AZ ÁLLAMFŐ: A KÖZTÁRSASÁGI ELNÖK

1. Az államfői intézményről általában, az intézmény kialakulása

A feudalizmusban kezdetben legfőbb hatalom a király volt. Hatalmának szétválasztásával, szekularizációjával vált
szét a törvényhozó, a bírói és a végrehajtó hatalom.

A polgári fejlődés előtti, feudális korszak államfőjét jellemezte:

- monarchikus elv: a tradicionális legitimitáson és királyi szuverenitáson alapul.
o Istenre alapozott
o időben és hatalomban korlátlan

A polgári fejlődés utáni korszakot:

- a republikánus elv: racionális-jogi legitimitás és
népszuverenitás jellemzi
o alkotmányra alapozott
o időben és hatalmában korlátozott
A hatalommegosztás klasszikus, Montesquieu-től származó elmélete a végrehajtó hatalmat az államfő (a király)
kezébe adta. Azóta a végrehajtó hatalom a modern parlamentáris demokráciákban a kormányhoz került, az államfők
elveszítették egykori hatalmukat. Ugyanakkor hiba volna azt állítani, hogy az államhatalomban teljesen jelentéktelen
egy parlamentáris demokrácia államfőjének a szerepe. Igazi, önálló hatalmuk rendszerint nincs, de a többi hatalmi ág
között kiegyensúlyozó, közvetítő szerepet játszanak.

2. A nyugat-európai államok államfői modelljei

2.1. Az elnök általános alkotmányjogi helyzete

a)Az elnöki jogkörök általános jellemzői:
- jogosítványai más állami szervekre irányulnak, pl. OGY, kormány
- általában másik állami szerv közreműködésével, jóváhagyásával jönnek létre jogkörei bizonyos
államokban túlnyomórészt titulárisak, formálisak (miniszteri javaslat, ellenjegyzés, utólagos hozzájárulás)
- bár előfordulhat ügydöntő (tartalmi) jogköre is
- ritkán érintik az állampolgárok jogait
b) az elnöki megbízatás
- ideje hosszabb, mint egy parlamenti ciklus, de nem éri el annak kétszeresét
- ha egy ciklusra szól: előnye:
o függetlenebb az elnök a politikai erőktől
o kizárja a túlzott személyi hatalmat
- ha újraválasztják: előnye:
o stabilitást visz a politikai rendszerbe
c) összeférhetetlenség:
Inkompatibilitás minden más állami tisztséggel vagy megbízatással.
d) pártokhoz való viszony:
Általában párt tagja nem lehet,
de olyan változat is előfordul, hogy lehet párt tagja, de annak vezetésében nem vehet részt, a napi politikai
életben nem vehet részt.
Az elnök szerepe itt a politikai konfliktusok kiküszöbölését, konszenzus megteremtését jelenti.

e) mentelmi jog
Az eljárási szabályok igazából elég nehezen teszik lehetővé az elnök elmozdítását, gyakorlatilag az
elmozdíthatatlanságát segítik elő.

f) helyettesítés:
Két megoldás van:
- a parlament elnöke
- a kormány elnöke

2.2. Az elnök külkapcsolatokkal összefüggő jogkörei

a) nemzetközi szerződések kötése,
diplomáciai képviselők küldése, fogadása.
Ez formális jogkör, az érdemi döntés más szervet illeti meg.
 2

b) a külpolitika vezetése és irányítása:

- parlamentáris köztársaságban: a kormány feladata, ez elnöknek semmi szerepe nincs
- prezidenciális köztársaságban: az elnök a külpolitika fő meghatározója: alapvető politikai döntéseket
hozza meg, a kormány a napi politikát irányítja

c) hadüzenet, békekötés: semmi szerepe nincs, az elnököt nem illeti meg

2.3. Az elnök jogi aktusai és államfői jogai

a) Miniszteri ellenjegyzés:
Indoka: az elnöknek politikai felelőssége nincs, intézkedéseiért a kormány tárgykör szerint hatáskörrel rendelkező
tagja veszi át a felelősséget az elnöktől az ellenjegyzéssel. Ez az elnöki rendelkezések érvényességi kritériuma.

2x kétarcú intézmény:
- betölti a felelőtlenség intézményét
- az alkotmányosság biztosítéka

Két tényállás változat:

- a tényleges döntés a miniszteré, az államfő kivételes esetben tagadhatja meg a kihirdetést
- tényleges döntés az államfőé, a miniszter kivételesen tagadhatja meg az ellenjegyzést

b) Különböző címek, kinevezések adományozása:

Jogköre formális, kivételes esetben lehet vétójoga

c) kitüntetések adományozása, alapítása:

Ez lehet formális, de lehet tényleges jogosítványa is.

2.4. Az elnök és a képviseleti szervek viszonya

Két megoldás lehet:
- egyenrangú: az elnök nem függ a parlamenttől (függetlenséget mondani túl erős lenne)
- az elnök az államnak mint olyannak tartozik felelősséggel, de az állam egyetlen szervének sem, ezért
tudja feladatát betölteni.
A parlament működésével kapcsolatos jogosítványai:
- a parlament összehívása: formális, technikai jellegű jog
- a parlament feloszlatásának joga: minden államfőt megilleti, de csak korlátozásokkal. Ezek a
korlátozások 4 félék lehetnek:
 időbeli: pl. megválasztás után két évig nem lehet
 számszerű: azonos okból csak egyszer lehet, meghatározott időn belül nem ismételhető meg
 eljárási: pl. az intézkedés miatt indokolási kötelezettséget írnak elő
 feloszlatás más állami szerv javaslatához vagy jóváhagyásához kötött
A feloszlatás két tipikus esete:
- a kormány kívánságára és politikai felelősségére oszlatja fel
- önálló elnöki döntéssel
A feloszlatás alapvetően elnöki jogkör, így ha a kormány kéri, az elnök megtagadhatja.
A feloszlatás célja:
- a végrehajtó hatalom (ezen belül államfő) és a parlament közötti konfliktust oldja fel
- a parlamenten belüli feloldhatatlan konfliktusokat oldja meg, a parlament
működésképtelenségét

2.5. Az elnök és a kormány viszonya

Az elnök szerepének megítélésénél ez a legfontosabb.
Parlamentáris kormányforma esetén: a kormány a parlamenttől függ, az elnök bizalma tehát nem szükséges a kormány
iránt.
Prezidenciális kormányformában: a kormány az elnök hivatali szerve, a bizalom feltétlenül szükséges
Félprezidenciális kormányformában:
- a végrehajtó hatalom az elnöké vagy megoszlik az elnök és a kormányfő között
- A kormány egyrészt parlamentáris szabályok szerint működik: felelős a parlamentnek, ugyanakkor a
köztársasági elnök döntéseinek is végrehajtója, tehát felelős az elnöknek.
 3
A kormány létrejötte:
- Egyértelmű parlamenti erőviszonyok esetén az elnök kinevezési jogköre semmit sem ér
- Ha sok kis párt, vélemény van, az elnök komoly befolyást tud gyakorolni, szerepe megnő
Az elnök szerepe a kormány munkájában:
- Számos joga van, amely nem a kormánnyal szembeni, de mégis alkalmas arra, ha a kormány az
elnökkel szembeszáll, azt megbénítsa, vagy kikerülje a kormányt:
 népszavazás kiírása
 vétójog
 szükségállapot kihirdetése
 rendeletalkotás joga

2.6. Az államfő jogai a törvényhozás és jogalkotás körül:

a) törvénykezdeményezés joga:
- az államfőé vagy
- a kormányfőé
Együtt sose, kivéve Magyarország.

b) törvények kihirdetésének joga

Az elnöki jogkörök minimuma, egyfajta alkotmányos közjegyzői funkció.
Kiterjed: a jogalkotási eljárás alkotmányosságát vizsgálhatja,
de nem vizsgálhatja tartalmi alkotmányosságát, célszerűségét, politikai tartalmát.
Ha tartalmi alkotmányossági aggálya van: előzetes szakvéleményt kérhet, az Alkotmánybírósághoz fordulhat.
Bizonyos államokban tartalmi alkotmányosságot is vizsgálhat, pl. Franciaország.

c) törvénnyel szembeni vétójog:

Sohasem korlátlan. A törvény aláírására és annak megtagadására vonatkozó államfői jogkör közjog-történetileg az
uralkodó szentesítési jogából ered.
A szentesítési jog alapja az alkotmányos monarchiákra jellemző közjogi felfogás, miszerint a törvényalkotás joga az
uralkodót és a törvényhozó testületet együttesen illeti meg. E nézet szerint az uralkodó része volt a törvényalkotásnak.
A szentesítési jogba értelemszerűen beletartozott az uralkodó joga annak megtagadására is. Valójában e szentesítés-
megtagadási jog révén vált az uralkodó a törvényhozás alkotó részesévé.

Idejét tekintve:
- abszolút hatályú: az uralkodói vétó, A határozat végleges megsemmisítését eredményezi.: azt jelentette,
hogy amíg az uralkodó érdemben nem ért egyet a törvénnyel, azt visszaküldhette a törvényhozásnak, s a
törvényhozási eljárás ezzel újra megnyílt. A megtagadását időbeli korlátok nélkül gyakorolhatta, kötetlen
számban (vagyis egy törvény kapcsán többször is), s nem lehetett elhárítani egyszerű szavazással: ezzel a
törvényalkotási eljárás tulajdonképpen újraindult.
- felfüggesztő (szuszpenzív) hatályú: Bizonyos ideig megakasztja a döntést, de nem akadályozza meg.
Általános jellemzője, hogy az alkotmányban meghatározott határidőn belül és szinte kivétel nélkül egyszer
gyakorolható. Emellett joghatása is korlátozott: időlegesen akaszthatja meg a törvényhozást, amely
azonban egyszerű – ritkábban minősített – többségi szavazással elháríthatja az államfői vétót. A
törvényhozót az államfői vétóban foglaltak nem kötik, azokat belátása szerint veszi figyelembe. Mindez
azzal a felfogásbeli különbséggel magyarázható, hogy míg az uralkodó része volt a törvényhozásnak,
addig a köztársasági elnök már nem az, így vétójoga is ehhez igazodik..
- Zsebvétó: törvény lehetővé teszi, hogy hosszabb (ált. meghat. ideig) ne írja alá, vagy ne hirdesse ki.

A törvények tartalmi és formai vizsgálata alapján:

- politikai vétó: az államfő bármely okból élhet vétójogával, vagyis akár tartalmi, akár formai okokból
nem ért egyet a parlament által elfogadott törvénnyel
- alkotmányossági vétó: ha a törvény akár tartalmi, akár formai okból alkotmánysértőnek találja az
államfő, akkor élhet vele. Ilyenkor alkotmányvédő szervhez (pl. alkotmánybíróság) fordul.

d) elnöki rendeletalkotás:
- technikai jellegű: pl. nemzetközi szerződés kihirdetése
- szükségrendelet alkotásának joga
- kormányrendeletet helyettesíti: ha az elnök a végrehajtó hatalom feje
- az elnök kifejezetten törvényi tárgykörre vonatkozó jogalkotási felhatalmazást kap, pl. Franciaország
 4
2.7. Az elnök viszonya az igazságszolgáltatással
a) kinevezési jog:
- bírák, legfelsőbb bírósági bírák felé formális, van ahol miniszteri ellenjegyzéssel társul
- alkotmánybírák tekintetében: technikai jellegű, formális elemekkel kombinál

b) személyzeti kérdések:
- Személyi és fegyelmi ügyekben az elnök őrködik az igazságszolgáltatás függetlensége felett.
- Befolyásolási eszközei inkább politikaiak, mint jogiak, de alkotmányosan elismert joga van az
igazságszolgáltatási politika befolyásolására az igazságszolgáltatás alkotmányossága, függetlensége
érdekében.

c) kegyelmezési jog:
az elnök az egyéni kegyelmezés jogát gyakorolja, (általános kegyelmet, amnesztiát a parlament), csak jogerősen
elítéltek esetében gyakorolhatja, mert pertörlési joga nincs.
2.8. Az elnök és a fegyveres erők viszonya
Mindenütt a fegyveres erők főparancsnoka:
- csak államfőként főparancsnok: ekkor csak formális jogosítványai vannak
- a végrehajtó hatalom fejeként is: ekkor tartalmi jogosítványai is lehetnek, bizonyos intézkedései nem
szorulnak miniszteri ellenjegyzésre

2.9. Az elnök és a kivételes hatalom, rendkívüli jogkörök

Két fajta Nyugat-Európában:
- egyáltalán nem rendelhet el ilyen állapotot, az Alkotmány nem ismeri. Oka: az alkotmányt az alkotmány
felfüggesztésével védelmezni abszurd, diktatúrára is vezethet.
- lehetséges, de alkotmányos garanciákkal körülbástyázott: több alkotmányos szerv jóváhagyásához kötött.

2.10. Az államfő és az Alkotmánybíróság hatásköre

Az alkotmányvédelem két tényezőjének számítanak, kiegészítik egymást.
Alkotmánybíróság:
- kifejezetten jogi alkotmányvédelem
- tisztán utólagos normakontroll
Köztársasági elnök:
- nemcsak tisztán jogi, hanem politikai jellegű alkotmányvédelem,
- nemcsak utólagos, hanem előzetes is.
- a kivételes hatalom is idetartozik

3. Az államfő néhány nyugat-európai országban

3.1. Német minta

A mai megoldás a Weimari Köztársaság nem megfelelő működésének következménye.
Az 1919-es weimari alkotmány megalkotója Max Weber volt.
Kiindulópont: a pártok szerepét igyekezett háttérbe szorítani.
Eszköze: a parlamenttel szemben az államfőnek nagyobb legitimitást adott, erősíteni próbálta az államfőt a nép
közvetlen kapcsolatával.
Két alkotmányjogi technikája.
- az államfőt a nép közvetlenül választotta
- ha vita volt a parlament és az államfő között, az államfő közvetlenül a néphez fordulhatott
Emellett szükségrendelet-alkotási joga is volt.
A mai alkotmány, a bonni alaptörvény ennek ellenkezője, a polgári demokrácia „miniszterelnökösítése”
- a német államfő szerepe súlytalan, semmi érdemleges jogosítványa nincs.
3.2. Francia modell
De Gaulle elképzelésén alapul, hasonló abban Németországhoz, hogy szintén a pártokat kívánta háttérbe szorítani.
Polgári demokrácia elnökösítése.
- a kormány az államfőnek és a parlamentnek is felelős
- az államfővel szemben politikai felelősség nem érvényesíthető (nem buktatható meg), a kormány és feje
viszont leváltható
- az államfőt közvetlenül és politikai program alapján választják
 5
A megoldás egy alkotmányjogi fikción alapul: az államfő és a kormányfő azonos párthoz tartozik, politikai nézetei
azonosak:
- ekkor kettejük között a hatalommegosztás vertikális: az államfő a meghatározó, a kormányfő másodlagos.
Ez a fikció meg is dőlhet: az állam- és a kormányfő nézetei nem azonosak:
- ekkor a hatalommegosztás horizontális
- az államfő csak a külpolitikát viszi, a kormányfő pedig a belügyeket

3.3. Finn modell

Az alkotmányjogi berendezkedés az ún. finnlandizálás eredménye: orosz hatás, a külpolitika csak egy személy kezébe
koncentrálódik, olyan külpolitika, hogy a Szovjetunió is méltányolja.
A finn államfő önállóan és kizárólagosan viszi a külpolitikát és a hadügyeket
A kormány pedig a belügyeket és a gazdasági ügyeket.

3.4.Olasz megoldás:
Leginkább itt valósult meg a Constant –féle semleges hatalom elve.
- Az államfő semleges, szerepét megnövelik a kormányválságok.
- Nem formális a szerepe, de nem is tölt be kormányzó pozíciót.
- Politizál, de a napi politikától távol kell tartania magát.

4. Az államfői jogkör alakulása Magyarországon 1945-től napjainkig

a) ideiglenes államfői intézmények korszaka:1944- 1946: I. tc.

b) állandósult alkotmányjogi intézmények korszaka: 1989-ig
c) ideiglenes alkotmányjogi intézmények: 1989-től

a) Kétfajta megoldás:
Az Ideiglenes Nemzetgyűlés debreceni időszakában külön is intézkedett az államfői tisztség ellátásáról. Két szervre
bízta:
 Ideiglenes Nemzetgyűlés folyamatosan működő elnöksége
 Ideiglenes Nemzeti Kormány

1945. január 26. Külön szervet hoztak létre az államfői feladatok gyakorlására:
 Ideiglenes Nemzeti Főtanács
tagjai:
- Ideiglenes Nemzetgyűlés elnöke vagy helyettese
- Ideiglenes Nemzeti Kormány elnöke vagy helyettese
- Ideiglenes Nemzetgyűlés Politikai Bizottságának egy tagja: politikai hatalom gyakorlásában közreműködő
pártközi egyeztető szerv:
 ha a Nemzetgyűlés nem ülésezett, helyette eljárt
 a Nemzetgyűlés kötelezte arra a kormányt, hogy politikai jellegű kérdésekben kérje ki
előzetesen a PB véleményét
Két szakasz:
1946. évi I. tc.:
Preambulum:
- 1918. XI. 13-án megszűnt a királyság Magyarországon
- az alapvető állampolgári jogoknak az első deklarálása természetjogi alapon
törvény:
 az elnököt a Nemzetgyűlés választja 4 évre
 csak egyszer választható, nem választható újra
 közfelkiáltással is választható
 gyakorolta a végrehajtó hatalmat, de csak a parlamentnek felelős minisztériumok útján
 kinevezte a kormány tagjait, de csak a Politikai Bizottság meghallgatása után
 szuszpenzív vétójogot gyakorolt
 feloszlathatta a Nemzetgyűlést:
o a Kormány előterjesztésére
o a képviselők 2/5-ének kérésére
 felelősség: miniszteri felelősség alapján

1949: XX. tv.: Népköztársaság Elnöki Tanácsa (NET)

 6
Hatáskörei:
- általános helyettesítő hatásköre: ha az országgyűlés nem ülésezik, akkor eljárhat helyette. 3 korlátja:
 alkotmányt nem hozhatott és nem módosíthatott
 törvényt sem, mert azt csak az országgyűlés
 ami az ügyek természetéből ered, pl. a NET megválasztása
- saját hatásköre:
 államfői feladatai:
 országgyűlés működésével kapcsolatos feladatok
 nemzetközi kapcsolatokkal összefüggő feladatai
 kinevezés (államtitkárok, tábornokok), választás (hivatásos bírák)
 érdemrendeket és címeket adományoz
 kegyelmezési jog
- egyéb feladatai:
 őrködik az Alkotmány végrehajtásán: minden olyan államigazgatási határozatot, intézkedést, amely az
Alkotmányba ütközik, megsemmisíthet és megváltoztathat
 tanácsok felett alkotmányossági felügyeletet gyakorolt:
 kitűzi választásukat
 gondoskodik a tanácsok jogainak védelméről
 feloszlatja azt a tanácsot, amelynek működése az Alkotmánnyal ellentétes, a nép érdekét súlyosan sérti
 népszavazást rendelhetett el
 rendkívüli helyzet kinyilvánítása és a Honvédelmi Tanács megalakítása

- külön törvényekkel a NET hatáskörébe utalt feladatok:

 állampolgársági ügyekben való döntés (diszkrecionális jog: nincs fellebbezés és nincs indokolás)
 diszpenzációs jog gyakorlása: bizonyos jogszabályi feltételek alól mentességet lehet adni
 invesztitúra: magasabb egyházi tisztségek betöltése
 bizonyos területszervezési kérdésekben való döntés
 bíróságok, ügyészségek illetékességi területének meghatározása
 felsőoktatási intézmények alapítása
 kitüntetéses doktorrá avatást engedélyezett

1989-től
Két alkotmánymódosítás alakította át: 1989: XXXI. tv.
1990: XL. tv. paktumos alkotmánymódosítás
államfő felelőssége:
politikai felelősség:
- 1989: az államfőnek volt politikai felelőssége: nem interpellálható, csak kérdezhető
- 1990: megszűnt
Jogi felelősség:
- 1989: képviselőkből álló Ítélkezőtanács vonhatta felelősségre
- 1990: az Alkotmánybíróság
az államfő megválasztása: változatos variációk:
- 1989: ha az első választások előtt: közvetlenül a nép, ha utána, a parlament 4 évre
- 1990: XVI. tv.: az államfőt közvetlenül a nép választja
- 1990: XL. tv.:az államfőt a parlament választja 5 évre
A magyar modell a Constant- féle konstrukcióra hasonlít: békéltető, konszenzusteremtő szerepet tölt be.

5. A magyar köztársasági elnök

5.1. A köztársasági elnök jogállása

Magyarország államfője a köztársasági elnök, aki – alkotmányunk szavai szerint – kifejezi a nemzet egységét,
és őrködik az államszervezet demokratikus működése felett.

5.1.1. A köztársasági elnök választása

Köztársasági elnökké választható:
- bármely magyar állampolgár
- akinek választójoga van – ez az Alaptörvényben nincs benne – és
- a választás napjáig a harmincötödik életévét betöltötte.
 7
- a köztársasági elnököt a megbízás lejárta előtt legalább 30, legfeljebb 60 nappal kell megválasztani. A
választást az Ogy. elnöke tűzi ki. A KE. megválasztását jelölés előzi meg.
A köztársasági elnök személyére az országgyűlési képviselők tesznek javaslatot. A jelölés érvényességéhez a
képviselők legalább 1/5-ének írásbeli javaslata szükséges. Képviselőnek egy jelöltje lehet. Képviselő ajánlása
szükséges ahhoz, hogy valakiből jelölt legyen.

A köztársasági elnököt az Országgyűlés 5 évre választja titkos szavazással. A választás meglehetősen bonyolult és
hosszadalmas eljárással történik:
- Az első fordulóban az elnök megválasztásához az összes képviselő 2/3-os szavazata kell. Amennyiben az első
fordulóban egy jelölt sem nyeri el a képviselők kétharmadának szavazatát (összes képviselő 2/3-a!), második
fordulót tartanak.
- A második fordulóban a két legtöbb szavazatot kapott jelöltre lehet szavazni. A második szavazás alapján
megválasztott köztársasági elnök az, aki a legtöbb érvényes szavazatot kapta (egyszerű többség!), függetlenül
a szavazásban résztvevők számától.
Ha ekkor sem választott köztársasági elnököt, akkor ismételt jelölés alapján új választást kell tartani.
A szavazási eljárást legfeljebb két egymást követő nap alatt be kell fejezni. A régi köztársasági elnök
megbízatásának lejártakor lép hivatalba, de ha a régi idő előtt szűnt meg, akkor a megválasztást követő 8. napon lép
hivatalba, eskü után.
Ugyanaz a személy az elnöki tisztségre legfeljebb egy alkalommal választható újra.

5.1.2. Az elnöki megbízatás megszűnése

A köztársasági elnök megbízatása a következő jogcímeken szűnhet meg:

 a megbízatás idejének lejárta: ha eltelt az 5 év. Amennyiben ugyanazt a személyt másodszor is megválasztotta
az Országgyűlés köztársasági elnöknek, a második mandátum megszűnése után már nem lehet ismételten
elnökké választani.
 az elnök halála,
 ha feladatkörének ellátását kilencven napon túl lehetetlenné tevő állapotban van: ezt a tényt az Országgyűlés
állapítja meg. A tényt megállapító országgyűlési határozat meghozatalának napján szűnik meg a köztársasági
elnök megbízatása. A határozat kimondását bármely képviselő kezdeményezheti. A jelenlévő képviselők 2/3-
ának szavazata kell.
 ha az Országgyűlés kimondja az összeférhetetlenséget: A köztársasági elnökre szigorú összeférhetetlenségi
szabályok vonatkoznak. Tisztsége összeegyeztethetetlen minden más állami, társadalmi és politikai tisztséggel
vagy megbízatással. A köztársasági elnök más kereső foglalkozást nem folytathat, és egyéb tevékenységéért – a
szerzői jogi védelem alá eső tevékenységet kivéve – díjazást nem fogadhat el. Ezek megszegése esetén bármelyik
országgyűlési képviselő kezdeményezheti az összeférhetetlenség megállapítását, amelyet titkos szavazással,
kétharmados szavazati többséggel elfogadott határozatban állapíthat meg az Országgyűlés.
 a megválasztásához szükséges feltételek már nem állnak fenn (bármely képviselő kezdeményezheti) 2/3. (A
jelenlegi alaptörvényi előfeltételek tükrében nehezen értelmezhető.)
 az elnök lemondásával: lemondó nyilatkozatát az Országgyűlés elnökéhez kell benyújtania. Az Országgyűlés
15 napon belül felkérheti az elnököt, hogy döntését fontolja meg. Amennyiben a köztársasági elnök írásban
fenntartja döntését, az Országgyűlés köteles a lemondást tudomásul venni. Lemondását a köztársasági elnök
nem köteles indokolni.
 ha az Alkotmánybíróság az elnöki tisztségtől megfosztja. 2 esete:
 ha annak gyakorlása során, azaz hivatali minőségében eljárva szándékosan megsérti az Alaptörvényt,
vagy bármely törvényt. A felelősségre vonás elindítását az országgyűlési képviselők egyötöde
indítványozhatja. Az eljárás lefolytatásáról az Országgyűlés titkosan szavaz, a képviselők
kétharmadának döntésével. Az eljárás befejezéséig hatáskörét nem gyakorolhatja.
 hivatali ideje alatt és hivatali tevékenységének ellátása során szándékos bűncselekményt követ el
Ekkor az Országgyűlés – a felelősségre vonás elindítása mellett – saját tagjai közül vádbiztost választ. Az
Alkotmánybíróság hatáskörébe tartozik a megfosztási eljárás lefolytatása. Ha az eljárás eredményeként a
köztársasági elnök közjogi felelősségét megállapítja, a köztársasági elnököt tisztségétől megfoszthatja.

A köztársasági elnök különleges jogi védelmet élvez: személye sérthetetlen, és különleges büntetőjogi
védelmét külön törvény biztosítja. 2/3-os törvény (2011. CX. tv.)

5. 2. A köztársasági elnök hatásköre: ellenjegyzéssel és ellenjegyzés nélkül gyakorolható hatáskörei, a

kinevezések megtagadásának lehetősége, vétójoga.
 8
Hazánk elnökének nincsen igazi hatalma. Bár jogköre elég széles, de azok többsége csak reprezentatív
funkciók ellátását teszi számára lehetővé.
Érdemi hatásköre leginkább akkor van az elnöknek, ha az állami életben valamilyen zavar támad:
- Ilyenek az alkotmány azon előírásai, amely szerint a köztársasági elnök őrködik az államszervezet
demokratikus működése felett,
- valamint ő a Magyar Honvédség főparancsnoka. (Ezek az általános hatáskörök!)
Az alkotmánynak ezen rendelkezései nem jelentenek elnöki hatáskört, hanem a köztársasági elnök feladatait
határozzák meg, valamint hatásköreinek értelmezéséhez teremtenek alkotmányos alapot.
A demokratikus államszervezet feletti őrködés:
- egyrészt a krízishelyzetek feloldására ad felhatalmazást az elnöknek,
- másrészt az állami élet mindennapos menetében politikai döntések meghozatalára ad jogokat.

36/1992. (VI. 10.) AB határozat: a demokratikus államszervezet feletti őrködés a köztársasági elnök olyan
alkotmányos feladata, amely valamennyi jogkörével összefügghet. Kifejezetten akkor kerül előtérbe, amikor az
államszervezet demokratikus működésének zavarát valamely erre szolgáló elnöki jogosítvány képes feloldani, mint
amilyen a törvényekkel szembeni vétó, a kinevezések megtagadása, a javaslattételi jog.
A főparancsnoki feladat, 48/1991. (IX. 26.) AB határozat: a főparancsnoki jogállás a magyar közjogi
hagyományok szerint az államfőt illeti meg:
- alkotmányjogi jelentősége annyi, hogy a köztársasági elnököt legalább egy hagyományos főparancsnoki
jogosítvánnyal fel kell ruházni.
- ez az elnök alkotmányjogi jogállásának része, és nem a Magyar Honvédségben, illetve a Határőrségben viselt rang
vagy beosztás. A fegyveres erők főparancsnoka a fegyveres erőkön kívül áll, azoknak irányítója és nem vezetője. A
főparancsnok tehát a fegyveres erők egyikének sem szolgálati előljárója.
- béke idején — az Alkotmánnyal összhangban legfeljebb a személyügyi és reprezentativ hatásköröket kaphatja
meg: a tábornokok kinevezése és előléptetése.
A köztársasági elnök tényleges hatalmat nem élvez a fegyveres erők fölött, parancsot nem adhat. Irányítási jogkörét az
Országgyűléssel és a Kormánnyal megosztva gyakorolhatja, miniszteri ellenjegyzés mellett, azok hatáskörét nem
vonhatja el.

A konkrét hatásköreit két csoportra oszthatjuk:

a) miniszteri ellenjegyzést igénylő hatáskörök
b) miniszteri ellenjegyzést nem igénylő hatáskörök

A köztársasági elnök jogköreinek jelentős részét csak ún. miniszteri ellenjegyzés mellett gyakorolhatja. A
miniszteri ellenjegyzésre azért van szükség, mert az elnök politikai felelősséget nem visel. A politikai felelősség
hiánya azt jelenti, hogy senki és semmi sem mozdíthatja el őt tisztségéből, nem kérheti rajta számon döntéseit, még
magyarázattal sem tartozik. Helyette a döntésért a miniszter vállalja a politikai felelősséget. (Láttuk, hogy a
köztársasági elnököt jogi felelősség terheli. Az alkotmány és törvények megsértéséért felelősségre vonható.)
A miniszteri ellenjegyzést igénylő elnöki hatáskörök esetében az érdemi döntést nem az elnök, hanem a
miniszter hozza meg. Ezek a következők:
- Az Országgyűlés felhatalmazása alapján elismeri a nemzetközi szerződés kötelező hatályát;
- +Megbízza és fogadja a nagyköveteket és követeket.
- +Kinevezi a minisztereket, az MNB, elnökét, alelnökeit, az önálló szabályozó szerv vezetőjét és az
egyetemi tanárokat az állami felsőoktatási intézmények illetékes tanácsának javaslata alapján,
- +Megbízza az egyetemek rektorait az intézményi tanács döntése alapján, az oktatási miniszter
előterjesztésére. A nem állami egyetemek rektorait, az egyetemet fenntartó javaslata alapján, az
oktatásért felelős miniszter elő terjesztésére;
- +Kinevezi és előlépteti a tábornokokat;
a köztársasági elnök dönthet úgy, hogy a kötelezettség teljesítését megtagadja, ha a jogszabályi feltételek
hiányoznak, vagy alapos okkal arra következtethet, hogy a kötelezettsége teljesítése az államszervezet
demokratikus működésének súlyos zavarát eredményezné. (+ jelezve)
- Törvényben meghatározott kitüntetéseket, díjakat és címeket adományoz, valamint engedélyezi a
külföldi állami kitüntetések viselését a miniszterelnök vagy az illetékes miniszter javaslata alapján;
Megtagadja a kitüntetések, díjak… stb., adományozását, ha a hatásköre teljesítése az Alaptörvény
értékrendjét sértené.
o A 47/2007. (VII. 3.) AB határozat szerint a köztársasági elnököt valódi döntési – kitüntetés-
adományozási – jogkör illeti meg az erre irányuló eljárás során, mely döntési jogköre azonban nem
korlátlan.
o A köztársasági elnök jogkörének korlátját jelenti
 9
 a kitüntettek személyi körére más (a miniszterelnök vagy a miniszter) tesz előterjesztést,
 a kitüntetés-adományozási jogköre ellenjegyzéshez kötött.
o A kitüntetett személyére vonatkozó előterjesztés joga nem illeti meg a köztársasági elnököt, ezért
döntési joga nem terjed ki arra, hogy az előterjesztésben meg nem nevezett személynek kitüntetést
adományozzon. Ezt az előterjesztő azzal akadályozhatja meg, hogy megtagadja a köztársasági elnök
kitüntetés-adományozási döntésének ellenjegyzését.
o A kitüntetésre való érdemesség meghatározásakor a legfőbb mérce a Magyar Köztársaság
alkotmányos értékrendje. Az alkotmányos értékrend az Alkotmányban, mint normában megjelenő,
illetve az Alkotmányból levezethető értékek összessége. A Magyar Köztársaság alkotmányos
értékrendjébe ütköző, attól eltérő értékrend alapján való kitüntetési előterjesztés vagy adományozás –
az alkotmányos értékek sérelme következtében – ellentétes az Alkotmánnyal.
o A köztársasági elnöknek az Alkotmányban meghatározott kitüntetés-adományozási hatásköre tartalmi,
érdemi döntési jogot foglal magában, amely a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének
érvényre juttatásán, illetve az alkotmányos értékrendet sértő előterjesztések elfogadásának
megtagadásán keresztül fejeződik ki. Ebben a körben a köztársasági elnök joga, hogy – indokai
közlésével – az előterjesztést ne írja alá, a kitüntetés adományozását megtagadja. Ez ebben az esetben
a Magyar Köztársaság alkotmányos értékrendjének a védelmét szolgálja.
- Egyéni kegyelmet gyakorol az igazságügy-miniszter, illetve a legfőbb ügyész előterjesztése alapján.
o A 47/2007. (VII. 3.) AB határozat szerint a köztársasági elnököt valódi döntési jogkör illeti meg
abban a tekintetben, hogy kegyelmezési jogával kíván-e élni vagy sem. Az előkészítő eljárásban a
kegyelem gyakorlására vagy megtagadására vonatkozó előterjesztések a köztársasági elnököt nem
kötik. A köztársasági elnök döntési jogköre azonban nem korlátlan, mivel kegyelmi határozatának
érvényességéhez ellenjegyzés szükséges. Az ellenjegyzőt az ellenjegyzés vagy annak megtagadása
tekintetében illeti meg valódi döntési jog.
- Dönt a hatáskörébe tartozó területnevezési kérdésekben;
- Dönt abban, amit a törvény hatáskörébe utal.
Törvény rendelkezhet úgy, hogy a köztársasági elnök hatásköre gyakorlásához nem kell ellenjegyzés.
Ellenjegyzési kötelezettség ellenére

A köztársasági elnök kinevezési jogkörét – a bírák és a Költségvetési Tanács elnöke kinevezésének

kivételével – csak ellenjegyzés mellett gyakorolhatja, ezért döntése formális. Két esetben mégis élhet a kinevezés
megtagadásával.
- A 48/1991. (IX. 26.) AB határozat kimondta, hogy a köztársasági elnöknek meg kell tagadnia a
kinevezést, illetve a jóváhagyást (köteles megtagadni!!!), ha azt észleli, hogy az ahhoz jogszabályban
előírt feltételek nem teljesültek. A köztársasági elnök tehát köteles megtagadni a jóváhagyást,
amennyiben az előterjesztés akár formai, akár tartalmi okból nem felel meg a vonatkozó jogszabályok
előírásainak. A kinevezés vagy felmentés törvényi előfeltételeinek teljesülésén túlmenő további
feltételeket ugyanakkor nem támaszthat. Az elutasító döntésből ki kell tűnnie, hogy a javaslatot a
köztársasági elnök mely jogszabályi feltétel hiánya miatt utasította el.
- A 36/1992. (VI. 10.) AB határozat arról rendelkezett, amikor a köztársasági elnök megtagadhatja a
jóváhagyást (nem köteles!!!). Erre akkor kerülhet sor, ha a kinevezéshez megkívánt törvényi
előfeltételek fennállnak ugyan, de a köztársasági elnök alapos okkal arra következtet, hogy a javaslat
teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná. Kizárólag a személyre tett
javaslatot, jóváhagyás esetén pedig kizárólag a mindenkori előterjesztés tartalmát vizsgálhatja felül.
 Az államszervezet demokratikus működésének súlyos zavarát a köztársasági elnök a
kinevezési jog gyakorlásával összefüggésben akkor állapíthatja meg, ha alapos okkal arra
következtet, hogy a személyre tett javaslat teljesítése miatt a kinevezéssel érintett szerv
alapfeladatainak ellátására – beleértve a szerv működésével kapcsolatos alapvető jogok
intézményes védelmét is – képtelenné válnék.
 A kinevezés megtagadásával a köztársasági elnök az államszervezetnek a kinevezéstől alapos
okkal várható, másként el nem hárítható, azonnal és közvetlenül fenyegető zavara esetén
élhet. A kinevezés megtagadása nem használható fel olyan elvont — a konkrét személyi
javaslattól függetlenül is fennálló — veszélyek kiküszöbölésére, amelyek az államszervezet
demokratikus működését érintő jogi szabályozás hézagos voltából vagy a jogi garanciák
hiányából adódnak. Ezek orvoslására a köztársasági elnöknek az Alkotmányban biztosított
más eszközök állnak rendelkezésére.
A döntésből illetőleg ki kell tűnniük azoknak a tényeknek, amelyekből a köztársasági elnök alapos okkal arra
következtetett, hogy a javaslat teljesítése az államszervezet demokratikus működését súlyosan zavarná.
 10

Nem szükséges miniszteri ellenjegyzés az elnök következő hatásköreihez:

 képviseli a magyar államot,
 kitűzi az országgyűlési képviselők, a helyi önkormányzati képviselők és a polgármesterek általános
választását, valamint az európai parlamenti választás, továbbá az országos népszavazás időpontját,
 részt vehet és felszólalhat az Országgyűlés és az országgyűlési bizottságok ülésein,
 törvényt kezdeményezhet,
 kinevezi a hivatásos bírákat és a Költségvetési Tanács elnökét
 országos népszavazást kezdeményezhet.
 - összehívja az Országgyűlés alakuló ülését,
 feloszlathatja az Országgyűlést a választások egyidejű kitűzésével két esetben: (egyik új)
 Korm. megbíz. megszűnése esetén, ha a köztársasági elnök által miniszterelnöknek jelölt személyt
az Országgyűlés az első személyi javaslat megtételétől számított 40 napon belül nem választja
meg, vagy
 az Országgyűlés az adott évre vonatkozó költségvetést március 31-ig nem fogadja el. (A
köztársasági elnök feloszlatás előtt köteles kikérni a miniszterelnök, Ogy. elvi és a
képviselőcsoport vezetői véleményét.) 30 napon belül új Országgyűlést kell választani.
 Az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az
Alkotmánybíróságnak, vagy visszaküldheti az Országgyűlésnek megfontolásra,
 javaslatot tesz a miniszterelnök, a Kúria elnöke, a legfőbb ügyész, és az alapvető jogok biztosa
személyére,
 megerősíti tisztségében az MTA elnökét,
 kialakítja hivatali szervezetét.

A köztársasági elnöknek széles és viszonylag erős jogai vannak a törvényhozásban. A köztársasági elnök
jogosult törvényt kezdeményezni. Az elfogadott törvény kihirdetéséről, annak kézhezvételétől számított 5 napon belül
aláírja és elrendeli kihirdetését.
Megjegyzendő, hogy a köztársasági elnök nem gondoskodhat a törvény kihirdetéséről, mivel az a Magyar
Közlönyben történik, amelyet a Miniszterelnöki Hivatal szerkeszt és ad ki. A törvény kihirdetése két közjogi aktussal
történik.
- Az egyik, amikor a kihirdetésre megküldött törvényt az államfő aláírja, vagyis megerősíti
(promulgáció).
- A másik a Magyar Köztársaság hivatalos lapjában történő megjelentetés (publikáció). Az elnöknek nem
feladata a törvény kihirdetése (publikációja). Az elnök a törvényt aláírja, azaz megerősíti (promulgálja).
A köztársasági elnök saját kezű aláírása a törvény megszületésének nélkülözhetetlen feltétele, ennek
hiányában a törvény nem hirdethető ki.
Vétót is emelhet:
- Az Országgyűlésnek is van lehetősége előzetes alkotmányossági vizsgálatot kérni. Ugyanis a törvény
kezdeményezője (KE.?), a Korm., ill. OGy. elnöke indítványára az Országgyűlés az elfogadott törvényt
az Alaptörvénnyel való összhangja vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. (OGy. elnöke
küldi meg.)
- Ha a köztársasági elnök a törvényt, vagy annak valamely rendelkezését az Alaptörvénnyel ellentétesnek
tartja – ha az OGy. kérésre nem vizsgálta az AB. – akkor a törvény az Alaptörvénnyel való összhang
vizsgálatára megküldi az Alkotmánybíróságnak.
- A köztársasági elnöknek van politikai vétójoga. Ha a köztársasági elnök a törvénnyel, vagy valamely
rendelkezésével nem ért egyet- és nem volt alkotmányossági vétója – aláírása előtt észrevételeinek
közlésével egy alkalommal megfontolásra visszaküldheti az Országgyűlésnek. (Akkor is, ha az
Országgyűlésnek volt alkotmányossági vétója és az Alkotmánybíróság nem állapított meg
Alaptörvénnyel ellenességet.)
- Az Országgyűlés köteles a törvényt újra megtárgyalni és elfogadásáról ismét határozni. A 62/2003.
(XII. 15.) AB határozat szerint az Országgyűlés köteles a köztársasági elnök észrevételeinek
megfontolására és az észrevételek keretein belül a törvény érdemi újratárgyalására. Az újratárgyalás
intézménye a hatalommegosztás elvét konkretizálja. Az Országgyűlés akkor is köteles a visszaküldött
törvény érdemi újratárgyalására, ha a köztársasági elnök észrevételei nem tartalmaznak új érveket és
szempontokat. Ennek megsértése a törvény közjogi érvénytelenségéhez vezet.
- Az Alkotmánybíróság minden vétóban soron kívül, de maximum 30 napon belül határoz. Ha az
Alkotmánybíróság az Alaptörvénnyel ellenességet állapít meg az OGy. az Alaptörvény-ellenesség
megszüntetése érdekében a törvényt újratárgyalhatja.
 11
- Ha az Alkotmánybíróság nem állapít meg az Alaptörvénnyel ellenességet, a köztársasági elnök
kezdeményezésére, a köztársasági elnök a törvényt haladéktalanul aláírja és elrendeli kihirdetését.
- Ha az alkotmánybírósági döntésre az Országgyűlés újratárgyalja a törvényt, és elfogadta, újra kérhető
az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata – Ogy., vagy közt. eln. az Alkotmánybíróságtól. Az
Alkotmánybíróság az ismételt indítványról soron kívül, legkésőbb 10 napon belül dönt.
- Ha a köztársasági elnök egyet nem értése folytán az Országgyűlésnek visszaküldött törvényt az OGy.
módosítja, az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálata kizárólag a módosított rendelkezések
tekintetében kérhető, vagy pedig eljárási okból, arra hivatkozva, hogy a törvényalkotásra vonatkozó
Alaptörvényben foglalt követelmények nem teljesültek.
- Ha a köztársasági elnök által visszaküldött törvényt az Országgyűlés változatlan szöveggel fogadja el, a
köztársasági elnök a törvény megalkotására vonatkozó, Alaptörvényben foglalt eljárási követelmények
nem teljesítése miatt kérheti az Alaptörvénnyel való összhang vizsgálatát.
Mindkettőt halasztó hatályú, másként szuszpenzív vétójognak hívjuk.
A köztársasági elnöknek nincsen jogalkotói hatásköre, kivételes jogrend idején sem.
Az Alaptörvény szerint az Alaptörvény elfogadására, vagy módosítására irányuló jogorvoslatot tehet a
köztársasági elnök.
A köztársasági elnököt, átmeneti akadályoztatása esetén, vagy ha az elnöki tisztség nincs betöltve, az új elnök
hivatalba lépéséig az Országgyűlés elnöke helyettesíti.
A helyettesítés ideje alatt az Országgyűlés elnöke képviselői jogait nem gyakorolhatja, és helyette az Országgyűlés
elnökének feladatát az Országgyűlés által kijelölt alelnök látja el. (Tehát az elnök minden jogkörét korlátozás nélkül
gyakorolhatja.)
A köztársasági elnök döntéseit határozatba foglalja, amelyeket a Magyar Közlönyben jelentet meg. Ezek a
határozatok nem jogforrások, hanem egyedi ügyekben hozott jogalkalmazói döntések. A köztársasági elnök döntése
felülbírálhatatlan, ellene nincs jogorvoslat.