Prófétai szerepvállalás Babits Mihály költészetében

A Jónás könyve című elbeszélő költemény keletkezésének körülményei:

- betegsége: 1937-ben gégedaganatot állapítottak meg nála az orvosok
- 1938 februárjában gégemetszés —> egy időre elveszítette a hangját, de lábadozása idején is
dolgozott, a kórházban kezdte el írni a Jónás könyvét

Jónás könyve 1938

- megjelenése: 1938 szeptemberében a Nyugat című folyóiratban
- Eredete: Ószövetség – Jónos próféta.
- Műfaja : elbeszélő költemény.
- Bibliai történet – párhuzam saját léttörténetével (szellemi önéletrajz).
- Babits története két helyen tér el a bibliától:
 a Bibliában Jónás kéri, hogy vessék a tengerbe
 a bibliai történetben Ninive lakói megtérnek, Babits történetében csúfot űznek Jónásból

- a négy részből álló elbeszélő költemény szerkesztési elve a késleltetés.

o az 1. és 2. rész eseménysora a külvilágban, a 2. és 3. rész Jónás tudatában játszódik.

- a mű szerkezete ellentétekből építkezik:

- Jónást elhívja az Úr, Jónás megszökik, Isten megbünteti, megmenti
- Jónás meggyőződik arról, hogy Ninivének pusztulnia kell, de Ninivét az Úr nem pusztítja
- el
- Jónás alakja egyszerre erkölcsileg magasrendű és komikus figura, éppen ezért groteszk.
- Szökésében általános emberi magatartásforma jelenik meg: a sorsa elől menekülő ember.
Babits ebben a műben a küldetésvállalásra, az erkölcsi kötelességvállalásra, a költő feladatára
figyelmeztet: a prófétaszerep vállalására.

- Szerkezete:
1.. rész – Jónás menekülése a küldetés elől
Jónás az Istentől azt a parancsot kapta, hogy menjen Ninivébe prófétálni, de menekül az Úr parancsa
elől. Hajóra száll Tarsis felé. Isten vihart küld a tengerre, Jónás a hajó fenekére menekül a vihar elől.
A tengerészek a tengerbe lökik.
2.. rész – A cethal gyomrában
3 nap és 3 éjjel a cethal gyomrában imádkozik Jónás Istenhez. Belátja, hogy nem kerülheti el a sorsát,
kétségbe esve könyörög, Isten megszabadítja.
3.. rész – Jónás teljesíti küldetését
3 napon keresztül prédikál Ninivében. Ninive különböző részein, a téren és a királyi palotában is. Az
emberek nem hallgatnak a szavára, csúfot űznek belőle, megalázzák. Átkot mond rájuk.
4.. rész
Jónás távolról figyeli, hogy Isten mikor pusztítja el Ninivét. Isten azonban megkegyelmez.

- az elbeszélő költemény hangneme egyrészt patetikus (megragadó, szenvedélyes), másrészt ironikus-

komikus.
- az irónia eszközei: szavak, szókapcsolatok, melyek a nyelv nyersebb rétegeiből valók.
- Jónás történetének legfőbb tanulsága: a kijelölt sorsot vállalni kell, a próféta nem menekülhet el
kötelessége elől, és nem hallgathat, amikor szólni kell; a szólás kötelesség, erkölcsi parancs a próféta (a
költő) számára: „mert vétkesek közt cinkos aki néma.”
- Jónás valóban Babits önarcképe: A zárkózott költő pályája kezdetén tartózkodik a nyilvános
szerepléstől.

1
 Jónás imája (1939)
o ima, könyörgő fohász. Nem kötődik a cselekményhez. két nagy mondatból áll a vers:
a. a beteg költő a régi szavak hűtlenségéről panaszkodik.
b. újra szólni akar, bátran és nem bujkálva, a közeli halál tudata sürgeti, hogy a Gazda, az Isten
parancsait követve szóljon addig, míg hátralévő élete s a politikai hatalmak engedik,

o Ebben a műben könyörög az Úrhoz költészetének megújulásáért. Már nem vívódik, követi határozottan
Isten parancsát, amíg lehet.

Összegzés:
A morális hitvallás, a költőt belülről vezérlő becsületesség, igazmondás, erkölcsiség belső kényszerítő ereje
meghatározó számára. Felfogása szerint a költőnek erkölcsi magatartást kell tanúsítania, az irodalom
igazi értékeit kell képviselnie.

Eltérés a bibliai történettől

Az ószövetségi Babits Mihály: Az eltérés
Jónás próféta könyve Jónás könyve lehetséges jelentései

A cím tartalmazza a A cím csak a szereplő nevét A hiány előtérbe helyezi

„próféta” szót, vagyis a
szereplő megjelölést.
Jónás maga kéri a hajósokat,
hogy vessék a tengerbe,
hiszen az ő bűne miatt tört ki
a vihar.
A vihar elcsendesedik.
A tengeri vihar rövid leírása.
Jónás a cet gyomrában tömör
előadás.
Ninivei vásár leírása.
A bűnös Ninive megtér, és
bűnbánatot tart. Így
indokolatlan Jónás
fölháborodása.
tartalmazza. Jónás emberi voltát.
Jónás félti az életét és A babitsi figura a bibliai
meglapul a hajó fenekén, azt Jónásnál is gyengébb alak.
kéri, hogy egy erdőben
tegyék ki.
A vihar után megjelenik a A szivárvány a szövetség
szivárvány. jelképe, összeköti az eget és
a földet.
A tengeri vihar szemléletes
leírása.
A 3 napi kínlódás a cet
gyomrában.
Ninivei vásár részletesebb
leírása.
A niniveiek kigúnyolják, Jónás jogosan érezheti azt,
nevetség tárgyává teszik hogy megszégyenítették.
Jónást. Úgy érzi Isten hazugságban
hagyta.

2
 A Cigány a siralomházban

 Babits irodalmi szempontból volt inkább aktív. A világháború utáni forradalmak alatt vitatható a
politikai aktivitása. Nem remélt a forradalmaktól javulást. Trianon után a nemzeti tragédia és az újabb
világkatasztrófa látomása elkomorította hangulatát.

 Ekkortól kezdett rájönni, hogy a költő nem vonhatja ki magát az eseményekből. A 20-as évektől
írásaiban fokozatosan előtérbe került a prófétaszerep, mely a betegsége miatti halálélményhez is
szorosan köthető.

 A Cigány a siralomházban című versben már megjelenik a közösség, a „mi” fogalma.

 Az első három versszak számot ad eddigi életéről. A távoli múlt a klasszicista, könnyed hangvételű
műveit jelenti. A közeli múlt, pedig a háborúellenes impresszionista és expresszionista verseket.
Ezeket párhuzam köti össze, mivel ekkor még fenségesnek találta a költészetet.

 A jelen mindennek ellentéte, a kezdeti könnyedség, harsányság eltűnt verseiből, komor hangulatot
áraszt. A gondolatok a következő részben a közösség fogalmára terelődnek, már nem önmagáról ír.

 A szegény, kisemmizett emberek számára már az öngyilkosság is megoldásként kerül elő. A műfaj
ars poetica. Ebben a szomorú világban elutasítja a könnyed költészetet. A költő a cigány alakjával
azonosul, a versei épp oly riadtan muzsikálnak, mint a cigány a siralomházban.