II.

szakasz: Költészete a két világháború között (háborúellenes lírája)

 a politikai életbe fokozatosan kerül bele, kilép az elefántcsonttoronyból
Május huszonhárom Rákospalotán

 Rákospalotán tartózkodik
 Forradalmi vers
 1912: a szociáldemokraták tüntetést szerveztek Tisza István képviselőházi elnökké
történő választása ellen, a tüntetők összecsaptak a karhatalommal, a „vérvörös
csütörtöknek” hat halálos áldozata volt
 1. versszak: ellentét – a háború és a nyugodt falu
 2. versszak: támogatja a forradalmat
Babits vallásos családból származott, a háború azonban kételyeket szőtt benne, így megingott
Istenbe vetett hite. Ezt bizonyítják a Miatyánk, a Zsoltár gyermekhangra és a Zsoltár
férfihangra című költemények.
Recitativ című kötet: kétségbeesett kiáltás a háború ellen, ebben a kötetben jelenik meg:

 Húsvét előtt
 Húsvét = jelkép (feltámadás, megbékélés)
 A Zeneakadémián egy matiné (matiné – délelőtti műsoros rendezvény) alkalmával
olvassa fel nyilvánosan a verset. Békeversnek is nevezik.
 Műfaj: rapszódia – ideges ritmus, szenvedély, hullámzó gondolatok
 A föltámadást a békével azonosítja.
 Húsvétra utal pl.: vér, március, szent bor, embermegváltó, harangok stb.
 Tavaszra utal pl.: szél, nedves levegő
 Malom = háború jelképe, metafora: a mindent szétzúzó gépezet
 szerkezete: feltételes mondatok – „ha”
 1. versszak: „S ha kiszakad ajkam, akkor is…”
 2. vssz.: „ha szétszakad ajkam, akkor is…”
 3. vssz.: „s ha ajkam ronggyá szétszakad, akkor is…”
 4. vssz.: „de ha szétszakad ajkam, akkor is…”
 a szabadító „drága szó”:
„hogy elég! hogy elég! elég volt!
hogy béke! béke!
béke! béke már!
Legyen vége már!”

 Fortissimo (jelentése: olasz zenei műszó, igen erős, hangos)

 A Nyugat 1917-es számában jelenik meg, az ügyészség elkobozza istenkáromlás miatt
(titokban, gépírásos formában terjed)
 „süket” Istent az asszonyok sírásával, a férfiak káromkodásával akarja felébreszteni a
versben
 III. szakasz: Utolsó versei - szembenézés a halállal
Jónás könyve (1938) – elbeszélő költemény
A Jónás könyvét súlyos operációja (gégerák) után a betegágyon vetette papírra, amikor
némaságra ítélve csak beszélgető füzeteivel tartotta kapcsolatát, a külvilággal. A Nyugat 1938
szeptemberi számában jelent meg először. Jónás prófétában önmagát látja, ahogy Jónás
teljesíti Isten parancsát, úgy a költőnek is teljesítenie kell mindazt, ami elrendeltetett számára.
A bibliai Jónás-történet (az Ószövetségben olvasható) egy példázat, vagyis parabola = olyan
mű, amely igazság, tanítás, tanulság bizonyítására szolgál. Babits egy már létező művet
dolgozott át, ezt parafrázisnak nevezzük.

 Az első részben: Jónás menekül küldetése elől – Ninivébe kellene mennie, túl sokat
vétkeztek az ott élő emberek. Jónás menekül az Úr parancsa elől. Hajóra száll, Isten
ekkor egy nagy vihart támaszt a tengeren. Jónás a hajó fenekére menekül a vihar elől.

 A második részben: a cethal gyomrába kerül. Isten meg akarja leckéztetni. 3 napig
szenved. Nem döbben rá rögtön bűnére, csak később. Bízik abban, hogy Isten
megmenti. A szabadulás csak a 4. napon következik be.

 A harmadik részben: három napon keresztül prédikál Ninive különböző részein. A

harmadik napon jut el a királyi palotába. Itt már várják, hallották hírét, de csúfot űznek
belőle. Megalázottnak érzi magát és iszonyú átkot kiált mindenkire. Istentől azt kéri,
hogy pusztítsa el a várost. Isten nem teszi meg.

 A negyedik részben jön a magyarázat (a tök példája), hogy Isten miért nem
pusztította el a várost. Jónás ráeszmél, hogy nem az ő feladata az ítélkezés, hanem a
bátor harc, minden embertelenség és barbárság ellen.

tök példája:

„És monda akkor az Isten: »Te szánod
a tököt amely egy éjszaka támadt
s egy másik éjszaka elhervadott;
amelyért kezed nem munkálkodott;
amelyet nem ápoltál, nem neveltél,
lombja alatt csak lustán elhevertél.
És én ne szánjam Ninivét, amely
évszázak folytán épült vala fel?”
az idézetet nem muszáj leírni, csak a lényeget, ami a
következő: Isten egy tököt növeszt a hőségben az alvó
Jónás fölé, reggelre férgeket rendel oda, a tök elszárad:
Jónás haragra gyúl az árnyékot tartó növény pusztulása
miatt, noha nem ő ültette, nem ő gondozta, mégis sajnálja.
Istentől ellenben elvárná, hogy Ninivét és összes lakóját
pusztítsa el, ahogy ígérte.

Szállóige a műből: „vétkesek közt cinkos aki néma.”

Eltérések bibliai és a babitsi Jónás-történet között

Biblia Babits
J. maga kéri, hogy vessék a tengerbe, belátja J. elbújik a hajó fenekén, azt kéri, tegyék ki egy
sorsát erdő szélén
 3 nap/3 éj a cethal gyomrában nem igazán
rajzolódik ki
A nép meghallgatja J. szavait, megtér. Isten nem
pusztítja el Ninivét.
Babits sokkal nagyobb hangsúlyt fektet rá
Ninive népe kineveti Jónást, háromszor is
kigúnyolják őt, Isten ellenben megkegyelmez a
jó emberek miatt.

Jónás imája (1939)

 E/1. személyű megszólalás, fohász

 Könyörög, hogy beszélhessen még.

 Költészetének megújulásáért, újjászületéséért könyörög ez az ima, a Gazdához

(Istenhez) intézett rimánkodó fohász. Két nagy mondatból áll a vers. Bátran, és nem
bujkálva kíván megszólalni újra. A közeli halál tudata is sürgeti, hogy most már nem
rest szolgaként, hanem fáradhatatlanul kövesse a Gazda, az Isten parancsait,
sugalmazását mindaddig, míg lehet, „míg az égi és ninivei hatalmak engedik”, hogy
beszéljen s meg ne haljon.