4.

Tétel: Babits Mihály: Jónás könyve

Babits pályaképe

Irodalomszervező tevékenysége: 
 A Nyugat főszerkesztője, és meghatározó alakja volt. (Halálával megszűnt a Nyugat,
ennek utolsó száma Babits-emlékkönyv volt.).
 Tanárként működött, magyart tanított a folyóirat szerkesztése mellett. 1927-ben a
Baumgarten alapítvány kurátora (elnöke) lett.

Értékőrző magatartása a háború alatt: 

 Egész életében teljességgel szemben állt a háborúval.
 A háború hatására a költő feladja a külvilág eseményeivel szemben kialakított
távolságtartó magatartását, és a háborús propagandával szemben hitet tesz a
felvilágosult emberiség eszménye mellett.

Betegsége: 1934-től légzési panaszokkal küzdött, s 1937-ben felfedezték, hogy gégedaganata

van, s e miatt sokáig nem tudott beszélni.

Szembenézés a halállal: A lét végső kérdései felé fordul: személyesség, elégikus hangnem,
irónia és/vagy önirónia.

Jónás könyve (1938) és –imája (1939) (kiegészítés)

 A Jónás könyve a küldetéstudat alakulása szempontjából és az életmű egészére
reflektáló jelleggel értelmezi, illetve írja újra az ószövetségi történetet.
 Ez a mű egyenes folytatása és lezárása Babits etikus magatartásának; egyszerre: ősi
és modern; mítosz és aktuális világtörténelem.
 Műfaja: elbeszélő költemény: egy régmúlt korban megírt történetet ír át: parafrázis.
o A bibliai történet parafrázisa
o eltérések: a Szentírás prófétája felajánlja a hajósoknak, hogy vessék tengerbe,
Babits Jónása megbújik a hajófenéken; az ószövetségi történetben Ninive
lakói megtérnek, Babits történetében kigúnyolják a prófétát →a második
világháború előestéjén a költő groteszknek, érzi helyzetét.).
 Amikor ezt írta, már nem tudott beszélni, s kórházban, betegágyon írta.
 Szerep-vers:
o a szökött próféta egy önarcképet jelenít
o Babits összehasonlítja magát Jónással:
 a küldetése nem ment neki, mert nem hallgattak rá, ezért perlekedett
Istennel, majd visszavonult a magányba (a két sors teljességgel
összeegyeztethető).
 A küldetés beteljesítése minden ember feladata. Babits küldetése az
irányadás volt.
 A remény és bizalom hangja van jelen.
 Rádöbben arra, hogy mindhalálig be kell teljesíteni a
küldetését, még felmetszett gégével is.
 A költő feladata: iránymutatás, erkölcs vigyázása.
 Négy részből áll, ugyan úgy, mint a Bibliában. Ezekben a részekben a külső és belső
helyszín együtt van jelen. (A másodikban magával, míg a negyedikben Istennel
perlekedik.
o Drámai szerkezet:
 Jónást hívja az Úr, de Jónás megszökik
 Az Úr megbünteti, majd megmenti
 Jónás meggyőződésből hirdeti Ninive pusztulását, de Ninive nem
pusztul el.
 Példázatként is lehet olvasni: a sorsa ellen menekülő ember példázata. Fő
mondandója: Isten irgalma.
o Ninive a mai emberiséget jeleníti meg, míg Jónás magát a költőt.
o Bűnök: paráznaság, csalás, tisztességtelenség (árusok, színészek, királyi udvar)
 Nyelvezete archaizált, patetikus, ironikus.
 Jónás alakja: Méltatlan az igehirdetésre: „rühellve a prófétaságot”, elfut küldetése
elől, fogadkozik, kifogásol, kételkedik. Nem ismeri a jövőt, tehát igazából nem is
próféta.
o A bűn következménye a büntetés, vagyis az Úr megleckézteti: Jónás a cethal
gyomrában ráébred: „ki nem akar szenvedni, kétszer szenved”; a szenvedés
során prófétává válik, vállalja azt, mégis: megszégyenített hős. Kevélysége
miatt kudarcot vall.
o Jónás nemcsak Ninive ellen harcol, az Úr ellen is, sőt legnagyobb harcát
önmagával szemben kell megvívnia.
o Babits nem felmagasztalja Jónást, éppen ellenkezőleg: elmarasztalja. Ennek
közei: gúny, öngúny, groteszkség, irónia.
 Az Úr alakja: 
o Az én-felettes, aki azonos énnel, és aki nem azonos, akivel szembeszegül az
én, és akit szolgál.
o Bölcseleti igény, filozófiai, etikai mondanivaló.
o Babits belső vívódásának kivetülése: a konfliktus élesebb a bibliainál.
o Ugyanakkor az Úr, az igazság és a közvetítő (próféta) szorosan egybetartozik.
 Stílusa: összetett, többrétegű: archaizáló (biblikusság), neologizmusok (oda nem illő
szavak)
o A két pólus egysége szöveg mögötti (az én és az én-felettes viszonya)
 Üzenete a mai korra
o Babits fölismeri, hogy az emberi kultúra és gondolkodástörténet évezredes
folyamata – mely akár célelvű, akár körkörös – nem zárulhat le a fölhalmozott
értékek pusztulásával. Az ember felelőssége az értékek védelme és
megőrzése. A Jónás könyvének, morális hitvallásának ma is érvényes az
üzenete.
o Tanulság: kell próféta, csak máshogy, mint ahogy Babits/Jónás gondolta. Több
bölcsességgel, alázattal, kevesebb indulat, düh. Támadni kell mindent, ami
rossz, de nem szabad elpusztítani az egészet. Mindenben meg kell találni a jót.
A küldetésben akkor is bízni kell, ha kimenetele bizonytalan. „Vétkesek közt
cinkos, aki néma”