkormányzati rendelet
- tárgykörei: a helyi közügyek => korlátozott területi hatály

2.3.3. Belső jogi kollízió

A) A jogszabály magasabb szintű jogszabályba ütközése

= közjogi érvénytelenség
- az Alkotmánybíróság megsemmisíti
- az önkormányzati rendeletek esetén (hacsak nem alkotmányellenes): a Kúria önkormányzati
tanácsa semmisíti meg
B) Két azonos szintű jogszabály összeütközése
- alkotmányos jogsérelem esetén: alkotmányellenesség
- egyszerű (jogsérelemhez nem vezető) ellentmondás esetén: a jogalkalmazás során a megfelelő
norma kiválasztása
- jogértelmezési alapelvek: pl. az általános norma mellett a speciális norma alkalmazandó, a
később keletkezett norma elsőbbséget élvez a korábbival szemben

2.3.4. A hierarchiát árnyaló szabályok

A) A különleges jogrend
- a jogszabályi hierarchia megbomlik => felhatalmazott rendeleti jogalkotó (Kormány,
Honvédelmi Tanács, köztársasági elnök…) felülírhat törvényeket
- a rendelet korlátai: (1) ideiglenes időbeli hatály, (2) kizárólag a rendkívüli helyzet elhárítására
vagy a károk mérséklésére szolgálhat

B) Az uniós jog
- az elsődlegesség elve => jogalkalmazás során az uniós jognak ellentmondó magyar jogszabály
mellőzhető

C) A nemzetközi jog
- általánosan kötelező normák => jogvitában a nemzetközi jogi szabályok felülírhatják a magyar
jogszabályokat

D) Pszeudonormák
= tartalmilag általánosan kötelező magatartási normák, azonban kibocsátásuk a hatáskör és az
eljárás tekintetében nem felel meg az alkotmányos felhatalmazásnak (látszólagos, de nem valóságos
normák)
- az Alkotmánybíróság:
- megállapítja, hogy joghatás kiváltására nem alkalmasak, azonban
- megsemmisíteni nem tudja, mivel nem jogszabály

2.4. Közjogi érvényesség és hatályosság

2.4.1. Az érvényesség kritériumai

= a jogszabály alkalmas-e joghatás kiváltására
(1) az alkotmány által kijelölt szerv,
- pszeudonormák, szubdelegáció (=> származékos jogalkotás esetén a felhatalmazás
továbbadása) tilalma
(2) az alkotmány által meghatározott eljárási rendben hozza létre
(3) a jogszabály illeszkedik a jogszabályi hierarchiába (nem mond ellent magasabb szintű
jogszabálynak)
(4) a jogszabály ki van hirdetve => a Magyar Közlönyben, a köztársasági elnök által (ettől az
önkormányzati rendelet kihirdetési módja eltérhet) => a címzettek számára megismerhető

Vita tárgya lehet például:

- egy parlamenti szavazás során a sarkalatos (2/3) többség valóban megvolt-e, illetve
- szükséges-e
- az állami szerv (pl. egy minisztérium) jogosultságának kérdésessége
- hatáskört túllépő szabályozás
=> az érvényességi hibák bizonyítása esetén: közjogi érvénytelenség

2.4.2. Érvénytelen normák

- kontinentális jogrendszerekben alkotmánybíráskodás: az Alkotmánybíróság v. egyes esetekben a
Kúria megsemmisíti ezen normákat => kikerülnek a jogrendszerből
- ennek bekövetkeztéig a jogrendszer részei maradnak, a közhatalmi szervek nem tekinthetnek
el alkalmazásuktól

2.4.3. Hatályosság
=> Alaptörvényben rögzített, alkotmányos előírások vonatkozásában

A) A tárgyi hatály
= a szabályozási tárgykör

B) A személyi hatály
= a szabályozás alanya
- általában: az országban tartózkodó személyek v. az összes magyar állampolgár
- szűkítés: csak egy adott társadalmi csoportra vonatkozik a norma (pl. nyugdíjasokra)

C) A területi hatály
= a szabályozás földrajzi hatásköre
- általában: az ország területe
- szűkítés: csak egy adott területen alkalmazandó a norma (pl. erdővédelmi rendelkezések)

D) Az időbeli hatály
= a szabályozás alkalmazásának ideje (az időbeli hatály és alkalmazás nem választható külön!)
- főszabály: a jogszabályok a kihirdetést követően, a jogszabályban meghatározott napon lépnek
hatályba => hatályba léptető rendelkezések (a jogszabály végén)

2.4.5. A jogbiztonság és a jogállamiságból levezethető egyéb követelmények

=> előre rögzített, jogbiztonságot garantáló alkotmányos követelmények, amelyek nem alkotnak
zárt listát; az Alkotmánybíróság az egyedi vitás ügyekben fogalmazza meg őket

A legfontosabbak:

A) A normavilágosság
= a jog egésze, egyes részterületei és az egyes jogszabályok világosak, egyértelműek, működésüket
tekintve kiszámíthatóak és előreláthatóak a norma címzettjei számára (alapfeltétele a közérthető
megfogalmazás)
- jogalkalmazás során: az absztrakt jogszabályok konkrét ügyekre alkalmazása szabadosabb =>
önkényességhez vezethet
- biztosítása az állam, elsősorban a jogalkotó feladata
- általában deklarálják a jogalkotási törvények
B) A (hátrányos) visszamenőleges hatály tilalma
= jogszabály visszamenőlegesen nem vonhat el vagy korlátozhat jogot, nem nyilváníthat egy
magatartást jogellenessé, továbbá nem határozhat meg kötelezettséget vagy nem tehet egy már
meglévő kötelezettséget terhesebbé => hátrányos visszamenőleges hatály
- szabályos, és a jogbiztonsággal összhangban áll, ha: egy jogszabály visszamenőleges hatállyal
terjeszt ki egy jogot, vagy enyhít egy kötelezettségen => kedvező visszamenőleges hatály

C) A kellő felkészülési idő

= kellő felkészülési időt kell biztosítani a normák megismeréséhez, a magatartás hozzáigazításához,
azok hatálybalépése előtt (jogalanyok és a jogalkalmazó szervek számára egyaránt)
- a szükséges idő megállapítása: jogalkotói mérlegelés kérdése
- alkotmányellenesség: csak a jogbiztonság súlyos veszélyeztetése vagy sértése esetén

D) A szerzett jogok védelme

= egyes, már élvezett vagy jogosan várományozott jogosultságok (pl. nyugdíj) az állam által
(teljesítőképességétől függően) védelmezettek, azokat csak megfelelő fokozatossággal,
körültekintéssel és előrelátással, a jogbiztonság követelményének megtartásával vonhatja meg
- értelmezhető a kellő felkészülési idő követelményének a már meglévő jogokra történő
vonatkoztatásaként

2.5. Az egyes jogforrások

2.5.1. A nem állam által alkotott normák

= erkölcsi, vallási, lelkiismereti, belső vagy külső szabályok
- az állami jog: ezen normarendszerekre épülő, saját jogon érvényesülő normarendszer, amelynek
létrehozatala és kikényszerítése demokratikus felhatalmazáson alapul

2.5.2. Alkotmány
- a demokratikus felhatalmazással bíró alkotmányozó hatalom állítja elő
- Magyarországon: a jogrendszer alapja [Alaptörvény R) cikk (1) bek.]
- kijelöli a közhatalom korlátait: intézményekre és eljárásokra vonatkozó szabályok meghatározása
=> végső tartalmi korlátja: az alapvető jogok tiszteletben tartása és védelme

2.5.3. Törvény
= általánosan kötelező magatartási norma
- megalkotja: kizárólag az Országgyűlés (mint legfőbb népképviseleti szerv)
- kizárólagos törvényhozási tárgykörök (az Alaptörvény meghatározásával): csak törvényben
szabályozhatóak, pl. az alapvető jogok korlátozása
- eljárási követelmények: (1) nyilvános (deliberatív) vita lehetőségének biztosítása, (2) többségi
elvű döntéshozatal

A minősített többség kérdése

- főszabály a képviselők szavazati arányairól: a jelenlévő képviselők egyszerű többségének
szavazata szükséges törvény elfogadásához
- a jelenlévők kétharmados szavazati többségének követelménye (sarklatos, minősített többség) =>
ezáltal elfogadott törvény az ún. sarkalatos törvény
- funkciója: konszenzus (megegyezés) előírása
 - tárgyköre: nagyobb társadalmi jelentőségű vagy megosztó, érzékeny kérdések (Alaptörvény
rögzíti)
- módosítása/hatályon kívül helyezése: sarkalatos többséggel
- a jogszabályi hierarchiában: az egyszerű többséggel elfogadott törvénnyel egy szinten
helyezkedik el

2.5.4. Rendeletek

Eredeti és származékos jogkör

- eredeti rendeletalkotási jogkör: az adott alkotmányos intézmény a hatáskörébe tartozó kérdésben,
törvényi szabályozás hiányában megalkotja az általánosan kötelező magatartási normát
- származékos rendeletalkotási jogkör: magasabb szintű jogszabály felhatalmazásával keletkező
norma => a törvényhozó hatalom további jogalkotási kötelezettséget ír elő az adott tárgykörben a
végrehajtó hatalom, független intézmények vagy önkormányzatok számára

A) Kormányrendeletek
- eredeti jogkörben: általános hatáskör, bármely tárgykört érinthet (kivéve: törvény által
szabályozott vagy kizárólagos törvényhozási tárgykör)
- származékos jogkörben: végrehajtási kormányrendelet a törvény felhatalmazásával, azáltal
meghatározott tárgykörben
- eljárás: a Kormány testületi szervként fogadja el a kormányülésen, a saját maga által alkotott
ügyrendjének megfelelő többségi döntéssel => korlátozott deliberatív jelleg, a végrehajtó
hatalom kizárólagos cselekvése
- kihirdetése: a miniszterelnök által, a Magyar Közlönyben

B) A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendelete

- származékos jogkör (törvény általi felhatalmazás)
- saját feladat- és hatáskörében adható ki

C) A Kormány tagjainak (miniszterelnök és miniszterek) rendelete

- származékos jogkör (törvényi vagy kormányrendeleti felhatalmazás)
- saját feladat- és hatáskörben (kormányrendelet rögzíti)

D) Önálló szabályozó szerv vezetőjének rendelete

- származékos jogkör (törvényi felhatalmazás)
- saját feladat- és hatáskörben

E) Önkormányzati rendelet
- eredeti vagy származékos jogkör
- tárgykör: a helyi közügyek, a helyi önkormányzatokról szóló törvény és néhány ágazati törvény
korlátozásával
- szűkített személyi és területi hatály
- a kihirdetési szabályok területileg eltérhetnek
2.5.5. További jogszabályok

A) A törvény erejével bíró rendelet

= A különleges jogrendben az erre felhatalmazott jogalkotó – a jogszabályi hierarchiát megtörve –
rendeleti szinten hoz törvényt (temporálisan és/vagy territoriálisan) módosító szabályokat.
- tartalmi, alkotmányban rögzített korlátok: összhang az alkotmány más rendelkezéseivel
(különösen az alapvető jogokra vonatkozó előírásokkal) => az Alkotmánybíróság működése sem
függeszthető fel
- pl. a veszélyhelyzet idején hozott törvényellenes kormányrendeletek (pl. a kijárási tilalom =>
alapjogkorlátozás)

B) A törvényerejű rendelet
= Az államszocializmus idejéből ránk maradt, az Elnöki Tanács által alkotott jogszabály.
- a magyar jogrendszer része, azonban
- már nem kerülhet sor megalkotására => az Alaptörvényben sem szerepel
- fennmaradásának oka: az 1989-es rendszerváltást jellemző jogfolytonosság (csak azokat a
jogszabályokat módosították vagy helyezték hatályon kívül, amelyek ellentétesek voltak az új
alkotmányos berendezkedéssel)
- fennmaradtak: pl. nemzetközi kötelezettséget elismerő törvényerejű rendeletek

2.5.6. Közjogi szervezetszabályozó eszközök

- tárgykörei: a kibocsátó szervek tevékenysége, szervezete
- alanyi hatálya: a kibocsátó szervezet

A) Normatív határozatok
- testületi szervek adhatják ki
- pl. az Országgyűlés által megalkotott, parlamenti határozat formájában elfogadott házszabály
(tárgyköre: a parlamenti működés részletkérdései)

B) Normatív utasítások
- valamely állami szerv vezetője adhatja ki
- pl. az országos rendőrfőkapitány – utasításban meghatározott, a hivatali renddel összefüggő –
szabályai az alárendelt szervekre vonatkozóan

2.5.7. A Kúria jogfejlesztő tevékenységéből eredő jogforrások

A) Jogegységi határozatok
- nem általánosan kötelező, de normatív aktus
- célja: a Kúria Alaptörvénybe foglalt, jogegységesítő feladatának betöltése
- alanya: az összes bíróság
- két esetben adható ki:
- a Kúria jogegységi tanácsa szerint a joggyakorlat egységesítése céljából egy jogértelmezési
kérdésben szükséges állást foglalni => az alsóbb szintű bíróságok eltérő gyakorlatának
kiküszöbölése/megváltoztatása
- a Kúria egyik tanácsa jogkérdésben el kíván térni egy másik ítélkező tanács korábbi döntésétől
(a jogegységi tanács döntése szükséges)
- alkotmányossági felülvizsgálati lehetőség
B) Kollégiumi vélemények
- nem normatív, de befolyásolja a joggyakorlatot

C) Korábbi közzétett döntések (2019 óta)

- ezen jogértelmezések követése elvárt a hasonló ügyekben => az eltéréshez megfelelő bírói
indoklás szükséges
- jogegységi panaszeljárás: a bírói indoklás v. (a döntéseket figyelembe nem vevő, attól indoklás
nélkül eltérő) alsóbb bíróság támadása
- közzététel: Bírósági Határozatok Gyűjteménye

2.5.8. Az Alkotmánybíróság határozata

- mindenkire kötelező (erga omnes) hatály => jogforrás: a jogrendszer ehhez alkalmazkodva alakul
- jogszabály megsemmisítése esetén:
- a jogalkotó köteles megalkotni az alkotmánynak megfelelő normát
- alkotmányos jogértelmezési követelmény megadása (AB által, a határozat rendelkező
részében) => iránymutatás a jogkövető személyeknek, jogalkalmazó, jogalkotó szerveknek a
jog helyes értelmezésére és alkalmazására vonatkozóan